Professional Documents
Culture Documents
Vizuális Nevelés ÁV Tételek
Vizuális Nevelés ÁV Tételek
Vizuális Nevelés ÁV Tételek
3. A vizuális nevelés fogalma, tartalma, értelmezése. A vizuális nevelés feladatai az óvodában. Az óvodai
vizuális nevelés helye a nevelés folyamatában, kapcsolata más nevelési területekkel
1
1. Az esztétikai nevelés feladata, tartalma az óvodás korú gyerekek képzőművészeti
tevékenységformáiban.
Az esztétikai nevelésen a gyermekek olyan képességeinek a fejlesztését értük, amelyek birtokában
felfogják, átérzik a szépet a természetben, a társadalmi életben és a művészetekben.
Alkotótevékenységükben és mindennapi életükben is megjelenik a szép és az esztétikum.
Feladata:
Játék:
játékeszközök esztétikája
viselkedés a játék során
élmények a játékban
Mese-vers:
2
Ének, zene, énekes játék:
az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások (a ritmus, éneklés,
hallás, mozgás)
zenei élmény biztosítása (zenehallgatás)
a zene iránti érdeklődés felkeltése
zenei ízlés formálása, esztétikai fogékonyság
tiszta, szép éneklés
zenei anyanyelv megalapozása
mozgáskultúra fejlesztése
3
2. Az óvodai vizuális nevelés célja, tartalmi és teljesítményi sztenderdjeinek
meghatározása az aktuális Állami Oktatási Program fényében, a Művészet és kultúra
műveltségi területen belül, konkrét alkotó tevékenységekhez kapcsolva. A vizuális
foglalkozások megtervezése.
A VIZUÁLIS NEVELÉS
Módszertani célok
4
- az óvodapedagógusok további feladata, hogy a helyi óvodai program szerint minden hétre nevelő –
oktató terveket is írjanak, melyeket a saját csoportjukhoz és az aktuális témákhoz igazodva készítsenek
elő
5
3. Képzőművészeti tevékenységek színekkel:
megnevezi az alap és kevert színeket
ismeri a színkeverés alapjait
ismer néhány festési technikát
színekkel fejezi ki az érzelmeit
játékosan kísérletezik a színekkel
6
3. A vizuális nevelés fogalma, tartalma, értelmezése. A vizuális nevelés feladatai az
óvodában. Az óvodai vizuális nevelés helye a nevelés folyamatában, kapcsolata más
nevelési területekkel.
A VIZUÁLIS NEVELÉS
- segít a gyereket körülvevő világ megismerésében - képessé válik látni, amit néz, hallgatni, amit hall,
érezni, amit megtapint
- a művészeti tevékenységek elsősorban az érzelmekre hatnak (az értelmi képességek formálása és a
gondolkodás fejlesztése mellett), ezek a tapasztalatok szerepet játszanak az ízlésformálásban
7
Az óvodai vizuális nevelés tartalma
- napjainkban a hagyományos képi ábrázoláson túl a vizuális kifejezés új formái is megjelentek, mint
például a videó, az installáció és a számítógép segítségével létrehozott képek
- ha azonban a vizuális művészetek hagyományos felosztását követjük, akkor tartalmát tekintve
beszélhetünk:
o képző- és iparművészetről,
o valamint építészetről.
- az alapprogram a rajzolás, festés, mintázás és kézi munka köré szervezi a vizuális nevelés tartalmát
- az ábrázolás minden formája lehetőséget nyújt a vizuális nyelv elsajátíttatására
- az óvodai vizuális nevelés még nem reflektál a modern technikai eszközök – a televízió, a
számítógépes vagy tabletes játékok és képalkotó programok – által létrejött vizuális világra
- pedig érdemes lenne szembenézni ezzel a kihívással, hiszen az óvodáskorú gyermekek többsége már
készségszinten használja ezeket az eszközöket
- a modern média vizuális világa hatással van élményeire, kifejezőeszközeire és rajzi sémáinak
kialakítására
8
3. Építés:
térben való rendezés, komponálás
asztallap, szőnyeg, udvar – legó, dobozokból labirintusokat, növényi részekből, szárból kuckót - festeni
lehet kívül, belül
4. Környezetalakítás:
az udvarrészt a gyerekek segítségével alakítjuk
összegyűjtött kavicsokat mibe rakom – faragott tál, dobozba; ablakpárkányra
feldíszíteni ágakat selyemmel, alá termésbábok
virágláda vásárlásba bevonjuk a gyerekeket - megvásároljuk, elrendezzük
ünnepek jellegének megfelelően; színek, képek, ablak dekorációja - legyen részese a gyermek
5. Műalkotás:
min. 8-10 műalkotással találkozzon a gyermek; helyi lehetőségeket kihasználni: pl. fafaragó, fazekas,
templom; kinek a műve, mit ábrázol, milyen anyagból készült
a különböző műfajokkal való megismerkedés (tájkép, portré, grafika, festmény, szobor, épület stb.)
épületek, templomok, kastélyok
népművészeti tárgyak (pl. nagymama, anyuka készítette, hímezte, varrta, faragta)
érintse meg, járja körül
Ovigaléria:
- gyermekhez közelálló műalkotásokat vigyünk - életképeket bemutató alkotások
nekik - adott településre jellemző, jellegzetes
- gyönyörködés, rácsodálkozás
Az óvodai vizuális nevelés helye a nevelés folyamatában, kapcsolata más nevelési területekkel
A vizuális nevelési terület áthatja az óvodai élet egészét és szoros összefüggésben áll minden nevelési
területtel. Számtalan lehetőség kínálkozik a gyermekek vizuális nevelésére:
Játék - a tapasztalatszerzés mindig játékon keresztül történik.
Munkára nevelés - állandó része a tevékenységeknek.
Zenei nevelés - Az éneklés és a tánc az óvodás gyermek egyik legkedveltebb tevékenysége. A zenei
nevelés szerves részét képezik a hagyományápoló népszokások, a gyermek ezen keresztül ismerkedik
meg kultúránkkal, dalkincsünkkel, táncainkkal.
Testnevelés - A gyermek legalapvetőbb természetes megnyilvánulási formája a mozgás. A mozgás
sokoldalú tevékenység, az egész óvodai életet átszövi. Esztétikai nevelés a mozgáskultúra
kialakításával.
Környezet megismerésére neveléssel - A környezeti nevelés legfőbb módszere a közvetlen
megfigyelés. Ezért a séták, kirándulások alkalmával óvodásaink megismerkedhetnek a táj
szépségeivel, az erdőink, vizeink életével, védelmének fontosságával. A környezet megismerésének
szerves részét képezik a természet változását követő ünnepek, népszokások is.
Anyanyelvi nevelés - bővül a szókincsük, fejlődik a kommunikációs készségük a tevékenységek
során.
Irodalmi nevelés - Az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe, sokféle tevékenységhez kapcsolódhat
és szorosan összefonódik az énekkel, mozgással, játékkal. Gerincét a népköltészet és
gyermekirodalom adja, mely megfogalmazásában legközelebb áll az óvodáskorú gyermekekhez
(bábozás, dramatizálás, színház stb.)
9
Matematikai nevelés – A természeti és társadalmi környezet megismerése során ismereteket szerez a
környezet mennyiségi és téri viszonyairól. Fejlesztjük a matematikai képességeiket / megfigyelés,
érzékelés, gondolkodás, emlékezet stb. /.
Esztétikai nevelés – A mozgást, az érzékelés-észlelést, a figyelmet, emlékezetet és gondolkodást,
valamint a kommunikációt magába foglalva az átélt élményekkel és érzelmekkel a léleken keresztül
táplálja a személyiséget. Fő eszköze a művészet – vagyis a zene, a képzőművészet és az irodalom.
10
4. Az óvodás vizuális nevelés munkakeretei, foglalkoztatási formái, módszerei. A vizuális
foglalkozások általános jellemzői.
MUNKAKERETEK: természet utáni, emlékezet utáni, elképzelés utáni ábrázolás, díszítő jellegű munka,
kézimunka-barkácsolás (kézműveskedés).
közvetlen szemlélet alapján történik - a látvány a foglalkozás végéig a gyermekek előtt van
legfontosabb a valóság megfigyelése
minél több érzékszervet kell megmozgatni (látás, tapintás, hallás, szaglás, ízlelés)
fő cél: az ábrázolási probléma megértése - formai / színbeli / aránybeli stb.
nem várhatunk valósághű ábrázolást
fejlődik: a színérzék, a formaérzék, az arányérzék, a térérzék, megfigyelőképesség, a reális
értékelés képessége, az önellenőrzés (a készülő munka és a valóság gyakori egybevetése által)
- mivel a gyereket az őt körülvevő világ megfigyelése érdekli, a természet utáni rajz ebbe szépen beleillik, de
nem mindegy milyen formában tálaljuk a gyerekeknek
- a természet utáni ábrázolást óvodás korban csak limitált alkalommal végezzük, mert a gyerek ígyis-úgyis
természet által vezérelve ábrázol, hiszen egy-egy élményrajza nem más, mint a világ valós elemeinek
ábrázolási kísérlete
- de ennek főleg felidézéssel kell történnie és nem elsősorban az elé rakott tárgyakkal, amihez rosszabb esetben
semmi kötődést nem érez (pl. virág vázában rajzolja le – nem jó!)
- a leghatékonyabb úgy előkészíteni ezt a feladatot, ha a gyerekeket bevonjuk a legelején a témába - ha
leveleket, terméseket fogunk rajzolni, gyűjtsék ők össze egy séta alkalmával, válogassanak köztük,..
- ha fakockákból kirakott kompozíciót szeretnénk, engedjük, hogy a kompozíciót ők készítsék el, a témát
megadhatjuk mi: vár, kastély... de ezt is kössük élményhez, mondjuk egy meséhez7
Feldolgozható témák:
1. Élményábrázolások
2. Előzetes szemléltetés alapján készülő munkák
ÉLMÉNYÁBRÁZOLÁSOK
Spontán úton szerzett élmények - otthoni környezet, otthoni események, családi programok, ünnepek
stb.
Irányított módon szerzett élmények - az óvópedagógus előre eltervezetten lehetőséget ad az
élményszerzésre: közös kirándulások, séták, látogatás bábszínházban, állatkertben stb. Néhány jellemző
11
dologra hívja fel a gyerekek figyelmét, de az élmény „ízét” ne vegye el! Ábrázolás előtt beszélgetéssel
felelevenítjük az élményt.
A szemléltetés történhet:
1-2 nappal
1-2 órával a kezdeményezés előtt
- itt már határozottan kell irányítani a megfigyelést, az élményszerzés során, de legyen élvezetes a gyermekek
számára
- az emlékezet utáni munkakeret fejleszti: az emlékezetet (forma-, színemlékezet), a képzeletet (fantáziát), a
gondolkodást, a térérzéket, a formaérzéket, az arányérzéket, a színérzéket, a karakterérzéket, a
kompozíciós érzéket
- meséből vett elemek elképzelése (tündérország, égig érő fa, törpök) vagy más témakörhöz kapcsolódó
dolgok a tudomány és technika világából (pl: ismeretlen világegyetem, tenger alatti világ, dinoszauruszok
kora)
- mi magunk is kitalálhatunk egy elképzelt történetet, amelynek bizonyos elemeit ábrázolni lehet
- ide tartozhatnak még a szinesztéziás (érzékszervi észlelést) segítő módszerek: pl. zenehallgatás élményére
készülő rajzok, festmények
- fontos hogyan vezetjük fel a feladatot:
o érdemes felidézni az élményeket a gyerekekkel
o ha a témát képi forrásokkal kell felvezetni, keressünk jó minőségű fotókat, videókat, amely sosem a
megoldás, csak a kiindulópont legyen
o ne térjünk ki az ábrázolás részleteire (nem hangozhat el olyan mondat, hogy a hableányok haja
csak szőke vagy csak barna, az uszonyuk meg csak zöld)
o ne a saját elképzeléseinket erőszakoljuk rá a gyerekekre, de pl. részletezhetjük mi minden él a
tenger alatt, így elérhetjük, hogy ábrázolásuk gazdagabb lesz, hogy olyasmit is megpróbálnak
ábrázolni, ami nem jutott volna eszükbe maguktól
5. KÉZIMUNKA-BARKÁCSOLÁS (KÉZMŰVESKEDÉS)
13
MÓDSZEREK: bemutatás, szemléltetés, magyarázat, beszélgetés, elbeszélés, mesélés, gyakorlás, ellenőrzés,
értékelés.
A módszerek megválasztása függ: a témától, a munkakerettől, az életkori sajátosságoktól.
1. BEMUTATÁS
2. SZEMLÉLTETÉS
3. MAGYARÁZAT
14
4. BESZÉLGETÉS
5. ELBESZÉLÉS, MESÉLÉS
6. GYAKORLÁS
7. ELLENŐRZÉS
8. ÉRTÉKELÉS
SZERVEZETI FORMÁK
- mindkét szervezeti formában zajló tevékenységet az óvodapedagógusnak meg kell terveznie, tehát a
kötetlen forma sem improvizált kezdeményezés
- a kötelező foglalkozásnak az óvodai napirendben egy adott, meghatározott időpontja van
- a kötetlen vizuális tevékenység időpontja a napirendben nem rögzített és a gyermekek számára a
részvétel nem kötelező, bármikor csatlakozhatnak és kiléphetnek
15
- a kötetlen szervezeti formát általában a 3-4 éves korcsoportban alkalmazzuk
- a kötelező tevékenységek felépítése alapvetően megegyezik a kötetlen foglalkozásokéval, de a
kezdeményezés módja, a ráhangolás és a motiváció típusa, illetve időtartama eltérhet
- a kötelező foglalkozások általában a 4-5 évesek csoportjában válnak aktuálissá
- a kötelező szervezeti formában zajló tevékenységek körébe tartoznak a múzeumok, tárlatok vagy a
népművészeti műhelyek látogatása, és a múzeumpedagógiai foglalkozásokon való részvétel
16
5. A vizuális nevelés anyagai, eszközei, technikái. A kézművesség lehetőségei és
formái az óvodában az egyes korcsoportokra fókuszálva.
A vizuális nevelés során az alapokra kell koncentrálni, vagyis az anyagokra, technikákra, eljárásokra.
Ezek megismerésével, gyakorlati alkalmazásával szerezhetjük meg azokat a képességeket, amelyek
segítségével felfedezhetjük környezetünket és alkalomadtán alakítani, formálni is tudjuk azt, vagyis
kreativitásra, kezdeményezőkészségre, egyéni ötletekre, a velünk született érdeklődés folyamatos
fenntartására van szükségünk a későbbiekben.
ANYAGOK ÉS ESZKÖZÖK:
fólia, vatta, gyufaszál, fogpiszkáló, textíliák, tojáshéj, különböző vastagságú pamut- és cérnaszálak,
kukoricamag, napraforgómag, borsószem, babszemek, tökmag, rizsszemek, levelek, virágszirmok,
fenyőág, gombok, kagylóhéj, cirok, szalmaszál, szívószál, szárított növény, fotók, bőr, szőrme, szalvéta,
újságpapír, kivágott képek, ábrák, alakok, színes magazinok lapjai, öntapadós lapok, betűk
tojáshéjat, tobozt, fát, agyagot, gyurmát, só-liszt gyurmát, fűrészport, furnért, vesszőket, gyöngyöt, drótot,
szalmát, makarónit, levestésztát, gyertyát, gyufásdobozt, különböző flakonokat, hajtogatással nyert
tárgyakat.
Festőanyagok, festőeszközök:
vízfesték, tempera, akril, körömlakk, bronzfesték, tojásfesték, színes tinta, tus stb.
pecsételéshez felhasználhatunk radírgumiból, krumpliból, parafadugóból stb. készült pecsételőket
különféle ecsetek (lapos ecset-temperához, gömbölyű ecset-vízfestékhez) ill. a saját kezünk,
tenyerünk, talpunk stb.
Rajzeszközök:
17
raktározását, felhasználását. Új anyagokkal, technikákkal ismerkedik, részt vesz csoportos
tevékenységeken, versenyeken, a terem, a folyosók díszítésében, hasznosítja a tudását a mindennapi
életben valamint más tantárgyaknál, tevékenységi területeken. És ami a leglényegesebb: fontosnak,
kihagyhatatlannak, örömforrásnak érez minden kézműves tevékenységet.
TECHNIKÁK:
papírnál ill. egyéb alapanyagoknál: hajtogatás, ragasztás, vágás, tépés, sodrás, gyűrés,
lyukasztás
festéknél: festés, préselés, nyomtatás, fröcskölés, folyatás
modellező anyagoknál: gyúrás, gömbölyítés, sodrás, nyújtás, illesztés, nyomtatás, felületbe
karcolás, (gipsz) öntés
konstruálásnál: ragasztás, illesztés, vágás, fúrás, faragás, szegezés, égetés, színezés, lakkozás
textilnél: vágás, varrás, horgolás, kötés, csomózás, fűzés, gyöngyfűzés
Konstruálás
- a gyermek különböző anyagokból térbeli alakzatot állít össze és rögzíti azt
- kész elemeket komponálnak, pl. dobozokat és különböző anyagokat használnak, ezeket összeragasztják
ragasztóval, ragasztószalaggal vagy gyurmával
- javasolt tevékenységek:
18
tornyok szerkesztése alapvető geometriai alakzatokból
mesebeli lények, állatfigurák és játékok készítése egyszerű és biztonságos
hulladékanyagból: műanyag flakonokból, toalettpapír gurigából
tárgyak készítése kartonból: például vár, város, de akár közlekedési eszközök készítése is ide
sorolható
papírhajtogatás és origami: Egyszerű utasítások alapján a gyermekek színes papír
hajtogatásával egyszerű játékokat készítenek (pl. hajó, sisak, csónak, madár, virág, béka, stb.)
- a gyermekek egyre kevesebbet rajzolnak; mind a rajzolás, mind pedig a ceruza fogása egyre kevesebb
figyelmet kap otthon
- ezért kiemelten fontos, hogy az óvodai környezetben a gyermekek részére kialakítsunk olyan
teret, ahol lehetőségük nyílik a spontán rajzolásra, mivel csak annak gyakorlásával tökéletesíthető
a gyermekek rajzolási képessége
- a gyermekekre rábízzuk a megvalósítását, ne szabjuk meg az alkotó munka konkrét lépéseit, ne adjunk
kész mintákat
19
- színes hallás - a gyermek a zene alapján fest, mely különböző érzelmeket vált ki belőle a különböző
színek használatával; a zenére aktív, az ujjakkal, ecsettel való gesztusfestéssel reagál
- ajánlott tevékenység:
puha modellezőanyagból készítsenek a gyermekek különböző érzelmeket kifejező portrékat
a gyermekek a zenei élményt vagy a hangot magát grafikusan is kifejezhetik - Az
óvodapedagógus különböző, kontrasztos zeneműveket játszik le. A gyermekek beköthetik
szemüket, és így úgy élik át a zeneművet, hogy közben nem néznek a rajzlapra. A zenét gyors,
majd lassú rajzzal „rögzítik”, pl. különböző rövid, hosszú és hullámos vonalakkal.
- ismernie kell alapfokon néhány rajz- és festőeszközt, technikát, azok felhasználási módját
- legyenek alapfogalmai a színekkel, vonalakkal, foltokkal, ritmussal kapcsolatban
- kollázs technikával, pecsételéssel sálat, könyvjelzőt, zsebkendőt, a baba ruháját, a lényeg, hogy a
gyerekek elsajátítsák a ritmus legegyszerűbb módozatait
- a festékek keverésének begyakorolása után, olyan egyszerű feladatok kivitelezése is lehetővé válik, mint
a tenyér befestése és lepecsételése - az így nyert folt festéssel, rajzzal kiegészíthető más elemekkel; fát,
madarat, állatokat formálhatunk ezekből
20
KÖZÉPSŐ CSOPORT (4-5 éves gyerekek)
A művészeti alkotások befogadása: Egyre jobban meg tudja különböztetni témák és műfajokként a
képzőművészeti, népművészeti és iparművészeti tárgyakat, azok reprodukcióit, felismeri a már látott
alkotásokat.
21
3D: Képzőművészeti tevékenységek térben:
22
6. A 3-6 éves gyermek rajzainak jellegzetességei, sajátosságai, a gyerekrajzok
fejlődése. Rajzfejlődési sajátosságok kisiskolás korban.
- a rajzolás a gyermekek fontos kifejezőeszköze, mellyel újjá teremthetik a világot
- az önkifejezésüknek olyan lehetősége, melynek segítségével kifejezhetik mindazt, amit a szóbeli
közlés útján még nem képesek
- a rajzolás során a gyermek feldolgozza az élményeit, a rajzfejlődésnek genetikai alapjai is vannak,
éppen ezért nem kell tanítanunk a gyermekeket rajzolni
- a rajzfejlődést a fejlődéslélektani szakaszolások alapján ugyan életévekhez tudjuk kötni, azonban nincs
két egyforma gyermek, ezért fejlődési ütemük is eltérő
- a világ minden gyermeke nagyjából ugyanúgy kezd el rajzolni, azonban az alkotás módja és tartalma az
életkoruktól és a megélt élményektől függően változik
- a gyermekek első képzőművészeti próbálkozásait a homokozóban, párás ablakon, papíron, falakon és
más felületeken is megtalálhatjuk
- a gyermekrajz jelentőségét csak a 19. században fedezték fel
- a rajzfejlődésről készült első tanulmány Corrado Ricci nevéhez köthető
- fő teorikusai a témának: PIAGET, LÖWENFELD, LUQUET, ROUMA, BURT és KELLOGG
MOZGÁSÖRÖM, feszültség-levezetés
FIRKA
ASSZOCIATÍV, ÖNKÉNYESEN VÁLTOZÓ JELENTÉS
- még nem a papírra kerülő vonalaknak örül, hanem a MOZGÁS, a mozdulat, az, ami ÖRÖMET
SZEREZ neki - ez a rajzolás előfoka
- nem alkalmazkodik a papír adta keretekhez, a vonalak kifutnak a rajzlapból
- fejlődésnek tekinthető változás, amikor a mozgás alkalmazkodik a papírszabta határhoz
- örül a ceruza általi nyomhagyásnak, de a firkálás még mindig nem az ábrázolás eszköze
- a kész firkának főként a környezet kérdései nyomán kezd jelentést adni
- lassanként hozzászokik ahhoz, hogy a firkáláshoz jelentés tartozik, már nem utólag, hanem közben is
mondogatja, hogy mit rajzol ez azonban még nem a valóság ábrázolásának igényét fejezi ki
- a jelentés önkényes asszociatív, bármikor megváltoztatható, tartalmilag független a vonalaktól
- véleménye szerint helytelen az óvónői magatartás, amely kész „vizuális panelek” utánzására,
másolására ösztönzi a gyereket
- Kellogg megkülönböztette a firkákat a később az iskolában kapott sémáktól, mintegy félmillió firkát,
rajzot gyűjtött össze, majd rendszerezte ezeket
- a firkálás szerinte az alakuló „képi beszéd”, a firka az „önmagától tanult művészet”, a vizuális nyelv
elsajátításának leglényegesebb szakasza
1. MOTÍVUMSZAKASZ:
- ez a szakasz kb. 2 éves korban kezdődik
- ebben a korban jön rá a gyerek, hogy az írószerszám nyomot hagy a papíron
- az alapfirkák begyakorlása történik meg ebben az időben és ezt a funkciógyakorlást funkcióöröm kíséri
- Kellog kb. 20 alapfirkát különböztetett meg
- kb. 27 hónapos kortól megjelenik a zárt firka is
- a zárt firkák időszaka az én-tudat kialakulásával esik egybe, a gyerek önmagát perceptuálisan elhatárolja
környezetétől
- a zárt alakzatok azt reprezentálják a környezet felé, hogy „én vagyok, minden másoktól és mástól
különálló egész, önálló identitás”
2. FORMASZAKASZ:
- 2-3 éves kor között
- ebben a korban kezdi el kombinálni a gyerek az alapfirkákat
- kezdetben csak kettőt kapcsol össze, így keletkeznek a diagramok, majd hármat vagy többet, s így
jönnek létre a kombinátumok. Pl.: a kör, a kereszt, a háromszög vagy a csillag.
3. KOMPOZÍCIÓS SZAKASZ:
- kb. 4 éves korban
- ebben a korszakban a gyerek már nem az alapfirkákból, hanem a diagramokból és kombinátumokból
alakítja ki azokat a bonyolultabb formákat, amelyeket Kellog aggregátumoknak nevez
- az aggregátumok némelyike már kész kép, minta, vagy „olyan, mintha” alkotás
- lassanként megtanulja, hogy a rajzoláshoz jelentés is tartozik
- jól megkülönböztethető már ebben az időben egy-egy gyerek munkája az óvodai csoporton belül, a
rajzok alapos vizsgálata, a nyomaték erőssége megmutatja, ki a szenvedélyes, dühös, türelmetlen,
precízkedő, lendületes, vagy éppen gátlásos alkotó
1. FIRKAKORSZAK: 2-4 év
2. PRESEMATIKUS KORSZAK: (4 - 6 év) - korai szimbólumok használata, emberábrázolás
kezdetleges formái
3. SEMATIKUS KORSZAK (7 - 9 év) - egyéni motívum készlet és kompozíciós repertoár kialakítása
4. SZEMLÉLETI REALIZMUS KORA: (9 - 12 év) - korai szimbólumok használata, emberábrázolás
kezdetleges formái
24
- 9 éves kortól az ábrázolásmódot egyre inkább a SZEMLÉLETI REALIZMUS jellemzi
- azt akarja lerajzolni, amit lát, és úgy, ahogy látja
- a gyerekrajz hosszú ideig kétdimenziós:
o rendezési elvét a “fent” és a “lent” jelentésű ábrázolási emelek adják
o alul egy vonal - az a föld, s ezzel megjelöli, hol van a “lent”, fölül meg kék vonallal
megrajzolja az eget, vagy napot rajzol s ezzel jelöli meg a “fent”-et
o e két támpont között függőlegesen rendezi el a házakat, a fákat, az embereket
- a gyermek olyan elrendezést keres, amelyben a dolgok egymás mögöttisége is észlelhető
- a mélységre lenne szüksége, az “előtt”-nek és a “mögött”-nek olyan jelzésére, mint amilyen a “fent” és
a “lent” volt
- egyik próbálkozás ennek a megvalósítására a TÖBB SZINTŰ ÁBRÁZOLÁS - a magasabb szint a
messzebbet jelzi és nem a “fent”-et
- a házat járda veszi körül vagy kert, így a ház hátrább van - az elkanyarodó úttal a gyerek a
messzeséget ábrázolja, így fejezi ki a mélységet
- vagy DOMBÁBRÁZOLÁSSAL igyekeznek kifejezni a tér mélységét - a domb oldalára fákat,
házakat rajzolnak
- a RÉSZLEGES TAKARÁS is a mélység, közelség-messzeség kifejezésének az eszköze: a háznak a
tetején látszik a fa orma, ami jelzi, hogy a fa a ház mögött van
- az ábrázolás, mint a valóság kifejezése veszít vonzerejéből, az írás, a beszéd, a lejátszás jellegzetesebb
kifejezője lesz a gyerek mondanivalójának
- nagyjából a 10-12-ik életévben lezárul a gyerekrajz korszaka – ekkor az őszinte gyermeki kifejezés
megreked, ekkor kell a vizuális nyelvet elsajátítania a gyereknek
- következik a tudatos rajzolás tanulás kezdete
25
RAJZOLÁS A GYAKORLATBAN
26
Az óvódapedagógus feladatai kiscsoportban:
SÉMAADÁS ÉS SÉMATANÍTÁS
Negatív példa:
Pozitív példa:
- SÉMAADÁS - míg a sématanításban a rajz a fontos, addig a sémaadásban a gyerek, aki rajzol
- engedjük, hogy le-lemaradozzon, megfigyeljen, próbálkozzon, keressen, s annak örülünk ha őtalál rá a
helyes útra
- ugyanazon az úton megy végig, mint a „tanított gyerek”, csak önállóbban, de nem magára hagyva
- nem erőszakosan fejlesztve, hanem saját fejlődését megtámogatva
- nem előtte járunk, hanem mögötte lopakodunk, és ha elakad, besegítünk
- teljesen természetes, hogy az alkotáshoz hozzá tartozik a tévedés, a próbálkozás, az újrakezdés
- soha ne feledjük, hogy a gyerek ügyessége nem azonos a kreativitással - egy kreatív gyerek nem
mindig képes ügyesen kivitelezett alkotásokat létrehozni
- a témaadás a legjobb fejlesztő eszköz a kezünkben; többet ér, mint a drága eszközök sokasága
- fontos, hogy témaválasztásoknál hagyjunk időt a „leülepedésre”, így a tárgyak sematizálódnak
vagyis ábrázolhatóvá válnak
- az ilyen témaadás nagy választási szabadságot hagy a gyereknek: a sok szereplős, sok tárgyas, időben
elhúzódó eseményből mit ragad ki, mit vet papírra...
ebben elsősorban az befolyásolja, hogy számára mi volt igazi élmény az esemény során
azt fogják rajzolni a gyerekek, amit emlékeik közül könnyen le tudnak rajzolni, ami
„sématárukban” már megvan csak elő kell „húzni”
azt fogják megjeleníteni, amit mi szorgalmazunk
- nagy szerepe van a vizuális felidézésnek: felidézés - vizuális emlékezés - analízis
28
7. A kreativitás fejlesztésének lehetőségei a vizuális nevelés során.
A KREATIVITÁS FOGALMA
- nehéz a fogalom pontos meghatározása, mivel rendkívül szerteágazó tulajdonságokat ölel át, s minden
tudományterület a maga felfogása szerint magyarázza
- az viszont tény, hogy a kreativitás alapvető humánértéket képvisel, fejlesztése elsőrendű nevelési-oktatási
cél
- a kreativitás szó eredete a latin creare szó, amelynek jelentése alkotni, megteremteni
- kreativitásról akkor beszélhetünk, ha az adott feladatot nem a megszokott módon, hanem „újratervezve”,
„újragondolva” kivitelezzük, vagyis új módszert találunk a feladat megoldására
- a kreativitás ezáltal a személynek egy olyan képessége, mely által képes eredeti megoldásokat
alkalmazni, újszerű ötletekkel előállni
29
A KREATIVITÁS SZINTJEI
1. EXPRESSZÍV ALKOTÓKÉPESSÉG
2. PRODUKTÍV ALKOTÓKÉPESSÉG
3. INTENZÍV ALKOTÓKÉPESSÉG
- közvetlenül még nem dolgoz ki új alapeszméket, hanem régi részek új felhasználási módját találja
meg - új módon próbálnak meg látni régi dolgokat
- ez már csak egy szűk réteg által elért szint
4. INNOVATÍV ALKOTÓKÉPESSÉG
- a kreatív gondolkodás fejlesztése a vizuális nevelésben mindig gyakorlati jellegű, aktivitásra épül,
ahol egyidőben jelenik meg célként és eszközként
- az óvodai oktató-nevelő folyamat megvalósítása szempontjából ki kell emelni, hogy a kisgyermek spontán
módon alkot
- a pedagógus feladata, hogy megfelelő módszerek segítségével motiválja, támogassa, segítse a gyermek
fejlődését, ingergazdag környezetet teremtve vizuális mintát adjon és élményeket teremtsen -
inspriálhatják a gyermeket az alkotásban
- már óvodáskorban lényeges a kreativitás kibontakoztatásának támogatása, amihez szükséges a bizalom
légkörének kialakítása, a hibáktól való félelem csökkentése, a játékos helyzetek teremtése
30
- többféle megoldás keresésére kell már az óvodáskorú gyereket is rászokatni a számára legvonzóbb
tevékenység, a játék segítségével
- az óvodai képzőművészeti nevelés során a gyermeket tudatosan vezetjük a kreativitás felé a különböző
eszközökkel és anyagokkal való kísérletezés során
Módszertani ajánlások:
az egészséges önbizalom kialakulásának érdekében sokat tehetünk, ha méltányoljuk a gyermek ötleteit
és erőfeszítéseit
fontos, hogy az alkotáshoz elegendő időt és teret biztosítsunk számára, legyünk türelemmel, míg a
fantázia beindul
a felmerülő vizuális problémákra ne adjunk kész megoldásokat, válaszokat a gyermeknek; erősítsük meg
a saját ötletek választásában; ne preferáljuk a sémakövetést
ösztönözzük a gyermeket a feladat átgondolásában, engedjük kísérletezni az anyaggal, legyen lehetősége
saját tapasztalatszerzésre
teremtsünk lehetőséget számára egymás ötleteinek meghallgatására - mások ötletei gyakran
inspirációforrásként működnek
engedni kell a képzelet szabadon szárnyalását - ne rendeljük alá a folyamatot az általunk elképzelt
végeredménynek
nem az elkészült mű minél magasabb minősége, vagy az esztétikum megjelenítése a cél, hanem maga az
alkotási folyamat; ha nem sikerül, amit eltervezett, bíztassuk, motiváljuk további próbálkozásokra
a pedagógusnak magának is kreatívnak kell lennie
VIZUÁLIS JÁTÉKOK
FOLYAMATJÁTÉKOK
- egy témára felfűzött, egymásra épülő vizuális tevékenységek sora, melyekben fontos szerepet kap a
mese a gyermeki fantázia, a játék
- a konkrét tevékenységek menetközben is alakulnak a gyerekek újabb ötleteinek beépítésével
32
Az óvodapedagógus módszerei a vizuális kommunikáció fejlesztésében
A fogalom maga utat, eljárást jelent: a célhoz vezető utat, a cél elérését biztosító eljárásokat értik alatta a
pedagógiában. A módszerek stratégiákká szerveződhetnek, ugyanis a stratégia a módszereknek,
eszközöknek és szervezési módoknak egy adott cél érdekében a konkrét feltételek figyelembevételével
létrehozott egyedi kombinációja (Ballér et al, 2003).
• motivációs módszerek – segítségükkel keltjük fel a gyermekek érdeklődését; pl. motiváció bábbal,
varázslás, stb.,
• expozíciós módszerek – új ismeretek és tapasztalatok átadására szolgál; pl. illusztráció alkalmazása,
demonstrálás, stb.,
• fixációs módszerek – ismételjük, gyakoroljuk, elsajátítjuk, megjegyezzük általa az ismereteket; pl.
ismétlés, modellezés, nyírás,
• diagnosztikai módszerek – ellenőrizzük értékeljük, diagnosztizáljuk a tevékenységeket, azok szintjét, pl.
rendszeres és hosszútávú megfigyelés, beszélgetés, portfólió elemzése, alkotó tevékenység és teljesítmény
értékelése, stb.,
• szóbeli módszerek – mint pl. elbeszélés, beszélgetés, párbeszéd, magyarázat, brainsztorming, könyvvel
való munka,
• élménytanulás módszere – élmények átélése során ismeretek szerzése,
• inszcenációs módszerek – pl. játék, dramatizáció,
• szemléltetés módszere – mint pl.tárgyak és jelenségek megfigyelése és leírása, kísérletezés, sztatikus képek
demonstrációja,
• manipulációs és konstruktív módszerek – pl. szerelés, tárgyakkal való manipuláció, összerakás és
szétszedés, analízis és szintézis,
• gyakorlati tevékenységek – mint pl. munka papírral, textillel, fával,
• laboratóriumi, kutató és felfedező tevékenységek – kísérlet, kutatások, felfedezés, próbálgatás, közvetlen
megfigyelés,
• specifikus grafikai és képzőművészeti módszerek – festés, rajzolás, tépés, ragasztás, grafomotoros
tevékenységek,
• szimulációs, szituációs, interaktív, participatív és projektmódszerek,
• játék mint módszer (esztétikai játék) – teret ad a gyermeknek iniciatívája és alkotóképessége
kinyilatkoztatásához.
Majd a módszereket, eszközöket és szervezési módokat az adott cél érdekében a pedagógus stratégiákká
gyúrja össze, összeköti a tartalommal és ezáltal létrejön egy olyan terv/előkészület, mely jó kiindulási alapot
biztosíthat a nevelő-oktató folyamat hatékony megvalósításához az óvodában.
34
9. Műalkotások, népművészeti alkotások szerepe a vizuálesztétikai nevelésben.
Műveletek műalkotásokkal.
Óvodások és a képzőművészet (műalkotások szerepe)
- a foglalkozásnak mindig van egy rejtett vizuális tematikája, amely a vizuális kommunikáció
alapfogalmait járja körül, és van egy része, amely szorosan a művekhez kapcsolódik
- a rövid beszélgetésen és az alkotáson kívül nagy hangsúlyt helyezek arra, hogy a gyerekek
mozogjanak is
- térbeli társasjátékokkal, nyomozással, tornával, énekléssel, játékkal kezdünk, hogy aztán a gyerekek
képesek legyenek huzamosabb ideig a művekre és az alkotófeladatra összpontosítani
- a foglalkozásoknak nem az a célja, hogy a gyerekek egy esztétikailag szép tárgyat hozzanak létre,
sokkal fontosabb a művekkel való párbeszéd, önmaguk mélyebb megismerése a műveken keresztül,
valamint a kreatív megoldások
35
a hagyományőrző tapasztalatszerzés feltételeinek és lehetőségeinek megteremtése
a gyermekek és a szülők számára a néphagyományok megismerésének a megteremtése, azokhoz való
kötődésének elősegítése
az óvoda környezetalakításában a néphagyományőrzés elemeinek a megjelenítése
a folyamatos napirendbe és a játéktevékenységbe ágyazottan tervezni a hagyományőrző
tevékenységeket
36
10. A vizuális élmény, az alkotói tevékenység hatása az óvodás – és kisiskoláskorú
gyermek személyiségének fejlődésére.
- a vizuális nevelés sokféle területre hat, ezek közül a legfontosabbak: személyiségfejlesztés,
élményfeldolgozás, képességfejlesztés, önkifejezés, kreativitás
- minden mindennel összefügg
- a képzőművészeti alkotáshoz hozzákapcsoljuk saját élményünket és megkezdődik bennünk
egyfajta élményfeldolgozás, mely magával hozza az önkifejezés igényét
- a kreativitásunkon múlik, hogy milyen technikát párosítunk önkifejezésünkhöz, és az a technika
alkalmas-e élményfeldolgozásra
- amikor kreatívan feldolgozzuk élményeinket, szinte észrevétlenül fejlesztjük képességeinket is
- nem csak az érzelmekre vagyunk hatással, hanem kreativitásunk megmozgatja általános gondolkodási
képességeinket is
- a képességfejlesztés területén fejlődik a feladat- és problémamegoldó képességünk is
- ha képessé válunk az önkifejezésre, az magával hozza a pozitív személyiségfejlődést is, hiszen fel
tudjuk élményeinket
- az élményfeldolgozás során az egyén megtanulja érzelmeit, indulatait kezelni, ami beépül a
személyiségfejlődésben is
- minél kreatívabb, annál jobban képes az élményfeldolgozásra, az önkifejezésre is
- az önkifejezés-élményfeldolgozás-kreativitás-képességfejlesztés-személyiségfejlesztés ötös
egysége mindig egy magasabb szintre jut a foglalkozások során, és egymást erősítve, kiegészítve
hatnak az egyén gondolkodására, önmaga megismerésére
- minden alkotás, amit a gyermek létrehoz, valami „bennük lévő” kifejeződése
- az esztétikai értéket hordozó mű egyrészt hírt ad belső világukról, másrészt önbizalom-növelő hatású,
kollektív értéke is van (másoknak is megmutathatom, a közösség tetszésének kivívásával magamat
jobban elfogadtathatom)
- ezért ajánlják magatartási vagy tanulási problémával küzdő gyermekek számára képzőművészeti és
kézműves szakkörök látogatását
- ezzel összefügg a szabad kifejezés, az anyaggal való játékos kísérletezés közben kialakuló "alak"
megjelenése is
- a megjelenő kép egyszerre segíti a negatív élményektől való eltávolodást, és a pozitív önértékelés
kialakulását
- a megszülető mű óriási örömforrás
Fontos a vizuális élmény biztosítása, műalkotásokkal való találkozás; az önkifejezésre való lehetőség
adása; passzív befogadóból aktív résztvevővé válás.
37