VERSELEMZÉSI SZEMPONTOK

I. KELETKEZÉSI KÖRÜLMÉNY / BEVEZETÉS:

1. Történelmi-társadalmi háttér, korszak (évszám)

 sajátosságok
 behatárolás ~ korszak
 háttér
2. Információk a szerzőről, pályaszakaszai
3. Stílusirányzat, írócsoport, irányzat – ha releváns

II. ELEMZÉS / TÁRGYALÁS, KIFEJTÉS:

1. Címértelmezés:
 denotatív – konnotatív jelentés (metaforikus jelentés – pl. toposzok)
 asszociáció  + vagy – értékképzet
 nyelvtani felépítés
 főbb fajtái: témamegjelölő, motivikus/címkeszerű, műfajmegjelölő
 szöveg-cím viszonyának vizsgálata

2. Verstéma, hangnem:
 mit jelenít meg a vers? / érzések, gondolatok (pl. szerelem, emlék, haza…)
 hangneme(i): ünnepélyes/patetikus/emelkedett; fájdalmas/elégikus; zaklatott/rapszódikus;
szomorú/rezignált…

3. Műfaj, verstípus
 egy vagy több műfaj? / tartalom, forma
 dal, elégia, himnusz, óda, epigramma, rapszódia…
 főbb verstípusok: pl. létösszegző, idő- és értékszembesítő, ars poetica

4. Vershelyzet:
 A lírai én meghatározza-e a saját helyzetét? Jelen van-e a lírai én?
 Utal-e a vers a keletkezési körülményre?
 Van-e megszólítás a szövegben? / kihez szól?

5. Szerkezet:
 Milyen a vers tagolása, formája? (versszakok?)
 Keretes-e a vers (formailag, tartalmilag)?  célja, hatása?
 Szerkezeti egységek / tagolások / váltások a versben
 térváltás? időváltás? szám/személyváltás? konkrét/általános váltása? hangnemváltás?
hangulatváltás?
Balladánál: epikai/drámai művek szerkezeti egységeit kell beazonosítani: expozíció, bonyodalom,
kibontakozás, tetőpont, lezárás
 váltások indoklása, magyarázata az egységek tagolásánál
 ellentétek, párhuzamok a versszövegben?
 6. Nyelvi kifejező eszközök:
 hangok, hangszimbolika
 jellemző szóhasználat (nominális? verbális stílus?)
 mondatszerkezet sajátosságai? (pl. hiányos vagy tőmondatok, többszörösen összetett mondatok?
enjambement?...
 modalitás hatása (mondatfajták)  sokféle = zaklatottság pl.
 kifejtettség? balladisztikusság? (sűrítések, kihagyások jellemzők-e?)

7. Költői kifejező eszközök:

 érdemes egységenként vizsgálni (akár a szerkezeti elemzésnél)
 szóképek értelmezése, feltérképezése, hatásuk – pl. metafora, szinesztézia, megszemélyesítés,
metonímia, szimbólum…
 alakzatok feltérképezése, hatásuk – pl. párhuzam, ellentét, ismétlések, fokozás, halmozás,
refrén, alliteráció, figura etymologica…

8. Stílus, verselés, forma:

 Az adott stílusirányzat elemei a szövegben – pl. rokokó elemek ~ klasszicista jegyek /
idézetek, magyarázat.
 Verselés: időmértékes / ütemhangsúlyos (magyaros) – jellegzetesség?
 Verssorok hosszúsága, szabályosság? Ritmika?
 Rímelése?
o bokorrím (aaaa), párosrím (aabb), keresztrím (abab), ölelkező rím (abba)  hatásuk?
tartalommal való viszony (ellentétes ~ kiegészíti, aláfesti)
o XX.sz.: rímeltávolítás technikája  szétesettség, diszharmónia
o belső rímek használata?  harmónia kifejezése

III. ÜZENET, ÖSSZEGZÉS / LEZÁRÁS:

 Aktualizálás = személyes élmény, vélemény a vers témájával kapcsolatban / pl.

hazaszeretet ~ elidegenedés ~ boldogság ~ művészet célja…  én, ma mit gondolok
erről, mit jelent számomra, hogyan találkozom/találkoztam ezzel?...
 Kitekintés: a költő más műveire (hasonló témában)
 Kitekintés: magyar irodalom, világirodalom, művészetek (film, zene…) / hasonló
témában alkotott művek
FONTOS TECHNIKAI TANÁCSOK:
 elemző pont = megállapítás + alátámasztás
Pl. A vers hangneme elégikus = megállapítás  mert a boldogtalanság képeit vonultatja fel,
megjelenik a verszárlatban a halálvágy is (alátámasztás)  ha még idézel is ehhez a műből, akkor
zseniális! Pl. „fáradt lelkem égbe, testem földbe vágy”
 szövegből vett megfelelő idézetek használata az elemzésben
 szakszavak használata (műelemzés szakszavai)
 több bekezdés, mondattömb! – minden új elemzési szempont új sorban induljon = mondattömbök
 A verset KÖLTŐ írja, aki ha megjelenik a versben = LÍRAI ÉN
 A vers nem „arról szól”, hanem érzékeltet, megjelenít!
 szabályos, hivatalos javítás írásban: elrontottat zárójelbe és 1 vonallal áthúzzuk pl. (Addy)