Tartalom

 Epika
1. Margit legenda
2. Zrínyi: Szigeti veszedelem
3. Kármán József: Fanni hagyományai
4. Mikes: Törökországi levelek
5. Arany ballada (Szondi két apródja)
6. Mikszáth novellák (Bágyi csoda)
7. Mikszáth: Beszterce ostroma
8. Móricz novellák (Tragédia)
9. Móricz: Sárarany
10. Kosztolányi: Esti Kornél novellák
11. Kosztolányi: Édes Anna
12. Krúdy novellák (A hídon
13. Ottlik Géza: Iskola a határon

 Dráma
1. Katona: Bánk Bán
2. Madách: Az ember tragédiája
3. Vörösmarty: Csongor és Tünde
4. Örkény: Tóték
 Szent-Margit legenda
Gyenge gyermekségének idejében
Szent Margit kiskorában gyermektársaitól kérdezte mit jelentett a keresztfa, majd mikor azok azt válaszolták neki,
hogy Jézus halálát az emberségét szimbolizálja, sírni kezdett. Öt évesen megkérte nevelőjét, Olimpiádisz asszonyt,
hogy ciliciumot vegyen neki (vezeklő öv), azonban nem bírta el ennek teljes súlyát, így csak kicsi darabokat viselt az
övből. Gyakran szúrós ruhákban járt, így vesztegelt és büntette magát.
Alázatosságnak jegye és az bódog szegénység
A ruháit addig hordta ameddig el nem szakadtak, soha nem kért új viseletet. Ahányszor gyermektársai király leánynak
nevezték, sírva szaladt nevelőjéhez, hiszen vele nagy tiszteletlenség történt.
Hozzattaték az klastromba, az Dunának szigetén
Tíz évesen Veszprémből, Szent Katerina kolostorból, átvitték gyámjai Margitot a Duna szigetére, Szent Mária
szigetére, melyet IV. Béla hatalomra kerülése előtt Nyulak szigetének neveztek.
Az ő térdének kalácsi megdagadtanak
A kolostorban minden Szent kép előtt térdre vetette magát, így térdkalácsai megdagadtak, melyet nevelői és a kolostor
lakói nagy csodálattal megbámulták.
Megferedni őneki idegen vala
18 éves koráig, szűzességi fogadalma miatt, em fürdött, csupán lábait mosta meg azt is csak boka alatt.
Az szolgálóleányoknak szolgáló-társok vala
Úgy viselkedett mint a szolgálóleányok, sőt sokszor az ő szolgálatukba is vetette magát. Minden konyhai munkár ő
végzett, így télen a hideg víztől gyakran meghasadt a bőre és kiserkent a vére, melyet nagy fájdalmai miatt be kellett
kötözniük. Ugyanakkor, egyszer mikor Sabina rákokat főzött és az üst beesett a lángok közé, Margit utána nyúlt, sem
kezét, sem ruháját a tűz meg nem égette.
Szoror Csenge, Bodoldi ispánnak leánya
Egyik nap a megmaradt ételes tálat vitte ki Margit a kolostorból, azonban nem bírt el egyedül az étel vizes állaga
miatt, így Csenge segítségét kérte, aki mind a lány arcába priccolta a moslékot. Margir viszont alázattal tűrte azt.
Az szükségnek helyét tisztítja vala
Sokszor ő takarított, néha gyapjat font, ugyanakkor a mellékhelységeket is ő tisztította meg, soha nem undorodva
tőle.
Szegénységnek szeretője
Ruhája szakadt volt, sárral foltozta azt meg. Mikor apja látogatóba jött hozzá, előbb Kandida testvérhez ment, hogy
hozza rendbe ruháját, csupán utána mert apja elé vonulni. Apja kiakadt a lánya helyzetén, ruhát és ételt akart neki
hozni, Margit mindet visszautasította.
Ő tetüi láttatnak fordultatni fejérséges gyönggyé
Mocskos és szakadt ruhái között férgek és tetvek éltek, azonban egy ferences testvér azokat gyönggyé varázsolta a
lányon.
Gyenyerőségöket rút keresni az klastromban
Azt tartotta, hogy a kolostor nem a földi és jelenlegi jóknak a színhelye, hanem az elkövetkező, mennyei jóké.
Eszében forgatja az ő eleinek életöket
Nagyon jól ismerte a történelmet, főleg Szent István, Szent Imre, Szent Láaszló és Szent Erzsébet életét, kikhez napi
szinten fohászkodott is.
Könyörülék az beteg szegényeken
Annak ellenére, hogy gyenge volt a kolostorbeli betegeket mindig szárnya alá vette és ápolta őket. A kolostoron
kívülre, pedig fráter Györgyöt küldte, hogt áldást adjon a betegekre. A pénzből melyet apja küldött oltárt emelt Szent
Miklósnak és szétosztotta az aranyat a szegények között. A szororokkal Ave Mariat imádkozott a betegekért,
ugyanakkor ruháit is odaadta a nélkülözőknek.
Ez szent szűz mindeneknek hidelmök vala
Az apjától csupán annyit kért, hogy országában soha ne hagyja az Egyházat nyomorságra jutni, támogassa azt családja
többi részével együtt.
Ostorozza vala ő magát
Minden ünnepnap alkalmával ostorral verte magát, olykor tövises, olykor a sündisznó bőréből készült ostorral. Mikor
egyik napon, szoros Szabinával bevonultak egy sötét szobába, hogy a szoror megverje Margitot, a szoba
kivilágosodott.
Az-időbeli gonosz keresztyén uraknak nagy-sok gonosz hatalmak
Háború, nézeteltérés pattant ki szülei között. Az egyházakat pogányok kezdték elfoglalni, testvérét, Istvánt, sokan
üldözték. Margit önsarnyargatást végzett, ezzel enyhítve Isten színe előtt családja bűneit.
Magyari Béla királ leányának kéncsei
A lány kincsesládájában ciliciumok és vas övek voltak.
Elnyugovék az Úrban
1271. január 28.-án 29 évesen 13 nap betegeskedés után meghalt.
Nagy édességes illat
A Szent szűz testéből édes illat érződött, azonban mindegyik szoror megesküdött, hogy semmivel be nem kenték a
testet. Tizenhárom napon át virrasztottak Margit teste mellett. Péter, akit a temetésre hívtak, már messziről megérezte
az édes illatot.
Nagy árvíz
Margit halála előtt 3 évvel, nagy árvíz jött mely befolyt a kolostorba is, a szororok és fráterek Margitra hallgatva,
deszkákon menekültek meg. Aztán a Duna is visszatért medrébe.
Az ördöngös leány vőn tökéletes egészséget
Erzsébetbe ördög költözött, verte az embereket, ugyanakkor miután megkötözték öt hónapon át különböző nyelveken
szólalt meg. Kivitték a szülei Margit sírjához, ahol helyrejött a lány. A csodatételt István is látta aki nagyon megörült,
huga tettének láttán.
 Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

 Szereplők: Mihály arkangyal, Allecto fúria, Szulejmán, Szelim, Delimán (tatár nagyfejedelem fia), Amiressen
(fővezér), Olindus (főkapitány), Hamviván, Demirhám, Alderán, Kajer bég (egyiptomi vezér), Ajgás pas, Rusztán
bég, Kazul, Menethám, Alderán, Tamburlon, Arszlán bég, Túri György, Petrafot Gyula, Kerecseni László, Mehmet
basa, Szkander bég, Rézmán, Ibrahim (olajbég), Rahmad, Ajgás basa, Martuzán, Deli Vid, Ozmán basa, Ali Kurt,
Stipán, Radivoj, Rusztán, Arszlán, Kumila

1. Ének
A mű egy segélykéréssel indul, Zrínyi Szűz Máriához imádkozik, erőt és kitartást kérve a történet elmeséléséhez. Az
Úr végignézi a Földi népeken és ráeszmél, hogy a temérdek jó ellenére amit a magyarokért tett, azok viselkedése és
erényei megromlott. Magához hívatja Mihály arkangyalt, aki Allecto fúriát Szulimánhoz küldi. A fúria a török
apjaként jelenik meg álmában és a magyarok megtámadására ösztönzi őt, másnap reggel összehívja a seregeket és
megindulnak a magyar táborok fele.

2. Ének
Arszlán bég meghallja, hogy Szulimán csapatai érkeznek, ezért megtámadja Palota várát, azonban Túri György az éj
leple alatt leszámol Kurta aga csapataival. Mikor ezt Arszlán meghallja, megtámadja a várat, de már késő, ezért a
vereség elkerülésének érdekében visszavonul.
Szulimán megérkezik Magyarországra a fekete lován és elküldi Petrafot, hogy bevegye Gyula várát aki sikerrel jár,
hiszen Kerecseni László feladja a harcot. Szulimán Szigetvár felé veszi az irányt, ahol Zrínyi a kapitány, Istenhez
imádkozik segítségért aki elmeséli neki a jövőt.

3. Ének
Mehmet megtámadja a siklósi várat, Szkander figyelmeztetésének ellenére, azonban ott szembekerül Zrínyi
csapataival, aki megöli Mehmet fiát, Rézmánt majd később Mehmetet is. Ibrahim visszatér a csatába, ahol Farkasics
időközben megöli Rahmadot, így a török csapatok visszavonulnak.

4. Ének
Visszaviszik a sérülteket a várba és megünneplik győzelmüket. A fogságba került Ibrahimért cserébe Zrínyi Radovánt
kéri. Mindeközben a török csapatoknál két ló nag felfordulást okoz, azt hiszik, hogy Zrínyi a tettes. A félreértés hamar
kiderül, az okozott kár azonban nagy.
5. Ének
Zrínyi összehívja a hadvezéreket, akik megesküsznek, hogy az utolsókig harcolni fognak a törökök ellen. Isten erejére
hivatkozik, levelet ír a királynak amit fiának, Györgynek ad, búcsút vesz tőle és a vártól, hiszen már tudja sorsának
végkimenetelét.

6. Ének
A magyarok nem adják fel Szulimán kérésére a várat ezért támadót fújnak a törökök. A törökök az Almás folyó partán
telepednek le. Közben Zrínyi megtámadja Oszmán basát, az éj leple alatt 3000 lovas és 500 janicsár esett el. Deli Vid
átkerül a törökökhöz, ahol összeverekedik Hamvivánnal.

7. Ének
Demirhám, Hamviván testvére, bosszút esküszik a keresztények ellen. Zrínyi észreveszi az érkező csapatokat,
ágyukkal lőnek egymásra ezért sok a halott köztük Farkasics és Arszlán. Demirhám és Deli Vid összetalálkoznak, az
éj érkezése miatt azonban abba kell hagyniuk a harcot.

8. Ének
Szulimán tanácsot hív össze a vereség után, eldöntik, hogy ágyúzni fogják a magyar csapatokat. Rusztán sáncot akar
ásni.

9. Ének
A csapatok elkezdik ágyúzni a várat, Zrínyi azonban nem reagál rá semmit, a miértjét Deli Vid viszi el üzenetben,
azonban utolsó pillanatban mégiscsak Radivoj és Juranics indul útnak akik meghalnak. A történéseket Deli Vid
megálmodja, saját és Zrínyi halálával együtt.

10. Ének
A belső váron kívül minden török kézre került, a harcok közben Rodován meghalt. Az egyik katona kinyítja a kapukat,
a törökök beveszik a csalit, Demirhámot és Delimánt bekerítik, azonban végül sikerül megszükniük. Zrínyiék
sikeresen visszaverik a támadásokat.

11. Ének
A császár száműzte Delimánt, mivel egy konfliktus során megölte Rusztánt. Demirhám és Deli Vid harcba
bocsájtkozik, a török csapatok beavatkozásáig egyenlő a küzdelem. Deli Vid álruhában megszökik mire a magyar
csapatok odaérnek a helyszínre.
12. Ének
Delimán levelet kap Kumillától amiben beismeri érzéseit a férfi iránt. A törökök vissza akarják fogadni Delimánt, ő
azonban útra kel Kumillával, aki azt kéri Istentől, hogy ha meg kell halnia a férfinek, inkább Kumilla haljon meg
helyette. Mikor megállnak inni, az asszony egy megmérgezett vízcsepptől meghal, Delimán ekkor visszatér a török
csapatokhoz.

13. Ének
Deli Videt felfedezik a török táborban, felesége Borbála azonban segíti őt az álczásban, mindketten sikeresen
megmenekülnek. Zrínyi segítséget kér a királytól, Szulimán azonban elfogja a postagalambot és támadást indít
Szigetvár ellen.

14. Ének
Alderán egy gonosz varázsló az alvilág erejét hívja segítségül. Demirhám bejut a várba ahol harcba száll Deli Viddel,
előbb a török, később a magyar is meghal.

15. Ének
Zrínyiék kitörnek a várból másnap reggel, megöli Szulimánt, majd ő egy janicsár pisztolya által hal meg, ahogyan
megálmodta. Isten elűzeti a törököket segítő fúriákat, minden magyar lelke a Mennyországba jut.
 Kármán József: Fanni hagyományai
A Fanni hagyományai valójában egy fiatal lány, Fanni naplója. A naplót egy ismeretlen férfi küldi el az
Uránia szerkesztőségébe azokkal a levelekkel együtt, amelyeket Fanni a barátnőjének írt.

A lány édesanyja korán meghalt, s édesapja új felesége nem törődik a lánnyal. Megtudjuk, hogy apja ridegen
bánik leányával, s mostohája sem túl kedves hozzá. A ház lakói szolgaként tekíntenek rá. Időközben beteg lesz,
fájdalmait csendben tűri. Édesapja rájön, hogy megbántotta lányát ezért, Fannit lelkiismeretesen ápolja betegágyán.

A bevezetés után olvashatjuk a „napi jegyzéseket, leveleket”. Fanni, ha egy kis nyugalomra vágyik, a kertben
lévő veteményeskert lugasába menekül. Életében nagy változás történik, amikor megismerkedik a falu
zsellérkunyhójába költöző asszonnyal, s két kedves gyermekével. Az asszony elmeséli, hogy valójában nemesi
származású, s fiatalon lett egy báró felesége, azonban a báró meghalt, s ő nem tudta a hitelezőket kifizetni, így
mindenét el kellett adnia. Így történt, hogy szegény sorsra jutott. Fanni mindenben próbálja segíteni az asszonyt,
családja azonban nem nézi jó szemmel, hogy egy nem megfelelő rangú emberrel barátkozik.

Fanni egyre jobban vágyik a szeretetre, a megértésre, a kedvességre, amit családjától sohasem kap meg.
Barátnője, az elszegényedett asszony beszél neki először a szerelemről, s bíztatja, hogy járjon társaságba, ne ítélje
magát magányosságra.

A lány családjával együtt lesz hivatalos a szomszédságban lévő nemesi kúriába. A család készülődésének
segítése Fanni minden idejét lefoglalja, így magára alig jut ideje – csak egy egyszerű kis ruhácskát talál, amiben
elmehet a rendezvényre.

Megismerkedik T. Józseffel, majd hamarosan egymásba szeretnek. Az ifjú gyakori vendég lesz Fanniék
házában, így néhány boldog hetet tölthetnek együtt. Később a szomszéd leány, akit Teréznek hívnak, ismét
összehozza a korábbi társaságot, így a két szerelmes újra együtt lehet, de boldogságuk nem felhőtlen, mivel pletykálni
kezdenek róluk. Fanni édesapja felháborodik, hogy mit képzel lánya – ingyenélővel szűri össze a levet, amikor
szerinte csak a pénz és a föld számít. Teréz nagy nehezen eléri, hogy Fanni még egy hetet velük tölthessen, azonban
a boldogságnak hamarosan vége szakad.

Később megérkezik gróf É-né, aki összebarátkozik Fannival. A lány elmeséli neki barátnője sorsát, vagyis,
hogy nemesi származású, de mégis nyomorban kénytelen élni. Kiderül, hogy a két asszony ismeri egymást, ezért É-
né azonnal kocsit küld a bárónéért és gyermekeikért. Fanni ezzel jót tesz barátnőjével, de azon az áron, hogy ismét
magányos lesz.

Még egy utolsó összejövetelre elmegy, ahol azonban rádöbben, hogy hírbe hozták ifjú szerelmével, ezért
mindenki eltávolodott tőle. El kell viselnie azt is, hogy mostohaanyja kegyetlenkedik vele, s szemrehányásait is el
kell viselnie. A sorozatos megrázkódtatások következtében Fanni egyre betegebb lesz, s csendesen hal bele a bánatba.
 Mikes Kelemen: Törökországi levelek

Első levél – Gallipoli, 1717. 10 octobris

Szerencsésen megérkeztek Franciaországból. Leírja a hajóutat, annak veszélyeit és a kialakult hullámokat

Erdély hegyeihez hasonlítja, mesél a tengeri betegségről is. A fejedelem még nem szállt le a hajóból, egy felnyergelt
lovat kapott ajándékba. Mikes leírása alapján elég gyenge ellátásban van részük.

37.-ik levél –Rodostó, 28. maji 1720. ,,úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem feledhetem Zágont”

Megjelenik a honvágy fogalma. Az olvasó egy körültekintő leírást olvashat Rodostóról és környékéről,
kívűlről befele haladva. Elmeséli, hogy a gyapottermesztésről hazája jut eszébe. Sorba véve leírja a bujdosók
szokásait, melyek leginkább a kolostorbeli szabályoknak felelnek meg. Ezt követően bemutatja a fejedelem
időtöltéseit is: vadászat, írás, imádkozás, vendégség. A végén pedig saját napjait meséli el.

56.-ik levél – Rodostó, 15. septembris 1724.

A fejedelem vadászni van, addig ő vezeti a bujdosókat testvérével. Elmesél egy Franciaországi lánykérés
történetet és, hogy találkoznia kell Zsuzsival. Legvégül pedig, a jól megírt levelet a töltöttkáposztához hasonlítja,
hiszen hiányzik neki hazájának gasztronómiája.

77.-ik levél – Rodostó, 4-ik decembris 1726.

Összehasonlítja a Törökországi szüretet az otthonival, azonban alig lel bármi közöset bennük. Egy
olvasmányélményét felhasználva, leírja egy francia szerelmespár történetét.

112.-ik levél – Rodostó, 8. aprilis 1735.

A fejedelem halálát írja le, megrendülten számol be az árvaság és a g6yász fogalmáról, melyet nem csak a
fejedelem halála de az örökös hazátlanság is előidéz. A fejedelem nagypénteken halt meg, akárcsak Krisztus (imitatio
Christi). Nagycsütörtökön virrasztottak a fejedelem ágya mellett.

113.-ik levél – Rodostó, 16. aprilis 1735.

Leírja a fejedelem végrendeletét, annak végrehajtási folyamatát és a temetési szertartást. A szívét

Franciaországba küldték, a szolgáira pénzt hagyott melyet ugyancsak Franciaországban kellene felvenniük a
bujdosóknak.

207.-ik levél – Rodostó, 20 decembris 1758.

Mikes 69 éves, úgy érzi, hogy életét haszontalan bújdosással töltötte. Október 20.-án rajta kívül az utolsó
bujdosó is meghalt, így teljesen magára maradt.
 Jókai Mór: Az Arany Ember
I. Rész
A dunai Vaskapu leírásával kezdődik. 1828-ban kezdődik a cselekmény, megismerjük Fabula Jánost, Tímár
Mihályt, Trikalisz Eutymot és Timéát. A Szt. Borbála hajó, Brazovics Athanázé, viharba keveredik, 72 ló húzza a
partról. Egy elszabadult szélmalom közeledik a hajó fele.
Trikalisz észreveszi, hogy egy török gálya üldözi őket,azokkal elhitetik, hogy a hajójuk elsüllyedt így
visszafordulnak.
Az Orsovai kikötőből 12-kor indulnak el, de az erős szembeszél miatt ki kell kötniük egy lakatlannak hitt
szigeten. Egy házra találnak melyben Teréza mama lakik lányával Noémivel és Almirával a kutyával. Timéa
ellátásáért Teréza mama nem pénzt kér, hanem csereárut. Hamarosan kiderül, hogy Krisztyán Tódor, Noémi jegyese
évente 1x meglátogatja őket és pénzt kér, végül Noémi arany karkötőjét viszi el.
Teréza mama elmeséli Tímárnak a történetüket, a férje kezes volt egy üzletben Krisztyán és Brazovics között,
mikor Tódor megszökött Athanáz a férjétől kérte a pénzt ezért teljesen leszegényedtek és Noémival a szigetre
menekültek, amelyik egyik országhoz sem tartozik így nem kell adót fizetniük és mindent maguknak termelnek meg.
Másnap reggel kiderül, hogy Trikalisz igazából Ali Csorbadzsi aki menekül a szultán elől, halála előtt
figyelmezteti, hogy figyeljen a zsákra amelyiken Vörös Hold van. Timár gondolkozik a vagyonon, felébreszti Timéát
akit egy sápadt alabástrom szoborhoz hasonlítja az író. Kikötnek, de a pap nem akarja eltemetni Ali-t mert nem gyónt
és öngyilkosságot követett el, végül egy babona felelevenítésével ráveszi Timár, hogy a Dunába dobják a holttestet
és írásos jelentést kér tőlük, hogy ezt megtették. Mikor felszállnak a katonák MO.-n Timár átadja az írásokat a
katonáknak amiket a temetésen szerzett, a katonák vezetője nevezi őt először arany embernek. Timár nem érti teljesen
Ali utolsó szavait, az Alföldön egy fa killyukasztotta a hajó alját, elsüllyedt és mindenki csónakba menekül.

II. Rész

Megérkeznek Athanázhoz, ahol megismerjük Zófiat (szobalány volt) és Atheliet (a lánya), illetve Kacsukát.
Athanáz jól fogadja Timéát a vagyona miatt, azonban az asszonyok rosszul kezelik őt. Tímár elmegy kiemelni a búzát
az elsüllyedt hajóból. Kacsuka ötlete alapján Timár a kiemelt gabonából kenyeret akar sütni a katonáknak, megtalálja
a két zsák aranyat, így gazdagabb mint Timéa, de a lelkiismerete nem tiszta.

Eltelik pát év, Timár házat vesz a Rácz utcában és legalizálja a vagyonát, végül a jó búzából készült kenyér
jut a katonáknak és az ázott a gazdágnak. Bécsben egyezséget köt, 30.000 holdas bírtok Leveticén, felszántja a földet
és beveti gabonával. Kacsuka udvarol Timéának Athalie kérésér, a lány megkeresztelkedik és varrja, hímezi az
esküvői ruhát, amiről azt hiszi, hogy az övé, később kiderül, hogy az Athalié. Timár nagy népszerűségnek örvend
Komáromban, arany embernek tartják, vásárolja a földeket a Monostori dombon. Brazovics egyre rosszabb
üzletember, elszegényedik, majd szívrohamban meghal. Kacsuka visszaadja a gyűrűt Athalie-nak, Timár megveszi
Brazovics házát és Timéa nevére iratja, majd megkéri a lány kezét, így Athalie a cselédjévé válik.
III. Rész

Timéa megkeresztelkedik felveszi a Zsuzsanna nevet, az esküvő után kiderül, hogy Timéa nem szereti
Timárt.Elmennek egy európai körútra, majd mikor hazatérnek Timár egy irodát vesz Timéának, Athalie elmondja a
férfinek, hogy a felesége Kascukát szereti, aki ennek hatására elmenekül a hóesésben Baja fele. Kiköt a Senki szigetén,
ahol 3 éve nem járt, kellemes időszakot tölt ott el Noémivel. Ennek hatására 90 évre bérli a nők nevében a szigetet és
bosszút esköszik Tódor ellen. Noémi bevallja, hogy tetszik neki a férfi és maradásra kéri, ő meglepődik és hazatér.
Az úton 2 lövés éri, mindkettőt Tódor adta le, akinek munkát ajánl Brazilíában annak reményében, hogy nem tér
vissza a veszélyes utazásról. Timéa megtalálja a vagyonát, ezért Timár visszautazik a Senki szigetére, a csónakját
elviszi a víz, ezért 5 hónapra kinn reked. Ezután hazatér, ahol realizálja, hogy Timéa megtanult még 2 nyelven és
egyre jobban ért az üzletvezetéshez. Odaadja a lánynak a medált, az anyja arcképével.

IV. Rész

Timár a Szt. István rend tagja lesz, megszületik Noémival közös fia, Dódi. Ősszel visszatér Komáromba.
Timéa beteg, ezért elutazik Atheliével a hegyekbe. Közben Timár egy székely fafaragót bérel fel, azért, hogy meglepje
Timéát, igazából Noémi háza a lényeges. Timár megbetegszik, 13 napig kritikus aztán mire meggyógyulna, Dódi
meghal torokgyíkban, igy depresszióba esik. Noémia hazaküldi, hogy látogasson meg valami balatoni orvosokat,
hogy rendbejöjjön. Öngyilkosságot tervez, mindenét Tímeára és a szegényekre akarja hagyni, azt mondja
oKomáromban, hogy Egyiptomba utazik, igazából Noémit megy meglátogatni. A Senki Szigetén újabb gyermeke
születik, felépül a ház. 5 évvel később, Teréza mama szívbetegségben meghal és Cyril (a pap aki nem akarta eltemetni
Ali-t) tartja meg a temetési szertartást.

V. Rész

Timéa megcsalja Timárt, aki ezért és Noémia miatt válni akar. Athalie a falikép segítségével le akarja leplezni
Timéát. Időközben levél érkezik Braziliából, Tódor oriási kárt okoztt, de élve hazatért. Timár eltéved a Dunán a nagy
ködben, Balatonfüred környékén.Tódor megöli Amirát, majd elveszíti pénztárcáját. Timár megtalálja Tódor holttestét
éppen mikor öngyilkos akar lenni. Ezért látja a kiutat, elmenekül a szigetre. Eltemetik a holttestét, Timéa fél Athelietől
ezért a kardjával alszik. Tímár elmeséli Noéminek a helyzetet, aki megbocsát neki, megtanítják Dódit írni és ő
figyelmezteti Timéát. Timéa és Kacsuka megtartja az esküvőt, amitől Athalie robban és megpróbálja megölni a lányt.
Elitélik a lányt, majd 40 évvel később látjuk újra a szereplők életét. Noémi és Timár családja a Senki szigetére
költözött és ott élnek boldogan.
 Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

 Bevezetés

Mikszáth leírja, hogyan ismerkedett meg Pongrácz István történetével, mivel sokszor ebédelt Pongrácz
Károllyal, aki mesélt neki István történetéről. Leírása alapján, nem volt eszes, de annál nagyobb ambicióval
rendelkezett és feltünési viszketegsége volt, ezért bolondnak tetette magát.

 Első rész
Gróf Pongrácz István

Nedec várában lakott, István a várúr és a középkorban képzeli magát, annak ellenére, hogy az 1800-as ével
végén él. Kapunk egy áttekintő leírást kinézetéről és egy epizódban a sántitásának oka is kiderül (lovas baleset). Két
naponta hadgyakorlatot tart. Nem találkozik az úrakkal, mivel nincsen felesége, ezért megveszi a zsolnai vásárból a
sokat tapasztalt, szép Estellát. (600 ft-ért). István teljes mértékben a középkori szokások szerint él, Estellát is gyakran
megveri őt azonban nem zavarja ez, mert az a célja, hogy feleségül vettese magát. István csak Medici Katalint szerette,
aki már halott. Az emberek kezdték megszokni és elhinni az István által kialakított normalitásban.

A báró Behenczyék

3-an laknak egy lakásban, Pál és Károly illetve a mindenes Rózsikané. A lakásuk omladozó, mert Pál
elköltötte a pénzét nőkre. Károly eladja a harangot a papnak, amiért apja dühös lesz és elkergeti őt. A fiú Istvánhoz
megy, ahol udvari orvos lesz belőle és megállapítja, hogy István nem őrült. Meglát az udvarban 1 rózsát, amit
Motesiczky asszonynak küld, aki ugyancsak a múltban él, tőle kapja a Don Quijote kötetet. Károlynak tetszik Estella,
vacsora közben megfogja a lábát, ezért Behenczy báró egy csapóajtón a börtönbe küldte. Estella megharagszik, hogy
a férje nem szereti és megszökteti Károlyt, amiért István mindkettőjüket rabnak nevezi.

 Második rész
Trnowszkyak

A 3 fiú (Péter, Gáspár és György) édesapja meghal, mindhárman 3000 ft-t örökölnek. Évekkel később Péter
és Gáspár gazdag és fösvény kereskedő lesz, György szegényen meghal, 14 éves lánya Apolka pedig árván marad.
Vágül Klivényi fogadja örökbe, a testvérek nem akarnak neki pénzt adni, gyámja sokszor megveri. Péter találkozik a
sovány Apolkával, mézeskalácsot ad neki, ezt megtudja Gáspár es a 2 testvér újból versengeni kezd. Végül Apolka
felváltva lakik a rokonainál, Miloszláv (Gáspár fia) beleszeret Apolkába és feleségül akarja venni. Mikor ez kitudódik
mindkét testvér megharagszik. Behenczy Pálnak megteteszik Apolka ezért színházjegyet vesz, Klivényi és Miloszláv
összeverekednek, Apolka elszalad. Végül Blázy veszi kezébe a lány sorsát.
  Harmadik rész

István megérkezik Zsolna határába, ahol behívják iszogatni és középkoriként egyezséget kötnek vele. Ameddig
Estella meg nem kerül, megkapja Apolkát túsznak. István megünnepli győzelmét Besztercebánya ellen, Apolkát
luxusban élteti, féltékeny lesz mikor Ordódy megcsókolja a lányt és kihívja egy párviadalra amelynek során megsérül.
István örökbe fogadja Apolkát, az ügyvéd aki elvégzi a papírmunkát épprn Miloszláv, mikor megkéri a lány kezét
István nem egyezik bele. Emilt börtönbe zárja, kiderül hogy megkapta apja vagyonát Apolka pedig a Péterét, Apolka
gyűrűbe írt levéllel kér segítséget.

 Negyedik rész

A főispánnak sem akarja kiengedni Emilt, végül Vakarcs a megoldás, aki 1 kis alagúton bemászik a várba. István
kezd megbolondulni, Károlytól megveszik Estellát 600 ft-ért és beadják Istvánnak. A nő meghízott ée megcsúnyult.
István beismeri, hogy vesztett kiadja Apolkát és elköszön szeretteitől. Megölte kedvenc lovát és koporsóba fektette,
felvette kedvenc ruháját és mérget vette be. Nem az akaratának megfelelően temették el.
 Móricz Zsigmond: Sárarany

 Első kötet

Turi Dani, fiatal és jól kinéző gazda, a menyecskék kedvence, késve érkezett haza, ahol a felesége (Erzsi),
akivel 5 éve házas és a 2 fia (Béla és Sanyika) mérgesen várták otthon. A férfinak csakis az üzletelésen járt az esze
és nem akarta megfogadni felesége szavait. A nő el volt keseredve, hogy csak ő neveli a 2 fiút. A falut ahol a
cselekmény játszódik Károlyi grófról nevezték el Kiskarának. A falusiak mind búzatermeléssel foglalkoznak, Turi
Dani azonban nagyobban gondolkozik és búza helyett repcemagot és káposztát vetett. Apósától kapott földet bérbe
adta és elment a vadászkastélyban tartozkodó grófnézhoz, hogy a gróf földjének kibérlését kérelmezze.

Turi Dani vasárnap felvette az ünneplőjét és útra kelt, kikötött Takács Gyurinál, Erzsi unokatestvérénél akitől
lovat kért, Rárót, majd ellovagolt. Dani a városba ért ahol svábok laktak és nosztalgiázva indult el az ügyvéd fele,
hogy megszerezze a rég áhítatott földet, megegyeztek, hogy Dani meggyőzi a grófnét, hogy aláírja a bérleti zserződést.
Időközben az otthonmaradt Erzsit meglátogatta Takács Gyuri, akit mérgesen elküldött az asszony. Mari néni, Erzsi
családjának bejárónője elmesélte, hogy a szülei és az öreg Turi összevesztek, mert rosszul csinálta meg a tetőt a
családi háznál. Ezért a felesége dühösen várta otthon Danit, összevesztek amit a kis Béla végighalgatott, majd
mindenki megbékélt és nyugovóra tértek. Dani napokat otthon ült családjával, együtt imádkoztak Erzsivel és
foglalkozott fiaival, végül mikor Erzsi templomban volt Dani egy üzenetet kapott amelyet a grófnő küldött.

A grófnő sógórával, Lászlóval csalta férjét Miska grófot és a lány akivel a levelet Daninak küldte, Bora volt,
aki minden tudnivalót elmondott az asszonynak Daniról. A gróf napközben figyelte a munkásokat, majd meghallotta,
hogy Dani miben mesterkedik, azonban a férfi már a kastélyban volt és beszélt a grófnővel mire Miska gróf odaért.
Hazafele beállt dolgozni az aratók közé, este mikor hazaért és kedvesen közeledett a feleségéhez az átlátott a szitán
és összeveszett férjével, aki ennek hatására megverte az asszonyt. Erzsi vette a gyerekeket és elment velük a szüleihez,
azonban ott nem fogadták jó szívvel.

 Második kötet

Gyuri egész nyáron az üzleteléssel foglalkozott, októberben kiderült, hogy az édesanyja beteg, ezért hazafele
indultak. Útközben kendőt vett Borának, hiszen meg akarta szerezni a lányt Takács Gyuri elől. Elindul a család Turi
szüleihez, ahol boldog családnak tettetik magukat. Kellemes hangulatban telt az este, végül hazaindultak, azonban
Dani először a tanitóhoz ment be kártyázni, ahol elszomorodott hiszen megtudta, hogy a tanitó a Dunántúlra költözik.
Időközben megérkezett Gyuri és még 3 ember kártyázni, Dani mindent megnyert és a vagyona nagyrészét Bora
apjának adományozta akinél ott is aludt. Hazafele Gyuri bement Erzsihez ahol megcsókolta a nőt, hirtelen Béla rosszul
lett és habzott a szája. Éjszaka Bora csókolgatni kezdte Danit, aki ezt nem bánta azonban rosszul érezte magát. Reggel
hazament, megborotválkozott és elindult a grófnőhőz ahol aláírták a szerződést és Dani kihasználta a nő kiszolgáltatott
állapotát. 2 dörrenés hallatszott, a grófnő meghalt, Dani leterítette Lászlót és megölte a közeledő Gyurit. Hazaérve
Erzsi megmutatta neki a beteg fiút, ő elmesélte tettét, majd a rendőrök börtönbe zárták Danit, ahol elgondolkodott az
élet jelentésén Mi az élet? Sár. És az ember benne? Arany a sárban.
 Kosztolányi Dezső: Édes Anna

Kun Béla elrepül

1919. július 31-ét írtak. A proletárdiktatúra megbukott. A népbiztos, Kun Béla ékszerekkel és süteményekkel
jól megrakott repülőgépén menekült az országból.

A méltóságos úr, az elvtárs és a méltóságos asszony

Krisztinavárosban, az Attila utca 238. számú házban Vizy Kornél miniszteri jogtanácsos boldogan olvasta a
legfrissebb híreket. Már régóta várta a vörösök bukását. Katicát, a cselédjüket hívatta, hogy reteszelje el az ablakokat.
Közben Ficsor házmester érkezett, akiről köztudott, hogy nagy kommunista. Most persze igyekezett Vizyék kedvében
járni, azért jött, hogy megjavítsa régen elromlott csengőjüket. A szerelés alatt belépett Vizyné, aki első felindulásában
el akarta zavarni a kelletlen vendéget, de az olyan ajánlattal állt elő, amit még ő sem volt képes visszautasítani:
beajánlta unokahúgát cselédnek. Az asszony amúgy is elégedetlen volt már Katicával, így kapva kapott az alkalmon.

Fanyar vacsora

Időközben Katica (újból) elszökött hazulról, ezért Vizyné kénytelen volt maga elkészíteni szegényes
vacsorájukat. Az étkezésnél folyamatosan sopánkodott férjének eddigi cselédjeik lustaságáról és
megbízhatatlanságáról. Irigyelte a ház többi lakóját: Drumát, a fiatal ügyvédet és Movisztert, a beteges orvost, akiknek
szerinte olyan jó szolgálóik vannak. Mesélt az új lányról is, de Vizy nem figyelt oda. Őt most nem lehetett
kizökkenteni boldogságából, fejében csak a politikai változások és a régi forradalmi megmozdulások emlékei
kavarogtak.

Különböző izgalmak

Másnap reggel Vizyné kilenckor kelt. Legnagyobb megdöbbenésére azonban nem talált otthon senkit. Férje
korán elment, az asszony tisztában volt vele, hogy megcsalja őt, de emiatt már nem idegeskedett. Nagy nehezen azon
is túltette magát, hogy egyetlen lányát, Piroskát hat évesen elvitte a vörheny. De hol van Katica? A lány csak tíz
órakor érkezett, egész éjszaka barátjával, Hack Lajos hajóslegénnyel mulatott. Ezt látva Vizyné visszavonhatatlan
döntésre szánta el magát: véglegesen felmondott a cselédnek. Közeledett a búcsú napja, de Ficsor még mindig csak
ígérgette az új lány jöttét. Vizyné elkeseredésében felkeresett egy ferencvárosi cselédszerzőt, azonban rögtön
visszarettent, mikor tapasztalta a felhozatal minőségét.

Minisztérium és misztérium

Vizy nem sokat törődött a cselédek körüli hercehurcával. Neki sokkal fontosabb feladata volt a
minisztériumban: fel kellett elevenítenie régi érdekkapcsolatait. Egyszer azért feleségével együtt elment Ficsorékhoz,
s megfenyegette a házmestert, ha nem hozza el nekik a lányt, rendőri beavatkozásért folyamodik. Budapest
felszabadítása nem teljesen úgy sikerült, ahogy Vizyék várták: a románok megszállták a fővárost. Egy nap Vizyné
már nem bírta tovább, úgy határozott, megnézi majdani cselédjüket. Elment Bartosékhoz, a lány akkori gazdájához,
ahol az udvarban elbújva megleste a cselédet, akivel első látásra nagyon meg volt elégedve.

Anna

Augusztus 14-én aztán beállított Ficsor a beajánlott cseléddel. Anna (mert hogy így hívták) 19 éves,
középmagas, vékony testalkatú, barnásszőke hajú, kék szemű, félénk, visszahúzódó lány volt. Amíg Ficsor ott volt, ő
válaszolgatott a lányhoz feltett kérdésekre. Ezalatt Vizyné elkérte Anna cselédkönyvét, melyben elolvashatta korábbi
gazdái róla alkotott véleményét. Bár idegesítette félszeg viselkedése, Vizynének mégis megtetszett a lány. Kérte,
hozzák fel Anna batyuját, mely csupán néhány személyes holmit tartalmazott. Közben megérkezett Katica, akit
Vizyné gyorsan elbocsátott, mert nem akarta, hogy megfertőzze jellemével utódját. Ezután a házmester távozott, az
asszony pedig megmutatta Annának kvártélyát, melyet Katicáéhoz hasonlóan a konyhában rendezett be. Adott neki
némi vacsorát, és távozott.

Új seprő jól seper?

Anna azonban nem bírt enni a kapott ételből, mert azt áthatta a zongorában tartott kámfor szaga. Körülnézett
szegényes hajlékán, imádkozott, majd lefeküdt aludni. Reggel nagyon korán, fél öt körül kelt, így amikor Vizyék is
felébredtek, csodálkozva látták, hogy a lakás már ki van takarítva, és reggelihez van terítve. Nem akartak
elhamarkodott kijelentéseket tenni, de később be kellett látniuk, hogy Anna valóban olyan törekvő és szorgalmas,
mint hallották róla. Csupán egyszer történt egy kisebb baleset, mikor a lány összetört egy kis babatükröt. Igaz, erre
Vizyné nagyon meg is haragudott, tudniillik az ominózus tárgy egykor kislányáé volt. A dorgálást hallva Anna
leszaladt Ficsorékhoz, s közölte, ő nem marad itt tovább, mert nem tudja megszokni ezt a házat, de nagybátyja
lebeszélte erről az elhamarkodott lépésről.

A tünemény

A rendszerváltás után lehetővé vált, hogy Vizyék visszarendezzék lakásukat a diktatúra előtti állapotokba. Ez
annyiból állt, hogy Vizyné Anna segítségével szinte az összes bútort más helyre állította, aminek köszönhetően régi,
eldugott s már-már elfeledett használati tárgyak kerültek elő. Végül még egy dolgot szeretett volna tudni. Csapdákat
állított Annának, de az ő becsületén nem esett folt, így Vizyné meggyőződhetett róla, hogy a lány nem lop.

Vita a piskótáról, az irgalomról és az egyenlőségről

Mikor végeztek a nagytakarítással, amolyan második házavatót tartottak, melyre meghívták az összes lakót.
Eljöttek Drumáék, Moviszterék és Vizy úr tanácsos barátja, Tatár Gábor is családjával. Vizyné büszkén mesélt nekik
Annáról, gyakorlatilag hiba nélkülinek tüntette fel. Mikor megkínálta piskótával, Anna visszautasította, mondván
nem szereti a piskótát. Vizyné szemében ez is jó tulajdonság volt, de Moviszter felvilágosította, hogy a lány csak
azért nem kér piskótát, mert tudja, többet úgy sem ehetne belőle. Ezt követően még sokat vitáztak a szolga-úr
kapcsolat milyenségéről és helyességéről.
Legenda

Anna továbbra is szorgalmasan dolgozott. Nem volt torkos, nem igényelt pénzt, nem tartott szeretőket.
Egyetlen szenvedélye a munka volt. Még a házat is csak Vizyné kifejezett kérésére hagyta el. Ekkor, kimenője idején
felkereste volt gazdája, Bartosék házát. Már mindenfelé híre ment, mindenki róla beszélt, s mikor az emberek
találkoztak vele az utcán, mindig megfordultak utána, és megcsodálták.

Jancsi úrfi

Egy szeptemberi reggelen, az előzetes várakozáshoz képest három nappal később megérkezett Patikárius
Jancsi, Vizyné unokaöccse. A fiút kezdetben katonai iskolákba járatták, de apja bátyja halála után kivette, és polgári
pályára szánta. Vizy megígérte, segít a fiúnak munkát szerezni egy pesti bankban. Mikor Vizyék meglátták, rögtön
meggyőződhettek róla, hogy 21 éves kora ellenére még egyáltalán nem komolyodott meg. Hebrencs természetének
azonban nagyon jót tett a hivatali munka, valamivel komolyabbá vált. A bankban találkozott régen nem látott jó
barátjával, Elekes Józsival, akivel aztán szívesen töltötték együtt szabadidejüket. Ők ketten ideált is választottak
maguknak, udvarlásuk tárgya a két Tatár-lány: Ilonka és Margitka lett. Október elején Vizyéket rokonaik Egerbe
hívták szüretelni. Jancsi kikísérte őket a pályaudvarra, és elbúcsúzott tőlük.

Vad éjszaka

Bár eredetileg munkába készült, mégis eluralkodott rajta a vágy, hogy kihasználja egyedüllétét, és
megkörnyékezze Annát. Ezért rögtön hazament, s megebédelt. Az udvarlásban elég tehetségtelen volt, így délben
elszalasztotta az alkalmat. Mivel azonban a bankba menni sem volt kedve, inkább betegnek tettette magát. Este
azonban már nem bírta tovább türtőztetni magát. Miután Anna lefeküdt, belopódzott a konyhába, s a lány mellé
heveredett. Anna kezdetben tiltakozott, de aztán magával ragadta a szenvedély.

Szerelem

A következő négy nap a szerelem mámorában telt. Jancsi fordított sorrendben járta be az udvarlás útját.
Miután teljesen megkapta a lányt a második napon a száját, a harmadik napon a kezét csókolgatta, az utolsó nap pedig
már magázta. Végül elhívta barátját, Józsit, akinek mindenáron el akarta újságolni az eseményeket, de csak annyit
vallt be, hogy egy Marianne nevű előkelő színésznővel jár. Józsi azonban nem ismerte fel a fiktív hírességben Annát.

Valami nagyon keserű

Másnap megérkeztek Vizyék, akik a történtek ellenére otthon mindent rendben találtak. Ezután Jancsi kerülte
Anna társaságát, de a lány egyszer odalépett hozzá, s csak annyit közölt vele: szégyen. Az úrfi rögtön megértette,
miről van szó. Végül egy nőgyógyász barátjától szerzett valamilyen port, s megkérte Annát, vegye be. Bár kezdetben
nagyon rosszul lett tőle: előbb a látása, majd a hallása ment el, végül szerencsésen elmúlt a baj. Mikor aztán Jancsi
számára egyre kínosabb lett az ottlakás, elhatározta, hogy elköltözik. Talált is magának új otthont, ahova Anna vitte
utána cuccait. A fiú egy zacskó gesztenyével hálálta meg kedvességét, s a lány ekkor döbbent rá, hogy Jancsi nem
haragszik rá.
Tél

Anna jókedvű volt, még énekelt is néha. Egyszer azonban csúnyán elvágta az ujját. Moviszter
meggyógyította. Ezalatt összebarátkozott Etellel és Stefivel, Moviszterék és Drumáék cselédjeivel. Közben
beköszöntött a tél, egyre hidegebb lett. Vizyék kályháival rengeteg baj volt. Egyszer átjött Báthory Árpád, a szomszéd
házban lakó kéményseprő, aki rendbe tette a rakoncátlankodó masinákat. Aztán a férfi máskor is beköszönt, s arra
panaszkodott, hogy felesége halála óta nincs asszony a háznál, aki nevelné 14 éves lányát. Anna ez ügyben
gondolkodási időt kért. Karácsonyra Vizyék megajándékozták egymást. Anna Katica korábbi lélekmelegítőjét kapta.

Anyag, szellem, lélek

Január 6-án, egy politikai vacsoráról hazajövet Vizyék lakásukban találták Báthoryt. Ekkor tudták meg, hogy
a kéményseprő megkérte a lány kezét. Nem sokkal ezután Anna egyszer csak minden kertelés nélkül közölte, hogy
felmond, mert feleségül megy Báthoryhoz. Vizyné kétségbeesett. Mindent bevetett, hisztérikus rohamokat produkált,
betegnek tettette magát, csak hogy Anna megmásítsa döntését. Végül a lelki terror eredményre vezetett: a lány
megtört, s maradt.

Farsang

Februárban Józsi levelet kapott Jancsiról, mely barátja halálhírét tudatta. Csak később jött rá, hogy a levelet
maga Jancsi küldte, s az tulajdonképpen egy meghívó törzshelyükre, a Club des Parisiens-ba. Az álarcsobál előtt
Jancsi - nőnek öltözve - még szüleit is meglátogatta, majd a klubba hajtatott. A farsang nem sikerült túl jól, a
meghívottak közül sokan nem jöttek el, nem figyeltek különösebben rá, ráadásul az ünnepség egy csomó pénzbe
került. Távozóban a városban Jancsi utcalányokkal találkozott, s hagyta, hogy egyikük be is csalogassa szobájába.

A rémület

Hosszú várakozás után Vizy Kornélt helyettes államtitkárrá léptették elő. A nagy esemény tiszteletére Vizyék
úgy határoztak, estélyt adnak, amelyre meghívják minden jótevőjüket. Erre az alkalomra az egész házat átalakították,
Ficsorék, Moviszterék és Drumáék szívesen segédkeztek cselédjeikkel együtt. A mulatság nagyon jól sikerült, a
vendégek hajnali háromkor hagyták el az épületet. Vizyné annyira fáradt volt, hogy azonnal ágynak esett, de előbb
meghagyta Annának, hogy ő is feküdjön le, majd reggel kitakarít. A lány azonban másként cselekedett. Elkezdett
enni, majd előkerítette a konyhakést, s belopódzott gazdái hálószobájába. Leült Vizyné ágyára, majd mikor az asszony
felocsúdott, egy gyors mozdulattal szíven szúrta. Kiáltására férje is felébredt, s mindenre elszántan vetette magát
Annára. Hosszú dulakodás kezdődött, végül a lány több késszúrással végzett vele. Mikor Anna belátta tettét, lerogyott
a heverőre, és elaludt. Délután kettőig senki sem figyelt fel a szokatlan némaságra, akkor viszont már rendőrt hívtak.
Szűcs Antal őrmester vezetésével feltörték az ajtót. A lakásban Annát találták, a hálószobában pedig két vérbe fagyott
holttest hevert. A lány rögtön beismerte bűnösségét, bár azt nem tudta megmondani, miért is tette azt. Annát
elszállították, majd kis idő múlva Ficsorékat is, mert bűnrészesség gyanúja lépett fel. Az egész ház a történtekről
beszélt. Még Katica is megjelent, jó cselédhez illően visszajött megsiratni régi gazdáit.
Miért...?

A börtönben Anna beismert mindent. Az ügyet igyekeztek a lehető legnagyobb gonddal tisztázni, mivel
időközben felmerültek esetleges politikai indíttatások is. A tárgyalásra, amit novemberben tartottak, hivatalból
rendeltek a lány mellé védőügyvédet. Az, mivel ez volt első komoly tárgyalása, rendkívül körültekintően készült fel
az esetből. Először Annával nagy nehezen, a bíró segítségével nyilvánosan is elmondatták a történteket, majd a vádirat
felolvasása után következtek a tanúk. Druma Szilárd mélyen elítélte Anna cselekedetét, s nem zárta ki az összeesküvés
lehetőségét sem. Szűcs Antal helyszíni tapasztalatait ismertette, majd Moviszterné következett, aki rendkívül
csodálkozott a történteken. Ficsorék, hogy magukat védjék, minden rosszat összehordtak Annáról. (Sikeresen, őket
ugyanis felmentették.) Egyedül Moviszter Miklós volt, aki Vizyéket hibáztatta, szerinte durván, embertelenül bántak
a lánnyal, s ez vezetett a tragédiához. Etel és Stefi dicsérték Annát és gazdáikat is. A tényleges vitát az ügyvéd
igencsak hosszúra nyúlt védőbeszéde zárta. Háromnegyed óra múlva megszületett az ítélet: Édes Annát bűnösnek
találták, és 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. Ennek végrehajtására a márianosztrai fegyintézetben került sor.

Párbeszéd egy zöld kerítéses ház előtt

Epilógus. 1922-et írtak. A néhai Vizy Kornél háza külsőleg nem változott. Az épületet Patikárius Ferenc
örökölte, aki Ficsorék elköltözése után bérbe adta azt az új gondnoknak, Drumának. Ő Vizyék lakásában ügyvédi
irodát üzemeltetett. Moviszter is élt még, dacára igencsak előrehaladott cukorbetegségének. Egyik délután Tatár
Gábor két kortesével sétált a Tábor utcában. Megálltak egy zöld kerítéses ház előtt, ahol a hírlapírót, Kosztolányi
Dezsőt és családját vélték felfedezni. Barátian elvitatkozgattak azon, a könyv írója, vajon melyik politikai oldallal
szimpatizál.
 Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

Összejövetel van a Baradlay birtokon, Baradlay Kazimir éppen halálán van, ezért lediktálja feleségének,
Marienak a végrendeletét fiait illetően (Baradlay Ödön maradjon Szentpéterváron ameddig a lány aki miatt apja oda
küldte újra nem házasodik, Baradlay Richárd élete végéig maradjon katona és sosem nősülhet meg, Baradlay Jenő
maradjon Bécsben, Marie pedig házasodjon össze Rideghváry Bencével), az asszony megfogadja hogy minden
ellenkezőképpen fog csinálni. A temetéi beszédből kiderül, hogy Kazimir zsarnokoskodó, kegyetlen, vármegyei
tisztviselő volt. Tallérosy Zebulon késve érkezik és a maga tört magyarságával elmeséli késésének okát, majd lassan
eloszlik a tömeg.

A cári birtokon estélyt tartanak, ahonnan Ödön és barátja Leonin megszökik, egy földalatti illegálisan működő
színházba, azonban onnan is tovább állnak hiszen Ödön megkapja anyjának hívó levelét. Ketten útra indulnak, számos
kalandot élnek túl, elkapja őket a hóvihar, eltévednek, megtámadják őket a farkasok, az irdatlan hidegben Ödön
beleesik egy lékbe.

Richárd találkozik a pappal akit beidéztek a temetési szertartás miatt, félreértés miatt luxusban kezelik amit
Richárd kifizet neki, majd megjelenik Jenő, aki fülig szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba. Richárd öccsét Öregnek
nevezi (FONTOS). Richárd a Plankenhorst estélyen epekedik Edit kisasszony után, akit a lakosok cselédként
kezelnek. Ezt követően Richárd leadja egy asszony képét a sajátjának cseréjében a zsidó kereskedőnek és egy jó acélú
kardot is vásárol. Időközben Ödön hazatér és az édesanyja bevezeti hozzá Arankát, a pár elfogadja, hogy lesz úra es
úrnője a Baradlay háznak. Gyűlnek az emberek akik azt hiszik, hogy Rideghváry Bence Kazimírné esküvő lesz, Bence
vérpadot ígér az átverésért. Üléseznek a fehér és fekete tollasok, mikor elszabadulna a pokol, Ödön bejön és felállítja
Rieghváryt a főispáni székből hiszen az nem őt illeti.

1848. 03. 13. – án kitör a bécsi forradalom, a Plankenhorst ház az egyik főhadiszállás lesz, Ödön szónokol a
szabadságért amit Alfonsine gondosan lejegyez. Jenő mindenből kimarad, a fellázadt nép megérgezik a kolostorhoz
ahol Richárd rájön, hogy mostohaszülei Editet a kolostorba adták be. Pál úrral elűzik a tömeget. Baradlayné haza
akarja vinni fiát Magyarországra, de ha valami rosszul sül el vagy Palvicz Ottó vagy a saját katonái ölik meg
Richárdot. A fiú hallgat anyjára és hazaindul, Edit pedig eltéríti Palvicz Ottó csapatait. Az asszony felvilágosítja
legkisebb fiát, hogy a Plankenhorst hölgyeknek csupán egy játékszer, ezért ő is hazatér Budapestre. Időközben
Richárd csapatai 6 napnyi menekülés után hazaérkeznek Magyarországra. Ödönék hadserege harcol Kassán, éppen
mikor kifogy a lőszerük jelenik meg Richárd a csapataival, így évek múltán a testvérek összetalálkoznak. Ottó halálos
sebet kap, majd Richárdot Pál úr saját életével menti meg. Richárd meghallgatja Palvicz titkát, született egy fia
Afonsinetól, megesküszik, hogy megkeresi. Zebulont szökés közben elkapja Rideghváry és aláírat vele egy papírt
melyben az orosz cár segítségét kérik fel a magyar csapatok ellen.

A magyar csapatokban áruló van, de hamar megkapják és megölik őt. Megkezdődik Buda várának ostroma,
amit Richárd és Ödön egyesített erővel meggyőz. Ezután Richárd megtalálja Károlykát. Lánghy Bertalan meghal.
Ödön megkapja az útlevelet Zebulontól, amivel Angliába mehet, de végül nem utazik el. Hazatér és várja beidézését,
levelet kapnak Baradlay Eugén névre, amit Jenő kap meg és nem szól róla senkinek. A család később tudja csak meg
Jenő halálhírét és egyedüli hősnek nevezi Ödön öccsét, hiszen emberfeletti áldozatot vitt véghez. Alfonsine bízik
abban, hogy az éjszaka folyamán Richárd is meghal, azonban utolsó pillanatban a bíró mind a 120 elítéltett
szabadlábra helyezi.

Richárd és Edit összeházasodi, Edit megkapja Plankenhorst Alfréd minden pénzét. Alfonsine egyedül,
magányosan és céltalanul hal meg. Károly apja pénzéből Amerikába utazik.
 Katona József: Bánk Bán

 Előversengés

Ottó és Biberack beszélgetésével kezdődik, Ottó elmeséli, hogy mennyire szerelmes Melindába. Ekkor
érkezik meg Gertrudis aki száműzi Ottót az udvarból ezért nem vehet részt még az esti bálon sem.

 Első szakasz

Petur bán fel van háborodva, mivel a hátrahagyott Gertrudis kivételezik a merániakkal, szerintük Bánk Bán
a megoldás. Petur levelet küld Bánk Bánnak, hogy térjen haza mert veszélyben a haza és Melinda. Mikor hazatér
Peturhoz hivatalos Bánk, ahol Biberach végighallgatja kettejük szóváltását. Melinda elmegy Ottóval egy éjszakai
randevúra, Bánk össze van zavarodva, mert felesége neve a titkos találkozás jelszava. Biberach segít Ottónak,
valamiért cserébe. Izodóra szerelmes Ottóba. Ottó közben találkozik Melindával és elmondja, hogy Fülöp király
megölésével vádolják, majd letérdel a lány előtt és kezét a homlokára szorítja, amit Bánk Bán lát és Melinda pedig
megveti a férfit. Melindát 4 napig kitiltják az udvarból, mert illetlenül beszélt az érkező Gertrudissal. Miután egyedül
maradnak, testvére megharagszi Ottóra, aki Biberachtól kér segítséget. Ő altató és hevítő port ad a férfinek. Bánk Bán
egyedül érkezik a terembe, választania kell, hogy a szerelmével keletkezett problémát vagy a népének problémáját
oldja meg. (Haza vagy szeretet?)

 Második szakasz

Petur, Simon és Mikhál bán, Perurnál gyűléseznek. A lázadás mellett döntenek, melynek a címere egy vérben
fetrengő asszony, ekkor érkezik meg Bánk Bán. Összeveszznek, mivel Bánk nem akar fellázadni, végül Petur belátja,
hogy igaza van és észhez tér. Időközben jön valaki, Biberach, aki tudta a titkos jelszót.

 Harmadik szakasz

Bánk hazatér feleségéhez, aki bevette a hevítő port, Bánk érzi, hogy baj van, majd gyanuja egyre nagyobb.
Tiborc panaszkodik a nagyúrnak, aki meghallgatja őt és egy zacskó aranyat akart neki adni, amit azonban Tiborc nem
fogad el, Bánk rábízza Melindát. Időközben Ottó és Biberach újból találkozik, Ottó megfenyegeti Biberachot majd
leszúrja a lovagot, aki még él amikor Myska bán megtalálja.

 Negyedik szakasz és ötödik szakasz

Gertrudis tudja, hogy Ottó ölte meg Fülöp herceget, Izidóra haza akar menni Németországba és elmondja
Bánknak a porokat. Melinda minden vádat a királynőre zúdit, aki elküldi őt az udvarból. Mikhál is elmondja vádait,
aztán érkezik meg Bánk. Gertrudis nem fogadja el a ráolvasott bűnöket, Bánk leszúrja a királynőt. Ottó elmenekül
mikor a hazaszabadítók összeütköznek a palota őreivel. Feleségének temetésére hazatér II. Endre is, nem tudni, hogy
Bánk a gyilkos. A nyomozás során Ottó számtalan bűne derül ki, a király is belátja, hogy halála felesége hibája. Bánk
bevallja tettét és annak okát is, nem akar párbajozni II. Endrével, kiderül, hogy Gertrudis nem tudott Ottó tervéről.
Tiborc érkezik meg, Melinda holttestével, Bánkot elengedik ,,Vannak oly esetek, hol a kegyelem írtóztatóbb’’
 Madách Imre: Az ember tragédiája

 Első szín – Mennyország

Az Úr befejezte a teremtést és Lucifer kivételével az összes angyal dicsőíti teremtését. Tiszteletlensége miatt
és azért mert az Úrral 1 szintre helyezte magát, a Teremtő száműzi őt és megkapja az Édenben található tudás és
halhatatlanság fáját. (A gép forog, az alkotó pihen. – Úr)

 Második szín –Paradicsom

Ádám és Éva gondtalan életét mutatja be, majd megjelenik Lucifer kísértése. Az Úr kétszer figyelmezteti
őket, de végül kíváncsiságuk és tudásvágyuk miatt csak esznek a gyümölcsből. Ki lesznek tiltva az Édenkertből.
(Ádám, Ádám. Elhagytál engemet, Elhagylak én is, lásd mit érsz magadban – Úr)

 Harmadik szín – Pálmafás vidék

Ádám és Éva kunyhót építenek, Ádám, pedig elégtelenkedik, amiért Lucifer nem szabadította meg a
gravitációtól és nem érzi a tudást sem. Megidézi Luci a Földszellemet. Ádám a jövőbe szeretne látni mindenáron.

 Negyedik szín – Egyiptom

Ádám ül a trónjában ameddig a rabszolgák piramist építenek. Ádám nem érzi elégedettnek magát, mivel nem
küzdött meg a hatalmáért, azonban a piramis halhatatlanná teszi majd. Befut egy rabszolga, aki meghal a
kimerültségben. Megjelenik Éva, akibe Ádám rögtön beleszeret, a nő felnyítja szemeit és megjelenik a
szabadságeszme. Megkéri Lucifert mutassa meg a jövőt, ott azonban bekövetkezik a birodalom hanyatlása és teste
egy múzeumi tárgya válik. Tovább haladnak az időben.

 Ötödik szín – Athén

Ádám a népért harcol, Éva és Kimón áldozatot mutatnak be. Kimón nem érti apja miért harcol egy elnyűtt
népért. A nép unatkozik, a templom elé gyűl, felfordulást akarnak. 2 demagóg felszólal Miltiádesz ellen, Éva érti
miért itélik el férjét, hiszen ő is a nagyravágyástól félti őt. Lucifer a hírhozó a csapatok visszatérnek szervezési
okokból, igazából azonban a hadvezér sérülése a valódi ok. A nép Miltiádesz halálát követeli, így megjelenik a
szabadságeszme eltorzulásának motívuma. Lucifer és Ádám halála előtt, az Úr közbeszól megelőzve azt.

 Hatodik szín – Róma

Mindenki a pillanatnyi élvezeteknek él, kéjhölgyek veszik őket körül és gladiátor harcot néznek. Orgiába
torzul az este, Hippia arra gyanakszik, hogy elkapta a pestist, ami a rómaiaik érdektelenségét mutatja. Hirtelen
behallatszik valami kiáltozás, mire Lucifer azt mondja, hogy a keresztények kiabálnak hiszen éppen keresztre feszítik
őket. Egy halloti menetet hívnak be, Hippia megcsókolja a halottat, aki pestisben halt meg. Hamarosan a lány is
meghal, előtte azonban Péter megkereszteli őt. Istenhez imádkoznak, feltűnik egy kereszt az égen és megszületik a
szeretet és testvériség eszméje.
  Hetedik szín – Konstantinápoly

Ádám éppen egy keresztes hadjáratról tér vissza. A nép elégedetlen, az eszmék el vannak torzulva, hiszen,
bűnbocsátó cédulákat osztogatnak és a lovagok erényeiket félretéve próbálták megerőszakolni az apácajelölteket. A
kereszténység eszméi eltorzultak, ezért Ádám pihenni akar, elfáradt és kiábrándult.

 Nyolcadik szín – Prága

Rudolf császár megkéri Keplert készítse el a horoszkópját, a tudóst nem fogadják be az udvarba. Borbála
másik férfivel randevúzik. A boszorkányégetés ideje van. Ádám nem érzi jól magát az eszme nélküli világban,
forradalomra vágyik.

 Kilencedik szín – Párizs

Ádámnak az első szavai Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. A nép az arisztokraták vesztét akarja. Ádám
megmenti Évát, akit leszúr egy másik lány. Mikor eloszlik a tömeg csak a szegény szolgáló maradt ott (Éva másik
szerepe), aki jutalmat kér, azonban Ádám nem akar szeretkezni vele. Ádámot elfogják és lefejezik, Danton
személyében.

 Tizedik szín – Prága

Ádám boldog a Párizsban látott eszmékért, Éva megbánja, hogy megcsalta a férjét. Ádámnak órát kéne
tartania, de nem akar. Azt javasolja a tanítványának, hogy égesse el a könyveit és éljen a saját szabályai szerint.
Bizakodó a jövő iránt, ezért tovább akar állni.

 Tizenegyedik szín – London

1800-as évek, az ipari forrafdalom ideje. Mindenki a pénzt, italt, pillanatgnyi gyönyört támogatja
(kapitalizmus). Meglátja a templomból kijövő Évát és beleszeret, a lány semmibe veszi ameddig fel nem merül a
gazdagsága. A lány meg akarja nézni az akasztást, majd később az Ádámtól kapott lánc kígyóvá változik. Lucifer egy
haláltáncot mutat a továbbállás előtt Ádámnak, ahol mindenki meghal kivéve Ádám és Éva, akkor ismeri csupán fel
a lányt.

 Tizenkettedik szín – Falanszter

A jövőben nincsenek nemzetek, sem pénz, minden ember egyenlő. Kiderül, hogy már nincsenek háziállatok
a földön, nincs szén, anyag, vasérc stb. A tudós akihez bementek azt mondja, hogy 4000 év múlva kihűl a Nap.
Munkaidő után gyűlést szerveznek a falanszterben, ahol kirójják a bűntetéseket, majd egy asszony lép elő akitől el
akarják szakítani a gyermekét. Ádám és Éva szereti egymást, de a falanszterben a determinizmus uralkodik, nem
szerelemből választanak párt.
  Tizenharmadik szín – Az Űr

Az Űrben nincsen semmi csak hideg és sötétség, a Földszellem megkéri Ádámot, hogy ne távolodjon tovább.
Ádám eléri a határt és Lucifer örül a győzelemnek, de ez csak pillanatnyi, hiszen Ádám ráeszmél, hogy élet értelme
nem a Cél elérése, hanem a Küzdelem.

 Tizennegyedik szín – eszkimó világ

Ádám öregemberként él, eltelt 4000 év és a Nap kihűlt. Az emberiség elbukott, de nem halt ki. Távol van egy
másik tanya, az emberiség azonban visszafejlődött, Ádám hisz az emberiségben.

 Tizenötödik szín – Pálmafás vidék

Ádám öngyilkos akar lenni, akkor jelenik meg a várandós Éva. Mindketten az Úrat dicsőítik, aki megbocsájt nekik és
kegyeibe fogadja őket. Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál. – Úr
 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

 Első felvonás

A helyszín egy földi kert, közepében almafa. Mirígy a fához van kötözve. Csongor érkezik, meglátja a
boszorkányt, s kérdi, miért jutott ilyen sorsra. Mirígy válaszából kiderül, hogy neki az almafára kéne vigyáznia,
ugyanis az éj közeledtével a csodálatos növény termést hoz, ámde gyümölcse nem lehet az övé, mert bűvös, álmot
hozó szellő szenderíti el mindig, s ezalatt egy tündérleány szüreteli le az almát. Ezt hallva Csongor eloldozza, s maga
telepszik a fa alá, hogy találkozhasson a földöntúli lánnyal. Tünde érkezik földi származású szolgájával, Ilmával.
Megtudjuk, a fát ő ültette, hogy szerelmét, az általa még nem látott Csongort egyszer hozzá vezesse. Mindez ma
megvalósul, Csongor és Tünde boldogan borulnak egymás karjaiba. Örömüknek Mirígy vet véget, aki titokban levág
egy fürtöt Tünde hajából, hogy azzal saját lányát ruházza fel, s így csábítsa el a tündértől Csongort. Időközben
Tündének távoznia kell, de indulásuk előtt Ilma még elárulja Csongornak, hogyan juthat Tündérhonba. Változik a
szín. Egy útkereszteződésben találkozik a három ördögfi: Kurrah, Berreh és Duzzog. Utóbbi egy rókát üldöz, mely
után mindhárman elrohannak. Eztán Tünde és Ilma érkezik, s nyomot hagynak Csongornak, hogy követhesse őket,
majd továbbhaladnak. Távozásuk után Mirígy tűnik fel, aki éktelenül szidja, majd megátkozza a manókat, mivel
megették a rókát, aki tulajdonképpen a lánya volt, csak éppen azzá varázsolta. Ezt követően az ördögfiak marakodni
kezdenek az apjuk által rájuk hagyott örökségen.

 Második felvonás

Csongor is eljut az útkereszteződéshez, s meg próbálja érdeklődni, hogy melyik út vezet Tündérhonba. A
három vándor azonban nem tud vagy nem akar segíteni: a megvető Kalmárt csak a pénz, a gőgös Fejedelmet pedig
csak a hatalom érdekli, az elmélyült Tudós pedig nem hisz benne. Balga (vagy becsületes nevén Árki) érkezik. Ő a
néhai Böske, most Ilma hitvese, s elveszett asszonyát kívánja felkutatni. Mivel céljaik megegyeznek, Csongor
szolgálatába áll. Megtalálják, a lányok lábnyomát, s már folytatnák utukat, mikor meghallják, hogy az ördögfiak
közelednek, akik még mindig veszekednek. az örökség nem csekély: láthatatlanná tevő palást és az ostor csapására
akárhova elvivő bocskor. Csongor felvállalja a bíró szerepét, s úgy dönt, legyen azé mindhárom tárgy, aki a
leggyorsabban ér le a szemközti dombokról. Amíg azonban a manók versenyt futnak, őmaga ellopja kincseiket, s
eltűnik. Balga egyedül marad az időközben feltűnő ördögfiakkal. Azok dühükben megfenyegetik, mire ő megígéri,
hogy gazdája után vezeti őket, ha ráülhet szekerére, s ló híján majd a manók húzzák azt.

 Harmadik felvonás

Az ördögfiak megérkeznek Balgával a Hajnal birodalmába. Amíg megpihennek, a hű szolga megfordítja a

szekeret, s egy követ helyez annak tetejébe megtévesztendő a manókat. Mikor azok tovább-ballagnak, előlép
rejtekéből, s találkozik gazdájával. Nem sokkal ezután közeleg Tünde és Ilma. A férfiak szólongatják őket,
megpróbálják elállni az utat, de minden hiába, a lányok nem válaszolnak. Szegény Csongor mindezt csalódottan veszi
tudomásul, ő még nem tudja, hogy a Hajnal birodalmában a szerelmesek csak délben válthatnak szót, s erre is
mindössze egy órájuk van. Az ördögfiak ez idő alatt észrevették az turpisságot, Berreh és Duzzog dühükben
elszaladnak. Időközben a kő visszaváltozik Miríggyé. A boszorkány busás jutalom fejében megkéri Kurrahot, hogy
dolgozzon neki, öltözzön be Balgának, s adjon át bizonyos porokat Csongornak. Az üzlet szentesítése után felkeresi
Ledért. Lánya helyett ugyanis őt szemelte ki, hogy elcsábítsa Csongort. E célból át is adja neki a Tündétől csent arany
fürtöt.

 Negyedik felvonás

A Mirígytől kapott utasításokat követve Kurrah, mint utas, felkeresi Balgát, s derekához köti szamarát. Balga
felül az állatra, s Dimitri boltjához lovagol némi ételt kérni, amikor azonban meglátja, hogy nincs pénze, a rác elküldi.
Időközben visszaérkezik Kurrah, s Balgástól az istállóba vezeti szamarát, ahol megkötözi a szolgát, s elorozza annak
ruháját. Visszatérve Balgának adja ki magát, s beadja Csongornak az álomhozó port. Tünde és Csongor délben a
kertben találkoznának, azonban Csongor nem bír ébren maradni, lepihen, s kéri Balgát (azaz Kurrahot), hogy ébressze
fel, ha szerelme jön. Viszont még ha akarna, se tudna Kurrah így cselekedni már, s Tünde kénytelen dolgavégezetlenül
távozni Ilmával. Balga közben kiszabadult, s gazdája keresésére indul, mégis a Mirígy által Csongornak szánt Ledérrel
találkozik. A lánynak természetesen nem nyeri meg tetszését a szolga, kikosarazza, és távozik. Csongor érkezik, és
már épp' számonkérné Balgától tetteit, mikor rájön a cselszövésre. Mirígy nem csügged, folytatja gonosz működését.
Előbb Tündét és Ilmát, majd Csongort és Balgát is egy barlanghoz csalja, ahol eredetileg egy jós lakik. Ő azonban
elűzi helyéből a bölcset, s helyette veszedelmet jövendöl mindannyiuknak.

 Ötödik felvonás

Tündéék az Éj birodalmába utaznak. A tündérleány kéri a nagyhatalmú úrnőt, hogy vegye el örökéletét, mert
ő inkább vállalja a földi létet, ha csak így lehet Csongoré. Eközben a szeretett férfi újból az útkereszteződéshez ér, s
ott újból találkozik a három vándorral. A Kalmárt szegényen, a Fejedelmet legyőzötten, a Tudóst pedig zavarodottan
látja viszont. A régi kertben a nemtők vidám táncát a gonosz Mirígy zavarja meg, aki a csodálatos almafa titkát
felkeresni jött. Az ördögfiak, látva mit művel a boszorkány, megkötözik minden baj okozóját, s abban reménykednek,
hogy tettükért majd Tünde megjutalmazza őket. A túlvilági származású lány így is tesz, s megkéri őket, mindenkit,
aki a fa árnyékában megpihen, kötözzenek meg, s tartsák itt. Számításai helyesnek bizonyulnak, ugyanis az első ilyen
Csongor, aki végül örömmel veszi tudomásul, hogy - ha ily' módon is, de - újból fellelte szerelmét. Ilma és Balga is
egymásra találnak, a kert végében található dombon pedig hirtelen egy palota emelkedik, s ezután itt élnek boldogan
mind a négyen.
 Örkény István – Tóték

A tragikomédia a postás monológjával kezdődik, innen megtudhatjuk, hogy a postás gyakran átjavítja a
leveleket, hogy azok pozitívabb beütést keltsenek vagy alkalmakként akár el is dobja az igazán szomorú írásokat.

Levelet ad be Tótékhoz (Lajos) , akiknek a nagyobbik fia (Gyula) a háborúban harcol. A levélben a fiúk ír,
hogy az őrnagy két hetes betegszabadságra utazik és javaslatára a szülőfalujában töltené pihenőidejét. Ennek hallatára
Tótné körbeszalad és mindegyik szomszédját csendre intí, hiszen az őrnagynak teljes csendre lesz szüksége. Az
asszony (Mariska) kérésére számos mindennapi munka marad abba, mint példaul a hangos szusszogás vagy köhögés.
A lányuk (Ágika) teljesen el van ájulva a ténytől, hogy egy őrnagy fog megszállni náluk.

Amikor az őrnagy megérkezik, étellel várják kint az állomáson először azonban összekeverik egy fiatalabb
mogorvább úrral. Mikor az igazi őrnagy megérkezik, egyből összetűzésbe kerül Lajossal, hiszen Tótnak le kell húznia
a sapkáját a homlokára, hogy így egyenesen az őrnagyra nézzen, ne el fölötte. Ez is a postás egyik műve volt, hiszen
a fiúk írt, hogy az őrnagy mivel nagyon alacsony ki nem állhatja ha elnéznek fölötte, de ugye ezt a fogadó család nem
tudhatta hiszen sosem kapták meg a levelet.

Amikor megérkeznek a házba az őrnagy hosszú ideig alszik, azonbana legkisebb zörrenésre is megébred,
hiszen azt hiszi, hogy a partizánok érkeznek. Majd estére kiülnek és megnézik a gyantaszedők tábortüzeit, Tóték mér
fáradtak azonban az őrnagy úgy érzi, hogy semmittevésel tőltik az idejüket. Végül nekiállnak dobozolni, itt újabb
összetűzésbe kerülnek, hiszen Lajos sosem dobozolt még és nagyon fáradt így nyögdécselve és káromkodva ásít és
nyújtózik, így alszik el ültében. Végül beadja a derekát, de az őrnagy csak korán reggel tér nyugovóra amikor
mindannyian nagyon fáradtak már, de nem merik mondani.

Számtalan félreértés történik, egyszer állítólag megharapta Lajos a bokáját amikor bemászott az asztal alá,
meg álmossága miatt bolondságokat beszél amive sokszor megbántja az őrnagyot. Időküzben, Tóték igyekeznek jó
kezekben tartani az őrnagyot, hiszen akkor Gyulát, a fiúkat magához venné és úgy biztonságba kerülne. Egy dolgot
nem tud a család, hiszen a levelet nem adta át a postás, fiúk halott.

Mariska elviszi férjét az orvoshoz, hiszen furcsán kezd vislkedni, az orvos azonban azt mondja hogy minden
rendben van vele. Időközben készítenek egy nagyobb vágóeszközt az őrnagynak. Miútán hazatérnek az orvostól Lajos
bezárkozik a Wc-be és nem hajlandó kijönni ameddig az őrnagy el nem mey. Utolsó este mégis együtt beszélgetnek.

Azt hiszik az őrnagy végre elmegy azonban utolsó este mégiscsak visszafordul hiszen valami probléma történt
a járatával, akkor Lajos négy darabba vágja.
 Ottlik Géza – Iskola a határon

Szeredy Imre és Benedek kisiskolás éveit meséli el Medve írását kiegészítve. Főleg a fiúk beavatásáról,
befogadásáról és betöréséről szól. Bemutatja a bentlakés és a katonaiskola szigoruságát, ugyanakkor reális képet fest
a hierarchiáról, a csomagokról, lopásl, zaklatásról és a nagyobb diákok hatalmáról. Bebe új diákként érkezik a
kollégiumba 7 másik társával együtt. Folyamatosan otthoni barátjának, Petárnak érkezését várja, aki ugyan 1 évvel
idősebb mint a főszereplő, de szoros barátságot ápolnak, ami az internátban először hideg távolságtartássá alakul át.
Bebe nehezen szokik bele az új rendszerbe, számos társa sokkal hamarabb elfogadja sorsát, Medve viszont utolsó
pillanatig lázad és a távoli tengerpartokról álmodozik, mely megnyugvást jelent a nehéz időkben. A fiatalokat, a
gólyákat, társaik folyamatosan zaklatják szolgáiknak tekintik őket.

Belátást nyerhetünk a reggeli csuklózásokba, Medve anyjának látogatásába, a kiváltságos diákok könnyített
helyzetét, az esti mosakodások és az őrnagyok ellenőrzésének világába. Lassacskán kialakulnak a barátságok és
bizalmi kapcsolatok a fiúk között ami azonban titkokkal is jár, amit egy kis megvesztegetéssel vagy veréssel hamar
elárulnak. Így telnek múlnak a hónapok. Medve kezd betörni és engedni makacsságából. Bebe felfedezi a kórház
kiváltságát. Rájönnek, hogy a ködbe nem kell a gyakorlatokat végezzék. Kitapasztalják későbbi éveik során az étkezde
előkelőségét is és kisebbeket vezethetnek. Lassacskán a náluk nagyobbak rémuralma kezd megszűnni, hiszen
beárulják őket és kicsapják. Medve és Bebe sok éjszakát tölt a zárdában. A fiúk felnőnek és elvégzik az iskolát. Medve
megpróbál megszökni, de visszatér. A fiúk jó barátságot ápolnak, majd elballagnak. Medve lesz a vezetőjék, hiába
nem ő a rangidős. Elkezdenek dohányozni.