6. Mutassa be a pszichológia fogalmát, tárgyát, feladatát!

Helyezze el a pszichológiát a
tudományok rendszerében! Ismertesse a pszichológia vizsgálati és kutatási módszereit!
Kulcsszavak, fogalmak:
‒ A pszichológia helye a tudományok rendszerében
‒ A pszichológia fogalma
‒ A pszichológia tárgya
‒ A pszichológia feladata
‒ A pszichológia vizsgálati módszerei

A pszichológia a lelki folyamatokkal, tevékenységekkel és állapotokkal, közös szóval: a lelki

jelenségekkel foglalkozó empirikus (tapasztalati) tudomány. A pszichológia szó görög eredetű
a psziché = lélek és a logosz = tan szóösszetételből keletkezett. Mai értelemben úgy
határozhatjuk meg, mint a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos
tanulmányozását.
A pszichológia nézőpontjai:
Biológiai nézőpont: minden esemény az agy és az idegrendszer aktivitásában képződik le.
Pszichoanalitikus nézőpont: viselkedésünk nagy része tudattalan folyamatokból ered
(ösztönök irányítanak bennünket).
Humanisztikus nézőpont: a belső élet, az egyéni élmények vannak a fókuszban: a szubjektív
tapasztalásra alapoz.

A pszichológia feladata és tárgya, hogy:

- leírja a lelki jelenségeket
- megállapítsa bekövetkezésük feltételeit,
- vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlődését;
- a lelki jelenségek kialakulásával, kifejlődésének tanulmányozása.

A pszichológia helye a tudományok rendszerében:

A pszichológia egyrészt természettudomány, mivel a természeti törvények elveit és
módszereit használja fel, másrészt társadalomtudomány, hiszen legfontosabb célja az emberi
gondolatok és érzések, az emberi viselkedés mélyebb megértése. A pszichológia szerteágazó
területei közül vannak, amelyek inkább a természettudományos aspektusokkal és vannak,
amelyek inkább társadalomtudományi kérdésekkel foglalkoznak. Ugyanakkor számos más
tudomány foglalkozik az emberi viselkedéssel: például a szociológusok nagyobb
embercsoportok jellegzetességeit vizsgálják, az antropológusok kulturális hatásokat tárnak
fel, a közgazdaságtudomány pedig a termelés–fogyasztás problémáját kutatja. A
pszichológusok és más tudományterületek kutatói egyetértenek abban, hogy ezek a
megközelítések egyazon cél felé vezető alternatív, esetenként egymást kiegészítő utak
lehetnek.

A tudományosság jelentése: módszerek torzítatlanok (nem részesítenek előnyben egy

hipotézist egy másikkal szemben), objektívek (megismételhetőség).
A pszichológiai kutatás és alkalmazás területén követelmény az etikus eljárás.
A pszichológiai módszereket alapvetően két nagy csoportba soroljuk: kutatási módszerek és
vizsgálati módszerek. A pszichológiai módszerek ilyen csoportosítása, a különbségtétel
inkább a tárgyalás-, és tanulhatóság kedvéért történik. A gyakorlatban nincs ilyen éles határ
a módszerek alkalmazásában.

Kutatási módszerek (új eredmények feltárását célozzák)

1. 1.1. A kísérlet
2. A kísérleti módszernél a kutató körültekintően szabályozza a feltételeket (a helyzet
különböző változóit) – gyakran laboratóriumban –, és méréseket végez, hogy a
változók közötti kapcsolatokat fedezzen fel. A kísérletvezető megpróbálja állandó
szinten tartani a környezeti változókat, hogy csak az őt érdeklő tényezők változásait
vizsgálhassa. A kísérleti módszerben megkülönböztetjük a függő változót és a
független változót. A független változó, amit a kísérletvezető manipulál, míg a függő
változó a kísérleti személyek viselkedésétől függ. Például független változó lehet,
hogy valaki mennyit aludt előző éjszaka, és függő változó lehet, hogy a következő nap
milyen a tanulási teljesítménye. Ha minden más körülményt állandó szinten tartunk,
akkor megfigyelhetjük, hogy van-e összefüggés a két változó között, vagyis az
alvásmennyiség hatással van-e a tanulási teljesítményre.
A legegyszerűbb kísérleti elrendezés, amikor a kísérletvezető egy független változót
szabályoz, és annak egyetlen függő változóra gyakorolt hatását vizsgálja. Van olyan kísérlet
is, amelyben csak egyetlen feltétel hatását vizsgálják. Ilyenkor a legjobb az, ha egy kísérleti
csoportot a feltétet jelenlétével és egy kontrollcsoportot annak hiányában tanulmányozunk
(például egy új oktatási módszert bevezetnek egy osztályban, míg a másik a hagyományos
módszerrel tanul tovább, majd összehasonlítják őket az év végén).
1.2. Korrelációs módszer
Korrelációs módszert használunk, hogy meghatározzuk: egy befolyásunkon kívül eső változó
összekapcsolódik-e, azaz korrelációban van-e egy másik, minket érdeklő változóval. A
korreláció (az együttjárás erőssége) pozitív vagy negatív lehet. Pozitív a korreláció két változó
között, ha az egyik növekedésével együtt a másik is nő, és negatív, ha az egyik növekedésével
a másik csökkenése jár együtt. A korreláció értéke 0 és 1 között változik: az 1 jelenti a
tökéletes kapcsolatot (vagyis az egyik változó ismeretében 100%-os biztonsággal meg tudjuk
mondani a másik változó értékét), míg a 0 jelenti a kapcsolat teljes hiányát. A pszichológiai
kutatásokban a 0,6 vagy ennél nagyobb korrelációt erősnek tartjuk (0,7 például a korreláció a
7 éves és a 18 éves korban felvett intelligencia teszt eredményei között; míg 0,5-ös a
korreláció egy szülő és gyermeke felnőttkori magassága között).
A kísérleti módszerrel szemben a korrelációs módszer csupán a változók összefüggését
mutatja ki, de azok ok-okozati viszonyáról semmiféle információval nem szolgál (csak azt
tudjuk, hogy két változó együtt változik, de azt nem tudjuk, hogy melyik változó okozza
melyik változását, vagy az is lehet, hogy egy harmadik, külső változó felelős mindkettő
változásáért).
1.3. A megfigyelés
A pszichológiában számos kutatás kiindulópontja az állati és emberi viselkedés pontos
megfigyelése. A tudományos megfigyelés alapvető jellemzői a céltudatosság, tervszerűség és
rendszeresség. A megfigyelés lehet közvetlen (amikor ténylegesen megnézzük, hogy az adott
viselkedés mikor és hogyan zajlik le), és lehet közvetett (például amikor egy kérdőív
segítségével gyűjtünk adatokat az emberek viselkedési szokásairól). Továbbá a megfigyelés
lehet önmegfigyelés vagy mások megfigyelése. Típusai:
 -önmegfigyelés (introspekció): olyan közvetlen tapasztalás, melynek tárgya a megfigyelő
valamely saját élménye. Az önmegfigyelésnél fennáll a szubjektív torzítás lehetősége.

 -mások megfigyelése (extrospekció): objektívebb, kontrollálhatóbb megismerést tesz

lehetővé. A megfigyelés pontossága növelhető különböző műszerek, eszközök segítségével.

 -visszatekintő elemzés (retrospekció): saját vagy mások élményeinek utólagos elemzése. A

tudományos célú életrajzokat nevezzük esettanulmányoknak. Ezek fontos források az
egyéneket tanulmányozó pszichológusoknak. A legtöbb esettanulmány úgy készül, hogy egy
személy életrajzát rekonstruáljuk annak alapján, hogy mire emlékszik, és hogy milyen
feljegyzései vannak életéről.

1.4. A feltáró (explorációs) módszerek

Az explorációs módszer (exploráció=feltárás) különböző változatai egyaránt alkalmazhatóak
kutatási és vizsgálati célokra. Lehet alkalmazni négyszemközti helyzetekben és csoportosan
is. Történhet beszélgetés formájában és írásos változatokban is.
1.4.1. A beszélgetés
A módszer minden esetben alkalmazható (egészséges és kóros). Piaget svájci pszichológus
például gyermekek gondolkodásmódjának megismerésére alkalmazta.
1.4.2. Az írásos módszerek
Kérdőíveket használunk politikai vélemények, fogyasztói preferenciák, egészségügyi
szokások, és számos egyéb kérdés vizsgálatánál is. A kérdőívek írásban megfogalmazott
kérdéseire a válaszolótól vagy szabadon megfogalmazott választ kérünk, vagy az
előre megadott válaszlehetőségek közül kell választania. A megfelelő felméréshez gondosan
kipróbált kérdőívre, kiképzett kérdezőbiztosra van szükség, valamint az átlagot jól képviselő
(bemutató) reprezentatív mintára, akikkel a kérdőívet kitöltetjük. Ugyanakkor ez a módszer
érzékeny a torzításokra, hiszen az emberek megpróbálhatják magukat kedvezőbb színben
feltűntetni.
2. Vizsgálati módszerek

A vizsgálati módszerek a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazását, konkrét

megállapítását jelentik.
2.1. A tesztmódszer
A pszichológiai tesztek valamilyen képességet, teljesítményt, vagy más pszichológiai vonást
(tulajdonságot) mérnek. Meghatározás szerint a teszt olyan feladat vagy feladatsorozat,
amelynek teljesítése feltárja bizonyos pszichológiai tulajdonságok jelenlétét, erősségét. A
teszt fontos eszköz a pszichológiában. Nagy mennyiségű adat begyűjtését teszi lehetővé úgy,
hogy csak minimálisan zavarja meg az emberek mindennapi életét, és laboratóriumi
eszközöket sem igényel.
 -teljesítménytesztek: az elsajátított készségeket-képességeket, ismereteket mérik valamely
összetett feladat teljesítése során (pl. intelligenciatesztek)

 -képesség-(alkalmasság-) vizsgáló tesztek: a speciális képességeket vizsgáló tesztek egy-egy

meghatározott képességet mérnek, legtöbbször a valamilyen feladatra való alkalmasság
szempontjából (pl. Torrence-féle kreativitás teszt)

 -személyiségvizsgáló eljárások: ide tartoznak a papír-ceruza alapú önkitöltős személyiségtesztek

(pl. CPI) és a projekciós tesztek, melyek a személyiség mélyebb rétegeinek a feltárására szolgálnak
(pl. Rorschach-teszt)

3. A pszichológiai kutatás etikai kérdései

Az etikus bánásmód első elve a minimális kockázat elve, vagyis a vizsgálati személyeket nem
tehetjük ki nagyobb kockázatnak a pszichológiai kutatás során, mint amilyennel a
mindennapi életben is találkoznának. A kísérleti személyt nem érheti fizikai bántalom vagy
károsodás.
Az etikus bánásmód második elve az informált hozzájárulás. A személyeknek önszántukból
kell részt venniük a vizsgálatban, és lehetővé kell tenni, hogy hozzájárulásukat bármikor
bántódás nélkül visszavonhassák. Időben előre minden olyan mozzanatról be kell nekik
számolni, amelyről azt lehet gondolni, hogy befolyásolja együttműködési hajlandóságukat.
Az etikus kutatás harmadik elve a személyiségi jogok elve. A személyről a kutatás alatt
gyűjtött információt bizalmasan kell kezelni, hogy ahhoz ne férhessen senki hozzá a személy
beleegyezése nélkül.