Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
1. Reproduktív viselkedések

→ 1.1. Nemek és hormonok

→ 1.2. Párválasztás
→ 1.3. Gender identitás
→ 1.4. Szexuális orientáció

[ Tankönyv 10. fejezet ]

1.1. Nemek és hormonok

A szexuális szaporodás evolúciós előnyei az

egyéni (vegetatív) szaporodáshoz képest

→Az utódok nem teljesen hasonlók a szülőhöz

→A faj jobb alkalmazkodása szempontjából a
sokféleség hosszú távon rendszerint kedvezőbb
→A káros mutációk gyorsabban eliminálódnak
→[ A fajok egy kisebb része esetében ]: Két szülő
gondozza az utódokat
1.1. Nemek és hormonok

Emlősök esetében:
Nők: 2 X kromoszóma
Férfi: 1 X és egy Y kromoszóma

Korai embrionális fejlődés: mindkét nemhez tartozó

belső ivarszervek kezdeménye megtalálható
→
A későbbi fejlődés hormonális hatás függvénye
1.1. Nemek és hormonok

→Az Y kromoszóma SRY génje:

serkenti a herék fejlődését
→A herék androgén hormonokat termelnek,
amelyek tovább serkentik a herék
fejlődését, így egyre több androgén
termelődik...
→Az androgének serkenti a férfi nemi szervek
fejlődését
1.1. Nemek és hormonok
→Y kromoszóma hiányában (alacsonyabb
androgénszint esetén): női nemi szervek fejlődnek
→Ezek ösztrogéneket termelnek
1.1. Nemek
és
hormonok
1.1. Nemek és hormonok
1.1. Nemek és hormonok

Nemi hormonok: szervező és aktiváló hatások

→Szervező: Elsősorban szenzitív

időszakokban (első trimeszter, pubertás)
kialakuló hosszú távú hatások

→Aktiváló: Elsősorban akut hatások, pl.

szexuális drive, hangulati állapot, kogníció,
stb.
1.1. Nemek és hormonok
Agyi különbségek

→Léteznek, de nem annyira markánsak, mint

azt sokszor a populáris irodalom sugallja
→Sokszor nem is a szexuális viselkedéshez
kapcsolódnak
→Kérgi különbségek
→Kéreg alatti különbségek, pl. hipotalamusz,
anyalapi mirigy, stb.
1.1. Nemek és hormonok
Agyi különbségek

→A különbségek háttere: régiónként

változhat → egyénen belüli különbség a
maszkulinizáió/feminizáció tekintetében (!!)
→Hipotalamusz: nemi hormonok (ösztradiol,
tesztoszteron), különböző mechanizmusok
1.1. Nemek és hormonok
Agyi különbségek
1.1. Nemi különbségek a játékban
→Fiúk: autók, „tombolós” játékok
→Lányok: babák, kooperatív játékok
→Időben stabil
→Genetika (veleszületett preferenciák) &
szocializáció
1.1. Nemi különbségek a játékban
Háttér:

→Prenatális tesztoszteron-szint
→Tesztoszteron-szint a korai gyerekkorban
→A hormonok és a szocializáció
interakciója (!)
1.1. Aktiváló hatások
A nemi hormonok hatnak a viselkedésre
A viselkedés hat a nemi hormonok termelődésére
Férfiak:
→Folyamatos aktivitás
→A tesztoszteron hat a szexuális aktivációra, az
orgazmusra, stb. (a dopamin-rendszeren keresztül,
l. következő dia)
→A házas férfiak esetben alacsonyabb a tesztoszteron-
szint (kisebb mértékű versengés?, hajlamosabb
a házasodásra és házasság fenntartására?)
1.1. Aktiváló hatások
A nemi hormonok hatnak a viselkedésre
A viselkedés hat a nemi hormonok
termelődésére
Férfiak:
→A tesztoszteron-szintre érzékeny
legfontosabb területek:
→Hipotalamusz: ventromediális mag,
mediális preoptikus área (MPOA), elülső
részek → dopamin elválasztás
1.1. Aktiváló hatások
A nemi hormonok hatnak a viselkedésre
A viselkedés hat a nemi hormonok
termelődésére
Nők:
→Periodikus aktivitás (következő dia)
→A szexuális aktivitás legfontosabb
meghatározója: ösztradiol
→Az ösztradiol és a progeszteron kombinációja
→A tesztoszteron jelentősége a feltételezettnél
kisebb
1.1. Aktiváló hatások
1.1. Aktiváló hatások
Nők:

→A fogamzásgátló
tabletták jelentős
mértékben
megváltoztatják a
szexuális aktivitást,
hiszen a hormon-
mintázat terhességet
jelez
1.1. Aktiváló hatások
Nem szexuális viselkedés
→Fontos a kultúra szerepe!
→A nők jobban dekódolják az érzelmeket az
arckifejezésből, mint a férfiak (részben az
aktuális tesztoszteron-szint következménye is)
1.1. Aktiváló hatások
Nem szexuális viselkedés
Ugyanakkor...
→A tesztoszteron nem feltétlenül a versengést
és az agressziót, hanem a csoporton belül
kooperációt is fokozza a hímek között (státusz
védelme)
→Az oxitocin fokozza a csoport más nőstényeivel
való együttműködést és a szociális
kapcsolatokat, ugyanakkor az idegenekkel
szemben érzékenységet (sőt, az idegenekkel szembeni
agressziót is)
1.1. Szülői viselkedés
Emlősök:
→A fokozott oxitocin- és prolaktin-szint segíti a
tejtermelést és a szülői viselkedést
→A hipotalamusz által termelt vazopresszin
szintén serkenti a társas viselkedsét (kötődés)
1.1. Szülői viselkedés
Emberben:
→A gyerek születését követően az apa tesztoszteron-szintje
csökken és prolaktin-szintje megnő
→AKKOR, ha közeli kapcsolatban van az anyával
→ÉS ha a gyerekneveléshez való hozzájárulás kulturálisan megengedett
1.2. Párválasztás
Ember: Hatalmas egyéni különbségek számos
területen, ide értve a szexualitást is
Általános nemi különbségek

→Evolúciós megfontolások: szexuális szelekció

→Gyakran: vonzóság vs túlélés
→A férfiak rendszerint involváltabbak az alkalmi
szexuális kapcsolatok kialakításában, mint a nők (DE:
hatalmas egyéni különbségek mindkét nem esetében)
→A monogámia a férfiak számára is jó stratégia lehet
1.2. Párválasztás
Általános nemi különbségek
→A nők tipikusan az a férfit preferálják, aki
szociálisan és anyagilag biztonságot nyújt („good
provider”)
→A férfiak a fiatalabb nőket preferálják (a fiatalság a
fertilitás jele)
→A férfiak a nőknél féltékenyebbek, különösen a
szexuális (és kevésbé az érzelmi) hűtlenségre
Jelentős kulturális különbségek!
1.3. Gender identitás

= Amivel magunkat azonosítjuk

Egyes esetekben ez nem esik egybe a

biológiai nemből

A diszkrepanciának jelentős genetikai

komponense van!
1.3. Gender identitás

→Hermafroditák: mind férfi, mind női nemi

szervek, atipikus hormonmintázatok
(kongenitális adrenális hiperplázia, CAH)
→Tesztikuláris feminizáció =
inszenzitivitás a férfi nemi hormonokra

Az ezzel élő gyerek nevelése különösen

bonyolult
1.4. Szexuális orientáció

A homoszexualitás sok faj esetében jól

dokumentált természetes körülmények
között is
Ember esetében, a nemi orientációt az egyén nem
választja, hanem felfedezi magán
US: 3,5% definiálja magát homoszexuálisként (ide
értve az alkalmi eseményeket is)
Biszexualitás: nők körében gyakoribb, mint férfiaknál
(és a váltás is gyakoribb)
1.4. Szexuális orientáció

→ A heteroszexuális és homoszexuális személyek

között felfedezhetők enyhe átlagos anatómiai
különbségek (az arckoponya anatómiája,
testtömeg, testmagasság)
→ Léteznek viselkedéses (foglalkozásbeli)
különbségek is
→ Mindez csak a csoport szintjén igaz, nagy egyéni
variabilitással (!)
1.4. Szexuális orientáció
Genetikai vizsgálatok: a nemi orientáció (mind a
hetero, mind a homoszexuális) részben öröklöttnek tűnik
1.4. Szexuális orientáció

Evolúciós szempontból vajon mi tartja fenn a

homoszexualitást?

→Rokonszelekció
→A szóban forgó gének hasznosak
lehetnek a heteroszexuális egyének
számára is (hogyan?)
→Epigenetika?
1.4. Szexuális orientáció

→A felnőttkor hormonszintek nem befolyásolják

a szexuális orientációt (!)
→Talán prenatális hatások játszanak szerepet
→Az idősebb biológiai fiútestvérek nagyobb száma
enyhén növeli a homoszexualitás valószínűségét
(talán anyai immunrendszernek lehet hatása)
→Anyai stressz/alkoholfogyasztás a terhesség alatt

Sokféle hatás játszhat szerepet, adódhat össze

1.4. Szexuális orientáció

Agyi anatómia:
→Egyes területeken enyhe eltolódás
figyelhető meg a másik nemre jellemző
értékek irányába
→A kéreg és az amigdala mérete, stb.
→Ok vagy okozat?
→Publikációs torzítás?
1.4. Szexuális orientáció
Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
2. A vegetatív idegrendszer
és az endokrin rendszer

→2.1. A vegetatív
idegrendszer
→2.2. A hormonrendszer

[ Tankönyv 2.2. és 3.1. fejezet ]

2.1. A vegetatív idegrendszer

→Idegrendszer: központi és környéki

→Vegetatív idegrendszer (autonomic/vegetative nervous
system; ANS/VNS):
→Az idegsejtek egy részének sejttestje az
agyban/gerincvelőben helyezkedik el
→Elsőrleges funkció: Kommunikáció a zsigeri szervekkel
→Felszálló (szenzoros) információ = input
→Leszálló (motoros) információ = output
2.1. A vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer:

→Szimpatikus idegrendszer (SNS): katabolikus

aktivitásra készít fel
→Paraszimpatikus idegrendszer (PNS): anabolikus
aktivitásra készít fel
→Bél-idegrendszer (enteric nervous system)
2.1. A vegetatív idegrendszer

Szimpatikus idegrendszer

→A gerincvelő háti és ágyéki szelvényei, kolinerg

preganglionos idegsejtek
→Szimpatikus dúclánc: összekapcsolt perifériás
dúcok adrenerg posztganglionikus idegsejtekkel
→Egészleges rendszerként működik
Source: B. Pansky, D.
J. Allen, & G. C. Budd,
1988, Review of
neuroscience (2nd
ed.), New York:
Macmillan
2.1. A vegetatív idegrendszer

Paraszimpatikus idegrendszer

→A gerincvelő keresztcsonti szelvényei és agytörzs

→Nincs dúclánc, a ganglionok a célszervekhez
közel helyezkednek el
→Posztganglionok idegsejtek: kolinerg szinapszisok
→Az egyes dúcok jóval függetlenebbek egymástól
Source: B. Pansky, D.
J. Allen, & G. C. Budd,
1988, Review of
neuroscience (2nd
ed.), New York:
Macmillan
2.1. A vegetatív idegrendszer
A SNS és A PNS interakciói
2.1. A vegetatív idegrendszer
A SNS és A PNS interakciói

Source: Stern, R. M., Ray, W. J., & Quigley, K. S. (2000).

Psychophysiological Recording: Second Edition (2nd edition). Oxford
University Press, USA
2.1. A vegetatív idegrendszer

A SNS és A PNS interakciói

→Reciprok kapcsoltság (rendszerint)

→Független működés

→Koaktiváció
2.1. A vegetatív idegrendszer

A vegetatív idegrendszer/szervek állapotának észlelése

→Általában gyenge (!)

→A szubjektív (észlelt) változások sokszor nem vagy
csak kevéssé korrelálnak az objektív (élettani)
változásokkal
→Ezt disszociációnak, diszkrepanciának vagy
diszkordanciának nevezik
2.1. A vegetatív idegrendszer

Példa: Arousal

→Hányféle arousal létezik?

→Élettani / kérgi / viselkedéses
→Élettani: HR / EDA: időnként együtt járnak,
időnként nem (iránybeli széttartás)
2.1. A vegetatív idegrendszer

Példa: Arousal

→Agytörzs: melyik neurotranszmitter-rendszer

számít?
→Noradrenerg, dopaminerg, szerotonerg,
kolinerg?
→Rendszerint: a szimpatikus arousal-t (noradrenerg)
próbálják mérni
2.1. A vegetatív idegrendszer

Példa: Arousal – Saját vizsgálat 1.

(publikálás alatt)
Fizikai stresszor Mentális stresszor
(handgrip) (n-back)
EDA növekedés + +

HR növekedés + -

Szorongás - +
növekedés
2.1. A vegetatív idegrendszer

Példa: Arousal – Saját vizsgálat 1. (publikálás alatt)

→DE: nincs kapcsolat a ΔHR és ΔSzorongás / ΔEDA

és ΔSzorongás között
→A Δszorongást a várt HR-változás jelzi előre
→Az észlelt ΔHR-t a várt ΔHR előrejelzi, a valós ΔHR
nem
2.1. A vegetatív idegrendszer

Példa: Arousal – Saját vizsgálat 2 (Babulka & Köteles, 2014)

→Különféle illóolajok belélegzése (rozmaring, levendula,

eukaliptusz)
→Az észlelt BP és HR változások nem kapcsolódtak a valós
változásokhoz
→Az észlelt HR és BP változások kapcsolódtak az észlelt éberségbeli
változásokhoz
→Konklúzió: Az éberséget használjuk az élettani változások
becslésére
2.1. A vegetatív idegrendszer

Példa: Arousal – Saját vizsgálat 3 (Babulka et al.,

2017)

→Illóolajok belélegzése (rozmaring, levendula)

→Az elvárások előrejelezték az észlelt HR és
éberségbeli változásokat
→Nem volt kapcsolat az észlelt és valós HR változás
között
2.1. A vegetatív idegrendszer

A disszociáció háttere

→A fiziológiai szabályozás elegendő, nem kell

viselkedéses beavatkozás
→Kognitív erőforrások kímélése (figyelem, stb.)
→Nincsenek rá szavaink? Nem vagyunk képesek
tudatosítani?
→Elsődleges és másodlagos tudatosság
2.1. A vegetatív idegrendszer

A disszociáció kialakulása

→Részben biológiai (öröklött) – pl. a nem főemlős

emlősök esetében nincsenek közvetlen kapcsolatok a
gerincvelő viszceroceptív idegsejtjei és az inzula között
→Részben szerzett (tanult) – neurális darwinizmus,
eliminatív szelekció?
[ ld. még az interocepciós előadás anyagát ]
2.2. A hormonrendszer

Hormonok

→Kémiai kommunikáció
→A vér szállítja
→A test számos szövete számára releváns
információ (↔neuropeptidek)
→Hosszabb távú változásokért felelősek
2.2. A hormonrendszer
Hormonok

→Speciális sejtek termelik, gyakran mirigyekben

→Különböző kémiai felépítés: fehérjék, peptidek,
szteránváz, stb.
→A célsejt membránján vagy citoplazmájában
található receptorokhoz kapcsolódnak
→A kiváltott válasz a receptortól függ (!)
→Sokszor más hormonok elválasztását szabályozzák
 2.2. A
hormon-
rendszer
2.2. A hormonrendszer
2.2. A hormonrendszer
Agyalapi mirigy

→Elülső lebeny
(mirigyszövet)
→6-féle hormont termel
→Szabályozás: a
hipotalamusz releasing
factor-ai
2.2. A hormonrendszer
Agyalapi mirigy

→Hátulsó lebeny
(idegszövet)
→A hipotalamusz által
termelt hormonokat
tárolja és választja el
2.2. A hormonrendszer

A hormonszintek
szabályozásának
legfontosabb
mechanizmusa:

negatív
visszacsatolás
(feed-back)
2.2. A hormonrendszer
Máshol tárgyalt hormonok

→Nemi hormonok: Reproduktív viselkedések

→A stressz reakcióban részt vevő hormonok: Stressz
→A vizeletkiválasztást szabályozó hormonok:
Homeosztatikus szabályozás (1. szemeszter)
→A vércukorszint szabályozásában részt vevő hormonok:
Homeosztatikus szabályozás (1. szemeszter)
→Melatonin: Ébrenlét és alvás (1. szemeszter)
2.2. A hormonrendszer
A pajzsmirigy hormonjai

→Tiroxin (T4),
trijódtironin (T3)
→Fokozzák az aktivitási
szintet és a fehérje-
szintézist, növelik a
testhőmérsékletet és
az alapanyagcserét Source: https://en.wikipedia.org/wiki/Thyroid_hormones
2.2. A hormonrendszer

Mellékpajzsmirigy

→4 kis mirigy a pajzsmirigy hátulsó felszínén

→Parathormon: Ca++ a csontokból a vérbe
→Kalcitonin (a pajzsmirigy parafollikuláris sejtjei
termelik): Ca++ a vérből a csontokba
→Ismert pszichológiai hatások nincsenek...
2.2. A hormonrendszer
Növekedési hormon (GH, hGH)

→Az anyalapi mirigy elülső lebenye által termel protein

→Szabályozás: hipotalamusz
→Fontos hatás az anabolikus folyamatokra és a
fejlődésre
→Növeli a vércukorszintet és a szabad zsírsavak szintjét
→Mentális és érzelmi jóllét, “energiaszint” (depresszió)
→Tanulás, memória
Thank you for your attention!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
3. Érzelmi viselkedések

→ 3.1. Érzelmek
→ 3.2. Támadó és
menekülő
viselkedések

[ Tankönyv 11.1-2. fejezet ]

3.1. Érzelmek

Az érzelmek összetevői

→Kognitív értékelés
→Szubjektív változás (emotional feeling)
→Vegetatív változások (arousal is)
→[ Idegrendszeri arousal ]
→Viselkedéses impulzusok
3.1. Érzelmek

Érzelmes vs. motivációk

→A megkülönböztetés nem egyértelmű (!)

→Jelentős mértékű átfedés
→Motivációk: tipikusan belső tényezők hatására
→Érzelmek: tipikusan külső ingerek hatására
3.1. Érzelmek

Vegetatív arousal

→Rendszerint a szimpatikus és paraszimpatikus

aktiváció kombinációja
→Számos szervrendszer/működési állapot
megváltozik
3.1. Érzelmek

James-Lange elmélet
3.1. Érzelmek

Nincs konszenzus

→Walter Cannon már nagyon korán kritizálta a James-

Lange elméletet
→Számos alternatív elmnélet létezik (ld. később)
→Terminológiai problémák

Schachter-Singer elmélet
arousal → kognitív értékelés → attribúció
3.1. Érzelmek
Univerzálisak az érzelmek?
3.1. Érzelmek

Univerzálisak az érzelmek?

→Kell lennie genetikai háttérnek is

→Alapérzelmek: félelem, szomorúság, öröm,
undor, stb.
→DE: A kontextus is számít
→DE: Vannak kulturális különbségek
3.1. Érzelmek

Affective neuroscience (Panksepp)

→Az első lépés az affective feeling kialakulása

→Az agytörzs felső részében (PAG) és a limbikus
rendszerben
→6 (=) különböző érzet, ami az emlősökre jellemző
helyzetekre adott sztereotipikus válaszokat reprezentálják
FEAR, PANIC/GRIEF, RAGE, PLAY, SEEKING, CARE
(& LUST)
3.1. Érzelmek

Két folytonos dimenzió (pl. Gray)

→Arousal és valence
→Viselkedéses aktiváló rendszer (Behavioral
activation system, BAS; bal félteke) és
viselkedéses gátló rendszer (Behavioral
inhibition system, BIS; jobb félteke)
→Pozitív és negatív affektus
3.1. Érzelmek

A konstruált érzelem elmélete

(Theory of constructed emotion, Feldman Barrett)

→Először a pozitív/negatív affektus jelentkezik

→Az jelzi, hogy fenyegetve van a homeosztatikus
egyensúly (“body budget”), valamit tenni kellene
→A többi komponens (szubjektív érzet, aktiváció, stb.)
jórészt társas kontrukció
3.1. Érzelmek

Hasznos az érzelem koncepciója?

→Az érzelmek alapvető összetevői esetenként

nem korrelálnak egymással
→A test észlelt ↔ valós állapota
→Az alapérzelmek nem igazán különböznek
egymástól az aktivációs mintázat alapján (!)
3.1. Érzelmek
A limbikus rendszer
→Az előagy talamusz körüli területei
3.1. Érzelmek
A limbikus rendszer
→A központi aktiváció tekintetében nincs
konzisztens mintázat
3.1. Érzelmek

Mi lehet az érzelem funkciója?

→Bizonyos érzelmek esetén (félelem, harag, undor):

előkészítés az akcióra (gyakran predikció-alapú))
→Más esetekben (boldogság, szomorúság, stb.):
kevésbé nyilvánvaló
→Érzelemkifejezés: a fajtársakat informálja az egyed
belső állapotáról → csoportban fontos...
3.1. Érzelmek
3.1. Érzelmek

Morális döntések

→Logikus szempontok ↔ érzelmi döntések

→Különösen erős averzió, ha személyesen kell
megtenni
→Az utilitárius és az érzelmi aspektus
összehasonlítása: ventromediális prefrontális kéreg
→Mi történik, ha károsodik???
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Támadó viselkedések

→Az amigdala aktiválódik

→Környezeti tényezők,
különösen korai gyerekkorban
→Genetika, rendszerint
interakcióban a környezettel
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Támadó viselkedések
→Monoamin-oxidáz A
→Újrahasznosítás helyett
lebontja a neurotransz-
mittereket
→Kis és nagy aktivitású allélek
→Tesztoszteron: az agresszió javíthatja
a státuszt vagy a presztízst
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Támadó viselkedések

→Tesztoszteron: az agresszió javíthatja a státuszt vagy a

presztízst
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Támadó viselkedések

→Az alacsony szerotonin

elválasztás fokozza az
agressziót
(gátolja az impulzivitást)
→Rágcsálókban és emberben is
→Esetleg a tesztoszteron, a szerotonin és a kortizol
kombinációja számít?
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Félelem és szorongás

→Hirtelen hangos zajra adott reflexes reakciók:

Moro-reflex (csecsemők), startle reflex (később)
→A megrezzenési reakció (startle) intenzitását a
hangulati/emocionális állapot, pl. a szorongási
szint moderálja
→Azaz van egy objektív módszerünk
a szorongás mérésére (!)
→Állatmodelekben (is) használható
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Félelem és szorongás

→Tanult (kondicionált)
félelmek: amigdala
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Félelem és
szorongás

→Amigdala: tanult
kapcsolatok
→Bed nucleus (stria
terminalis):
általánosítás
= szorongás
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Félelem és szorongás

→Amigdala károsodása: Klüver-Buci szindróma

→A félelem hiánya
→Sérült társas viselkedés
→Majmokban és emberben is
→Az amigdala szenzitivitása (reaktivitása): óriási
egyéni különbségek
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések

Félelem és szorongás

→Az amigdala szenzitivitása

(reaktivitása): óriási
egyéni különbségek
→Háttér: gének, epigenetika
→Top-down (prefrontális) hatások - újraértékelés
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Félelem és szorongás

→Az amigdala funkciójának

alternatív (tágabb)
megközelítése:
az emocionális információ
azonosítása és a figyelem
ráirányítása
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Szorongásos zavarok

→A szorongás bizonyos szinje adaptív (és ez az

aktuális környezet függvénye!)
→Az egéyni különbsége megléte adaptív
→1. Pánikzavar: szimpatikus aktiváció és félelem
a következő pánikrohamtól
→Hipotalamusz: csökkent GABA aktivitás, magasabb
oxitocin-szint (éberség, aktivitás)
3.2. Támadó és menekülő
viselkedések
Szorongásos zavarok

2. Poszttraumás stressz szindróma (PTSD):

→Gyakori rémálmok és flashback-ek
→Hirtelen szokatlan ingerek túlreagálása
→Traumatikus eseményt követően lép fel
→Az átlagosnél kisebb hippokampusz
(ok és okozat is)
→Sérült amigdala esetén nem lép fel
Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
4. Stressz és egészség

→4.1. Általános alkalmazkodási szindróma

→4.2. A stresszválasz pszichológiai aspektusai
→4.3. Stressz és egészség

[ Tankönyv 11.3. fejezet ]

[ Ajánlott irodalom: Lovallo, W. R. (2016): Stress
and Health, 3rd edition. Sage, Los Angeles ]
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma (General Adaptation
Syndrome, GAS)
Az élettani stresszválasz

→”Különböző káros behatások által kiváltott

szindróma”; Selye, 1936
→Nem-specifikus („általános”) válasz a testtel
kapcsolatos minden fenyegetésre (ide értve a fizikai
aktivitást is!)
→Az élettani erőforrások aktivációja egy kihívást jelentő
helyzetre való felkészülés/válasz kapcsán
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma

Forrás: https://sanescohealth.com/blog/general-adaptation-syndrome-stages/
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma
Három stádium

1. Alarm (mellékvesevelő: adrenalin)

2. Ellenállás (mellékvesekéreg: kortizol,
aldoszteron) → allosztatikus teher
3. Kimerülés: fokozott sérülékenység, akár halál
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma
Ellenállási fázis:
→Az elhúzódó aktívációra való
felkészülés (allosztatikus
teher!)
→Megnőtt BP, vércukorszint,
stb.
→Katabolikus aktivitás,
csökkent anabolikus aktivitás,
ide értve a regenerációt is
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma
Az élettani stresszel kapcsolatos fő
problémák 1.

→Eredetileg fizikai választ követelő kihívások

kezelésére alakult ki
→Maga a válasz elhasználja a mobilizált energiát
→Így a szervezet visszakerül az alapállapotba
→A modenr világban tipikusan nem jelenik meg fizikai
válasz (!)
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma
Az élettani stresszel kapcsolatos fő
problémák 2.

→Eredetileg viszonylag rövid időtartamú válasz

volt
→A rövid távú előnyök meghaladják a hátrányokat
→Hosszabb távon ugyanakkor a megnőtt
vércukor- és BP-értékek károsak
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma
Az élettani stresszel kapcsolatos
fő problémák 3.

→Káros következmények az agy működésére és a

pszichológiai működésekre is
→Pl. pszichiátriai zavarok
→Csökkent kognitív képességek, pl. tervezés, hosszú
távú gondolkodás, stb.
→Csökkent memóriafunkciók
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma
Stressz és az immunrendszer

→Rövid távon: fokozódik az immunválasz;

emellett: álmosság, megnőtt testhő, stb.
→Krónikus stressz: csökkent immunaktivitás;
emellett: depressziószerű állapot
→Pszichoneuroimmunológia
4.1. Általános alkalmazkodási
szindróma
Az élettani stresszválasz kiváltására
használt laboratóriumi feladatok

→Mental arithmetic task → pszichológiai

→Public speaking → pszichológiai
→Marokszorító → fizikai
→Fizikai aktivitás → fizikai
→Fájdalom → fizikai
4.2. Pszichológiai aspektusok
A stresszválaszhoz hozzájáruló
pszichológiai tényezők

→Az előrejelezhetőség hiánya

→A kontrollálhatóság hiánya

Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyanaz a helyzet

stresszkeltő lehet egyes személyeknek és csak
enyhe kihívást jelent (vagy akár semleges) mások
számára
4.2. Pszichológiai aspektusok
A stresszválaszhoz hozzájáruló
pszichológiai tényezők

→Optimális eset: gyors, erős stresszválasz, amit

hatékonyan leszabályoz a szervezet
→Szuboptimális: Túl hosszú ideig tartó, túlzott
válasz (túlaktiváció)
→Szuboptimális: Túl gyenge reakció (!)
(alulaktiváció)
4.2. Pszichológiai aspektusok
A stresszválaszhoz hozzájáruló
pszichológiai tényezők

→Kardiovaszkuláris reaktivitás: fokozott

kardiovaszkuláris (HR, BP) válasz a
stresszkeltő helyzetre
→A hosszú távú kedvezőtlen egészségi hatások
(pl. szívroham) független (!) prediktora
4.2. Pszichológiai aspektusok
Szubjektív vs objektív stresszválasz

→Ugyanaz az élettani aktiváció nem feltétlenül jár

az észlelt stressz azonos szintjével (egyéni
különbségek)
→Időnként stresszesnek érezzük magunkat és
alig mutatható ki élettani aktiváció
→Időnként nem érezzük magunkat stresszesnek,
miközben testi szinten jelentős az aktiváció
4.2. Pszichológiai aspektusok
A stresszválasszal való megküzdést
segítő pszichológiai faktorok

Lazarus és Folkman stresszmodellje

→Potenciálisan fenyegető helyzet

→Elsődleges értékelés – automatikus, azaz nehéz
kezelni és megváltoztatni
→Másodlagos értékelés – akaratlagos, azaz stratégiai
gondolkodással befolyásolható
4.2. Pszichológiai aspektusok

Forrás:
Lovallo, 2016
4.2. Pszichológiai aspektusok

Forrás:
Lovallo,
2016
4.2. Pszichológiai aspektusok
A stresszválasszal való megküzdést
segítő pszichológiai faktorok

→Hatalmas egyéni különbségek a megküzdési

kapacitásban
→Részben genetikai, erigenetikai, részben tanult
háttér
→Reziliencia: fokozza a társas támogatás, az
optimizmus és az adaptív újraértékelés
4.2. Pszichológiai aaspektusok

Egyéni
különbségek
három szinten:
→I. Kognitív
szabályozás
→II. Élettani
szabályozás
→III. Szerv-
specifikus
Forrás: Lovallo, 2016
 4.3.
Stress &
egészség

Forrás:
Lovallo, 2016
4.3. Stress & egészség

Okozhat a krónikus stressz halált?

→Igen (állatmodellek)
→Ugyanakkor a halált gyakran nem a hosszú távú
stressz következményeként azonosítják
→Walter Cannon esettanulmányai (1942) a
“voodoo” halálról, azaz a varázsló vagy
boszorkány általi megátkozás okozta halálról
→A halált a stressz következményeként értelmezte
4.3. Stress & egészség

Okozhat az akut stressz halált?

→Nem valószínű, ha a tesz egészséges (nincs

kardiovaszkuláris probléma, stb.)
→Ha van szerv-specifikus gyenge pont, akkor
járhat halálos következményekkel
4.3. Stress & egészség

Forrás:
Lovallo, 2016
4.3. Stress & egészség

Képes a fizikai (kardiovaszkuláris) fitnesz a

pszichológiai stresszorok által kiváltott stresszre
adott kardiovaszkuláris reakció csökkentésére?

Keresztadaptációs hipotézis (Sothmann et al.,

1996)

→Igen (Crews & Landers, 1987; Spalding et al., 2004;

King et al., 2002)
→Valamennyire (Forcier et al., 2006)
4.3. Stress & egészség

Keresztadaptáció hipotézis (Sothmann et

al., 1996)

→Alacsonyabb nyugalmi HR → a reakció kevésbé

intenzívnek tűnik
→Csak a recovery gyorsabb
(Jackson & Dishman, 2006; Spalding et al., 2004;
Trausadottir et al., 2005)
→A fizikai fitnessz védőfaktor?
4.3. Stress & egészség

Mi a helyzet a stressz káros hatásaival

kapcsolatos hiedelmekkel?

Néhány nagy volumenű vizsgálatban ezek a

negatív egéstségi hatások (ide értve a
koronáriabetegség) független prediktorainak
bizonyultak (Keller et al., 2012; Nabi et al.,
2013)
4.3. Stress & egészség

Crum et al.,
2013: “Stress-
mindset”

Nocebo-szerű
mechanizmus
???
Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
5. Fájdalom
→ 5.1. A fájdalom jellemzői
→ 5.2. Fájdalompályák
→ 5.3. A fájdalom csillapítása
→ 5.4. Fájdalom-szenzitizáció

[ Tankönyv 6.2. fejezet ]

[ Ajánlott irodalom:
Craig, A. D. (2003). A new view of pain as a homeostatic
emotion. Trends in Neurosciences, 26(6), 303–307.
Wager, T. D., & Atlas, L. Y. (2015). The neuroscience of
placebo effects: Connecting context, learning and health.
Nature Reviews. Neuroscience, 16(7), 403–418.c]
5.1. A fájdalom jellemzői

Több aspektus

→Szenzoros – Lokalizáció, szenzoros érzet (égető,

szúró, stb.)
→Értékelő – A fájdalom egy “testi érzelem”/”homeosztatikus
érzelem”, közel a depresszióhoz; ez szenvedést okoz (!)
→Autonomic drive
→Reflexív motoros inger (nocicepció)
→Nocicepció vs fájdalomélmény (!!)
5.1. A fájdalom jellemzői

Evolúciós nézőpontból

→A fájdalom adaptív – Miért?

→A gyulladás négy klasszikus tünete közül az egyik
(meleg, duzzanat, pirosság, fájdalom)
→A negatív affektus (kellemetlenség) szükséges a figyelem
megragadásához és fenntartásához
→Végső homeosztatikus funkció: a testi integritás
fenntartása
→Ugyanakkor a krónikus fájdalom maladaptív
5.2. Fájdalompályák
Periféria

→Fájdalom receptorok = nociceptorok (gyakran csupasz

idegvégződések)
→Ugyanakkor: a túlzott meleg, hideg, mechanikai és kémiai
ingerlés, stb. is fájdalmat okoz
→Velőshüvely nélküli vagy vékony hüvelyű axonok, lassú
ingerületvezetés (2-20 m/s)
→Vastagabb axonok: Élet fájdalom
→Vékonyabb axonok: Tompa fájdalom
→Lamina I idegsejtek a gerincvelő hátulsó szarvában
5.2. Fájdalompályák

Klasszikus nézet

→Sherrington, Melzack és Wall’s kapu-kontroll

elmélete, stb.: a fájdalom exteroceptív bőrérzet,
amit a szomatoszenzoros pályák közvetítenek
→Ugyanakkor, a szomatoszenzoros kéreg
ingerlése/eliminációja nem tünteti el a
fájdalomélményt (!)
5.2. Fájdalompályák
5.2. Fájdalompályák
Központi pályák (régi megközelítés)

→Talamusz (VPN) – szomatoszenzoros kéreg →

Szenzoros aspektus [ dorzális út ]
→Agytörgy (NTS, stb.) - talamusz – amigdala, anterior
cingulum, prefromtális kéreg →
Értékelő (érzelmi) aspektus [ ventrális út ]
→A társas fájdalom hasonló módon kerül
reprezentációra az agyban (azaz fizikai fájdalmat
képes okozni!)
5.2. Fájdalompályák
5.2. Fájdalompályák
Új megközelítés

→A fájdalomingereket az ún. homeosztatikus

pályák közvetítik, más homeosztatikusan
releváns mszenzoros modalitásokkal együtt
(ld. Interocepció előadás)
→Az élményszintű értékelő aspektus jóval
fontosabb, mint azt korábban gondolták
5.2. Fájdalompályák
Új megközelítés

→Homeosztatikus funkciók:
Az egytörzs homeosztatikus
központjain (BP, PAG)
keresztül
→Tractus spinothalamicul lateralis
→Interoceptív kéreg =
poszterior inzula: topografikus
reprezentáció
Forrás: Craig, 2003
5.2. Fájdalompályák
Központi pályák

→A fájdalom (különösen az értékelő aspektus)

top-down hatásokra érzékeny
(kontrollálhatóság, hosszú távú
következmények, stb.)
→Kapu-elmélet tágabb értelemben: a felszálló jel
a perifériás (bottom-up) és a centrális (top-
down) hatások eredője a gerincvelő szintjén
5.3. A fájdalom csillapítása
Opiátok és endorfinok

→Az opiát receptorok elsősorban a gerincvelőben

és az agytörzsben (PAG) találhatók
→A fájdalom központi jelenség
→Endogén morfinok = endorfinok
→Az endorfin-elválasztás nő az orgazmus során
vagy kellemes étkezések hatására is
→Csak a vékony exonokat (tompa fájdalom) érinti
5.3. A fájdalom csillapítása
5.3. A fájdalom csillapítása
5.3. A fájdalom csillapítása

Kannabinoidok és kapszaicin

→Az opiátok alternatívái: nem lép fel tolerancia és

más hosszú távú hatások
→Kannabinoidok: elsősorban perifériás hatások
→Lehetséges negatív kognitív hatások (!)
→Kapszaicin: szintén fájdalomcsillapító, de
súlyos lokális mellékhatásokkal
5.3. A fájdalom csillapítása
Placebo

→A placebo kezelés hatékonyan csillapítja a

fájdalmat, a szorongást és a depressziót
(DE: hiperalgézia is lehetséges!)
→Már a gerincvelő szintjén is kimutatható
→Inkább az értékelő, mint a szenzoros aspektust
érinti
→A prefrontális kéregből indul
5.3. A fájdalom csillapítása
Placebo

→Nem (tudatos vagy nem tudatos) torzítás:

→A kéreg alatti központok aktivációja jól korrelál
az önbeszámolókkal (!)
→Állatokon is kimutatható
→Mechanizmusok: kondicionálás (klasszikus és
szociális), elvárások,kontextus-hatás, prediktív
kódolás
5.3. A fájdalom csillapítása
Placebo

Source: Wager & Atlas, 2015

5.3. A fájdalom csillapítása
Placebo

Source: Wager & Atlas, 2015

5.4. Fájdalom-szenzitizáció

→Helyi gyulladás képes a fájdalom- és meleg-

receptorok érzékenységének fokozására
→NSAIDs (nem-szteroid gyulladáscsökkentők)
enyhíthetik
→Központi szenzitizáció (pl. hosszan tartó
fájdalmat követően) szintén kialakulhat
→Kezelése bonyolult, ha lehet, jobb megelőzni
5.4. Fájdalom-szenzitizáció

Nocebo-hatások is felléphetnek

→A fájdalom fokozódik
→A háttérben a placebóhoz hasonló
mechanizmusok: kondicionálás, verbális
szuggesztió-elvárások, szorongás (anxiebo),
stb.
Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
6. Interocepció

→6.1. Definíciók, idegélettani háttér

→6.2. Modalitások
→6.3. A tudatosság szerepe
→6.4. Interoceptív kondicionálás
→6.5. Interocepció és a self

[ Ajánlott irodalom:
Craig, A. D. (2003). Interoception: The sense of the physiological condition of the
body. Current Opinion in Neurobiology, 13(4), 500–505.
Craig, A. D. (2009). How do you feel — now? The anterior insula and human
awareness. Nature Reviews Neuroscience, 10(1), 59–70.
]
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

A testbelsőből érkező információ feldolgozása

Problémák:
→A szomatoszenzoros/proprioceptív
információ ide számít?
→A nem tudatos aspektusok ide számítanak?
→A hormonális információ ide számít?
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Eredetileg:
Interocepció ~ Viszcerocepció

Manapság:
Ennél bonyolultabbnak tűnik a helyzet, mivel az
agy mindent integrál (multimodális vagy
multiszenzotros integráció) már a feldolgozás
korai lépéseiben
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Például, a szívdobogás észlelésének

(tipikusan eléggé gyenge) képessége mögött a
következő információk állhatnak:
→Az aorta baroreceptorai
→A mellkas és a végtagok mechanoreceptorai
→Auditoso információ
[→A következő dobbanás elővételezése ]
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Hasonlóképpen, a gyomorkontrakciók észlelése

a következő információkra alapulhat:

→A gyomorfal receptorainak információja

→A gyomor feletti bőrben található taktilis
receptorok
→Auditoros információ
6.1. Definíciók, idegélettani háttér
Tudatos aspektusok: Legalább három dimenzió

→Interoceptív pontosság, amit „objektív”

viselkedéses tesztekkel mérünk
→Interoceptív érzékenység, amit kérdőívvel
mérünk
→Interoceptív tudatosság, azaz a valós és az
észlelt teljesítmény közötti kapcsolat egy
interoceptív tesztben
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Két fő aspektus

→Szenzoros – Lokalizáció, szenzoros minőség –

némileg túlhangsúlyozott az irodalomban
→Értékelő – kellemesség/kellemetlenség
= “a közös valuta” – inkább elhanyagolt az
irodalomban
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Idegélettani háttér – Az ún. homeosztatikus

(interoceptív afferens) pálya

→Perifériás receptorok
→Kis átmérőjű, lassan vezető (Aδ és C) axonok, amelyek
a hátsó szarv fegkülső rétegeiben végződnek
(szimpatikus információ)
→Paraszimpatikus input: agyidegek (VII, IX, X!),
keresztcsonti idegek
6.1. Definíciók, idegélettani háttér
Az ún. homeosztatikus (interoceptív afferens) pálya

→Agytörzs: NTS, PB, colliculus superior?, stb.

→Talamusz: VMpo and VMb (topografikus vagy
szomatotópiás elrendezés főemlősökben) → a stimuláció
testérzeteket indukál
→Poszterior inzula = interoceptív kéreg (topografikus vagy
szomatotópiás elrendezés főemlősökben) → a stimuláció
testérzeteket indukál
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Source: Craig, 2003

6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Az ún. homeosztatikus (interoceptív afferens) pálya

→Az inzula középső része: integráció más információval

→A tudatos testérzetek eredete: (jobb) elülső inzula
– a test egészleges tudatos reprezentációja
→Fontos az értékelő komponens
→Az érzelmek egyik fontos komponense
→Kapcsolatok efferens központokkal (ACC, stb.)
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Source: Craig, 2009

6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Miért fontos ez a főemlősöknél?

→Evolúciós háttér: Hatalmas agy, ami nagyon stabil

oxigén- és glükóz-utánpótlást igényel
→A test eredő homeosztatikus állapotának („body
budget”) érzékelése nyilvánvalóan adaptív
→A homeosztázis (valós vagy elővételezett)
fenyegetettségét negatív affektus jelöli
6.1. Definíciók, idegélettani háttér

Source: Craig, 2003

6.2. Modalitások
→Termoszenzáció (meleg és hideg receptorok)
→Viszcerocepció (kardiovaszkuláris rendszer,
gasztrointesztinális rendszer, légzőrendszer,
kiválasztórendszer, stb.)
→Az izmok metabolikus állapota
→Fájdalom
→Viszketés
→”Simogatás” (affective touch)
→Szexuális izgalom / öröm
→[Szaglás és ízlelés]
6.2. Modalitások
Termoszenzáció

→Receptorok (meleg, hideg) elsősorban a bőrben

→A test aktuális állapotával kapcsolatos információ
→Értékelés: az aktuális állapot
függvénye (Egy csésze jeges tea
télen vs nyáron…)
→Fájdalmas is lehet (!)
→Tudatos érzések kifejezett evaluatív aspektussal
→Funkció: A termoreguláció viselkedéses aspektusai
6.2. Modalitások
Viszcerocepció (kardiovaszkuláris rendszer, gasztrointesztinális
rendszer, légzőrendszer, kiválasztórendszer, stb.)

→Hétköznapi (egészséges) körülmények között nem tudatosodik

→Azaz alig észlelhető → jelentős szubjektív-objektív
disszociáció (pl. szívdobogás, vérnyomás, gyomorkontrakciók,
vércukorszint, stb.)
→Nem normális (patológiás) esetekben negatív affektus
(diszkomfort, fájdalom)
→Funkció: Ha valamivel gond van a szervezetben...
6.2. Modalitások
Az izmok metabolikus állapota
→Anaerob metabolizmus (elégtelen O2 ellátás): a tejsav/H+
felhalmozódása
→Hosszabb távon nem fenntartható, így kellemetlenség, sőt
fájdalom jelzi
→Ezzel szemben a fizikai aktivitás a fenntartható (aerob)
tartományban kellemes érzést generál
→Funkció: A fizikai aktivitás intenzitásának regulációja
(a hosszú távú aktivitás preferenciája evolúciós okokból)
6.2. Modalitások

Fájdalomélmény

→”Homoesztatikus érzelem” (l. 5. előadás)

→Funkció: A testi integritás fenntartása
6.2. Modalitások
Viszketés
→A fájdalomhoz hasonéó, de egyben egyértelműen különböző
érzet (tipikusan nem fordulhatnak elő együtt)
→Mechanikai, termális, kémiai és elektromos
ingerléssel is kiváltható (mesterségesen:
bengli bársonybab/cowhage →)
→Hisztamin-szenzitív receptorok
→A kellemetlenség figyelemfelkeltő hatású
→Funkció: Az esetlegesen veszélyes /
fertőző anyagok és állatok eltávolítása
a bőrről) Source: https://en.wikipedia.org/wiki/Mucuna_pruriens
6.2. Modalitások
Simogatás (affective, sensual, limbic touch)
→A fájdalom kellemes párja
→Finom (0.06 - 0.23 g) simogatás 1-10 cm/sec-es sebességgel
→Szőrös bőrfelületen
→A legfontosabb aspektusa: kellemesség (!)
→Kurkászás (social grooming): az ezzel eltöltött idő nem a test-
felszín, hanem a csoportméret fgv-e (!)
→Funkció: társas biztonsági szignál
(a homeosztázis egy aspektusa!),
fájdalomcsillapítás, affiliáció, stb.
a csoportban élő főemlősök körében
Source: https://en.wikipedia.org/wiki/Social_grooming
6.2. Modalitások

Szexuális izgalom / öröm

→Részben a zsigerekhez tartozik
→A fiziológiai és a pszichológiai aktiváció között nők
esetében jelentős mértékű disszociáció
(diszkordancia)
→A nőkre erősebben hatnak a társas és helyzeti ingerek
→Pozitív érzés
→Funkció: reprodukció, az intimitás/kötődés fenntartása
(nők esetében valószínűleg többféle)
6.3. A tudatosság szerepe

Amikor viselkedéses reguláció válik szükségessé:

→A negatív (kellemetlen) érzetek képesek a figyelem

megragadására és megtartására: fájdalom, viszketés,
légszomj, a gyomor, a végbél és a hólyag feszülése,
intenzív izommunka, túl meleg vagy túl hideg környezet
(éhség, szomjúság, stb. is)

Homeosztatikus funkció
6.3. A tudatosság szerepe

Amikor az aktuális viselkedés fenntartása

vagy a stressz csökkentése szükséges:

→Pozitív érzetek: enyhe-közepes intenzitású

fizikai aktivitás, simogatás, szexuális izgalom,
hőmérséklet szempontjából optimális
környezet, stb.
6.4. Interoceptív kondicionálás

Interoceptív ingerek (pl. a gyomornyálkahártya

vagy a vesemedence stimulációja) feltételes
ingerként szolgálhatnak klasszikus kondicionálás
során
→
Néhány párosítást követően ezek az interoceptív
ingerek képesek a viselkedés befolyásolására
(pl. evési előkészületek kutyában)
6.4. Interoceptív kondicionálás
Instrumentális kondicionálás: a bél ingerlése
változásokat okoz az EEG-ben és a viselkedésben is

Source: Ádám, 1965

6.5. Interocepció és a self

Mi a helyzet a nem tudatos aspektusokkal?

Talán szintén képesek a tudatos állapotok

befolyásolására, pl.
→Az arousal-en keresztül
→A self alapjaként
→Döntéshozatal, preferenciák
→A kreativitás forrásaként
6.5. Interocepció és a self

Arousal

→A szervezet teljes aktiváció állapotának indikátora

(legalábbis a szimpatikus aktiváció vonatkozásában)
→Kognitív-affektív folyamatokhoz járulhat hozzá (pl.
az érzelem Schachter-Singer-féle elmélete)
→Ugyanakkor nem vagyunk képesek a vegetatív
arousal pontos észlelésére
6.5. Interocepció és a self
A self alapja

→Az értékelés mindig a szervezet szempontjából történik,

szubjektív
→Az efferens „parancsok” hatását az afferens pályákon
keresztül képes észlelni az agy (az élettani szabályozásra
is érvényes) → az agency speciális esete
→A szívdobogás észlelésének pontossága és a
testtulajdonlás-érzet a gumikéz illúzió és a teljes test illúzió
esetében (az eredmények nem egyértelműek)
6.5. Interocepció és a self

Teljes test illúzió (FBI)

Forrás: https://www.researchgate.net/publication/283455000_Turning_Body_and_Self_Inside_Out_Extero-
_and_Interoceptive_Signal_Integration_in_Temporo-parietal_and_Insular_Cortex/figures?lo=1
6.5. Interocepció és a self

Döntéshozatal, preferenciák

→Damasio neo-James-i elmélete: szomatikus marker

hipotézis
→Korábbi érzelmi állapotok valós (body loop) vagy
szimulált (as if loop) testi aktivációs mintázatok
formájában tárolódnak és hívhatók elő
→Az empirikus eredmények nem egyértelműek
6.5. Interocepció és a self

Kreativitás, művészet

→Számos híres szerző gondolta így (Ádám

György, Seymour Fisher)
→A zsigeri (élettani) információ hasonló Freud
ösztönén/tudattalan koncepciójához
→Erősen spekulatív
Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
7. Tanulás, memória, intelligencia

→7.1. Tanulás és memória

→7.2. A hippocampus és a sztriátum
→7.3. Információtárolás az idegrendszerben
→7.4. Intelligencia

[ Tankönyv 12. fejezet ]

7.1. Tanulás és memória
Klasszikus kondicionálás

→Feltétlen inger (UCS) & és feltétlen válasz

(UCR)
→Az UCS összekapcsolása egy új ingerrel
→Az új inger feltételes ingerré (CS) válik, ami az
UCR-hez rendszerint (de nem mindig!) hasonló
feltételes választ (CR) vált ki
7.1. Tanulás és memória
Klasszikus kondicionálás
7.1. Tanulás és memória
Instrumentális (operáns) kondicionálás

→Egy adott viselkedés büntetést/jutalmat vált ki

→A a viselkedés gyakoriságának
csökkenéséhez/növekedéséhez vezet
→A válasz meghatározza a kimenetelt
→ [ ok-okozati összefüggés reprezentációja? ]
7.1. Tanulás és memória
Instrumentális (operáns) kondicionálás
7.1. Tanulás és memória
Egyéb lehetőségek

→Korai tanulás szenzitív időszakokban

megerősítés/tanulás nélkül = bevésődés
(imprinting)
→”Retrospektív kondicionálás”: Egy új étel
fogyasztását követő betegség averziót vált ki
→...
7.1. Tanulás és memória

Idegrendszeri háttér

→Pavlov: Két központ

közötti kapcsolat
megerősödik
→De nem minden esetben
ez a helyzet
7.1. Tanulás és memória

Idegrendszeri háttér

→Lashley: engram hypothesis – a physical

representation of the learned association
→If there is such a connection, it could be
eliminating by cutting it
→No cortical cut was able to to this
7.1. Tanulás és memória
Idegrendszeri háttér

→Lashley: A kéreg bizonyos részeinek

szisztematikus eltávolítása
→A csökkent tanulási képesség inkább a terület
nagyságával, semmint annak lokalizációjával arányos
→Ekvipotencionalitás
→Mass action
→Manapság már nem elfogadott
7.1. Tanulás és memória
Idegrendszeri háttér

→Thompson et al: a tanulás elemi formái

(nyúl pislogási reakciójának klasszikus
kondicionálása)
→Tanulás kisagyi változásokkal
→A nucleus interpositus lateralis átmeneti
blokkolása gátolta a tanulást is
7.1. Learning and memory
7.1. Tanulás és memória
A memória típusai

→Hebb: többféle memória és többféle

tárolási mechanizmus létezik
→Rövid távú vs hosszú távú memória
→Rövid távú memória: limitált kapacitás, ismétlést
igényel, az elveszett tartalmak nem idézhetők vissza
→Átmenet a rövid távú memóriából a hosszú távú
memóriába: konszolidáció („megerősítés”)
7.1. Tanulás és memória
Problémák a konszolidációval

→A rövid távú memória tartalmai nem kerülnek át

automatikusan a hosszú távú memóriába
→A konszolidációhoz szükséges idő nagy
változatosságot mutat, pl. az érzelmileg
szignifikáns emlékek nagyon gyorsan kialakulnak
→Flashbulb emlékek
→Baddeley & Hitch: a munkamemória jobb kifejezés
7.1. Tanulás és memória
Az emlékek elvesztése

→A felejtés időnként (eléggé gyakran) hasznos

→Amnézia: Patológiás memóriazavar
→Korszakov-szindróma: krónikus tiamin (B1
vitamin) hiány, pl. alkoholizmus miatt
→Idegsejt-károsodás a dorzomediális
talamuszban
→Konfabuláció = A hiányzó részek kitöltése
7.1. Tanulás és memória
Az emlékek elvesztése

→Alzheimer-kór
→Procedurális képességek tanulhatók
→Folyamatos romlás: memóriazavar, zavartság,
alvászavarok, depresszió, delúziók, stb.
→85 felett a populáció 50%-a
→Amiloid-β felhalmozódása az idegrendszerben – plakk-
képződés
→Alternatíva: tau protein → „gubancok” (tangles)
7.1. Tanulás és memória
7.1. Tanulás és memória
Az emlékek elvesztése

→Gyermekkori amnézia
→Idősebb gyerekek/felnőttek nem igazán emlékeznek az
első életévek eseményeire
→Az erre az időszakra vonatkozó hosszú távú emlékek
elvesznek
→Állatoknál is kimutatható, azaz nem nyelv-függő…
→Talán az új idegsejtek gyors képződésére vezethető
vissza a hippokampuszban
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
Hippokampusz

→Emlékek kialakulása és felidézése

→Károsodás: Anterográd és retrográd amnézia,
ugyanakkor ép munkamemória (ha nincs
zavaró/elterelő inger)
→H. M. esete (l. tankönyv)
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
Hippokampusz

→Károsodás: Az epizodikus (személyes

események) emlékek és a jövő elképzelésére
való képesség károsodása
→Károsodás: jobb implicit, mind explicit (deklaratív)
memória
→Intakt procedurális memória (motoros
képességek, szokások)
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
Hippokampusz - Funkciók

→Kritikus a deklaratív, epizodikus memória

szempontjából (állatok esetében is)
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
Hippokampusz

→Az emlékek kontextuális

komponensei aktiválásának
koordinációja
(rekonstrukció)
→Térbeli emlékek
kialakulása →
(Londoni taxisofőrök)
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
Hippokampusz

→Hely-sejtek: Bizonyos helyeket reprezentálnak

(és a döntéshozatal kapcsán aktiválódnak)
→Idő-sejtekként is funkcionálnak
→Az entorinális kéreg rács-sejtjeitől kapnak
inputot (bizonyos helyváltoztatási sebességre is
reagálnak)
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
7.2. A hippokampusz és a
sztriátum
Sztriátum

→Nucleus caudatus & putamen

→Implicit tanulás, nem-verbális szokások, stb.
→Probabilisztikus szabálytanulás
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
→Az emlkékek nem bizonyos molekulákban,
pl. RNS-ben vagy fehérjékben tárolódnak
→Hebb: egy szinapszis (kapcsolat) ismételt
használata annak erősödésével jár (“az együtt
tüzelő sejtek összekapcsolódnak”)
→Aplysia (tengeri nyúl): kevés és nagy idegsejt
→Könnyű a habituáció, szenzitizáció, stb.
vizsgálata
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
→Hosszú távú potenciáció (LTP) gerincesekben
→Az ismételt intenzív szimuláció napokra vagy
hetekre is érzékenyítheti a szinapszisokat
→Specificitás
→Kooperativitás
→Asszociativitás
→A hosszú távú depresszió jelensége is ismert
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
Biokémiai mechanizmusok
→Leginkább a hippokampuszban vizsgálják
→Elsősorban glutaminerg szinapszisokon alapul
→Ionotróp receptorok: AMPA and NMDA
→AMPA: megnyitja a nátriumcsatornákat
→NMDA: Mg++ blokkolja a csatornát → a
depolarizációt kiváltó LTP eltünteti a blokkot,
és ekkor Na+ és Ca++ képes belépni a sejtbe
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
Biokémiai mechanizmusok
→Ca++ belép a sejtbe
→Lokálisan aktivál egy enzimet (CaMKII) [specificitás!]
→CREB termelés
→Egyes gének expressziójának szabályozása
→Az aktiváció hónapokig/évekig is tarthat = hosszú távú
→A dendritek által elválasztott BNDF serkenti a
folyamatot
→Új szinapszisok is fejlődnek
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
→Preszinaptikus változások is történnek
→Retrográd neurotranszmitterek, pl. NO
→Csökken az akciós potenciál kiváltásának
küszöbe, fokozódik a neurotranszmitterek
elválasztása, stb.
→Ezek a mechanizmusok (LTP) elegendőek
elemi tanulási folyamatok magyarázatára is
(egyszerű klasszikus kondicionálás)
7.3. Információtárolás az
idegrendszerben
A memória javítása

→Nem léteznek az LTP hatásának szelektív

fokozására alkalmas hatóanyagok
→Koffein, amfetamin: általános stimulánsok
→Ginkgo biloba (páfrányfenyő): limitált
bizonyítékok több hónapos használatot követően
(Alzheimer?)
→Fizikai aktivitás, alvás, stb.
7.4. Intelligencia

→Komplex konstruktum, benne memória,

tanulás, tapasztalat, stb.
→Spearman: a kognitív teljesítmény különböző
mérőeszközei poziítvan korrelálnak egymással
→Eszerint lennie kell egy háttérfaktornak, amit
általános intelligenciának (g faktor) nevezett el
→De ez nem azt jelenti, hogy minden
mérőeszköz ugyanazt méri (!)
7.4. Intelligencia
7.4. Intelligencia

→Agy-test arány: nem

a legjobb mérték
→Neuronok száma:
sokkal jobb
7.4. Intelligencia

→Az agyméret és az IQ közötti korreláció: 0,24

→A szürke és a fehérállomány (axonok) egyaránt
számít
→A férfiak agya nagyobb (kb. 10%), de az IQ-juk
ugyanakkora, mint a nőké
→Nők: több és mélyebb tekervény, más
szerveződés
7.4. Intelligencia

→Genetikai háttér (ikervizsgálatok)

→Környezet is (nevelőszülők is)
→Rossz körülmények, rosszabb minőségű
oktatás: csökkenti
→A háttérben nagyon sok gén, ezek jelentős
része „intolerant to variation”
→Evolúciós perspektíva: több erőforrást fordítunk
az agyra, mint az izomzatra, stb.
7.4. Intelligencia

Source: Rowe et al., 1999

Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
8. Lateralizáció és nyelv

→8.1. Agyféltekék és kapcsolatok

→8.2. A nyelv evolúciója
→8.3. Agysérülés és nyelv
→8.4. Diszlexia

[ Tankönyv 13.1. fejezet ]

8.1. Agyféltekék és kapcsolatok

→Aszimmetria = Lateralizáció
→A szenzoros információ többsége
kereszteződik (kivétel: ízlelés és
szaglás)
→Nal félteke: A beszédprodukció
vonatkozásában domináns a jobb- és
balkezesek többségénél
→Információcsere: corpus
callosum, commissura anterior,
commissura hippocampi, etc.
8.1. Agyféltekék és kapcsolatok
8.1. Agyféltekék és kapcsolatok

→Planum temporale
8.1. Agyféltekék és kapcsolatok

→Vizuális információ: egy félteke a vizuális mező

ellentétes oldalát “látja”
→Csak a középső 5°-ot látja mindkettő
→A chiasma opticum felépítése: az axonok fele
kereszteződik (következő dia)
→Auditoros információ: az ellenkező oldali
információ enyhén domináns
8.1. Agyféltekék és kapcsolatok
8.1. Agyféltekék és kapcsolatok
→Split-brain betegek: a corpus callosum
átmetszése az epilepszia súlyosságának
csökkentése érdekében
→Látszólag normális működés, ugyanakkor...
8.1. Agyféltekék és kapcsolatok

→A műtétet követően a féltekék fokozatosan megtanulnak

együttműködni, részben a kisebb commissurákon
keresztül, részben a közösen kontrollált arcizmok
segítségével
→Amikor az egyik félteke elindít egy mozgást vagy affektív
választ kiváltó ingert érzékel, a másik megpróbál egy
megfelelő magyarázatot találni rá (attribúció)
→Gazzaniga: A bal (beszélő) féltekében „lakik” egy ún.
interpreter, ami magyarázatokat gyárt az ismeretlen eredetű
viselkedésekre (!)
8.1. Agyféltekék és kapcsolatok

→Jobb félteke: Nem másodlagos fontosságú vagy

tartalék
→Térbeli tájékozódás
→Érzelmi ingerek, humor, stb. feldolgozása
→Interocepció (jobb inzula)

Ugyanakkor egészséges személyek esetében a

két félteke folyamatos interakcióban működik!
8.2. A nyelv evolúciója

→Emberi nyelv: jóval flexibilisebb és

produktívabb, mint az állatok által használt
jelek → Új minőség
→Hogyan alakulhatott ki?
→Csimpánzok: Jó a gesztikuláció megértésében
(jel-nyelv) [ Washoe ]
→Ugyanakkor ritkán kombinálják a szombólumokat
vagy hoznak létre teljesen új kombinációkat
8.2. A nyelv evolúciója

→Bonobók: Jobb teljesítmény

→Jóval fejlettebb szociális hálózat a csoporton
belül
→Matata: nem túl jó, ugyanakkor a fia, sokkal
többet megtanult az ő megfigyelésén keresztül
→Még a beszélt nyelv sok szavát is értette
(~ 2-2,5 éves gyerek szintje)
8.2. A nyelv evolúciója
8.2. A nyelv evolúciója

→Főemlősökön kívül: A papagájok is jól

teljesítenek (nem egyszerű utánzás)
8.2. A nyelv evolúciója

→Főemlősökön kívül: A kutyák is jól teljesítenek

→Egy példány több, mint 1000 szót értett meg (!)
→Még bizonyos nyelvtani szerkezeteket is
megértenek
→Bal félteke: jelentés
→Jobb féltele: intonáció, stb.
8.2. A nyelv evolúciója

→Ember: A nyelv valószínűleg a gesztikulációból

fejlődött ki
→A nyelv lehet az intelligencia és az agyméret
„mellékterméke” (by-product)
→Nehéz elképzelni
→Egyes esetekben a nyelvhasználat megvan
alacsony IQ esetében is, pl. Williams
szindróma
8.2. A nyelv evolúciója
8.2. A nyelv evolúciója

→Alternatív opció: a nyelv egy specializáció

→Chomsky, Pinker: létezik egy ún. language
acquisition
device (pl. egy agyi modul formájában)
→FOXP2 gén: egy olyan fehérje termelését
szabályozza, ami serkenti a szinapszisok
kialakulását a kéregben és a bazális ganglionokban
→Több kapcsolat a motors kéreg és a kéreg többi
része között
8.2. A nyelv evolúciója

→Szenzitív periódus
→A gyerekek jobban a nyelvtan és a kiejtés
tanulásában második nyelv esetén) (minél
korábban kezdik, annál inkább)
→12 év fölött elkezdett tanulás esetén már nem
lehet elérni az anyanyelvi szintet
→Felnőttek: jobban a szavak memorizálásában
8.2. A nyelv evolúciója

→Lateralizáció: Kétnyelvű személyeknél mindkét

félteke aktív mindkét nyelv használata esetén
→6 éves kor után tanult második nyelv: a bal
félteke aktív mindkét nyelv esetében
→Siket gyermekek a korai időszakban a
jelnyelvet is jobban sajátítják el
→Ha fiatal korban nem történik nyelvtanulás,
akkor később már gondok lesznek vele
8.3. Agysérülés és nyelv

→Broca (nonfluens) afázia: a

beszédprodukció zavara
→A károsodás számos
agyterületet érint a Broca-áreán
túl, pl. bazális ganglionok,
talamusz, stb.
8.3. Agysérülés és nyelv

→Broca (nonfluens) afázia: a

beszédprodukció zavara
→A nyelvi kommunikáció minden formája (írás,
jelnyelv, stb.) jelentkező problémák
→Egyszerű mondatok, a segédigék, stb. hiánya,
stb.
→Hasonló gondok a beszédértéssel is
8.3. Agysérülés és nyelv

→Wernicke (fluens) afázia: A beszédprodukció

és az írás intakt, ugyanakkor a beszédértéssel
gondok vannak
→Nehézségek a megfelelő
szó megtalálásában
→Az agykárosodás a bazális
ganglionokat és a talamuszt
is érinti
8.4. Diszlexia

→Az olvasással kapcsolatos speciális probléma

→A halántéklebeny egyes részei már kora
gyermekkortól kezdve nagyobbak a jobb oldalon,
mint a balon
→Családi (genetikai) meghatározottság
→Különböző típus, valószínűleg különböző agyi
területek érintettségével
→Gyakoriak a hallásos problémák is (a nyers feldolgozás
nem károsodott, ugyanakkor rossz az auditoros memória,
stb.)
8.4. Diszlexia

→A figyelmi deficitek is
gyakoriak
→Az olvasással kapcsolatos
problémák komplex gyűjtő-
kategóriája
Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
9. Tudatos és nem tudatos
folyamatok

→9.1. Elme-agy kapcsolat

→9.2. Az ingerek tudatosodása
→9.3. Tudatos és nem tudatos személyek
→9.4. Figyelem

[ Tankönyv 13.2. fejezet ]

9.1. Elme-agy kapcsolat

→Az anyag (agy) és az elme (tudatosság) közötti

kapcsolat
→Az elme-agy/test probléma (mind-body problem)
→A mindennapi gondolkodás automatikusan
feltételezi ezt a kettősséget
→Gyakori kérdés, hogy az elme hat a testre
vagy a test az elmére...
9.1. Elme-agy kapcsolat
→Descartes: dualizmus (karteziánizmus)
→De hogyan képes az elme (aminek feltételezett
székhelye a tobozmirigy volt) hatni a testre?
→Ma: Az energia- és anyagmegmaradás
törvénye...
9.1. Elme-agy kapcsolat
Az elme-test kérdésre adott filozófiai válaszok
(l. 1. félév 1. előadás)
9.1. Elme-agy kapcsolat
→Monizmus: Az univerzumot egyféle szubsztancia
(minőség) alkotja
→Mentalizmus (idealizmus)
→Materializmus
→Identitás-elmélet: a mentális és az ezeknek
megfelelő agyi folyamatok ugyanannak a dolognak
az aspektusai, azaz az elme agyi aktivitás
→Ez az elme-test probléma jelenleg elfogadott
megközelítése
9.1. Elme-agy kapcsolat

→Chalmers: Léteznek könnyű és nehéz

problémák ezen a területen
→A könnyű problémák tudományos szempontból
bonyolultak lehetnek, de filozófiailag nem azok
(ezekről szól az előadás maradéka)
→Nehéz problémák: Miért alakult ki egyáltalán a
tudatosság? - még megválaszolásra vár
9.2. Az ingerek tudatosodása

→Freud topográfiai
modellje
→Jung kollektív
tudattalanja
→A nem verbalizálható /
nem verbalizált
tartalmak a
tudattalanhoz tartoznak
Source: Carver & Scheier, 2008
9.2. Az ingerek tudatosodása
→Az analítikusok elsősorban (elfogadhatatlan)
érzelmi tartalmakat tételeznek fel a tudattalanban
→Egyes tartalmak korábban tudatosak voltak
(motivációk, vágyak, stb.)
→Azért kerültek elfojtásra, mivel veszélyeztették a
normális működést
→Közvetlenül nem tudatosíthatók újra
→Közvetett módszerek: álmok, szabad asszociáció
9.2. Az ingerek tudatosodása
→Kihlstrom (1987): Létezik „kognitív tudattalan”
is
→Elsősorban automatikus feldolgozásról van szó
→Nem tudatos ingerek, pl. szubliminális ingerek,
implicit memóriatartalmak, képesek a tudatos
működés befolyásolására
→A kognitív tudattalan az információfeldolgozás
(implicit kogníció) következménye, nem
különféle elhárító mechanizmusok eredménye
9.2. Az ingerek tudatosodása
→A tudatosságot definiálni is nehéz
→Szükségszerűen önértékelés-alapú (a résztvevő
beszámol az inger tudatosulásáról)
→Ez nehezen alkalmazható állatokra, miközben az
elsődleges (nem verbális, l. következő dia)
tudatosság létezése széles körben elfogadott emlősök,
madarak, sőt, egyes rovarok esetében is (definíciótól
függően
→Bár nem képesek beszélni róla, a létezését hatalmas
mennyiségű empirikus eredmény támasztja alá
9.2. Az ingerek tudatosodása
→A tudatosság mai megközelítése
→Elsődleges (pre-verbális) és másodlagos
(verbális)
→Elsődleges: valós idejű, testtel kapcsolatos,
affektív és szenzoros élmény
→Másodlagos: nyelv-alapú reprezentáció, a jövőre
és a múltra is kiterjed (kizárólagosan emberi)
→Számos szerző (Watson, Freud) csak ez utóbbit
tekintette tudatosságnak
9.2. Az ingerek tudatosodása
→Hogyan lehet megakadályozni egy inger
tudatosulását?
→Flash suppression: villogó foltok egy fix folt
körül a villogás idejére
„láthatatlanná” teszik az utóbbit
→Háttér: figyelmi folyamatok és a
vizuális feldolgozás
Source:
jellegzetességei http://www.scholarpedia.org/
article/File:CFS_demo.gif
9.2. Az ingerek tudatosodása
→Masking: Az inger csak rövid időre (néhány 10
ms) kerül bemutatásra, és közvetlenül utána
egy másik inger következik
→Az információ eléri az elsődleges vizuális
kérget, de nem terjed át további, a
tudatosuláshoz szükséges területekre
9.2. Az ingerek tudatosodása
A tudatos feldolgozáshoz kapcsolódó változások:

→200 ms-tól néhány mp-ig az inger bemutatását

követően (csúcs: 500 ms)
→Gátolja más ingerek tudatba kerülését
→Számos agyterület szinkronizált aktivitása
(gamma aktivitás - 30-50 Hz)
→A szinkronizált szinaptikus aktivitás maximális
szummációt eredményez
9.2. Az ingerek tudatosodása
Binokuláris versengés
→Nem vagyunk képesek azonos időben, azonos
helyen két különböző mintázatot látni
→A percepció ugrál a kettő között (váltás kb. 2
mp-enként)
9.2. Az ingerek tudatosodása
Binokuláris versengés
→A képek időtartama azok jellemzőitől is függ, pl.
érzelmet kifejező arcokat hosszabban megtart a
rendszer
→Összességében, az inger tudatosulása egyre
szélesebb körű agyi aktivitással jár együtt
(következő dia)
→A tudatos élmény mindig egységes egész, azaz
a nem odaillő információt ignorálja az agy
9.2. Az ingerek tudatosodása
9.2. Az ingerek tudatosodása
Binokuláris versengés
→Mi történik a másik ingerrel?
→Nem feltétlenül kerül kidobásra
→Érzelmileg, személyesen vagy szociálisan
fontos ingerek inkább képesek a figyelem
megragadására és fenntartására
→Azaz kezdeti feldolgozásuk (ide értve az
értelmezést is) nem tudatosan történik
→A nem tudatos ingereknek fontos szerepe lehet
9.2. Az ingerek tudatosodása
A tudatosság időzítése

→A tudatos élmény szükségképpen az események után

alakul ki, azaz késleltetett (a feldolgozás időigényes)
→Ezt nem vesszük észre, mivel „visszadatált” (antedated; Libet)
→Phi jelenség: A második objektumnak
is meg kell jelenni ahhoz, hogy a
mozgás percepciója létrejöjjön
(ugyanakkor a mozgást már
megtörténtként észleljük)

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Phi_phenomenon
9.2. Az ingerek tudatosodása
A tudatosság időzítése

→Egy nehezen érthető szó, ami „ent”-tel végződik

→Ha a mondat folytatása erdővel és kempinggel
kapcsolatos, akkor „tent”-nek halljuk
→Ha „in the fender” követi, akkor „dent”-nek
→Azaz a későbbi információ megváltoztatta a percepciót
→Az agy megtartja egy ideig az információt nem tudatos
szinten, és később tudatossá teszi, ha szükséges
9.3. Tudatos és nem tudatos
személyek
Agyi különbségek a tudatos (éber) és nem
tudatos (alvó, altatott, stb.) személyek között

→A tudatosság elvesztése: az agyi aktivitás

lecsökken
→Csökkent konnektivitás a kéreg és a kéreg alatti
struktúrák (talamusz, bazális ganglionok) között
→A szinkron elvész
9.3. Tudatos és nem tudatos
személyek
Tudatosak az emberek a minimálisan tudatos /
vegetatív állapotban?
→Egyes esetekben úgy tűnik (fMRI aktiváció)
→Egy beteg agyi aktivitási mintázatokat használt
a kutatókkal való kommunikációra (igen / nem)
→Az EEG a mesterségesen kiváltott aktivitás
terjedését mutatja minimálisan tudatos
állapotban levő betegeknél
9.4. Figyelem
→Nagyon tág fogalom
→Endogén (top-down) figyelem: akaratlagosan irányított
= James-féle keresőfény
→Exogén (bottom-up) figyelem: az inger tudajdonságai
ragadják meg
→Felülírhatják egymást...
→Számos más aspektus jelentős egyéni különbségekkel:
kapacitás, fenntartási képesség, stb.
→A tudatosság és a figyelem közötti kapcsolat is
tisztázásra szorul
9.4. Figyelem
→Inattentional (change) blindness: a lassú
változások nem ragadják meg a figyelmet, így nem
tudatosulnak
→Stroop-effektus: a szavas jelentése és színe közötti
kompetíció

→Az egyik jellemző való fókuszálás aktiválja a

megfelelő agyi központokat és elnyomja más központok
aktivitását
9.4. Figyelem
Térbeli neglekt

→A bal oldalról érkező információ negligálásának

tendenciája (szomatoszenzoros, vizuális, stb.)
→Figyelmi zavar (!)
→Jobb féltekei károsodás következménye
→Problémák egy numerikus tartomány
középpontjának becslésében is (11 ... 19)
9.4. Figyelem
Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
10. Döntéshozatali folyamatok
→10.1. Döntéshozatal
→10.2. Perceptuális döntések
→10.3. Értékalapú döntések
→10.4. Morális megfontolások

[ Tankönyv 13.3. fejezet

Ajánlott olvasmány: Broche-Pérez, Y., Herrera Jiménez,
L. F., & Omar-Martínez, E. (2016). Neural substrates of
decision-making. Neurología (English Edition), 31(5), 319–
325. ]
10.1. Döntéshozatal
Döntéshozatal: Egy alternatíva kiválasztásának
folyamata a létező lehetőségek közül
→(1) A kiválasztott alternatíva lehetséges
kimeneteleinek mérlegelésével
→(2) Az aktuális és jövőbeli viselkedésre
gyakorolt hatások elővételezése
→Számos megközelítés különféle tudomány-
területeken (kognitív pszichológia,
közgazdaságtan, stb.)
10.1. Döntéshozatal

→Az egész világos az éves halálozások 40%-a az

önszabályozást érintő döntéshozatali
problémákból fakad
→Tipikusan frontális (prefrontális) működés
→Komplex folyamat, amiben szerepet kap a belső
szimuláció, a rendelkezésre álló tapasztalatok
mérlegelése, stb.
10.2. Perceptuális döntések
→Az agy súlyozza a rendelkezésre álló tapasztalatokat
→Egy sejtcsoport „gyűjti” a döntés mellett, egy másik
az ellene szóló szempontokat, míg egy harmadik
csoport összeveti a kettőt
10.2. Perceptuális döntések

→A fenti kísérletben: egy első két sejtcsoport a

poszterior parietális kéregben található
→Prefrontális kéreg („frontális orientációs mezők”):
minden-vagy-semmi döntés az irányról
→A frontális orientáció mezők károsodását
követően: a döntés egyszerűen az utolsó klikken
alapul
10.2. Perceptuális döntések

→A poszterior parietális kéreg sérülése nem

változtatja meg a viselkedést
→Maga a döntési folyamat máshol játszódott le,
nem a parietális lebenyben
→Szubkortikális struktúrák is szerepet játszanak a
döntésben
10.2. Perceptuális döntések

→Az ismert labirintusban navigáló patkányok

hippokampuszának hely sejtjei aktiválódnak
→A patkány a döntéshozatal során „elképzeli” a
különféle útvonalakat
→Hasonló eredmények emberek esetében
10.2. Perceptuális döntések

Interocepció – Mi a különbség egy normális testérzet és egy

tünet között?

→Bizonytalan esetekben (gyenge testérzetek), kategorizációs

folyamatok döntenek
→Tünettel kapcsolatos „előfeszítés” esetén a „tünet” címkét
alkalmazzuk és tüneteket észlelünk
→A mechanizmusnak szerepe lehet a gyógyszermellékhatások
kialakulásában, funkcionális testi tünetek, idiopátiás
környezeti betegségek, stb. esetén
10.3. Értékalapú döntések

→Sok döntés a preferenciákon, azaz az értékeken

alapul
→Melyik lehetőség tűnik jobbnak az egyén számára?
→Tanulás korábbi tapasztalatokból (jutalmak)
→A bazális ganglionokhoz kapcsolódik
→A ventromediális prefrontális kéreg is közreműködik:
monitorozza a döntésekbe vetett bizalmat
→Túlzott bizalom (pl. károsodás következtében)
impulzív döntésekhez, szerencsejátékhoz, stb. vezet
10.3. Értékalapú döntések

→Orbitofrontális kéreg:
Összehasonlítja a várt
jutalmat más
lehetőségekkel
→Az elvárások központi
szerepet játszanak
(l. még a prediktív
kódolásos előadást)
10.3. Értékalapú döntések
→Iowa Gambling Task

→A legjobb választást próba-szerencse alapon,

sok kártya húzásával lehet megtanulni
→Orbitofrontális károsodásal nehezíti a tanulást
10.3. Értékalapú döntések
Damasio szomatikus marker hipotézise

→Kortikális és szubkortikális struktúrák is

szerepet kapnak
→A döntések soha nem teljesen racionálisak,
fontos az érzelmi (ide értve a perifériás
ingereket is) ingerek szerepe
→Egyes agyterületek károsodása specifikus
döntéshozatali deficittel jár
10.3. Értékalapú döntések

Source: Broche-Pérez et al., 2016

10.3. Értékalapú döntések
Prefrontális kéreg

→Orbitofrontális kéreg: incentívek, a döntés

érzelmi következményei (jutalom, büntetés)
→Dorzolaterális prefrontális kéreg:
munkamemória, hosszú távú memória
→Anterior cinguláris kéreg: a prefrontális területek
modulálása
10.3. Értékalapú döntések
Kéreg alatti struktúrák

1. Prefrontális kéreg → Bazális ganglionok

→ Talamusz → Feedback a prefrontális kéregbe
2. Amigdala: Inger-jutalom kapcsolatok
3. Kisagy: A bizonytalanság kezelése, a
lehetséges kimenetelek előrejelzése

Nagyon bonyolult hálózat

10.4. Morális megfontolások
→Hatással van a szabad akarat a döntésekre?
→Azaz tudatosak és akaratlagosak?
→Ha nem, akkor felelősek vagyunk a tetteinkért?
→Elítélhető valaki egy bűntényért, ha az átlagnál
kisebb az orbitofrontális kérge?
→Filozófiai kérdés nagyon súlyos gyakorlati
implikációkkal...
10.4. Morális megfontolások

Source: Shadlen & Roskies, 2012

Köszönöm a figyelmet!
Biológiai pszichológia 2.

Köteles Ferenc, Ph.D.

koteles.ferenc@ppk.elte.hu

2022
11. Pszichológiai zavarok

→11.1. Problémás szerhasználat

→11.2. Hangulatzavarok
→11.3. Szkizofrénia
→11.4. Autizmus spektrum zavar

[ Tankönyv 14. fejezet ]

11.1. Problémás szerhasználat
Addikciók

→Kezdeti cél: kellemes állapoba kerülés

→Később (tolerancia): kellemetlen állapot
elkerülése, gyakran bármi áron
→Fő machanizmus: a szinaptikus transzmisszó
áthangolása
→Antagonista szer: egy neurotranszmitter blokkolása
→Agonista szer: egy neurotranszmitter utánzása
11.1. Problémás szerhasználat
Addikciók

→Receptor-affinitás
→Hatásosság: az aktiváció erőssége
→A legtöbb molekula számos
receptortípushoz/altípushoz kapcsolódik
→Mellékhatások
→Idővel tolerancia alakul ki
→Megvonási tünetek, sóvárgás (craving)
11.1. Problémás szerhasználat
Alkohol

→Erős genetikai prediszpozíció (ikervizsgálatok)

→Környezeti hatások is
→Tipikusan a kettő kölcsönhatása
→Alkohol metabolizmus: acetaldehid-dehidrogenáz
→Az enzim alacsony szinthe lassabb lebontást és
több kellemetlen hatást okoz (másnaposság, stb.)
→Kisebb mértékű alkoholfogyasztás (p. Kína, Japán)
11.1. Problémás szerhasználat
Alkohol

→Környezeti hatások
→Prenatális expozíció (patkányban is)
→Gyerekkori környezet (szülői felügyelet, stb.)
→Felnőttkori környezet: a későn kialakuló
alkoholizmus gyakran az életben támadó
nehézségekre adott válasz
11.1. Problémás szerhasználat
11.1. Problémás szerhasználat
Alkohol

→Viselkedéses prediktorok: impulzivitás,

újdonságkeresés, stb. gyerekkorban
→Gyorsabb metabolizmus metabolism: nagyobb
fokú fogyasztás, kevesebb észlelt negatív hatás
(enyhébb mérgezési tünetek)
→”Jól bírni az alkoholt” rizikófaktor!
11.1. Problémás szerhasználat
Mechanizmusok

→Dopamin-rendszer
(jutalom)
→Patkányok: öningerlés
akár a halálig
→Nucleus accumbens
→Általános mechanizmus
11.1. Problémás szerhasználat
11.1. Problémás szerhasználat
Mechanizmusok

→A dopaminelválasztás kulcsfontosságú minden

addikció és problémás szerhasználat esetén
→Ugyanakkor gyakran túlértékelik a jelentőségét
→Pl. a dopamin-blokkolók nem változtatják meg
az opiátok jutalmazó erejét
→Más tényezők is szerepet játszanak
11.1. Problémás szerhasználat
Sóvárgás

→Az addikcióra hajlamos embereknek általában a

szokások megtörésével is nehézségeik vannak
→Sóvárgás: a szer intenzív keresése
→A szerhez kapcsolódó kulcsingerek akár
hosszabb absztinens időszakot követően is
sóvárgást váltanak ki
→Specifikus agyi válaszmintázat (!)
11.1. Problémás szerhasználat
Sóvárgás

→Az addiktív anyagok számos agyi területen

megváltoztatják az idegsejtek kapcsolatait és
sok gén expresszióját is
→Például csökken a nucleus accumbens
jutalomérzékenysége
→Egyre magasabb adagok szükségesek
→Nő a kulcsingerekre való szenzitivitás is
11.1. Problémás szerhasználat
Tolerancia és megvonás

→A szer pozitív hatásai fokozatosan csökkennek = tolerancia

→Elsősorban tanult (pl. helyspecifikus), így részben kioltható
→Negatív hatások a szer hiánya esetén = megvonási
tünetek
→Az addikció a megvonási tünetek enyhítésére tett
kísérletként is felfogható
→Egy másik elmélet szerint stressz-csökkentési módszer,
azaz megküzdési mechanizmus
11.1. Problémás szerhasználat
Kezelés

→Spontán
→Pszichoszociális segítség: Anoním Alkoholisták,
CBT
→Gyógyszeres kezelés: disulfiram (alkohol): a negatív
hatások felerősítése
→Gyógyszeres kezelés: methadone (opiátok): szájon
át szedhető, elnyújtott, enyhébb hatás (ide értve a
megvonást is)
11.2. Hangulatzavarok
Major depresszív zavar
→Hosszabb időn keresztül fennálló szomorúság
és kilátástalanság-érzet
→Az öröm hiánya (!), értéktelenség-érzet,
alvásproblémák
→Kognitív zavarok (memória, figyelem, stb.)
→Az öngyilkosság rizikója (!)
→5-6% évente
→Az állapot ingadozása
11.2. Hangulatzavarok
Major depresszív zavar
→Közepes mértékű örökletesség
→Korai (30 év alatt) jelentkezés esetén nagyobb fokú
a genetikai meghatáro-
zottság és a súlyosság is
→Gén-környezet kölcsön-
hatások, pl. a szerotonin
visszavételt kontrolláló
gén rövid és hosszú formája
11.2. Hangulatzavarok
Major depresszív zavar
→Evolúciós szempontból: a depressziós epizódok
adaptívak lehetnek az energia-megtakarítás
szempontjából pl. sérülések esetén

→A jobb prefrontális kéreg fokozott aktivitása

figyelhető meg (negatív hangulati állapotok)
11.2. Hangulatzavarok
Major depresszív zavar
→Gyógyszeres kezelés: antidepresszánsok
→Triciklusos antidepresszánsok: A szerotonin,
dopamin, noradrenalin visszavétel gátlása
→Ezzel a szinaptikus résben töltött idő
megnövekszik
→Számos mellékhatás
11.2. Hangulatzavarok
Major depresszív zavar
→Szelektív szerotonin-visszavétel gátlók
(SSRI): Csak a szerotonin visszavételére
hatnak
→Monoamin-oxidáz gátlók (MAOI):
A szerotonint bontó preszinaptikus enzimet
blokkolja → több marad
→Atipikus antidepresszánsok: minden egyéb...
11.2. Hangulatzavarok
11.2. Hangulatzavarok
Az antidepresszánsok hatásossága
→A mechanizmus nem egyértelmű: miközben a
farmakológiai változások néhány órán belül
lejátszódnak, a pszichológiai javuláshoz hetek
kellenek
→Esetleg a neurotrofinok (pl. brain-derived
neurotrophic factor) is szerepet játszanak, pl. a
hippokampusz mérete nő
→Placebo-probléms: A placebo kezelés hatásossága
hasonló, főleg kevésbé súlyos esetekben
11.2. Hangulatzavarok
11.2. Hangulatzavarok
Nem gyógyszeres terápiák
→CBT, más pszichoterápiák: szintén hatásosak (ebben is
szerepet játszhat a placebo-hatás)
→Ugyanazokat az agyterületeket érinti
→Hosszabb-távú hatások
→Elektrokonvulzív terápia (ECT): elektromosan előidézett
roham
→Manapság csak súlyos, gyógyszeres kezelése nem reagáló
esetekben használják
→Mechanizmus? Neurogenezis a hippokampuszban?
→Memória-problémák, a visszaesés rizikója
11.2. Hangulatzavarok
Nem gyógyszeres terápiák
→Életmód: fizikai aktivitás, diéta (omega-3-
zsírsavak?)
→Mély agyi stimuláció beültetett elektródákkal
→Alvásmegvonás vagy a ritmus megváltoztatása
11.2. Hangulatzavarok
11.2. Hangulatzavarok
Bipoláris zavar

→Unipoláris depresszió:
depressziós és normális
állapot váltakozik
→Bipoláris depresszió:
depressziós és mánia
→Kezelés: lítiumsók, stb.
11.3. Szkizofrénia
→Pozitív tünetek: delúziók, hallucinációk,
zavart beszéd és viselkedés
→Negatív tünetek: gyenge érzelmi élmény és
kifejezés, beszéd, szociális viselkedés, stb.
→Kognitív problémák: az absztrakt koncepciók
megértésének zavara, figyelmi és memóriaproblémák
→Munkamemória-probléma???
11.3. Szkizofrénia

→Kb. a népesség 0,5%-a érintett

→Gyakoribb városokban és férfiak körében
→Kezdet: késői 10-es és 20-as évek
→Autoimmunbetegségek, vastagbélrák fokozott
kockázata, követő szemmozgások zavara
→Sok más daganatos betegség, reumatoid artritisz,
allergiák csökkent kockázata
→Jellegzetes testszag
11.3. Szkizofrénia
Genetikai háttér
→Jelentős biológiai meghatározottság,
nem egyetlen génen keresztül
11.3. Szkizofrénia
Idegrendszeri fejlődési hipotézis

→Prenatális és/vagy neonatális hatások miatt

megváltozott agyfejlődés
→Az agy sérülékenyebb a traumatikus élményekkel,
fertőzésekkel, stb. szemben
→A genetikai és környezeti tényezők (környezeti
mérgek, Toxoplazma, táplálkozási hiányosságok,
születési évszak) interakciója
11.3. Szkizofrénia
Idegrendszeri fejlődési hipotézis
→Enyhe agyi abnormalitások (csökkent szürkeállomány a
hippokampuszban és a talamuszban; csökkent
fehérállomány, megnagyobbodott agykamrák,
dorzolaterális prefrontális abnormalitások)
11.3. Szkizofrénia
Idegrendszeri fejlődési hipotézis

→Hosszútávú prognózis: 25%esetében maradó,

10-20 % gyógyul, a többieknél hullámzások
11.3. Szkizofrénia
Kezelési lehetőségek

→Antipszichotikus / neuroleptikus szerek (kezdetben:

klórpromazin): a pozitív tünetek csökkentése
→Mechanizmus: A dopamin-rendszer blokkolása,
elsősorban a D2 szinapszisokon keresztül
→A szkizofrénia dopamin-hipotézise: dopaminszint-
növekedése főként a bazális ganglionokban
11.3. Szkizofrénia
Kezelési lehetőségek

→Második generációs
(atipikus) antipszichotikumok,
pl. klozapin: csak a
mezolimbokortikális
dopamin-rendszert blokkolja,
emellett szerotonin-
antagonizmus és a
glutaminsavszint növelése
11.3. Szkizofrénia
Kezelési lehetőségek

→Glutaminsav hipotézis:
csökkent aktivitás a
prefrontális kéregben
→Ez lehet a dopamin
gátló hatásának
következménye is
11.4. Autizmus spektrum zavar

→Kb. minden 160-adik ember érintett, gyakoribb fiúk

körében
→ASD: autizmus és Asperger-szindróma
→Szociális és érzelmi deficit
→A nem verbális kommunikáció deficitje
→Sztereotip viselkedések, nagyon erős szokások
→Szokatlanul gyenge/erős válaszok egyes ingerekre
→Gyakran további problémák is, pl. epilepszia, figyelmi
deficit, koordinációk problémák, stb.
11.4. Autizmus spektrum zavar
→Háttér: sok gén egyenként kis hatással
→Prenatális környezet: perszticidek, oldószerek,
parfümök, stb.
→Bizonyos agyi fehérjék ellen beinduló ellenanyag-
termelés
→Táplálkozási hiányosságok (folsav = B9 vitamin)
→Agyi abnormalitások
→Kezelés: nem létezik gyógyszeres kezelés, a
viselkedéses megközelítés a szociális deficitekre és a
sztereotípiákra fókuszál
Köszönöm a figyelmet!