2021. december 19.

, vasárnap

Bevezetés a pedagógia gondolkodás és az iskola történetébe

13.Az alapfokú oktatás története Magyarországon a 19 és 20. században

18. századi előzmények
Mária Terézia: A katolikus és protestáns egyházak külön iskolákat szerveznek. A 18.
század elejére kialakul az alapfokú oktatást képviselő népiskolák hálózata.A tanítás
nyelve a település lakosainak nyelve.Nincsen általános tankötelezettség
Felvilágosult abszolutizmus
Az uralkodók a modernizáció egyik eszközének tekintik az oktatást
Az állam igyekszik az oktatás feletti befolyását növelni
1777: I. Ratio Educationis
II. Ratio Educationis (1806):
Csak a katolikus iskolák számára kötelező a betartása
Nemzetiségi nyelv használatának lehetősége a népiskolákban
A törvény kimondja, hogy vétséget követ el, aki nem járatja népiskolába gyermekét
(de ez még mindig nem tankötelezettség)
A falvakban egytanítós iskolákat kell felállítani, a nagyobbakban kéttanítósokat, a
városokban háromtanítósokat (tanítók száma = osztályok száma)Külön iskolák
felállítása a lányok számára a falvakban és városokban (ennek ellenére jellemzően
továbbra is együtt tanulnak).
A népiskolák helyzete a 19. század első felében :
Létrejönnek az első kisgyermeknevelő intézmények
1828: Brunszvik Teréz megnyitja az Angyalkertet (óvoda)
1836: Bezerédy Amália megnyitja az első falusi kisdedóvót
1836: Kisdedóvó Intézetek Magyarországban Terjesztő Egyesület feladata az
óvodák szervezés és fenntartása
A népiskolákat továbbra is az egyházak tartják fenn
Az intézmény „feudális” jellege továbbra is megmaradt
Célja az egyházi pályára való felkészítés és az erkölcsi nevelés
A tanítót „természetben” zették (pl. telekhasználat)
1845: a népiskolákat két tagozatra bontják
Alsó elemi – 2 évfolyam, azonos tananyag
Felső elemi – 3 évfolyam, latint csak a gimnáziumba készülők tanulnak Kötelezővé
vált 6-12 éves kor között az alsó elemi elvégzése (pénzbüntetéssel szankcionálták a
szülőket)
Csak tanítóképzőt végzett tanárok taníthattak. 1849: állami kontroll az iskolák felett
Az 1868-as népoktatási törvény: Eötvös József:
Megmaradnak a felekezeti iskolák, mellettük állami népiskolák alakulnak
Ahol nem volt felekezeti népiskola, ott községi iskolákat létesített az állam. Az állam
elsődleges feladata az ellenőrzés állami tanítóképzők felállítása ,népiskolai
tankönyvek kiadása
Hatosztályos elemi népiskola létrehozása
6-12 éves kor közötti kötelező elemi iskolába járni, 12-15 év között pedig ismétlő
elemi népiskolába (l. tankötelezettség)

fi

Minden osztályban külön tanító alkalmazását írja elő a városokban (falvakban

továbbra is működhetnek az egytanítós népiskolák)
Anyanyelven folyó oktatás
Nem mondja ki a tandíjmentességet, de a szegény gyermekek szülei nem zetnek
20 tanítóképző intézmény felállítása
Felsőbb népiskola/polgári iskola, a hatosztályos elemire épül, 5000 főnél nagyobb
településeken
Iskolaszékek + állami tanfelügyeleti rendszer
Népoktatás 1868-1945 között:
Visszaszorul az analfabetizmus, A felsőbb népiskolák elsorvadnak, helyettük a
polgári iskolák terjednek el
Városi kispolgárság igényeit szolgálja ki
A városi, hivatalnoki pályára készít fel
Klebelsberg Kuno Kultúrfölény programja
1926-1927: népiskola-létesítési program
Hóman Bálint kultuszminiszter
1940: nyolcosztályos népiskola
Változások 1945-1949 között:
Cél: oktatási rendszer korszerűsítése, demokratizálása
1945: nyolcosztályos általános iskola megszervezése
Nem készítették elő megfelelően (l. hiányzó szaktanárok, épületek)
A szaktanárok pótlására pedagógiai főiskolákat alapítottak (l. Szeged)
Kistelepüléseken, falvakban osztatlan népiskolák működtek tovább
Baloldali erők, Magyar Kommunista Pár erősödése
Egyházi iskolák támadása
MKP hatalomátvétele
1948: egyházi iskolák államosítása,
állami iskolafenntartási monopólium
Szocialista iskolaügy és pedagógia:
Az oktatásügy teljesen a párt irányítása alá került
1950: új tantervek, melyek a szocialista (marxista-leninista) ideológia szellemét
tükrözték
Ideológiai tartalmak
Jelentősen megduzzadt a tananyag
Állami tankönyvmonopólium
Az előkészítés nélkül bevezetett általános iskolákban nagy különbségek alakultak ki
a különböző településtípusokban:
Városi iskolák: sikeresen toboroznak szaktanárokat (l. polgári iskola, gimnázium)
Falvak, kistelepülések: kevés szaktanár, a szaktárgyakat is tanítók oktatják
Általános iskolák az ’50-es évektől a rendszerváltásig:
Direkt ideológiai nevelés előtrébe kerülése
Cél az engedelmes állampolgárok nevelése
1957: Magyar Úttörők Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség
1959: a pedagógiai főiskolákból tanárképző főiskolák szerveződnek (4 éves képzés)
1980-as évek végére a tanulók 95%-a végezte el az általános iskolát

2
fi