1.

Fogalmak:
„három nemzet”: Erdélyben a nemességhez, a nemzethez tartoztak a birtokos nemesek mellett a katonáskodó
székelyek, akik birtokukat a közösség tagjaként nyerték, hasonlóképpen az ugyancsak közösségi jogon
birtokos szászok. A nemesek, a székelyek és szászok képviselői a tartományi gyűlések (generalis
congregatio) alkalmával folytak be a vajdaság birtokjogi, közigazgatási, katonai ügyeibe. 1437-ben a
bábolnai felkelés idején jött létre az erdélyi három nemzet szövetsége, az unio trium nationum, a rendiség
sajátos erdélyi intézménye.
aranybulla: díszes külsejű, arany függőpecséttel megerősített királyi oklevél
árumegállító jog: az átutazó kereskedők kötelesek voltak árujukat a városban eladásra felkínálni, és ezáltal a
további kereskedés hasznát a város kereskedői élvezhették
bandérium: a földesúri nemesi zászlóalj elnevezése, amelyet a földesúr háború idején saját címerükkel díszített
zászlója alatt vezetett harcba
bányabér: urbura; Károly Róbert által 1327-ben bevezetett bányapénz, amelyet a földesúr földjén feltárt bánya
után kellett fizetni az uralkodó számára
comes: ispán; a királyi vármegye élén álló, vezető tisztviselő
dézsma: a tized másik elnevezése
egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: una et eadem libertas; az 1351-es törvények egyik rendelkezése,
amely a nemesség jogegységesítését szolgálja
erdélyi szászok: Az erdélyi szászok német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben. Népnevüknek a szász-
ról ma sem lehet tudni, hogy mi az eredete. A szászok, minthogy a Német-római Birodalom nyugati
területéről erednek, ezek a területek messze távolestek Szászország tartománytól, tehát ennek a
kisebbségnek köze sincs a szászokhoz. A szász telepesek első hulláma 1150 körül érkezett Erdélybe, amikor
II. Géza magyar király a 12. század közepén a keleti országrész nagyobb arányú betelepítésébe kezdett.
familiáris: a főuraktól személyesen függő, az úr családjához (famíliájához) tartozónak tekintett, viszonylag
szerény vagyonú nemes, aki hűséggel és különféle szolgáltatásokkal (katonai, gazdasági) tartozik urának
familiaritás: Közép-Európára jellemző személyi függőségi viszonyrendszer, amelyben a kisnemes egy nagyobb
úr szolgálatába szegődik, és földjét a nagybirtokos kezelésébe bocsátja, amelynek fejében a kisbirtokos
védelmet kap (a familiaritás nem tekinthető a hűbérviszony sajátos közép-európai formájának, mert itt
nincsen a nagybirtokos részéről földadományozás, így a függőségi viszony nem a földadományozásra épül)
feudális anarchia: a nagybirtokos érdekszövetségek viszályai és harcai egymással és a királyi hatalommal
gubernátor: az uralkodó kiskorúsága idejére vagy uralkodó nélküli állapot esetén a nemesség által választott
kormányzó (pl.: Hunyadi János: 1446-1453)
harmincadvám: a külkereskedelem hasznának harmincad részét kitevő királyi regálé
interregnum: törvényes uralkodó nélküli állapot (Magyarországon az 1301-1308 közötti időszak)
ispán: (latinul: comes) legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a
középkorban
janicsár: az oszmán-török hadsereg gyalogos katonája, zsoldot kapott
jobbágyság: A jobbágy fogalma Magyarországon megjelenése után jelentős változáson ment keresztül:
kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig földesurának termény- és
pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó, szabad állapotú telkes parasztot jelentett.
kamara
kamara haszna: a pénzverés, pénzkibocsátás haszna, amely abból keletkezett, hogy a királyok a XI. század
közepétől állandóan csökkentették a pénz nemesfémtartalmát, névleges értékének megtartása mellett
kápolnai unió:1437-ben az erdélyi három rendi nemzet szövetsége, amely több évszázadra lerakta az
országrész rendi berendezkedésének alapjait; a szövetséget a magyar nemesek, a székely el6kel6k és a szász
patríciusok kötötték
kapuadó: Károly Róbert által bevezetett első központi adónem, amelynek célja, hogy pótolja a kamara
hasznának kiesése folytán keletkezett pénzügyi hiányt; értéke 18 dénár, amelyet jobbágytelkenként szedtek
keresztes hadjáratok: a XI. században meginduló európai terjeszkedés fontos eleme, amely során a
mezőgazdaság fejlődése nyomán megnövekedett nyugat-európai népesség új területeket kívánt gazdasági-
politikai hatalma alá vonni
kilenced: a földesúr számára teljesítendő jobbágyi szolgáltatás egységessé tételét szolgáló, 1351-ben
bevezetett törvény egyik rendelkezése, amelynek értelmében a jobbágy a megtermelt javak kilencedik
tizedének beszolgáltatására köteles
királyi vármegye: a korai magyar feudális állam területi egysége, amelynek élén a comes állt; kialakulása már a
X. században elindult és a XII. századig tartott, így nem kapcsolhatók kizárólag Szent Istvánhoz
kiskirály: a 14. században egyre több kiskirályság (oligarchák)alakult ki az országban. A kiskirályok hatalmas
birtokokkal, több tucat kővárral és jelentős magánhadsereggel rendelkeztek, melynek segítségével teljesen
függetlenítették magukat a királytól. Ilyen tartományurak például, Babonics és Subics, akik a tengermelléki
Horvátországot és Dalmáciát uralták; Kőszegi Ferenc, aki a Dunántúl nyugati részének ura, illetve Felvidék
Nyugati részének tartományura Csák Máté. Ezek mellett volt még Aba Amade, a felvidék keleti részének
ura, Borsa Kopasz, a Tiszántúli rész ura (központi városa Debrecen) illetve az erdélyi oligarcha Kán László.
Azonban a tartományurak egyike sem akar magyar király lenni, a családjuk tekintélyhiánya miatt.
leánynegyed: az egyenes ági női leszármazottakat a magyar feudális jog szerint a nemesi birtokból megillető
rész. Az apa halála után leányai az ingatlanok 1/4 részét birtokba vehették, de a fiúk leánytestvéreik részét
általában pénzzel váltották meg.
liga: valamely társadalmi v. politikai cél megvalósítására létrejött egyesülés, szövetség (bárói liga)
mezőváros: A 14–15. század fordulóján vált külön ez a kategória a szabad királyi városoktól. Lakói főleg
mezőgazdasággal foglalkozó, szabad parasztok voltak, akik polgárosodásukért folyamatos küzdelmet
folytattak a helyi földesurakkal, akik jobbágysorba akarták a lakókat taszítani. A századok során időnként
(például Hunyadi Mátyás alatt) a mezővárosok száma növekedett. A hász-birtoknak minősülő mezővárosok
a török időkben bizonyos jólétet élveztek.
oligarcha: egyes országrésznyi területek urai az interregnum idején (pl.: Csák Máté, Kán László)
ősiség: aviticitas; Nagy Lajos által 1351-ben bevezetett törvény egyik rendelkezése, amelynek értelmében a
nemesi birtok elidegeníthetetlen és terhelhetetlen, a nemesi család kihalása után a birtok oldalágon nem
örökíthet6, hanem visszaszáll az uralkodóra
perszonálunió: két ország irányításának azon formája, amikor csak az uralkodó személye a közös, ezen túl
azonban az államok megőrzik a függetlenségüket és nincsenek közös ügyeik
regále(jövedelem): királyi felségjogon szedett jövedelem (pl.: sómonopólium, harmincadvám)
rendi monarchia: olyan feudális államforma, amelyben a rendek és az uralkodó közösen gyakorolják a
hatalmat, a politikai élet központja a rendi országgyűlés, és a rendszer gazdasági alapját az árutermelés,
illetve a pénzgazdálkodás adja
Szent Korona: A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt
koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól
napjainkig.
szepességi szászok: A cipszerek vagy szepességi szászok egy németajkú népcsoport eredetileg a Szepességben
(a mai Szlovákia területén), akik később letelepedési jogot kaptak Máramaros környékén is (a mai Románia
területén). Nevük a német Zips (Szepes) szóból származik. Közjogi és gazdasági helyzetüket V. István király
1271. évi szabadságlevele, majd Károly Róbert 1312. és 1328. évi kiváltságlevele erősítette meg.
Összegyűjtött törvényeiket 1370-ben foglalták írásba (Zipser Willkühr). II. Géza idején érkeztek és
beköltözésük a XIII. század közepéig tartott; kiváltságos jogállásuk 1802-ig fennállt. A középkori
Magyarországnak jelentős tényezője volt a nemesércbányászat, hiszen a középkorban Európa
aranytermelésének egyharmadát és ezüsttermelésének egynegyedét a Kárpát-medence adta.
szolgálati „hász”: Ezekből kaptak a hivatalnokok és a hűbéres lovas katonák. A birtokokat csak használatra
kapták, és azok nem voltak örökíthetőek.
szultáni „hász”: a szultán magánkezelésű birtoka
telekkatonaság: az 1397-es temesvári országgyűlésen bevezetett hadászati újítás, amelynek lényege, hogy
minden nemes 20 jobbágytelek után egy könnyűlovas íjász kiállítására köteles
úriszék: a jobbágyok feletti bíráskodás joga
végvárvonal: A végvárrendszer hosszú folyamat eredményeként jött létre, elsősorban Luxemburgi Zsigmond
(1387-1437) és I. (Corvin) Mátyás (1458-1490) védelmi politikájának köszönhetően. Az első vonal Orsovától
Nándorfehérváron, Szabácson, Jajcán és Kninen át húzódva érte el az Adriai-tenger partját. A második ettől
északra, Karánsebesnél kezdődött, Péterváraddal, Krupával folytatódott és Zengg-gel zárta a sort ismét az
Adriánál. Az összeomlás tragikus gyorsasággal, a 16. század első harmadában bekövetkezett. A másodikból
elsővé előrelépett végvári vonal sorsa - amely 50-60 kilométerrel az országhatáron belül húzódott - 1521-
ban pecsételődött meg. A déli végvárrendszer összeomlása (1521: Nándorfehérvár) után a török
előnyomulásnak megfelelő hely(ek)en új végvárrendszer(eke)t próbáltak kiépíteni, több kevesebb sikerrel.
visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert, Luxemburgi János és Nagy Kázmér 1335-ös találkozója, melynek célja a
három ország közös kereskedelmi érdekeinek egyezetése volt (Bécset kikerülő út). Ekkor jelölte ki III.
Kázmér utódjául Károly fiát, Lajost.

2.Személyek:
Kik voltak a következő történelmi személyek?
András, III. (1265?-1301): magyar király (1290-1301), II. András harmadik házasságából született gyermekének,
Istvánnak a fia. Királyi hatalmát nem sikerült megerősítenie az egyre hatalmasabb oligarchákkal szemben.
1298-ban törvényt adott ki, mely először tartalmaz nemesi gyűlésre vonatkozó utalásokat, a korai magyar
rendiség terméke.1301-es halálával kihalt az Árpád-ház.
Csák Máté (1260-1321 k.): tartományúr az interregnum idején (1301-08), birtokai Északnyugat-Magyarországon
feküdtek Trencsén központtal. A legnagyobb területtel és hatalommal ő rendelkezett az oligarchák közül.
Vencel, majd Ottó királlyá koronázásának híve. 1312-ben vereséget szenvedett I. Károlytól a rozgonyi csatában,
ám haláláig sikerült önálló politikát folytatni.
Hunyadi János v. Szibinyáni ("Ugrin") Jank (1407?-1456): Magyarország kormányzója, hadvezér, havasalföldi
származású, apja Zsigmondtól kapta Vajda-Hunyad várát, innen a család neve. Megkapta az erdélyi
vajdaságot, fokozatosan az ország legnagyobb birtokosává vált.1441-tő1 folyamatosan harcolt a török ellen.
1442-ben Gyulafehérvárnál győzött. Harcaiban felhasználta a huszita szekérvárakat. 1443-ban nagyszabású
nemzetközi hadjáratot indított a törökök Európából való kiűzésére, azonban Drinápolyig a tél miatt nem jutott
el, a király pedig 1444-ben Drinápolyban 10 évre szóló békét kötött.1444-ben mégis kitört a háború, és XI. 10-
én I. Ulászló meggondolatlanságának köszönhetően a magyar sereg Várnánál katasztrofális vereséget
szenvedett.1446-ban Magyarország kormányzójává választották, a címet 1453-ig viselte. 1448-ban a második
rigómezei csatában vereséget szenvedett a törököktől. 1456-ban világra szóló győzelmet aratott
Nándorfehérvárnál, ahol sikerült visszavernie a török seregeket. Nem sokkal ezután pestisben meghalt.
Károly, I. v. Anjou Károly Róbert (1288-1342): magyar király (1301-42) az Anjou-ház magyar ágának alapítója.
1301-ben koronázták meg először, azonban meg kellett küzdenie a trónért a cseh Vencellel, és Wittelsbach
Ottóval. 1308-ra egyedüli király maradt. 1308-21 között uralmának konszolidálása érdekében le kellett törnie
a tartományurak uralmát.1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte az Abákat és Csák Mátét, 1321-re az egész
ország az ő fennhatósága alá került. Belpolitikájában egy új arisztokráciára támaszkodva törekedett
megszilárdítani központi hatalmát. Bevételeinek nagy részét az ún. regáléjövedelmek tették ki
(monopóliumok, vámok).1325-től új pénzt vezet be, a 23,5 karátos aranyforintot. 1335-ben Visegrádon
királytalálkozót szervezett I. Luxemburgi János cseh és III. Nagy Kázmér lengyel uralkodóval, melynek célja a
három ország közös kereskedelmi érdekeinek egyezetése volt (Bécset kikerülő út). Ekkor jelölte ki III. Kázmér
utódjául Károly fiát, Lajost.
Lajos, I. (Anjou, Nagy): (1326-1382): magyar király (1342-82), igazi lovagkirály, uralkodása gyakorlatilag
hadjáratok tömegéből állt. 1347-48-ban és 51-52-ben két sikertelen nápolyi hadjáratot indított öccse,
András herceg meggyilkolásának megbosszulására és a trón megszerzése érdekében. 1358-ban legyőzte
Velencét és elfoglalta Dalmáciát. Szerbiát 8 hadjárat (1343-78) után sikerült hűbéres állammá tennie,1365-
ben elfoglalta Észak-Bulgáriát, Moldva és Havasalföld urait hűségesküre kényszerítette. 1372-ben elfoglalta
Halicsot és bánsággá szervezte. 1370-ben meghalt III. Nagy Kázmér lengyel király, és Lajost jelölte ki
utódjául, ezzel megszületett a magyar-lengyel perszonálunió. 1377-ben legyőzte a litvánokat. Fiúörököse
nem volt, lányai uralmát próbálta biztosítani országaiban. 1351-es törvényei fontos lépést jelentettek az
egységes jobbágyság kialakulásában, tartalmazták az ősiségen (atyafiságon) alapuló birtoköröklési elvet.
1367-ben Pécsett egyetemet alapított.
Mária, Anjou (1371-1395): magyar királynő (1382-95), I. Nagy Lajos lánya, aki helyett anyja, Erzsébet és Garai
Miklós nádor uralkodott. 1385-ben feleségül ment Luxemburgi Zsigmondhoz, ezzel az 1382 óta dúló
trónharcoknak vége szakadt. 1395-ben lováról leesett, és meghalt.
Mátyás, I., Hunyadi, "Corvin" ( 1443-1490): magyar király ( 1458-90), Hunyadi János fia. Koronázását apja
híveinek és az országgyűlésnek köszönheti. Hamar erős központi hatalmat épített ki, és megfékezte a
főurakat. Pénzügyi reformjai révén (füstpénz, rendkívüli hadiadó)jelentősen megnövelte az állami
bevételeket, és állandó zsoldos hadsereget (fekete sereg) tartott fenn. 1471-ben leleplezte Janus Pannonius
és Vitéz János összeesküvését. 1463-64-ben délen legyőzte a törököket, és viszonylag biztos védelmi
rendszert épített ki. 1468-ban legyőzte Podjebrád György cseh királyt és elfoglalta Szilcziát.1464-ben
visszavásárolta III. Frigyestől a koronát, és megkoronáztatta magát. 1479-ben Kenyérmezőnél legyőzte a
törököket, majd I 480-ban visszaszorítja a határ menti területekről is. 1482 és 87 között vívta a hatéves
háborút III. Frigyessel, melynek során elfoglalta Bécset is (1485). Legfőbb célját, hogy német-római császárrá
koronázzák, nem érte el. 1490-ben Bécsben halt meg, állítólag megmérgezték. Híres volt reneszánsz
humanista műveltségű udvaráról, könyvtáráról művészetpártolásáról és a legenda szerint "igazságosságáról".
Ulászló, I., Jagelló (1424-1444): lengyel és magyar király (1440-44), aki 1443-ban Hunyadi János "hosszú
hadjárata" után Drinápolyban békét kötött a szultánnal. 1444-ben mégis megtámadta a törököket, ám az ígért
tengeri segítség nem volt elég hatékony, így a török sereg elég nagy létszámban tudott felvonulni. A várnai
csatában a király meggondolatlansága miatt katasztrofális vereséget szenvedett a magyar sereg, amelyben
maga a király is életét vesztette.
Zsigmond, I, (Luxemburgi) (1368-1437): magyar király (1387-1437), cseh király (1419-37), német király (1410-
37) és császár (1433-37), aki 1385-ben elvette Anjou Máriát feleségül, és a bárói ligák támogatásával lett
magyar király, ezért nagy mennyiségű földbirtokot volt kénytelen elajándékozni. Megpróbálta személyes
pártfogoltjait hatalomhoz juttatni, ezért a ligák 1401-ben fogságba vetették, ahonnan kiszabadulva leverte a
az ellenkirállyá koronázott Nápolyi Lászlót, majd megszilárdította hatalmát. Később rendi gyűléseket hívott
össze. 1414-ben összehívta a konstanzi zsinatot, ahol elítélték Husz Jánost, illetve letette az eddigi 3 pápát,
és kinevezte V. Mártont egyedüli római pápának. A huszita mozgalom leverője (1434, lipany-i csata).

3.Történelmi topográfia
Anatólia: Tör.
Bizánc: Tör.
Bosznia: Boszn-Hcg.
Brünn (Brno): Cseho.
Dalmácia: Horv.
Drinápoly (ma: Edirne): Tör.
Erdély: Rom.
Havasalföld: Rom.
Horvátország
Isztambul: Tör.
Nándorfehérvár: Szerbia
Nápoly: Ol.
Nikápoly: Bulg.
Rigómező (Koszovó Polje): Koszovó
Szepesség: Szlovákia
Velence: Ol.
Visegrád: Mo.

Évszám - esemény?
1301: kihal az Árpád-ház
1308: Károly Róbertet királlyá választják a pesti domonkos kolostorban
1308-1342: Károly Róbert uralkodása
1335: visegrádi királytalálkozó
1342-1382: I. Nagy Lajos uralkodása
1351: Nagy Lajos felújítja az Aranybullát
1370: III. Kázmér halála, Nagy Lajos lengyel király lesz
1389: első rigómezei csata
1396: Zsigmond súlyos veresége Nikápolynál
1437: az erdélyi parasztfelkelés
1443–44: Hunyadi János hosszú hadjárata
1444: szept.: I. Ulászló várnai veresége (és halála)
1453: II. Mohamed elfoglalja Konstantinápolyt
1456: Hunyadi János sikeresen menti fel a II. Mohamed által ostromlott Nándorfehérvárt

Jellemezd az Anjouk külpolitikáját!

Károly Róbert külpolitikája meglehetősen sikeres volt, köszönhetően az általa ki épített erős központi
hatalomnak ami mindezt lehetővé tette. A másik fontos tényezője a sikeres külpolitikájának a felesége, Erzsébet,
lengyel hercegnő volt, aki által baráti kapcsolat alakulhatott ki a magyarok és a lengyelek között. Ennek
következtében I. Károly közvetített a cseh-lengyel konfliktusban is. Az ellentétek végső elsimítása a magyar
uralkodó által szervezett visegrádi királytalálkozón történt meg 1335-ben, ahol a Bécset elkerülő kereskedelmi
útvonalak kialakításáról is megegyezett a 3 uralkodó. Ezeken túl apai ágon a Nápolyi trón örököse volt, de amíg
nem tartózkodott a nápolyi királyságban rokonai kisemmizték a területet, és mást neveztek ki a trón
várományosának. Ezt Károly Róbert úgy oldotta meg, hogy a kisebbik fiát eljegyezte a nápolyi trón örökösével.
Nagy Lajos apját Károly Róbertet követte a trónon akinek uralkodása alatt annyira megerősödött az ország, hogy
Nagy Lajos foglalkozhatott a hódításokkal. A célja Lengyelország és Nápoly megszerzése volt. Nápoly ellen
1447-ben büntetőhadjáratot indított, mivel megölték az öccsét. Elfoglalta Nápolyt, de más eredménye nem lett a
hadjáratnak, mert az ellenség elmenekült előle. Pár év elteltével szintén küldött csapatokat Nápolyba, de szintén
nem járt sikerrel. Ellenben, hódítási kísérletei miatt szembe került Velencével és a pápával is, akik attól féltek,
hogy Magyarország túlzottan megerősödik. Ezek mellett harcolt Bulgáriában és északon, valamint a törökök
ellen is. Hódító hadjáratai során Velencétől Raguzáigelfoglalta Európát. Ezeken felül nagyapja lengyel király
halála után a lengyel trón is az övé lett.

Az Anjou-kor gazdaságpolitikája

Nekcsei Demeternek köszönhetjük főként a Károly Róbert idején bevezetett reformokat. A királyi városoknak
külön adót kellett fizetni, a cenzust. Azt is kihasználták, hogy Magyarország bővelkedett ásványkincsekben, I.
Károly ezek közül a nemesfémbányászatot támogatta leginkább. Úgy ösztönözte a birtokosokat a bányák
nyitására, hogy a földek tulajdonosai megkapták a bányabér egyharmadát. Az államnak további hatalmas haszna
volt a királyi pénzverési monopóliumból. A birtokosoknak a kitermelt nemesfémet kötelező volt nyers
állapotban beszolgáltatni az ország valamelyik pénzverő kamarájába, ahol vert pénzt kaptak érte. A profit abból
származott, hogy a vert pénz 50%-kal kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál. Károly jó
minőségű aranyforintot és ezüstdénárt vezetett be, de az új pénz csak úgy őrizhette meg az értékállóságát, ha
nem volt évenkénti beváltás és pénzrontás. Az itt elesett jövedelmek pótlására vezette be a kapuadót, amelyet
jobbágyonként kellett fizetni. Valamint bevezette a harmincadvámot, aminek értelmében az országba behozott
iparcikkekért vámot kellett fizetni. Rendkívüli időkben egyéb adókat is bevezetett.

Melyek az 1351.évi törvények legfontosabb intézkedései?

1351-ben újította meg Nagy Lajos az Aranybullát. Bevezette a kilences törvényét, ami az egységnyi
jobbágytelek után fizetendő adókat határozta meg. Ezen kívül beiktatta az ősiség törvényét is aminek értelmében
a nemesibirtok sérthetetlen, azaz nem lehet róla végrendelkezni. Ez azt jelenti, hogy a családfő (apa) halála után
a birtok a egyenesági leszármazottra száll, ha pedig nincs, akkor a családfő nemzettségére, ha az sincs, akkor
vissza száll az uralkodóra. Ez a háramlási jog. Valamint beiktatásra került az egy és ugyanazon nemesség elve is,
aminek értelmében minden nemes azonos jogokkal rendelkezik, senkinek nincsenek plusz kiváltságai.

Ismertesd Hunyadi János török ellenes küzdelmeit!

Hunyadi János egy havasalföldi nemesi családbók származott, Zsigmond lovagjának fogadta, így ismerte meg a
zsoldos harcmodort. Mivel támogatta Ulászlót ő lett a szörényi bán és a temesi ispán. Valamint ő volt a
Nándorfehérvár és az erdélyi vajdaság védelmezője is. Amikor a törökök betörtek Erdélybe először
győzedelmeskedtek Hunyadi felett, de miután rögtön összehívta a seregeit sikerült győzelmet aratnia a törökök
felett. Ezek voltak első sikerei 1441-ben, ezzel a győzelmével hívta fel magára a nyugati- világ figyelmét, akik
elkezdtek fontolgatni egy török-ellenes összefogást. Hunyadi azonban nem várt a közös seregre, hanem a saját
seregével indult el a Balkán felé 1443-bab. A célpont Drinápoly volt, de csak Szófiáig jutottak el, mert
időközben azonban szultáni seregek megérkeztek Európába. Elzárták a Balkán hágóit, azaz a magyar sereg
hazavezető útját. Ezért Hunyadi serege a Szófia térségébe kényszerült vissza vonulni. Itt a keresztesek további
győzelmeket arattak a törökök fölött. Azonban Hunyadi serege egyetlen nagyobb török erődítményt sem foglalt
vissza és a szultáni hadakkal nem harcolt. Győzelmeikhez az is nagyban hozzájárult, hogy a törököket
felkészületlenül érte Hunyadi hosszú hadjárata. Azonban a tél beköszöntével visszavonulásra kényszerültek a
keresztesek. Eközben a szultán békeajánlatot tett Ulászlónak, mert a török seregek Kis-Ázsiában voltak
lefoglalva. 1444 nyarán megkötötték a drinápolyi békét Nagyváradon. Ennek ellenére a békeszerződés tárgyalása
alatt mindkét oldalon készültek a harcra. A pápa azonban a béke megszegésére bíztatta Hunyadit, aki a királlyal
együtt úgy vélte, hogy ki lehetne szorítani a törököket a Balkánról. Ezért a béke megkötése után alig három
hónappal, 1444 szeptemberében a magyar hadsereg átlépte az országhatárt. Azonban a pápa nem tartotta be az
ígéretét, mert nem akadályozták meg az ázsiai török sereg Európába való átkelését az itáliai hajók. Hunyadi
serege azonban jóval kisebb volt, mint a hosszú hadjárat idején. Azzal sem számoltak, hogy a szultáni sereg is ott
lesz. A legalább kétszeres túlerőben lévő török seregek Várnánál a magyarokat megkerülve elvágták a
visszavonulás útját. Az 1444 novemberében a várnai csatában a törökök döntő vereséget mértek a keresztény
seregre. Elesett Ulászló király, a pápai legátus, a magyar sereg nagy része is köztük rengeteg főnemessel.
A király nélkül maradt ország elég rossz helyzetbe került. Hunyadi elismerte V. László királyságát, és a
köznemesség támogatásával Hunyadi lett a kormányzó, aminek értelmében szinte mindent megtehetett amíg a
gyerekkirály el nem érte a nagykorúságot. Legfontosabb intézkedése az volt, hogy az állam és a saját bevételét is
az ország védelmére fordította. Ezenkívül 1448-ban újabb támadóhadjáratot indított a törökök ellen.
Szövetségesei elárulták és cserben hagyták, vereséget szenvedett Rigómezőnél.
Miután 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, Nándorfehérvárat kezdték ostromolni (1456-ban). A
vár védője Szilágyi Miklós volt. Úgy tudtak győzelmet aratni a túlerőben lévő törökök felett, hogy Hunyadi és a
Déli nemesség is elindult segítséget nyújtani. Valamint a pápa is küldött egy keresztes hadsereget Kapisztrán
János vezetésével. Hunyadi és a serege áttörte a hajózárat a Dunán és így jutottak be a várba. A döntő győzelmet
pedig egy várból való kitöréssel vezette, amíg a keresztes sereg elterelte II. Mohamed seregének figyelmét.
Ehhez a csatához kapcsolható a déli harangszó története is. Sajnálatos módon Hunyadi a győzelem után elhunyt
egy pestis járványban. Azonban ezzel a győzelmével megvédte az egész országot a törököktől, mert nem tört
meg a védelmi rendszer.

1. Felzárkózás az európai kultúrához

-Európára a XI-XII. században a lovagi és egyházi (papi) műveltség volt jellemző.
-Az egyszerű magyar pásztorkultúra az európai földművelő népekhez alkalmazkodott, s hatással volt rá a szláv is.
-A magyar nemesség viszont az európai műveltséghez zárkózott fel.
-Megnyilvánulásai:
=Építkezésben.
=Kultúrnövények elterjedésében. } Mutatkozik meg.
=Ruházkodásban.
=Új ételféleségekben.
-Építészet:
=A XII. században élte fénykorát a román építészet (bazilikák, kis templomok).
=Pécsi székesegyház.
=Tihanyi apátság altemploma.
=III. Béla esztergomi palotája.
=Jáki templom (1217 körül).
=Lébényi bencés apátság.

2. Szellemi kultúra
-Egyházi jellegű.
-Az írásos műveltség a papság kiváltsága.🡪Latin nyelvű (szent könyvek, mise könyvek).
-Irodalom központjai: püspökségek, kolostorok, királyi udvar.
-Műfajok: imakönyvek, legendák, krónikák, geszták, hősmondák, itt-ott egy-egy világi irodalmi mű.
-Őskrónika: A magyarok történetét írja le-elveszett
-A XII. század végéről nagyobb terjedelmű magyar nyelvű szöveg a Halotti beszéd és Könyörgés. Ez a Pray-kódexben
található. Nyelvünk akkori állapotáról tanúskodik.
-Anonymus (névtelen), P. mester krónikája 1200 táján. III. Béla király jegyzője. A honfoglalás és letelepedés történetét
írta meg latin nyelven.
-Kézai Simon gesztája, a mű 1282-1295 között született. IV. (Kun) László papja. A hunok történetét írja meg. A hun-
magyar azonosságot történelmünk részévé teszi.

3. Műveltség terjedése
-A XIV-XV. század eredménye az írásbeliség terjedése. Az írni-olvasni tudás az egyházi körön kívül is terjed, és így
hódít az anyanyelv is.