5. Ismertesse a sajátos nevelésű igény fogalmát, területeit.

Értelmezze az inklúzió,
integráció, szegregáció fogalmakat! Mutassa be a pedagógiai és családsegítő munkatárs
SNI-s gyermekkel, tanulóval kapcsolatos feladatait!
Kulcsszavak, fogalmak:
‒ A különleges bánásmód fogalma, csoportjai
‒ Az SNI fogalma
‒ Az SNI formái
‒ Az integráció fogalma, jellemzői
‒ Az inklúzió fogalma, jellemzői
‒ Az integráció és az inklúzió közötti különbségek
‒ A szegregáció fogalma, jellemzői
‒ A gyógypedagógiai segítő munkatárs feladatai az integráltan nevelt SNI-s gyermekkel
kapcsolatban

A különleges bánásmód fogalma, csoportjai: Vannak olyan gyermekek, akiknek állandó vagy
átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok
miatt egyéni, sajátos nevelési-oktatási szükségleteik vannak, ezért a speciális nevelési-
oktatási szükségletekhez, sajátosságokhoz egyénenként igazodó bánásmódot igényelnek az
intézményben. Őket nevezzük különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek.

A köznevelési törvény szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek

a, különleges bánásmódot igénylő gyermek:
- sajátos nevelésű igényű tanuló (SNI)
- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek (BTMN)
- kiemelten tehetséges gyermek.
b, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.
(előbbiek pszichológiai, fejlődési jellemzők, utóbbiak szociológiai jellemzők miatt igényelnek
speciális nevelést)
SNI: sajátos nevelésű igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (tanulási,
figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A fejlődési zavar legfeljebb
kompenzálható, de meg nem szüntethető. Gyógypedagógiai segítséget igényel.

Integráció: együttnevelés.
Lokális integráció: közös épület, de kapcsolat nincs.
Szociális integráció: külön oktatás, közös szabadidő. (a gyógypedagógiai nevelést-oktatást
igénylők és a többség elkülönített foglalkozásokon vesznek részt, de tudatosan
megtervezettek a közös, a tanórán kívüli szabadidős programok.)

Teljes integráció: az SNI-s gyermekeket együtt nevelik az ép társakkal, az extra

szükségleteiket igyekszik kielégíteni, de nem változtat a többségi gyerekekre szabott
rutinokon: az SNI-s gyermeknek segítséget ad és egyes tevékenységek alól felmenti.
Fordított integráció: a fogyatékkal élő emberek közösségének megnyitása ép tagok számára,
együttes tevékenységek. (Ilyen megoldást találhatunk a Pető Intézetben, ahol előfordul,
hogy a konduktív pedagógiát igénylő, mozgásában akadályozott tanulónak a nem ilyen
testvére is együtt tanul a csoporttal. Kedvező a megoldás, hiszen együtt lehetnek a testvérek.
Közben a mozgásában nem gátolt gyermek is látja, hogy másoknak a családjában is van
segítséget igénylő gyermek, és jobban megtanul bánni az erre rászorulóval.)

Inklúzió: az egész rendszer újragondolása, valamennyi ép és SNI-s diák szükségletei

szempontjából (pl. integráció: a kerekesszékes diák segítése a lépcsőházban, felmentése
testnevelésból, plusz gyógytestnevelés óra, inklúzió: akadálymentes épület, kerekesszékes
kosármeccs a tesiórán)
A teljes inklúzió előnye, hogy a speciális szükségletű tanuló számára lehetőséget nyújt a
többségi környezetben való szocializációra, miközben a többségi tanulók számára
érzékenyítő közeget teremt. Hátránya lehet, hogy – ha nem jön létre a teljes inklúzió, csak
egyfajta formális integráció –, a speciális szükségletű tanuló nem kapja meg a megfelelő
professzionális támogatást.
(Az integráció és az inklúzió közötti különbségek:
Az integrált nevelés továbbfejlesztett formájában az inkluzív, befogadó iskolában
valósíthatók meg. Az integráció megjelölést arra a megoldásra használják, amikor a többségi
iskola csupán fogadó intézmény, az adott feltételekhez szükséges a speciális nevelési
szükségletű tanulónak alkalmazkodnia.
Az inkluzív iskola minden gyermeket elfogadó és befogadó, minden gyermek nevelési-
oktatási (emberi, környezeti-tárgyi, gazdasági) szükségletét kielégítő megoldás, nyitott,
gyermekközpontú. Minden tanuló optimális fejlesztése a cél, ennek érdekében az egyéni
sajátosságokat, szükségleteket maximálisan figyelembe veszi, megtalálja a hatékony
motiválás és segítségadás módját. Jellemző a pozitív teljesítményelvárás, előnyben részesíti a
kooperatív módszereket. Lehetőséget ad egyéni képzési utaknak és módoknak is, a
rászorulók többletszolgáltatásokat kapnak, biztosítja a speciális fejlesztésüket. Ehhez
szükséges a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása, a tanulók, a tanárok, a segítő
szakemberek (gyógypedagógusok, pszichológusok, orvos stb.) és a szülők szoros
együttműködése. Az inkluzív iskola a speciális fejlesztést és segítséget igénylő gyermeket
szociálisan is befogadja, a közösségnek ők egyenrangú, azonos értékű és jogú, sajátos tagjai.
Hazai példaként említhetjük a budapesti Gyermekek Háza iskolát és a szigetvári 2. Számú
Általános Iskolát.)

A szegregált (elkülönítő) oktatás jelentése: elkülönített intézményben vagy tagozaton, kis

létszámú osztályban, saját pedagógiai program és helyi tanterv, valamint egyéni fejlesztési
tervek alapján folyó nevelő-oktató munka. Ezeket az intézményeket a fogyatékosság orvosi
nézőpontú megközelítése jellemzi, a cél a felkészítés a funkcióhiányokkal való együttélésre.
Módszerei a fogyatékosság típusnak megfelelőek, intézményei a fogyatékosság szerint
specializálódnak. Előnye, hogy magas szinten képes kielégíteni az orvosi, gyógypedagógiai
szükségleteket. Hátránya, hogy kevéssé tud felkészíteni a többségi társadalomba való
integrációra.

A gyógypedagógiai asszisztens feladatai az integráltan nevelt SNI-s gyermekkel kapcsolatban:

- a gyógypedagógus munkáját segítve, kérésének megfelelően dolgozik
- felügyeletet, balesetmentes környezetet, balesetmegelőző feladatokat végez.
- óvodában gondozási tevékenységet végez.
- egyéni feladatokat hajt végre.
- Segédkezik a terem elrendezésében.
- Beszélget a gyerekekkel (melyik gyerek milyen, miben, mennyire kell segíteni).
- Differenciált segítségnyújtás ad a gondozásban (étkezés, mosdóhasználat,
WC/szobatisztaság, fésülködés, öltözködés, stb.).
- Mintát ad a többi gyermek számára a segítségnyújtásról.
- Az SNI-s gyerek szüleivel megbeszéli egyéni bánásmódot, megértést és támogató attitűdöt
közvetítve feléjük.
- Próbálja megérteni az SNI-s gyerekek sajátos érzelemvilágát, a többi gyereknek is segíteni
ennek megértését, támogatni a gyereke együttműködését pl.: játékban
- Az önállóságot támogatja, a próbálkozásokat segíti.
- Bekapcsolódás a játékba
- Bekapcsolódás a tanulásba, a pedagógus mondja meg, hogy az SNI-s gyereknek kell e
segíteni éppen, vagy a többinek
- Szervezi, felügyeli a tanulócsoport étkezéseit, rendszeresen kíséri a gyermekeket az
ebédlőbe, ügyel a személyi és környezeti higiénés szabályok betartására, a helyes szokások
kialakítására.
- Alkalmanként a tanulókat könyvtárba, rendezvényekre, orvosi vizsgálatra, nevelési
tanácsadóba kíséri.
- Segítség nyújtás a tanuláshoz szükséges eszközök készítésében.
- A délutáni tanulási idő alatt a tanító/tanár útmutatásával egyénileg foglalkozik a tanulókkal,
vagy foglalkoztatja a házi feladattal elkészült gyermekeket.
- Gondoskodik a tanulók testi és erkölcsi védelméről, személyiségük fejlesztéséről, a
balesetek megelőzéséről, óvja a tanulók jogait, az emberi méltóságot.
- Kirándulások, séták alkalmával jelen lenni, előre megbeszélni a helyszínnel kapcsolatos
sajátosságokat, tudnivalókat.