egy meghiúsult és felelőtlenül végrehajtott kísérlet miatt. Mikor a balesetet bejelentették, semmi robbanásról nem beszéltek, csupán tűzről. A tűzoltók nem tudták eloltani a tüzet, de cserébe halálos mennyiségű sugarat kaptak a sérült atomerőműből. Az atomerőműből áradó radioaktív füst az égbe szállt, majd szépen elindult a környező országok felé. Ekkor kezdődtek a mérések az atomerőműhöz közeli Pripyatban, ahol a lakosság még semmit nem sejtett a helyzet súlyosságából. A műszerek természetesen kivoltak borulva, az évi 2 röntgen számít normálisnak, itt viszont 50x-es dózist kaptak. Emellett a sugárzás mellett 15 perc is halálos volt. Az első helyszíni képeken tökéletesen látszik a sugárzás nyoma. 30 órával a robbanás után kezdtek intézkedni. Kilakoltatták az embereket, akik oly biztosak voltak a visszatérésben, hogy minden értéküket hátra hagyták. 60 óra elteltével a Svédek telefonáltak, hogy történt-e valami, mert ők emelkedéseket mértek egy atomerőművüknél. Ekkor döbbentek rá, hogy mekkora a baj. Tiszteket parancsoltak arra, hogy az izzó magmára ólomot öntsenek, eközben ők is halálos mennyiségű sugárzást kaptak, melynek tünetei a lappangási idő után hányás, hasmenés és émelygés. Nem javított a helyzeten, ezért nyugati szakértők segítségét kérték, hisz tudták, hogyha bekövetkezne egy második robbanás akkor Európa lakhatatlan lenne. Rájöttek, hogy az Uránium (mely 250.000 év alatt tűnik el) és a magma megfertőzheti a szektor alatti víztározót, ami ellátja az egész környéket. 10.000 munkást gyűjtöttek össze arra, hogy ássanak egy alagutat a 3-as szektortól a 4-es szektorig, hogy kitudják folyatni a sugárzó anyagokat. Ez a munka 3 hónap lett volna, de ők 1 hónap alatt oldották meg. Ezután még egy szarkofág készítése volt hátra, melyhez szükség volt arra, hogy a grafitot kilapátolják, izolálják a reaktort. Akik segédkeztek a csatában, azokat likvidátornak nevezzük.
Felépítették a szarkofágot, amit 30 évre terveztek, azóta már csináltak újat, ami 100 évre hivatott. A szerkezet 2016-ban készült el, 100 méter hosszú, 257 méter széles, 105 méter magas és 36000 tonna. A Csernobilban a láthatatlan ellenséggel küzdő embereket fenyegető betegséget a szakemberek Csernobil-szindrómának nevezik. A robbanás után rengeteg genetikai selejt jött világra, az arra felé élő emberek mai napig is sugárfertőzött ételeket esznek. Egy kutatás kimutatta, hogy az arra etetett hörcsögök embriói torz csontozattal rendelkeznek.