Jellemezd a hideg és meleg frontot! (keresztmetszeti v.

tömbszelvény rajzban is)

10 p.

A frontfelületek mentén az időjárási elemeknek (hőmérséklet, nedvesség, légnyomás, szélsebesség,

szélirány, stb.) ugrásszerű változásuk van. A hidegfront esetén a front előtt meleg, mögötte hideg levegő
halmozódik fel. A hidegfrontok a legmarkánsabbak a frontok közül. A front mögött mélykék lesz az ég,
kitisztul az idő, és gomolyfelhők képződnek. A frontban történő jelenségek: a hideg levegő ék alakban
benyomul, ezzel a párás meleg levegőt felfelé áramlásra készteti. A meleg levegőben lévő vízpára a
harmatpont felett kicsapódik, felhők képződnek.
A melegfront általában jellegzetes felhőképpel jár, előtte cirrus-os lesz az ég, majd egyre alacsonyabb
szinten jelennek meg felhők, és végül csepergő csendes eső kezdődik a vastag felhőtakaróból. Nevével
ellentétben a talaj közelében nem hoz felmelegedést, hiszen a felhős csapadékos időben visszaesik a
hőmérséklet, éjszaka még köd is képződik. A front távolodásával az esetek nagy részében a közeledő
hidegfront előtt erőteljes meleg beáramlás kezdődik. Az ég a melegfront mögött halvány, piszkoskék
színűvé válik. A frontban történő jelenségek: a beáramló meleg levegő az ott lévő hideg levegőre felfut, a
benne lévő nedvesség a harmatpont felett kicsapódik, felhőképződés és csapadék.
Rajzold le/Ismertesd a nagy földi v általános légkörzés rendszerét!
10 p.

A beérkező napenergia mennyisége az Egyenlítőnél a legnagyobb, a sarkoknál a legkisebb, ezért a

legmelegebbek az Egyenlítő környéki, a leghidegebbek pedig a sarkokhoz közeli területek. E
hőmérsékleti okok miatt az Egyenlítő fölött alacsony, míg a sarkok fölött magas légnyomású öv alakul ki.
A troposzféra tetején a feláramló és feltorlódó levegő szétáramlik mindkét félgömbön a sarkok felé,
északi és déli irányba. A sarkok felé tartó légtömeg hűlni kezd, és az energiabevétel is csökken. Ennek
következtében kb. a 30. szélességi kör környezetében a levegő süllyedni kezd. A hőmérséklet-csökkenés
és a süllyedés miatt a légnyomás nő, így a 30. szélességi körnél magas nyomású terület alakul ki. Ezért itt
nagyon ritkán keletkeznek felhők, elvétve esik csapadék. Földünk nagy sivatagjai is itt találhatók. A
lesüllyedő levegő a felszínen feltorlódik, észak és dél felé veszi útját. Így az emelkedő levegő pótlására az
alacsonyabb légrétegekben kiegyenlítő áramlás indul meg az Egyenlítő irányába. 
A felszínen a Coriolis-erő hatása miatt az Egyenlítő felé északkeleti, illetve délkeleti áramlás (passzát-
szél) tapasztalható, ami zárja az áramlási cellát. 

A sarkvidékek fölött a hideg levegő sűrű, ezért lefelé áramlik. A felszínen a levegő feltorlódik, ezért
magas légnyomás alakul ki, ami miatt a levegő szétáramlik, útját az Egyenlítő felé veszi. A Coriolis-erő
itt a legnagyobb, ezért a levegő iránya gyorsan keleties lesz. Az északi félgömbön északkeleti, a déli
félgömbön délkeleti irányú sarki szelek alakulnak ki. Ahogy a levegő az Egyenlítő felé halad, a
hőmérséklete is emelkedik. Emiatt kitágul, sűrűsége csökken, könnyebb lesz. Ebből következően a levegő
a 60o földrajzi szélesség környékén felemelkedik. A felemelkedés helyén alacsony nyomású terület jön
létre. A felemelkedett levegő a magasban a sarkvidékek felé áramlik. Így az egyenlítői cellához hasonlóan
a sarkok és a 60⁰ között szintén létrejön egy zárt cirkulációs cella.

Az egyenlítői és a sarki zárt cella, azaz a 30° és 60° szélességi kör között egy harmadik áramlási rendszer
jött létre. Ez a cella azonban nem olyan szabályos és zárt, mint az egyenlítői cellák. A nyomáskülönbség
keltette áramláson alapuló hőcsere ebben az övezetben is van, de sokkal bonyolultabb, mint az
Egyenlítőnél és a sarkvidékeken. Nézzük meg e rendszernek a főbb mozzanatait! Tudjuk, hogy az
egyenlítői cellában a sarkvidék felé áramló levegő a 30° szélességi kör környékén leáramlik. A
földfelszínt elérve a leáramló levegő szétáramlik, egy része az Egyenlítő felé veszi az irányt. Ez
a passzátszél. Másik része viszont a magasabb szélességek felé áramlik. A Coriolis-erő itt még nagyobb
mértékben hat rá, mint az Egyenlítő környékén, ami a szelet az északi félgömbön jobbra, a déli
félgömbön balra téríti. Így a szél iránya nyugatias lesz, ezért ezt az övezetet a nyugatias szelek
övének nevezzük.

Ismertesd a trópusi monszun rendszerét! 5 p.

Ott, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal szomszédos, a trópusi nyári és téli
monszun szerint váltakozik az esős és száraz évszak. A termikus egyenlítő folyamatosan változtatja a
helyét: az északi félteke nyarán az Egyenlítőtől északabbra, a déli félteke nyarán a déli féltekére húzódik.
A keleties irányú passzát valójában a termikus egyenlítő felé fúj, nem áll meg az Egyenlítőnél, mert a
termikus egyenlítő a legalacsonyabb légnyomású pontokat is kijelöli. Az adott félteke nyári monszunja a
másik féltekéről átjött, és a Coriolis-erő miatt eltérített (ezért nyugatias irányúvá vált) passzátszél. Mivel
hosszú utat tesz meg az óceán fölött bőséges csapadékot hoz. Az adott félteke téli monszunja a passzát
széllel azonos, mely a szárazföld belseje felől fúj, ezért nem is hoz jelentős csapadékot. A trópusi nyári
monszun sok csapadékot szállít, a csapadék területi megoszlásában azonban a domborzat játssza a döntő
szerepet. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten, a Guineai-öböl partvidékén és
Indiában jelentkezik.

Ismertesd a mérsékelt övezeti monszun rendszerét! 5 p.

Évszakosan változó irányú monszunszél kialakul a mérsékelt övezetben is, az eltérő mértékben és
váltakozva felmelegedő szárazföldek és óceánok partvidékén. A csapadékban gazdag nyári
monszun az óceánok felől, a szárazságot okozó téli monszun a szárazföldek belsejéből fúj. A
mérsékelt övezeti monszun a szárazföldek keleti peremén jön létre. Ugyanis a kontinensen átkelő
nyugati szél már száraz légtömegként érkezik meg. Ahol a szárazföld elég nagy a belső területeken
nyáron erős felmelegedés alakult ki, ez alacsony légnyomású képződményt alakít ki amely vonz az
óceáni légtömegeket. A mérsékelt övezeti monszun a leghatalmasabb kontinens, Ázsia keleti
perem területén alakul ki leggyakrabban, szélsőséges csapadék eloszlást hozva.
Melyek a trópusi ciklonok és hol alakulnak ki? 6 p.

A trópusi ciklonok akár 400-500 km átmérőjű, nagyon alacsony nyomású központok körül kialakuló,
orkánerősségű széllel pörgő képződmények. Általában a felmelegedő óceáni térségek fölött
keletkeznek. A hőmérsékleti egyenlítő mozgását követve az északi és a déli féltekén is kialakulhatnak,
de az óceánok melegebbek az északi féltekén, ezért leggyakrabban ott jönnek létre. A Földön az év
során létrejövő trópusi ciklonok nagy része a Csendes-óceán északi medencéjében és a Karib-tenger
térségében alakul ki, majd a születési helyüktől fokozatosan északabbra sodródnak.

Melyek a jellegzetes helyi szelek és mi a mindennapi életre gyakorolt hatásuk

Tengerparti szelek • különböző mértékű felmelegedés→ nyomáskülönbségek • nappal tengeri szél • éjszaka szf.-i szél •
oka: tenger-szf. különböző hőkapacitása

Hegy-völgyiszél • napszakos szélrendszer, nappal a szél a hegytető felé fúj, éjszaka fordítva. • nagy besugárzás→ erős
szél • nappal: völgyi (20km/h) • éjszaka: hegyi (12km/h) • oka: hőmérsékletkülönbség

Főn: (bukószél) Meleg és száraz leszálló légáramlás a hegyek lee-oldalán (szélárnyékos)

Melyek a legfontosabb légszennyező források és anyagok?

10 p.

CO: természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi

tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből,
lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak
jelentős mennyiség származik.A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás.

O3: a földfelszín közelében, nagyrészben antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok

során keletkezik O3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NO x, CO, illékony szerves anyagok,
más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. A
primer szennyező anyagok a kipufogógázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari
alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe.

Por (TSPM): A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységből,
erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a
közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat.A kisebb
szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A
2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak.

SO2: leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi
széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technólógiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az
alumínium ipar és az acélgyártás.

Nitrogén-oxidok: A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-

baktériumok révén kerül a légkörbe. Azonban főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj)
elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A földgáz tüzelésből, főleg a
téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsav gyártás, hegesztés,
kőolajfinomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar.

Pb: benzint használó gépjárművekből. Bejut a növényekbe amiket később elfogyasztunk, leülepedik a
szervezetünkben, károsítja az idegrendszert és a vérképződést.

CH4: A vizsgálatok szerint a metán közel 90 %-a biológiai eredetű, főként szerves anyag biológiai
lebomlásából, iszap anaerob bomlásából és a kérődző állatok bendőjéből szabadul fel. A lebontást ún.
metanogén baktériumok végzik. A rizsföldekről történő kibocsátás különösen hatékony, mert a metán a
rizsnövény szárán keresztül is képes a levegőbe kerülni, ezáltal elkerülni az oxidációt. Az óceánok felszíne
aerob jellege ellenére metánra nézve kissé túltelített, és innen az óceánok hatalmas kiterjedése miatt
nem elhanyagolható mennyiségben jut ki metángáz a légkörbe. A fosszilis energiahordozók kitermelése
és felhasználása során a légkörbe jutó metán mennyisége (a földgázkitermelés és –szállítás során fellépő
veszteség, az olajkitermelésnél keletkező, el nem fáklyázott metán, valamint a szénbányák szellőztetése
során a levegőbe kerülő metán). 

Melyek az üvegházhatás fokozódásának legfőbb okai és következményei?

10 p.

Jelenleg az üvegházhatás fokozódása figyelhető meg. A légkör fokozott felmelegedését elsősorban a szén
körforgásának megbomlása, a légkör növekedő szén-dioxid tartalma okozza. A mérések szerint az utóbbi
száz évben a Föld átlaghőmérséklete mintegy 0,5 oC-kal emelkedett. A szén-dioxid mennyisége a
légkörben jelenleg évi 0,3%-kal nő, ami csak első pillantásra elhanyagolható mennyiség. Ha a szén-
dioxid aránya a légkörben a jelenlegi 0,033%-ról 0,066%-ra nőne, akkor a Föld átlaghőmérséklete 2,8 oC-
kal emelkedne.
A szén-dioxid tartalom növekedésének hátterében a tüzelő- és az üzemanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz)
nagymértékű felhasználása áll. A t üzelőanyagok elégetésével sok energiához lehet jutni. Az
égéstermékek, a szén-dioxid és a víz azonban fokozzák az üvegházhatást.
A légkör összetételének változásához nagyban hozzájárul az erdők kiirtása, a természetes életközösségek
pusztulása is, hiszen így a növények egyre kevesebb szén-dioxidot kötnek meg, és emellett egyre
kevesebb oxigént termelnek. A légköri szén-dioxid mennyiségét ugyanis csak a fotoszintézis csökkenti
jelentősen. Különösen veszélyes a trópusi esőerdők területének és a tengeri plankton mennyiségének
rohamos fogyása. A trópusi esőerdőket a Föld tüdejének nevezik, hiszen növényei termelik a légkör
oxigéntartalmának 60%-át. Ha a növényeket kiirtják, kevesebb szén-dioxid épül be a szerves anyagokba,
és csökken az oxigén termelése is.
A légkörfelmelegedésének egyik legfontosabb következménye az éghajlati övek eltolódása, a száraz
területek, a sivatagok terjeszkedése. A mérsékelt övezetben folyik a gabonatermelés nagy része, és
hatalmas területeket foglal el a zöldség- és gyümölcstermesztés is. Ezeken a területeken a tartós aszály, a
csapadék mennyiségének csökkenése katasztrofális következményekkel járhat. A mi Alföldünk Közép-
Európalegveszélyeztetettebb területéhez tartozik, mert a hagyományosan termesztett növények számára
már a jelenlegi vízellátottság sem kielégítő. Súlyos problémákhoz vezethet az ivóvíz mennyiségének
csökkenése is. A felmelegedés következtében a folyók és a tavak vize sokkal gyorsabban párolog, és
ezzel csökken az a vízmennyiség is, amiből ivóvizet lehet előállítani. Az üvegházhatás növekedése miatt
megváltoznak a légköri folyamatok, aminek következménye az időjárás változékonyabbá,
bizonytalanabbá válása. A nagy szárazságokat hirtelen felváltó felhőszakadások, vagy a téli hótömegek
gyors olvadását követő tavaszi áradások rengeteg gazdasági kárt és emberi tragédiát okoznak. A
légkörfelmelegedésének következménye lehet a sarki jégsapkák és a gleccserek megolvadása, ami a
tengerek vízszintjének emelkedéséhez vezet. A XIX. század eleje óta a tengerek és az óceánok vízszintje
15-20 cm-rel lett magasabb. Ha a felmelegedés a továbbiakban is ilyen ütemben folytatódik, a század
végére a világóceán szintje 1m-rel is meghaladhatja a jelenlegi értékeket. Ez pedig több mint 1 milliárd
ember lakóhelyét veszélyezteti.

Ismertesd a globális felmelegedés hatásait a természetre, a társadalomra és a gazdaságra!

10 p
Az IPCC kutatóinak általános előrejelzései szerint a szárazföldek hőmérsékletének növekedése nagyobb
mértékű lesz, mint a tengereké, ami a napfényvisszaverő képességükkel magyarázható. Az Északi-
sarkvidéken elsősorban a téli átlaghőmérséklet fog növekedni. Az éjszakai átlaghőmérsékletek
növekedése meg fogja haladni a nappali középhőmérsékletekét. A közepes földrajzi szélességeken,
vagyis Észak-Amerika és Európa nagy részén, továbbá Dél-Amerika egy részén nyáron több forró napra
kell majd számítani. Az előrejelzések szerint több lesz a rendkívüli időjárási esemény, például
tartós aszály és árvíz, s ezek hosszabb ideig tartanak majd. A hőmérséklet emelkedése fokozza a
tengereken és a szárazföldeken a víz párolgását, ennek következtében több csapadékra számíthatunk.
Nem csak a felmelegedés idéz elő változásokat; a fokozott energiaáramlás következtében felerősödhetnek
a hóviharok is. Nagy helyi hőmérséklet-ingadozásokra számíthatunk; néhol a heves áradások erodálhatják
a talaj felső rétegeit, míg máshol a talaj elsivatagosodására számíthatunk a szárazság miatt. Gyakoribb és
erőteljesebb szélviharokra kell majd számítanunk, a tengerparti területeket elmoshatja az eső, ezzel
egyidejűleg hatalmas kontinentális területek még jobban kiszáradnak.
A globális felmelegedés okozta jégolvadás miatt hatalmas tömegű édesvíz kerülhet az Atlanti-óceánba,
aminek következtében irányt változtathat, lelassulhat, vagy akár meg is szűnhet a Golf-áramlat. Emiatt
több mint 10 °C-ot is csökkenhet Észak-Európa téli középhőmérséklete. A Golf-áramlatot a Grönlandi-
tenger jég borította vizeiben végbemenő folyamat tartja mozgásban. Amikor a tengervíz kezd megfagyni,
a folyékony halmazállapotban maradó víz sótartalma és sűrűsége megnő. A sűrűbb víztömegek lassan
lesüllyednek a tengerfenékre, és útjukat a Déli-sark irányába veszik, lehetővé téve ezzel meleg
víztömegek vonulását a trópusokról a sarkvidékek felé.
A jégtakaró olvadásának következtében egyesek tengerszint-emelkedést jósolnak. Ennek egyrészt az az
oka, hogy a melegebb tengervíznek nagyobb a térfogata, másrészt a nem úszó típusú jég (szárazföldi
jégtakaró) elolvad. A vízszintemelkedés elsősorban a kicsi szigetországokat és az alacsonyan fekvő
tengerparti területeket (például Hollandia, Florida) érinti.
A globális felmelegedés következtében nem csak a sarki jég olvad, hanem a gleccserek is
visszahúzódnak, sőt eltűnnek szerte a világon, mivel nyáron több jég olvad el, mint amennyi télen újra
megfagy. Így rohamosan csökken a víz készet, veszélyeztetve a helyi lakosság ivóvíz ellátását.
A biológiai hatásai a jegesmedvék élőhelyén, a sarkvidéken jelentkeznek a legsúlyosabban. A jégmezők
fokozatos olvadásával beszűkül a ragadozók vadászterülete, amelyek így nem juthatnak táplálékhoz.
Mivel egyre nehezebben és egyre kevesebb zsákmányt tudnak ejteni, ezért nem tudnak megfelelő
zsírréteget felhalmozni az ínségesebb időkre, ami a pusztulásukhoz vezet.
Az antropogén eredetű szén-dioxid-emisszió harmadát – naponta 25 millió tonnát – a tengerek nyelik el.
Mivel a magasabb hőmérsékletű vízben a szén-dioxid rosszabbul oldódik, mint a hideg vízben, ezért az
utóbbiak kémhatása jobban változik. A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök
nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat. Becslések szerint
az antarktiszi korallok vázkiválasztó képességének csökkenése 50-100 éven belül akár az 50%-ot is
elérheti. A számos hal- és bálnafaj táplálékául szolgáló parányi szárnyascsigák, a pteropodák, könnyen az
óceán savasodásának áldozatává válhatnak. Az óceánok savasodása mellett felmelegedésük is jelentős
változásokat okoz. A korallok a vízhőmérséklet emelkedésének hatására kilökik szervezetükből az őket
színező algákat, amelyeket addig befogadtak.
A Föld lakossága átlépte a 7 milliárdot, 2050-re egyes becslések szerint 9 milliárdan fognak élni a
bolygón. A víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt, a mezőgazdasági
termény és termelékenység szintén csökken, hiszen a klímaváltozás sok helyen kiégeti a termést, illetve
nem jut a termőtalaj a hosszúra nyúló nyarak miatt megfelelő mennyiségű csapadékhoz.