A nagy földrajzi felfedezések okai és feltételei

A XIV. századi válság után a nyugat-európai gazdaság rohamosan fejlődött

(XV. század). Megnőtt a távol keleti luxuscikkek (fűszerek, selyem, porcelán)
iránti igény. Ez sok pénzt igényelt. Abban az időben a pénzt nemesfémekből
verték. A keleti árucikkek növekvő fogyasztása miatt a Kelet kiszivattyúzta
Európából a nemesfémeket. A levantei kereskedelem költségeit az oszmánok
által megemelt adók is növelték. A török terjeszkedés eltárta a levantei
kereskedelmi utakat. A magyarországi és a csehországi nemesfémbányák
kezdetek kiürülni. A tudomány fejlődése miatt egy nyitottabb világ nézett
szembe a gondokkal. Ptolemaiosz hatására sokan a Földet gömb alakúnak
tartották. A hajózás feltételeit megteremtette a levantei és a Hanza kereskedelmi
útvonal közötti tengeri összeköttetés (caravella, iránytű). . A felfedezések
előfeltétele volt a technikai és tudományos fejlődés. Új hajótípus jelent
meg (caravella). Elterjedt az iránytű és a kormánylapát. Spanyol és
portugál hajósok új útvonalat kezdtek keresni India és Kína felé a nagy
nyereség reményében.

A nagy földrajzi felfedezések menete

A portugál hajósok Afrika partjai mentén felfedezőutakat indítottak, hogy

aranyat és fűszereket szerezzenek (XV. század közepe). A XV. század hetvenes
éveire elérték az Egyenlítőt és a Guineai-öblöt. Ezután 1487-ben Bartolomeu
Diaz elérte a Jóreménység fokát. 1498-ban Vasco de Gama eljutott Indiába
Afrika megkerülésével. A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre
Indiában (Goa), majd Kínában (Macao). Japánba is eljutottak a XVI. század
közepén. Nagyobb területeket nem tudtak birtokba venni, mert Ázsia fejlett
országait nem tudták meghódítani (katonailag, gazdaságilag) az európaiak.
Afrika belső területeire sem hatoltak be. A spanyol felfedezők nyugat felé
indultak. Kolumbusz Kristóf a spanyol királynő (Kasztíliai Izabella)
támogatásával. Ebben szerepet játszott, hogy 1492-ben a spanyolok elfoglalták
Granadát (Ibériai-félsziget központja). Igaz először a portugál udvarban
próbálkozott, de ott elutasították. 2 hónap után 1492. október 12-én elérte a
Bahama-szigeteket, ami az amerikai kontinens előterében fekszik. Ő abból
indult ki, hogy a Föld gömb alakú és akkor nyugat felé hajózva eléri Indiát.
Felfedezte Kubát és Hispaniolát. Valószínű abban a hitben halt meg, hogy
Indiába érkezett. Amerigo Vespucci jött, hogy új földrészre bukkantak. Róla is
nevezték el Amerikának. A Föld körülhajózását a Csendes-óceános először
Ferdinánd Magellán kísérelte meg (1519-1521). A Fülöp-szigetek felé keresett
rövidebb utat. A bennszülöttek megölték. Egyik hajója viszont Afrika
megkerülésével visszajutott Európába. A spanyolok és portugálok versenyeztek
az új területekért, majd 1494-ben egyezséget kötöttek. Ez a tordesillasi
szerződés. Kiegészítője a 1529-es zaragozai szerződés. Megállapodtak, hogy a
felfedezett világot egy, majd két hosszúsági kör mentén kettéosztják.

A nagy földrajzi felfedezések hatása a világkereskedelemre

A gyarmatosítók Amerikából nemesfémet, cukrot, dohányt, gyapotot

szállítottak Európába, cserébe iparcikkeket (textil, fegyver, szerszám) kaptak.
Európából rumot (cukorból készített alkohol) és iparcikkeket vittek Afrikába,
hogy ezekért rabszolgákat vásároljanak, akiket majd Amerikába szállítanak az
ültetvényekre. Ez a körforgás lett a világkereskedelem motorja. Az Afrikai
törzsek tagjait arab rabszolgavadászok és a szomszédos törzsek harcosai
rabolták el és szállították őket a Guineai-öböl kikötőjébe. A terület egy része
innen kapta nevét: Rabszolgapart. Angol, portugál, spanyol és francia
kereskedők vásárolták meg őket, majd ültetvényeken és bányákban
dolgoztatták őket. Az új óceáni útvonalak miatt a kereskedelem fellendült
Ázsiával. Európa továbbra is aranyat adott a keleti fűszerekért és luxuscikkekért
(kínai selyem, porcelán). Új kikötők is létrejöttek (pl.: portugáliai Lisszabon,
németalföldi Amszterdam). A levantei kereskedelem hanyatlani kezdett, majd
átalakult. A XVII. századtól a Közel-Kelet nyersanyagai kerültek Európába
iparcikkekért cserébe, a távol-keleti fűszerek helyett. A Hanza-útvonal (Balti és
Északi-tenger) forgalma fellendült. Továbbra is keletről élelmiszereket és
nyersanyagokat szállítottak a nyugati iparcikkekért cserébe.

A nagy földrajzi felfedezések hatása az amerikai kontinensen.

Amerika felfedezése után bontakozott ki a gyarmatosítás. Az új kontinensen

rengeteg nemesfém volt. Trópusi ültetvények kialakítására alkalmas hatalmas
földek is voltak ott Ezek az európaiak számára elérhetőek voltak, nem úgy mint
Ázsiában, mert az ottani kultúrák fejletlenebbek voltak az európaiaknál. A
Yucatán-félszigeten a maja kultúra már az európaiak érkezése előtt
lehanyatlott. Az aztékok a XV. században hozták létre birodalmukat, ami
Közép-Amerika nagy részére kiterjedt. Földet műveltek. Babot, paradicsomot,
kakaót, kukoricát, tököt, gyapotot, dohányt termesztettek. Hatalmas
épületeket emeltek a fővárosukban (Tenochtitlanban). A meghódított
területektől a despotikus állam emberadót követelt az áldozati szertartásokhoz.
A dél-amerikai inkák az Andok hegyeiben teraszos földműveléssel foglalkoztak.
Államukat a nap fiaiként tisztelt inka vezette. Fejlett volt az építészet és a
matematika ismeretük. A spanyol hódítók gyorsan elfoglalták az őslakók
birodalmát, mert fölényben voltak és az indiánok nem ismerték a fémet, a
puskaport és a lovat. Néhány év alatt elpusztították az indián kultúrát.
Hernando Cortez spanyol hódító 500 katonával hódoltatta meg az Azték
Birodalmat (1519-1521). Győzelmét annak is köszönhette, hogy az aztékok az
egyik legfontosabb istenüket a Tollaskígyó leszármazottait látták a
spanyolokban. Pizarro 150 emberrel igázta le az inka Birodalmat. A spanyolok
és Brazíliában a portugálok bányákat nyitottak és ültetvényeket létesítettek. Az
európaiak által behurcolt betegségek az indián nép pusztulásához vezetett.
Ettől kezdve a munkaerőt Afrikai rabszolgákkal biztosították.