népviselet: a falusi és mezővárosi parasztemberek, pásztorok, esetleg kézművesek öltözete.

Az emberi öltözet a legrégibb időtől kezdve nem csupán védte a beleöltözőt, hanem díszítette is
és kifejezte társadalmi helyzetét.

Palóc népviselet
(Párkánytól északra elterülő 6 falu)

A ruhadarabok elkészítését eleinte a család

nőtagjai végezték. Ők készítették a fogyó
textíliákat, és a díszes ünnepi darabokat
kelengyébe szánt ruhákat, amiket a lányok a
férjhez menetelük után viseltek.
A kelengye több száz darabból állt. Volt, hogy
több mint 10 évig készült.
Az asszonyok sokféle alakú és méretű kendőt
viseltek.
A szűr a magyar férfi legismertebb felsőruhája
volt. Mesterember készítette, a szűrszabó
mester.
Mezőkövesdi matyó népviselet
A matyó hímzés az Alföld északi tájrészére,
Matyóföldre jellemző. Fő lelőhelye Mezőkövesd.
A hímzés a magyarok mintegy 200 éves
múltjára tekint vissza.
Tiszántúl: A hortobágyi pásztorok nagy
karimájú kalapjukat rendszeresen zsírozták.
Ettől olyan nehéz lett, hogy a jószág
fegyelmezésére is alkalmassá vált. Bal oldalán
madártoll lengett, ami jelezte viselőjének rangját.