az 

előző  két  írásnak  ­  hárman  együtt  század  latin  és  magyar  nyelvű  irodal­
egy  jelentős,  több  tudományágban  is  mának  kiadásában  ­  először  meg  kell 
alapvető  és figyelmet  keltő  publikációt  ismernünk  és  közzé  kell  tennünk  a 
tesznek  ki. A  sajtó  alá  rendező  alapos,  szövegeket  ahhoz, hogy  levonhassuk  a 
példaszerű  munkát  végzett, jól  sikerült  következtetéseket,  ítéletet  alkothas­
Kis  Péter Magyarázatának  fordítása  is.  sunk  és  összefoglaló  munkákat  írhas­
Ez  a  forrásközlés  is  intő  jel  arra,  hogy  sunk. 
jócskán  vannak  még  adósságaink  a 16.  Szabó András

PÁZMÁNY PÉTER: KERESZTYÉNI IMÁDSÁGOS KÖNYV. GRAZ 1606

A fakszimile  szövegét  közzéteszi  Kőszeghy  Péter.  Kísérő  tanulmány:  Lukácsy 
Sándor.  Budapest,  Balassi Kiadó  ­  MTA Irodalomtudományi  Intézete, 1993. 
268 + 30 1. (Bibliotheca  Hungarica  Antiqua  XXVIII.) 

Pázmány  Péter  korai  munkái  közé  zi, teljes joggal, hiszen  ez olyan  terület, 

tartozik  az az  imádságoskönyv,  amely­ amelyet  már  a felvilágosodás  óta  egyre 
nek  egyetlen  teljes példányáról  készült  kevésbé  szokás  az  irodalomhoz  szá­
az  ismertetendő  hasonmás  kiadás.  mítani.  Bemutatja  a  tanulmány  Páz­
Amint  a korabeli hasonló témájú  köny­ mány  nyelvi  építkezését,  összehasonlí­
vekben  szokásos, nem  csak  imádságo­ tásként  kódexeink  szövegéből  idéz, 
kat  tartalmaz,  hanem  azoktól  kurzív  protestáns  oldalról  viszont  csak  egyet­
szedéssel  elkülönítve  a katolikus  vallás  len  (későbbi)  imádságszerzőt  említ: 
alapismereteit  is közli: beszél a kereszt­ Bethlen  Miklóst.  Annál  nagyobb  hang­
vetésről,  a Utániakról, a miséről, a  gyó­ súlyt  kap  az  a  nevezetes  eset,  amikor 
násról és még sok minden másról. Ezek  Mihálykó  János  eperjesi  evangélikus 
a  részek  nyilvánvalóvá  teszik,  hogy  a  (nem  református,  ahogyan  Lukácsy 
szerző  főként  az  áttért  protestánsokra  Sándor  írja)  prédikátor  az  imák  nagy 
számított  mint  olvasóközönségre  ­ részét  kinyomtatta  a  saját  neve  alatt,  s 
ilyen  lehetett hetesi Pethe Lászlóné  Ka­ ezt  Pázmány  az  imádságoskönyv  má­
pi  Anna  asszony,  akinek  a könyv  aján­ sodik  kiadásában  megfelelő  iróniával 
lása  szól  ­,  nekik  íródhatott  a  kötet  kommentálta  is.  Lukácsy  Sándor  szö­
végén  álló „Rövid  tanúság" című,  mér­ vegéből  és  jegyzeteiből  ugyanakkor 
sékelt  hangú  hitvédő  mű  is.  Az  sem  nem  tűnik  ki, hogy  a protestánsok  nem 
újdonság,  hogy  egy  imádságoskönyv­ szorultak  rá feltétlenül  Pázmány  plagi­
ben  istenes  verseket  találunk,  itt  ezek  zálására;  elég  felütni  a Régi Magyaror-
kiemelkedő  színvonalúak:  Balassi  Bá­ szági Nyomtatványokat  vagy  Incze  Gá­
lint  50.  (51.)  zsoltára,  amelynek  ez  a  bor művét a XVI­XVII. századi  magyar 
második  nyomtatott  kiadása  a Balassi- református  imádságról,  hogy  lássuk  a 
epicédium  (Vizsoly  1596)  után,  illetve  valóságos  helyzetet.  Imádságokat  írt 
Nyéki  Vörös  Mátyás  zsoltárparafrázi­ vagy fordított  a XVI. században  Melius 
sai  és  Mária­énekei.  Nagy  kár,  hogy  Péter  (1562), Heltai  Gáspár  (1567­1574 
Lukácsy Sándor  kísérő tanulmánya  ép­ között), Huszár  Gál (1574), Huszár  Dá­
pen  csak  megemlíti  a  verseket,  pedig  vid  (1577), Károlyi  András  (1580), Sza­
megjelentetésük  háttere  elsőrangú  iro­ laszegi György  (1593 és 1602), Debrece­
dalomtörténeti  kérdés.  ni  Szőr  Gáspár  (1599)  és  Gyulai  János 
Az  esszéstílusban  megírt  kiváló  kí­ (1599),  tudunk  róla,  hogy  létezett  egy 
sérő  tanulmány  egyébként  jórészt  az  unitárius  imagyűjtemény  (1592­1597 
imádságot  mint  irodalmi  műfajt  elem­ között),  s  akkor  még  nem  is  vettük 

279 
számításba a kéziratban maradt  gyűjte­ gyarázata?  Talán  Pázmány  gyermek­
ményeket.  Katolikus  oldalon  szintén  kori  protestáns  neveltetése,  melynek 
voltak  már  előzmények:  John  Fischer  során  megtanulta  használni  (amit 
magyarra  fordított  imái  (1572  körül),  később  tökélyre  is  vitt)  a  veretes  bibli­
Pécsi  Lukács  műve  (1591), amely  szin­ kus  prózát,  a  magyar  reformáció  nyel­
tén  Ágostont  és Ágostonnak  tulajdoní­ vét, de még inkább  az, amit már  koráb­
tott imádságokat  fordít,  valamint  Fejér­ ban  említettem:  a  könyv  protestáns 
kövy  István  imádságoskönyve  (1594),  hitről  frissen  áttért  katolikusoknak  ké­
amelyből  ­  úgy  tűnik  ­  Pázmány  sok  szült. 
imádságot  szó  szerint  átemelt.  Az imádság  végső soron minden  ke­
Mihálykó  János  egyébként  imáinak  resztyén  egyház  életében  fontos  szere­
mintegy  harmadát  vette  át  Pázmány­ pet  tölt  be,  s  mint  látható,  létezik  egy 
tól,  a  többit  valószínűleg  ismeretlen  közös,  a  középkoron  át  a  kezdetekig 
forrásból  fordította.  Lukácsy  Sándor  visszanyúló  hagyomány,  amely  a  szö­
azt mondja:  „Irodalmunkban  ez az első  vegek  jelentős  részét  bármelyik  egy­
leleplezett plágium." Ez igaz, de számí­ házban  felhasználhatóvá  tette.  Páz­
tásba  kell  vennünk,  hogy  a  régiségben  mány  Péter  könyvében  együtt  van 
nem  ismerték  a  szerzői  jogokat,  külö­ jelen  ez  a hagyomány  a  katolikus  apo­
nösen  nem  az  imádság  műfajában,  logetikával,  ehhez  járulnak  még  a  ver­
amely  maga  is  meglehetősen  sok  szte­ sek,  köztük  Balassi  zsoltár parafrázisa, 
reotip  formulából  építkezik.  A  tanul­ amely  a  katolikus  költő  halálos  ágyán 
mányíró  más  helyen  maga  idézi  Páz­ készült,  s az evangélikus  tanítvány,  Ri­
mány  Pétertől: nem  tart igényt  eredeti­ may János nyomtatta  ki először  a  refor­
ségre,  hiszen  a  Bibliát,  Szent  Ágostont  mátus  vizsolyi  nyomdában. 
és más  egyházatyákat  használva  fogal­ A  hasonmás  kiadás  jelentős,  ritka 
mazta  meg  imáit.  Nem  kívánom  men­ művet  tett  közkinccsé  olvasható, jó mi­
tegetni  Mihálykó  eljárását,  de  rá  kell  nőségben  és  elegáns  kiállításban,  így 
mutatnom:  e  katolikus  imádságok  hozzájárulhat  ahhoz,  hogy  az  imádság 
többsége  minden  további  nélkül  hasz­ műfaja  visszakapja  jogos  helyét  a  ma­
nálható  volt  egy  evangélikus  gyűjte­ gyar  irodalom  történetében. 
ményben,  legfeljebb  egy­két  ima  címét 
kellett  megváltoztatni.  Mi ennek  a  ma­ Szabó András

GESTA TYPOGRAPHORUM
Megjelent  Borsa  Gedeon  70. születésnapjára.  Szerk.:  P. Vásárhelyi  Judit. 
Budapest,  Borda  Antikvárium  kiad.,  1993. 162 1. 
Amint  a  kötet  címlapjának  verzóján  illusztrációtörténeti,  egy  pedig  kötés­
olvasható,  e  könyvet  a  hetvenéves  történeti.  Mindegyike  olyan  diszcip­
Borsa  Gedeon  tiszteletére  ajánlják  ba­ lína,  amelyben  Borsa  Gedeon  ­  a  bib­
rátai  és  tanítványai.  A  P.  Vásárhelyi  liográfia  művelése  mellett  ­  egyforma 
Judit  által  szerkesztett  és Dörnyei  Sán­ biztonsággal  és  eredményességgel  ku­
dor  által  lektorált  kötet  tizenkét  ta­ tatott  az  elmúlt  évtizedekben,  amint 
nulmányt  tartalmaz  a  16­18.  század  azt  számos,  e  tárgyakból  idehaza  és 
könyv­  és  kiadástörténetéből.  külföldön  megjelent  dolgozata  bizo­
E  tanulmányok  legtöbbje  ­  szám­ nyítja.  Ezért nem  csak azok vallják  ma­
szerint  hét ­  irodalomtörténeti­kiadás­ gukat  tanítványának,  akik  ­  mint  a 
történeti  tárgyú,  négy nyomda­,  illetve  Régi  Magyarországi  Nyomtatványok 

280