Károli Gáspár Református Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Szakdolgozat

Európai Unió kapcsolata a Fülöp-szigetekkel

Lehoczky Fruzsina
Nemzetközi tanulmányok
Nappali munkarend

Budapest
2022
2
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS....................................................................................................................................... 5
2. A FÜLÖP-SZIGETEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA..........................................................................5
3. FÜLÖP-SZIGETEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZTI KAPCSOLAT KIALAKULÁSA.......................9
4. SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁS....................................................................................9
ÁBRAJEGYZÉK.............................................................................................................................................. 10
IRODALOMJEGYZÉK..................................................................................................................................... 10

3
4
1. Bevezetés

2. A Fülöp-szigetek általános bemutatása

Az ország hivatalos megnevezése a Fülöp-szigeteki Köztársaság. A Fülöp-szigetek a

Délkínai-tenger és a Csendes-óceán között fekszik. Az országot közel 7100 sziget alkotja,
ezáltal a világ második legnagyobb szigetcsoportja. A Fülöp-szigetekre már i. e. több nép
hajózott át a hátsó-indiai félszigetekről és a környező szigetekről a Dél-kínai tengeren át. 1

Később keletről, illetve a csendes-óceáni szigetekről is érkeztek népcsoportok. A különböző

népek más-más céllal keresték fel a szigetet és sokféleképpen ítélték meg az ottélő, nagyon
változatos lakosságot.2 Az akkori kereskedelmi útvonalak napjainkban is hasonló
népszerűséggel rendelkeznek.

1. ábra: A Fülöp-szigetek elhelyezkedése

(Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6d/PHL_orthographic.svg)

A Fülöp-szigeteket Magalhaes fedezte fel 1521-ben. Az ország háromszázharminchárom

évig spanyol gyarmat volt, pontosabban 1565-től egészen 1898-ig. A szigetvilág mai nevét II.
Fülöp spanyol királyról kapta 1564-ben.3 Számtalan éven keresztül összekötő kapocs szerepet
játszott a spanyol kereskedelemben Mexikó és Kína között. Ezen kereskedelmi vonal egyik

1
Molnár Katalin: Barangolás a Fülöp-szigeteken. Természet világa: természettudományi közlöny, 1978/1 18.o.
2
Molnár Katalin: Barangolás a Fülöp-szigeteken. Természet világa: természettudományi közlöny, 1978/1 18.o.

3
Fülöp-szigetek: külkereskedelmi útmutató. Révai nyomda, Budapest 1986, 3.o.

5
központi állomása Manilla. Tulajdonképpen az ország teljesen a XIX. századig ki volt
szolgáltatva a gyarmati kereskedelemnek.

A spanyol uralmi időszakot számos kudarcba fulladt felkelés jellemzi. 4 1898 júniusában
kihirdették az ország Spanyolországtól való elszakadását, azonban 1898 szeptemberében
amerikai megszállás alá kerültek. A spanyol hódítást követően az európai földmagántulajdon
bevezetése, illetve a katolikus vallás elterjesztése volt az a két meghatározó hatás, amely a
prekoloniális társadalmakat a szigeten alapvetően kifordította korábbi viszonyaikból. 5 1898-
ban Spanyolország és az Egyesült Államok egyezséget kötött, az egyezség értelmében pedig
20 millió dollárért eladták az országot az amerikai kormánynak. Az 1898-ban az USA
fennhatósága alá került országot az 1941 december 7-ei Pearl Harbor-i támadás után
elfoglalják a japánok, majd 1945 februárjában felszabadították az amerikaiak és a Hukbalahap
hadsereg együttes erejével. A Hukbalahap ezután az amerikaiak ellen fordult. 1946 július 4.-
én mondták ki az ország függetlenségét. Azonban gazdasága és biztonsága továbbra is
jelentősen az USA-tól függött.

Washington – tekintettel az ország kiváló geopolitikai fekvésére – minden segítséget

megadott a Fülöp-szigeteknek.6 Ennek jegyében 1947 márciusában két megállapodást is
kötöttek, az egyik az amerikai támaszpontok létesítéséről szólt, a másik pedig a katonai
segítségnyújtásról.7 Ez jelentős gazdasági előnyöket jelentett az Egyesült Államok számára. A
katonai támaszpontok közül kettő jelentős van; a Clark Field-i légi-, illetve Subic Bay tengeri
támaszpont. Az utóbbi alapján Fülöp-szigetek folyamatos pénzügyi és hadtechnikai
támogatást kapott az USA-tól. Későbbiekben ezt kölcsönös védelmi szerződésre bővítették ki.

Az ország fontos hajózási útvonalak találkozásának középpontjában van. 8

Közel esik
Japánhoz, Kínához, Ausztrálihoz, illetve az Európából Japánba tartó hajóútvonalak egy része
is érinti az országot. Az ország dús növényzete jelentős faexportot tesz lehetővé.
Kereskedelmi szempontból a legértékesebb faj az úgynevezett, „Phillippine mahogany”. A
vulkánikus eredetű talaj pedig kitűnő termőtalajt biztosít az ország részére. A Fülöp-szigetek
ásványi kincsekben rendkívül gazdag. Jelentős mennyiségben előfordulnak fémtartalmú

4
Fülöp-szigetek: külkereskedelmi útmutató. Révai nyomda, Budapest 1986, 3.o.

5
Árva László: Előzésben: A gyorsan iparosodó délkelet-ázsiai sikereinek és ritka kudarcainak oka.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990, 58.o.
6
Horváth Jenő: Világpolitikai lexikon. Osiris Kiadó 2005, 261.o.
7
Horváth Jenő: Világpolitikai lexikon. Osiris Kiadó 2005, 261.o.
8
Fülöp-szigetek: külkereskedelmi útmutató. Révai nyomda, Budapest 1986, 8.o.

6
ásványok is. Ilyenek például a réz, vas, króm, mangán, nikkel, cink, molibden, platina,
uránium.

A kitermelő ipar elég jelentős ágazat az országban. A kitermelt ásványi anyagokat nyers,
illetve feldolgozott állapotban exportálják Japánba és az USA-ba. 9 A kitermelés javarészt
külföldi, főleg japán és amerikai tőkéből folyik. Ezen kívül feldolgozóipar egyre
dominánsabb szerepet tölt be az ország gazdaságában. A feldolgozóipar legjelentősebb
ágazata a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar, amely a feldolgozóipari
termelés 27%-át teszi ki.10 Dinamikusan fejlődő ágazatnak számít még a textilipar és a
cukoripar is.

A további ipari ágakat illetően az ország lakosságának fele mezőgazdaságból él. A

mezőgazdasági termelés kis családi farmokon alapul, amelyek átlagosan 1,7 hektárnyi
nagyságúak.11 A két legfontosabb gabonanövény a rizs és a kukorica. Rizsből az ország
időnként importra szorul a termést sújtó természeti jelenségek miatt, mivel nem rendelkeznek
elegendő műtrágyával a terméshozam javítására.

A Fülöp-szigetek legfontosabb mezőgazdasági terméke a kókuszdió. A kókusztermelés

központja Mindanao szigete. A lakosság egyharmada foglalkozik a kókuszdió termelésével,
illetve feldolgozásával. A világ kókuszdió-termelésének fele a Fülöp-szigetekről származik. 12
A nádcukor-termelés központja Negros és Luzon. A cukortermelés nagyrészét az USA-ba
exportálják. Az országban egyre jobban fellendül a banántermesztés, fő exportpiacai Japán és
Szaúd-Arábia. Az ország disznóhúsból és baromfiból önellátó. Annak ellenére, hogy az
ország rengeteg halban gazdag vízterülettel rendelkezik, tengeri halászata nem tudja
kielégíteni a hazai szükségleteket.13

A Fülöp-szigetek Ázsia egyetlen katolikus nemzete. A lakosság 80%-a spanyol gyarmati

uralom hatására római katolikus, 6%-a az 1902-ben alapított Fülöp-szigeteki Független
Katolikus Egyház híve, 7% protestáns, 4%-a pedig muzulmán.14 A Fülöp-szigetek a négy
évszázadon át tartó vallási történelmük során különféle sajátos jellemvonásokat fejlesztettek

9
Fülöp-szigetek: külkereskedelmi útmutató. Révai nyomda, Budapest 1986, 10.o.

10
Fülöp-szigetek: külkereskedelmi útmutató. Révai nyomda, Budapest 1986, 10.o.

11
World Trade Organization. Trade Policy Review: The Philippines: 2012. Geneva: WTO, 2012. 86.o.
12
Fülöp-szigetek: külkereskedelmi útmutató. Révai nyomda, Budapest 1986, 11.o.

13
Fülöp-szigetek: külkereskedelmi útmutató. Révai nyomda, Budapest 1986, 12.o.
14
Kráhl József: A katolikus Fülöp-szigetek: Ázsia egyetlen katolikus nemzetének rövid egyháztörténete. Szolgálat 1981/51,
43.o.

7
ki. Vallási kultúrájuknak számos súlyos problémája is van. Ezek közé tartozik a paphiány: egy
papra 7000 vagy még több katolikus jut, ez a világ egyik legrosszabb aránya közé tartozik. A
Fülöp-szigetek egyháza nem egységes. Területi elkötelezettségek, családi és társadalmi háttér
megosztja a papságot és a püspökséget.15

A Fülöp-szigetek déli részén polgári zavargások és erőszakos cselekmények zajlanak az

elmúlt három évtizedben, amelyek nagy része a Fülöp-szigeteki Mindanaón élő muszlim
lakosság szeparatista törekvései körül forog. 16
Ezt a területet sem a spanyolok, sem az
amerikaiak nem gyarmatosították teljesen, ezért a terület szilárdan iszlám enklávéja régóta
különbözött a Fülöp-szigeteki állam túlnyomóan irányultságú irányzatától. 17 Fokozatosan
elnyerték Mindanao ellenszenvét olyan tettekkel, mint például a katolikusok által sorozatosan
elkövetett kísérletek a helyi muszlim közösség erőszakos asszimilálására. Azonban Mindanao
általános elidegenedését nemcsak a vallási különbségek váltották ki, hanem számos olyan
tényező, mint például Mindanao gazdasági elhanyagolás és a helyi erőforrások
kizsákmányolása a középső és az északi szigeteken fejlődésének előmozdítása érdekében.

A sziget népessége rengeteg népcsoportból áll. A lakosok 90%-a maláj, illetve filippínó.
Főbb népcsoportjai; Közép- és Dél-Luzonon élő tagal, a velük rokon viszaja a Cebuban és
Visayai-szigeteken, és az iloko Észak-Luzonon.18

A Fülöp-szigetek a fejlődő országok sokaságát bővíti. Számos ország számára fontos a

kereskedelem szempontjából a rengeteg termőföldje, illetve dús növényzetéből származó
fatermelés miatt is. Az ország gazdasága nagyrészt exportálásból tevődik össze. Fülöp-szigetek
gazdasága

3. Fülöp-szigetek és az Európai Unió közti kapcsolat kialakulása

4. Szabadkereskedelmi megállapodás

15
Claver, Francisco: A Fülöp-szigetek egyháza és a nép hatalma. Vigilia 1987/2, 8.o.

16
Cragin, Kim, Chalk, Peter: Terrorism and Development: Using Social and Economic Development to Inhibit a
Resurgence of Terrorism. RAND Corporation 2003, 15.o.

17
Cragin, Kim, Chalk, Peter: Terrorism and Development: Using Social and Economic Development to Inhibit a
Resurgence of Terrorism. RAND Corporation 2003, 15.o.
18
Kende István: Fejlődő országok lexikona. Budapest 1973, 446.o.

8
Ábrajegyzék
1. sz. ábra: A Fülöp-szigetek elhelyezkedése...........................................................................................5

Irodalomjegyzék
ÁRVA László: Előzésben: A gyorsan iparosodó délkelet-ázsiai sikereinek és ritka kudarcainak oka.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990
CLAVER, FRANCISCO: A Fülöp-szigetek egyháza és a nép hatalma. Vigilia 1987/2
CRAGIN, Kim, CHALK, Peter: Terrorism and Development: Using Social and Economic Development to Inhibit a
Resurgence of Terrorism. RAND Corporation 2003

Fülöp-szigetek: külkereskedelmi útmutató. Révai nyomda, Budapest 1986

HORVÁTH Jenő: Világpolitikai lexikon. Osiris Kiadó 2005

KENDE István: Fejlődő országok lexikona. Budapest 1973

KRÁHL József: A katolikus Fülöp-szigetek: Ázsia egyetlen katolikus nemzetének rövid egyháztörténete. Szolgálat 1981/51
MOLNÁR Katalin: Barangolás a Fülöp-szigeteken. Természet világa: természettudományi közlöny, 1978/1
World Trade Organization. Trade Policy Review: The Philippines: 2012. Geneva: WTO, 2012.