NEMZETKÖZI JOG I.

KÖTET: ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. FEJEZET: A NEMZETKÖZI JOG ALAPFOGALMAI

1. A nemzetközi jog fogalma

Mi a nemzetközi jog fogalma?
A nemzetközi jog a nemzetközi közösség tagjai- elsődlegesen és döntő mértékben az államok – közötti
kapcsolatokat, viszonyokat szabályozó jogi normák rendszere.

2. A nemzetközi kapcsolatok mint a nemzetközi jog tárgya

Mi a nemzetközi jog alapja a nemzetközi jogi pozitivizmus szerint?
Kizárólag az államok akarata, vagyis az elmélet a nemzetközi jog szabályait az államok akaratából,
akaratmegegyezéséből származtatja.

A voluntarista irányzaton belül milyen két irányzat alakult ki a nemzetközi jog területén?
a/ önkorlátozási elmélet
b/ Vereinbarung elmélet

Mit mond ki az önkorlátozási elmélet?

A nemzetközi jog azzal jön létre, hogy az állam szabad akaratából saját szuverenitását korlátozza

Mi az önkorlátozási elmélet gondolatmenetével a probléma és mi benne a logikai ellentmondás?

a/ Az állam önmaga általi korlátozása egyoldalúan meg is szüntethető, azaz az állam a nemzetközi
kötelezettségeitől akár egyoldalúan meg is szabadulhat.
b/ Ha a jog lényegi funkciója azok akaratának korlátozása, akikhez szól, akkor kötelező ereje nehezen vezethető
le abból az akaratból, amit korlátoz.

Mi a Vereinbarung-elmélet lényege és kik a képviselői?

Az elmélet az individuális állami akaratok összeolvadásával létrejövő közös akaratból származtatja a nemzetközi
jogot

Mi a Vereinbarung elmélet visszássága?

A közös akarat csak fikció lehet, szinte elképzelhetetlen, hogy a heterogén nemzetközi közösségben közös akarat
jöhessen létre.

Mi a normativista iskola lényege?

A nemzetközi jog alapját az államok akaratán kívülre helyezi: a hipotetikus alapnormára épülő jogi piramis
hierarchiájában az alapnorma után következő pacta sunt servanda elv alapozza meg a nemzetközi jogot.

Mik voltak a szümmachiák?

Katonai szövetségek

Mik voltak az amfüktioniák?

Valamely isten személyének megóvására alakult szövetségek

Ki volt a proxenos?
Külföldi kereskedőket védő és képviselő polgár az ókori Hellaszban, a mai konzul őse.

Mi jellemezte a nemzetközi közösséget az ókorban?

Nem egyetlen nemzetközi társadalom létezett, hanem több, egymástól elkülönülten fejlődő nemzetközi
közösség.

Milyen szerződéseket kötött a Római Birodalom a limesen kívüli barbár törzsekkel?

Foedus inaequum (egyenlőtlen szerződéseket)

Mi a ius fetiale?
A római jog azon része, amely olyan jogintézményeket tartalmazott, melyek jelenleg a nemzetközi jog körébe
tartoznak. (hadüzenet, hadikövetek sérthetetlensége)

Milyen feltételek együttes meglétére van szükség a nemzetközi kapcsolatok létrejöttéhez?

a/ több, egymástól elkülönült politikai egység vagy később állam
b/ ezen államok közötti kapcsolatok tényleges létezése
c/ egyetlen állam se rendelkezzen olyan hatalmi túlsúllyal, mely módot adhat más országok alávetésére

Milyen fő korszakokat különböztethetünk meg a nemzetközi jog fejlődése során?

a/ spanyol
b/ francia
c/ angol korszak
Határolja be időben a nemzetközi jog főbb szakaszait!
a/ spanyol korszak 16. sz. - 1648.
b/ francia korszak 1648 – 1789/1814.
c/ angol korszak 1789/1814 – II. vh. (ténylegesen az I. világháborúig tart)

Mi a nemzetközi közösség elnevezése a nemzetközi jog egyes szakaszaiban?

a/ spanyol korszak: Civitas Christiana
b/ francia korszak: európai jogközösség
c/ angol korszak: civilizált államok közössége

Mire vonatkozott a VI. Sándor pápa által kibocsátott ,,Inter caetera” kezdetű bulla?
A befolyási övezetekre.

Ki a természetjog észjogi irányzata megalkotója?

Hugo Grotius

Melyek Hugo Grotius fő művei?

a/ Mare liberum (A tengerek szabadsága)
b/ De iure belli ac pacis libri tres ( Három könyv a háború jogáról)

Mit jelent Grotius ,,dualista jogfelfogása”?

A természetjog mellett elismeri a pozitív jog létezését is, ami nem állhat szemben a természetjoggal.

Ki és mely művében fejtette ki a szuverenitás tanát?

Jean Bodin: ,,Hat könyv a közösségről” (Six livres de la Republique)?

Mi volt az ún. ,,keleti kérdés”?

A nagyhatalmak megpróbálták megakadályozni az Oszmán Birodalom különböző területeinek, különösen
Isztambulnak, valamint a Boszporusznak és Dardanelláknak más nagyhatalmak, elsősorban Oroszország általi
birtokbevételét.

Mi a jelentősége Amerika felfedezésének nemzetközi jogi szempontból?

Az európai ,,minivilág” kiterjed másik kontinensre is, kibővül és egyben átalakul az európai jogközösség.

Mi volt az ,,európai koncert”?

a/ a nagyhatalmak de facto kormánya, konzultációs mechanizmus a XIX. században
b/ irányítja Európa ügyeit
c/ az elkerülhetetlen háborúkat megpróbálja korlátok közé szorítani (a német, az olasz egység levezénylése)

Melyek az 1814/15. évi bécsi kongresszus vívmányai?

a/ A Német Szövetség (Bund) létrehozása
d/ záróokmánya az első multilaterális nemzetközi szerződés
e/ a diplomáciai képviselők rangsorának rendezése
f/ nemzetközi folyókon való hajózás szabadsága
g/ rabszolgakereskedelem tilalma
h/ Svájc függetlenségének deklarálása

Mi volt az 1814.évi chaumonti szerződéssel életre hívott Európai Direktórium feladata? Kik voltak a
tagjai?
a/ a problémák közös megvizsgálása
b/ tanácskozás a béke fenntartása és a rend védelme céljából foganatosítandó intézkedésekről
c/ Tagjai: Anglia, Ausztria, Oroszország és Poroszország, Franciaország(1818-az acheni deklaráció).
Milyen célból jött létre a Szent Szövetség?
a/ az abszolút legitimitás elvét, a konzervatív szolidaritást emeli az európai politika középpontjába,
b/ kötelezettséget vállalt a monarchikus status quo fenntartására, e cél érdekében beavatkozási jogot vindikált
magának

Mit jelent a ,,splendid isolation” elve?

A XIX. században Anglia addig távol marad a kontinens ügyeitől, amíg nem fenyegeti veszély.

Mikor és minek kapcsán jelenik meg a ,,de facto” elismerés intézménye?

A XIX. században az újonnan létrejövő, függetlenedő latin-amerikai államokat csak de facto ismerik el, nem
voltak a civilizált államok teljes jogú tagjai. (később ez fokozatosan átalakul de iure elismeréssé.)

Mi jellemezte a nemzetközi jog fejlődését a versaillesi rendszer alatt?

a/ a Nemzetek Szövetségének a létrehozása
b/ a Briand-Kellogg paktum megfogalmazása
c/ az Állandó Nemzetközi Bíróság létrehozása
e/ hivatalos programmá válik a nemzetközi jog kodifikációja

Mikor jött létre és mi volt a mandátumrendszer lényege?

Az I. világháború után a Nemzetek Szövetsége megbízást adott bizonyos területek igazgatására a,,civilizáció
szent missziója” érdekében, amely eltérő terjedelmű jogosítványokat foglalt magában az adott ország
fejlettségétől függően.

Melyek a hidegháború alapvető jellemzői?

a/ a III. világháború elmaradása
b/ az atomfegyvereken és az interkontinentális rakétákon alapuló kölcsönös elrettentés
c/ a fegyverkezési verseny spirálja
d/ a perifériákon vívott háborúk
e/ a világméretű ideológiai harc
f/ a világ a két szuperhatalom körül polarizálódott
g/ a szuperhatalmak világméretű versengése kihatott az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok belső
változásaira, egymáshoz és a világ többi részéhez fűződő kapcsolataira.

Mikor jöttek létre és melyek voltak az első nemzetközi szervezetek?

A XIX. század első felében partikuláris-regionális folyami bizottságok alakultak meg (Rajnai Hajózás Központi
Bizottsága, Európai Duna Bizottság).

Milyen típusú nemzetközi szervezetek jöttek létre a XIX. században?

A/ a század első felében partikuláris-regionális folyami bizottságok
b/ a század második felében az államok többségét felölelő uniók (Nemzetközi Távíró Unió, Nemzetközi Posta
Unió,...)

Mikortól számítjuk a mai nemzetközi jog kialakulását?

1648-tól a westfáliai békétől

Mi jellemezte az „A” mandátumot (és mely államok tartoztak ide)?

A belső autonómia elismerése , később függetlenség.
(Szíria, Libanon, Palesztína, Transzjordánia és Irak)

Mi jellemezte a „B” mandátumot (és mely államok tartoztak ide)?

A mandatárius igazgatta a mandátumot más birtokaitól elkülönítetten, de az őslakosságra vonatkozó
kötelezettségek figyelembe vételével.
(Togo, Kamerun, Tanganyika, Ruanda-Urundi)

Mi jellemezte a „C” mandátumot (és mely államok tartoztak ide)?

A mandatárius a mandátumot területének integráns részeként igazgatta az őslakosságra vonatkozó
kötelezettségek figyelembe vételével
(Délnyugat-Afrika, Óceánia térségének volt német birtokai)
Mi az ENSZ Alapokmányának egyik alapvető ellentmondása?
a/a világszervezet céljává nyilvánította a népek és nemzetek önrendelkezési jogát
b/ a népszövetségi mandátumrendszert a nemzetközi gyámság intézményével váltotta fel.

Mikor alakult meg és melyik volt az első univerzális nemzetközi szervezet?

a/1919
b/ a Nemzetek Szövetsége

Határozza meg az államok közösségének fogalmát!

Az államok közössége az államként elkülönült egységek konglomerátuma, az egymás mellett létező szuverén és
jogilag egyenlő államok társadalma, melyben a hatalom az egyes államok kezében van.

Mi a különbség jogalkotás szempontjából a belső társadalmak és az államok közössége között?

a/ a belső társadalmakban a jogalanyok felett álló, erre feljogosított állami szervek hozzák létre a minden
jogalanyt kötelező magatartási szabályokat
b/ a nemzetközi jog szabályai két vagy több állam, esetleg a nemzetközi közösség, mint egész tagjai akaratának
összeegyeztetésével jönnek létre.

Mi az alapvető különbség a koordinációs jellegű nemzetközi jog és a szubordinációs jellegű belső jog
között!
a/ a nemzetközi jog csak a jogalkotó államok akaratösszeegyeztetését biztosító jogforrásokat ismeri, azaz a
nemzetközi szerződést és szokásjogot.
b/ a belső jog alávetettséget tükröző jogforrásai a törvény és a rendelet

Mi a különbség a jogi szabályozás tárgyát tekintve a belső jog és a nemzetközi jog között?
a/ a belső jog elsődlegesen a természetes személyek és jogi személyek életviszonyait szabályozza
b/ a nemzetközi jog elsődlegesen az államok külső, más államokkal fenntartott kapcsolataira vonatkozik.

Miben tér el a két normarendszer (belső jog és a nemzetközi jog) funkciója egymástól?
a/ a belső jog minden életviszonyt szabályozni kíván
b/ a nemzetközi jog nem képes, de nem is kívánja a nemzetközi kapcsolatok egészének átfogó rendezését.

Mi jellemző a nemzetközi közösség jogi szabályozására?

a/ tilalomrendszerből áll
b/ kompromisszumot feltételez
c/ hézagokkal teli
d/ a hatalom domináló tényező

Mi a különbség a belső jog és a nemzetközi jog között a jogalkalmazás síkján?

a/ a belső jogban a jogalanyok jogviszonyairól külön jogalkalmazó szervek hoznak meghatározott eljárási
szabályok szerint döntéseket.
b/ a nemzetközi jog szabályainak alkalmazása az államok feladata.

Mi a realista irányzat lényege?

A nemzetközi politikai kapcsolatokat állítja előtérbe, melyeket egyértelműen erőviszonyokként értelmez.

Mikor és hol jött létre a nemzetközi kapcsolatok elmélete mint önálló tudományág?
A II. világháború után az Egyesült Államokban jött létre, és onnan terjedt el a világ más részeibe, elsősorban
Nyugat-Európába.

Mik gátolták a nemzetközi kapcsolatok tudományának kialakulását?

a/ a diplomáciát - amit az államközi kapcsolatok tudományának tekintettek – művészetnek tartották
b/ a nemzetközi kapcsolatok normatív szemlélete, amely nem az államok tényleges magatartását vizsgálta,
hanem az arra vonatkozó szabályokat

Soroljon fel realista gondolkodókat!

A/ T. Hobbes
b/ J. J. Rousseau
c/ N. Machiavelli
d/ H. Morgenthau
Mi Thomas Hobbes művének a címe és melyek a nemzetközi közösségre vonatkozó gondolatai?
a/ Művének címe: Leviathan
b/ A társadalmi szerződés érvényessége nem vonatkozik a nemzetközi társadalomra, ezért a nemzetközi
kapcsolatokat továbbra is az anarchia és az állandó konfliktusok jellemzik.

Mi Machiavelli művének a címe, melyek a legfontosabb gondolatai?

a/ Művének címe: A fejedelem
b/ a hatalomgyakorlás követelményeit határozta meg

Mire vezette vissza a háborúkat Hobbes és Machiavelli?

a/ Hobbes: a fikciónak tekinthető társadalmi szerződés hiányára
b/ Machiavelli: az emberi természetre

Mi a geopolitikai elmélet lényege?

a/ földrajzi tényezőkkel, mint objektív elemekkel magyarázza a hatalom megosztottságát, az államok
biztonságát, virágzását és befolyását.
b/ a hitleri Németországban ebből vezették le az ,,élettér elméletet”.

Mi jellemző a behaviorizmusra?
a/ A rendszereket, a döntéshozatalt, a konfliktust állítja a középpontba, valójában alkalmazott tudomány
b/ jellemzője a természettudomány módszereinek kiterjesztő alkalmazása a társadalomtudomány ezen területén
(statisztikai adatok felhasználása, matematikai képletek, geometriai ábrák)

Milyen elméleteket, megközelítési módokat különböztetünk meg a behaviorizmuson belül?

a/ rendszerelméletek
b/ döntéshozatali megközelítési mód
c/ konfliktuselmélet

Mi a rendszerelméletek lényege?
Lényege: különböző struktúrákat hasonlít össze, azon feltételezés alapján, hogy a hasonló megoldásokban
valami közös valóságnak kell megnyilvánulni

Mi a döntéshozatali megközelítési mód lényege?

Lényege: az állam képviselőinek magatartását vizsgálja különböző helyzetekben.

Mi a konfliktuselmélet lényege?
Lényege: azt vizsgálja, a különböző konfliktusok során milyen magatartást kell tanúsítania annak, aki nyerni
akar

Melyek a nemzetközi kapcsolatok ,,harmonizációs” megközelítsére vonatkozó elméletek?

a/ J. Monnet kvázi föderalizmusa
b/ a funkcionalizmus
c/ békekutatás

Mi a marxizmus nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó felfogása?

Az emberiség vertikálisan oszlik meg kizsákmányoló és kizsákmányolt osztályokra, a horizontális tagozódás,
vagyis a nemzeti keretek anakronizmussá váltak, az állam és a háborúk egyaránt megszűnnek.

Milyen, az eredeti marxi koncepciótól való elhajlás jelenik meg a Mao Ce-Tung-i gondolatokban és a
neomarxizmus elméletében?
A központ és a periféria közötti ellentmondás abszolutizálása, amelyet a kínai vezetők a 70-es években a ,,három
világ elméletévé” fejlesztettek.

Összegezze a marxizmus és annak különféle elméletei lényegét!

a/ a nemzetközi kapcsolatok erőviszonyok, az erőszak a középpontban áll
b/ a konfliktusok okai a gazdaságban keresendők.
c/ az erőviszonyok a szocializmus javára változnak, így a világháború elkerülhetetlenségét az országok békés
egymás mellett élése váltja fel.
d/ a szocializmus általánossá válásával az államok közti konfliktusok és háborúk is megszűnnek.

3. A nemzetközi jog jogi jellege

Milyen a nemzetközi jog effektív alkalmazása?

A nemzetközi jog alkalmazása tökéletlen, kikényszerítési mechanizmusa nem létezik, vagy nagyon gyenge.

Miért vonható kétségbe a nemzetközi jog jogi jellege a jogi pozitivizmus talaján?
A nemzetközi jog szabályait nem törvényhozó alkotja, nincs alkalmazását biztosító bíróság és
kényszerapparátus, hiányzik kötelező erejük.

Miből következtethetünk a nemzetközi jog jogi jellegére?

Az államok általában elfogadják a nemzetközi jog létezését, kötelező erejét és a nemzetközi kötelezettségek
megszegéséből beálló nemzetközi felelősségüket. Úgy viselkednek az államok, mintha a nemzetközi jog létezne.

4. A nemzetközi jogrend
Mi jellemzi a nemzetközi szerződéseket?
a/ minden egyes szerződés elvileg autonóm, azaz független más szerződésektől
b/ nincs a szerződések között hierarchikus alá-fölérendeltségi viszony, azaz a szerződések egyenértékűek,
függetlenül a szerződő felek számától és a szerződés tárgyától.

Mi jellemzi a nemzetközi jog általános szabályait?

a/ a szabályok a nemzetközi közösség valamennyi tagját kötelezik.
b/ általánosságuk ellenére egyenértékűek a szerződéses, azaz speciális szabályokkal.
c/ a szerződéses szabályok módosíthatják, vagy hatályon kívül helyezhetik a nemzetközi jog valamennyi
általánosan elismert (szokásjogi) szabályát.
d/ egy szerződést későbbi nemzetközi szokásjogi szabállyal lehet módosítani vagy megszüntetni.

Mi biztosítja a hierarchiát a nemzetközi jogon belül?

A nemzetközi jog feltétlen érvényesülést igénylő szabálya, azaz a nemzetközi ius cogens.

Mi különbözteti meg az Európajogot a nemzetközi jogtól?

a/ az Európajog nem regionális nemzetközi jog, hanem egy sui generis jogrend
b/ főbb jellemzői a szupranacionalitás, a jogforrásokat létrehozó döntéshozatali eljárás
c/ a normák tárgya döntően természetes és jogi személyek viszonyaira vonatkozik
d/ szinte teljes körű bírói normakontroll jellemzi.
5. A nemzetközi jog alanyai

Kit tekintünk a nemzetközi jog alanyának?

a/ akit a nemzetközi jog nemzetközi jogokkal és kötelezettségekkel ruházott fel
b/ más nemzetközi jogalanyokkal szembeni érvényesítésük nemzetközi eljárás tárgya
c/ megsértésük nemzetközi jogi felelősséget keletkeztet
d/ a velük kapcsolatos vitákat a nemzetközi jog szabályai szerint kell rendezni.

Melyek a nemzetközi jog alanyai?

a/ államok
b/ nemzetközi szervezetek
c/ természetes személyek
d/ nép

Milyen az állam nemzetközi jogalanyisága?

a/ teljes
b/ korlátlan

Értelmezze a nemzetközi szervezetek jogalanyiságának kettős jellegét!

a/ a nemzetközi szervezet jogalanyisága a belső jogban, azaz belső jogalanyiság
b/ jogalanyisága a nemzetközi jogrendben, azaz nemzetközi jogalanyiság

Miért van szükség a nemzetközi szervezetek belső jogalanyiságára?

Nincs saját területük, tevékenységüket tagállamaik területén folytatják.
Tartalmazza-e az ENSZ Alapokmány expressis verbis a nemzetközi szervezetek nemzetközi
jogalanyiságát?
Nem.

Honnan lehet a nemzetközi szervezetek nemzetközi jogalanyiságára következtetni?

Olyan jogokat és kötelezettségeket adnak az alapítók a nemzetközi szervezet számára, melyből nemzetközi
jogalanyiságuk levezethető.

Mit állapított meg a Nemzetközi Bíróság a Bernadotte ügyben a nemzetközi szervezetek jogalanyiságát
illetően?
A Nemzetközi Bíróság az Alapokmányban kifejezetten megadott jogosítványokból következtetett az ENSZ
nemzetközi jogalanyiságára, melyet a bennrejlő jogokra is kiterjesztett

Mi jellemzi a nemzetközi szervezetek jogalanyiságát?

a/ származékos, a nemzetközi szervezetet alapító államoktól függ, hogy felruházzák nemzetközi jogalanyisággal
a nemzetközi szervezetet.
b/ korlátozott vagy funkcionális, azaz csak olyan jogokra és kötelezettségekre terjed ki, melynek alanyává a
nemzetközi szervezetet az alapító tagok kifejezetten vagy hallgatólagosan tenni kívánták.

Mit mondott a Nemzetközi Bíróság a Bernadotte ügyben a nemzetközi szervezetek jogalanyiságának erga
omnes jellegére vonatkozóan?
a/ nemzetközi közösség tagjainak többségét képviselő államoknak jogában állt a nemzetközi jog értelmében
objektív nemzetközi jogi személyiséggel rendelkező szervezetet létrehozni.
b/csak az ENSZ esetében elfogadható ez a tétel

Mit jelent az ENSZ objektív nemzetközi jogalanyisága?

Minden állammal szemben nemzetközi jogalany.

Mikortól beszélhetünk a természetes személyek nemzetközi jogalanyiságáról?

1945 - az emberi jogok nemzetközi rendszerének kiépülése.

6. A nemzetközi jog forrásai

A Hágai Nemzetközi Bíróság Statutuma 38. cikke által felsorolt források közül melyek a nemzetközi jog
forrásai?
a/ általános vagy különös nemzetközi egyezmények
b/ nemzetközi szokás, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítéka

A Hágai Nemzetközi Bíróság Statutuma 38. cikke által felsorolt források közül melyek nem a nemzetközi
jog forrásai?
a/ a művelt nemzetek által elismert általános jogelvek
b/ bírói döntések és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítása

7. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

Sorolja fel a nemzetközi és belső jog viszonyára vonatkozó elméleteket!

a/ dualista (Triepel, Anzilotti)
b/ monista
ba/ belső jog primátusa( Hegel)
bb/ nemzetközi jog primátusa( Kelsen)

Hogyan szabályozza a Magyar Alkotmány a nemzetközi és belső jog viszonyát?

dualista felfogást követi.

Mit tartalmaz a Magyar Alkotmány 7§ 1. pontja?

„A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja
továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”
Hogyan válnak a nemzetközi szerződések a magyar jog részévé?
A nemzetközi szerződéseket belső jogszabályban, azaz törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri
rendeletben kell kihirdetni, ami azt jelenti , hogy a szerződéses szabályok belső joggá transzformálódnak.

Mi az ún. Act of State doktrína?

A bíróság külföldi államok aktusainak nemzetközi jogellenességét nem teheti vizsgálat tárgyává.

Hogyan oldhatja fel a bíróság a belső jogszabály és a nemzetközi jogszabály közötti esetleges kollíziót
értelmezési jogelvek segítségével?
a/ lex superior derogat legi interiori ( magasabb lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt)
b/ lex posterior derogat priori ( későbbi lerontja a korábbit)
c/ lex spexiális derogat generali ( speciális érvényesül az általánossal szemben)

Mi történik akkor, ha azonos vagy magasabb hierarchikus rangú későbbi belső jogszabály ütközik
nemzetközi szerződésbe?
Az államnak vállalnia kell magatartása jogi (beállhat nemzetközi felelőssége) és politikai kockázatát. A
nemzetközi jogszabállyal való szembeszegülésnek nyilvánvalónak kell lennie.

II. FEJEZET
A NEMZETKÖZI JOGALKOTÁS

Határozza meg a nemzetközi jogalkotás fogalmát!

A nemzetközi jogalkotás a nemzetközi jog alanyainak nemzetközi jogszabályok létrehozására irányuló
tevékenysége.

Melyek a nemzetközi jogalkotás módjai?

a/ nemzetközi szerződések megkötése
b/ a nemzetközi jog általános szabályainak kialakítása

II. FEJEZET, ELSŐ RÉSZ: A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JOGA

Mit nevezünk a nemzetközi szerződések jogának?

A nemzetközi szerződések megkötésére, értelmezésére, alkalmazására, érvényességének feltételeire, a szerződés
módosításának és megszüntetésének lehetőségeire vonatkozó szokásjogi normákat.

Sorolja fel a nemzetközi szerződések jogára vonatkozó kodifikációs egyezményeket!

a/ 1969. évi bécsi egyezmény( államok közötti szerződések joga)
b/ 1986. évi bécsi egyezmény ( államok és nemzetközi szervezetek , valamint a nemzetközi szervezetek egymás
közötti szerződéseinek joga )

Melyek a nemzetközi szerződés fogalmának elemei?

a/ az államok által
b/ írásban kötött
c/ nemzetközi jog által szabályozott
d/ megállapodás
e/ egyetlen, kettő vagy több egymással kapcsolatos okmányba foglalt
f/ független a megállapodás sajátos elnevezésétől

Miket nevezünk gentleman's agreement-nek?

A szóbeli megállapodásokat.

Sorolja fel a szerződések leggyakrabban használt elnevezéseit!

a/ szerződés
b/ egyezmény
c/ megállapodás
d/ jegyzőkönyv
e/ paktum
f/ Alapokmány
g/ nyilatkozat
h/ akta
i/ statutum
j/ jegyzékváltás

Mikor alkalmazzák az „egyezmény” elnevezést?

Generális sokoldalú megállapodásoknál, nemzetközi szervezetek keretében létrejött megegyezéseknél,
szakkérdéseket rendező megállapodásoknál.

Mikor alkalmazzák a „megállapodás” elnevezést?.

A kevésbé formális, tárgyában korlátozott, általában kormányok közötti megegyezéseknél.

Mikor használják a „paktum” elnevezést?

Ha a szerződő felek a létrejött megegyezés újszerűségét, ünnepélyes jellegét kívánják hangsúlyozni.

Mikor használják az „Alapokmány” elnevezést?

Nemzetközi szervezet felállítására vonatkozó megállapodás

Mikor használják az „akta” elnevezést?

Az államok jelentősebb számú részvételével tartott nemzetközi konferencián létrejött megállapodás, mely a
kérdés jövőre vonatkozó rendezését célozza és általános elismerésre tart igényt.

Mit jelent a „Statutum” elnevezés?

alapszabály

A szerződő felek száma szerint hogyan csoportosíthatjuk a szerződéseket?

a/ kétoldalú ( bilaterális )
b/ többoldalú (multilaterális)
ba/ generális sokoldalú szerződések
bb/regionális szerződések
bc/ szűk körű multilaterális szerződések

Mi jellemzi a kétoldalú nemzetközi szerződéseket?

a/ reciprocitás: a nemzetközi jogok és kötelezettségek kölcsönössége
b/ synallagma: a nemzetközi jogok és kötelezettségek egyensúlya

Mi jellemzi a generális sokoldalú szerződéseket?

a/ a nemzetközi jog általános szabályaira vonatkoznak ( pl. kodifikációs egyezmények)
b/ vagy a nemzetközi közösség egészét érintő kérdéseket, globális problémákat szabályoznak.
c/ nyílt szerződések, azaz minden állam számára biztosítják a részvétel lehetőségét.

Mi jellemző a zárt szerződésekre?

Az utólagos részvétel, csatlakozás lehetősége az eredeti szerződő felek szándékától függ.

Kik jogosultak az állam nevében külön meghatalmazás nélkül nemzetközi szerződést kötni a bécsi
egyezmény szerint?
az államfő, kormányfő, külügyminiszter a diplomáciai képviselet vezetője

Mit jelent a nemzetközi szerződés hitelesítése?

Annak tanúsítása, hogy a szöveg hűen tükrözi a felek akaratát.

Melyek a hitelesítés módjai?

a/ parafálás
b/ a záróokmány vagy a záróakta aláírása nemzetközi konferenciákon
c/ nemzetközi szervezet határozata
d/ ad referendum aláírás
e/ aláírás

Milyen részei vannak egy nemzetközi szerződésnek?

a/ Preambulum: rögzíti a felek céljait
b/ érdemi rendelkezések: a felek jogai és kötelezettségei
c/ zárórendelkezések: a szerződés hatályba lépése, fenntartások, csatlakozás, módosítás feltételei stb.

Melyek a szerződés kötelező hatálya elismerésének módjai?

a/ aláírás
b/ okiratok kicserélése
c/ megerősítés vagy ratifikáció
d/ jóváhagyás
e/ csatlakozás

Mi a joghatása az aláírásnak akkor, ha nem következik be vele a szerződés kötelező hatályának az

elismerése?
Az aláíró államnak tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől, amely meghiúsítaná a szerződés célját és
tárgyát.

Milyen feladatokat lát el a szerződés letéteményese?

a/ őrzi a szerződés eredeti példányát
b/ multilaterális szerződések esetén neki küldik meg a ratifikációs okmányokat
c/ átveszi a csatlakozási okmányokat és a szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatokat, amiről értesíti az
érdekelteket
d/ gondoskodik a beiktatásról

Melyek a szerződéshez fűzött fenntartás fogalmának elemei?

a/ egyoldalú nyilatkozat
b/ egy állam a szerződés aláírása, megerősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy ahhoz történő csatlakozás során
c/ a szerződés bizonyos rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazásban kizárni vagy módosítani
kívánja.

Mely szerződésekhez nem fűzhető fenntartás a bécsi egyezmény alapján?

a/ amely tiltja vagy csak a szerződés bizonyos rendelkezéseivel kapcsolatban engedi meg
b/ nemzetközi szervezet alapító okmánya
c/ összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával

Mi jellemző a be nem iktatott szerződésre?

a/ a szerződés érvényes
b/ a szerződésre az ENSZ egyetlen szerve előtt sem lehet hivatkozni
c/ a szerződéssel kapcsolatos jogviták a Nemzetközi Bíróság elé nem vihetők.

Hol kell a nemzetközi szerződéseket beiktatni?

Az ENSZ Titkárságánál

Mi a kötelessége a Titkárságnak a beiktatott szerződéssel kapcsolatban?

A közzététel.

Mit jelent a pacta sunt servanda elv?

„Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniuk.”

A nemzetközi jog milyen szabálya a pacta sunt servanda elv?

nemzetközi jogi alapelv

Hogyan szabályozza a pacta sunt servanda elvet az ENSZ Alapokmány 2. cikk. 2. pontja?
A tagállamok kötelesek az alapokmányban vállalt kötelezettségeiket jóhiszeműen teljesíteni.

Hogyan szabályozza a bécsi egyezmény 27. cikke a pacta sunt servanda elv sajátos aspektusát?
Egyetlen fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést
teljesíteni.

Melyek a nemzetközi szerződések teljesítésének biztosítékai?

a/ nemzetközi garancia
b/ nemzetközi ellenőrzés
c/ nemzetközi együttműködés
Mi állapítja meg a nemzetközi szerződések tejesítésének biztosítékait?
Nemzetközi szerződés

Mi a nemzetközi garancia?
A garanciát adó állam vagy államok megfelelő eszközökkel biztosítják egy adott helyzet, nemzetközi rendezés
fenntartását, egy szerződéses kötelezettség végrehajtását.
Melyek a nemzetközi garancia fajtái?
a/ kollektív garancia
b/ kölcsönös garancia

Mit jelent a kölcsönös garancia?

Ha a szerződés e felek mindegyikét kötelezi bármely másik felet fenyegető jogsértés elhárítására.
Mi a nemzetközi ellenőrzés célja?
A szerződésszerű magatartás vagy a szerződésszegés tényének megállapítása

Mi a biztosítéki ellenőrzés?
Annak vizsgálata, hogy az ellenőrzött államok a rendelkezésre bocsátott nukleáris anyagot valóban békés célokra
használják-e fel.

Mi képezi a biztosítéki ellenőrzés alapját?

Az államoknak az atomsorompó szerződés alapján a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötött biztosítéki
egyezményei alkotják.

Melyek a biztosítéki ellenőrzés alapján folyó ellenőrzési mechanizmus elemei?

a/ helyszíni ellenőrzés
b/ nyilvántartási rendszer létrehozása
c/ rendszeres és speciális jelentések készítése

Mit jelent a szerződés értelmezése?

A felek szerződéssel kapcsolatos szándékának megismerése

Melyek a szerződés értelmezésének alanyai?

a/ a felek egyoldalúan
b/ a felek együttes értelmezése
c/ nemzetközi bírói vagy egyeztető szerv
d/ nemzetközi szervezetek
e/ jogtudósok általi doktrinális értelmezés

Melyek a szerződés értelmezésének módszerei?

a/ nyelvtani
b/ logikai
c/ teleologikus
d/ gyakorlati
e/ rendszertani

Melyek a szerződés értelmezésének kiegészítő eszközei?

a/ ún. travaux preparatoires( előkészítő dokumentumok)
b/ konkrét történelmi körülmények vizsgálata

Milyen lehet a szerződés értelmezésének eredménye?

a/ megszorító
b/ kiterjesztő

Mi a fő szabály a szerződés értelmezésének eredményekor?

Megszorító értelmezés

Melyek a szerződés megszorító értelmezésének szabálya alóli kivételek?

a/ a szerződés hatályosulásának elve
b/ a bennrejlő jogok elmélete
c/ az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata az emberi jogokkal kapcsolatban

Milyen feltétellel teszi lehetővé a bécsi egyezmény harmadik állam terhére nemzetközi kötelezettség
létesítését?
Ezen harmadik államnak ezt kifejezetten, írásban el kell fogadnia.

Milyen feltételei vannak a harmadik állam számára jogokat biztosító szerződésnek?

a/ a részes felek szándéka arra irányul
b/ ha a harmadik állam ehhez hozzájárul, melyet ellenkező adat hiányában vélelmezni kell.

Mit jelent a legnagyobb kedvezményes záradék és mi a célja?

a/ olyan szerződéses kikötés, amelyben az egyik fél azt vállalja, hogy a másik felet a legnagyobb
kedvezményben részesülő nemzetnek nyújtott elbánásban részesíti.
b/ célja: egyenlő elbánás biztosítása

Melyek a szerződések érvénytelenségének okai?

a/ tévedés
b/ megtévesztés
c/ megvesztegetés
d/ belső jog megsértése
e/ erőszak hatása
f/ cogens szabályba ütközés

Mely érvénytelenségi okok esetében semmis a szerződés?

a/ erőszak hatása
b/ cogens szabályba ütközés

Mely érvénytelenségi okok esetén megtámadható a szerződés?

a/ tévedés
b/ megtévesztés
c/ megvesztegetés
d/ belső jog megsértése

Mit jelent a szerződés felfüggesztése?

A teljesítés időleges megszakítása

Milyen jogkövetkezményei vannak a szerződés felfüggesztésének?

a/ ideiglenesen nem kell teljesíteni a szerződésből fakadó kötelezettségeket
b/ egyébként nem érinti a már létrehozott jogviszonyokat
c/ a felfüggesztés tartama alatt a feleknek tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a szerződés
hatálya felújítása ellen irányul

Melyek a szerződés megszűnésének esetei a felek közös akarata alapján?

a/ időtartam lejárta
b/ felmondás
c/ közös megszüntetés
d/ új szerződés kötése

Melyek a szerződés megszűnésének esetei a nemzetközi jog általános szabályai alapján?

a/ teljesítés
b/ szerződésszegés
c/ körülmények lényeges megváltozása
d/ lehetetlenülés
e/ háború
f/ államutódlás

Mely esetben zárja ki a bécsi egyezmény a körülmények lényeges megváltozására való hivatkozást?
a/ határmegállapító szerződéseknél
b/ ha a körülmények változása az arra hivatkozó fél jogsértő magatartásának következménye
Mi az ún. jogi lehetetlenülés?
Ha az általános nemzetközi jog új, feltétlen alkalmazást igénylő szabálya (ius cogens) alakul ki, valamennyi,
ezzel a szabállyal ellentétben álló szerződés semmissé válik és megszűnik.

II. FEJEZET, MÁSODIK RÉSZ: A NEMZETKÖZI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Melyek a nemzetközi jog általános szabályai?

a/ nemzetközi szokásjog
b/ ius cogens
c/ általános jogelvek

Mi a persistent objector?
Azon állam, amely nem ismer el adott nemzetközi szokásjogi szabályt magára nézve kötelezőnek.

Mi jellemzi az általános jogelvek statusat?

A statusuk bizonytalan, mind az elmélet, mind a diplomáciai gyakorlat különböző értelmet tulajdonít nekik.

Mi volt az általános jogelvek eredeti jelentése az Állandó Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint?
a/ A statútumot kidolgozó bizottság szerint el kell kerülni azt az esetet, amikor a bíró joghézag miatt nem hozhat
döntést, így végső esetben (más jogforrások híján) az általános jogelvekhez kell folyamodnia.
b/ A statútum travaux preparatoir-jából viszont az olvasható ki, hogy az általános jogelvek a nemzeti
jogrendszerekben megtalálható közös elemeket jelentik.

Milyen két alapvető csoportba sorolhatók az általános jogelvek?

a/ a belső jog közös elemei
b/ a nemzetközi jog lényegét kifejező jogelvek

Soroljon fel a nemzeti jogrendszerek közös elemeinek tekinthető általános jogelveket!

a/ a jogvita fogalma
b/ bizonyítási teher
c/ res iudicata
d/ vis maior
e/”nemo plus iuris”-elv
f / jóvátétel

Soroljon fel olyan általános jogelveket, melyek a nemzetközi jog lényegét fejezik ki!
a/ a szuverenitás vélelme
b/ az államot valamely nemzetközi jogi szabály csak akkor kötelezheti, ha abba beleegyezett

Mely esetben hozhat a nemzetközi szervezet az államok részére kötelező határozatot?

a/ nemzetközi szervezetek belső szabályai, szabályzatai (pl. ENSZ ügyrendi szabályai)
b/ az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező határozata
c/ egyes nemzetközi szervezetek legfőbb szerve valamennyi tagállamot kötelező határozatot hozhat

Milyen méltányosság típusok léteznek a nemzetközi jogban?

a/ ,,praeter legem” méltányosság: ,,ha a felek feljogosítják, a Nemzetközi Bíróság ex aequo et bono döntést
hozhat”
b/ ,,infra legem” méltányosság: minden jogi normát méltányosan kell alkalmazni

Mi jellemzi a nemzetközi jog általános szabályait a szerződésekkel szemben?

A nemzetközi közösség valamennyi tagját fogalmilag kötelező nemzetközi jogi normák.

Mi a nemzetközi szokásjog létrejöttének két feltétele?

a/ az általános gyakorlat, mint materiális feltétel
b/ jogi meggyőződés, mint pszichológiai feltétel

Mi a nemzetközi szokásjog klasszikus meghatározása a Nemzetközi Bíróság Statutuma 38. cikke alapján?
A jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítéka
Melyek a nemzetközi ius cogens fogalmi elemei a bécsi egyezmény alapján?
a/ az általános nemzetközi jog feltétlen érvényesülést igénylő szabálya
b/ melyet az államok közössége, mint egész olyanként fogadott el
c/ amelytől eltérni nem lehet
d/ a nemzetközi jog ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni.

Melyek a nemzetközi jog imperatív szabályai?

A nemzetközi jog alapelvei

Mely elveket tartalmazza az ENSZ Közgyűlése által elfogadott „Az államok közötti baráti kapcsolatok és
együttműködés ENSZ Alapokmánnyal egyező elveiről” szóló deklaráció?
a/ erőszak tilalma
b/ nemzetközi viták békés rendezése
c/ belügyekbe való beavatkozás tilalma
d/ az együttműködés kötelezettsége
e/az önrendelkezési jog
f/ a szuverén egyenlőség elve
g/a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének elve

Melyik az a 3 elv, amelyet az 1970-es ENSZ közgyűlési deklaráció nem, de az 1975. évi helsinki
záróokmány tartalmaz?
a/ az államhatárok tiszteletben tartása
b/ a területi integritás sérthetetlensége
c/ az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

Mi a nemzetközi jogi kodifikáció fogalma?

Az egy területre vonatkozó szokásjogi szabályok nemzetközi szerződésbe foglalása.

Melyik két tudományos társaság feladata a nemzetközi szokásjogi szabályok megállapítása és

megfogalmazása?
a/ Nemzetközi Jogi Intézet
b/ Nemzetközi Jogi Egyesület

Melyik szerv végzi a nemzetközi jog kodifikációját?

Nemzetközi Jogi Bizottság

Melyik fő szerv hatáskörébe tartozik a nemzetközi jog kodifikációja?

ENSZ Közgyűlés
Mi a nemzetközi jogsértés két fontos tartalmi eleme?
a/ az állam cselekvésből, vagy mulasztásból álló magatartása ezen államnak beszámítható a nemzetközi jog
szerint
b/ az a magatartás valamely nemzetközi kötelezettség megszegését alkotja

Melyek a jogellenességet kizáró körülmények?

a/ beleegyezés
b/ vis maior és előre nem látott esemény
c/ végveszély
d/ szükséghelyzet
f/ önvédelem
g/ ellenintézkedés

Mi a végveszély fogalma?
Olyan rendkívüli veszélyhelyzet, mely az állami szervet vagy a gondjaira bízott személyek életét fenyegeti.

Mi a szükséghelyzet fogalma?
Olyan helyzet, amelyben az állam lényegbevágó érdekeit súlyos és közvetlen veszély fenyegeti.

Milyen szabályokat jelent a jogszerű magatartások esetleges káros eredményei miatti felelősség?
nemzetközi környezetvédelmi jog általános szabályai
Mi a delicta iuris gentium?
Természetes személyek nemzetközi jogon alapuló büntetőjogi felelőssége

III. FEJEZET
A NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG

Mikor vált hivatalos programmá az államok nemzetközi felelősségének kodifikációja?

A versaillesi korszakban, az 1930. évi hágai konferencián.

Milyen kérdéssel foglalkozott az 1930. évi hágai kodifikációs konferencia?

A külföldiek személyében vagy vagyonában okozott károk miatti felelősséggel.

Mely szerv és kinek a felkérésére végezte el a nemzetközi felelősség kodifikációját?

A Nemzetközi Jogi Bizottság az ENSZ Közgyűlése felkérésére.

Mikor fejeződött be az államok nemzetközi felelőssége kodifikációja?

2001. ENSZ Közgyűlési határozat született az államok nemzetközi felelősségéről

Született nemzetközi egyezmény az államok felelősségének kodifikációjáról?

Nem, az ENSZ Közgyűlése határozatával tudomásul vette a Nemzetközi Jogi Bizottság kodifikációját, a
kormányok figyelmébe ajánlotta, tehát nem nemzetközi jogforrás.

Milyen fejezetekre bontható az államok felelősségére vonatkozó kodifikációs termék?

a/ Az állam nemzetközi jogsértése
b/ Az állam nemzetközi felelősségének tartalma
c/ Az állam nemzetközi felelősségének végrehajtása
d/ Általános rendelkezések

Elképzelhető-e az, hogy egy nemzetközi jogsértés a belső jog szerint jogszerűnek minősül? Indokolja!
Igen, hiszen az állam tényét kizárólag a nemzetközi jog minősítheti nemzetközi jogsértéssé.

Feléled-e az állam nemzetközi jogi felelőssége abban az esetben, ha állami szervek hatáskörüket túllépve
vagy az utasításokkal ellentétesen járnak el?
Igen.

Milyen alapvető megállapítások tehetők a nemzetközi kötelezettségszegésre vonatkozóan?

a/ A kötelezettségszegés független a megsértett nemzetközi kötelezettség forrásától és természetétől, tehát a
nemzetközi jog rezsimje egységes.
b/ A kötelezettségszegés csak akkor állapítható meg, ha a megsértett kötelezettség hatályos.

A kötelezettségszegésnek milyen típusai különböztethetők meg?

a/ egyszeri
b/ folytatólagos
c/ eseménymegelőzéssel kapcsolatos mulasztás
d/ összetett magatartás által megvalósuló

Mely esetekben felel az állam más állam nemzetközi jogsértéséért?

a/ a jogsértés elkövetéséhez való segítségnyújtás
b/ más állam jogsértése elkövetésének irányítása vagy ellenőrzése, és
c/ az arra való kényszerítés

Melyek a nemzetközi jogsértés jogkövetkezményei?

a/ a felelős állam továbbra is köteles a megsértett kötelezettséget végrehajtani
b/ a felelős állam köteles a jogsértésnek véget vetni vagy megszüntetni, ha az folytatólagos, valamint ha a
körülmények megkövetelik, a megismétlődés ellen megfelelő garanciát nyújtani
c/ a felelős állam az okozott kár teljes jóvátételére köteles

A nemzetközi jogsértés jogkövetkezményei felsorolása taxatív?

Nem, lex specialis hozható létre, azaz az államok a felsoroltaktól eltérő formációt, eltérő jogkövetkezményeket is
meghatározhatnak.
Kivel szemben állhatnak fenn a felelős állam jóvátételi és egyéb kötelezettségei?
a/ egy állam
b/ több állam
c/ a nemzetközi közösség mint egész irányában

Mi a jóvátétel célja?
Az okozott sérelem teljes eltüntetése.

Határozza meg a sértett állam fogalmát!

Akinek az alanyi jogát, érdekét a jogsértő cselekmény sérti.

Milyen következménye lehet a kárenyhítés elmulasztásának?

Elmulasztása nem hoz létre nemzetközi felelősséget, de befolyásolhatja a kártérítés mértékét.

Milyen fajtái vannak a jóvátételnek?

a/ in integrum restitutio
b/ kártérítés (szükség esetén kamatfizetéssel)
c/ elégtétel

A jóvátételnek melyek az alapvető szabályai?

a/ a sértett állam meghatározhatja a jóvátétel formáját
b/ nem ölthet büntető jelleget
c/ az arányosság követelményének érvényesülnie kell
d/ meghatározásánál figyelembe kell venni a sértett állam vagy mások szándékos vagy gondatlan magatartásával
a sérelemhez való hozzájárulását

Milyen károkat kell megtéríteni?

a/ vagyoni és erkölcsi károkat
b/ az elmaradt hasznot
c/ a közvetett károkat nem kell megtéríteni

Az elégtételnek milyen formái vannak?

a/ a jogsértés elkövetésének elismerése
b/ bocsánatkérés
c/ kifejezi az állam sajnálkozását
d/ a jogsértés tényének bírói megállapítása
e/ jelképes összegű kártérítés

Melyek a nemzetközi jogsértés konjunktív feltételei?

a/ az államnak beszámítható magatartás
b/ a magatartás az állam valamely nemzetközi kötelezettségének a megszegését jelenti

Mi a szerepe a nemzetközi jogsértésnél a vétkességnek?

A primer szabály esetleges tartalmi eleme.

Mi a szerepe a nemzetközi jogsértésnél a kárnak?

A primer szabály esetleges tartalmi eleme.

Mit jelent a nemzetközi jog primer és szekunder szabálya?

A primer szabályok az államok jogait és kötelezettségeit határozzák meg, míg a szekunder szabályok az
elsődleges szabályok megsértéséből keletkező nemzetközi jogviszonyokat.

Milyen jogvesztő határidővel terjeszthető elő a felelősségi igény?

A nemzetközi jogban nincs elévülés, így nincs jogvesztő határidő.

Mikor nem alkalmazható jóvátételként in integrum restitutio?

a/ ha az lehetetlen (pl. megsemmisült festmény visszaszolgáltatása)
b/ ha ez aránytalan terhet róna az államra (feltűnő aránytalanság!)
Melyek a nemzetközi ius cogens súlyos megsértésének jogkövetkezményei?
a/ az államoknak véget kell vetni az ilyen helyzeteknek megengedett eszközökkel
b/ nem ismerhetik el jogszerűnek az így létrejött helyzetet
c/ nem nyújthatnak segítséget ezek fenntartásában

Kinek a nevéhez fűződik a represszáliák tana?

Bartolus de Saxoferrato

Mi az ellenintézkedés?
Az ellenintézkedést foganatosító államnak a jogsértő állammal szemben fennálló valamely nemzetközi
kötelezettsége időleges nem teljesítése.

Mi az ellenintézkedés célja?
A jogsértő állam késztetése arra, hogy eleget tegyen a megszüntetési, biztosíték adási, jóvátételi kötelezettség
teljesítésére.

Mi a retorzió?
Hátrányt jelentő, de önmagában jogszerű magatartás, nem feltétlenül előzi meg nemzetközi jogsértés.

Mi a represszália?
A nemzetközi jogsértésre az állam jogsértéssel válaszol.

Melyek az ellenintézkedés gyakorlásának feltételei?

a/ a megszüntetési, biztosíték adási és jóvátételi kötelezettség teljesítésére való felszólítás
b/ az ellenintézkedés foganatosításának közlése

Melyek az ellenintézkedéssel nem érinthető nemzetközi kötelezettségek?

a/ Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya által tiltott fenyegetés vagy erőszak alkalmazása
b/ rendkívüli gazdasági vagy politikai kényszer, melynek célja a nemzetközi jogsértő magatartást elkövető állam
területi integritása vagy politikai függetlensége veszélyeztetése
c/ bármely magatartás, ami a diplomáciai vagy konzuli személyzet, épületek, archívumok, dokumentumok
sérthetetlenségét sérti
d/ bármely magatartás, ami az alapvető emberi jogokat csorbítja
e/ bármely más magatartás, ami a nemzetközi ius cogens-t megsérti

Mikor kell abbahagyni az ellenintézkedés alkalmazását?

a/ ha a nemzetközi jogsértés megszűnt
b/ a kérdéssel nemzetközi bíróság vagy választott bíróság foglalkozik

Mely magatartások számítandók be az államnak fő szabály szerint?

Az állami szervek magatartása: a törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató szervek által elkövetett
jogsértések, abban az esetben is, ha ultra vires (hatáskörüket túllépve) vagy az utasításokkal ellentétesen jártak
el.

Mely magatartások számítandók be az államnak az állami szervek magatartásán kívül?

a/ közhatalmi jogosítványokat gyakorló magánszemélyek
b/ más állam rendelkezésére bocsátott szervek
c/ állami szerv utasítása, irányítása, ellenőrzése alatt kifejtett magatartások
d/ közhatalmi jogosítványok átvétele állami szervek hiányában vagy mulasztásuk esetén
e/ az olyan magatartások, melyeket az állam sajátjának ismer és fogad el
f/ győztes felkelők magatartása

IV. FEJEZET
A NEMZETKÖZI VITÁK RENDEZÉSE

1. A nemzetközi jogi szabályozás fejlődése

Mely államok kötötték 1794-ben az ún. Jay szerződést és mi volt a lényege?

a/ az Anglia és az Egyesült Államok
b/ a viták egész sorát választott bíróságnak tekinthető vegyes bizottságok elé utalta
Mit fogalmaztak meg az 1899-ben és 1907-ben tartott hágai békekonferenciák eredményeképpen az 1907.
évi egyezményben?
A szerződő hatalmak minden erejükkel törekedni fognak a nemzetközi vitás kérdések békés elintézésének
biztosítására.

Milyen lépést jelentett a Drago-Porter egyezmény a viták békés rendezése területén?

Korlátozta a fegyveres erők igénybevételét a szerződéses követelések behajtására.

Milyen lépést tett a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya a viták rendezése területén?

a/ a háború korlátozásának útján továbblépett
b/ a nemzetközi viták békés rendezését beépítette a nemzetközi szervezetek feladatkörébe

Mit mond ki az 1925.évi locarnói szerződésrendszer?

a/ kinyilvánítja a háború tilalmát Franciaország és Németország között
b/ a felmerülő vitás kérdésekre békés eljárást ír elő.

Mit tartalmazott az 1928-as Briand-Kellogg paktum és mi volt a jelentősége?

a/ egy ún. általános szerződést a háború igénybevételéről való lemondásról, melyhez a világ 63 állama közül 59
csatlakozott
b/ alapvető fordulat a nemzetközi jog fejlődésében: az erőszak megszűnt az államok érdekérvényesítésének
megengedett eszköze lenni.

Mire vonatkozott az 1928-ban megkötött Általános Akta ?

A felek vállalták, hogy vitáikat békés eszközökkel oldják meg.

2. A nemzetközi viták békés rendezésének elve

A nemzetközi viták békés elintézésének elve milyen szabálya a nemzetközi jognak?

A nemzetközi jog általános szabályainak egyike, kogens jellegét nem szokták megkérdőjelezni.

Mely nyilatkozatok tekinthetők különösen az ENSZ Alapokmány quasi-autentikus értelmezésének?

a/ az 1970.évi deklaráció az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés ENSZ Alapokmánnyal egyező
elveiről
b/ az 1982.évi Manilai Deklaráció a nemzetközi viták békés rendezéséről.

Mi a nemzetközi vita fogalma?

Az egyik állam a másik államtól meghatározott magatartást követel, amelyet ez utóbbi megtagad, vagy nem
teljesít illetve egymást kizáró követelésekről van szó.

Mit értünk jogi vita alatt?

Azokat az eseteket, amelyekben a felek egymás irányában kölcsönösen jogokat tesznek vitássá.

3. A nemzetközi viták békés rendezésének eszközei

Mi a jószolgálat intézménye?
Harmadik államnak az a tevékenysége, mellyel a vitában álló államok számára megteremti a közvetlen tárgyalás
lehetőségét és feltételeit, összehozza a tárgyalóasztalhoz a vitában érintett államokat.

Mi a különbség a közvetítés és a jószolgálat intézménye között?

A közvetítő állam bekapcsolódik a tárgyalásokba, és a vita megoldására érdemi javaslatokat terjeszt elő.

Melyek a nemzetközi viták rendezésének diplomáciai eszközei?

a/ tárgyalás
b/ jószolgálat és közvetítés
c/ kivizsgálás és egyeztetés
d/ nemzetközi szervezetek keretében történő vitarendezés

Melyik két formáját különböztethetjük meg a nemzetközi bíráskodásnak?

a/ választott bíráskodás
b/ állandó nemzetközi bíróságok

Milyen bírói fórumot hozott létre az 1907.évi hágai egyezmény?

Az Állandó Választott Bíróságot

Mi különbözteti meg a bírói utat a diplomáciai úttól?

A bírósági határozat a felekre kötelező, melyet jóhiszeműen végre kell hajtani.

Az 1907-es hágai egyezmény milyen bírói szervet hozott létre?

Az Állandó Választott bíróságot

Mely ügyekben volt peres fél Magyarország az Állandó Nemzetközi Bíróság előtt?
a/ Pázmány Péter Tudományegyetem
b/ Csáky-, Eszterházy-, Pajzs ügy

Mikor, milyen célból jött létre a Badinter-bizottság?

a/ 1991-ben hozták létre az Európai Közösségek
b/ a hajdani Jugoszlávia felbomlásával kapcsolatos ügyekre terjed ki a hatásköre

Mit jelent a kötelező választott bíráskodás?

A vitában álló államok nemzetközi szerződésben előre elfogadják bizonyos ügyek választott bírói eldöntését.

Sorolja fel az állandó nemzetközi bíróságokat!

a/ Nemzetközi Bíróság
b/ adminisztratív bíróságok
c/ Emberi Jogok Európai Bírósága
d/ Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága
e/ Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék
f/ Európai Unió Bírósága (sui generis)
g) állandó Nemzetközi Büntetőbíróság

4. A nemzetközi viták rendezésének tiltott módszere: az erőszak tilalma

Mit tartalmaznak a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányának 10-17.cikkei az erőszak tilalmáról?

a/ a felek kötelesek kísérletet tenni a vita békés rendezésére
b/ háború nem indítható azon fél ellen, mely végrehajtja a Tanács egyhangú határozatát, illetve bírói ítéletet
c/ háború csak a Tanács határozata vagy a bírói ítélet meghozatala után 3 hónappal indítható, ha a fél nem hajtja
végre a bíróság ítéletét, nem tesz eleget a Tanács határozatának, vagy nincs határozat
d/ ha valamely tagállam mégis háború útján keresi a döntést, olyannak kell tekinteni, mintha
háborús bűncselekményt követett volna el a Szövetség valamennyi tagja ellen.

Mit mond ki az ENSZ Alapokmány az erőszak tilalmáról?

A Szervezet összes tagjai kötelesek tartózkodni más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen
irányuló vagy az ENSZ céljaival össze nem férő erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától.

Mit tartalmaz az 1974. évi közgyűlési határozat?

a/ agresszió általános fogalma
b/ agressziós cselekmények példálózó felsorolása
c/ semmiféle politikai, gazdasági, katonai megfontolás nem szolgálhat az agresszió igazolásául

Az ENSZ Közgyűlési határozata alapján mit tekintünk agressziónak?

Fegyveres erő alkalmazása valamely állam részéről egy másik állam szuverenitása, területi épsége vagy politikai
függetlensége ellen vagy az ENSZ Alapokmánnyal összeegyeztethetetlen bármely más módon.

Melyek az erőszak tilalma alóli kivételek?

a/ egyéni vagy kollektív önvédelem joga
b/ Az Alapokmány VII. fejezete alapján a fegyveres és nem fegyveres intézkedések

Hogyan és mikor foglalt állást a Nemzetközi Bíróság a nukleáris fegyverek használatának vagy azokkal
való fenyegetésnek a legalitásáról?
a/ 1996-ban adott az ENSZ Közgyűlése kérésére tanácsadó véleményt.
b/ a nukleáris fegyverek használatáról nem foglalt egyértelműen állást (szürkezóna létezésének elfogadása)
c/ A Bíróság szerint a fenyegetésnek összhangban kell lennie a nemzetközi jog humanitárius elveivel.

II. KÖTET, KÜLÖNÖS RÉSZ

1. V. FEJEZET: AZ ÁLLAM

1. Az állam nemzetközi jogi státusa

Melyek az állam különleges sajátosságai?

a/ az államhatalom territoriális jellegű, azaz meghatározott földrajzi térben nyilvánul meg
b/ meghatározott embercsoport, azaz az állam lakossága feletti hatalom
c/ e hatalom több szempontból egyedi vonásokkal rendelkezik

Sorolja fel az államhatalom egyedi vonásait!

a/ az állam a legmagasabb szintű politikai egység
b/ az állam önmaga általi és önmagáért való, célját önmagában megtaláló hatalom (per se et de facto)
c/ az állam az általa megteremtett bonyolult intézményrendszerben testesül meg: intézményesített hatalom
d/ csak az államra alkalmazható a szuverenitás kategóriája

Melyek az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló 1933. évi montevideói egyezmény szerint az állam
kritériumai?
a/ állandó lakosság
b/ meghatározott terület
c/ kormány
d/ más államokkal kapcsolatba lépés képessége

Sorolja fel az összetett államok történeti formáit!

a/ perszonálunió
b/ reálunió
c/ gyarmatbirodalmak

Sorolja fel az összetett államok mai formáit!

a/ föderáció (szövetségi állam)
b/ konföderáció (államszövetség)

Melyek a legfontosabb különbségek a föderáció és a konföderáció között?

a/ a föderáció rendelkezik nemzetközi jogalanyisággal, a konföderáció esetében viszont a tagállamok nemzetközi
jogalanyisága érintetlen marad, a szövetség viszont nem alanya a nemzetközi jognak
b/ a föderáció és a tagállamok viszonyát a föderáció alkotmánya szabályozza, a konföderáció alapja nemzetközi
szerződés
c/ csak föderáció esetében merül fel a szövetségi állam másodlagos felelőssége a tagállamok által elkövetett
nemzetközi jogsértések miatt

2. A szuverenitás

Soroljon fel néhány a szuverenitás ellen ható tényezőt!

a/ globalizáció, interdependencia
b/ szétforgácsolódás
c/ az állam válsága
d/ új fajta egyenlőtlenség
e/ integráció

Mely nemzetközi dokumentumok tartalmazzák a szuverén egyenlőség elvét?

a/ Az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés ENSZ Alapokmánnyal egyező elveiről szóló
1970.évi közgyűlési deklaráció
b/ Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975.évi helsinki záróokmánya
c/ Az államok gazdasági jogainak és kötelezettségeinek az ENSZ Közgyűlése által elfogadott chartája
Melyek az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés ENSZ Alapokmánnyal egyező elveiről
szóló 1970. évi közgyűlési deklarációnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi
helsinki záróokmányának a szuverén egyenlőség elvének tartalmára vonatkozó közös elemei?
a/ minden állam a szuverenitásba tartozó és általa felölelt valamennyi joggal rendelkezik
b/ az államok jogilag egyenlők
c/ az államok területi épsége és politikai függetlensége sérthetetlen

Az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés ENSZ Alapokmánnyal egyező elveiről szóló
1970. évi közgyűlési deklaráció és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi helsinki
záróokmánya közti eltérések a szuverén egyenlőség elvének tartalmára vonatkozóan?
a/ csak a deklarációban van szó más államok jogalanyiságának tiszteletben tartásáról
b/ csak a záróokmány említi az államok jogát ahhoz, hogy nemzetközi szervezetekhez tartozzanak vagy sem,
résztvevői legyenek szövetségi rendszereknek vagy sem, továbbá a jogot a semlegességhez
c/ csak a záróokmány rendelkezik arról, hogy a határok a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és
megegyezéssel megváltoztathatók

Melyek a szuverén egyenlőség elvének az 1970. évi közgyűlési deklarációból és az 1975. évi helsinki
záróokmányából hiányzó alkotóelemei?
a/ az impérium, azaz az állam területi felségjoga
b/ az államoknak a nemzetközi jogsértés miatti felelőssége
c/ minden állam kötelezve van területén belül más állam jogainak védelmére, azaz: a károkozás tilalma

Hogyan korlátozott a károkozás tilalmának tárgyi hatálya ( ún. ratione materiae)?

Csak az egyik állam területén végzett cselekvéssel vagy bekövetkezett eseménnyel kiváltott olyan fizikai
hatásokra vonatkozik, melyek más állam területén vagy a res communis omnium usus jellegű térségekben
következnek be. (Azaz a károkozás tilalma nem alkalmazandó sem a más államnak okozott gazdasági károkra,
még kevésbé politikai károkra.)

Mit értünk a szuverenitás fogalma alatt?

A szuverenitás elsődlegesen az állam más államoktól való jogi függetlenségét jelenti. Valamennyi ügyében
döntési szabadsággal rendelkezik. Az állam a legfőbb jogi hatalom (summa potestas) és jogilag korlátlan
hatalom (plenitudo potestas)

Mit jelent a területi főhatalom (impérium fogalma)?

A területi főhatalom (impérium) alapján az állam joghatóságot gyakorol (jogalkotási és jogalkalmazási
tekintetben) a területén tartózkodó természetes és jogi személyek, az állam területén lévő dolgok és a területéhez
kötődő életviszonyok fölött.

Milyen lehet a belső jogszabályok területi jellege?

a/ kizárólagos a közjogi normáknál
b/ általános a magánjogi normáknál

Nevezzen meg néhány a szuverén egyenlőség elvéből következő, a tényleges egyenlőtlenség jogi
mérséklését biztosító megoldást!
a) a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén széles körben alkalmazott kompenzáló egyenlőtlenség
(bizonyos államok, államcsoportok számára nyújtott speciális előnyök)
b/ pozitív diszkrimináció
c/ van megoldás, mely az államok nemzetközi kötelezettségeit a helyzetükben megmutatkozó tényleges
különbségekhez igazítja

Mit jelent a szuverén egyenlőség elve?

A szuverén egyenlőség elve az államok közötti tényleges egyenlőtlenség mérséklését kívánja megvalósítani.

Mit jelent az államok immunitása?

A szuverén egyenlőség elvének lényegéből következik, hogy az állam mentes más államok joghatósága alól.
Egyetlen állam bíróságai sem gyakorolhatnak joghatóságot más állam, ezen államok szerveinek magatartása
fölött.

Mit jelent a de iure imperii - de iure gestionis megkülönböztetés?

De ure imperii: közhatalmi, de iure gestionis: ügyleti aktusok. Nyugati országok bíróságai és később törvényei
által bevezetett különbségtétel, mely szerint az állami immunitás csak a közhatalmi tevékenységekre
korlátozódik. Az állam ügyleti aktusaira kiterjesztették a bíróság államának jogszabályait és a bíróság
joghatóságát.

3. A beavatkozás tilalma (non intervenció elve)

Mit mond ki az ENSZ Alapokmány a beavatkozás tilalmáról?

A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe
avatkozzanak be, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának körébe tartoznak.

Mely nemzetközi dokumentumok rendelkeznek expressis verbis a beavatkozás tilalmáról?

a/ Az 1965. évi és az 1981.évi közgyűlési deklarációk
b/ Az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés az ENSZ Alapokmánnyal egyező elveiről szóló
1970. évi deklaráció
c/ az EBEÉ 1975. évi helsinki záróokmánya

Mit jelent a domaine reservé fogalma?

A domaine réservé (fenntartott joghatóság) fogalma jelenti az ügyek azon körét, melyekben az állam -
szuverenitása alapján - függetlenül dönthet, azaz amely nem lehet más államok, esetleg nemzetközi szervezetek
beavatkozásának tárgya. A beavatkozásoktól mentesített terület.

Mit vallanak a feltétlen belső joghatósági kör hívei?

A feltétlen belső joghatósági kör hívei úgy látják, hogy van az állam joghatósági körének olyan része, mely nem
lehet nemzetközi jogi szabályozás tárgya, mert ellenkező esetben az állam szuverenitása, sőt maga az állam is
elenyésznék. (pl. a domaine réservéből fogalmilag ki nem vonhatók az adott állam politikai és társadalmi
berendezkedésének alapvető kérdései, a területi integritás)

Mely dokumentumok tekinthetők a non-intervenció elve quasi autentikus értelmezéseinek?

a/ az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés ENSZ Alapokmánnyal egyező elveiről szóló 1970.
évi közgyűlési deklaráció
b/ az 1965. és 1981. évi közgyűlési deklarációk
c/ az EBEÉ 1975. évi Helsinki Záróokmánya

A Nemzetközi Jogi Intézet szerint sértik-e a humanitárius intervenciók a beavatkozás tilalmának elvét?
A Nemzetközi Jogi Intézet szerint az emberi jogok nem tartoznak a domaine réservé körébe, ezért e jogok
megsértésének esetében válaszként az államok a nemzetközi jog által megengedett intézkedéseket tehetnek,
melyeket nem lehet törvénytelen beavatkozásnak tekinteni.

4. A népek önrendelkezési joga

Az ENSZ Alapokmányából következtethetően a népek önrendelkezései jogának mely két tartalmi oldalát
különböztethetjük meg?
a/ a népeket megillető egyenjogúság
b/ a népek szabadsága

Mit értünk a népek egyenjogúságának elve alatt?

A népeket megillető egyenjogúság kevésbé a jogi egyenlőséget fejezi ki, hanem inkább azt, hogy egyik nép sem
uralkodhat a másik felett, azaz nem fogadható el semmiféle alárendeltséget jelentő helyzet, továbbá magában
foglalja a faji felsőbbrendűség elutasítását.

Az önrendelkezési jog mely két oldalát különböztethetjük meg az Alapokmány alapján?

a/ népeket megillető egyenjogúság
b/ népek szabadsága

Mit értünk a népek szabadsága alatt?

a/ a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és
kulturális fejlődésüket
b/ minden nép szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem
fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközöktől.

Az ENSZ gyakorlatában miként történt a nép fogalmának meghatározása?

a/ a nép az adott gyarmati ország lakosságát jelenti az ENSZ gyakorlat szerint
b/ föderációk tagállamainak lakossága

Mely dokumentumban teljesedett ki a hatalom demokratikus legitimációjának elve?

Az 1990-ben Párizsban fogadták el az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő állam és
kormányfők a „ Párizsi Charta az új Európáért” című dokumentumot

5. Az elismerés

Melyek az államok keletkezésének esetei?

a/ eredeti államkeletkezés
b/ elszakadás
c/ szétesés
d/ egyesülés

Mit tekintünk eredeti államkeletkezésnek?

Eredetei államkeletkezésnek tekintjük azt, amikor állam alakul olyan területen, mely ezt megelőzően nem
tartozott más államhoz, ami nem feltétlenül jelent lakatlan területeket.

Mikor beszélünk elszakadásról?

Elszakadásról van szó akkor, amikor az állam területének egy részén élő lakosság kiválik a korábbi államból és -
ezen állam fennmaradása mellett - új államot hoz létre.

Az állam keletkezésének milyen módját nevezzük szétesésnek?

Szétesésnek (vagy szétdarabolásnak) nevezzük azt, amikor a korábbi állam megszűnésével két vagy több új
állam jön létre (mely bekövetkezhet fegyveres konfliktussal, vagy megállapodással).

Mikor beszélünk egyesülésről?

Szétesés ellentéte az államok egyesülése, amikor két vagy több állam úgy olvad össze, hogy a korábbi államok
megszűnnek, ill. kivált területek egyesülnek.

Határozza meg az államelismerés fogalmát!

Az államelismerés a már létező állam (az elismerő állam) olyan egyoldalú aktusa, mellyel a maga
vonatkozásában kifejezetten vagy hallgatólagosan államként elfogadja az újonnan létrejött és ezt a minőséget
igénylő közösséget, továbbá elfogadja teljes nemzetközi jogalanyiságát.

Nevezze meg az államelismerés természetére és jogi hatásaira vonatkozóan ellentétes nézetet valló két
elméletet!
a/ konstitutív felfogás
b/ deklaratív elmélet

Mi az államelismerésre vonatkozó konstitutív felfogás lényege?

Az elismerés keletkezteti az állam nemzetközi jogalanyiságát, azaz az állam puszta létezése ezen aktussal kap
nemzetközi jogi státust.
Mi az államelismerésre vonatkozó deklaratív elmélet lényege?
Az elismerés nem több, mint az új állam létrejöttének a megállapítása, azaz az állam és nemzetközi
jogalanyisága elismerési aktus nélkül is fennáll, ha rendelkezik az államiság feltételeivel, egyetlen állam sem
adhat más államnak nemzetközi jogalanyiságot

Mi jellemzi az el nem ismert állam jogi helyzetét ?

a/ ténylegesen nem tud nemzetközi szerződést kötni, bár rendelkezik a szerződéskötési képességgel
b/ nem létesíthet diplomáciai kapcsolatot a fennálló követküldési jog ellenére
c/ a külföldi állam bíróságai előtt nem érvényesítheti jogait

Mi az ún. ,,Hallstein-doktrína?
Az NSZK megszakította diplomáciai kapcsolatait mindazon államokkal, melyek elismerték az NDK-t.
Létezik-e államelismerési kötelezettség a nemzetközi jogban?
Nem, de a nemzetközi jog bizonyos esetekben el nem ismerési kötelezettséget ír elő.

Milyen esetekben ír elő a nemzetközi jog az államelismerés kapcsán el nem ismerési kötelezettséget?
A/ bábállam létrejötte esetén
b/ azon állam esetén, melynek létrejötte beleütközik a népek önrendelkezési jogának elvébe
c/ ha az új állam elismerése beavatkozást jelentene – pl. korai elismerés esetén

Az új államnak valamely univerzális jellegű nemzetközi szervezetbe való felvétele és az államelismerés

között milyen kapcsolat van?
Az új államnak valamely univerzális jellegű nemzetközi szervezetbe való felvétele nem jelent kollektív
elismerést, nem értelemzhető úgy, hogy ezzel mintegy a nemzetközi közösség is megadta volna az elismerést.

Mikor beszélünk bábállamról?

Bábállamról beszélünk akkor, ha az állam keletkezése lényegileg külső erőszak következménye!

Mi a különbség a de iure és a de facto államelismerés között?

A használt terminológia ellenére mindkettő jogi aktus, tehát nem jogi természetükben különböznek, hanem a
joghatások tekintetében áll fenn fokozatbeli különbség. A de facto elismerés a teljes elismerést jelentő de iure
elismeréssel szemben korlátozott terjedelmű: a kiállított okiratok elismerésére, korlátozott immunitásra,
képviselők küldésére és fogadására korlátozódik.

Melyek az államelismerés feltételei az Európai Közösségek tagállamai által 1991-ben megfogalmazott

elismerési doktrina szerint?
a/jogállam, demokrácia, emberi jogok
b/ kisebbségek, valamint az etnikai és nemzeti csoportok jogainak szavatolása
c/ a területi határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása
d/ a leszerelésre, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, továbbá a regionális biztonságra és a
stabilitásra vonatkozó releváns kötelezettségek folytatása
e/ arra vonatkozó kötelezettségvállalás, hogy megállapodással, esetleg választott bírósági eljárással szabályoznak
az államutódlásra és regionális viszályokra vonatkozó minden kérdést

Milyen államelismerési formákat különböztethetünk meg?

a/ de iure
b/ de facto
c/ kifejezett
d/ hallgatólagos
d/ individuális
e/ kollektív

Mikor beszélünk kifejezett és mikor hallgatólagos államelismerésről?

a/ kifejezett államelismerésről akkor van szó, amikor az elismerő állam expressis verbis nyilatkozik az új állam
elismeréséről.
b/ hallgatólagos elismerést jelent, ha konkludens tények bizonyítják az államelismerés megtörténtét, pl. a
diplomáciai kapcsolatok felvétele, nemzetközi szerződés megkötése

Határozza meg a nemzetközi jogi értelemben a kormány fogalmát?

Nemzetközi jogi értelemben a kormány az államhatalmat gyakorló, az állam legfőbb döntéshozó és az országot
nemzetközi szinten képviselő szerveinek összességét jelenti.

Mi a kormányelismerés?
A kormányelismerés más állam kormányainak (az elismerő kormányoknak) olyan egyoldalú aktusa, amellyel a
maguk vonatkozásában kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadják a nem alkotmányos úton megalakult
kormányt mint az adott ország irányítóját és képviselőjét a nemzetközi kapcsolatokban.

Mi a szempontja az alkotmányellenesen létrejött kormány létezése megítélésének?

Megítélése egyetlen szempontja az effektivitás, azaz hogy az államhatalom ténylegesen ezen kormány kezében
van (a lakosság engedelmeskedik neki, döntéseit alkalmazzák), és képes az állam nemzetközi kapcsolatainak
irányítására.
Létezik-e kormányelismerési kötelezettség?
Nem, a nemzetközi jog pusztán az alapelveibe ütköző módon történt kormányváltozások esetében el nem
ismerési kötelezettséget állapít meg, de ebben a vonatkozásban a nemzetközi gyakorlat még bizonytalanabb,
mint az államelismerés esetén.

Mi a Tobar elv?
Egy alkotmányellenesen hatalomra jutott kormány csak akkor ismerhető el, ha tényleges hatalmát választással,
népszavazással megerősíti.

Melyek a különbségek az elismert és az el nem ismert kormány nemzetközi jogi helyzete között?
a/ az el nem ismert kormány nem tud nemzetközi szerződést kötni
b/ diplomáciai kapcsolatot nem tud létesíteni
c/ nem rendelkezhet a külföldön levő államvagyonnal
d/ nem tudja elfogadtatni jogszabályai extraterritoriális hatályát

Mit jelent az Estrada-elv?

1930-ban az akkori mexikói külügyminiszter kijelentette: miután az elismerés beavatkozás lenne más államok
belügyeibe, ezért országa csak arra szorítkozik, hogy diplomáciai képviselőit állomáshelyükön hagyja vagy
visszahívja, ill. fogadja más államok diplomáciai képviselőit anélkül, hogy ítéletet alkotna más nemzeteknek
kormányuk fenntartására vagy felváltására vonatkozó jogáról (hallgatólagos kormányelismerés).

6. Az államutódlás

Hogyan határozzák meg az államutódlásról szóló 1978. és 1983. évi bécsi egyezmények az államutódlás
fogalmát?
Az államutódlás valamely államnak egy másik állam általi felváltása egy terület nemzetközi kapcsolataiért viselt
felelősségében.

Mit nevezünk cessiónak?

Cessiónak nevezzük azt, amikor az elődállam nemzetközi szerződésben az utódállam javára lemond területének
meghatározott részéről.

Mit nevezünk adjudicatiónak?

Adjudicatiónak nevezzük azt, amikor nemzetközi bíróság dönt valamely terület hovatartozásáról vagy átadásáról.

Mit nevezünk annexiónak?

Annexióról akkor van szó, amikor az egyik állam meghódítja, egyoldalúan elveszi egy másik állam valamely
területét.

Mit nevezünk avulsiónak?

Avulsiónak tekintjük azt, amikor a határfolyó mederváltozása következtében az egyik parti ország területe
csökken, a másiké pedig növekszik.

Mit nevezünk debellatiónak?

Debellatiónak nevezzük egy adott állam területe feletti főhatalmat gyakorló kormány erőszakos megszűntetését.

Mit nevezünk okkupációnak?

Az okkupáció (foglalás) is – az annexióhoz hasonlóan – valamely terület egyoldalú birtokbavételét jelenti, e
terület azonban nem áll más állam szuverenitása alatt.

Milyen feltételei voltak az okkupáció (foglalás) érvényességének az 1885. évi berlini akta szerint?
a/ az effektív birtokbavétel (közrendet és a kereskedelmet biztosító működő állami szervezet)
b/ notifikáció, azaz az érdekelt államok értesítése az okkupáció tényéről

Mit nevezünk annexiónak?

Annexióról akkor van szó, amikor az egyik állam meghódítja, egyoldalúan elveszi egy másik állam valamely
területét.

Melyek a származékos területszerzési módok?

a/ cessio
b/ adjudicatio
c/ annexio
d/ avulsio

Mit tart az államutódlásról a természetjogi elmélet és a voluntarista elmélet?

a/ a természetjogi elmélet az általános jogutódlás szabályát állította fel. Az állam csak formálisan szűnhet meg,
materiális elemei állandók.
b/ a voluntarista elmélet szerint nem lehetséges államutódlás, tekintettel arra, hogy a szuverenitás átruházhatatlan
és minden az adott állam akaratának a függvénye.

Mely két kodifikációs szerződés született az államutódlás tárgyában?

a/ a szerződésekben való államutódlásról szóló 1978. évi bécsi egyezmény
b/ az államvagyonban, az állami archívumokban és az államadósságban való utódlásról szóló 1983. évi bécsi
egyezmény

Melyek az államutódlás legfontosabb elvei?

a/ a határszerződések és a területi rezsimet létesítő szerződések hatályát nem érinti az államutódlás ténye
b/ az elődállam szerződései nem szállnak át az utódállamra (tiszta lap szabály)
c/ a változó szerződéshatárok elve
d/ az államok egyesülése és szétválása esetén a főszabály: a folyamatosság
e/ az államvagyon átszállása
f/ az elődállam által elkövetett nemzetközi jogsértés miatti felelősség nem száll át az utódállamra
g/ a közjogi eredetű szerzett jogok megszűnnek, a magánjogi jellegűek érintetlenek maradnak

Mit jelent a változó szerződéshatárok elve?

Az elődállam szerződései annak a területnek a vonatkozásában, amelyre az államutódlás vonatkozik, az
államutódlás időpontjától hatályukat vesztik és az utódállam szerződései lesznek e terület vonatkozásában
hatályosak.

Az államok egyesülésénél és szétválásánál a folyamatosság elve érvényesül főszabályként. Mely kivételek

törik ezt át?
a/ az államok másként is megegyezhetnek
b/ a szerződés alkalmazása az utódállam vonatkozásában összeegyeztethetetlen lenne a szerződés tárgyával és
céljával
c/ gyökeresen megváltoztatná alkalmazásának feltételeit

Milyen következményekkel jár az államutódlás a szerzett jogokra vonatkozóan?

A közjogi eredetű szerzett jogok (állampolgárság, választójog, állami tisztviselők jogállása, nyugdíja)
megszűnnek. A magánjogi jellegű szerzett jogok (tulajdonjog, szellemi tulajdon, magánjogi szerződések és
felelősség) érintetlenek maradnak.

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

Sorolja fel a nemzetközi és belső jog viszonyára vonatkozó elméleteket!

a/ dualista (Triepel, Anzilotti)
b/ monista
ba/ belső jog primátusa (Hegel)
bb/ nemzetközi jog primátusa (Kelsen)

Milyen elmélet szerint szabályozza a Magyar Alkotmány a nemzetközi és belső jog viszonyát?
A dualista elmélet szerint.

Mit tartalmaz a Magyar Alkotmány 7. § 1. pontja (a belső jog és a nemzetközi jogi viszonyára
vonatkozóan)?
„A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja
továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”

Hogyan válnak a nemzetközi szerződések a magyar jog részévé?

A nemzetközi szerződéseket belső jogszabályban, azaz törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri
rendeletben kell kihirdetni, ami azt jelenti, hogy a szerződéses szabályok belső joggá transzformálódnak.

Mi az ún. Act of State doktrína?

A bíróság külföldi államok aktusainak nemzetközi jogellenességét nem teheti vizsgálat tárgyává.

Hogyan oldhatja fel a bíróság a belső jogszabály és a nemzetközi jogszabály közötti esetleges kollíziót
értelmezési jogelvek segítségével?
a/ lex superior derogat legi interiori ( magasabb lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt)
b/ lex posterior derogat priori ( későbbi lerontja a korábbit)
c/ lex spexiális derogat generali ( speciális érvényesül az általánossal szemben)

Mi történik akkor, ha azonos vagy magasabb hierarchikus rangú későbbi belső jogszabály ütközik
nemzetközi szerződésbe?
Az államnak vállalnia kell magatartása jogi (beállhat nemzetközi felelőssége) és politikai kockázatát. A
nemzetközi jogszabállyal való szembeszegülésnek nyilvánvalónak kell lennie.

A NEMZETKÖZI FELELŐSSÉG

Mit jelent a represszália és mit a retorzió fogalma?

A represszália és a retorzió az önsegély, azaz a jog kikényszerítésének két sajátos formája.
Represszália: a jogsértés jogsértéssel történő megtorlása.
Retorzió: valamilyen hátrány okozása más államnak.

Mi a forrása a nemzetközi felelősség jogának?

A nemzetközi felelősség jogának alapvető forrása a nemzetközi szokásjog, amely azonban kodifikáció tárgyává
vált. A kodifikáció eredménye a Nemzetközi Jogi Bizottság 2001. évi végleges tervezetét elfogadó ENSZ
közgyűlési határozat.

Mit jelent a nemzetközi jogon belüli primer és szekunder szabályok megkülönböztetése?

A primer normák állapítják meg az államok számára a nemzetközi kapcsolatok különböző területein irányadó
szabályokat, határozzák meg az államok jogait és kötelezettségeit.
A szekunder normák szabályozzák az elsődleges rendelkezések megsértéséből keletkező nemzetközi
jogviszonyokat, határozzák meg e nemzetközi felelősségi jogviszonyok alanyainak jogait és kötelezettségeit.

Milyen új nemzetközi felelősségi alakzatok jöttek létre a nemzetközi jog új alanyainak megjelenésével?
a/ a nemzetközi szervezetek nemzetközi jogsértés miatti felelőssége
b/ a delicta iuris gentium, azaz a természetes személyeknek a nemzetközi jog megsértése miatti felelőssége

Mely két konjunktív feltétel megvalósulása szükséges a nemzetközi jogsértés létrejöttéhez?

a/ a magatartás beszámíthatósága
b/ a nemzetközi kötelezettség megszegése

A magatartás beszámíthatósága a nemzetközi jogsértés megvalósulásának egyik feltétele. Főszabály

szerint mely magatartások számítandók be az államnak?
A nemzetközi jog szerint az állam valamennyi szervének magatartása az állam tényének tekintendő, függetlenül
attól, hogy ezen szerv jogalkotó, végrehajtó, igazságszolgáltatási vagy más funkciót gyakorol, milyen helyet
foglal el az állam szervezetében és attól is függetlenül, hogy az állam központi kormányzatának vagy területi
egységének-e a szerve.

Mely esetekben tekintik a 2001. évi felelősségi szabályok a nem állami szervek vagy magánszemélyek
magatartását is az állam magatartásának?
a/ közhatalmi jogosítványokat gyakorló személyek vagy szervezetek magatartása
b/ másik állam által az állam rendelkezésére bocsátott szerv (abban az esetben, ha részt vesz a fogadó állam
közhatalmi jogosítványainak gyakorlásában, vagy funkcionális kapcsolat áll fenn)
c/ személyek vagy csoportok magatartása az állam utasítása, irányítása vagy ellenőrzése alatt
d/ magatartás hivatalos hatóságok hiányában vagy helyett
e/ felkelő mozgalom vagy hasonló szervezet magatartása (akkor, ha megszerzi a hatalmat, az állam kormányává
válik, vagy új államot hoz létre)
f/ az állam által a sajátjaként elismert és elfogadott magatartás
Mikor következik be nemzetközi kötelezettség megszegése (mint a nemzetközi jogsértés megvalósulásának
egyik feltétele) a 2001. évi felelősségi szabályok szerint?
Nemzetközi kötelezettség megszegése akkor következik be, ha az állam magatartása nem egyezik meg azzal,
amit a kötelezettség – függetlenül eredetétől és természetétől – az államtól megkövetel.

Miként osztályozhatók a kötelezettségszegések a nemzetközi kötelezettség időbeli kiterjedése, tartalma,

terjedelme alapján?
a/ egyszeri kötelezettségszegés
b/ folyamatos kötelezettségszegés
c/ esemény megelőzési kötelezettség megszegése
d/ összetett magatartással megvalósított kötelezettségszegés

Mely esetekben kell egy államnak felelősséget vállalnia más állam nemzetközi jogsértéséért?
a/ az állam segít más államot nemzetközi jogsértés elkövetésében
b/ azt irányítja és ellenőrzi
c/ illetve kényszeríti annak megvalósítására

Melyek a 2001. évi felelősségi szabályok szerint a jogellenességet kizáró körülmények?

a/ a beleegyezés
b/ az önvédelem
c/ az ellenintézkedés
d/ a vis maior
e/ a végveszély
f/ a szükséghelyzet

Mi a végveszély fogalma?
Végveszélyről akkor van szó, amikor a magatartás megvalósítójának nincs más ésszerű lehetősége, mint
nemzetközi kötelezettségét megsérteni abból a célból, hogy saját, vagy a gondjaira bízott személyek életét
megmentse. E jogellenességet kizáró körülmény tehát az emberi élet megóvásának célját szolgálja.

Mi a szükséghelyzet fogalma?
Olyan helyzet, amelyben az állam lényegbevágó érdekeit súlyos és közvetlen veszély fenyegeti.

Mely két konjunktív feltétel megléte szükséges a szükséghelyzetre mint jogellenességet kizáró okra történő
hivatkozáshoz?
a/ nemzetközi kötelezettségének megsértése egyetlen eszköz az állam számára lényeges érdekének súlyos és
közvetlen veszély elleni megvédésére, és
b/ nem csorbítja súlyosan azon államnak, vagy államoknak, vagy a nemzetközi közösségnek mint egésznek
lényeges érdekét, amelyekkel szemben a kötelezettség fennáll

Milyen kötelezettségek terhelik a nemzetközi jogsértést megvalósító ún. felelős államot?

a/ a megsértett kötelezettség további teljesítésének követelménye
b/ a cessatio, azaz a nemzetközi jogsértés abbahagyása
c/ a jogsértés megismétlődése elleni garancia
d/ a jóvátétel

Miben különbözik a cessatio és az in integrum restitutio?

Egyrészt az előbbi a nemzetközi jogsértés szükségszerű következménye, az utóbbinál viszont érvényesül a sértett
állam választási lehetősége, pl. helyette kártérítést kérhet. Továbbá a cessatio esetén nincs arányossági
követelmény szemben az in integrum restitutio-val.

Melyek a jóvátétel formái?

a/ az in integrum restitutio (az eredeti állapot helyreállítása)
b/ a kártérítés
c/ az elégtétel

Mely két szabály korlátozza az in integrum restitutio alkalmazhatóságát?

a/ egyrészt ne legyen ténylegesen lehetetlen, pl. egy megsemmisült vagyontárgyat nem lehet visszaszolgáltatni,
b/ másrészt megtagadható, ha a helyreállításból származó előny teljesen aránytalan lenne a felelős állam
költségeihez képest

Kik a nemzetközi felelősségi jogviszony alanyai?

a/ a felelős állam
b/ a sértett állam

Kik lehetnek sértett államok? A 2001. évi felelősségi szabályok a sértetti minőség mely kategóriáit
határozzák meg?
a/ sértett állam az, amellyel szemben egyénileg fennálló nemzetközi kötelezettséget szegtek meg
b/ továbbá ha az államot különösen érinti annak a kötelezettségnek a megszegése, amely az ezen államot magába
foglaló államok csoportjával vagy a nemzetközi közösséggel mint egésszel szemben áll fenn
c/ illetve az államok meghatározott csoportjához tartozó minden állam olyan több állam irányában fennálló
kötelezettség megszegése esetében, amikor ez radikálisan módosítja az összes állam helyzetét

Milyen kötelezettsége van a sértett államnak a jogsértő nemzetközi felelősségének felvetésekor?

Notifikációs kötelezettség: amikor a sértett állam felveti a jogsértő nemzetközi felelősségét, köteles ezen
igényéről értesítést küldeni.

Mi az ellenintézkedés célja?
Az ellenintézkedés célja az, hogy alkalmazásával a sértett állam a felelős államot a nemzetközi jogsértés miatti
kötelezettségei teljesítésére rábírja.

Határozza meg az ellenintézkedés fogalmát!

Az ellenintézkedés annyit jelent, hogy a sértett állam a felelős állam irányában fennálló nemzetközi
kötelezettségét időlegesen, átmenetileg nem teljesíti, ami önmagában nemzetközi jogsértés lenne, de azt a
korábbi nemzetközi jogsértés – mint jogellenességet kizáró körülmény – legitimálja.

Mik az ellenintézkedés korlátai?

a/ ellenintézkedéssel nem sérthetők a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő normáiból folyó
kötelezettségek
b/ vannak továbbá olyan normák, melyek funkciójuk miatt nem érinthetők ellenintézkedéssel: e körbe tartoznak
egyrészt i) azok a kötelezettségek, melyek az ellenintézkedést tevő és a felelős állam közötti viták rendezésére
alkalmazandó eljárásokra vonatkoznak, másrészt ii) a diplomáciai és konzuli tisztviselők, helységek, irattárak és
iratok sérthetetlenségének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségek
c/ az ellenintézkedés foganatosításának fontos korlátja végül az arányosság követelményének tiszteletben tartása

Mit kell tennie a sértett államnak az ellenintézkedés foganatosítása előtt?

a/ fel kell szólítania a felelős államot a nemzetközi jogsértésével létrehozott kötelezettségei teljesítésére
b/ közölni kell ellenintézkedésre vonatkozó szándékát
c/ és tárgyalást kell javasolnia

Mivé változott át a 2001. évi felelősségi szabályokban a nemzetközi bűntett kategóriája az 1996-os
ideiglenes tervezethez képest?
Átváltozott a nemzetközi ius cogens-ből folyó kötelezettségek súlyos megsértésévé.

Milyen kötelezettségeket létesít a nemzetközi közösség minden tagja számára a nemzetközi ius cogens-ből
folyó kötelezettség súlyos megsértése?
a/ az államok kötelesek együttműködni abból a célból, hogy a nemzetközi ius cogens-ből folyó kötelezettségek
súlyos megsértésének törvényes eszközökkel véget vessenek
b/ egyetlen állam sem ismerheti el törvényesnek a nemzetközi ius cogens súlyos megsértésével létrehozott
helyzetet
c/ az államok nem nyújthatnak segítséget vagy működhetnek közre a ius cogens-ből folyó kötelezettség súlyos
megsértésével létrehozott helyzet fenntartásában

Mit követelhetnek a sértett államoktól különböző államok a nemzetközi ius cogens súlyos megsértése
esetében?
a/ követelhetik a nemzetközi jogsértés megszüntetését (cessatio) és megismétlődése elleni garanciákat
b/ követelhetik a jóvátételi kötelezettség teljesítését a sértett állam, vagy a megsértett kötelezettség
kedvezményezettjei érdekében
c/ joguk van törvényes intézkedésekre a felelős állammal szemben abból a célból, hogy elérjék a jogsértés
megszüntetését, valamint a jóvátételt a sértett állam, vagy a megsértett kötelezettség kedvezményezettjei
érdekében

Milyen speciális felelősségi rendszereket (lex specialis) hoztak létre az államok nemzetközi szerződéssel?
a/ az 1972. évi űrkárfelelősségi egyezmény
b/ bizonyos környezetvédelmi szerződések (ld. az ún. összeegyeztethetetlenségi eljárásokat)
c/ az emberi jogi egyezmények
d/ a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési eljárása
e/ azok a leszerelési tárgyú szerződések, melyek a szerződésszegés ügyét a Biztonsági Tanács hatáskörébe
utalják (az 1948. évi genocid egyezmény, a tengerfenék atomfegyver-mentesítéséről szóló 1971. évi szerződés, a
biológiai és toxinfegyverek tilalmáról szóló 1971. évi egyezmény, a környezeti hadviselés tilalmáról szóló 1977.
évi szerződés)

A NEMZETKÖZI VITÁK RENDEZÉSE

A nemzetközi jogi szabályozás fejlődése

Mely államok kötötték 1794-ben az ún. Jay szerződést és mi volt a lényege?

a/ Nagy-Britannia és az Egyesült Államok
b/ a viták egész sorát választott bíróságnak tekinthető vegyes bizottságok elé utalta

Milyen lépést jelentett a Drago-Porter egyezmény a viták békés rendezése területén?

Korlátozta a fegyveres erők igénybevételét a szerződéses követelések behajtására.

Milyen lépést tett a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya a viták rendezése területén?

a/ a háború korlátozásának útján továbblépett
b/ a nemzetközi viták békés rendezését beépítette a nemzetközi szervezetek feladatkörébe

Mit mond ki az 1925. évi locarnói szerződésrendszer?

a/ kinyilvánítja a háború tilalmát Franciaország és Németország, illetve Belgium és Németország között
b/ a felmerülő vitás kérdésekre békés eljárást ír elő

Mit tartalmazott az 1928-as Briand-Kellogg paktum és mi volt a jelentősége?

a/ egy ún. általános szerződést a háború igénybevételéről való lemondásról, melyhez a világ 63 állama közül 59
csatlakozott
b/ alapvető fordulat a nemzetközi jog fejlődésében: az erőszak megszűnt az államok érdekérvényesítésének
megengedett eszköze lenni

A viták békés rendezésének nemzetközi jogi kötelezettséget létesítő elve fokozatosan kristályosodott ki.
Nevezze meg e fejlődési folyamat négy csomópontját! (évszámmal együtt!)
a/ a hágai békekonferenciák (1899, 1907)
b/ a Nemzetek Szövetségének Egyezségokmánya (1919)
c/ a Briand-Kellogg paktum (1928)
d/ az ENSZ Alapokmánya (1945)

A nemzetközi viták békés rendezésének elve

Mely nyilatkozatok tekinthetők különösen az ENSZ Alapokmány quasi-autentikus értelmezésének a viták

békés rendezése elvére vonatkozóan?
a/ az 1970.évi deklaráció az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés ENSZ Alapokmánnyal egyező
elveiről
b/ az 1982.évi Manilai Deklaráció a nemzetközi viták békés rendezéséről

Mi a nemzetközi jogvita fogalma?

Nemzetközi jogvitáról akkor beszélhetünk, ha valamilyen jog fennállása tekintetében a követelések, illetve
igények ellentétesek, vagy az egyik fél jogi követelése a másik fél ellenzésével találkozik. Egyszerűbben
fogalmazva: a nemzetközi jogvita a felek jogi álláspontja közötti ellentéteket jelenti.
A nemzetközi viták békés rendezésének eszközei

Melyek a nemzetközi viták rendezésének diplomáciai eszközei?

a/ közvetlen tárgyalás
b/ jószolgálat
c/ közvetítés
d/ kivizsgálás
e/ egyeztetés
f/ nemzetközi szervezetek keretében történő vitarendezés

Mi a jószolgálat intézménye?
Harmadik államnak az a tevékenysége, amellyel a vitában álló államok számára megteremti a közvetlen
tárgyalás lehetőségét és feltételeit, összehozza a tárgyalóasztalhoz a vitában érintett államokat.

Mi a különbség a közvetítés és a jószolgálat intézménye között?

A közvetítő állam be is kapcsolódik a tárgyalásokba, és a vita megoldására érdemi javaslatokat terjeszt elő. Nem
csupán összehozza tehát a vitázó feleket, mint a jószolgálatot tevő: ez esetben aktívabb szerepvállalásról van szó.

Melyik két formáját különböztethetjük meg a nemzetközi bíráskodásnak?

a/ választott bíráskodás
b/ állandó nemzetközi bíróságok

Milyen bírói fórumot hozott létre az 1907. évi hágai egyezmény?

Az Állandó Választott Bíróságot.
Mi különbözteti meg a nemzetközi viták rendezésének két módját: a bírói utat a diplomáciai úttól?
A bírósági határozat a felekre kötelező, melyet jóhiszeműen végre kell hajtani. Ezzel szemben a vitarendezés
diplomáciai eszközei mindig csak ajánlás jelleggel bírnak.
Mely ügyekben volt peres fél Magyarország az Állandó Nemzetközi Bíróság előtt?
a/ Pázmány Péter Tudományegyetem ügy
b/ Csáky-, Eszterházy-, Pajzs ügy
Mikor, milyen célból jött létre a Badinter-bizottság?
a/ 1991-ben hozták létre az Európai Közösségek
b/ a hajdani Jugoszlávia felbomlásával kapcsolatos ügyekre terjedt ki a hatásköre
Mit jelent a kötelező választott bíráskodás?
A vitában álló államok nemzetközi szerződésben előre elfogadják bizonyos ügyek választott bírói eldöntését.
Sorolja fel a ma működő állandó nemzetközi bíróságokat!
/A maximális pontszámhoz elegendő 6 bíróságot megnevezni./
a/ az ENSZ Nemzetközi Bírósága
b/ az Emberi Jogok Európai Bírósága
c/ az Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága
d/ az Emberi Jogok Afrikai Bírósága
e/ a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék
f/ az Európai Unió Bírósága
g/ az állandó Nemzetközi Büntetőbíróság
h/ az ad hoc nemzetközi büntetőtörvényszékek (a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekmények,
illetve a Ruandában elkövetett népirtás elkövetőinek felelősségre vonására)
i/ az ENSZ adminisztratív bíróságai
j/ a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának vitarendezési fóruma
k/ a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési fóruma

A nemzetközi viták rendezésének tiltott módszere: az erőszak tilalma

Mit tartalmaznak a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányának releváns cikkei az erőszak tilalmáról?

a/ az államok kötelesek kísérletet tenni a vita békés rendezésére annak a Tanács elé terjesztésével, vagy választott
bírósági vagy bírói eljárás segítségével;
b/ nem indítható háború azon fél ellen, amely végrehajtja a Tanács egyhangú határozatát, illetve a bírói ítéletet;
c/ háború csak a Tanács határozata vagy a bírói ítélet meghozatala után három hónappal indítható a következő
esetekben: a fél nem hajtja végre a bíróság ítéletét, nem tesz eleget a Tanács határozatának, nincs a Tanács által
egyhangúan elfogadott megoldás vagy a Tanács nem hoz határozatot;
d/ a háború korlátozásának korolláriuma a kollektív biztonság elve: ha valamely tagállam az Egyezségokmány
rendelkezéseinek megsértésével a döntést háború útján keresi, ezt a tagot ipso facto olyannak kell tekinteni, mintha
háborús cselekményt követett volna el a Szövetség valamennyi tagja ellen: a tagállamok kötelezik magukat arra,
hogy a szerződésszegő állammal és annak állampolgáraival minden kapcsolatot megszakítanak, továbbá a Tanács
ajánlást tesz a katonai intézkedésekben való részvételre

Mit mond ki az ENSZ Alapokmány az erőszak tilalmáról?

A Szervezet összes tagjai kötelesek tartózkodni más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen
irányuló vagy az ENSZ céljaival össze nem férő erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától.

Mit tartalmaz az 1974. évi ENSZ közgyűlési határozat?

a/ Az agresszió fogalmát határozza meg. Elsőként általános fogalmat ad az agresszióról,
b/ majd az agressziós cselekmények példálózó felsorolása következik,
c/ végül rögzíti, hogy semmiféle politikai, gazdasági, katonai megfontolás nem szolgálhat az agresszió
igazolásául.

Az ENSZ 1974. évi Közgyűlési határozata alapján mit tekintünk agressziónak?

Fegyveres erő alkalmazása valamely állam részéről egy másik állam szuverenitása, területi épsége vagy politikai
függetlensége ellen vagy az ENSZ Alapokmánnyal összeegyeztethetetlen bármely más módon.

Melyek az erőszak tilalma alóli kivételek?

a/ az egyéni vagy kollektív önvédelem joga
b/ az ENSZ Alapokmány VII. fejezete alapján elrendelt fegyveres intézkedések: azaz a kollektív biztonság elve
c/ a nem nemzetközi fegyveres összeütközések

Hogyan foglalt állást a Nemzetközi Bíróság a nukleáris fegyverek használatának vagy azokkal való
fenyegetésnek a legalitásáról?
A Bíróság kimondta, hogy a jelenlegi nemzetközi jog szerint nem lehet eldönteni, vajon az önvédelem azon
szélsőséges esetében, amikor tényleg az állam túléléséről van szó, vagy az forog kockán, jogos vagy jogtalan-e a
nukleáris fegyverek használata vagy az azokkal való fenyegetés.