KÉPZÉSEK

ÁLTALÁNOS ZÁRÓDOLGOZATAINAK

FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1.) ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A záródolgozat készítése feltétele a szóbeli záróvizsgára bocsátásnak.

A záródolgozat célja, hogy a hallgató a választott témakörben bizonyítsa elméleti, gyakorlati

és szakirodalmi tájékozottságát is, mindezekhez való kritikai viszonyát, valamint elemző,
értékelő készségét. Empirikus kutatás esetén bizonyítsa, hogy képes tudományos minőségű
adatgyűjtésre, az adatok szakszerű feldolgozására, értékelésére, illetve mindezekből helyes
következtetések levonására.

2.) FORMAI KÖVETELMÉNYEK

A zádolgozatot egy nyomtatott és egy elektronikus példányban kell leadni.

A papírformátumú példányt kizárólag A/4-es lapra nyomtatva, az elektronikus példányt

kizárólag elektronikusan elküldve fogadjuk el.

A záródolgozat megírásakor az alábbi paraméterekhez kell igazodni:

 margók: 2,5 cm;
 betűtípus: Times New Roman vagy Arial;
 sortávolság: 1,5-es;
 betűméret: 12-es;
 lábjegyzet betűmérete; 10-es;
 betűszín: fekete;
 igazítás: sorkizárt.

A dolgozatban az oldalakat meg kell számozni, az ún. „élőláb”-ban, azaz a lap jobb alsó
sarkában, lásd pl. jelen tájékoztatót.

Természetesen a szöveg tartalmi kiemelései (bekezdések címei, fontosabb adatok) egyéb

módon is formázhatóak indokolt esetben (kövérítés, dőlt szedés, aláhúzás stb.)

A záródolgozat főszövegének tárgyankénti minimumát az adott képzőintézmények

határozzák meg.

A főszöveget követően kell elhelyezni – igény esetén – a mellékleteket (pl.: táblázatok,

grafikonok, kérdőívek, képi dokumentáció…stb.) a felhasznált irodalom és források
jegyzékét, a főszöveg elé pedig a tartalomjegyzéket. (Indokolt esetben, magában a
főszövegben is elhelyezhetőek.)

A záródolgozat címlapján az alábbi adatoknak kell szerepelni:

 a záródolgozat címe,
 a szerző neve,
 szakja (az aktuális képzés megnevezése),
 és a benyújtás adott éve (pl.: Budapest – 2016).

A záródolgozatot nem kell sem bekötni, sem spirálozni, hanem csak a bal felső sarkán
tűzőgéppel kell összetűzni! (EZT IS MEGHATÁROZHATJÁK MÁSKÉPPEN A
KÉPZŐINTÉZMÉNYEK)

1
3.) TARTALMI KÖVETELMÉNYEK

Záródolgozatnak csak önálló munka fogadható el!

A záródolgozat elkészítésénél a tudományos publikációra vonatkozó általános szabályokat

kell érvényesíteni. A záródolgozatból ki kell tűnnie, hogy melyek azok a részek, amelyek
forrásokon, illetve a témára vonatkozó szakirodalom felhasználásán alapulnak. Ezért mind a
szó szerinti, mind a tartalmi idézés esetén meg kell jelölni a mű szerzőjét és forrását. Nem
fogadható el a záródolgozat, ha abban már publikált anyagok szövegének vagy ábráinak
hivatkozás nélküli átvétele bizonyítható. Ha a dolgozat plágiumot tartalmaz, a hallgató
ugyanabban a tanévben nem adhat le új záródolgozatot.

A záródolgozat elején a tartalomjegyzék áll, amelyben fel kell tüntetni a szöveg valamennyi
fejezetét, alfejezetét és – ha van – további alcímeit, azonos számozással, azonos
oldalszámokkal és azonos szöveggel.

Tehát a záródolgozat struktúrája:

 Tartalomjegyzék

 Előszó
o Témaválasztás indoklása

 Bevezetés
o Hipotézis

 Főszöveg
o Kifejtés, bemutatás a választott módszer szerint (pl. elemzés,
összehasonlítás, igazolás, cáfolás, kutatási eredmények…stb.)

 Befejezés
o Összefoglalás

 Utószó
o Konklúziók megfogalmazása

 Mellékletek
o Képek, táblázatok, kérdőívek, grafikonok…stb.

 Irodalomjegyzék
o A felhasznált fizikális és elektronikus irodalom ABC-s
sorrendben való feltüntetése

Hivatkozásokat lábjegyzet formájában (10-es betűmérettel szedve) kell alkalmazni, amiben

az aktuális idézetek, hivatkozások fellelhetési helyeit kell jelölni.

Lábjegyzetet vagy végjegyzetet kell használni (10-es betűmérettel szedve), ha olyan további
kiegészítő, megerősítő információkat közlünk, amelyek a szövegben terjedelmi okok miatt

2
zavaróak lennének, ha bővebben kifejtjük a szövegben szereplő állításokat. Az információ
forrásának megjelölésére – lábjegyzeten, illetve végjegyzeten kívül – szövegbeli jegyzet is
alkalmazható. A dolgozat egészében következetesen a választott jegyzetelési módhoz kell
ragaszkodni.

Fotó, Táblázat, Grafikon, Diagram, Kép/Ábra… beszúrása esetén az általában középre

helyezett és szintén sorszámozott Fotó, Táblázat, Grafikon, Diagram, Kép/Ábra… alján
kisebb (10-es) betűmérettel szedve minden esetben meg kell jelölni a Fotó, Táblázat,
Grafikon, Diagram, Kép/Ábra… vagy a benne szereplő adatok forrását. Abban az esetben,
ha a táblázat adatai saját kutatásból származnak, úgy ezt is értelemszerűen jelezni kell, ebben
az esetben jellemzően a „készítette: a szerző” formulát szokás alkalmazni.

A dolgozat végén abc-sorrendben részletesen fel kell sorolni a felhasznált irodalmat. Az

irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos, feleljen meg a hazai és a nemzetközileg
elfogadott formáknak. A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető
követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az
adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható. Csak olyan irodalom vehető fel a
jegyzékbe, amelyet a hallgató felhasznált, és amelyre a záródolgozatban hivatkozott.

Példák:

I. Könyv esetén:

Minta:
Szerző(k) (vezetéknév és a keresztnév kezdőbetűje), évszám, cím. Kiadó, Kiadási hely,
oldalszám (tól-ig)

Példa:
Simon J., 2010, A Magyarországi tréningek története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
647-649, 658-659.

Hivatkozás a szövegben: (Simon 2000)

Megjegyzés: Értelemszerűen, ha a felhasznált irodalom, csak mint olvasmányélményként

hatott a hallgatóra, de nincs konkrét szó szerinti átvétel, akkor elég csak magát a művet
feltüntetni oldalszám nélkül, lásd a fentebbi példa esetében: Simon J., 2010, A Magyarországi
tréningek története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

II. Folyóirat esetén:

Minta:
Szerző(k) (vezetéknév és a keresztnév kezdőbetűje), évszám, cím. Folyóirat-cím, lapszám,
oldalszám (tól-ig)

Példa:
Kovács Z., 1996, A Life Coaching módszertana. Coaching Folyóirat 36: 505-513.

3
Hivatkozás a szövegben: (Kovács 1996)
Megjegyzés: három szerzőig minden társszerző neve pontosan kiírandó, e felett magyar
cikk/könyv estén az első szerző neve után „és mts.” rövidítést írjuk, idegen nyelvű cikk esetén
pedig „et al.”-t – utalván arra, hogy több munkatársával együtt készítette a cikket.

Megjegyzés: Értelemszerűen, ha a felhasznált irodalom, csak mint olvasmányélményként

hatott a hallgatóra, de nincs konkrét szó szerinti átvétel, akkor elég csak magát a művet
feltüntetni oldalszám nélkül, lásd a fentebbi példa esetében: Kovács Z., 1996, A Life
Coaching módszertana. Coaching Folyóirat 36.
 

III. Elektronikus forrás esetén az URL-cím kattintható formában és az adatszerzés ideje

Példa:
http://linnaeus.nrm.se/flora/mono/lilia/liliu/welcome.html (Letöltve: 2014.07.26. 22:35)
 
Megjegyzés: Az elektronikus idézés esetén ez azért fontos és etikus, mert így a hivatkozás a
dolgozat értékét növeli, elmaradása viszont súlyosan értékcsökkentő hatású: kimerítheti az
„intellektuális lopás” fogalmát. Nem barátokat, hanem ellenségeket szerez (rosszabb esetben
jogi következményekkel is járhat).

Internetes hivatkozás esetén szerepelnie kell – amennyiben van – a szerzőnek és a címnek,

és mindig szerepelnie kell a pontos URL-nek, illetve ha a weboldal szöveges címe (fejléce) a
címtől különbözik, akkor azt is meg kell adni. Folyóiratokban publikált cikkek esetén akkor is
nélkülözhetetlen a szokásos könyvészeti adatok megadása, ha a dolgozat szerzője a folyóirat
elektronikus változatát használta. (A csak interneten hozzáférhető források felhasználása
esetén javasoljuk, hogy a záródolgozat CD-változatához csatolják a felhasznált elektronikus
dokumentumokat is.)

4.) ÉRTÉKELÉS és VÉDÉS

A záródolgozat értékelése érdemjeggyel történik. Az értékelés szempontjai:

 a választott téma jelentősége,

 a felhasznált szakirodalom relevanciája,
 a szakirodalmi hivatkozások száma és szakszerűsége,
 a megfelelő módszer kiválasztása,
 a módszer alkalmazásának színvonala,
 a dolgozat stílusa, a szaknyelv megfelelő használata,
 önálló kutatási eredmény felmutatása,
 a szakirodalom szuverén, értékelő jellegű felhasználása.

DE EZT IS MEGHATÁROZHATJÁK MÁSKÉPPEN A KÉPZŐINTÉZMÉNYEK