2 - Meres - Linearis Passziv Elemek

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
Elektrotechnika és elektromechanika
Mérési útmutató
2. mérés
Lineáris passzív elemek
írta Dr. Hamar János és Dr. Nagy István

Elektrotechnika és elektromechanika 2. mérés: Lineáris passzív elemek
Tartalomjegyzék
4.1 A mérés célja ................................................................................................................... 3

4.2 Kötelező irodalom ........................................................................................................... 3
4.3 Ajánlott irodalom ............................................................................................................ 3
4.4 A felkészültség ellenőrzése ............................................................................................. 3
4.5 A mérés elméleti alapjai .................................................................................................. 3
4.5.1 R, L, C tagok ............................................................................................................ 4
4.5.2 Soros R-L kör ...........................................................................................................7
4.6 Mérési feladatok ............................................................................................................ 11
4.6.1 Soros R-L kör vizsgálata ........................................................................................11
4.6.2 Párhuzamos R-L kör vizsgálata ............................................................................. 13
4.6.3 Soros R-C kör vizsgálata ........................................................................................15
4.6.4 Párhuzamos R-C kör vizsgálata ............................................................................. 16
4.7 Ellenőrző kérdések ........................................................................................................ 18
2
4.1 A mérés célja
Lineáris passzív elemekből felépülő, egyszerű áramkörök vizsgálata. Feszültség-áram

vektorábrák felvétele.
4.2 Kötelező irodalom
A jelen „Mérési útmutató”.
4.3 Ajánlott irodalom
Elektrotechnika alapjai elektronikus előadás-jegyzet 7. fejezetből 7.1; 7.2; 7.3; 7.4 pontok
Dr. Varsányi Pál: Villamos műszerek és mérések c. J4-1060 sz. nyomtatott jegyzetből
2.3 Impedancia mérése
2.4 Teljesítmény mérése c. fejezetből
2.4.1 és 2.4.2 pont
4.4 A felkészültség ellenőrzése
A felkészültség ellenőrzésének alapját a jelen mérési leírás tartalmazza, beleértve mind a

mérés elméleti alapjait, mind a mérés során elvégzendő feladatok ismeretét.
4.5 A mérés elméleti alapjai
Az áramköröket aktív és passzív építőelemek alkotják. Aktív elemek pl. a generátorok,

erősítők, amelyek valamilyen villamos vagy nem villamos energiát (jelet) villamos energiává
(jellé) alakítanak át. Passzív elemek az ellenállások, amelyek a villamos energiát hőenergiává
alakítják, valamint a kondenzátorok és induktivitások, amelyek a villamos ill. mágneses
energia tárolására alkalmasak.
A passzív áramkör kizárólag ezeket a passzív építőelemeket tartalmazza. Az építőelemek

áramköri jellemzésére elegendő, ha ismerjük annak feszültsége és árama közötti kapcsolatot.
Ez a kapcsolat az R ellenállás, L induktivitás és C kapacitás értékeivel írható le, mégpedig
operátoros alakban:
u R  R  iR (4.5.1)
u L  L  p  iL (4.5.2)
iC  C  p  uC (4.5.3)
ahol p=d/dt a differenciál operátor.
3
Ha R, L, C értéke az egyenletben szereplő többi mennyiségtől független, akkor az elem

lineáris. A lineáris elemekből megépített, ún. lineáris hálózatokat lineáris
differenciálegyenletek írják le. A linearitásra jellemző az összeg- és aránytartás; a lineáris
hálózatra alkalmazható a szuperpozíció elve.
A mérés során egyszerű lineáris áramköröket vizsgálunk szinuszos gerjesztés esetén,
állandósult állapotban.
4.5.1 R, L, C tagok
Szinuszos gerjesztés esetén a (4.5.1) … (4.5.3) összefüggések p = j helyettesítéssel:
uR  R  i R (4.5.4)
u L  j L  i L (4.5.5)
iC  jC  uC (4.5.6)
komplex alakban írhatók fel, ahol a félkövér betűtípussal a változók komplex időfüggvényeit
jelöljük. Pl. valamelyik áram komplex időfüggvénye:
i  I m  e jt  I m  e ji  e jt  2  I  e ji  e jt (4.5.7)
ahol I m a komplex amplitúdó;

I m a valós amplitúdó;
I a valós effektív érték;
 i az áram kezdőfázisa (t = 0 időpillanatban az áramvektornak a valós tengellyel bezárt
szöge),
i a 4.5.1 (a) ábrán látható.
A (4.5.7) egyenletnek megfelelő valós időfüggvényt,
i  Re {i}  I m  cos(  t   i )  2  I  cos(  t   i ) (4.5.8)
a 4.5.1 (b) ábra mutatja, hiszen i körbe forog  szögsebességgel és a valós tengelyre vetett
vetülete adja i(t)-t [lásd (4.5.8)-at]
4
4.5.1 ábra – Komplex vektor és valós időfüggvény kapcsolata
A (4.5.4) … (4.5.6) összefüggések alapján, a komplex számsíkon vektorábrával

szemléltethetjük az R, L és C elemeken fellépő áram és feszültség közötti kapcsolatot (4.5.2
ábra). A vektorábrák mellett az időfüggvényeket is feltűntettük. Mind a három esetben
feltételeztük, hogy bekapcsoláskor a feszültség kezdőfázisa (  u) zérus (a feszültséget a valós
tengely irányába vettük fel).
5
4.5.2 ábra – R, L, C tagok feszültség-áram vektorábrája és időfüggvényei
6
4.5.2 Soros R-L kör
4.5.3 ábra – Soros R-L kör 4.5.4 ábra – Soros R-L kör vektorábrája
Soros R-L kör impedanciája a (4.5.3 ábra) jelöléseivel: Z  R  jL  Z  e j , ahol

L
Z  R 2   2  L2 ,   arctg .
R
Ha az u(t) tápfeszültség kezdő fázisa u = 0, akkor az áram komplex időfüggvénye:
u U m  e jt U m  j jt
i   e e .
Z Z  e j Z
Tehát a komplex áramvektor  szöggel késik a feszültségvektorhoz képest, azaz a szinuszos

áram-időfüggvény fáziskésése  a szinuszos feszültség-időfüggvényhez képest.
Az ellenálláson eső feszültség (4.5.4) alapján
U m  j jt
uR  R  i  R  e e
Z
fázisban van az árammal.
Az induktivitás feszültségesése (4.5.5) alapján

U j (  )
u L  j  L  i  X L  m  e 2  e jt
Z
(ahol XL = L az induktív reaktancia), 90-kal siet az áramhoz képest.
A huroktörvény szerint
7
u  uR  uL
Fentiek alapján – egy tetszőleges R és  L esetére – megrajzoltuk a soros R-L kör feszültség-
áram vektorábráját (4.5.4 ábra).
Az eddigiekhez hasonlóan tárgyalható a
párhuzamos R-L kör (4.5.5 ábra és 4.5.6 ábra),

soros R-C kör (4.5.7 ábra és 4.5.8 ábra),
párhuzamos R-C kör (4.5.9 ábra és 4.5.10 ábra)
is.
4.5.5 ábra – Párhuzamos R-L kör 4.5.6 ábra – Párhuzamos R-L kör
vektorábrája, i késik
4.5.7 ábra – Soros R-C kör 4.5.8 ábra – Soros R-C kör vektorábrája, i
siet
8
4.5.9 ábra – Párhuzamos R-C kör 4.5.10 ábra – Párhuzamos R-C kör
vektorábrája, i siet
A 4.5.1. táblázatban összefoglaljuk a négy alapkapcsolásra vonatkozó összefüggéseket.

jt
Feltételezzük, hogy az u(t) tápfeszültség kezdő fázisa u = 0, tehát u  U m  e
A mérés során ki kell számolni a hatásos:
P  UI cos 
a meddő:
Q  UI sin 
és a látszólagos:
S  UI
teljesítményeket.
9
Soros R-L Párhuzamos R-L Soros R-C Párhuzamos R-C

Kapcsolás 4.5.3 ábra 4.5.5 ábra 4.5.7 ábra 4.5.9 ábra
1
R
Impedancia RjL 1 jc
R  jL R
Z R  jL jC 1
R
jC
Impedancia abszolút
értéke R L 1 R
Z  (ReZ )  (ImZ )
2 2 R 2   2 L2 R2 
R 2   2 L2 2 2
 C 1   2C 2 R 2
Impedancia
fázisszöge L R  1 
ImZ  arctg arctg arctg    arctg  RC 
  arctg R L  R C 
ReZ 
Az eredő áram
komplex idő- U m  j jt
függvénye e e
u Z
i
Z
Az ellenállásra u R  Ri  u U m jt u R  Ri  u U m jt

iR   e iR   e
alkalmazott Ohm- U R R U R R
törvény  R m e  j e jt  R m e  j e jt
Z Z
u L  jL i  u 1 i C  jC u
A reaktanciára iL   uC  i
1  
U m j  2   jt jL jC 
U m j 2 jt
X L  L; X C 
C  XL e e 
Um
   e e
alkalmazott Z Um j
 XC e
 j   
2
e jt XC
e jt

 e 2
Ohm-törvény XL Z
Kirchhoff-törvény u  uR  uL i  iR  iL u  u R  uC i  i R  iC
Vektorábra 4.5.4 ábra 4.5.6 ábra 4.5.8 ábra 4.5.10 ábra
4.5.1. táblázat
10
4.6 Mérési feladatok
4.6.1 Soros R-L kör vizsgálata
A vizsgált ZL tekercs egy ideális RL ellenállás és egy ideális L induktivitás soros eredőjeként
írható le. A ZL tekercs impedanciája tehát: Z L  RL  jL  RL  j  X L
Mérje meg az R ellenállás pontos értékét és a tekercs egyenáramú ellenállását (RL) digitális
mérőműszerrel, és jegyezze fel értéküket a jegyzőkönyvbe!
4.6.1 ábra – Mérési kapcsolás soros R-L kör vizsgálatához
Állítsa össze a 4.6.1 ábra szerinti áramkört! A mért értékeket rögzítse a jegyzőkönyvben!
Számítsa ki a jegyzőkönyvben előírt mennyiségeket! (A számítási módot is tüntesse fel!)
Rajzolja meg az áramkör részletes feszültség-áram vektorábráját!
JEGYZŐKÖNYV:
Digitális mérőműszerrel mért ellenállások:
R = …………………………… RL = ……………………………
Mért értékek:
U = …………… I = …………… UR = …………… UZL = ……………
Számított értékek:
11
képlet behelyettesítés eredmény
R=
ZL=
URL=
XL=
UXL=
L=
Ze =
=
P=
Q=
S=
Vektorábra: 1 cm (=) ……………… V
12
4.6.2 Párhuzamos R-L kör vizsgálata
A vizsgált ZL tekercs egy ideális RL ellenállás és egy ideális L induktivitás soros eredőjeként
írható le. A ZL tekercs impedanciája tehát: Z L  RL  jL  RL  j  X L
Mérje meg az R ellenállás pontos értékét és a tekercs egyenáramú ellenállását (RL) digitális
mérőműszerrel, és jegyezze fel értéküket a jegyzőkönyvbe!
4.6.2 ábra – Mérési kapcsolás párhuzamos R-L kör vizsgálatához
Számítsa ki a jegyzőkönyvben előírt mennyiségeket! (A számítási módot is tüntesse fel!)
JEGYZŐKÖNYV:
Digitális mérőműszerrel mért ellenállások:
R = …………………………… RL = ……………………………
Mért értékek:
U = …………… I = …………… IR = …………… IZL = ……………
13
R=
ZL=
URL=
XL=
UXL=
L=
Ze =
=
P=
Q=
S=
Vektorábra: 1 cm (=) ……………… A
14
4.6.3Soros R-C kör vizsgálata
Mérje meg az R ellenállás pontos értékét digitális mérőműszerrel, és jegyezze fel a

jegyzőkönyvbe!
4.6.3 ábra – Mérési kapcsolás soros R-C kör vizsgálatához
Számítsa ki a jegyzőkönyvben előírt mennyiségeket! (Tüntesse fel a számítási módot is!)
JEGYZŐKÖNYV:
Digitális mérőműszerrel mért ellenállás: R = ……………………………
Mért értékek:
U = …………… I = …………… UR = …………… UC = ……………
R=
XC=
C=
15
Ze =
=
P=
Q=
S=
Vektorábra: 1 cm (=) ……………… V
4.6.4 Párhuzamos R-C kör vizsgálata
Mérje meg az R ellenállás pontos értékét digitális mérőműszerrel, és jegyezze fel a

jegyzőkönyvbe!
4.6.4 ábra – Mérési kapcsolás párhuzamos R-C kör vizsgálatához
Számítsa ki a jegyzőkönyvben előírt mennyiségeket! (Tüntesse fel a számítási módot is!)

JEGYZŐKÖNYV:
16
Digitális mérőműszerrel mért ellenállás: R = ……………………………
Mért értékek:
U = …………… I = …………… IR = …………… IC = ……………
R=
XC=
C=
Ze =
=
P=
Q=
S=
Vektorábra: 1 cm (=) ……………… A
17
4.7 Ellenőrző kérdések
1. Írja fel:
a)az ideális C kapacitás;
b)az ideális L induktivitás
feszültsége és árama közötti kapcsolatot kifejező differenciális összefüggést!
2. Mit nevezünk impedanciának, reaktanciának? Hogyan határozhatók meg ezek feszültség-

és árammérés útján?
3. Hogyan számítható
a) a soros R-L kör;
b) a párhuzamos R-L kör
impedanciája, ha ismert f, R, L értéke?
4. Hogyan számítható
a) a soros R-C kör;
b) a párhuzamos R-C kör
impedanciája, ha ismert , R, C értéke?
5. Határozza meg a 4.7.1 ábrán adott áramkör eredő impedanciáját, ha
Z 1  (20  j 10) 
Z 2  (100  j  40) 
Z 3  (80  j  50) 
4.7.1 ábra
6. Valamely áram komplex effektív értéke
I  (1  j  0,5) A
Adja meg az áram komplex csúcsértékét, valós időfüggvényét és effektív értékét!
7. Egy áramkörre kapcsolt feszültség
18
u (t )  100  cos(t  30) [V]
Határozza meg az áram időfüggvényét, ha az áramkör impedanciája
Z  380  e j25 []
8. Ismertesse az egyfázisú hatásos- (wattos-), látszólagos- és meddő teljesítmény

számításmódját és mértékegységét!
9. Rajzolja fel egy

a) soros R-L kör;
b) párhuzamos R-L kör
feszültség-áram vektorábráját! Jelölje be az eredő fázisszöget!
10. Rajzolja fel egy

a) soros R-C kör;
b) párhuzamos R-C kör
feszültség-áram vektorábráját! Jelölje be az eredő fázisszöget!
19

2 - Meres - Linearis Passziv Elemek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

2 - Meres - Linearis Passziv Elemek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

Lineáris passzív elemek

írta Dr. Hamar János és Dr. Nagy István

4.1 A mérés célja ................................................................................................................... 3

4.1 A mérés célja

Lineáris passzív elemekből felépülő, egyszerű áramkörök vizsgálata. Feszültség-áram

4.2 Kötelező irodalom

A jelen „Mérési útmutató”.

4.3 Ajánlott irodalom

4.4 A felkészültség ellenőrzése

A felkészültség ellenőrzésének alapját a jelen mérési leírás tartalmazza, beleértve mind a

4.5 A mérés elméleti alapjai

Az áramköröket aktív és passzív építőelemek alkotják. Aktív elemek pl. a generátorok,

A passzív áramkör kizárólag ezeket a passzív építőelemeket tartalmazza. Az építőelemek

ahol p=d/dt a differenciál operátor.

Ha R, L, C értéke az egyenletben szereplő többi mennyiségtől független, akkor az elem

Szinuszos gerjesztés esetén a (4.5.1) … (4.5.3) összefüggések p = j helyettesítéssel:

i  I m  e jt  I m  e ji  e jt  2  I  e ji  e jt (4.5.7)

ahol I m a komplex amplitúdó;

i a 4.5.1 (a) ábrán látható.

A (4.5.7) egyenletnek megfelelő valós időfüggvényt,

i  Re {i}  I m  cos(  t   i )  2  I  cos(  t   i ) (4.5.8)

4.5.1 ábra – Komplex vektor és valós időfüggvény kapcsolata

A (4.5.4) … (4.5.6) összefüggések alapján, a komplex számsíkon vektorábrával

4.5.2 ábra – R, L, C tagok feszültség-áram vektorábrája és időfüggvényei

4.5.2 Soros R-L kör

Soros R-L kör impedanciája a (4.5.3 ábra) jelöléseivel: Z  R  jL  Z  e j , ahol

Ha az u(t) tápfeszültség kezdő fázisa u = 0, akkor az áram komplex időfüggvénye:

Tehát a komplex áramvektor  szöggel késik a feszültségvektorhoz képest, azaz a szinuszos

fázisban van az árammal.

Az induktivitás feszültségesése (4.5.5) alapján

(ahol XL = L az induktív reaktancia), 90-kal siet az áramhoz képest.

Az eddigiekhez hasonlóan tárgyalható a

párhuzamos R-L kör (4.5.5 ábra és 4.5.6 ábra),

A 4.5.1. táblázatban összefoglaljuk a négy alapkapcsolásra vonatkozó összefüggéseket.

Soros R-L Párhuzamos R-L Soros R-C Párhuzamos R-C

Az ellenállásra u R  Ri  u U m jt u R  Ri  u U m jt

4.6 Mérési feladatok

4.6.1 Soros R-L kör vizsgálata

4.6.1 ábra – Mérési kapcsolás soros R-L kör vizsgálatához

Digitális mérőműszerrel mért ellenállások:

U = …………… I = …………… UR = …………… UZL = ……………

képlet behelyettesítés eredmény

Vektorábra: 1 cm (=) ……………… V

4.6.2 Párhuzamos R-L kör vizsgálata

4.6.2 ábra – Mérési kapcsolás párhuzamos R-L kör vizsgálatához

Számítsa ki a jegyzőkönyvben előírt mennyiségeket! (A számítási módot is tüntesse fel!)

Rajzolja meg az áramkör részletes feszültség-áram vektorábráját!

Digitális mérőműszerrel mért ellenállások:

U = …………… I = …………… IR = …………… IZL = ……………

képlet behelyettesítés eredmény

Vektorábra: 1 cm (=) ……………… A

4.6.3Soros R-C kör vizsgálata

Mérje meg az R ellenállás pontos értékét digitális mérőműszerrel, és jegyezze fel a

4.6.3 ábra – Mérési kapcsolás soros R-C kör vizsgálatához

Számítsa ki a jegyzőkönyvben előírt mennyiségeket! (Tüntesse fel a számítási módot is!)

Rajzolja meg az áramkör részletes feszültség-áram vektorábráját!

Digitális mérőműszerrel mért ellenállás: R = ……………………………

U = …………… I = …………… UR = …………… UC = ……………

képlet behelyettesítés eredmény

Vektorábra: 1 cm (=) ……………… V

4.6.4 Párhuzamos R-C kör vizsgálata