Szülőföldünk

Hon- és népismeret 6. évfolyam

OH-HNI06TA
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A Történelem és állampolgári ismeretek műveltségterület tanulási területeként (tantárgyaként) megjelenő hon- és népismeretet a Nemzeti alaptanterv
szabályozása alapján heti 1 órában, intézményi döntés szerint az 5–8. évfolyamok egyikén, ajánlottan a hatodik évfolyamon kell tanítani.
A hon- és népismeret tantárgy a hagyományos népi kultúra jelenségeinek személyes megközelítésével segíti a jelenkori társadalom felépítésének,
működésének megértését, lehetőséget teremt az ok-okozati összefüggések feltárására, a változások felfedezésére.
A tantárgy lehetőséget teremt a tapasztalati úton történő tanulásra, az ismeretek élménypedagógiai módszerekkel történő elsajátítására. Hangsúlyosan
megjelenik a saját gyűjtőmunka, a szűkebb és tágabb szülőföld értékeinek, hagyományainak tanári támogatással történő felfedezése. Az önálló
ismeretszerzés elsődleges közege a család és a tágabb rokoni, szomszédi környezet. A különböző generációk ismereteinek, életmódjának felfedezése fejleszti
a különböző nézőpontú gondolkodást. A tantárgy ismeretanyaga és annak feldolgozási módja a múltra támaszkodva erősíti a tanulóban a családja és a
nemzete jövőjéért érzett felelősségtudatot.

A hon- és népismeret fontos szerepet játszik a térbeli és időbeli tájékozódás, valamint az időbeli viszonyítás fejlesztésében. Lehetővé teszi a magyarság
kulturális értékeinek megismerését, a történelmi és társadalmi összefüggések megértését. Az ismeretek folyamatos bővítésével hozzájárul a tanulók
személyiségének fejlődéséhez, különös tekintettel a kritikai gondolkodásra, a kommunikáció köréhez tartozó tevékenységek hatékony alkalmazására, a
nemzeti érzés és az európai tudat erősítésére.

A tantárgy célkitűzései között szerepel a múlt reális megismerése, a térben és időben való pontos tájékozódás, a nemzeti és európai identitástudat kialakítása,
az ok-okozati összefüggések láttatása. A tanulóknak képessé kell válniuk az alapvető tanulságok levonására, az ítéletalkotásra, a törvényszerűségek
felismerésére, a véleménynyilvánításra.
A hon- és népismeret tanítási-tanulási folyamatában az egyéni képességek figyelembevételével központi szerepet kap a differenciálás – a gyakorlatban
alkalmazva a korszerű óravezetési technikák változatait, pozitív módon erősítve a tanulók ismeretszerzésre irányuló törekvéseit.
A tantárgy a tanulásszervezési eljárások, módszerek megválasztásával támogatja a kommunikációs készségek és képességek fejlesztését, a kritikai és a
történelmi gondolkodás kialakítását, a térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztését, az ismeretszerzéshez kapcsolódó eszközök adekvát használatát. Az önálló
ismeretszerzésben való jártasság megszerzését támogatja a tankönyvhöz kapcsolódó Szülőföld napló, ami a tantárgyi tematikát követve fogalmazza meg a
gyűjtőfeladatokat.

A tudás elsajátításában kiemelt szerepet kapnak: az anyanyelvi kommunikáció; a digitális kompetencia; a hatékony, önálló tanulás; valamint a szociális és
állampolgári kulcskompetenciák.
A tanmenet, követve a tankönyv tartalmi egységeit, három téma feldolgozásának tanórákra történő beosztását tartalmazza.

2
Óraszámok felosztása

Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
I. Az én világom 6 óra 1 óra 7 óra 6 óra

II. Találkozás a múlttal 20 óra 1 óra 21 óra 20 óra

III. Örökségünk, hagyományaink, nagyjaink 8 óra 1 óra 9 óra 8 óra

Az óra A kerettantervben megjelölt

sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
I. fejezet: AZ ÉN VILÁGOM

A tanuló megtapasztalja a legszűkebb közösséghez, a családhoz, a lokális közösséghez való tartozás érzését;
megismeri a közvetlen környezetében található helyi értékeket, felhasználva a digitálisan elérhető adatbázisokat is.
Rokonság, Rokonság fogalma, rokoni A család mint a társadalom alapvető Beszélgetés családi ünnepekről, a személyes és családi
szomszédság viszonyok, elnevezések. alkotóeleme szerepének megértése, a kötődésekről.
1.
Szomszédság. családtagok emberi értékei iránti figyelem Családi történetek gyűjtése, mesélése a nagyszülők,
kialakítása és fejlesztése. dédszülők gyermekkorából.
A hagyományos szerepek megismertetése a A megismert családi történetek megosztása – az önkéntesség
családban. betartásával – az osztályközösséggel.
Családfa Az egyenes ági felmenő Ismeretek megosztási készségének fejlesztése. A család lerajzolása, családtagok megnevezése. Rajzos,
2. rokonság. Ok-okozati összefüggések felismertetése. fényképes családfakészítés a rokoni viszonyok, elnevezések
alkalmazásával.
A felmenő családtagok, rokonsághoz tartozó személyek
életének időbeni behatárolása, családi időszalag készítése.
3. Nagyszüleink, A falusi gazdálkodó élet Ok-okozati összefüggések felismertetése. Fényképek gyűjtése a nagyszülőkről, dédszülőkről;
dédszüleink világa jellemzői. Mesterségek megismerése nyomán a fizikai beszélgetés a régmúlt idők mindennapjairól.
falun és városban A település jellegzetes munka megbecsülése, értékelése. Használati tárgyak gyűjtése, bemutatása, azokról való

3
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
mesterségei. A kommunikációs készség fejlesztése. beszélgetés.
Mesterség, foglalkozás. Az önálló ismeretszerzés erősítése. Hasonlóságok és különbségek gyűjtése a modern idők
A változások felismerésének erősítése. mindennapjainak tükrében.
A szerepbe lépés képességének fejlesztése. Lehetőség szerint látogatás tájházban.
A településre jellemző mesterségek összegyűjtése,
rendszerezése valamilyen grafikai szervező segítségével.
Településünk, A lakóhely épített környezete, A lokálpatriotizmus, a nemzeti identitás Képgyűjtés az adott településről. Térképen való tájékozódás,
nevezetességeink helytörténete. erősítése. különböző információk gyűjtése a településsel kapcsolatban.
Helyi értékek Érdekességek gyűjtése az adott településsel kapcsolatban.
4.
Helytörténeti kiállítás látogatása. Hivatalos honlapon történő
tájékozódás.
A közvetlen környezet értékeinek feltárása páros vagy
csoportmunkában: épített örökség elemeinek makett
formájában történő elkészítése. Az emlékhelyek gondozása.
Természeti A lakóhely természeti A természeti értékek megbecsülése. Beszélgetés a lakóhely természeti környezetének
5. értékeink környezetének adottságai. A környezettudatos szemlélet fejlesztése. jellemzőiről, a tanulók kedvelt kirándulóhelyeiről.
Fenntarthatóság Előzetesen gyűjtött képekből tabló készítése a helyi
természeti étékekről.
Hagyományaink A lakóhely néphagyományai. Az önálló ismeretszerzésben való jártasság Információgyűjtés helyi hagyományokról.
Gyermekjátékok növelése. A helyi hagyományok feldolgozása krónikaírással.
6.
Ismeretek megosztási készségének fejlesztése. Játékgyűjtmény készítése a nagyszülők, dédszülők kedvelt
játékaiból.
Összefoglalás: Kiállítás készítése a fejezet témáihoz kapcsolódóan készült produktumokból (tablók, makettek). A tanulók egyénileg vagy párokban történő
7. Közvetlen előzetes felkészülése alapján idegenvezetői szerepbe lépéssel a különböző családi és közösségi értékek, települési nevezetességek bemutatása.
környezetünk értékei

II. fejezet: TALÁLKOZÁS A MÚLTTAL

A tanuló érdeklődő attitűdjével erősíti a nemzedékek közötti párbeszédet, megbecsüli az idősebb családtagok tudását, nyitott a korábbi nemzedékek életmódjának, normarendszerének
megismerésére, elfogadására. Felismeri az ok-okozati összefüggést az eltérő természeti környezet és a különböző tájakon élő emberek eltérő életmódja között. Érvekkel tudja
alátámasztani, hogy a természet kínálta lehetőségek felhasználásának elsődleges szempontja a szükségletek kielégítése, a mértéktartás alapelvének követése. Megismeri a gazdálkodó
életmódra jellemző újrahasznosítás elvét, és saját életében is törekszik ennek megvalósítására. Felfedezi a néphagyományok közösségformáló, közösségmegtartó erejét.

1. téma: A paraszti háztartás

Ajánlott óraszám: 4 óra
8. A népi építészet táji A népi építészet táji jellemzői. Ok-okozati összefüggések felfedezése a A parasztház jellegzetességeinek megismerése achív fotók
jellegzetességei Falazat, tetőtartó szerkezet, természeti környezet és a népi építészet táji segítségével.

4
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
tetőformák különbségei között. A szűkebb és tágabb lakóhelyen található háztípus történeti
változásainak elemzése fényképek, korabeli leírások alapján.
Egy-egy tájegységhez kapcsolódó háztípus grafikus
ábrázolása.
A szoba A szoba berendezése, bútorzata. A lakókörnyezet funkciójának megértése. Beszélgetés a paraszti háztartáshoz kötődő hagyományos
Munkasarok, szentsarok életformáról.
9. Tanulmányi kirándulás néprajzi tematikájú kiállítás
megtekintésével (Pl.: helyi tájház; Szentendrei Szabadtéri
Néprajzi Múzeum).
A konyha A konyha és az ételkészítés Az élelmiszer-alapanyagok feldolgozásában a A hagyományos paraszti konyha eszközkészletének
eszközei. praktikum és a mértéktartás alapelvének megfigyelése múzeumi környezetben vagy filmek
10.
követése. segítségével vagy a tanulók által gyűjtött tárgyak
bemutatásával.
Munkamegosztás a A családon belüli Az egymásra utaltság, a közösen végzett Tájékozódás a hétköznapi életről régi képeslapok, használati
családban munkamegosztás. munka jelentőségének megismerése. tárgyak, reprodukciós nyomtatványok segítségével.
A régi idők családon belüli, korosztályok és nemek szerinti
11. munkamegosztásának összehasonlítása a mai kor
feladataival: heti munkaterv készítése saját, családon belüli
feladatokkal, a munkaterv egy-egy kiválasztott elemének
bemutatása.

Földművelés A szántóföldi gazdálkodás, a
kenyérgabona termesztése.
Szántás, vetés, aratás
12.
Állattartás Az állattartás módjai, a
pásztorélet jellemzői.
13.
Szilaj és félszilaj pásztorkodás
14. A munkaalkalmakhoz Az aratás, a szüret, a fonó, a
kapcsolódó szokások tollfosztó, a kukoricafosztó
hagyományai.
Fonó, tollfosztó, kukoricafosztó,
2. téma: Életmód
Ajánlott óraszám: 9
A környezettudatos szemlélet fejlesztése.
Az életmódot befolyásoló természeti tényezők
megismerésének bővítése.
A környezettudatos szemlélet fejlesztése.
Az életmódot befolyásoló természeti tényezők
megismerésének bővítése.
A társas munkák gazdasági, társadalmi
jelentőségének felismerése.
Az önellátó gazdálkodás jellemzőinek megismerése tanári
segítséggel kiválasztott szépirodalmi szemelvények, paraszti
vallomások csoportmunkában történő feldolgozásával.
Lehetőség szerint látogatás a helyi tájházban. A földművelés
(eke, borona) és az aratás (sarló, kasza) eszközeinek
megtekintése.
A pásztorélet bemutatása archív filmek segítségével.
Beszélgetés a háztáji állattartásról a tanulók előzetes
ismereteinek mozgósításával.
Lehetőség szerint látogatás egy állattartó gazdaságba.
A gazdag és a szegény ember mindennapjainak
összehasonlítása, párhuzam fölállítása napjainkhoz kötötten.
A munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások és játékok
feldolgozása csoportmunkában.

5
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
vásár A fonó, a kukoricafosztó vagy egyéb társas munka
szokásainak dramatikus feldolgozása a kapcsolódó játékok
felelevenítésével, meséléssel, közös énekléssel.
Kendermunkák A kender termesztése és A környezettudatos szemlélet fejlesztése. Az önellátás pozitív elemeinek kiemelése.
feldolgozása. Az egymásra utaltság, a közösen végzett munka
15. Fonás, szövés, fonó jelentőségének megismerése. A munkafolyamat játékos
áttekintése
A kisvakond nadrágja című rajzfilm megtekintésével.
A gazdálkodó A hétköznapi és az ünnepi viselet. A környezettudatos szemlélet fejlesztése. A hétköznapi viselet elemeinek összehasonlítása a gyerekek
emberek öltözete Ing, gatya, pendely, szoknya, ruházatával képek alapján. A hasonlóságok és a különbségek
kötény megfogalmazása.
16.
A szülőföld vagy egy választott táj jellegzetes
népviseletének megismerése eredeti ruhadarabok
bemutatásával, fotók vagy múzeumlátogatás segítségével.
A népi táplálkozás Hagyományos paraszti ételek. Az egészséges táplálkozásra nevelés. Régi receptek gyűjtése. Beszélgetés a táplálkozás kiemelt
jellemzői A népi táplálkozás jellemzői, az Az önálló ismeretszerzés erősítése (képi, szerepéről. Információk gyűjtése a pedagógus által
étkezések rendje. szöveges források feldolgozása alapján). válogatott, egyszerűsített visszaemlékezésekből – az
17. Böjtös nap, kenyérsütés, téli adatokból heti étrend készítése csoportmunkában.
étrend, nyári étrend A hagyományos paraszti táplálkozás jellemzőinek és a
gyerekek étkezési szokásainak összevetése heti étrend
készítésével.
Gyermekjátékok A gyermekjátékok szerepe a A játék szerepének megismerése az egyéni Ismerkedés a tanulók nagyszüleinek, dédszüleinek
belenevelődés folyamatában. fejlődésben és a közösségi kapcsolatok játékaival. A családban végzett gyűjtés eredményeinek
Körjáték, utánzó játék, eszközös kialakításában megosztása a tanulótársakkal.
18. játék, sportjellegű játék, Népi játékok élményszerű elsajátítása: sportjellegű,
gyermekfolklór, népi játék mozgásos játékok, párválasztó játékok megtanulása és
eljátszása.
Gyermekmondókák gyűjtése.
Diákélet A diákélet jellemző pillanatai a A változások felismerésének erősítése. Érdekességek gyűjtése a helyi iskola történetével
a múltban 19–20. században. kapcsolatosan. Régi osztályképek, iskolai fotók gyűjtése,
19.
tablókészítés. Idős tanárok, tanítók meghívása iskolai
beszélgetésre.
20. A városi életforma A városi élet a 19–20. század Az önálló ismeretszerzés erősítése. Régi képeslapok, fotók segítségével beszélgetés a városi
érdekességei fordulóján. emberek hétköznapjairól, munka- és szórakozási
Kávéház, kaszinó, korzózás, lehetőségeiről.
polgár, munkás, értelmiség A kor városi életformáját bemutató irodalmi szemelvények
feldolgozása csoportmunkában.

6
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
Digitális archívumok segítségével régi képek gyűjtése, majd
életképsorozatok összeállítása a városi életforma
jellegzetességeiről a 19–20. század fordulóján (Pl.: kávéház,
piac, hivatal, színház).

3. téma: Jeles napok, ünnepek

Ajánlott óraszám: 7

Közösségi alkalom Őszi jeles napok, közösségi
– a vásár alkalmak.
Ünnep, jeles nap
21.
A karácsonyi Advent, böjt, Mikulás-járás,
ünnepkör lucázás, köszöntő szokások,
kántálás, betlehemezés,
bölcsőske, regölés, aprószentek
22. napi vesszőzés, újévi köszöntés,
háromkirály-járás
Farsang és a Vízkereszt, farsang.
nagyböjti időszak Gergely-járás, iskolába toborzó
szokásai szokások,
23.
nagyböjt, böjti játékok
A húsvéti ünnepkör Virágvasárnap, kiszehajtás,
szokásai villőzés, nagycsütörtök,
nagypéntek, nagyszombat,
24.
húsvétvasárnap, zöldágjárás,
húsvéthétfő, locsolkodás,
fehérvasárnap, komatálküldés
A néphagyományok közösségformáló,
közösségmegtartó erejének felismerése.
A keresztény ünnepek kiemelkedő szerepének
megismerése a néphagyományokban.
A népszokások élményszerű megismerése.
A népszokások élményszerű megismerése.
A keresztény ünnepek kiemelkedő szerepének
megismerése a néphagyományokban.
A népszokások élményszerű megismerése.
Egyéni vagy csoportos munkában népi kalendárium
készítése az őszi jeles napokhoz, társas munkákhoz
kapcsolódó szokások rövid képi és szöveges bemutatásával,
felhasználva a digitális technológia lehetőségeit.
Vásári témanap vagy tematikus hét keretében portékák
elkészítése, vásári kikiáltók megtanulása, a vásári forgatag
megjelenítése, az alku eljátszása, vásári élmények
megosztása az osztályközösségben.
Az ünnepekhez kapcsolódó legfontosabb információk
összegyűjtése, azokról való beszélgetés. A néphagyományok
lehetőség szerinti fölelevenítése a szűkebb (esetlegesen
tágabb) közösségben. Karácsonyi köszöntők, színjátékszerű
szokások előadása.
Előadás összeállítása az adventi időszak és a karácsonyi
ünnepkör jeles napjaihoz kapcsolódó szokásokról,
tevékenységről.
Képeslap készítése.
Hagyományos farsangi maszkok készítése.
Farsangköszöntők, maszkos alakoskodások bemutatása.
Iskolába toborzó szokások. A Gergely-járás szokásának
felelevenítése az iskola és az óvoda kapcsolatának
megerősítésére.
Nagyböjti játékok megtanulása.
A húsvéti ünnepkör szokásainak felelevenítése.
A húsvéti hímes tojás festési és díszítési technikáinak
kipróbálása.

7
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
Pünkösdi és Pünkösd, pünkösdikirályné-járás, A keresztény ünnepek kiemelkedő szerepének Osztálytermi keretek között májusfaállítás és -díszítés. A
Szent Iván-napi pünkösdikirály-választás, megismerése a néphagyományokban. pünkösdikirály-választához kapcsolódó ügyességi próbák
népszokások pünkösdölés, nyári napforduló, A népszokások élményszerű megismerése. felelevenítése, a szokás eljátszása.
25.
tűzgyújtás, tűzugrás, Szent Iván-napi szokások, nyári jeles napok szokásainak
szentiváni ének. csoportmunkában történő feldolgozása.

A gyermek A gyermek születéséhez és a A néphagyományok közösségformáló, Beszélgetés a gyermekvárás egykori és mai jellemzőiről
születéséhez keresztelőhöz kapcsolódó közösségmegtartó erejének felismerése. néprajzi források elemzésével, saját élmények
kapcsolódó szokások szokások. összevetésével. A gyermek érkezéséhez kapcsolódó
26. szokások régen és ma.
Az emberi élet fordulójához kapcsolódó szokások néhány
jellegzetességének összehasonlítása a mai korral irodalmi
szemelvények alapján.
Az ifjúkor A felnőtté válás, leányélet, A néphagyományok közösségformáló, Jelenkori korosztályi közösségek életének összevetése a
és a házasságkötés legényélet, lakodalmi szokások közösségmegtartó erejének felismerése. paraszti társadalom fiataljainak egykori életével.
szokásai A hagyományos lakodalmi szokások megismerése és
27.
összehasonlítása napjaink lakodalmaival.
Vőfélyversek gyűjtése.
Gyermeklakodalmas játék.
Ismeretek A fejezet témaköreinek felelevenítése csoportmunkában: a választott témából kiemelt ismeretekhez, érdekességekhez játékos feladatok
összegzése: összeállítása a többi csoport részére. A tanulócsoportok által előkészített vetélkedő megrendezése. Önértékelés, csoporton belüli munka értékelése.
28. Hétköznapok
és ünnepek
a gazdálkodó életben
III. fejezet: ÖRÖKSÉGÜNK, HAGYOMÁNYAINK, NAGYJAINK

A tanuló ismeretekkel rendelkezik a történelmi Magyarország területén élő honfitársaink múltjáról és jelenéről, a magyarlakta területeken élő közösségek értékteremtő munkájáról.
Hazánk főbb tájegységeit megkülönbözteti, azokhoz kapcsolódva néhány jellegzetességről szóban és/vagy írásban, néhány mondatban beszámol. Helyszínekhez kötött példákat tud
mondani hazánk természeti értékeire, épített örökségekre. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a magyar kultúra és tudomány világban elfoglalt helyéről; a nemzetközi hírnevet szerző
művészek és tudósok közül néhányat megnevez, munkásságuk iránt érdeklődik. Folyamatosan erősödő nemzeti identitástudattal rendelkezik.
A magyarság néprajzi csoport, néprajzi táj, Az önálló ismeretszerzésben való jártasság A magyarlakta területek azonosítása, határon túli
összetételének határainkon túl élő magyarok, növelése. tájegységek, magyar városok megnevezése a térképen.
történelmi alakulása szórvány, nemzeti összetartozás Térképhasználat. A magyarság történelmi fordulópontjainak jelölése
29.
és a magyar Néprajzi tájak, tájegységek Magyarországon időszalagon.
nyelvterület nagytájai és a Kárpát-medencében. A magyar néprajzi nagytájak és a szomszédos országok
megnevezése, megkeresése a térképen.
30. A tanulók szülőföldjét A nagytájon belüli néprajzi A nemzeti identitástudat erősítése. A természeti viszonyok hatása az ott élő emberek

8
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
magába foglaló csoportok, néprajzi tájak Az önálló ismeretszerzésben való jártasság életmódjára. Az emberek együttélése a természettel.
néprajzi nagytáj jellegzetességei. növelése. Képek gyűjtése a helyben jellemző viseletekről, népi
feldolgozása A néprajzi nagytájhoz Ismeretek megosztási készségének fejlesztése. építészetről, népművészetről, hagyományokról.
kapcsolódó, határon túli területek Véleményalkotás gyakorlatának erősítése. Csoportonként tabló készítése a szülőföldet magába foglaló
néprajzi jellemzői. néprajzi nagytáj egy-egy kiválasztott néprajzi csoportjáról.
A másik két nagytáj A nagytájon belüli néprajzi A nemzeti identitástudat erősítése. A természeti viszonyok hatása az ott élő emberek
csoportmunkában csoportok, néprajzi tájak Az önálló ismeretszerzésben és a kooperatív életmódjára. Képek gyűjtése a választott néprajzi nagytájon
történő feldolgozása jellegzetességei. tevékenységben való jártasság növelése. jellemző viseletekről, népi építészetről, népművészetről,
31. A néprajzi nagytájhoz Ismeretek megosztási készségének fejlesztése hagyományokról. Csoportonként tabló készítése egy, a
kapcsolódó, határon túli területek Véleményalkotás gyakorlatának erősítése nagytájon élő választott táji csoportról.
néprajzi jellemzői Dunántúl, Felföld, Alföld és a kapcsolódó
határon túli területek néprajzi jellemzői
Keleti magyar Erdély ismert néprajzi tájai, A nemzeti identitástudat erősítése. A nagytáj néprajzi jellemzőinek megismerése. Erdély
nyelvterület: Partium csoportjai Az önálló ismeretszerzésben való jártasság népművészete.
és Erdély; Moldva néprajzi jellemzői. A növelése. Információgyűjtés a Kárpátokon kívül élő magyarok
32. Kárpátokon kívüli bukovinai székelyek, csángók. Erdély és Moldva hon- és népismereti, mindennapjairól.
terület néprajzi jellemzői. A magyarság kulturális
öröksége a határon túli területeken.

A hazánkban élő Magyarországi nemzetiségek Az önálló ismeretszerzésben való jártasság A Magyarországon élő nemzetiségek megismerése digitális
nemzetiségek kultúrája, hagyományai. növelése. források felhasználásával.
33.
A hazánkban élő nemzetiségek kultúrája, Előzetes felkészülés alapján csoportok prezentációja egy-
hagyományai. egy választott nemzeti kisebbség kulturális jellemzőiről.
Természeti és Nemzeti parkjaink. A nemzeti értékek megbecsülésére nevelés. Adatok, információk, képek, érdekességek gyűjtése,
épített örökségünk Épített örökségeink. Természeti kincseink, az épített környezet csoportosítása a magyar örökségnek tekintett természeti és
értékei. épített kulturális örökségről.
Digitális vagy papíralapú térkép készítése a
34. természetvédelmi, tájvédelmi területek jelölésével, jellemző
növény- és állatvilágának rövid felsorolásával.
Múzeumlátogatás, tanulmányi kiránduláson való részvétel.
Ismeretterjesztő filmek, filmrészletek megtekintése a
témával kapcsolatosan.
35. Közösségi Szellemi kulturális örökségek. A szülőföldhöz kötődés érzésének erősítése a Néhány kiemelkedő érték megismerése a magyar és a
hagyományok Hungarikumok. helyi, a regionális és a nemzeti értékek Magyarországon élő nemzetiségek kulturális örökségéből.
és nemzeti értékek megismerésének segítségével. Érdekességek gyűjtése, tablókészítés közösségek kulturális
értékeiről, néphagyományairól, választott hungarikumokról.
Képekből montázs készítése a nagy tájegységek területén
lévő, a világörökség részét képező, illetve a magyar szellemi
kulturális örökséghez kötődő helyszínekről,

9
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
hungarikumokról.
Híres magyar tudósok. A nemzeti identitástudat erősítése. Példaképek Beszélgetés a magyar tudomány és kultúra eredményeiről,
A magyar kultúra világhírű választása. különös tekintettel a nemzetközi hírnevet szerzett tudósokra
A magyar tudomány eredményei. és művészekre.
és kultúra eredményei Fényképes tablókészítés a tanulók számára példaképül
36.
és alkotói a állítható híres emberek életútjáról.
nagyvilágban Világhírű magyar művészek és tudósok bemutatása,
lehetőség szerint prezentációk, digitális tartalmak
segítségével.
Összegzés: A A Szülőföld naplók bemutatása. Egyéni reflexiók az egész éves ismeretkörre, kedvenc témák megjelölése.
37. magyarság közös
értékei

10