Villanyi Attila

KEMIA
~sszefoglalokozepiskolasoknak

Hatodik kiadis

Muszaki Kiado, Budapest

 Birhlta:
Z. Orbhn Erzstbet

Szerkesztette:
Kollhr Lhszlbnt

O VilIAnyi Attila, 1995, 2006

O Muszaki Konyvkiad6 Kft., 2006

ISBN 963 16 2464 1

Azonosit6 szhm: CA 0907
Az, aki olyan foiskolara vagy egyetemre kiszul, ah01 az egyik felviteli targy a kimia, joggal kir-
dezheti, mib61 kiszuljon a vizsghra. 1993-ban vigeztek eloszor azok a gimnazistbk, akik szakta-
naruktbl fuggoen az egyik vagy a mhsik alternativ tankonyvb61 tanultak. A hivatalos vcilasz az
el6bbi kirdisre nyilvhnvalban az, hogy a felviteli vizsghn csak olyan kkrdisek szerepelhetnek,
amelyekre a vcilaszt mindkkt tbuszi konyvben rnegtalaljuk.

Ha a kit tankonyvcsalad kimiai szemliletmbdja alapvet6en nern is kulonbozik egymastbl, bhatat-

lanul mas hangsuly esik egy-egy anyagcsoportra, osszefuggisre. Az egyetemi felvitelin azonban
egyformcinjbl kell valaszolni egy-egy kirdisre annak, aki a riszletesen kifejtett osszefuggist ta-
nulta, i s annak is, aki olyan tankonyvb6'1szerezte tuddsat, amelyik inkhbb az anyagismeretre he-
lyezi a hangsulyt, s az osszefggist ledeljebb megjegyziskint tartalmazza.

Ez a konyv igyekszik a kkrnianak a kozkpiskolaban tanult fogalmait, osszefuggiseit rendszerezni.

Felhivja a Jigyelmet az alternativ tankonyvekben szerepl6 egymhstbl eltir6 definicibkra.
Ah01 lehetsiges, az osszehasonlitcisokat tctbl4zat tartalmazza. Ezirt ajanlhatb a konyv brirmelyik
koze'piskolris diriknak egy-egy anyagrisz iisuzefoglalrishhon

Azoknal a timakoroknil, ah01 a gimnriziumi tankonyvek ismeretanyaga nem elegendb' az ossze-

fuggisek megirtisihez, a torzsanyagot meghaladb kiegiszitiseket is talhlunk. Ezeket az aprd-
betus megjegyziseket elsosorban a fakultricidsok, a versenyekre b a felve'telire ke'sziil6k, vala-
mint azok olvassak el, akik nern szeretnek vagy nern tudnak megtanulni olyan dolgokat, amiket
e16zoleg meg ne irtettek volna.

Vigezetul itt koszonom meg mindazoknak a segitsigit, akik felhivtak u r n e l m e m e t a kiziratban

szerepl6pontatlansagokra, hibakra. Kulon koszonetjar dr: Orsbs Piroska egyetemi adjunktusnak,
kolligaimnak, dr. Borissza Endrinek i s Czirbk Edinek, valamint az Apaczai Csere Jbnos Gimna-
zium volt didkjainak. Koszonom dr: Riedel Miklbs i s dr. Botycinszki Jhnos tanacsait i s megjegy-
ziseit, amelyek nagy segitsiget nyujtottak a konyv citdolgozasan41.

Budapest, 1995, oktbber

 ELMELETI OSSZEFOGLALO
I. ANYAGSZERKEZET ES ALTALANOS MIA
1. Alapfogalmak 6s atomszerkezet

Elemi rCszecskCk: az atomot felbpito reszecskCk

NCV Tomeg ToltCs Relativ tomeg Relativ toltes JelolCs
Proton 1,672 . kg 1,6 . 10-19 C 1 +1 P+
Elektron 9,109 - 1o - ~ kg -1,6 10-19c 111840 -1 e-
Neutron 1,674 . 1o - kg~ ~ 0 1 0 no

Atomok:
atommagbbl Cs elektronokbbl felepulo, semleges reszecskek.

Az atom jelolCse:
vegyjellel, pkldhul: 1.5~1.

Rendszaim (2):
- megmutatja az adott elem helyet a peribdusos rendszerben (a fenti peldaban a 17. elemrol van szb),
- megmutatja, hogy az elem egy atomja hiny protont tartalmaz (a fenti peldaban 17 p+-t).

Tomegszaim (A):
Mivel az elektronok tomege m6g a protonok Cs a neutronok tomegkhez k6pest is igen kicsi, az atom to-
meget gyakorlatilag az atommag rCszecskCi (nukleonok), azaz a protonok (2) es a neutronok (N) szima ha-
tarozza meg:
A = Z + N.

(A fenti peldaban a klbratomnak igy: N = A - Z = 18 neutronja van.)

Az atom semleges:
ezkrt N(p+) = N(e-). (Az N itt nem a neutronszhmot, hanem a rCszecskeszhmot jelenti!)

Elem:
Egy elem valamennyi atomjaban azonos szbmziproton van. Egy elem tehat az azonos protonszim~atomok
halmazht 'elenti. Az elemek nem minden atomja azonos tomegu, mert eltCrhet benniik a neutronszim.
Peldhl: /jCl Cs 1 5 ~ 1 .

Nuklidok:
Az azonos proton- 6s tomegsziimu atomok.

IzotBpok:
Az azonos protonszamu, de eltero tomegszimu (neutronszamu) atomokat egy elem kiilonbozo izotbp-
jainak (izotbpnuklidjainak nevezziik.
Az elnevezes a peribdusos rendszerben elfoglalt azonos helyiikbol szhrmazik. Egy elem kiilonbozo
izotbpjainak tulajdonsigai alapvetoen megegyeznek. Leginkibb a hidrogen izotbpjainak tulajdonsh-
gai ternek el egymhstbl. EzCrt jeloljuk ezeket kulonbozo vegyjellel. A termkszetben a kiilonbozo izo-
t6patomok arhnya egy-egy elem esetCben jellemzo ertek.

Relativ atomtomeg:
viszonyszam, mely azt mondja meg, hogy az adott elem adott nuklidja hanyszor nagyobb tomegu a
12c-izotbp tomegknek 1112-rkszenel. A peribdusos rendszerbol kiolvashatb ,,atomtomegn az adott
 elem kiilonbozo izotdpnuklidjainak a termCszetes izot6parany szerinti atlagos relativ tomege. A rela-
tiv atomtomeg jele A,, mertekegysege nincs. Ptldiul: Ar(C1) = 353.
A relativ molekulatomeg a relativ atomtomegbol szamithatb. Peldaul: M,(Cl2) = 7 1,O.
A relativ atomtomeg definiciojanak CrtelmezCse

Y
Ha az egyes nuklidok tomegszhmibbl szhmoljuk az zotbparinynak megfelelo htlagtrttket, az igy kapott szam alig
ttr el a peribdusos rendszerben talilhatb ,,atomtom g"-tol. A szhmithsaink sorhn legtobbszor kerekitett atomtome-
gekkel szimolunk, eztrt az elttrQ fel sem tiinik.
A fenti szhmithsi mbdszerben azonban elvi hiba van!/Bhr a proton 6s a neutron relativ tomegtt is I-nek tiintettuk fel
a fejezet elejtn talilhatb thblhzatban, a ktt elemi reszecske tomege csak kozelitoleg egyezik meg. Az atomok ktpzo-
dtse sorhn felszabadulb brihsi energia pedig tomeget ,,visz el" a rendszerbdl (fin. tomegdefektus), vagyis a 6 protont,
6 neutront 6s 6 elektront tartalmazb l i ~ - a t o mtomeke kisebb, mint a felsorolt elemi rtszecsktk tomegtnek osszege.
E ktt ok miatt nem mindegy, hogy viszonyithsi alapul a \H tomegtt vagy a l j ~ - a t o mtomegtnek 1114-rtsztt, illetve
a tomegtnek 1112-rtszCt vhlasztjuk egystgkent: A relativ atomtomeg definicibjhban szereplo viszonyithsi alap-
ktnt a I@-atom tomegtnek 1112-rtsztt konvencidktnt hathrozthk meg.

Molaris tomeg:
Ha egy elembol annyi grammot meriink ki, mint amennyi a relativ atomtomegknek &eke, akkor, mi-
vel valamennyi elem atomtomeget ugyanahhoz az ertkkhez viszonyitjuk, barmely elem ilyen m6don
meghatarozott tomegeben azonos szhmh atomnak kell lennie. Bannely elem relativ atomtomegnyi Cr-
teku grarnmjiiban 6 - db atom van (Avogadro-szbrn, melyet kiserletileg hatkroztak meg). CClszerii
okokb61 vezetttk be az anyagmennyisig fogalmat, melynek mkrttkegysege a m61 (jele a mol), es
6. db atomot (iont vagy molekulat stb.) jelent.

1
NA = 6 . 1 0 ~ ~ - N=~.NA
mol '
Ezek alapjtin, definici6 szerint, a molaris tomeg a tomeg (rn) es az anyagmennyiseg (n) hanyadosa:

jele M, mertekegysege glmol, szhmerteke a relativ atomtomeg vagy molekulatomeg CrtCkCvel egye-
zik meg. Ertelemszeriien kiszhmithat6 az osszetett ionok vagy a molekulak, de pkldhul a protonok
molaris tomege is. A proton molhris tomege 1 glmol, egy B,C, kCpletii molekula molaris tomege pe-
dig kiszamithat6 az alkot6reszek molaris tomegeibol:

A kCmiai reakciok soran:

a protonok Cs a neutronok sziima az atomban nem vhltozik, csak az elektronok szkma vhltozhat.

AZ ATOMOK ELEKTRONSZERKEZETE

Atommodellek:
Dalton oszthatatlan, legkisebb reszecske az atom,

I Thomson - pozitiv Cs negativ toltCsekb61 A116 gomb,

Rutherford - kis atommag, koriilotte keringenek az elektronok,

Bohr - elektronhkjak, alhejak; kiilonbozo alaK phlyak (S~mmerf~ld),

Schrijdinger es Heisenberg - kvantummechanikai atommodell; az elektronnak csak a tartbzkodasi

va16szinuskget lehet m g a d n i egy-egY ponton vagy tCrrCszben az
atommag koriil.
A kvantummechanikai atommodell (alapveto"SsszefiiggCsei)

Atompailya:
az a tCrrCsz az atomban, amelyen beliil az elektron 90%-os val6szinustggel tart6zkodik az atommag
koriil. (Az atompalya hataran mindeniitt azonos az elektron tart6zkodhsi val6szinusCge!)

Kvantumszzimok:
az atomphlyhk, illetve az elektron jellemzesCre szolgh16 adatok.

a) f6kvantumszam:
a phlya nagysaghra es energiajara vonatkoz6 adat. (Jele n, ertbke n = 1, 2, 3 ... egksz szhmok.)
Egy adott atomban az azonos fokvantumszamu phlyiik alkotjhk a hkjakat. JelolCsiik nagybetiikkel
tortenik K-t61, ABC sorrendben. A novekvo ertkkek egyre nagyobb (de nem 2-szer, 3-szor akkora)
mere6 palyakat jelolnek.

b) mellkkkvantumszam.
a pilya alakjara (szimmetrihjhra) Cs energihjiira vonatkoz6 adat. [Jele I, Crteke n-to1 fiiggoen 0-t61 ma-
ximum (n-1) lehet, egksz szhm.]
A mell6kkvantumsz~mCrtkke megegyezik az atompalya csom6sikjainak szamhval. (Csomdsik az a
sik, amelyen az elektron tart6zkodhsi val6sziniisCge 0.) A 0 mellCkkvantumsz6mu s-palya gombszim-
metrikus, csom6sikja termkszetesen nincs, az I-es mellekkvantumsz~mup-palyak tengelyszimmetri-
kusak, egyetlen csom6sikjuk a palya hossztengelykre meroleges. A 2-es mellekkvantumszamu alhej
d-phlyikb61, a 3-as alhkj f-pklyhkb61 ill.
Egy adott atomban az adott fokvantumszhmhoz tartoz6, azonos mellCkkvantumszamu palyak al-
kotjiik az alhijakat. JelolCsiik a megfelelo kisbetiikkel (s, p, d, f) torttnik.

c) magneses kvantumszbm:
A phlya mhgneses kvantumszama az atompalya magneses tCrben valb viselkedksere utal6 adat. Szb-
munkra azCrt fontos, mert a magneses kvantumszam befolyhsolja, hogy egy adott alhkj hany atompa-
lyhb61 All (Id. kCsobb; Pauli-elv). AmAgneses kvantumszam CrtCke a mellCkkvantumszamt61fiigg: mi-
nkl bonyolultabb (azaz mink1 nagyobb mellCkkvantumsz~mu)a palya, annal tobbfelekkppen helyez-
kedhet el az a magneses tkrben. Igy pl. az s-pklyhkbbl (mivel a mell6kkvantumsztima 0) csak egyfble
(m = 0 migneses kvantumszhmu), p-phlyhkbbl (m = -1,0,+1) hiromfkle, a 2-es mell6kkvantumszamu
d-pilyakb61(-2, -1, 0, +1, +2) otfkle, az f-palyakb61 pedig igy hetfele letezik.
Az atompdlydkat ezek alapjhn e hbrom kvantumszammal jellemezziik: egy adott atomphlyinak adott
a fo-, a mellek- 6s a mbgneses kvantumsziima. Jelolhetjiik az atomphlyat celliisan is:

d) spinkvantumszam (mJ:
az atomban kotott, illetve az atomon kiviili elektron magneses sajatsigtira vonatkozik. A spin fogalma
abb61 a kiskrleti tenybol szkrmazik, hogy a semleges hidrogknatomok mhgneses tCrben k6tfelekCppen
viselkednek: egy resziik a pozitiv, a mhsik rksziik a negativ magneses p6lus felk teriil el. Ezt a tulaj-
donsagot a hidrogknatomok egyetlen elektronja okozza. (Az alapallapoti hidrog~nmolekulamar nem
mutatja ezt az un. paramhgneses sajatsagot.)
A spinkvantumszam - a matematikai model1 eredmenyekknt - +I12 vagy -112 lehet.

Alapzillapotu atom:
a leheto legkisebb energihj;jh atom. Az atomban ekkor az elektronok a lehet6skg szerint a legkozelebb
helyezkednek el az atommaghoz. (Ennek megillapithsakor az atommag vonzasa mellett az elektronok
egymhs kozti taszit6 hatisit is figyelembe kell venni.)

Gerjesztett atom:
Energia befektetesevel - elvileg vkgtelen sok - olyan hllapot brheto el, amikor az elektronok, vagy azok
nkmelyike tavolabb keriil az atommagt61, mint alapallapotban volt. Az atomnak ezeket az energetikai
illapotait nevezziik gerjesztett illapotnak. (Agerjesztkst termCszetesen nem barmilyen trtCkii energiival
lehet vkgrehajtani. A sziikseges energia Crteket a kiilonbozo atompalyak energiaszintje kozti hlonbsCg
adja meg. Az atomok energiaja tehit kvantalt.)
Az alapsillapotii atomok elektronszerkezetCnek kiCpiilCsCre vonatkoz6 szabsilyok

Energiaminimumra torekvCs elve:

Crtelmkben az elektronok mindig a lehet6 legalacsonyabb energiaszintii phlyhkon helyezkednek el.
Ezt befolyhsolja az elektronokra hat6 magvonzhs Cs az elektronok kozott hat6 elektromos es mhgneses
taszit6 ero. Ut6bbi az oka annak, hogy az osszes elektron nem a legkisebb (Is) atomphlyhn tartbzkodik.
Az egyes hejakon, alhkjakon, palyhkon tartozkod6 elektronok szhmat maximhlja a Pauli-elv.

Pauli-elv:
mely szerint nem lehet meg ket olyan elektron sem az atomban, amelynek mind a nCgy kvantumszhma
megegyezik. Miuthn egy atompalyhnak hhrom kvantumszhma adott (1. elobb), rajta legfeljebb kCt,
ellentetes spinu elektron tartbzkodhat. Ezt jelolhetjiik a kovetkezokkppen is:

A harmadik torvennyel, a Hund-szabhllyal ktsobb (1. 9. oldal) foglalkozunk.

A Pauli-elv Cs a kvantumszhmok kozotti osszefiiggesek figyelembevttelevel egy atomban a kovet-
kezo atomphlyak alakulhatnak ki:

Fgkvantum- MellCkkvan- Magneses kvantum- Az atompi- Az elektronok'maxi-

HCj Alhkj malis szima
szim tumszhm szim lyak szama
n= 1 K 1=0 1s 0 1 2 db 2 db

n=2 L I=O 2s 0 1 2 db
8 db
I= 1 2P -1,0,+1 3 6 db

n =3 M 1=0 3s 0 1 2 db
1= 1 3P -1,0,+1 3 6 db 18 db
1=2 3d -2,-1,0,+1,+2 5 10 db

n=4 N 1=0 4s 0 1 2 db
1=1 4~ -1,0,+1 3 6 db
32 db
1=2 4d -2,-1,0,+1,+2 5 10 db
1=3 4f -3,-2,-1,0,+1,+2,+3 7 14 db

Psilyaenergia:
az az energia, amely akkor szabadul fel, ha az elektron (1 mol atom mindegyike esetkn) a magt61 igen
nagy (,,vCgtelen") thvolshgb61 az adott atomphlyhra lep. Mkrt6kegys6ge kJImol, Cs a definicibbbl
kovetkezoen CrtCke negativ.

A psilyaenergia CrtCke fiigg:

a) a palya f6- ks mellkkkvantumszamat6I
Apalyaenergia Crttkek a IevezetCs (Is, 2s, 2p, 3.5, 3p, 3d, 4s, 4p, 4d, 4f stb.) sorrendjkben kovetkemek
egymhs uthn. A legkisebb energihja (azaz a legtobb energia felszabadulashval atomphlyhra jut6 elektron)
az Is atomphlyhra betpiilo elektronnak van. Tobb elektront tartalmaz6 rendszerekben figyelembe kell
venni az elektronok kolcsonhatisht is. Ez az oka annak, hogy egy adott (n >2) hkj p-alhejhnak feltolto-
dese uthn energetikailag mindig kedvezobb a kovetkezo h6j s-alhija, 6s csak azuthn kovetkezik az adott
(elozo) hkj d-alheja. Egy hkj f-alheja elott pedig mkg a kovetkezo hkj p-alheja, sot az azt koveto hkj s-al-
hkja is feltoltodik. Ebb01 adodik a peri6dusos rendszer mezoinek sajatos elrendezodkse is.

b) adott atompalya energihja minden elem atomjaban mhs, krtike figg az elem protonszcim6tdl
Mink1 tobb protont tartalmaz az atommag, annhl nagyobb vonzhst gyakorol az elektronburokra, annhl
kozelebb keriilnek az adott palya elektronjai a maghoz (mintegy ,,osszehuzzhk" a phlyhkat a novekvo
szhmu protonok), am61 tobb energia szabadul fel az elektronnak az adott palyhra va16 keriilesekor,
igy annal kisebb lesz aphlyaenergia krtkke.
A fentiekbol kovetkezik, hogy egy alhkjhoz tartoz6 atomphlyhk energihja azonos, igy azokat gyakran
szoktuk az alabbi mbdon, cellhsan hbrazolni:

s-alhkj p-alhkj [117

d-alhkj O I U l f-alhkj IIUUEI

Hund-szabaily:
Ha tobb, azonos energiaszintii phlyin (azaz egy alhkjon) tartbzkodnak elektronok, azok mindig a leheto-
skgek szerinti maximalis szamban phrositatlanul helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy pkldhul a p-alhC-
jon hirom elektron vagy ennkl kevesebb, egyeskvel, egy-egy atompilyhn, azonos spinnel szerepel. A
Hund-szabalyban kozvetve szintkn az energiaminimumra torekvks jut CrvCnyre, mivel az azonos toltQu
6s spinu elektronok szempontjhb61 energetikailag kedvezobb, ha kulon palyakon helyezkednek el.

Mindezek alapjhn pkldhul a 32-es rendszhmu elem teljes elektronszerkezetit (alaphllapotban) felirhat-
juk ugy, hogy felirjuk az egyes alhkjakat novekvo palyaenergia szerinti sorrendben, majd - kitevokent
- feltiintetjiik az egyes alhkjakon lehetskges maximalis szhmu elektront mindaddig, amig a 32 elekt-
ron vegCre nem eriink. Telitetlen alhkj hltalhban csak az utols6 lehet:

VegyCrtCkelektronok:
azok az elektronok, amelyek a kkmiai reakcibkban rCszt vesznek, illetve befolyasoljak a kkpzodo rkszecskkk
tulajdonshgait (pl. a molekulakban a nernkoto elektronphrok is befolyasoljhk az alakot, a kotCsszogeket).
Ezek a peri6dusos rendszer focsoportjaiban (1. 10. old.) talhlhat6 elemekn61 a legkiilso hkj elektron-
jai. Az elozo, 32-es rendszamu elem esetkben pkldhul:

4s2 4p2 vagy Dl [?Tr71

HeZytelen vegykrt6khkjnak nevezni a ,,le nem zhrt" hkjat, mivel akkor pkldhul a 19-es rendszamu kh-
lium vegybrtkkelektronja nemcsak a 4s alhkjon lkvo egy elektron lenne, hanem ezenkiviil a 3s Cs 3p
alhkjon lCvok is ide tartoznanak, hiszen - bar a 3s2p6elektronszerkezet viszonylag stabilis, zht, un. ne-
mesghzszerkezet - az M-hkjhoz mkg ures 3d alhej is tartozik, vagyis telitetlen.
Hibas vagy pontatlan egyes esetekben vegy6rtekhkj1-61beszklni, mivel pkldhul a d-mezo (1.72. oldal)
elemeinkl a vegyCrtCkelektronok kkt hejr61, sot az egyik (a kisebb fokvantumsz~mu)hkjnak csak az
egyik alhkjhr61 (a d-alhkjr61) szhrmaznak.

Atomtorzs:
az atommagb61 6s azokb61 az elektronokb61911, amelyek nem tekinthetok vegykrtkkelektronoknak.

A PERIODUSOS RENDSZER
Mengyelejev:
- az elemeket atomtomegiik szerint allitotta sorrendbe,
- az igy kialakult sorban a tulajdonsagok fokozatosan vhltoztak, majd periodikusan ujra 6s ujra meg-
ismetlodtek,
- az ugrhsszerii valtoz4s uthn uj sort kezdve kialakultak az egyes peri6dusok,
- az igy egymhs folk keriilt elemek tulajdonsigai hasonlitottak egymashoz; igy alakultak ki a peri6-
dusos rendszer csoportjai (mai ismereteink szerint a hason16 vegykrtkkelektron-szerkezet az oka a
hason16 tulajdonshgoknak),
- egyes esetekben onkCnyes cserkt hajtott vkgre az atomtomegek szerinti sorrendben, mivel igy egy-
mas alh hasonl6bb elemek keriiltek (ma mar tudjuk, hogy ennek oka az a jelenskg, hogy egyes ese-
tekben a kisebb rendszimu elemek atomjai relative tobb neutront tartalmaznak),
- e rendszer alapjhn egyes, mCg fel nem fedezett elemek vhrhat6 tulajdonshgait is.,,megj6soltafl
(atomtomegiik kozelito krtkkkvel egyiitt).
A ma hasznailatos peri6dusos rendszer felCpitCse:
vizszintes sorok,
az elemek protonszhma azaz rendszama, balrbl jobbra monoton no,
a tulajdonsagok fokozatosan valtoznak (a vegykrtkkelektronok szama monoton no),
a peri6dus szama megegyezik az elem alapallapot%atomja legkiilso hkjhnak fo-
kvantumsz~m~val,
csoportok: - fiiggoleges oszlopok,
- a vegyCrtCkelektronok szama Cs elrendezodkse azonos (altalaban csak a vegyert6khkj
fokvantumszama kiilonbozik),
a hason16 vegyCrtCkelektron-szerkezetmiatt az egy csoportba tart026 elemek tulaj-
donsagai hasonlbk,
a focsoportokban mindig igaz, hogy a vegyCrttkelektronok szhma megegyezik a
csoport sorsz~m~val,
mezbk: azok a csoportok tartoznak egy mezobe, amelyekben ugyanaz az alhkj telitodik. igy
megkiilonboztetiink s-, p-, d- 6s f-mezot. Egy-egy mezoben annyi csoport van,
ahany elektronnal telitodhet az adott alhkj :

A vegyertekelektron-szerkezet
s-mezd: I. A csoport: alkhlifkmek n s1 (n>1)

11. A csoport: alk6lifdldfkmek n s2

p-mezb: 111. A csoport: foldfemek n s2p1

IV. A csoport: szCn- Cs bncsoport n s2p2

V. A csoport: nitrogen- 6s antimoncsoport n s~~~

VI. A csoport: oxigencsoport n s2p4

VII. A csoport: halogenelemek n s2p5

VIII. A csoport: nemesgazok n s2p6 (kivktel: He)

d-mezb: mell~kcsoportok (n '3)
@
., .-
pkldaul: 111. B csoport: a -0
n s (n-1) d
I. B csoport: rtzcsoport n s0(n-1) dl0
11. B csoport: cinkcsoport n p (n-1) dl0

EltCrCsek:
- A K-hej ket elektronnal telitettb valik, ezCrt a helium nemesgazszerkezete 1s2.
- Az ns es az (n-l)d alhejak energiaszintje olyan kozel van egymashoz, hogy egyes esetekben (pl.
az I. B cso ortnhl) energetikailag az kedvezobb, ha a d-alhej telitett CS az ns alhej telitetlen
B
[nsl(n-1)d 1 1.
- A VIII. B csoportban a harom, egymas mellett lCvo elem jobban hasonlit egymasra, mint az egy-
mas alattiak, ezCrt itt ezek alkotnak egy-egy csoportot (pl. a vascsoport tagjai: vas, kobalt, nikkel).
a) A pozitiv toltCsu kationokat az atomokbbl elektron(ok) elt~volit8savalkkpezhetjiik.

Ioniz5cios energia:
1 mol szabad (gazhalmazallapot6) atom legkonnyebben leszakithat6 elektronjanak eltavolit8sahoz
sziikseges energia. Jele Ei, mkrtekegysege kJ/mol.
(A fenti definicib tulajdonkeppen az un. elso ionizbcibs energia (Ei,l).Amhsodik ioniz9ci6s energia az
egyszeres toltksu kation legkonnyebben eltavolithato elektronjanak leszakithsahoz szukst5ges energia.)

Egy elem ioniziici6s energiai koziil mindig az elso a legkisebb, mivel az elektron(ok) eltavolithsa utin
kkpzodo pozitiv toltCsu rt5szecsk6rol tljabb negativ toltkst elthvolitani mindenkkppen nehezebb:

atomjair61 elthvolitott elso elektronnal megsziinik a vegyertekhkj, igy a masodik ionizhci6s energia
nemcsak azkrt nagyobb, mert pozitiv ionr61 kell eltiivolitani, hanem azert is, mert alacsonyabb ener-
giaszintii, a maghoz kozelebb lev6 hkjat, (legalhbbis rkszlegesen) zart, nemesgiizszerkezetet kell meg-
bontani. Ezkrt az elso es a masodik ioniziici6s energia kozti kulonbs6g j6val nagyobb, mint a tovabbi
elektronok leszakitasiihoz sziikskges energiakrtekek kozti kulonbseg:

A termiszetben tehat energetikai szempontok miatt csak az egyszeres pozitiv toltCsu ion kepzodkse
kkpzelheto el. Pkldkul:

vegyCrtCkhej5ln ket elektron van, ezert itt az ,,energiaugr8sma masodik 6s a harmadik ionizaci6s ener-
gia 6rt6ke kozott van:

A kCmiai reakciok soran tehht energetikailag csak kktszeres pozitiv toltbsii ion kepzodhet. Peldiiul:

A fentiek alapjhn az aluminiumr61 a kkmiai reakci6k soran legfeljebb harom elektron szakithat6 le, vagy-
is a terrnkszetben hbromszorosan pozitiv toltQu ion fordul elo. Nkgyszeres, vagy annal nagyobb toltesu
kation kkpzod6skvel mar nem szimolhatunk. Ez mar olyan nagy energiabefektetkst igenyel, amelyet a
kialakulo uj kotes nem fedezne, mhsr6szt viszont az ilyen nagy toltksii ionok polarizaci6s keszskge
(1. Halmazszerkezet, 3 1. old.) akkora, hogy elsosorban kovalens kot6s kialakitasara kkpesek.
A d-mez6 fkmeinek vegykrtkkelektron-szerkezetetobbfile kation kepzod6sCt is lehetove teszi. Ezek-
nel egy-kkt elektron leszakit~s~val kkpzodo ion szerkezete nem Crheti el a stabilis nemesgazszerkeze-
tet. fgy peldtiul a vascsoport elemei +2 6s +3 toltCsii ionokat is kkpezhetnek. A 111. B csoport elemei
h~romszorospozitiv tolt6su ion kt5pzodeskvel elkrik a nemesghzszerkezetet (pl. sc3+).AII. B csoport
elemeinek atomjair61 a kCt (ns2) elektront leszakitva a kkpzodo ion legkulso alhkja (n-l)dlO, tehat -
bar nem nemesgazszerkezetii - igen stabilis, z h t kkpzodmkny. fgy viligos, hogy miert kepeznek kit-
szeres pozitiv toltesu kationokat a 11. B csoport elemei.
A nagyobb rendszamh, p-mezobeli fkmek atomjaib61 akkor is viszonylag stabilis ion alakul ki, ha nem az
osszes vegykrtkkelektron szakad le. Az 6nnak Q az 6lornnak pkldhl a ketszeres pozitiv toltksu ionja is elo-
fordul. Viszonylagos stabilithsukat az okozhatja, hogy kCt elektron (np2) elthvoli~s6vala legkulso, ket elekt-
ron (ns2) lezkrt alhkjat kkpez. Ez a viszonylagos stabilitas a rendszhm noveked~skvelno (igy e kkt elem ese-
ten az 6lom ,,szivesebben" kkpez +2-es kationt, mig az 6nnak a +4-es a l l a p o ~vegyiiletei stabilisabbak).
A valtozb oxidaci6s allapotk fkmek esetCn a vegyiilet neveben is fel kell tiintetnunk a fem vegyCrtCket:
pl. vas(I1)-oxid: FeO, vas(II1)-oxid: Fe203.
Az ionizhci6s energia vhltozba a peri6dusos rendszerben i

egy csoportban:
a rendszhm novekedksevel csokken. Ennek oka, hogy a rendszam novekedCs6vel a vegykrtkkelektronok
egyre thvolabb vannak az atommagtol, ezkrt a legkulso elektront (az egyre kisebb maghatas miatt) egyre
konnyebb eltkvolitani az atomb61.

egy peribdusban:
tendenciaszeriien no. Ennek oka, hogy a rendszam novekedkskvel az ujabb elektronok ugyanarra a hkjra
lepnek be. igyaz egyre novekvo magvonzis (egyre tobb proton!) ugyanarr61 a hkjr61 is egyre nehezebbk
teszi egy elektron eltAvolitas&t(1. a phlyaenergianal elmondottakat, 8. oldal). EltCrCs ettol csak az uj al-
hkj toltodese kezdetkn (11. A 6s 111. A csoport kozott) Cs a p-alhej negyedik elektronjanak bel6pCsekor t
(V. A csoport utan) figyelheto meg. Az ut6bbi esetben ugyanis a negyedik elektron olyan atomphlyira
lkp, ah01 mar egy elektron van, 6s igy ennek az elektronnak a leszakithsat megkonnyiti az ugyanazon az
atomphlyhn tart6zkod6 elektron taszit6 hatisa. A d-mezo egy-egy peri6dusaban az ionizaci6s energia
szimottevo mertkkben nem vhltozik, hiszen a rendszim noveked6skvel az elektronok a kulso hkj a16
kpiilnek be, a legkonnyebben leszakithat6 elektron viszont a legkulso, ns alhkjon talilhat6.

Az ionizhci6s energia peri6dusos rendszerben megfigyelheto valtozhsa alapjan ertheto, hogy a terrni-
szetben kationok kkpzeskre csupin a b6rt Cs a bizmutot osszekoto szakaszt61 balra talhlhatb elernek
ktpesek. EzeknCl az elemeknel az ionizaci6s energia mCg nem l5l nagy, i s az ionvegyiiletek kepzo-
d6se sorin felszabadul6 racsenergia (1. 30. old.) fedezi az ionok keletkezesehez, az elektronok lesza-
kitasahoz sziikseges energiat.

b) A negativ toltesu anionok az atomokb61 elektronfelvetellel kepzodnek.

Elektronaffiniths:
A definici6t61 fiiggoen, 1 mol atomb61 egyszeresen negativ toltksu ion kepzodeset vagy 1 mol egyszere-
sen negativ toltksu anion legkonnyebben leszakithat6 elektronjanak eltavolitasat kisero energiavhltozas.

A terrniszetben:
anion kepzksre altalhban csak a VI. A 6s a VII. A csoport elemei hajlamosak. Ezeknel az elso elekt-
ron felvktele mkg energiafelszabadul6ssal(!) jar. Pkldhul:

A negativ ionra ujabb elektront mar csak energia befekteteskvel lehet ,,rakenyszeriteniV.Ez a halogen-
elemeknkl egy, az atommagt61 mCg tavolabb lev0 hejra torteno beCpulkst jelentene, amit az ilyen, 6ria-
si meretiire megnovekedett anionb61kialakul6 ionracs kkpzodese sorhn felszabadul6 energia mar nem
fedezne. Az oxigkncsoport elemeinel a masodik elektron felvktele mCg ugyanarra az alhkjra (p-alhej)
tortknik, igy Cri el a nemesgazszerkezetet a rkszecske. Bar a misodik elektron felvetele itt is energia-
igtnyes folyamat, de a kialakulb anion a kationokkal stabilisabb (alacsonyabb energiaszintii) racsot
kepez, mint az egyszeres negativ toltesu ion. Ezkrt a VI. A csoport elemei iltaliiban kktszeres negativ
toltesu anionokat kkpeznek a termkszetben. Peldhul:

Az anionok nevkt az -id vkgzodCsse1 kkpezzuk, igy ismeriink peldiul klorid-, bromid-, jodid-, fluo-
rid-, oxid-, szulfid- stb. ionokat.

Az atomok Cs ionok mCrete

Akationok sugara mindig kisebb, mint annak az atomnak a radiusza, amelybol letrejott. AZ elektronleadas-
sal letrejovo ionnak ugyanis hltaliban megszunik a legkiilso heja. AmCretcsokkenCs akkor is bekovetkezik
az elektronleadassal, ha nem sziinik meg az elektronhij, mivel a valtozatlan sztimu proton a kevesebb elekt-
ron mindegyikere nagyobb mkrtkkben fejti ki vonz6 hatisat, igy mintegy ,,osszehuzza" a rkszecskCt. Ezt fi-
gyelhetjiik meg a vas(I1)- Cs a vas(II1)-ionok sugarinak ~sszehasonlit~sakor: r@e2+)> r(~e~').
Az anionok sugara mindig nagyobb, mint annak az atomnak a radiusza, amelyikbol lktrejott, Ebben az
esetben az elektronhkjak, sot az alhejak sziima sem valtozik, de a magban ltvo, valtozatlan szbmu proto-
nok tobb elektronra hatnak, igy az egy elektronra jut6 vonzhs mCrt6ke kisebb, a taszitas kozottiik nagyobb.

Az elemek, illetve atomok tobb tulajdonshga a rendsztim figgvenyeben periodikusan valtozik.

A kiilonbozo tulajdonshgok a periddusokban tendencia jelleggel fokozatosan viltoznak: az ionizaci6s
energia no, az atomradiusz csokken. A termkszetben elofordul6 ionok toltkse a peri6dusok elejkn
pozitiv, krtkke no. A peri6dusok vegkn negativ toltksu ionok kkpz6sCre hajlamosak az elemek, a pe-
ri6dusok kozepkn (pl. IV., V. csoport) ionkkpzesre kevessk hajlamosak. (Ezek, de tenneszetesen nem
kizarblag ezek, iiltalhban kovalens vegyiileteket alkotnak.)
Egy-egy csoportban - a hason16 vegyCrtCkelektron-szerkezet miatt - igen hasonldak a tulajdonsagok. A
csoportokban az egyes sajiitshgok vSltozasAnak irlnya eltkrhet. Egy-egy focsoportban a rendszhm nove-
kedksevel no" az atomradiusz, 6s igy csokken az ionizici6s energia. Az alkhlifemek reakci6kCszsCge en-
nek megfeleloen no a rendszhm novekedks6vel. A halog6nelemek reakci6kCszsCge viszont Cppen ezzel el-
lenkezo irinyban viltozik, mivel itt negativ ionok kkpzodnek, amelynCl a kis atommkret elonyosebb, hi-
szen a legkulso elektronokra gyakorolt magvonzhs ekkor a legnagyobb. A halogknelemek ionizaci6s ener-
giaja mar olyan nagy, hogy tart6san 1Ctezo pozitiv ion kCpzodCskve1 gyakorlatilag nem sz8molhatunk.
A IV. csoportban talAlhat6 elemek latsz6lag nagyon eltero tulajdonshgait szintkn egyszeriien megma-
gyarhzhatjuk az ionizSci6s energiak viltoz6sAval: a kisebb rendszamu szkn 6s szilicium ionizAci6s
energiaja meg elkg nagy Crtkku, s ez nem teszi lehetovk kationok kialakulhsht a tenneszetben. Ezek
az elemek inkhbb kovalens kotes (atom- Cs molekular~csosanyagok) kCpzes6re hajlamosak. Az 6n es
az 61om, kisebb ionizaci6s energiaja miatt, m6r kepes k6tszeres pozitiv toltesu ionok kepzkskre, igy
nemcsak tisztkn kovalens molekulaik ltteznek. Ugyanez az oka, hogy elemi allapotban is olyan nagy-
mkrtekben eltho tulajdonshgu (atom-, illetve fkmracsu) anyagok.

Az elektronegativiths (EN)
Az elozoekben ismertetett gondolatmenet alapjan ertheto, mikrt vhlt sziikskgesse a tobbfkle (ionizaci6s
energia, elektronaffiniths, a kksobbiek soran sz6ba keriilo kovalens kotksi energia, racsenergia Cs
kkpzod6shok) mCresi adat helyett egy viszonylag egysCges osszehasonlitasi rendszer kidolgozasa,
melybol a kimiai kotisben livd ,,atom elektronvonzd kiszsigire kovetkeztethetiink.
"

A tobbfele mkrCsi adatbbl kiilonbozokkppen kiszamitott elektronegativitbsi CrtCkek kozelitoleg meg-

egyeznek. Az elemek koziil a fluor elektronegativitasa a legnagyobb (4). Mivel a nemesgazoknil a
hosszu ideig egyetlen kkmiai reakci6t sem sikeriilt vkgrehajtani, a nemesghzoknal nem szerepelnek
elektronegativithsi irtikek. Az EN a peribdusokban a rendszam noveked~s~vel nd, a csoportokban vi-
szont ciltalhban csokken (ez osszhangban van az atommeret, illetve az ionizAci6s energia vhltoz8s8val).
A legkisebb elektronegativitasu elem tehat a francium (EN = 0,7). A d-mez6 elemeinek egyes csoportjai-
ban (pl. a rkz- Cs a cinkcsoport) az elektronegativitas a rendszhm novekedksevel no, mert - bar az atom-
radiusz no - a legkulso elektronok eltavolitasa utin visszamarad6 ion (atomtorzs) mkrete igen kicsi.
Az elektronegativitas irtikeibd'l kovetkeztethetunk a kiilonbozo elemek 6s az egymissal alkotott vegyule-
teik kotistlIpusara, egy-egy vegyiilet sajitos tulajdonsagit is megmagyarazhatjuk az EN-sal. Nem szabad
azonban bilbecsulni az EN jelentostgkt. Az EN egy-egy elemre vonatkoz6 atlagkrttk, amelyet nagymkr-
ttkben befolyhsol, hogy milyen hatisok krvknyesulnek az adott elem atomjaira, atomtorzseire vagy ion-
jaira. EzCrt az EN-t inkabb a megfigyelheto tulajdonsagok megmagyarhzhska hasznhljuk, 6s ne pr6ba1-
junk minden kon az EN-ra hivatkozva ,,r6kCnyszeriteni" egy-egy anyagra valamilyen nem jellemzo tulaj-
donsagot.

2. Molekultik, osszetett ionok

A molekulikat 6s az osszetett ionokat felepito atomokat is kovalens kotCs tartja ossze.

KOVALENS KOTES:
kozos elektronphr reven megval6sul6 eros, elsorendu kotks.
LCtrejotte:
a) kolligcici6val: ha mindkCt atom (egy-egy ellentktes spinu) elektronjiib61jon lCtre a kotCs. PCldhl:
H. + .H - H-H
r

b) dativ m6don: ha a kotest lktesito egyik atomt61 (donor) szhrmazik mindket elektron (a mSsik atom
az akceptor). PCldhul:
H:- + H+ ------t H-H

Molekulapailya:
az a ttrrksz, amelyen beliil a molekulhban 90%-os val6szinust5ggel tartbzkodik az elektronphr.
APauli-elv a molekulaptilyhra is ervknyes, tehat egy molekulapalyan legfeljebb kkt, ellentetes spinu
elektron tart6zkodhat.

Koto elektronpair:
az olyan elektronphr, amelyik legalibb kCt atomtorzs eroterkbe tartozik (ezek jonnek letre kolligici6-
val vagy dativ m6don).

Nemkoto elektronpair:
az, amelyik kCmiai kotest nem letesit, tehit a molekulziban is csupan egy atomtorzshoz tartozik.

Mind a koto-, mind a nemkoto elektronparok a kotkst lktesito atomok vegyCrtekelektronjaib61jonnek letre.

A koto molekulapllylk tipusai:

a) szigma-kotis: tengelyszimmetrikus molekulapalya, melynek szimmetriatengelye a ket atommagon
atmeno egyenes.
b) pi-kotis: sikszimmetrikus molekulapilya, a szimmetriasikjan - mely egyben a palya csom6sikja is
- rajta van a szigma-kotCs tengelye.

A kotCsek szaima:
a) egyszeres kotes: mindig szigma-kotCs,
b) tobbszoros kotes: egy szigma 6s egy vagy kCt pi-kotks, ah01 a kkt pi-kotCs csombsikja egymasra
meroleges.

A kovalens kotCs jeIIemzoi

a) kotCsi energia:
1 mol molekulhban, ktt atom kozotti kotks kkpzod6sCt vagy felszakit8sht kiskro energiaviltozas. (A
kotCsi energia mertkkegys6ge kJ/mol, elojele a definici6t61 figg: ha kotes felszakitasi energiar61 van
sz6, akkor pozitiv, ha kkpzodksire, akkor negativ elojelu.)
~ r t i kfigg:
e
- az atomok mCretCto1,
- az atomtorzs toltCsCto1,
- az EN-t61,
- a koteseket letesito elektronparok sziimat61 (attol, hogy egyszeres, kktszeres vagy hiiromszoros
kotesrol van-e sz6).

b) kotCshossz:
A kotkst letesito atomok magjai kozotti thvols6g.
~ r t i kfigg:
e
- az atomok mCretet61,
- a kotkseket 1Ctesito elektronparok szimit61.
~ l t a l a b a nigaz, hogy mink1 nagyobbak a kotkst letesito atomok, am91 kisebb a kotQfelszakitasi
energia es nagyobb a kot6shossz.
A pi-kotes energetikailag kedvezotlenebb helyet foglal el az atomtorzsek erotereben, ezert kisebb
energihval meg lehet bontani, mint a szigma-kotest.

c) kotCspolariths:
apoldris kotis:
ha kCt atom EN-kulonbskge 0, tehat a koto elektronparok egyforma mkrtkkben tartozkodnak a kkt
atommag erotereben.
poldris kotis:
ha a kCt atom EN-kulonbskge nem 0. Ekkor a kotkst letesito elektronok tobbet tart6zkodnak a nagyobb
E N 4 atomtorzs kornyezeteben. Ez a nagyobb EN-u atom a kotes reszleges negativ p6lusa.

Kovalens vegyCrtCk:
a molekula egy-egy atomjh vonatkozik. Azt adja meg, hogy h h y koto elektronpir tartozik az adott atornhoz.

HBny kovalens kotCst lbtesithetnek a kulonbozo elemek atomjai?

Akisebb atomoknil (az 1. 6s 2. periodus nagyobb EN-u elemei) altalhban legfeljebb a nemesgazszerke-
zet alakulhat ki az atomtorzs koriil, ami azt jelenti, hogy legfeljebb 4 elektronpar tartozkodhat az atom-
torzs koriil. A 3. vagy annil nagyobb sorszamu peri6dusokba tartoz6, nagyobb elektronegativitisu ele-
mek atomjainak merete eleg nagy ahhoz, hogy nyolcnal tobb elektron is tart6zkodhat koriilotte. Ezen
elemek atomjainal a maximalis lehetoskget a vegyertCkelektronok szama adja meg [kiveve, ha meg da-
tiv kotessel is kkpesek megkotni peldaul anionokat ([s~F~]~-)].

Tekintsuk vCgig a peri6dusos rendszert!

A hidrogkn:
- atomjhnak vegyertekelektronja: 1s1
- osszesen egy kotest letesithet (az 1. peri6dusban a nemesgazszerkezet ketelektronos!), ezkrt
- csak szigma-kotest letesit. Peldaul:

H -H (H2) apolaris kotes molekula,

H - Sifl (HCl) polaris kotesii molekula.

- kovalens vegykrteke tehat: 1.

A halogknelemek:
- atomjaik vegykrtekelektron-szerkezete:n s2p5,

-
pTlVq vagy . _XI

- a nemesgazszerkezet eltresehez egyetlen elektron sziikskges, tehht egy szigma-kotkst letesit-

hetnek, pkldiul:

H -El IE-EI
H 1 ~ - ~ 1

H-El
- 1gr-iZ1
-
-
H --I1 11-11
(kovalens vegykrtkkiik: 1)
- a k16r, a br6m es a j6d eleg nagy mkretii, igy a hkt vegyCrtekelektronjukka1 elvileg hCt kovalens
kotes kialakitashra kkpesek: pl. letezik IF3, IF5, IF7, illetve HOX, HX02, HX03, HX04
molekula (ah01 X= C1, Br vagy I).
- nem 16tezik peldhul Cl17, mivel a viszonylag kis mtretii kl6ratom koriil a het ,,6rihsinj6datom nem
fkr el (sztkrikus ok); a k16r koriil csak tobbszoros kotesek esetCn fkr el viszonylag stabilisan hCt
elektronphr. PCldhul a HC104-ban:

\o/
Az oxigCncsoport elemei:
- atomjaik vegykrtek-elektronszerkezete:n s2p4,

rnpm17-j vagy pl. !o' S?

- a nemesgazszerkezet elkresehez kkt elektron sziikstges, tehit valamennyien kepesek ket szigma-
kotCs 1etesitCsCre. PCldhul:

- a kCt elektronphr kettos kotks letesiteskre is m6dot adhat. PCldhul: 02, (0 = 0).

A kenatom kis elektronegativithsa Q nagy mCrete azonban nem teszi lehetove a stabilis pi-kotks ki-
alakulasit, igy pl. a kknmolekulaban (standardhllapotban) csak szigma-kotQek alakulnak ki:

- -
B-S- SI
Sg I
IS I I SI

I
I$-S--
-
SI

- a kenatom nagy merete mhr lehetove teszi, hogy kettonkl tobb kotest is letesithessen kiilonbozo
molekulaban, igy 4 vagy 6 kovalens vegyCrtCke is lehet:
A nitrogCncsoport elemei:
- atomjaik vegyCrtekelektron-szerkezete:n s2p3,
-
M I , illetve .N. -P.

- a nemesghzszerkezet elCrCsChez harom elektron sziikskges, igy valamennyien kkpesek hhrom szig-
ma-kotCs kialakithshra:

- a hhrom elektronphr elvileg hhromszoros kotb kialakithshra is lehetoseget ad. PCldaul:

- Tobbszoros kotCs a nagyobb mtretii foszfor- vagy arzenatomok eseten csak akkor lehetskges, ha a
kotCst letesito atom elCg nagy elektronegativithsu (pl. a H3P04-ban, ott is csak kettos kotesek).
Ez az oka, hogy pkldaul a shrga foszfor molekulhjhban is csak szigma-kotQek alakulnak ki: P4.

'P'
'f
1p- - - - - - - -pi

- a foszforatom nagyobb m6rete ugyanakkor mar lehetove teszi, hogy - az ot vegykrtbkelektron-

nak megfeleloen - ne csak hhrom (pl. PC13), hanem M kovalens kotCst lttesithessen:
- Megjegyzendo, hogy a nitrogen is kkpes hhromnhl tobb kotks lktesit6skre a nemkoto elektronpar-
jhnak (dativ) kotQbe adashval. igyjon lCtre az amm6niumion (NH$) negyedik szigma-kotkse, 6s
ezzel magyarhzhat6 a salCtromsavmolekula (FINO3) sajatos, delokalizhlt pi-elektronrendszerknek
kialakulasa (1. 26. old.). Ot kovalens kotkst azonban a nitrogbn nem kbpezhet!

A szCncsoport:
- atomjaik vegyertekelektron-szerkezete:n s2p2,
- a nemesgazszerkezet elQtsChez altalhban meg az elektronphr mindk6t tagja is kulon-kulon vesz
reszt egy-egy kotCs kialakithshban, ezert e csoport tagjai leggyakrabban n6gyvegykrtkkiiek.

PCldhul: CH4, CC4, SiF4, CHC13, SnC14, PbC14 stb.

H-C-H
I
H

- tobbszoros kot6s kialakithshra leginkhbb a szkn kkpes:

- a sziliciumatomok nagy mQete t s kis elektronegativitasa miatt a szilicium- Cs az oxigknatomok kozott 91-
talaban csak szigma-kotCsek alakulhatnak ki; ez az oka, hogy a szilicium-dioxid nem molekuldris szerke-
zetii (1. Halmazok, atomrrics). Bar a kovasavakban (pl. H2Si03) elofordul Si=O kotts, a khobbiekben
latni fogjuk, hogy a kovasavak vizvezetCsse1fokozatosan atalakulnak a stabilisabb, atomricsos szilicium-
dioxiddi. A kovasavak s6i ugyan stabilisabbak (szilikatok), de ezekben a pi-kotksek delokalizalodtak.
- egyes esetekben (pl. a CO-ban) a szCnnek csak a kCt phrositatlan elektronja vesz reszt a kovalens
kotCs kialakithshban. Ekkor a szenatom koriil kialakul6 nemesghzszerkezetet az oxigknatom egyik
elektronphrjhb61letrejovo harrnadik (dativ eredetii) kotCs biztositja, melynek 1Ctkt a C02-moleku-
lhban mkrheto C-0 kot6shossznhl kisebb krtek igazolja:

A III. A csoport:
- elemei koziil a b6r, egyes esetekben az aluminium is kCpes molekulhk kkpzbsere.
- az atomok harom vegykrtkkelektronja elvileg harom kovalens kotes lktesitesere ad m6dot:

- a nemesghzszerkezet kialakithsht a ligandumok nemkoto elektronphrjaib61 kialakul6 dativ kotksek

biztosithatjhk, igy pl. az A1Cl3-nQ1stabilisabb kkpzodmeny az A12C16 molekula:

- a stabilizhl6dhs mhsik lehetoskge anionok kkpzkse (pl. BF4,l. 24. old.),

- ah01 a reakci6partner lehetovt teszi, ott atomrhcs is kialakulhat (pl. a b6r oxidjhnhl: B203).

A II. A csoport:
- elemei koziil gyakorlatilag csuphn a berilliumatom merete Cs elektronegativithsa megfelelo mole-
kulavegyiiletek lktrehozhshra. PCldhul a BeC12:

- A stabilisabb nemesgazszerkezet itt tobb molekula asszoci~16dhs~val

jon letre:
a) TCralkat:
Az elektronphr-taszithsi elmklet alapjan a molekula k6zpoiti atomja(i) koliil elhelyezkedo elektron-
phrok - taszitasuk folythn - a leheto legtavolabb helyezkednek el egyrnast61. A tkralkat meghllapitii-
s9na1 elegend6 a szigma-kotksek (azaz a kapcsol6d6 atomok, ligandumok) 6s a kozponti atomhoz kap-
cso16d6 nemkotd elektronphrok szamat figyelembe venni. A pi-kotksek, nagyobb tkrigtnyiik miatt,
csupan a kotCsszoget m6dosithatjAk.

~ltalanoskkplet Pklda Teralkat Kotesszog

-
Megjegyzesek

Ax2 BeCI2 lineiris 180" a pi-kotesek nem m6-

co2 dositjak a kotksszo-
cs2 geket
HCN

a szimmetrikusan el-
Ax3 BF3 sikh8romszog, 120" helyezkedo pi-kotk-
SO3 (trigonhlis planaris) sek nem befolyasol-
jhk a kotksszogeket
COCl2 P1. : H-4-H szog a pi-kotks (kettos ko-
c2H4 117" (az etCnben) tts) terigknye na-
gyobb, a kotCsszog ki-
sebb

AX2E SO2 V-alak kb. 119" (a SO2-nhl) a nemkoto elektron-

par 6s a kettos kote-
sek kompenzhlj5lk
A egymbs hataskt

Ax4 CH4 tetraeder 109,5"

SiF4

4.-
Ax3E NH3 trigonalis piramis kisebb 109,5"-nS1 a nernkoto elektron-
parok terigknye na-
JT'-w gyobb

AX2E2 H20 V-alak kisebb 109,5"-nhl ktt nemkoto elekt-

SC12 ronpir ttCrigknye mCg
HOCl nagyobb, a kotesszog
meg kisebb
 ~ l t a l i n o kkplet
s Pelda TCralkat Kotesszog Megjegyzesek

Ax5 PC15 trigonidis bipiramis 90" ks 120" egy sikban hirom, a

sik alatt 6s folott egy-

?-
egy ligandum

Ax4E

* SF4 szabilytalan tetrakder a nemkoto elektron-

pir az AX5 egy sik-
ban lev0 harom ligan-
duminak egyike he-,
lyen: ,,osszetort mCr-
leghinta" alak alakul
ki

AX3E2 IF3 sikban helyezkednek a nemkoto elektron-

el parok az AX5 egy
sikban lCvo ket ligan-
duma helyen

lineiris a nemkoto elektron-

pkok az AX5 egy sik-
ban lev0 harom ligan-
duma helykn

oktaeder 90"
(tetragonilis bipiramis)

I az AX6 minden ligan-

duma egyenrangu, igy
birmelyik helyettesit-
heto a nemkoto elekt-
ronpin-al: sajitos ter-
alkat alakul ki
- - -

a kCt nemkoto elekt-

ronpir szimmetriku-
san, a ntgyzet sikja-
nak ket oldalin

I I

ilyen szerkezetek, a peri6dusos rendszer focsoportjai-

ban lev0 elemek max. nyolc vegyCrt6kelektronjit
figyelembe vtve, nem alakulnak ki

IF7 pentagonilis bipiramis 72" 6s 90"

XeF6 sajitos szerkezet
XeFs 1 hexagonilis bipiramis 1 60" Cs 90" 1 I
 O~szefo~lalva:
a) a molekula tiralkatat alapvetb'en:
a hozza kapcsol6d6 ligandumok, illetve a kozponti atom nernkoto elektronparjainak szama hatarozza meg.
b) a kotisszogeket:
- befolyasoljhk a nemkotb' elektronpcirok (nagyobb a tkrigknyiik),
- befolyiisolhatjak a tobbszoros kotisek (nagyobb a tkrigknyiik, de ez szimmetrikus szerkezetnkl
vagy linearis elrendezodCsnk1 nem krvknyesul),
- befolyasoljak az atomok mbretviszonyai:
a) H20
6)
105" 92"
A nagyobb kknatomtorzson a nernkoto elektronparok jobban osszenyomjiik az azonos mkretii li-
gandumokat, mint az O-atomtorzson.

Az amm6nia Cs a foszfin (pH3) kotksszogeinek viszonyat a vviz ks a H2S molekulajaval analbg-

okokra vezethetjuk vissza. A nagyobb mkretii 6s elektronegativitasfi kl6ratomok miatt a foszfor-
trikloridban nagyobb a kotksszog, mint a foszfinban.

b) A molekulaik polaritaisa:
- apolciris: - ha a molekula kotksei apolhrisak (elemmolekuli5k),
- ha a kotksei polirisak, de a kotksek szimmetrikus elrendezodkse folytan a polaritas-
vektorok osszegzkse nullat ad (kioltjak egymast, pl. az osszes olyan AX2, AX3, AX4,
AX5, AX6, AX7, AX8 molekula, melyben csupa azonos ligandum kapcsolbdik a koz-
ponti atomhoz).

- dipdlusos: - ha a kotkeik polhisak ks a kotksek elrendezodkse aszimmetrikus (ez kialakulhat

minden olyan molekulaban, ah01 nernkoto elektronpar is kapcsol6dik a kozponti
atomhoz, vagy az AX2, AX3, AX4 stb. molekulak eseteben, ha kiilonbozo EN-fi
ligandumok kapcsol6dnak hozza, illetve kCt kulonbozo atomb61 A116 mulekulakban).

Megjegyze's:
- nem nulla a dip6lusmomentuma azoknak a molekulaknak sem, amelyekben a kotkst lktesito
atomok elektronegativitasa azonos, de a kozponti atomhoz nemkoto elektronpar is kapcsolbdik
(pl. pH3, NC13).
Fizikai tulajdonsagaik (pl. op., vizoldCkonyst!ig) alapjan azonban inkabb az apolaris molekulak kozC sorolhatjuk ezeket.
- A molekulak polaritasat nem mindig lehet egyertelmiien meghatarozni az EN-kulonbstgekbol.

A vegyiilet fizikai tulajdonsigai (op., oldtkonyshg) alapjin p t l d h l a CO is apolhrisnak mondhatb. Ezt a ko-
ttsek sajatos kialakulbshval magyarhzhatjuk: a nagyobb EN-u oxigtn negativ polirozottshght jelentos mtrttk-
ben csokkenti az hltala dativ kottsbe beadott nemkoto elektronphr hiinya. Hasonlb ,,polarithstorzulhst" ta-
pasztalunk a pirrol(1. szerves, nitrogtntartalmh, heterociklusos vegyiiletekntl) molekulhja esettben is.

Delokalizailt elektronok
A kozepiskol8ban ismertetksre keriilo molekulamodell eddigi fogalmai alapjan j6 nkhhny mQesi ered-
menyt nem tudunk megmagyarhzni. A mostanhig felsorolt esetekben minden kot6 elektronpar kkt
atomtorzshoz tartozott. Az ilyen koteseket kkt atomot osszekoto, lokalizblt kotisnek nevezhetjiik. Ab-
ban az esetben, ha egy koto elektronpar molekulap8ly~jakettonkl tobb atomtorzsre terjed ki, deloka-
lizcilt kotbsrol beszklhetiink. Ez - modellunk szerint - csakpi-kotis lehet, 6s akkor kell feltktelezniink
kialakulasiit, ha az atomok kozotti kotkshosszak eltkrnek a hason16 atomok kozott maskulonben ki-
alakul6 egyszeres, illetve tobbszoros kotkseknkl mkrt krtkkekttil vagy, ha a tulajdonsagok arra utal-
nak, hogy egy atom nemkoto elektronparja pi-kotkskknt delokalizSl6dik.

I
i
 Ndzziink ndhany pdlddt!
l
a) A benzol molekuliijaban elkepzelheto lenne a szknatomok altal 16trehozott gyiiriiben a valtakoz6
egyszeres es kettos-kotCs, de a merksek szerint minden kot6s egyforma hosszus6gfi (6s a kotes-
hossz az etitnban mtrhetonel rovidebb, az etilenben merhetonel nagyobb). Rhadasul a benzol nern
mutatja a telitetlen, lokalizdlt kettos koteseket tartalmaz6 szenhidrogenek
- addici6s reakci6it.
E b) Az 1,3-butadikn koteshosszai a szenatomok kozott kiilonboznek, bar nern egyeznek meg sem az
,
etanban, sem az et6nben mkrheto ertekekkel. Ezt mkg megmagyarizhatnhk azzal, hogy az egyes
t
sz6natomokhoz nern ugyanolyan 6s nern ugyanannyi atom kapcsol6dik, mint az etanban, illetve az
t etCnben. Az a sajatsiig azonban, hogy a molekula 1,4-addici6ra is kepes, sziiksegesse teszi a delo-
kalizhlt elektronrendszer feltetelezkskt.
c) Az oxosavakb61 protonleadassal kkpzodo osszetett ionokban (1. 24-26. old.) a kialakul6 teljesen
szimmetrikus szerkezet (azonos kotkszogek 6s koteshossz) csak delokalizaci6val magyarazhatb.
d) Az amidok (polipeptidek 6s fehkrjek) amidkotCsCben a szCn es a nitrogenatom kozotti kotCs koriil
azkrt nincs rothci6 (I. konform8ci6, 116. old.), mert a C=O kotks pi-kotese Cs a nitrogen nemkoto
elektronparja a teljes C-0-N egyskgre delokaliz516dott.

Ez a model1 nern irja le tokkletesen a molekuliik elektronszerkezettt, ezkrt olykor a molekulak vagy
az osszetett ionok elektronszerkezeti kCpletCnek felirhsakor elhanyagolasokkal tlunk (nem tiintetjuk
fel a nemkoto elektronphrokat, 1. 25. oldal).

OSSZETETT IONOK
Olyan, tobb atommagb61 Cs elektronokb61 9116, toltkssel rendelkezo komplexumok, amelyben az
osszetart6 ero kovalens kotCs.

LCtrejottiik:
a) molekuliik Cs ionok osszekapcsol6d8s~val(dativ kotessel),
b) molekulf1kb61 ionok (pl. proton) leszakit8sAval.

Kationok:

vizmolekula ox6niumion (H-30')

(V-alak, 105") (piramis, 107")

amm6niamolekula ammbniumion ( N H ~ )
(piramis, 107") (tetraeder, 109,5")
'I! -a nemesgkszerkezet kialakulhsa a kiizponti atomtiirzs kiiriil stabilis elektronrendszert jelent
a 11. A 6s a 111. A csoportb61 s z h a z 6 kozponti atomokat tartalmaz6 molekulhk esetkn. Ptldaul:

tetrakloro-berillht(I1)-ion
(tetrakderes, 109,5")

tetrafluoro-borht(II1)-ion
(tetraederes, 109,5")

-a 3. periddus elemeinek atomjai mhr elkg nagy mkretiiek ahhoz, hogy koriilottiik nyolcncil
tobb elektron is kiitQt lktesitsen:

SiF4 + 2 F- b [s~F~]~- 2-
(tetraederes, 109,5")

hexafluoro-szilikht(1V)-ion
(oktakder, 90")

-Az oxosavakb61 proton(ok) leszakithtival szintkn anionokhoz jutunk:

- 2H'
H2S04 w soz-
kCnsavmolekula szulfhtion

(tetraederes, 109,5")
Akknatom maximdlis vegykrtkke hat, igy a szulfiitionban is legfeljebb hat elektronpiir tart6zkod-
hat a ken atomtorzse koriil. A mkresek szerint a negy S-0 kotQ hossza egyenlo, az ion teljesen
szimmetrikus, tehht azt kell feltktelezniink, hogy kCt pi-kotes delokalizil6dott iillapotban van a
nkgy szigma-kotes koriil, a tobbi (osszesen 20) elektron nemkoto elektronphrt alkot. Miuthn a
nkgy oxigenatom ebb01 a szempontb61 is teljesen egyenran&, a 10 elektronphrt viszont nem
tudjuk egyenletesen elosztani a nkgy atom kozott (nyilvhn ezek is resztvesznek a delokalizhci6-
ban), ezeket az elektronokat nem tiintetjiik fel az osszetett ion kkpletkn.
Hason16 m6don vezethetjiik le a tobbi ilyen osszetett iont is:

sz6nsavmolekula karboniition

sikhiiromszog,
120"
pi-kotesben: 2 e-

foszforsavmolekula foszfhtion
-
HOI

~ a -PI = o\/
I
He1

tetraederes,
109,5"
pi-kotesben: 6 e-
 saletromsav nitration
A nitrog&natomkoriil legfeljebb nigy elektronpbr tartbzkodhat (1. 18. old.), ezert a saletromsav
molekulajiiban m6rheto kotesszogek 6s koteshosszak ismeretbben azt kell felt6telezniink, hogy
a nitrogenatom nemkoto elektronparja helyett delokalizalt pi-kotCs jon letre, mely az 0-N-0
kotksben vesz reszt. A kot6sben az oxigCn elektronjai is rkszt vesznek, de az 0-N-O egysegen
Atlagosan egy elektronpar alkot pi-kotest, ks az oxigknatomokon osszesen 10 elektron van ,,nem-
koto" allapotban. Ezeket - a model1 hi6nyosshga miatt - nem tudjuk egyertelmuen elrendezni a
molekulan, ezert ezeket nem tiintetjiik fel:

sikharomszog,
120"
pi-kotesben:
Atlagosan 2 e-

Megjegyzzb: i
Annak elkeriiltstre, hogy ki kelljen mondani, honnan szhrmazik a pi-kotts (mivel ezt a modell valbjiban nem tudja 1
kifejezni), bevezettCk a kotisrend fogalmht, amely azt mondja meg, hogy (a kotCshosszak osszehasbnlitasa alapjan) i
htlagosan hiny elektronpir alkotja kCt atom kijzott a k6tCst. Akottsrendek trttke a fenti osszetett ionokban kazelitii- 1
I
leg megegyeznek az elozdekben megjelolt szhmu pi-kottsek egyenletes elosztisaval kiszimitott CrtBkkel:

2 pi-kotQ
SO:- :1 szigma-kotes + =1,5
4 S - 0 kot6s

1
NO; :1+ - = 1,33 (A HN03-ban az 0 -Nk kotesrend 1 3 )
3
2
 3. Halmazok, halmazkeverbkek

A halmazok sajitshgait meghatirozza:

- a halmazt alkot6 rkszecskkk (molekulhk, ionok) tulajdonshgai,
- a rkszecskkk kozott fellkpo kolcsonhathsok (=&MIAI KOTESEK).

Gazok Folyadikok Szildrd anyagok

Benne a riszecskt?k nagy kicsi kicsi

thvolsaga:

mozghsa: rezgks, forghs, egyenes rezgks, forghs, a rkszecs- kristhlyos anyagoknal

vonalu, egyenletes moz- kkk elgordiilhetnek egy- csak rezgks,
ghs, idonkknt iitkozksek mhson (,,lyukvandorlhs") amorfanyagokban eset-
leg lassu elgordiilksek

kolcsonhatasa igen kicsi jelentos j elentos

(elhanyagolhatb)
A halmaz tkrfogata: vSltoz6 a kornyezeti paramkterektol csak kis mkrtkkben fiigg

alakja: vhltoz6 v6ltoz6 Allandb

(kristhlyos hllapotban)

A fentiekbol ad6d6 fobb - kmkn~esrh~uk - feliileti fesziiltskg, - amorf anyagokban

Jizikai sajatsdgok: Avogadro torvknye* igen lassu diEzi6
- diEzi6 - diffiizi6

* Az idealis gazokban a rtszecsktk kozotti kolcsonhatis elhanyagolhatb, eztrt krvtnyes rijuk Avogadro towknye. Ez
kimondja, hogy az azonos ttrfogatu, azonos homtrstkletii ks n y o m b ~gizok azonos sziimu riszecskit tartalmaznak.
Misktppen megfogalmazva, azonos hiimtrstkleten t s nyomison a gizok tkrfogata az anyagmennyiskgiikkel arinyos:

ah01 V a g l z tkrfogata, n az anyagmennyidge, V,,, pedig a molkis gizttrfogat, mely adott homkrsCkleten 6s nyo-
mison illandb.
A glzok allapothatarozdi kozti osszefuggbt az egyesitett g9ztorvtny irja le:

ha n alland6, ahol p - a g i z nyomba, V- a giz tkrfogata, T - a g i z h6mCrstklete Kelvinben.

Adott (n) anyagmennyistgu gizra az osszefiiggks:

J
ah01 R a mollris (egyetemes) gizlllandb (R = 8,314 Kyl).
 lecsapbdhs fagyas
' folyadkk - i szilard anyag
parolghs, olvadas A

forras
lecsapbdhs

exoterm folyamat: lecsapbdis, fagyas

endoterm folyamat: olvadhs, szublimaci6, pirolghs, forras

Az anyag szerkezete 6s a halmazsillapot-v8ltozhsok kapcsolata:

Mint1 kisebb a szilhrd halmazt alkotb rtszecsktk kozti kolcsonhatb erosdge, annhl alacsonyabb homtrstkleten omlik
ossze a kriskilyrhcs (kisebb az olvadbpont), t s annhl alacsonyabb h6mtrstkleten forr fel a folytkony anyag (kisebb a for-
rispont). Az anyagok phrolghshnak mtrttke &gg a homCrstklett61. Egy adott homtrstkleten, zhrt tartilyban a folyadtk
(vagy szilhrd anyag) b a fdlotte 1Cvo ghzttr kozott kialakulb egyens6lyi rendszerben az anyag gozCnek nyomhsht (parciC
lis nyomhsht) tenzidnak nevezziik. A tenzib, azaz a telitett goznyomhs a homtrstklet emeltstvel exponencihlisan no:

A folyadtk azon a homtrstkleten forr, amely homtrstkleti trttkhez tartozb tenzibja megegyezik a folyadtkot koriil-
vev6 ghzttr (leggyakrabban a ltgkor) nyomhshval. Ekkor mhr a folyadtk belsejtben is ktpzodnek gozbubortkok.
Ezen a homtrstkleten a rendszer hltal felvett energia a folyadtk gozzt alakulhshra hasznhlbdik fel (homtrstklete gya-
korlatilag vhltozatlan). A fenti grafikon alapjhn lhthatb, hogy a szilhrd anyagoknak is van tenzibja. A szilhrd anyag
olvadbakor szinttn nem vhltozik a homtrstklete.
A viz es a jtg tenzibgorbtje nem pontosan 0 "C-nh1 metszi egymhst. Az olvadhspontot a nyomhs is befolyhsolja. Ezen a
grafikonon a metsztspont ahhoz a nyomhshoz tartozb olvadhspontot mutatja, amekkora a viz (illetve a jtg) tenzibja
ezen a homtrsCkleten. A Le Chatelier-elv (1. 42. oldal) alapjhn kovetkeztetve meghllapithatjuk, hogy a metsztspont
0 "C-nal valamivel nagyobb trttk, mivel a jtg olvadba ttrfogatcsokkenbsel jar, t s a metsztspont a ttnyleges Itgko-
rink1 (101,3 kPa-nhl) kisebb nyombhoz tartozik.
Az anyagok forrhspontjht tehht befolyasolhatjuk a kornyezo ghz nyomhshnak vhltoztathshval (ez az oka, hogy magas hegy-
csficsokon a viz forrbpontja 100 "C alatt van.) Vannak olyan szilhrd anyagok, amelyeknek a tenzibja olyan nagy, hogy a
homtrstklet emeltstvel a szilhrd anyag tenzibgorbtje elebb tri el a ltgkori nyomhst, mint a folytkony halmazhllapoth
anyag tenzibgorbkjtt. Az ilyen anyagok a kozondges koriilmtnyek kozott szublimhlbdnak, antlkiil, hogy megolvadnhnak
kozben. A szilhrd anyagok ilyen nagy tenzibja csak a rhcsot fenntartb erok igen kis trttktvel magyarhzhatb. A fentieket
mhsktppen, egyszedibben megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy a standard nyomhson smblimhlb anyagokban olyan kicsi
a ricsosszetartb ero, hogy a kristhlyrhcs osszeomlhsa utin nem elengendo a folyadtk-halmazhllapot fenntartbhhoz.

Mindezek alapjan nyilvanval6, hogy azok az anyagok, amelyek kristalyrhcsht eros, un. elsorendu ko-
tksek tartjhk ossze, j6val magasabb olvadas- Cs forrisponhlak, mint azok, amelyekben a racspontok
kozott gyengebb, un. misodrendu kotksek hatnak. Az elobbiek ezkrt standard koriilmenyek kozott is
altalaban szilard halmazallapohlak, az ut6bbiak kozott viszont sok giz Cs folyadCk van, Cs a szilhrd
anyagok koziil is sok konnyen szublim616dik.
 Elsorendii kotoerok
Kovalens kotks Ionkotb Fkrnes kotks
Lknyege: kozijs elektronphrok ellentktes toltesu ionok az atomtorzsek kozott,
kozotti elektrosztatikus az egesz kristhlyrhcsra
vonzhs kiterjedoen delokalizh-
lbdott elektronok

Kialakulbhnak feltbtele: nagy E N 4 atomok nagy EN-kiilonbstg az kis EN-u atomok

atomok kozott

Mhsodrendii kotoerok

hidrogknkotks diphlus-diphlus diszperzihs

kolcsonhatds kolcsonhatds ,

Jellemzoje: nagy EN-ti atomhoz a dipblusmolekulhk ko- az atommagok rezgk-

kapcsolbdb, azhltal er6'- zott kialakulb elektro- sebol adbdb idoleges
sen pozitivanpolarozott sztatikus vonzbero tolteseltolbdbs, mely a
hidrogkn, mely egy ma- molekula meretetol
sik nagy E N 4 atom fuggoen adott homer-
nernkotd elektronpdrjh- skkleten stabilizhlbdik
val kapcsolbdik (un. indukhlt dipblus)

Az elsiirendu kotCsek Cs az atomok elektronegativitisa

Az elektronegativithsok alapjhn meghllapithatb szClsiiCrtCkek:
a) kCt fluoratom (EN = 4) kozott ICtrejovo kot6s kovalens:

ZEN = 8,O AEN=O

b) kCt franciumatom (EN = 0,7) elektronegativitisa alapjin meghllapithatb, hogy a francium racshban fkmes kotbs alakulhat ki:

ZEN = 1,4 AEN=O

c) a francium-fluoridban a kotCs ionos:
ZEN = 4,7 AEN = 3,3

~brhzoljuke hhrom pontot megfelelo grafikonon! :

KOVALENS
I I I t

A hhrom pont hltal koriilhathrolt hhromszogbe - az elektronegativithsok alapjhn - valamennyi elem Cs vegyiilet be-
irhatb (a nemesghzok kivCtelCvel), Cs igy meghathrozhatb, hogy melyik kottstipus kialakulhsa vhrhatb az adott
anyagnhl. Amegfigyelheto tulajdonshgok (szin, olvadb- Q forrbpont, oldhat6shg) osszevettsCve1 egytrtelmuen meg-
hllapithatb a vizsghlt anyag kristhlyrhcstipusa.
MCg egyszer hangsulyozni kell, hogy az EN-CrtCkekbol csak a sz6lsoCrtkkekhez kozeli elemek, vegyiiletek kotCsti-
pusa hllapithatb meg egykrtelmiien!
 kristalyos
\ amorf

- az alkotb rkszecskkk szabalyos tkrbeli - szabiilytalan terbeli elrendezodes,

elrendezodQe, - az elozo miatt nincs kles olvadaspont
- az eloz6ek miatt kles olvadhspont, (melegitkskor fokozatosan megpuhul),
- kemenyskguk a kristaly alakja a - gumiszeriiek.
racsszerkezettol figg,

A kristalyok jellemzCsCre szolgB16 adatok:

Racsenergia:
1 mol kristalyos anyag felbonthsiit - vagy a definicibtbl fiiggoen a kotksek kialakulasat - kkisero ener-
giav8ltozSs. Jele E,, mkrtkkegyskge kJImol.
Mink1 nagyobb egy anyag rhcsenergiajinak abszolut krtkke, annal nagyobb az olvadispontja.
(Amolekular~csosanyagoknbl a racsenergia helyett inkabb szublim~cibshorol, az atomr6csos kristi-
lyoknal kovalens kotksi energihrbl beszkliink.)

Elemi cella:
A krist8lyrhcs legkisebb jellemzo rksze, amelyet a tkr hhrom iranyhba eltolva megkapjuk az egksz ricsot.

Koordinhci6s szaim:
A kozponti atom vagy ion ligandumainak szama. A kristilyrhcs esetkn egy kiszemelt atomtorzshoz, mo-
lekulhhoz vagy ionhoz legkozelebb lkv6 atomtorzsek, molekulak vagy ellentktes toltksu ionok szPma.
A kisebb (pl. 4-es) koordinacibs szhmfi kristilyokban a rkszecskkk ttrkitoltkse kicsi. A nagyobb (pl.
12-es) koordinacibs szam esetkn szoros illeszkedksu rhcsrbl beszelunk.

Kristalyraicstipusok

Ionracs A tomrbcs Fkmracs Molekularacs

Reszecskek a racs- ellentktes toltksu atomt6rzsek atomtorzsek molekulak

pontokon: ionok

elektrosztatikus delokalizhlt mhsodrendu

Rhcsosszetartb ero: vonzbero kovalens kotes elektronok kotoerok

Olvadas- 6s forras- magas (a nagy magas (eros ko- ValtoZb

erosskgu(Valtozb
fkmes
pont: rhcsenergia miatt) valens kotksek) masodrendu
alt. alacsony kotksek)
(gyenge
kBtks)
gaz, folyadkk, szilhrd
Standard halmaz- szilard (a higany (a molekula mere-
szilard szilhrd kivktelkvel) tktol ks a mhsodrendu
hllapot:
kotks tipusat61 fiigg)

Kemknyskg: viszonylag nagy nagy vhltozb kicsi

 Ionracs A tomrhcs Fimrbcs Molekular~cs
VezetokCpessCg: szilard: szigetelo szigetelo vagy fel- j6 vezeto szigetelo (a vizben
olvadik, vizes ol- vezeto elektrolitosan disszo-
dat: vezet cia16 anyagok oldata
vezeto)

Oldhat6shg: vizben hltalhban j6 - - polarithst61 fiigg

(egymhsban (1. 34. old.)
egyesek cseppfo-
ly6s NH3-ban)
Olvadhspont &gg: - a rkszecskek mkretttol 6s a racsszerkezettol - polarithstcil
- hason16 rhcsszerkezet esetCn a meret novekedCs6velhl- - merettol(1. kulon)
talhban csokken
Peldhk az elemek NINCS! B, C, Si, Ge kis EN-6 elemek a nagy EN-6 elemek
koziil: a p-mezobol

Pkldhk a kis EN-li femek es B2O3, SO2, nkhhny szulfid nemfem-vegyuletek,

vegyiiletek kozul: a nagy EN-u nem- egyes fkmszulfi- (pl. CuFeS2, szerves vegyiiletek,
fkmek vegyiiletei dok kalkopirit) sok p- Cs d-mezobeli
fkmhalogenid

A kotCstipusok kozotti aitmenet

A29. oldalon lkvo hhromszog-grafikon alapjhn is sejthet6, hogy a kiilonbozo kotksek, igy a rhcstipu-
sok kozott is vannak hathresetek. Az htmeneti rhcstipusok esetkn eltCrCseket figyelhetiink meg a tulaj-
donshgokban. PCldhul a kovalens jellegu ionvegyiiletek rosszul old6dnak vizben (pl. az AgCl, AgBr,
AgI csapadkkok), vagy szokatlanul alacsony az olvadaspontjuk.
Az ut6bbi allitasra, konkret pCldakCnt tekintsuk hhrom kulonbozo csoportba tartoz6 elemek kloridjainak
olvadhspontjait:

NaCl 800 "C BeC12 405 "C Sic14 -68 "C

KC1 776 "C MgC12 712 "C GeC14 -49,s "C
RbCl 717 "C CaC12 772 "C SnC4 -30 "C
CsCl 645 "C SrC12 872 "C PbC14 -15 "C
BaC12 960 "C

Az alkhlifkm-kloridok olvadhspontja a f6mion meretknek novekedQkve1 csokken (valamennyien viz-

ben j61 0ld6d6), tipikus ionvegyiiletek.
Ezzel szemben a IV. A csoport halogenidjei alacsony olvadhs- 6s forrhspon~ak,a molekula meretk-
nek novekedkskvel az op. 6rtCkek nonek, tipikus molekularhcsot alkotnak.
Az alkhlifoldf~mekkloridjai koziil a BaC12 igen magas olvadaspont& ionrhcsos vegyiilet. A ,,fkmionV
m6retknek csokkenCsCve1 az olvadaspont rohamosan csokken. Ez azzal magyarazhat6, hogy a kis felu-
lea, igy egysegnyi feluleth nagyobb pozitiv toltkssel hat6 hn. kompakt kation jobban deformhlja (pola-
rizalja) a kloridionok elektronfelhojkt.A kotes a fkmion mCretCnek csokkenCskve1kovalens jellegiivk vC
lik. A polarizhci6 mCrtkke, vagyis a kotks kovalens jellegbnek nagyshga az anion polariz~ilhatdshgat61
(elektronfelhojknek deformhlhat6shgat61) is fiigg; a nagyobb mCretii anion konnyebben polarizalhat6. Ez
magyarhzza azt, hogy az ezust-halogenidek koziil csak az AgF old6dik viszonylag j61 vizben, a tobbi csa-
padtkkknt vhlik ki, s a halogknek koziil altalaban a legkonnyebben deformalhat6 jodidionok alkotjhk a
legtobb rosszul old6d6 (csapadkkkknt kivh16) vegyiiletet kulonbozo fkmionokkal.

A molekularaicsos anyagok olvadais- Cs forraispontja

Az apolbris molekulakat tartalmaz6 anyagok olvadhs- Cs forrhspontja a legalacsonyabb, a molekulatomeg
novekedkskvel ezek az ertkkek nonek (1. pkldhul a halogCnelemeknC1). A tendencia oka a molekulhk ko-
I
zotti diszperzids kotbek erosodkse. Adipdlusmolekulbjzi vegyiiletek olvadhs- ks forrhspontja magasabb az
I
azonos molekulatomegii, apolkis anyagokknhl. A fizikai Allandbkat azonban a molekulatomeg ezeknkl az
anyagoknil is befolyasolja. A nagyobb mkretii, bar kisebb polarithsu hidrogkn-jodid pkldhul magasabb
forrhsponbi az erosebben dip6lusos, amde kisebb hidrogkn-kloridnhl. A nagyobb molekulakn61 tehiit a
diszperzios kotksek hatasa jobban krvknyesiil, mint a dipolus-dip6lus kijlcsonhathsk.
Azoknal a vegyiileteknkl, amelyek molekulai kozott hidrogknkotksek is kialakulhatnak (HF, H20,
NH3, valamint az -OH, -NH- 6s -NH2 csoportot tartalmaz6 szerves vegyiiletek), az olvadhs- ks for-
rispont ertkkek a moltiris tomeg alapjan virhat6nitl jdval magasabbak. Ez az oka pkldaul annak, hogy
a hidrogkn-halogenidek koziil a hidrogen-fluoridnak, az oxigkncsoport hidrogknvegyiiletei koziil a
viznek, a nitrogencsoport hidrogenvegyiiletei koziil az amm6nihnak a legmagasabb a forrispontja, ho-
lott a molhris tomegiik a csoportban a legkisebb.

A tiszta halmazok iisszetCtelCt kkplettel adhatjuk meg.

Az osszegkiplet az elemi osszetktelt ks a komponensek anyagmennyiskg-ar9nyht tiikrozi. Az atom-,
az ion- 6s a fkrnricsos anyagoknhl ennkl tobbet nem tudunk meg az osszegkkpletbol. (pl. a BaC12 azt
jelenti, hogy a kristalyracsban a biriumionok szhmhnak kktszerese a kloridionok szima.)
A molekular~csosanyagoknhl megadhatjuk a molekulakkpletet is, amely gyakran megegyezik az
elobb ismertetett osszeg-, vagy sztochiometriai kkplettel (pl. C02, SO2, H 2 0 stb.). A molekulakkplet
azonban a molekulhban lev0 atomok szdmdt is megadja (nemcsak arinyit), igy a C2H2 vagy C2H6
kkplet nem a legkisebb egksz szamok arhnyaban, hanem a molekulat tknylegesen alkot6 atomok
szhma szerint mutatja meg a vegyiilet osszetktelet.

Diszperz rendszer:
olyan, legalhbb k6tkomponensu rendszer, amelyben az egyik komponens (diszpergald kozeg;)rkszecs-
kkkre oszlatott Allapotban tartja a masik komponenst (diszpergalt anyagot):

Feloszthsuk
a) a diszperghlt rCszecskCk mCrete szerint:

Duwa diszperz rendszer Kolloid rendszer Oldatok

6, valddi oldatok'y
A diszpergalt rkszecske
mkrete: > 500 nm 1-500 nm < 1 nm

A fknyt... elnyeli vagy visszaveri sz6rja (Faraday-Tyndall

(Altalhban atlitszaflan) jelenskg), ezkrt opalesz- atengedi, ezkrt atlhtszb*
kal
Adszorpcibs kkszskg: rossz j6 (a sok kis rkszecske
miatt nagy a fajlagos -
feliiletiik)

Pklda: csapadkkok fehkrjeoldat, szappanol- NaC1-oldat,

dat, nagyon finom elosz- sbsav,
lasu csapadkkok, kod, NaOH-oldat stb.
fist, majonkz, kocsonya

* KivCtel ptldiul a nagy fknyelnyelCsii KMn04-oldat,vagy a Lugol-oldat.

b) a diszpergailt anyag Cs a diszpergail6 kozeg halmazaillapota szerint:

Gdz Folyadik Szildrd anyag

Gdzban -
szetoszlatva: kod fist
(elegy)
Folyadikban
szCtoszlatva: hab emulzi6 (vagy elegy) szuszpenzi6

A vizes alapu kolloid rendszerek fajtaii

a) a rCszecskCk tipusa szerint:

I. lioszol:
- a diszpergalt rCszecske tipusa: mikrofdzis,
- vizben rosszul old6d6 anyag, pl. hig oldatok osszeontCs6vel elohllitott nagyon finom eloszlisu csapadek.

II. asszocidci6s kolloid:

- a diszperghlt rCszecske tipusa: micella,
- a diszpergalt rtszecskCk amjipatikusak: egyik rCsziik apolhris, a masik rksziik dip6lusos vagy ionos,
- eltero polarithsu fazisok hathrfeluletkn monomolekulhs rCteget (filmet) alkotnak, ezert
- az asszociaci6s kolloidok feluleti fesziiltskge kisebb, mint a tiszta old6szer6, konnyebben habzanak,
- a diszpergalt rCszecskCk a diszperghl6 kozeg belsejeben olyan gombszerii komplexumma asszocia-
16dnak (micellhk), amelyek felszinere a diszpergh16 kozeg polaritashnak megfelelo resziik keriil,
- pl. szappanoldat, az epe, a foszfatidok vizes ,,oldata3'.

III. makromolekulds kolloid:

- vizben tulajdonkeppen j61 old6d6 (polhris), de kolloid meretii molekulak,
- pl. feherjCk, nukleinsavak vizes ,,oldatam.

b) a rCszecskCk Cs a diszpergail6 kozeg kolcsonhataisaib61 kialakul6 szerkezetek szerint:

J
szol hllapot gC1 hllapot

- folykkony - kocsonyb, szilhrdabb

- a kolloid r6szecsk6k - a kolloid r6szecsktk
egyenkknt, on6116 rkszlegesen kozos
szolvhtburkukkal hidrhtburokban vannak;
elmozdulhatnak jellegzetes tkrhh16s
szerkezet alakul ki
A szol-gil atalakulds:
- h h i r s i k l e t valtoztatdsdval:
A hutCs soran csokken a homozgas energiija, 6s a lassul6 kolloid rCszecskCket koriilvevo hidrht-
burok (szovhtburok) szClCn lCvo old6szer-molekulhk a szomszkd kolloid rCszecske hidratburka-
val lktesitenek kapcsolatot. A kialakul6 g61 Bllapotot melegitkssel ismkt megsziintethetjiik, mivel
a kolloid rCszecskCk novekvo mozgasi energiaja elszakitja egymast61 ezeket a kapcsolatokat.
- a diszpergdld kozeg mennyisigbnek vciltoztatcisdval:
Vizes alapu szdlokat gC1 hllapotba vihetjiik a kolloid rCszecskCk hidrhtburkinak elvonksival.
Ehhez j61 hidrath16d6 elektrolitokat (kiilonbozo sbkat, pl. NaC1-ot) haszniihatunk, melyek hid-
rhtburkinak kialakuli~savalcsokken a kolloid rCszecskCk hidriitburkhnak vastagsaga. A kiala-
ku16 gC1 bllapot higithssal ismkt szol hllapotba viheto. Ezt a m6dszert hasznhljhk kiilonbozo kol-
loidok kicsapiskra (pl. szappanok kis6zhsa a zsirok lugos hidrolizise utin). A fehCrjCk konnyii-
fCmsbk hat6shra bekovetkezo reverzibilis koagulhci6ja is e tipusba sorolhat6.
Az oldatok 6s az elegyek
Oldbszer: a diszperg916 kozeg, altalhban folyadkk.
Oldott anyag: a diszperghlt anyag.
Elegy: Egymassal korlhtlanul osszekeverheto folyadekokniil (6s minden ghz esetkn) nincs ertelme 01-
d6szerrolCs oldott anyagr61 beszelni, hanem elegyrol Cs annak kCt (vagy tobb) komponens6rol.
~sszetktel:az oldott anyag Cs az oldat aranyat fejezi ki.
a) szcizalikban, illetve tortben (tomeg-, m61- vagy terfogatszazalek, illetve -tort),
b) koncentnicibban (tomeg- 6s anyagmennyiskg-koncentrbci6ban;mkrtekegyseguk g/dm3, illetve
mol/dm3).

a) megadhat6 a telitett oldat tomeg %-os osszetktele,

b) 100 g old6szer altal, adott homkrsekleten feloldhatb anyag tomegkvel.

Az oldhatbsag fiigg:
- a homersCkletto1 (az endotenn old8shoju anyagok oldhat6saga no, az exoterm oldashojii anyagoke
Bltalaban csokken a homkrskklet emeleskvel; Le Chatelier-elv miatt, (1. 42. old.),
- a nyomastbl (elsosorban a gazok oldhat6saga fiigg),
- az oldbszer 6s az oldott anyag anyagi minosCgeto1.

Az oldhatbshg 6s az anyagi minoskg kapcsolata:

Az oldbszer altalaban molekularacsos folyadek.

Apolaris molekulaju olddszerben:

- apolaris molekultiju anyagok old6dnak j61,
- az old6daskor a molekula szerkezete altalaban nem valtozik meg,

- egyes esetekben az elemi osszetetel befolyasolhatja az oldat szinkt (pl. a jbdot az oxigknmentes 01-
d6szerek lila szinnel oldjhk, az oxigentartalmu old6szerek megvaltoztatjiik a j6dmolekulak ger-
jeszthetoseget, 6s az oldat szine vorosbarna lesz).

Dipdlusmolekulaju olddszerben:
- Bltalaban j61 old6dnak az ionvegyiiletek, es
- a dipblusmolekul~j~ vegyiileteket is j61 oldja,
- a vlzoldikonysagot jelentosen befolyasolja az, hogy az oldott anyag kepes-e hidrogenkotesek ki-
alakitisara (1. szerves vegyiiletek, 2. es 3. temakor).
- Vizben az ionvegyiiletek 15s a dip6lusmolekulik egy rCsze (pi. a savak es a bazisok) ionjaikra

disszocialnak. PCldaul:

A disszociaci6 mCrtkk6t a disszocihcidfok ( a ) segitsegevel adhatjuk meg:

n (disszociSlt vegyiilet)
a =
n (osszes vegyiilet)
Az er6s elektrolitok hig oldataiban a disszoci~ici6teljes ( a I), az oldat vezetokkpessege a higitassal
aranyosan csokken. PCldak: a vizben j61 old6d6 ionvegyiiletek, az eros savak.
Agyenge elektrolitok (pl. a gyenge savak Cs a gyenge bazisok) meg hig vizes oldatban sem disszoci-
alnak teljesen. A disszocibfokuk a higitassal no.
Egyes molekularScsos anyagok vizben is a molekula szerkezetenek megv~ltozisan6lkul old6dnak. Vi-
zes oldatuk vezetokepessCge nem ter el a tiszta vizetol. Peldak: oxigen, nitrogen, alkoholok, cukrok.
Egyib megjegyzisek:
- polaris Cs apolaris csoportot is tartalmaz6 old6szerek (pl. etanol) mindket polaritasu old6szer tu-
lajdonshgait hordozzak (az ionvegyiileteket azonban altalaban rosszul oldjak),
- a cseppfoly6s amm6nia kitiinoen old nehhny femet,
- a higany sok fkmet ktpes feloldani (amalgam kepzodik),
- a platina Cs a palladium sajht tkrfogatiinak sokszorosat tudja ,,oldaniVhidrogengiizb61 (az old6dk
soran a hidrogenmolekulhk kozti kotesek meglazulnak, felszakadnak).

Az oldbdais energiaviszonyai:
Oldcisho: 1 mol oldand6 anyagb61 va16 nagyon hig oldat ktsziteset kisero energiavaltozhs. Jele: A:gH.
(Az oldon anyag rCszecskCinek olyan thvol kell lenniuk egymast61, hogy kolcsonhatasuk elhanyagol-
hat6 legyen. MBskulonben tovabbi old6szer hozz6adhsakor ujabb energiavAltozSst tapasztalnhnk, ami
az oldasho Crt6kknek egy6rtelmiis15get vonna ketsegbe.)

Endoterm oldbdcis:
A:gH > 0 kJ/mol, a rendszer az oldbdhs sor6n energiht vesz fel, melyet eloszor sajht, illetve kozvetlen
komyezete (pl. az edtny fala) homerskkletCnek csokkenteskvel er el. A lehiilt rendszer azutan lassan-
kent felveszi komyezete homersekletkt (azzal, hogy onnan hot von el).

Exoterm oldbdcis:
AtgH < 0 kJ/mol, a rendszer az oldbdas soran energiht veszit (kotkseinek htrendezodese soran azok
osszenergihja csokken). Ez az energia eloszor sajat, illetve kozvetlen kornyezete homersCkletCt emeli,
majd - kisughrozva a komyezetbe - ismet felveszi a komyezet homCrs6kletCt.
Ionrcicsos anyagok vizben old6dhsa soran az old6szer molekulainak le kell gyoznie az ionrhcsot
osszetart6 erot (racsenergidt, E,). Ezt az ionok 6s az old6szer molekulai kozott kialakul6 kolcsonha-
tbs (szolvathci6, viz esetCn hidratici6) energiiija (hidrathcids energia, Eh) es a molekuliik (ho)moz-
gasi energihja biztosithatja.

Hidrataicibs energia:
: < 0 kJ/mol.
1 mol szabad (giiz-halmaziillapoth) ion hidratAci6jAt kisero energiav8ltoz8s. ~ r t k k e Eh

Az ionvegyiiletek oldashoje tehht e kkt energia viszonyAt61 fiigg:

- exoterm: ha tobb ho szabadul fol a racsot alkot6, kiilonbozo ionok hidratAci6ja soran, mint ameny-
nyi energia a rScs felbontAs6hoz szukskges:

I E, I < I zEh 1, ekkor A : ~ H= I E, 1 - 1 X EEh:l~< 0 kJ/mol,

- endoterm: ha tobb energia sziikskges a kristalyracs felbontas~ihoz,mint amennyi az igy szabaddh
vi16 ionok hidratacibja soran felszabadul:

I E, I > I zEh 1, ekkor A : ~ H =I E, I - I zEh 1 > 0 kJImol,

Az old6dais egyensulya:
akkor 911 be, amikor az old6das 6s a kikristalyosodas (gazok old6dasa eseten a g6z parolgasanak) se-
besskge megegyezik. (Egyensulyokr61 reszletesebben a kovetkezo temhnil, a 41. oldalon.) Az egyen-
suly feltktele, hogy ghz, illetve szilard anyag krintkezzen az oldattal.
Az old6dasi egyensulyban 1Cvo oldatot telitett oldatnak nevezziik, amelynek osszetCtele az adott ho-
mksekletre vonatkoz6 oldhatdsiignak felel meg (1. 34. old.).
Megjegyzendo, hogy mindazokat az oldatokat telitett oldatnak nevezziik, amelyek osszetetele meg-
egyezik az adott homCrs6kleten kialakulb egyensulyban 16vo oldatkval. Ez azt jelenti, hogy a telitett-
seg nem feltetelezi az egyensuly, azaz a szilhrd fitzis meglktkt.

Tultelitett oldat: olyan oldat, amely az adott homers6kleten telitett oldatnal tomenyebb. Nem stabilis
illapoth rendszer. Egyetlen kristalyszemcse, valamilyen szennyezodks vagy az oldat osszerhzBsa (bu-
borekkkpzodes) meginditja az oldott anyag kivalasat, es kialakul az egyensulyi rendszer, melyben a
folykkony fhzis a telitett oldat.
Az oldatok fagyhs- Cs olvadhspontja
a) Ha az oldott anyag nem illkkony (pl. s6k, cukrok stb.), akkor a folyadek feluleterol idoegyseg alatt
kevesebb old6szermolekula 1Cp ki (csokken a phrolgiis sebessege). igyaz oldat tenzibgijrbeje alat-
ta marad a tiszta oldhszerenek:

1
A Top A T@
A grafikonrbl leolvashat6, hogy igy az oldat tenzi6ja magasabb homCrsekletnt1 6ri el a legkori
nyomBs Crtekkt, vagyis az oldat forrcispontja magasabb, mint a tiszta old6szert. A grafikon alap-
jan az is megallapithat6, hogy az oldat fagycispontja viszont kisebb, mint a tiszta oldoszere.

A fagyhspontcsokkenks gyakorlati felhasznhlcisa:

Ajeges utak s6zAsakor a jeg megolvad es 0 "C-nhl alacsonyabb olvadhsponhi oldat keletkezik. (A
rengeteg nitrium-klorid a talajba sziv6dva persze jelentos kornyezetszennyezCst okoz, ezkrt ma
sok esetben karbamidot hasznhlnak ilyen cklra.)
Jeg 6s kiilonbozo sok (pl. NaC1, CaC12) megfelelo a r h n kevereke
~ - a jeg endoterm olvadasa es
a s6 endoterm old6dasa miatt - kitiino hutofolyad6kot szolgaltat. PCldAul jeggel es kalcium-klorid-
dal csaknem -50 "C-os homerstkletii hutokeverik is eloallithat6.

b) Ha az oldott anyag is illkkony (Altalaban folyadekok eseten), akkor a keletkezo elegy forrhspontjiit
az elegyet alkot6 molekulhk kozott fellepo kolcsonhat6sok m6dosithatjak. Az un. idecilis elegyek-
ne1 a forraspont az osszetetel fiiggvknykben szabalyosan vhltozik a kkt komponens forraspontja ko-
zott.
A folyadkkok kozotti kolcsonhatas azonban gyakran szimottevo mkrtekben elter a tiszta halmaz-
ban miikodo kolcsonhatasoket61. Ekkor az elegy melegitkse soran az illekonyabb komponens j6-
val nagyobb sebesstggel pkrolog, ezkrt forralis kozben a folyadekfiizis feldhsul a kevesbk illkkony
komponensben. Vannak olyan folyadekelegyek is, amelyek forrhspontja meghathrozott osszet6tel-
nel magasabb vagy alacsonyabb mindkkt alkot6rCsz tiszta halmazinak forr8spontjaniil. A 95,6 to-
meg% etil-alkoholt tartalmaz6 tisztaszesz forraspontja pkldhul 78,15 "C (az abszolut alkohole
78,37 "C), a 20,2 tomeg%-os s6sav6 viszont a viznkl is magasabb (1 18,5 "C). Az olyan osszet6telu
elegyet, melynek forraspontminimuma vagy -maximuma van, azeotr6p elegynek nevezziik.
Ezekre az jellemzo, hogy forraliisuk kozben Alland6 osszet&telbenillannak el, vagyis forras koz-
ben a folyadek osszetetele is viltozatlan marad.
Az azeotr6p elegy jelensegevel magyarazhatjuk azt is, hogy palinkafozesnkl csak tobbszori desz-
till8cioval lehet viszonylag nagy tomenysegii etanol-viz phrlatot kksziteni, de ilyen m6dszerrel
soha nem allithatunk elo 95,6 tomeg%-nh1 tomknyebbet a hig oldatb61. A s6sav esetkben viszont
akar hig, akhr tomkny oldatb61 indulunk ki, tartbs forralhs eset6n a megmarad6 folyadkkfhzis ve-
gul mindig 20,2 tomeg%-os oldat lesz.
A hig oldatok
Hig oldat: olyan oldat, melyben az oldott anyag reszecskei a nagy mennyiskgu old6szer hrnyCkol6 ha-
tasa miatt egymhssal mar gyakorlatilag nincsenek semmifkle kolcsonhat~sban.Ez ugyanolyan fiktiv,
idealis Bllapot, mint amilyenrtil a g6zok esetkben mar sz6 volt (1. 27. oldal).

A hig oldatok forrcispont-emelkedise ks fagybspontcsokkenise csak az old6szertol Cs az old6szer egysign~i

tomegirejut6 oldott riszecskik szbmcitdl, azaz anyagmennyisigitr31* fiigg, az ut6bbival egyenesen arinyos.
* Az oldatban lCvo ,,onh116" rtszecskCk szhmhval arhnyos, vagyis pCldhul 1 kg vizben oldott 0,l mol NaCl ese-
tCn (teljes disszocihci6t feltktelezve) az oldat ugy viselkedik, mintha 0,2 mol anyag lenne benne.
 n (oldott anyag) mol
Molalitas (un. Raoult-koncentracid): m = , (mCrtCkegyskge:-).
m(old6szer) kg
K.kg
PCldhul a viz molilis forrhspont-emelkedkse: ATm = 0,52 -
mol
K.kg
molalis fagyiispontcsokkenCse:ATm = 1,86-.
mol
(Ez azt jelenti, hogy pCldaul 1 mO1Raoult-koncentrhci6ju vizes oldat - amennyiben az oldott anyag nem disszocihl-
kg
101,3 kPa nyomhson 100,52 OC-on forr, illetve -1,86 "C-on fagy meg.)

A fagy8spontcsokkenks mer6sknek gyakorlati jelentb'sige az, hogy segitskgevel meghatirozhatjuk az

oldott anyag disszociSci6fok~t,illetve az adott old6szerben nem disszociS16 vegyiilet molaris tome-
get.

Az a jelenseg, amikor kis molekulak, ionok diffundcilnak at filigciteresztb' (szemipermehbilis) hcirtyrin

keresztiil a koncentracib kiegyenlit6dLsLnek iranyciban.
Ha kCt oldatot olyan hartyival v6lasztunk el, amelyik a nagyobb meretiieket akadalyozza a szabad diffii-
zibban, akkor csak a kisebb molekuliik, ionok biztositjik a koncentrAci6k kiegyenlitodhet. Ha az oldat
csak nagy molekul6kat tartalmaz az old6szeren kiviil (pl. celofan egyik oldalan desztillhlt viz, masik 01-
dalan cukoroldat van), akkor csak az old6szer juthat at a hhrtyan, 6s igy megnoveli a tomenyebb oldat
tkrfogatht. A folyamatot leillithatjuk, ha a tomknyebb oldat felol megfelelo nyomhst gyakorolunk a fili -
atereszto harty6ra. Ha a hig oldat csak vizet tartalmaz (az oldott anyag koncentrhci6ja benne 0 molldm ), F
akkor az ozm6zis leillitishhoz szuks6ges nyomhst egykrtelmuen meghatarozza a tomknyebb oldat kon-
centrhcihja. Az egyensulyt fenntartb, az ozm6zist ledlit6 nyomis megfelel a kCt oldat kozti ozm6zisnyo-
mas-kiilonbs6gnek. Jelen esetben (amikor az egyik oldat 0 mol/dm3-es) a tomknyebb oldat ozm6zisnyo-
maisanak nevezhetjuk. Az ozm6zisnyomas tehat arinyos az oldat koncentr5lci6jhval.
Ha az oldat ozm6tikus koncentrhci6ja:
- azonos a hhrtya masik oldalhn lkvo oldatkval, akkor izozmdtikus vagy izotdnicis,
- nagyobb a masik oldalon lkvo oldatknhl, akkor hiperozmbtikus vagy hipertdnias,
- kisebb a masik oldatknhl, akkor hipozmdtikus, vagy hipotdnias oldatr61 beszelhetiink.

Megjegyzendd, hogy az ozmozis nem felt6tleniil a koncentrAci6k kiegyenlitod6sCig tart. Ha a szemiper-

meabilis membran kCt oldalan eltkro koncentrici6ban vannak Btjuthsra kkptelen, nagy molekulak, akkor
a tomknyebb oldatba bejut6 old6szer megnoveli a tkrfogatot, igy a membranra a higul6 - de mCg mindig
tomenyebb - oldat felol nagyobb nyomas fog nehezedni, ami - elCrve a kkt oldat csokkeno koncentrhci6-
kiilonbsCgCbol ad6d6 csokkeno ozm6zisnyomis-kiilonbskget - lehllitja az ozm6zist. Ez a nyomas ad6d-
hat a membrhn kkt oldalan lkvo eltho terfogahi oldatok szintkiilonbskgebol (a folyadikoszlop hidroszta-
tikai nyornbsiscibdl) vagy - membrannal koriilzhrt oldat (pi. 610 sejt) eseten - a nagyobb tkrfogatti oldat fe-
sziteskbol (un. turgornyomhs). Ha a membrhn kCt oldalan - elt6ro koncentricib van - csak htjutasra kk-
pes oldott anyag (pl. NaC1) van, akkor az ozm6zis soran a koncentraci6k kiegyenlitodhetnek.Az old6szer
molekulhinak Cs az oldott anyag rkszecskeinek diffbzi6sebesskge azonban gyakran eltkr (pi. a hidratalt
nitrium- 6s kloridionok sokkal lassabban mozognak, mint a vizmolekulSk), ezkrt az ozm6zis kozben a
membran kkt oldalan lkvo folyadtk tkrfogata itt sem marad illand6.

Hig oldatok ozm6zisnyom9sa, homerstklete 6s koncentrhci6ja kozott a kovetkezo osszefiiggks krvenyes:

n. V = n . R T, ah01 7c - az ozm6zisnyom~s
V- az oldat tkrfogata
n- az oldott reszecskkk anyagmennyisege,
R- az egyetemes gBzalland6
T- a homersCklet (Kelvinben),
vagy mkskeppen: n .V, =R . T, ah01 V, - a higitas, vagyis az oldott anyag molaris tkrfo-
gata az oldatban
Leirhsuk a kCmiai egyenletekkel tortknik:

ah01 A, B, C 6s D a kepleteket, a, b, c 6s d a sztochiometriai szbmokat* jelolik, amelyek a legkisebb

egtsz szamok arhnyiban jelolik a reagS16 anyagok es a termekek anyagmennyiskgknek arhnyht:

Tipusai:
a) sztochiometriai egyenlet, mely a reakci6ban szereplo anyagok sztochiometriai ktpleteit tartalmazza,
b) ionegyenlet, mely a reakci6 lknyeget emeli ki azzal, hogy csak a reakci6ban reszt vevo ionokat,
molekulakat, atomokat tiinteti fel.
Az egyenletek irhsaval kapcsolatos tudnivalbkat rkszletesebben az 0tosom lesz kimihb61 c. peldathr
40-55. oldalan taliljuk! (1. az Irodalomjegyzekben).

TERMOK~MIA
A reakci6k energiaviszonyaival a TERMOKEMIA foglalkozik.

Endoterm reakci6:
- a vizsg6lt rendszer energiatartalma no,
- a kornyezetbol energiht vesz fol,
- a reakcidho elojele pozitiv.

Exoterm reakci6:
- a rendszer energiatartalma csokken,
- a kornyezetnek energiit ad At a rendszer,
- a reakci6ho erteke negativ.

az egyenletben feltiintetett min6stgii, mennyiskgii 6s hllapohi anyagokra vonatkoz6 energiav8ltoz8s.

MertCkegyskge kJ/mol. ~ r t e k e az
t egyenletben szereplo, egyes sztochiometriai sziimokkal elosztva
megkapjuk az adott anyag 1 m6ljhra vonatkoz6 reakci6hot kJ/mol-ban. A reakci6ho jele: A,H.
Ha a reakci6t ugy vezetjiik, hogy hasznos munkavCgzCs ne tortknjen, akkor:
a) zhrt, cillandb tkrfogatu rendszerben a reakcibho trttke megegyezik a belsd energia megv8ltozhdval:

Qv= AU.
b) nyitott edtnyben, tehht allandd nyornason szhmolnunk kell a reakcib soran bekovetkezo ttrfogatv81tozhssa1, mely
mtg hasznos munkavtgzts elkeriiltse esettn is megvaltoztatja a mtrheto reakcibhot az hllandb ttrfogaton mtrt
trttkhez ktpest. Akornyezet ellentben vtgzett ttrfogati munka ( p . AV) csokkenti a rendszer belso energihjht, igy
ugyanakkora belsoenergia-v8ltoz8s esettn az hllandb nyomhson mtrt reakcibho (Qp) trttke nagyobb (exoterm re-
akcibknhl abszolGt erttkben kisebb), mint Qv:

AU= Q p - p . AV.
A ktt reakcibho egytrtelmubb megkulonboztettstre az Allandb nyomhon mtrheto reakcibhot a tovhbbiakban a
rendszer entalpiavciltozdstinak nevezziik:
Qp = AH= AU+p AV.

* Asztochiornetriai szarnoknak elojeliik is van. A reagensekt - jelezve, hogy mennyistguk csokken a folyamat-
ban - negativ, a termtkekt pozitiv.

38
Hess tCtele
szerint a reakcibho csak a kiindulhsi anyagok 6s a termkkek energiatartalmhtbl figg, figgetlen viszont
a koztes allapotok szhmatbl es minosegetol, amellyel a kiindulasi hllapotbbl a vegtermkkekig elju-
tunk. Hess tetelebol kovetkezik, hogy
1. egy megfordithatd kkmiai reakcidban az oda- 6s visszaalakulhs reakci8hdj.e ellentktes eldj.elle1
ugyanakkora krtkk.
2. a reakcibho erteke tobbfklekeppen szdmithatd, Cs mindegyik mbdon ugyanahhoz az eredmenyhez jutunk:
a) kotksi energiakb61:
ah01 a ,,koztes allapot" a kiindulhsi anyagok osszes kotesenek felbontasa soran kkpzodo szabad
atomok energiaszintje.
b) a kepzodesho"kbo1:
ah01 a koztes allapot az adott koriilmenyek kozott stabilis halmaz8llapoiA es m b d o s u l a ~ele-
mek - konvencionhlisan 0 kJlmol CrtCku - energiaszintje.
c) barmilyen korfolyamattal:
ah01 a megadott folyamatokbbl osszeallitott korfolyamat reakcibhoinek SsszegzesCnek ered-
mCnye nullat ad.

1 mol anyagnak stabilis halmazallapohi es m 6 d o s u l a ~elemeibol torteno kkpzodCsCt kiskro energia-

v6ltoz8s. Jele AkH, mCrtCkegyskge kJlmol.
A kCpzod6sho definicibjabbl kovetkezik, hogy a stabilis kllapoiA elemek (pl. a szilard jbd, az oxigen-
giz, a folytkony brbm) kkpzod6shoje 0 kJlmol. (A kozepiskolai gyakorlatban minden termokemiai
sziimitast standardhllapotra vonatkoztatott adatokkal vtgziink.)
A kCpzodesho olyan egyenlethez tartozik, amelyben a termkk sztochiometriai szama 1, igy adott eset-
ben a kiindulasi anyagoknal tort sztochiometriai szhmok is szerepelhetnek: , KJ
PCldAul: K(sz) + 112 H2(g) + 112 02(g) = KOH(sz) AkH = - 4 18 -
mol '

A kepzodeshok gyakran (pl. a feltiintetett egyenlet is) fiktiv folyamathoz tartoznak. Jelentoskgiik mas
reakcibhok kiszamitasaban van (1. elobb). Ertekiiket tablazatok tartalmazzak.
Az energiaminimumra torekvts Crtelmtben azt virnink, hogy minden folyamat az exoterm irinyban megy onktnt
vtgbe. Atapasztalat szerint mkgis vannak onkknt vtgbemeno endoterm folyamatok is (pl. sok s6 old6dba vizben en-
doterm).
A kkmiai reakciok irinyit befolyasold tknyez6k:
a) reakcibho Az energiaminimumra torekvks hltaliban akkor val6sul meg, ha a reakci6 exoterm, de a folyamatok
irinyit befolyisolja a kiindulhsi 6s a vtgillapot rendezetlensige is.
b) rendezetlenskg:Az iltalunk ismert viligban a folyamatok hltaliban a rendezetlenskg novekedtse iranyiban men-
nek vtgbe onkknt. A rendezetlenseg mtrttkkt entrcjpianak nevezziik, melynek jele S. A h6mCrsCklet emeltskvel
ugyanaz a rendszer is ,,rendezetlenebbC" vilik (no a h6mozgis energiija), ezCrt a folyamatok irinyhnil a hdinir-
skklet is fontos ttnyezo.

Afizikai 6s a ktmiai folyamatok onkCnt mindig az energiaminimum irinyaban mennek vtgbe. Arendszer ilyen szem-
pontb61 vizsgiland6 energiavhltozasit megkulonboztetesiil szabadenergia-valtozrisnak, illetve (illand6 nyomison)
szabadentalpia-valtozLisnaknevezzuk:
AF= AU- T . AS,
i
AG= AH- T . AS 1
folyamatok tehit onktnt mindig csak olyan irinyban mehetnek vtgbe, amikor
illand6 ttrfogatban: AF < 0,
illand6 nyomason: AG < 0.
A koribban emlitett s6k endoterm old6disa tehht aztrt mehet onkknt vtgbe, mert - bir az oldbho noveli a rendszer
szabadentalpiajat - szabalyos kristalyrhcsba rendezett ionok viszonylag szabadon diffundal6, hidratilt ionokka ala-
kulLa olyan mCrtCkben megnoveli a rendszer entr6piijit, hogy ezt a nagy AS CrtCket a hBmCrsCklette1 megszorozva
nagyobb szamot kapunk, mint az oldish6 (AZYH) trttke, s azt az ut6bbib61 levonva negativ szimhoz jutunk. Az itt
ismertetett osszefiiggkseket a termodinamika thrgyalja. Ennek tovhbbi rtszletezCse a kozepiskolai szintet megha-
ladja az azonban CrdekesstgkCnt megemlitheto", hogy a ktmiiban gyakran emlegetett affinitist (A) is a reakci6 sza-
badentalpia-viltozisBb61(A,G) szimithatjuk ki:
amivel koznapi szemlkletiinknek is megfelelo Crtkkure alakithatjuk ht a folyamatok irhnyhra vonatkozo szimikisaink
eredmknykt: azt mondhatjuk ugyanis, hogy mind1 kisebb a reakcib szabadentalpia-vhltoz~nakkrtCke, annhl na-
gyobb a reakcibpartnerek affinithsa a reakcib ~Cgbemenetelthez.
Fontos tudni, hogy a szabadenergia- Cs szabadentalpia-vhltozisokcsak a foIyamat irrinyanak 2ehet6skgkt adjhk meg
(tulajdonkkppen a folyamatok egyensGlyi hlland6jhval vannak kapcsolatban, 1. 42. old.). Azt, hogy a folyamat tiny-
legesen vkgbemegy-e, ebb01 mtg biztosan nem tudhatjuk. Egy termodinamikailag vCgbemehet6 folyamatot egyCb tk-
nyezdk (pl. kinetikai okok, 1. ezutin) megakadilyozhatnak.

A reakci6k feltCtelei:
- a reaga16 reszecskek iitkozbe, amelyek koziil
- csak azok hasznosak, amelyek megfelelo irinyb61 Cs elig nagy energihval (aktivhlisi energia) tortennek.

A reakcidk soran a kiindulasi anyagoknak nem az osszes kotkse szakad fel - ez igen nagy energia-
szukskgletet jelentene, amelyet sem a homozgas standardallapotra vonatkozd energihja, sem egyszerii
melegitks nem biztosithatna -, hanem a folyamatok olyan aktivhlt komplexumon keresztiil zajlanak le,
amelyben a kotksek htrendezodese bekovetkezhet.

Aktivsilsisi energia:
1 mol aktivalt komplexum letrejottehez sziikseges energia. Jele E,, mertkkegyskge kJ/mol.
(Ha egy kCmiai reakci6 aktivalhsi energihja tidsagosan nagy, akkor elofordulhat, hogy annak ellenbre
nem megy v6gbe - mCrheto 6s megvArhat6 sebesskggel -, hogy exoterm, sot szabadentalpia-csokke-
nessel jhrna.)

A reakci6k sebess6g6vel a REAKCIOKINETIKA foglalkozik.

A reakci6sebessCg arinyos a kiilonbozo anyagok idoegyskg alatt bekovetkezo koncentrhcidvaltoz~sa-
val. A pontos definici6t61 eltekintiink.
Adott reakci6 sebesskgkt - az anyagi minoskgen kiviil - tobb tenyezo befolysisolja:

a) koncentrsici6:
A reagS16 anyagok koncentraciojtinak novekedksevel no az osszes utkozessz~m,igy a hasznos utko-
zCsek sziima iltaliiban ugyanilyen mertekben megnovekedik.
Egy reakci6 sokszor tobb elemi lkpesbol tevodik ossze. Minden egyes elemi reakci6(16pCs) sebessbge
figg az aktivilhsi komplexum letrejottehez sziiksbges anyagok koncentrhci6janak a sztochiometriai
szam abszoltit CrtCkCnek megfelelo hatvanyon vett szorzat8val. Peldiul a:

ah01 a szogletes zhr6jelben szereplo kepletek az adott anyag mol/dm3-ben kifejezett pillanatnyi kon-
centrhcibit jelentik.
A reakcibsebesseg 6s a reakcibegyenletbe szereplo sztochiometriai szamok kozott nincs mindig ilyen
szoros osszefiigges.A koncentraci6 kitevojet kisirletileg kell meghatarozni. Igy peldaul mar az elozo-
hoz fonnailag nagyon hason16

reakcib sebessegi egyenlete is eltbro:

A reakci6 rendusbget meghatarozhatjuk a sebesskget befolySsol6 koncentr6ci6k hatvhnykitevojknek

osszegekent. Ennek krtelmeben a NOCl kepzodkse harrnadrendii, a NOF-e pedig masodrendii reak-
ci6. A kinetikai rendiiskget a reakci6 mechanizmusa, vagyis az aktivhlt komplexum kepzodeskhez
sziiks6ges molekulhk koncentraci6ja is befolyisolja.
b) homCrsCklet:
Areakcibsebesskg mindig nb' a homCrsCklet emelCsCve1. Magasabb homkrstkleten ugyanis nagyobb a reaga16
anyagok energihja, nagyobb a homozghsuk sebesskge, igy tobbszor utkoznek (tobb az osszes utkozb) Cs a na-
gyobb htlagos energia miatt arhnyhban is tobb az aktivhlhsi energia 6rtCket meghaladb energiaju utkozks.

c) katalizhtorok:
Olyan anyagok, amelyek a kkmiai reakcibk sebessCgCt ugy novelik, hogy - bhr a reakcibban termCszetesen
rCszt vesznek - vCgiil vbltozatlan hllapotban maradnak vissza. A katalizhtorok olyan reakcibutat nyitnak meg,
amelynek az aktivhlasi energihja kisebb, Cs igy nohet a hasznos utkozisek arinya az osszes iitkozQhez kkpest.
Az aktivhlhi energia csokkentesenek mechanizmusa reakcibtipusonkknt Cs katalizhtoronkknt mhs Cs mas.

Az elozoekben feltiintetett reakci6 (blOC1-kkpzodks) sebesstget befolyhsol6 tknyezoket a kovetkezo

matematikai formultiban tiintethetjiik fel:

melyben ,,k" az un. reakcidsebessigi Bllandd.

A reakcibsebesskgi hlland6:

osszefiiggbsel irhatb le, ah01 ,A" az un akcibkonstans (az anyagi min6sigre jellemzo), E, a folyamat
aktivhlhsi energihja (mely az anyagi minosegre 6s a folyamat vtgbemenetelknek
E"
koriilmknyeire, pl.
-
adott katalizbtor esetkn jellemzo), T pedig a h h i r s i k l e t . Ez a k = A . eR.Tegyenlet megfeleloen
atalakitott formaja. Areakcibsebesskgi 811andb tehht adott reakcibra, adott katalizator esetkn, adott h6-
mQstkleten hllandb.

A MEGFORD~THATO~ M I A REAKCIOK I
Amegfordithatb kCmiai reakcibk esetCn a kiindulasi anyagokbbl kCpzodo termkkek visszaalakulnak a ki-
indulhsi anyagokkh. Elvileg minden k6miai reakcib megfordithatb. A kiindulhsi anyagok osszekeveresC-
nek pillanatiban az Citalakulhs (odaalakulhs, vo) sebesskge maximhlis, a visszaalakulhsC (v,) nulla, mivel
mCg 0 a termtkek koncentraci6ja. A folyamat sorhn az htalakulhs sebesskge csokken (mivel csokken a ki-
indulhsi anyagok koncentrAci6ja) a visszaalakulhsC pzdig no (mivel a termekek koncentrhcibja no) mind-
addig, amig a k6t sebesskg egyenl6vC nem vhlik. Ekkor ugynevezett dinamikus egyenstily alakul ki, mely-
ben a kCt ellentktes, egyenlo sebessegii folyamat tartja fenn a liitszblagos vhltozatlanshgot.
Az egyensulyi allapotot jellemzi az egyensulyi cillandd, mely adott homkrsCkleten jellemzo egy reakcibra.
Az egyenszily towknye (tomeghutbs towinye) szerint a termkkek egyensulyi koncentrhcibjhnak meg-
felelo hatvhnyon vett szbrzathbbl es a kiindulhsi anyagok egyensulyi koncentraci6jhnak megfelelo
hatvhnyon vett szorzathb61kepzett tort erteke adott homCrstkleten allandb. Peldhul a
N2(g) + 3 H2(g) = 2 NH3(g)
folyamat eseten az egyensulyi rilland6:

K= [NH, 1: , ah01 [NH,],, [N,],, [H;], egyensulyi koncentrhcibk.

Megjegyzks:
Az egyetlen aktivhlhsi gaton keresztiil megvalbsulb un. elemi reakcidknhl az egyensulyi alland6 levezet-
heto az at- es visszaalakulas sebessCgegyenlettbo1, mivel e ketto egyensulyban egyenlo.
Peldhul a

reakcib eseten:
ko [H21 . [I21 = kv [H112,
ebb01 az egyensulyi allandb:
Az osszetettebb vagy nern tisztbzott mechanizmusti reakcibknbl az egyensulyi allando a fenti m6dszer-
re1 nem vezetheto le, azonban a sztochiometriai szbm hatvanyhra emelt egyenstilyi koncentrbcibkbbl
kipzett tiirt adott homCrsCkleten j6 kozelitessel ezeknkl is bllandb.
Ha egy rendszert megvizsg8lunk, BS azt tapasztaljuk, hogy az abban merheto egyes komponensek
koncentraci6j&61 az elozoek szerint kipzett tort CrtCke:
- egyenlb' az egyensulyi hlland6va1, akkor a rendszer egyensulyban van,
- nagyobb az egyensulyi Alland6n81, akkor abban a visszaalakulbs irhnyhban,
- kisebb a n d , akkor az odaalakulhs iranyiiban vhltoznak meg a koncentrici6k.

A egyenstiIy hllapothban a reakci6 szabadentalpia-valtoztisa (1. 39. oldal), azaz az aflnitbsa nulla, kiilonben
pozitiv vagy negativ CrtCk. A folyamatok onkCnt a szabadentalpia csokkenCsCnek iranyaban mennek vCgbe, ezCrt ha
a kiszhmitott szabadentalpia-vhltozhs negativ, vagyis az affiniths pozitiv trttk, akkor a reakci6 az htalakulhs, ha vi-
szont ArG pozitiv, azaz A negativ trtbk, akkor a visszaalakulhs iranyhba mehet vCgbe.

Az egyensulyi Bllapot megzavarhatb. Ezt a Le Chatelier-elv alapjan becsulhetjuk meg.

Le Chatelier-elv (a legkisebb kCnyszer elve):

Ha egy egyensfilyi rendszert kiilso hatis Cr, akkor abban az a folyamat erosodik fel, amelyik ezt a ha-
tast kompenzalni igyekszik.

A koncentrhci6 vhltoztatlshnak hatasa:

a) Le Chatelier-elv alapjdn:
A kiindulasi anyagok koncentr8ci6jhnak novelkse vagy a termekek elvezetbse az htalakul8s iritnyhba
va16 eltol6dAst hozza letre. A kiindulhsi anyagok koncentrAci6j6nak csokkentese eslvagy a termekek
koncentracibjanak novelese a visszaalakulas iranyaba tolja az egyensulyt.

b) a tomeghatds torve'nye alapjdn:

Az egyensfilyi Alland6 adott hom6rsekleten hlland6. Ha pt5ldAul noveljiik a kiindulhsi anyagok (vala-
melyikknek) koncentrhci6jat, ez a koncentrSci6kb61kkpzett tort CrtCkCnek csokkentskhez vezet (a ki-
indulbsi anyagok koncentrSlci6it a nevezo tartalmazza), a tort Crtekknek noveleset a nevezo csokken-
t6sCvel es a szBm1816 novelks6ve1, vagyis az odaalakulas fokozashval lehet elkmi.
c) re'szletes magyardzat a folyamatok grafkus kovete'se'vel:
Az egyenslilyi alland6 adott h6mCrsCkleten hlland6. Ha noveljiik valamelyik kiindulhsi anyag (pl. a H2) koncentrbi6jht,
akkor novekszik az htalakulh sebesskge (v,) mikozben a visszaalakulhsC (v,) - abban a pillanatban mtg - nem.
Az Lalakulhs megnovekedett sebessCge miatt egyre no az NH3 Cs csokken a N2 Cs H2 mennyiskge, igy no v, Cs csok-
ken v, mindaddig, amig ismkt egyenl6vC nem vhlnak, 6s egy Cj egyenslily be nem 811.

Vizsghljuk meg mindezt rkszletesebben!

- ha nitrogtnt Cs hidrogCnt keveriink ossze, akkor idovel kialakul egy egyenslily:
- a kialakulb egyensuly koncentrhcibi [N2],, [Hz],, [NH3],:

- Ha ezek utin az egyensulyi rendszerbe hidrogtnt [n(H2)] vezetiink, akkor az uj koncentricib:

[Hz1 > [H21e

ami miatt v, hirtelen megno. Ettol a pillanattbl kezdve a misik kit anyag elozoleg egyensulyi koncentricibja mir
nem egyensulyi koncentricib tobbt. A megnovekedett v, miatt no az ammbnia t s csokken a kiindulbi anyagok
koncentricibja, kozben mindktt sebesstg ismtt egyenlovt vhlik, de az elozot61 elttro trttkntl:

- a folyamat kozben csokken a nitrogtn 6s a hidrogtn koncentrhcibja, de ez utbbbi nem csokken az elozo egyen-
sulyi koncentrhcib trttke ali. Ezalatt no az amm6nia mennyistge:
 - az uj egyensulyi hllapot koncentricibi (melyeket vesszavel jeloltiink) 6s az el6zok viszonya:

az egyensuly valbban az atalakulhs iranyhba tolbdott, mikozben a foloslegben alkalmazott hid-

- ~sszefo~lalva:
rogtn megnovelte a mhsik komponens ( 3 2 ) htalakulasanak mtrttktt.

A hom6rsCklet-vailtozais hataisa
ALe Chatelier-elv alapjhn a homtrseklet emelkse az endoterm, a homCrseklet csokkentbse az exoterm
irhnyba tolja el az egyensfilyt.
A homCrseklet vhltoztathsakor megvbltozik az egyensulyi bllandb, mivel a homers6klet nem egyfoma
mertkkben valtoztatja meg az oda- Cs visszaalakulhs reakci6sebessCget (azaz a reakci6sebessCgi hllan-
d6kat).
Fontos tudni, hogy a reakci6kinetikhnal megtanult osszefiiggCsek itt is Crvenyesek, vagyis a homer-
sCklet emelese minden reakci6t gyorsit, csak az endoterm reakciok sebesskgkt nagyobb mCrtCkben,
mint az exoterm reakci6ktt. A hutes ugyanigy minden reakci6t lassit, csak az exoterm reakci6kat ki-
sebb mCrtCkben.
Matematikai bizonyitis
Ha felhasznhljuk azt, hogy az egyensulyi Alland6 a ktt irhny reakcibsebesstgi hllandbjhnak hhnyadosa, 6s behelyet-
tesitjiik a 4 1. oldalon talhlhatb osszefiggtst:

ah01 E,,, t s E , , az oda- t s visszaalakulas aktivhlhsi energiaja, akkor atrendezts uthn a kovetkezo egyenlethez jutunk:

A ktt aktivhlhsi energia kiilonbstge tppen a reakcibho trttktvel egyezik meg:

Az egyenlet vtgiil a kovetkezoktppen alakul:

Ebb01 az egyenletbol Le Chatelier elve a kovetkezoktppen bizonyithat6:
- ha a reakci6 p t l d h l (az atalakulhs irhnyhban) exoterm, akkor A,H < 0, vagyis negativ el6jelii,
- ekkor a 10 hatvhnykitevoje vtgiil is pozitiv szhm (az 52,2 elott 1Cv6 negativ elojel miatt),
- ha noveljuk a homtrstkletet (T), akkor a hatvhnykitevobenlev6 tort, igy az egtsz hatvhnykitevo trttke is csokken, vagyis:
- a tizet kisebb hatvhnyra kell emelni, t s igy a szorzat trtkke, vagyis K kisebb lesz, ami bizonyitja az egyenscly el-
tol6dhsht a visszaalakulb irhnyhban.

A nyomaisvailtoztatais hataisa:
A nyomhs csak akkor befolyhsolja az egyensulyi allapotot, ha a folyamat - alland6 nyomhson - tir-
fogatvhltozassal j h ~Ez ghzok esetCn az egyenletben szereplo sztochiometriaisz~m-v9ltoz~ssal (a mo-
lekulzik sztimhnak v8ltozhs9val) arhnyos. A nyomhs novelCse a Le Chatelier-elv krtelmkben az ,,ossze-
huzbdhs", azaz a sztochiometriaiszam-csGkkenQ irinyaba tolja el az egyensulyt.
Anyomas novelesCvel pCldhul a jeget is megolvaszthatjuk, mivel a jCg olvadasa ttrfogatcsokkenesseljar.

A katalizhtor hataisa az egyensulyra:

A katalizhtor mindkkt irinyban csokkenti az aktiv916si energiht, ez61-taz egyenshly gyorsabban alakul
ki, de az egyensulyi koncentrhci6viszonyokat a kataliziitorok nem befolyhsoQhk.

Matematikai igazolhs
Ha megvizsgaljuk a homkrseklet valtoztat9shn.n91levezetett egyenlet vegs6 alakjiit (1. 44. old.), akkor
litthatjuk, hogy abban mar csak az aktivalasi energihk kulonbstge, azaz a reakci6ho szerepel. Ezt vi-
szont a katalizhtor nem vhltoztatja meg.

A) A SAV-BAZIS REAKCIOK
Arrhenius szerint:
a savak olyan anyagok, amelyek hidrogknioma (6s anionra), a bazisok olyan anyagok, amelyek hid-
roxidionra (Cs kationra) disszocialnak (vizes oldatban).

Bronsted szerint:
a savak protonleadhsra, a bhzisok protonfelvktelre kbpes anyagok.
A Bronsted-fkle sav-bhzis fogalom maghba foglalja az arrheniusi savakat Cs bazisokat, de annal sze-
leskoriibben Crtelmezheto:
- nemcsak vegyiiletek, hanem ionok is rendelkeznek sav-bazis tulajdonsiiggal,
- nemcsak vizes oldatban Crtelmezhetok a sav-bizis reakci6k [pl. az NH3(g) + HCl(g) = NH4Cl(sz)

folyamat is annak tekintheto].

A tovabbiakban elsosorban Bronsted elmilete szerint 6rtelmezzuk a sav-btizis reakci6kat.

Sav-baizis pairok:
- Asav-bSzis fogalom relativ. Egy anyagot csak akkor nevezhetiink savnak vagy bizisnak, ha ismer-
juk a partnerit. (A leszakad6 protonok szabadon nem lkteznek, teh6t csak akkor viselkedhet sav-
kent egy anyag, ha van egy mhsik, amely kepes megkotni a pozitiv toltCsii protont.)
- A kozhasznhlatban savnak nevezett vegyiiletek a vizhez viszonyitva savak. Ugyanez CrvCnyes a
koznyelvben baziskent megnevezett anyagokkal kapcsolatban is.
- Egy reakci6ban savkCnt viselkedo anya (pl. HC1) olyan reszecskkv6 (Cl-) alakul, amelyik a mel-
lette feltiintetett reakcibpartnerek (H30?) a protonjat kepes felvenni, vagyis biizis. Ez forditva is
igaz, vagyis egy biizisbdl a reakci6 soran sav keletkezik:
HCl + H20 C1- + H30+

savl bazis2 bazis sav2.

A hidrogen-klorid konjugalt* phrja a kloridion, a vizmolekulhnak az ox6niumion.

* Konjugalt: egymhshoz rendelt, de ellentett.

Amfoter anyagok:
protoneladasra es felvetelre is kkpesek.
Az amfoteria szinten relativ fogalom. A gyakorlatban leginkabb a vizes oldatokban amfoterkent visel-
kedo anyagokr61 beszelunk: ilyen maga a viz, a hidrogkntartalmu osszetett anionok (pl. HCOT), illetve
nkhkny szerves vegyiilet (pl. az imidazol, az aminosavak stb.). A cseppfoly6s amm6niaban a vizhez
viszonyitva bhziskknt viselkedo amm6nia is amfoter vegyiiletkent viselkedik:

ErossCg:
Elso megkozelitesben azok az eros savak, amelyek konnyen adjhk at a protonjukat, eros bazisok, ame-
lyek konnyen protonh16dnak.
A protolitikus reakci6k is egyensulyi reakcidk. Er6s savaknak azokat a vegyiileteket nevezhetjuk,
amelyek hig vizes oldatban gyakorlatilag teljesen disszocihlnak, vagyis egyensulyi hlland6juk 6rtCke
nagy. Ilyenek a szervetlen, un. asvhnyi savak kozott akadnak: HC1, HBr, HI, H2S04, HN03, HC104
stb. [Peldhul: KS(HNO3)= 1,2]
A gyenge savak hig vizes oldatban sem disszocihlnak teljesen. A disszocihcibfok a higithssal m6g hig
(c < 0,l mol/dm3) oldatok eseten is nagymertekben no. Gyenge savak: a H2S, az oxosavak koziil az
alacsonyabb oxidhci6s szamu kozponti atomot tartalmazb H2S03, HN02, HC102, HOCl stb., vala-
mint a szCnsav (H2C03) es a legtobb szerves sav (HCOOH, CH3COOH, a fen01 stb.).
A saverossCget a savhlland6val adhatjuk meg. Egy HA GsszkCpletii savra ez:

Mint51 kisebb Ks CrtCke, annhl gyengebb savr61 van sz6.

Eros bhzisokat gyakorlatilag csak az ionvegyiiletek kozott talalunk. Ilyenek az alkhlifkm-hidroxidok

(pl. NaOH, KOH) es a legtobb alkalifoldf6m-hidroxid (kalcium-, stroncium- es bhrium-hidroxid), me-
lyek vizben j61 oldbdnak, az old6dhs sorhn teljesen disszocihlnak:

Gyenge bhzisok: egyreszt azok az anyagok, amelyek molekulhi koziil mCg hig vizes oldatban sem pro-
tonal6dik az osszes. Peldhul:

NH3 + H20 NH$ + OH-.

[NHd]. [OH-]
K, = = 1,8 - lo-'.
[NH,l

Ilyen gyenge bhzisok a szerves vegyiiletek koze tartoz6 aminok is.

A bazisokra is igaz, hogy mine1 gyengebb bhzisr6l van sz6, annhl kisebb a bazishlland6 6rtCke.
Tovhbba gyenge bhzisnak tekinthetok a vizben rosszulold6d6, rosszul disszocihld hidroxidok is. Ezek
tobbnyire a kozonstgesen ,,csapadCkW-kCntkivhl6 vegyiiletek. pl. Mg(OH)2, Fe(OH)3 stb., gyakorla-
tilag az osszes p- Cs d-mezobeli fkm-hidroxid.

Aviz autoprotolizis~bol(H20 + H20 e ~ 3 0 '+ OH-) kovetkezoen a tiszta viz is tartalmaz ox6ni-
um- 6s hidroxidionokat. Pkldhul25 "C -on:

[H~o+]= [OH-] = 1 mol/dm3.

Ezek koncentrhci6jht az oldatba bevitt savak Cs bhzisok megvaltoztatjhk. A bevitt sav noveli az 0x6-
niumion-koncentrhci6t, ezzel - a kkmiai egyenshly torvknye miatt - csokkenti a viz autoprotolizisCb~l
szhrmaz6 ionokat (K, = [H30+] - [OH-] ugyanis allandb), es igy csokkenti a kizAr6lag a vizbol szhr-
maz6 hidroxidion-koncentrhci6t. A bevitt bhzis noveli a hidroxidion-koncentr6ci6t,lugos kkmhatast
okoz. Csokkenti a viz autoprotolizis~t,es ezzel visszaszoritja az ox6niumionok koncentrhci6jht.
A 25 "C-on fenna116 osszefiiggtsek:

Kv = [ ~ 3 0 ]+. [OH-] = 1 . 10-14,

semleges ktmhathsu oldatban:

[H30+ ] = [OH-] = 1 1oP7 mol/dm3,

savas kemhathsu oldatban:

[H30+ ] > [OH-], igy [H30+] > 1 . loP7 mol/dm3,

lhgos k6mhatasu oldatban:

[H30f ] < [OH-], igy [H30+ ] < 1 . mol/dm3.

A kkmhaths egyszeriibb kifejezesere vezettek be a pH fogalmht, amely az oldat ox6niumion-koncent-

rhci6jinak negativ, tizes alapu logaritmusa:

Bhr minden oldat kkmhatasht a pH-val szokas jellemezni, a lugoldatokb61 elobb celszerii a pOH-t
meghatarozni, Q abb61 pK, segitsegevel a pH-t megadni:

igya kiilonbozo kkrnhathsu oldatok pH-ja 25 "C-on:

- semleges oldat: pH = 7,
- savas oldat: pH < 7,
- lugos oldat: pH > 7.

Sav-bizis indikitorok:
maguk is sav-bazis tulajdonsa& anyagok, amelyek az oldat ktmhathsat ugy jelzik, hogy protoneladhsuk
vagy -felveteliik uthn bekkiietkezo molekulhn beluli kotCshtrendezodCsuk szinvhltozassal jhr. A szinval-
tozhs meghathrozott pH-tartomanyban tortCnik (keverkkindikhtoroknhl a szinvhltoz~sfolyamatos):

Erosen ltigos Semleges Erosen savas oldat ktcsaphsi pH

Fenolftalein piros szintelen szintelen 8,2 - 10,O
Metilnarancs s6rga shrga piros 3,l -4,4
Lakrnusz kCk lila piros 5,0 - 8,O

kCk zold v. shrga piros fokozatos

Univerzhl
szinvSltozhs

S6k hidrolizise:
olyan kemiai reakci6, amelyben valamilyen sb anionja vagy kationja 1Cp protolitikus reakci6ba a viz-
molekul6kkal.
Ha egy eros sav (pl. HCl) a vizzel reakci6ba lep, a belole kkpzodo bhzis (Cl-) a mellette feltiintetett
s a w a l ( ~ ~ 0 'szemben
) igen gyenge bhziskknt viselkedik:

HCl + H20 =C1- + H30+

eros sl b2 gye w e b 1 s2.

Ebb01 az is kovetkezik, hogy egy, a vizhez kkpest gyenge savb61 szhrmaz6 anion az ox6niumionok-
kal szemben eros bhziskknt viselkedik:
CH3COOH + H20 CH3COOP + H30'
gyenge s 1 b2 eros bl s2.
Ha egy vizes oldatba az eros savb61, illetve a gyenge savb61 szhrmaz6 ion keriil (pl. nhtriums6ja,
NaC1, CH3COONa formhjhban), akkor ezek koziil csak a gyenge savb61 szhrmaz6 anionr61 feltktelez-
heto, hogy az ox6niumionokhoz kkpest j6val gyengkbb savkknt viselkedo vizmolekulhkkal szemben
szhmottevo bazicithst mutat:

CH3COO- + H20 CH3COOH + OH-

A folyamat egyensulyi hlland6ja tulajdonkkppen a gyenge savb61 szhrmaz6 anionra vonatkoztatott bh-
zishlland6, amit hidrolizishlland6nak is nevezhetiink:

Megjegyze's:
A fentiekbol az is litszik, hogy pontatlan, sot hibis az a gyakran alkalmazott gondolatmenet, hogy ,,a gyenge savbbl
szirmazb ion eros bizis, eztrt, mint eros bizis reaghl a vizzel", hiszen az acetitionok az ox6niumionokkal szemben
eros bizisok, a vizmolekulikkal szemben jbval gyengtbb bizisktnt viselkednek, mint amilyen gyenge sav a vizzel
szemben maga az ecetsav (K, jbval nagyobb, mint Kh, vagyis Kb).

Agyenge savbbl szarmazb iont tartalmaz6, vizben old6d6 sb esetkben az anion lugosan hidrolizbl.
Hason16 gondolatmenettel bizonyithat6 az is, hogy a gyenge bbzisbbl szarmazb iont tartalmaz6 s6 eset6ben
a kation savasan hidrolizbl: peldaul az ammbnium-klorid, vagy az ammonium-nitrht vizes oldathban az

folyamat megy vkgbe.

A rosszul disszocih16 hidroxidokat kkpezo fkmek sbi eseteben a savas hidrolizis a fkmionok akva-
komplexeinek savas termkszetkvel magyarhzhatb. Pkldhul az aluminium-szulfht vizes oldathban az
aluminiumion hexaakvakomplexe 1Cp reakci6ba a vizzel:

A folyamatot az arrheniusi sav-bhzis fogalom alkalmazhshval is ertelmezhetjiik:

Gyenge savbbl 6s gyenge bdzisbbl szhrmaztathat6 vegyiilet esetkn a kkt vegyiilet disszocihci6 (sav-, il-
letve bhzis) -hlland6jht kell osszehasonlitani. Ptldhul az amm6nium-formiht (HCOONH4) vizes oldata
gyengkn savas kkmhathsu, mert K,(HCOOH) > Kb(NH3),igy a hidrolizishllandok viszonya forditott:

vagyis az amm6niumionok savas hidrolizise a nagyobb mkrteku.

SemlegesitCs, kozombositCs:
Ha egy sav 6s egy bhzis vizes oldatht osszeontjiik, akkor az egyik oldatban lev0 nagy mennyise@
ox6niumion a mhsik oldat nagy mennyisegii hidroxidionjhnak adja ht protonjht, mivel a viz alap-
vetoen rosszul disszocih16 vegyiilet:
NaOH + HCl -
- NaCl + H20
KOH + HC1 -
- KC1 + H20

2 NaOH + H2S04 = Na2S04 + 2 H20.

Minden ilyen reakci6 lenyege ugyanazzal az ionegyenlettel irhat6 le:

H+ + OH- -
- H20 (Arrhenius),
H30+ + OH- -
- 2 H20 (Bronsted).
Er6s savak ks er6s bazisok sztochiometriai arhnyban torteno reakcibjakor az oldat semleges lesz. Kii-
lonbozo erosskgu sav, illetve bhzis reakcibjakor - sztochiometriai arhny eseten - nem lesz semleges
az oldat (a kepzodo so hidrolizhl), ezkrt helyesebb az ilyen folyamatot kozombositesnek nevezni.
Megfeleloen megvhlasztott indikhtorral termkszetesen ebben az esetben is meghatarozhatjuk a gyenge
sav vagy gyenge bhzis vizes oldathnak koncentrhci6jht: ecetsav meghathrozhsakor peldhul fenolfta-
lein indikhtort hasznhlhatunk, amelyik 6ppen a lfigos pH-tartomanyban vhltoztatja meg a szinkt (a nht-
rium-acetht lfigosan hidrolizhl, 1. 48. oldal).

EgyCb reakci6k:
Sok olyan egyeb reakci6 letezik, amelyik felfoghat6 sav-bhzis reakci6kent (is).
Sav-bhzis reakci6 peldhul fern-oxidok old6dhsa vizben, vagy vizben rosszul old6d6 fem-oxidok 0ld6-
dasa savakban. Az oxidion a hidroxidionoknal is erosebb bhzis:
02- + H20 = 2 OH-,

- + 2 H30+ = M ~ ~ 3320.
MgO + +
BomlCkony, gyenge savb61 szhrmaztathat6, ghz-halmazallapo~savanhidrideket (SO2, C02) elohllit-
hatunk s6ikbbl figy, hogy erosebb savat adunk hozzajuk. Peldhul:

NaHC03 + HC1 = NaCl + H20 + C02

illetve:
Ugyancsak eloallithatunk ptldhul arnrnbniat ammbniumsbkb61, ha erosebb bazisokkal (pl. NaOH-dal) pro-
tonleadasra kCnyszeritjiik az ammbniumionokat. Az oldat melegittse segiti el6 az ammbnia elthvolithsat:
NaOH + NH4C1 = NaCl + NH3 + H20,
OH- + NH$ e NH3 + H20.

Ezt az elvet a szerves vegyiileteknel is alkalmazhatjuk:

2 CH3COONa + H2S04 = 2 CH3COOH + Na2S04,

CaC2 + 2 H20 = Ca(OH)2 + C2H2.
(Az acetilen oldhatbshga olyan rossz, hogy melegitksre nincs is szukstg.)

Kozel azonos er6'ssigu" savak koziil az illikonyabbat szinttn elohllithatjuk sojab61 a masik eros sav to-
meny oldata segitsCg6vel ugy, hogy melegitissel thvolitjuk el az illekony savkomponenst. PCldhul:

NaCl + H2S04 = NaHS04 + HC1

C1- + H2SO4 = HCI + HS0;i.

Redoxireakcibknhl is megfigyelhetiink sav-bazis ,,riszreakcib "-kat. A nhtrium Cs a viz reakcibjakor

a proton redukcibjhval egyiitt kell jhrnia a viz protonleadhshnak. A szerves vegyiiletek reakcibintil ez
tobb esetben elokeriil (pl. az acetilen 6s az alkoholok reakcibja nhtriummal).

Koraibbi felfogais
szerint az oxidhcib az oxigtnnel va16 egyesules vagy a hidrogenelvonhs (dehidrogknezts), a redukcib
az oxigCnelvon8s, illetve a hidrogtnnel va16 egyesules volt.

Mai felfogaisunk szerint

az oxidacib elektronleadbst, a redukcib elektronfelvitelt jelent.
Ez a fogalom - a sav-bhzis elmkletekhez hasonlban - magiiba foglalja az elozo, korhbbiakban kiala-
kitott felfoghs szerinti oxidacibt 6s redukcibt, de annhl bovebb fogalom.

Az oxidaici6 6s a redukci6 kapcsolata:

- a kCt folyamat egymhst feltitelezi, mert
- egy anyag csak akkor oxidh16dhat7ha a leadott elektronokat egyidejuleg egy masik anyag felveszi, igy
- az oxidblbdb anyag a reakcibpartner redukalbszere, illetve a redukblbdb anyag a reakcibpartner
(vagyis az oxidhlbdb anyag) oxidhlbszere.

Pildak:
a) ket elem reakcibja:

2 Mg + 02 = 2 MgO
b) fkmek Cs femionok reakcibja:

Cu + 2 Ag+ -
- cu2+ + 2 Ag
I
+ 2e- (redukci6)
- 2e- (oxidici6)
redukalbszer: Cu
oxid816szer: Ag'

c) nemfem b nemfkmbol szarmazb ion reakcibja:

- 2e- (oxidici6)
redukalbszer: I-
oxidiloszer: C12

Az oxidiici6 Cs redukci6 fogalminak kiterjesztkse kovalens vegyiiletekre

- A redoxireakcibk itt riszleges elektronritadrissal mennek vigbe,
- a kotest lktesito atomok koziil a nagyobb elekt~onegativit9sukozelkben nagyobb az elektronsiirii-
skg, mint elemi illapotitban, tehht redukiltabb, a kisebb elektronegativittis~atom ennek megfe-
leloen az elemi Allapothoz viszonyitva oxidaltabb (elektronhiiinyosabb),
- az oxidhltshg mkrtkkenek egykrtelmiibb meghat6rozSska alkottiik az oxidricibs szcim (I. kksobb)
fogalmkt,
- az oxidcicibsszrim-novekedis oxidricibt, az oxidLcibsszim-csokkenis redukcibt jelent.

Az oxidaici6s szam:
- tenyleges vagy nkvleges (fiktiv) toltks, mely az elemi illapothoz viszonyitott oxidhcibs allapotot
mutatja meg.
- A fentiek alapjin az elemek atomjainak oxidhcibs szama mindig 0.
- Ionok (egyszerii ionok, pl. fkmionok, oxidionok stb.) oxidacibs szama megegyezik a toltissel. Pel- ,
dhul a Na' oxidhci6s szama +1, azaz egy elektronnal tartalmaz kevesebbet (ennyivel oxidaltabb)
az elemi 611apotna1.
- Kovalens vegyiileteknil a kotkst lktesito elektronphr(oka)t gondolatban a nagyobb elektronegativi-
tBsG atomhoz rendeljuk, es az igy kialakultfiktiv ionok tolteset tekintjuk az adott atom oxid6cibs
sziimknak. Pkldhul a vizmolekul6ban tknylegesen csak rkszleges negativ toltCs van az oxigkn atom-
torzse koriil, mkgis az oxidhcibs szhm meghllapithshnak szabiilyai szerint az 02-ks H+ ionok tol-
tkse alapjan az oxigennek -2, a hidrogknnek +1 az oxidhci6s szhma.

A kovalens vegyiiletek oxidiicids szhmainak megaillapittisa:

a) Az elemek atomjainak oxidacibs szhma 0.
b) A hidrogkn oxidhcibs szima a vegyiiletekben Sltalhban +l. (KivCtel: a fkm-hidridekben -1 .)
c) Az oxigCn oxidacibs szkma vegyiiletekben Altalaban -2. (Kivktelek: a peroxidokban -1, a F20-ban + 2.)
d) A vegyiiletekben a kkpletben szereplo atomok oxidicibs szhmainak osszege 0. (A vegyiiletek
ugyanis semlegesek.)
e) Az osszetett ionokban az oxidhcibs szimok osszege az ion toltQsz6mhval egyenlo.
Aredoxiegyenletek rendezksekor: a leadott 6s a felvett elektronok mindig megegyeznek, azaz az oxi-
ddcidsszdm-vciltozbsok osszege 0.

A redoxireakcibk irainya:
A reakci6k iranyhval reszletesen a harmadik, Elektrokimia cimii fejezetben foglalkozunk (1. 55-56.
old.).
Egy-egy anyag reduka16-, illetve oxidii16keszskget val6szinusithetjiik az oxidhci6s szamok 6s az
elektronegativitasok alapjhn. Afimek csak oxidhlddhatnak, a fimionok - megfelelo partner esetkn -
redukalddhatnak. A vAltoz6 oxidkci6s szhmu fkmeknkl azonban a kisebb toltksii ion - megfelelijen
v6lasztott partnerrel reagalva - oxidhl6dhat is. PCldhul a vas(I1)-iont kepes redukalni az elemi cink,
de az elemi k16r vas(II1)-ionnh oxidilhatja:
FeS04 + Zn = ZnS04 + Fe,

A reduk916 6s az oxid5116 tulajdonshg tehht a sav-bhzis tulajdonsagokhoz hasonl6an relativ fogalmak,

amelyet a reakcibpartner (is) befolyhsol.
A nemfimek femekkel reaghlva Qltaliban redukalbdnak, miis nemfkmmel va16 reakcibikban a kCt
elem elektronegativitasa dont az oxid4ci6sszam-vhltozhs iranyhr61.
Ha egy fern vagy nemftim vegyiiletben fordul elo, akkor mar nem olyan egyszerii a helyzet. A vegykr-
tekelektron-szerkezetbol megallapithat6 maximhlis oxidAci6s sziim (pl. C eseten +4, N esetkn +5, P ese-
ttn +5, S esetkn +6 stb.) esetkn az adott atom m6r csak redukhlbdhat, vagyis oxidS16szerktnt viselked-
het, a minimalis oxidicibs szhmli atom (pl. C esetkn -4, N esetkn -3, P esetCn -3, S esetCn -2 stb.) mar
csak oxidhlodhat, tehit reduk616szer lehet. Ez azonban nem mindig teljesiil! P6ldaul a H2S-ben a kkn
minimilis oxidSci6s sziimmal fordul elo, Cs val6ban sok anyagot [pl. j6dot, bromot, kl6rt, dihidrogkn-
peroxidot, ktn-dioxidot es a vas(II1)-ionokat] kCpes redukilni. A szinth minimalis oxidhci6s sz6mu N-t
tartalmaz6 amm6nia azonban mar nem nevezheto eros redukS16szernek. Hason16 a helyzet a +6-os oxi-
dici6sszimu S-t tartalmazo kknsav, +5-6s N-t tartalmaz6 salktromsav 6s az ugyancsak +5-os kozponti
atomot tartalmaz6 foszforsav esetkn is. Bar mindhkrom kozponti atom oxidhci6s szima maximilis, a
H2S04 6s a HN03 is eros oxida16szer, a H3PO4viszont nem oxida16 hathsu. A kozkpiskolasoknak tehht
elsosorban az ajhnlhat6, hogy tanuljik meg a tankonyvekben szereplbpildrikat.

C) A VIZES OLDATOKBAN LEZAJLO REAKCIOK

A szervetlen kkmiai reakci6k koziil igen sokat vizes oldatban hajtunk vkgre. A folyamatok akkor te-
kinthetok egyirhnflnak, ha a kiindulisi anyag vagy a tennkkek mis halmazallapoliak, esetleg vala-
melyik vegyiilet igen rosszul disszociiil, vagyis a reakci6 egyensulya valamelyik iranyban igen ero-
sen eltolhat6. NCzziink nChhny p6ldAt:

Ha egy vizben rosszul oldddd anyag valamelyik komponense kimiai reakcidba lip a vizben oldott
(mhsik) anyaggal, akkor Le Chatelier elve szerint a vizben rosszulold6d6 anyag is felold6dhat.
PCldAul az aluminium-hidroxid vizben rosszul old6dik (hig vizes oldatokb61 is csapadekkknt vhlik ki).
Ha savat adunk a rendszerhez, a hidrogknionok csokkentik az oldat hidroxidion-koncentraci6jAt, Cs az
A1(OH)3 ~ 1 +~ 3+ OH-
egyensulyi reakci6 az old6das irhnyaba tol6dik el. A folyamat bmtt6 egyenlete:

Al(OH)3 + 3 HCI = AIC13 + 3 H20,

illetijleg
Az elozovel ellentktes i r a n folyamat.
~ Ha az oldatba keriilo ionok koziil egyesek egymhssal nagy rhcs-
energiaju, vizben rosszulold6d6 ionvegyiiletet (pl. CaF2, BaS04, PbS04) vagy a kovalens kotes fele
va16 htmenettel jellemezheto, kevesbk ionos [pl. AgCl, Fe(OH)3], esetleg atornrhcsos (pl. Ag2S, FeS)
vegyiiletet alkotnak, akkor azok - rossz oldhat6shguk miatt - csapadkkkknt kivhlnak. Pkldhul:

pb2+ (aq) + sO$-(aq) = PbS04(sz).

Hig vizes oldatb61 a tipikus ionvegyiiletek, igy alkalqim-vegyuletek vagy fim-nitrcitok hltalhban nem
vrilhatnak le.

Ha az oldatba keriilo ionok reakcihja sorhn olyan vegyiilet keletkezik, amely illkkony, akkor az - ha
rosszul 0ld6d6, akkor mhr hidegen (pl. H2, C02), ha jobban 0ld6d6, akkor melegitks hathshra (pl.
SO2, HC1, NH3)'- elthvozik az oldatb61.
Ez a reakci6 termCszetesen egyiitt jhrhat old6dassal (pl. CaC03 + sbsav, cink + savak), lehet egyben
sav-bhzis vagy redoxireakcib is:

FeS + 2 HC1 = FeC12 + H ~ S ?

FeS(sz) + 2 HjO+(aq) = ~ e ~ + ( +a ~H2S(g)
) + 2 H20
(oldbdk, gizfejlodts, sav-bizis reakcib)

Zn + 2 HCl = z~c~~+H~?
Zn(sz) + 2 H30f(aq) = zn2+(aq) + H2(g) + 2 H 2 0
(oldbdis, gizfejlodts, redoxireakcib, sot sav-bizis rbzreakcib is)

d) rosszul disszociaild vegyiilet kCpz6dCse:

Ha az oldatba keriilo ionok nkmelyike olyan molekulhvh [pl. H20, Fe(SCN)3] vagy osszetett, un.
komplexionnh alakul, amelyik nehezen disszocihl (pl. [cu(NH~)~]~+), akkor a folyamat szintCn egy-
irhnyhak tekinthetoen vkgbemegy.
PClda erre az osszes kozombositisi reakci6, illetve a komplexkipz6d&si folyamatok, amikor az ionok
olyan nagy szhzaltka alakul ht, hogy mCg a rosszul old6d6 vegyiiletek (csapadkkok) is feloldhat6k.
Ez termkszetesen a kiilonbozo oldhat6shgi es komplexkkpz6dksi egyensulyok Allandbit61 ks az ionok
koncentraciojat61 is Egg. Pkldhul:

Cu(OH)2 + 4 NH3 = [ c u ( N H ~ ) ~ ]+
~ +2 OH-,
Al(OH)3 + OH- = [Al(OH)4]-.

A rosszul disszocia16 vegyiilet kepzodkset az oldat ionkoncentrhci6jhnak (vezet6kepesskgenek) vhl-

tozhsa is jelezheti. Peldhul:

NaOH + HC1 = NaCl + H20,

OH- + H+ = H20,

de szinvhltozhs is bekovetkezhet. Pkldhul:

[N~(H~o)~]"
almazold
6 NH3 -
L

[ N ~ ( N H ~ ) ~+ ] 6~ H20.
halvinyktk
+
 6. A kCmiai reakci6k 111.
(ElektrokCmia)

A galvainelem:
kemiai energianak elektromos energihvk va16 iitalakit8shra alkalmas berendezes. (Benne onkknt veg-
bemeno redoxireakcibk termelik az elektromos energiat.)

Felipitkse:
- kCt elektr6db61 911;
- az elektr6dok elektrolitjai trintkeznek egymhssal.

Elektr6d:
- lehet pkldhul a fem es a fem ionjait tartalmaz6 oldat, melybe a fem meriil flimelektrdd),
- hidrogenion-tartalmu (pl. s6sav) oldat 6s a belemeriilo indifferens (pl. platina) femen adszorbealt
hidrogenghz (hidrogkn-gdzelektrdd),
- altalbnosan egy elem redukalt es oxid6lt alakjht tartalmaz6 rendszer, mely oldatot 6s a vele erint-
kezo, femes vezetoben folytat6d6 fhzist tartalmaz.

A galvanelem jelolise:

A galvainelem (galvaincella) miikiidCse:

- az egyik elektr6don (katdd) redukcid, a misik elektr6don (andd) oxidacid tortenik,
- a galvinelemben a kat6d a pozitiv, az an6d a negativ p6lus,
- a ket elektrod kozotti fkmes vezetoben folyhat az elektromos aram (ide kothetok be a fogyasztbk),
- az Aramkor ziirhsit a kktt elektrolitoldat erintkezese (diafragma, vagy s6hid) biztositja.

A diafragma, illetve a sdhid:

- megakadalyozza az oldatok osszekeveredCset,
- az ionok diffizi6ja reven biztositja a tolteskiegyenlitod~st.(A diafragma tulajdonkkppen csak le-
lassitja az oldat keveredkset, hiszen rajta keresztiil a kCt oldat ionjai htjutnak a mhsik oldalra, de
j6val kisebb mertkkben.)

JelensCgek, folyamatok a galvainelemben:

a) Ha a kCt p6lust ugy kapcsoljuk ossze, hogy valamilyen m6don (pl. igen nagy ellen6llSs beiktata-
saval vagy ugyanakkora, de ellentktes polarithsu fesziiltsegnek a galvanelemre kapcsolasaval) meg-
akadhlyozzuk az elektromos airam folyhsait, akkor
- a katodon a redukB16d6 ionok pozitiv toltest (elektronhihnyt), az anddon az oxid916d6 reszecskek
negativ toltest (elektrontobbletet) okoznak, vagyis
- az elektronok keszek az an6dr61 a katddra aramolni.

Elektromotoros ero (EMF):

A ket elektr6d kozotti maximhlis fesziiltseg, amit akkor merhetiink, ha a galvanelemen keresztiil nem
folyik aram.
b) Az airam megindulaisa utain:
- a kat6don (pozitiv p6lus) redukci6 tortenik,
- az an6don (negativ p6lus) oxid9ci6 megy vegbe,
- a ket p6lus kozotti potencialkiilonbseg (fesziiltseg) kisebb, mint az elozoekben merheto elektromo-
toros ero,
- a ket elektrolitoldat kozott az ionok fokent a tolteskiegyenlitodes irhnyhban, az egyes ionok d i m -
zibsebessegenek mkrtkkeben mozognak.
Az elektr6d redukh16d6-, ilietve oxidh16d6kdszsdgdnek jellemzdse:

ELEKTRODPOTENCIAL (E):
- az elektronok potencialis energiaja az elektrbdon (elvi definici6, mivel ennek abszolut krtkke nem
hatiirozhat6 meg),
- a valosagban olyan relativ krtkk, melyet egy onkknyesen kiszemelt 0-ponthoz, a standard hidrogkn-
elektr6d potencialjahoz viszonyitunk: annak a galvhnelemnek az elektromotoros ereje, amely-
nek egyik elektr6dja a vizsghlt, a mhsik a standard hidrogCnelektr6d.

Az elektromotoros erot igy kiszhmithatjuk birmely galvanelem k6t elektrbdjhnak potenci8lkulonbse-

gekknt. Az elektromotoros ero krtkke megegyezes szerint csak pozitiv lehet, ezert mindig a kat6d po-
tencialjab61 vonjuk ki az an6dkt:

Az elektromotoros erot a kkt elektr6dpotenciAl befolyisolja, az elektrddpotenciril pedig fugg:

- az anyagi minoskgtol,
- az ionkoncentrAci6t61,
- a homerseklettol,
- fokent a gazelektrbdok esetkn a nyomhst61.
A kiilonbozo redoxirendszerek oxidhl6- 6s redukS16kkpesskgenek osszehasonlithstira a koriilmknyeket
standardizhlthk, 6s az igy meghllapitott standardpotencihl krtkkek mhr csak az anyagi minoskget tiikrozik.

A standardpotencihl mdrdsi feltdtelei:

- 25 "C-os homkrskklet,
- a vizsghlt ion 1,00 mol/dm3-es koncentrici6ja az oldatban,
- 0,101 MPa nyomhs.
A standardpotencialok (femek fesziiltsegi sora, kulonbozo redoxirendszerek un. redoxpotencihlja) 6r-
tkkeit tablazatok tartalmazzak.

A redoxifolyamatok irhnyhnak becsldse a standardpotencihlok iisszehasonlithsa alapjain:

A standardpotencialokat vizes oldatra vonatkoztatva hathroztiik meg, ezkrt csak vizes oldatban vkg-
bemeno folyamatokra krvknyesek.
A kulonbozo potencihlu elektr6dokon vkgbemeno reakci6k alapjan elmondhatjuk, hogy a negativabb
potencidlzi redoxirendszer redukhlt alakja oxidalbdni kepes, azaz redukdlhatja a pozitivabb potencia-
lzi redoxirendszer oxidalt alakjht. Pkldaul:
- firnek esetin a negativabb potencihlu vas kkpes oxid816dni, ha a nSla pozitivabb potencihlu fem
(pl. rez vagy on) ionjait tartalmaz6 oldatba martjuk:

- nernfirnek esetkn a kisebb potenciblu Br2/2Br- rendszer redukalt alakja, a bromidion kepes a nila
pozitivabb potencihlu k16r molekuliit (oxidhlt alak) redukhlni, vagyis a k16r kkpes ,,felszabadita-
ni" s6jAb61 a br6mot:

A potenciilt, igy a folyamat lehetoskgkt befolylisolj6k az ionkoncentracidk. Ezt fejezi ki a Nernst-

egyenlet, melyet egy femelektrbdra a kovetkezokeppen alakithatunk at:

E - rendszer aktualis potencialja,

EO - a rendszer standardpotenciiilja,
z - a fkm 6s a femion kozotti oxid6ci6sszhm-kulonbseg.
Astandardpotencihl melleti tag szhmottevoen csak az 1 mol/dm3- to1 nagyshgrendekkel eltCro ionkoncent-
rhci6k esetCn vhltoztatja meg a potencihlt, ezCrt, ha a kCt rendszer standardpotencihlja kozotti kiilonbskg
0,l-0,2 V-nil nag~obb,j6 kozelitbsel hasznhlhatjuk a folyamatok irhnyhnak becslbtre E" CrtCkCt.
~potencihlokBsszehasonlithshval azonban mCg igy is csak a folyarnat lehet6'sLgkt hllapithatjuk meg.
A potencihlokat egyensfilyi hllapotban mbrtiik, tehht ezek nern adnak szhmot azokr6l az aktivhlbsi-
energia-ghtakrbl, amelyek megakadhlyozhatjhk a folyamat tknyleges vCgbemenetelCt. PCldhul ezzel
magyarhzhatb az, hogy a negativ standardpotencihlu 61om sem sbsavban, sem kbnsavoldatban nem
oldhat6 fel. Az 61om feliiletkn kialakul6, rosszul old6d6 blom(I1)-szulfht, illetve -klorid (,,csapadtk").
megakadhlyozza a folyamat Cszlelheto mCrtCkii lezajlhsht.

FCmek old6dPsa vizben, savoldatokban 6s Iugoldatokban:

Az elozoekben leirtak alapjin ntzzuk, hogyan Crtelmezhetjuk a ftmek reakcibjht kulonbozo oldatokkal.
1. Az elemi i l l a p o ~ftmek reakcibik sorhn elektronleadisra, vagyis oxidi16dni ktpesek, mis anyagokkal szemben
redukhlbszerktnt viselkedhetnek.
2. 1 mol/dm3 H+-tartalmh savoldatokban azok a ftmek oldbdhatnak, amelyek standardpotencicilja 0 V-ncil kisebb,
azaz negativ. P t l d b l :

Kivitelt kepez ptldiul az blom, amelyet sem a sbsav, sem a ktnsavoldat nem old a feliilettn kialakulb passziv rt-
teg miatt.

3. Vizbol a hidrogtnt csak azok a ftmek ktpesek redukilni, amelyeknek a standardpotenciilja eltg kicsi. A tiszta
vizben 25 "C-on ugyanis mol/dm3 H+ van. Areakcib sorhn a lugosodb oldatban ennek trttke mtg jobban le-
csokken. Ptldaul a

2 K (sz) + 2 H20(f) = 2 K+ (aq) + 2 OH-(aq) + H2 (g)

folyamatban ktpzBd6 1 mol/dm3 OH--tartalm6 oldatban mol/dm3 H+ lesz, ami miatt az oldatban a hidro-
gtn aktualis potenciilja:

E = O+----.0y05' lg 10-l4 = -0,826 V ra csokken.

1 -
Enntl kisebb potencihlja az alkili- t s az alkilifoldftmeknek, valamint p t l d h l az aluminiumnak van. Gyakorla-
tilag azonban sem az aluminium, sem a magnkzium nem reaghl kozonstges koriilmtnyek kozott a vizzel, mivel
a feluletiiket osszefiggo, vtd6 oxidrtteg boritja, mely jelentos aktivhlhi gitat jelent. Amagntzium oldbdisht mir
a melegitts is meggyorsitja, az aluminium esettben az aluminium-oxid rtteg radikhlisabb eltivolithsira (hi-
gany(I1)-ionokat tartalmazd oldatban torttno iztathsra) van sziikstg.
Az alkiliftmek 6s az alkhlifoldftmek tobbstgtnek oxidjai, hidroxidjai vizold6konyak, eztrt a reakcib vtgbe-
megy. Ptldiul:

Megjegyzendo, hogy a vizben nem oldbdb, kis standardpotenciilu ftmek aztrt oldhatbk fel savakban, mert a
savak leoldjik a feluletet boritb oxidrtteget. Az oxbniumion erosebb sav, mint a vizmolekula, 6s konnyebben
protonilja az oxidionokat:

4. Azok a negativ standardpotencii16 ftmek, amelyek lugos kozegben hidroxokomplex kipzzbtre hajlamosak (6n.
amfoter ftmek), feloldhatbk p t l d h l NaOH-oldatban is, mivel
- a feluletukon kialakult vtdd oxidrtteget a 16g feloldja. Ptldiul:

A1203 + 3 H20 + 2 OH- = 2 [Al(OH)4]-

Lhgoldatban a kis oxbniumion-koncentricib miatt 0 V-nil jbval kisebb a hidrogtn elektrbdpotenciilja. Ha eltg stabi-
lis a ftmion hidroxokomplexe, akkor a szabad fCmionok koncentricibja annyira lecsokken, bogy az ebb61 szhmitott
elektrbdpotenciil jbval kisebb lesz, mint a hidrogknnek a lugoldatban mtrheto elektxbdpotencihlja. EzCrt lehet oldani
reagens NaOH-oldatban a cinket Cs a mtg annil is nagyobb standardpotenciilu bnt. Aredoxireakcib tulajdonkt~~en
itt is a vizzel megy vtgbe:
 Zn + 2 H20 = Zn(OH);! + H2
Zn(OH)2 + 2 OH- = [z~(oH)~]~-

illetve
Zn + 2 H20 + 2 NaOH = Na2[Zn(OH)4] + Hz.
5 . Apozitiv standardpotencia~tiftmek a hidrogknionokat nem kCpesek redukhlni. Ezek vizes oldatb61 soha nem fej-
leszthetnek hidrogtngazt. Atalakulhsuk csak mhs oxidh16szerek hakishra kovetkezhet be:

a) sawal b levegavel egyidejuleg Crintkezve a rCz ptldhul lassankknt oxidalbdik:

2 CH3COOH + 112 0 2 + Cu = (CH3C00)2Cu + H20

zoldes szinu

b) Az oxiddl6 hatasti savak (forr6 tomtny ktnsav vagy tomtny salttromsav, amelyek molekulhiban a kozponti
atom ktpes oxidhl6 hakist kifejteni) a pozitiv potencialu fCmek egy rtszCt kCpesek feloldani.
PCldhl:

Ekozben sohasem hidrogtn, hanem a kozponti atom redukcibja sorhn kCpziid6 gbok (SO2, NO, NO2) keletkeznek.
Az arany - amelyik az egyik legnagyobb standardpotencihlu elem - mtg ezekben sem oldddik fel. TomCny
ktnsav- vagy salCtromsavoldatban a negativ standardpotencihlu ftmek is ktn-dioxid- Cs nitr6zus ghzok
kkpzodbe kozben old6dnak. Ez a161 csak azok kivttelek, amelyek feliiletkt a tomtny, oxid616 hathu savak
passzivhljhk (pl. a tiszta vasat).

Fogalma:
Elektromos energia hathshra bekovetkezo redoxireakci6.

VCgrehajtaisa:
a) ha a galvhnelemre, annak elektromotoros erejCvel ellentktes i r h n fesziiltskget
~ (elektroliz616 fesziilt-
sCg: U,)kapcsolunk, akkor a galvbncellbban lezajlb folyamatokkal ellentites reakci6k indulnak meg.
Ekkor a galvhnelem elektrolizblb cellakent miikodik.

Bornlbsfesziiltsig: a folyamatos elektrolizishez szukskges minimhlis fesziiltstg (UB).

UB = EMF,igy az alkalmazott feszultsCg: U . > UB kell, hogy legyen.

b) ~ltalhbannem sajht fkmet, hanem valamilyen indifferens elektrbdot (pl. grafit, higany, platina)
hasznhlnak. Ilyenkor hltalhban egy kozos elektrolitba meriil a kkt elektr6d (nincs diafi-agma).

pozitivpblus (,,elektronhiany7'): az anbd, melyen oxidbcib megy vegbe,

negativ pblus (,,elektronfelesleg"): a katbd amelyen redukcib tortknik.

A galvhnelemre adott feszultskg meghathrozott CrtCkenkl megindul a folyamatos elektrolizis. Ekkor

azok a folyamatok zajlanak, amelyhez a legkisebb energihra van sziikskg. Az elektrolizhl6 fesziiltseg
tovabbi novelCseve1 mhs, phrhuzamos elektr6dfolyamatok is megindulhatnak.
Mi redukhlbdik a legkonnyebben a katbdon?
A levalasztdshoz szukseges energia fiigg:
- az adott rendszer elektr6dpotenciilj9t61 (anyagi minoskg, ionkoncentrAci6k stb.),
- az elektr6d anyagi minosCgCto1 Q feluletktol.

olvadikban:
Egy vegytiszta anyag olvadkkhban egykrtelmu, hogy a femion reduk816dik.

oldatban.
Ha egyetlen vegyiiletet oldunk a vizben, akkor is sz~molnunkkell a vizben lev0 +1-es oxidaci6s
szkmu hidrogkn redukhlhat6stig~val:

2H+ + 2e- + HZ (savas oldatban),

2 H20 + 2e- + H2 + 2 OH- (semleges v. lugos oldatban).
Ha a fkm pozitiv elektrbdpotencirilzi, akkor (nem fil nagy elektroliz816 fesziiltstg mellett) a fern-
ionok redukhlbdnak,
ha a fem igen kicsi elektr6dpotenciiilu (pl. natrium, kalium, kalcium stb.), akkor a fem helyett hid-
rog6ngaz fejlodik,
a hidroggnnek a legtobb elektrod feliileten hn. tulfeszultsige van (a hidrogkn levalasinak aktivalasi
energiaja hilsagosan nagy, ezert az egyensulyi potencihlnil j6val nagyobb potenciilra van sziiksCg a
folyamatos gazfejlodks megindulSstihoz), ezkrt a 0 V-hoz kozeli, de negativ potencihlh femek is leva-
laszthat6k megfeleloen megv~lasztottelektr6d 6s elektrolizhl6 fesziiltskg esettn. PCldiul Zn12-oldat-
b61 grafitelektr6dra konnyen levalaszthatunk cinket, vagy nagyon sima feluletii elektrbdon, pkldhul a
folykkony higanykatodot alkalmazva mCg a n6triumionok is redukalhat6k vizes oldatban.

Mi oxidhlbdik az anbdon?
- Bltalziban az egyszerii ionok (pl. C1-, Br-, I-),
- ha az oldat osszetett ionokat tartalmaz, akkor a viz oxigknje oxidalbdik:

H20 + 112 O2 + 2H+ + 2e- (savas v. semleges oldatban),

2OH- + 1/202.+ H20 + 2e- (lugos oldatban),
- olykor az elektr6d anyagiinak oxid6ci6jiihoz sziiksCges a legkevesebb energia. PCldaul, ha rkz(I1)-
szulfat-oldatba mhrtott rkzlemezt an6dnak kapcsolunk, akkor a rkz oxida16dik:

Az elektrolizis mennyisCgi viszonyai

Faraday I. torvCnye:
Az elektr6dokon atalakul6 anyag tomege (m) aranyos az alkalmazott hramerosseggel (I) ks az elekt-
rolizis idotartamival (t):

m = k.1.t (k: elektrolizis~lland6).

Faraday 11. torvCnye:
1 mol z toltksu ion semlegesites~hezz 96 500 C toltks sziikseges, vagyis az elektrolizishez sziiks6
ges toltCs egyenesen aranyos az elektrolizhland6 anyag mennyiskgkvel es toltesevel:

(1 Faraday, azaz 96 500 C nem mhs, mint 1 mol elekron tolttse.)

ah01 M a levhlasztott anyag molhris tomege, z az oxidhci6sszhm-valtozhs.

Megjegyzis:
A fenti egyenletet akhr a ket elektr6don egyiittesen elbontott anyagra, ptldhul vizre is alkalmazhatjuk,
ha megfeleloen vhlasztjuk meg M 6s z 6rtkkCt.
Ptldhul:

ekkor M = 18 glmol, melyhez 2 mol e--nak kell az elektrbdokon hthaladni, tehht z = 2.

 A FEMEK ES VEGYULETEIK ALTALANOS JELLEMZESE
Az elemeket feloszthatjuk fimekre es nemfimekre.

FCmes raicsu:
az az anyag, amelyik szilard halrnazillapotban jellegzetesen csillog6 feluletii, vezetokkpesskge a ho-
mkrseklet emelkskvel csokken.

A fCmr6cs jellemzoi:
- a racspontokban atomok (atomtorzsek*) vannak,
- a rics SsszetartSsSCrt a vegykrtkkelektronok egy resze vagy egesze felelos, azok, amelyek deloka-
lizhl6dnak
- a racsban (ezt nevezziikfimes kotisnek).

A fCmr8csu anyagok:
a) elemek:
kisebb EN-u, kiilso hkjukon kevks elektront tartalmazh elemek:
- az s-mezo osszes eleme (a hidrogkn kivktelkvel),
- a d-mezo osszes eleme,
- az f-mezo osszes eleme,
- a p-mez6 kisebb EN-6 elemei (pl. Al, Sn, Pb, Bi).

b) otvozetek:
fkmeknek femekkel vagy mas anyagokkal alkotott keverkkei, melyek folykkony hllapotban homogb
nek, szilard allapotban benniik legfeljebb mikroszk6posan tudunk hatirfeluleteket megkulonboztetni.

c) vegyuletek:
n6hhny fkmvegyiilet, amelyek tulajdonsagai megfelelnek a fkmrLcs feltkteleinek. Ilyen pkldiul egyes
fkm-szulfidok (kalkopirit: CuFeS2, antimonit: Sb2S3).

A fkmrhcs tipusai:

Megn evezb Elemi cella Koordinbcids szbm Jellemzo"tulajdonsdgok

Tkrcentralt kockaracs kocka, melynek csucsa- az atomtorzs mkretktol
in 6s a kozkppontjiban 8 6s a kotks atmeneti jel-
van egy-egy atomtorzs legktol fiigg

Lapcentralt kockaracs kocka, melynek csu- hltalaban j61 megmun-

csain 6s az oldalak ko- khlhatbk, kov8csolha-
zkppontjhban van egy- 12 t6k, nyijthat6k
egy atomtorzs

Hexagonalis rombusz(!) alapfi hasib, altalhban ridegek, ne-

(hatszoges) rics melynek csucsain es a hezen megmunkalha-
kozkppontjhban van t6k
egy-egy atomtorzs 12

* Helytelen az atom megjelolb, de az atomtorzs sem pontos, mert az s-mezo elemeinek kivktelkvel nem az
osszes, hanem csak a legkiilso vegykrtkkelektronok hozzik lktre a fkmes kotkst kialakitd delokalizilt elektron-
rendszert.
A fCmek fizikai tulajdonshgai Cs azok anyagszerkezeti magyarizata:
a) hltaldban sziirkik, a feliiletiik csillogd:
A kis EN miatt lehetove vhlik az elektronok egy reszenek delokalizhci6ja. Ennek kovetkezttben
ezek az elektronok konnyen gerjeszthetovC vhlnak, 6s nemcsak egy-egy meghathrozott, viszony-
lag nagy energihju, hanem egy-egy hullhmhossztartomhnyon belul gyakorlatilag bhrmilyen ener-
gihju sughrzassal elerhetjuk, hogy elektront juttassunk az egymhshoz igen kozel lkvo, de kis mer-
tekben megis kiilonbozo energiaszintii phlyak egyiktrol a mhsikra. (A Pauli-elv a fernrhcsra is er-
venyes, igy a halmazt alkot6 atomok vegyertekelektronjainak azonos kvantumszhmu phlyhi a hal-
mazban mar nem teljesen azonos energiaszintiiek, hanem egy adott energiaintervallumban (un.
,,shvon" belul) mindegyik valamilyen kis ertkkkel tkr el egymhst61.)
Mindezek alapjan a femeknek tulajdonkkppen feketenek kellene lenniuk, hiszen ha a rhcs mindig
tartalmaz a lhthat6 feny teljes hullhmhossztartom~nyhbanmindenfele energiaerteku sugirzhssal
gerjesztheto elektront, akkor a rii bocshtott feny osszes hullhmhossni komponenset el tudja nyel-
ni. A tomor femfelulet azonban mindegyik hullhmhosszti fknybol visszaver valamennyit (emiatt
csillog a tiszta femfelulet), ezert lhtjuk szurkenek a femeket. A fentieket latszik igazolni az a ta-
pasztalat is, hogy az igen vekony rktegben levhlasztott femhhrtyhk feketek.
A femek gozeiben a kulonh116 fematomok mir ismtt csak meghathrozott energiaadagokkal ger-
jeszthetok, tehht ezek vagy szintelenek vagy, ha ho hathshra is magasabb energiaszintre keriilnek
az elektronjaik, akkor meghathrozott energiaadagokat, azaz meghathrozott hullhmhosszu fenyt bo-
csatanak ki, tehht festik a lhngot (pl. a kis EN-u alkhlifkmek es az alkalifoldf~mekegy rksze).

b) jb h6- b elektromos vezet6k:

Az elektronokat nemcsak fennyel, hanem kisebb energihju hosugarakkal is gerjeszthetjuk, illetve
elektromos potencihlkulonbs6g is elegendo az elektronok elmozdul~shhoz.

c) szii.usig:
A fkmek siiriisege igen kiilonbozo. ~ r t e k e befolyhsolja
t az atomtorzsek merete 6s a rhcstipus is.
Ipari szempontb61 megkulonboztetjiik a konnyc- 6s a nehkzfkmeket. A ktt csoport kozott meghlla-
podhs szerint az 5 g/cm3 a hathr.
Azonos rhcstipus es szerkezet eseten az atomtomeg hltalhban jobban no a rendszhm noveked6sC-
vel, mint az atomsughr (a femes sughr), eztrt a nagyobb siiriiskgii femeket hltalhban a magasabb
sorszhmu peri6dusokban talhljuk.

d) megmunkcilhatbsdg:
Elsosorban a rhcstipus, otvozeteknel a komponensek meretviszonyai 6s az otvozet tipusa befolyh-
solja.

Az otvozetek
Elnevezks Szerkezet Pdlda Tulajdonsdgok
Szilhrd oldat kozel azonos meretu Cu-Ag kisebb vezetokepesskg,
a) szubszti~ci6s atomok alkotta tetszo- az ellenhllhs kisebb ho-
(helyettesitesi), leges arhn$ elegy rn6rskkletfiigg6se
b) rhcskozi a nagyobb meretii ato- fem + H, C, B, N vagy 0 kemenyebb, ridegebb,
mok koze beekelodo kisebb vezetokepess~g,
kis atomok az ellenhllhs kisebb ho-
mersekletfiiggese
Vegyiilett@uszi eltkro tulajdonsh&, f6mek vagy fem+nemfem kemenyek, ridegek
kozotti, nem sztochiometrikus kkpletnek megfe-
lelo anyagok (pl. Fe3C)
Eutektikus hatarozott osszetCtelu Fe + grafit; igen alacsony op.
elegykristhlyok (eutekti- Sn + Pb (forraszt6 6n)
kum) + a foloslegben
lev0 fkm kristhlyai (mik-
rokristhlyos szerkezet)
A f6mek kCmiai tulajdonshgai:
- A reakci6kban az elemi hllapotti fkmek oxidh16dnak (reduka16szerek).

- Oxidhlhat6shgukat befolyhsolja:
a) az elektrbdpotenciblok:
pl. vizes oldatban vkgbemeno reakci6knal a standardpotencihlok figyelembevktelkvel dontheto
el egy reakci6r61, hogy vkgbemehet-e (1. 55. old.).
b) reakcibkinetikaijelenskgek:
pl. sok esetben azkrt nem megy vkgbe - a potencihlviszonyok alapjhn - vhrhat6 reakci6, mert a
folyamat ti11 nagy aktivhlhsi energiht igknyel. Ilyenkor kiilonbozo m6don (pl. gyhjt6keverek al-
kalmazhshval, vagy a fkm feliiletknek fizikai vagy kkmiai hton tortkno ,,megtisztithshval") eset-
leg megindithatjuk a reakci6t.

- A fkmek reaghlhatnak:
a) nemfkmes elemekkel (pl. halogenidekkk, szulfidokkh, oxidokkh),
b) nemfemes elemek olyan vegyiileteivel, amelyben az adott nemfkmes elem oxidhlt alakja szere-
pel, 6s kkpes oxidhlni a femet (pl. salktromsav, kknsav),
c) mhsik fkm oxidhlt alakjhval [pl. a vas a nhla nagyobb standardpotencihlu fkmek ionjaival (cu2+)
vagy olvadkkban az aluminium a vas-oxidokkal (termitreacki6k1,
d) 1-es oxidhci6s szhmu hidrogCnnel(1. 56. old.), ezen beliil
- vizzel: pl. Na, K, Ca stb.,
- hig savoldatokkal: pl. Zn, Fe, Al.
[A lugoldattal tortkno reakci6 sorhn tulajdonkkppen a vizmolekulak hidrogknje redukilodik (1.56. old.).]

A f6mek jellemzoi vegyiileteikben:

a) az oxidacids szamuk:
az atomok vegykrtkkelektronjai hltal meghathrozott, igy az
- s-mezo femei: + l (alkhlifkmek), +2 (alkhlifoldfemek),
- p-mezo fkmei: A1 +3, Sn ks Pb +2 vagy +4,
- d-mezo femei: vhltoz6. Ezen beliil a

III. B csoport: [ns2 (n-l)dl],

az osszes vegykrtkkelektron leszakadhshval nemesghzszerkezet alakul ki, igy +3,
VIII. B csoport: pl. Fe, Co, Ni, (4s2 3d6-*1.
A d-alhkj telitodksevel egyre stabilisabba vhlik a +2-es oxidaci6s szhm (vagyis csak
a 4s-elektronok leszakadhshval kepzodo kation), de a vas eseteben meg igen gyakori
a +3-as oxidhci6s szhmu alak is.
I. B csoport: [nsl (n-l)dlO], rendhagyb vegykrtkkelektron-szerkezet.
Mindegyik fkmnek elofordul az (n-l)dlO-es elektronszerkezetii +1-es oxidhcibs
szhmh alakja, de egyes esetekben a d-alhkj is megbonthatd (pl. cu2+,AU~').
II. B csoport: [ns2 (n-l)dl O].
A vhrhat6 +2-es oxidhci6s szhm a leggyakoribb. A higany esetkn sajhtos szerkezetii,
kovalens kotessel osszekapcsol6dott HgY is lktezik (+l-es oxidhci6s szhm).
b) a fimionok szine:
- A nemesghzszerkezetii fkmionok, igy gyakorlatilag az osszes focsoportbeli fem ionja szintelen.
Ez jellemzo tehht az s- ks a p- mezo fkmionjaira, de pkldhul a sc3+-ra is.
- A nem nemesghzszerkezetii fkmionok koziil szintelen az oszes olyan ion, amelyiknek az elekt-
ronszerkezete zart. Ilyenek pkldhul a d-mezo (n-l)d1° kiilso elektronszerkezetii zn2+, cd2+,
Hg2+, Cu+, Ag'.
- Mindazok a d-mezobe tart026 fkmionok, illetve a fkmek osszetett ionjai, amelyeknek nem zhrt
az elektronszerkezete, konnyebben gerjeszthetok, igy hltalhban szinesek. A szin fiigg az ion tol-
tksktol, mkretktol, de a ,,kornyezetCt61" is.
Pkldhul:
cu2+ szintelen, de vizes oldatban kkk (akvakomplex)
~ n ~ halvhny
+ r6zsaszinu
 Mn02 barna, rosszul old6d6 vegyiilet (1. c) pont)
~n03- sotktzold
MnO lila
cr2+ kek
cr3+ zold vagy ibolya
citromsarga
cr20$- narancsshrga

c) A fimionokpolarizhcibs kiszsige:
A fkmion annal konnyebben kCpes a kornyezetben lkvo (pl. vizmolekulhhoz, valamilyen anionhoz,
amm6niamolekulhhoz tartoz6) nemkoto elektronphn-a1kapcsolatot letesiteni,
- mine1 kisebb a kation merete,
- mine1 nagyobb a toltese.
Anagy polarizaci6s kkszskgii kationok viszonylag kis mkretii, de nagy tolt~ssuriis~gu,
un kompakt ionok.
A polarizhci6 kovetkezminye lehet:
- a kovalens jelleg nagyobb lesz a kialakul6 kotksben, ezkrt
- semleges vegyiilet esetkn:
a .gyengebb vizoldekonyshg (csapadikkipzisre va16 hajlam),
az eredetileg szintelen ionokb61 lktrejovo vegyiilet jellegzetes szine (szines csapadikok),
- komplexkipzisre va16 hajlam: stabilis akva-, hidroxo-, ammin-, kloro-, jodo-, ciano- stb. komp-
lex kepzese.

A f6mek jellemzoi a peri6dusos rendszerben

- az alkalfimek (I. A csoport) polarizaci6s kkszskge a legkisebb, mivel ezek az adott peri6dus leg-
nagyobb mkretii Cs csuphn egyszeres toltesu ionjai. Ezek vegyiiletei - ha az anion szine nem m6-
dositja - szintelenek, vizben j61 oldbdnak, igy hig vizes oldatok osszeonttsekor hltalhban nem csa-
p6dnak ki. Komplexeket hltalhban nem kkpeznek, vizes oldatban kationjaik koriil meg nem hath-
rozhat6 szhmu vizmolekulhb61h116 hidrhtburok alakul ki.
- a f6'csoportokban a polarizaci6s kkszskg a toltes noveked6s6vel egyre nagyobb. igyaz aluminiu-

mion j61 elkiilonithetoen 6 vizmolekulht kkpes erosebben, dativ kotbssel maghhoz kotni, es ekoriil
a komplex ( [ A ~ ( H ~ O ) ~koriil
] ~ + )van a tobbi, lazhbban kotodo vizmolekulhkb61 9116 hidrhtburok.
Mhr az alkhlifoldf6meknek is, de a p-mezo fkmeinek mCg tobb, rosszul old6d6 vegyiilete van.
- a d-mezbfimeinek polariza16 kkpesskge igen nagy, ezkrt igen sok anionnal rosszul 0ld6d6 6s szi-
nes vegyiiletet kkpeznek. Igen jellemzoek Cs esetenkknt jellegzetes szinuek komplexionjaik is.
- a vegyiiletek oldhat6saght termkszetesen az is befolyhsolja, milyen mkrttkben deformhlhat6 az
anion elektronburka. Az anion polarizalhatbshga - az elozoekkel osszhangban - annhl nagyobb,
mine1 nagyobb mQetii az anion, vagyis mint1 kisebb az atommag vonz6 hathsa a kiilso elektro-
nokra. Ez jellegzetesen befolyhsolja a vegyiiletek oldhatbsaght es szinCt is (I. eziist-halogenidek).
~ l t a l a b a nelmondhatjuk, hogy az anionok koziil a nitrationok (N07) a IegkevCsbC polarizhlhatb
anionok, ezCrt az egyszerii nitrhtvegyiiletek mindegyike vizben j61 old6dik.

A fenti 6sszefiiggCsek alapjhn sok vegyiilet vizoldCkonyshght, szinessCgCt vagy szintelensegkt megj6-
solhatjuk. A termkszet azonban sokkal osszetettebb, ez6rt ne gondoljuk, hogy az elozoekben felsorolt
nkhhny - val6ban a legfontosabb - szempont alapjhn minden vegyiilet 6s komplexion lCtet es stabili-
tasht meg tudjuk hllapitani. Csuphn azt tanhcsolhatjuk, hogy meg kell tanulni a tananyagban szerepIo
tulajdonshgokat, 6s az ismeretek elsajhtithsa kozben fedezhetiink fel olyan osszefiiggkseket, amelyek
segithetnek a tCnyek memorizhlhsaban, rogziteskben.
NCzziink erre egy konkrCt pkldit!
1. kiskrlet:
Ontsiink 0,l mol/dm3-es AgN03-oldathoz kiiliin-kiilon ktmcs15ben kevts 0,5 mol/dm3-es NaF-, NaCl-, NaBr-, illetve
NaI-oldatot, 6s figyeljuk meg a vhltozht!

MegfigyelCs:

+NaF +NaCl +NaBr +NaI

- feher csapadkk sArghsfehkr halvanyshrga
AgN03 csapadkk csapadek
KovetkeztetCsek:
- ezust-halogenid csapadtkok vhltak ki:

- A fluoridion kis mtrete miatt nehezen polarizhlhatb, eztrt az eziistionok hig oldathbbl nem valik ki csapadkk.
- A tobbi halogenidion konnyebben polarizhlhatb. Legjobban a jodidion deformhlhatb, ezzel osszhangban van az,
hogy az AgI szine a legsotttebb az eziist-halogenidek koziil.
- A kistrlet alapjhn csak sejtheto, de nem bizonyitott, hogy a hhrom csapadtk kozul az ezust-jodid oldbdik a leg-
kisebb mtrttkben. Ennek bizonyikisara ujabb kistrletet kell elvtgeznunk.
2. kisCrlet:
Az elozoekben levhlasztott csapadtkokat (AgCl, AgBr, AgI) ktt rtszre osztjuk, 6s az egyik rtszlethez 2 moI/dm3-es
ammdnia- a mhik rtszletukhoz Na2S203-oldatot csepegtetunk.
(Megjegyzts: az ezustionok az ammbniamolekulhkkal t s a tioszulfhtionokkal is komplexet ktpeznek:

MegfigyelCs:

+ NH3-oldat + Na2S203-oldat
AgC1-csapadkk: felold6dik felold6dik
AgBr-csalapdkk: rkszlegesen old6dik felold6dik
AgI-csapadkk: nem old6dik rkszlegesen old6dik
KovetkeztetCs:
a) elso"megkozelitCs:
Az AgC1-csapadtk feloldbdott, mivel az eziistionok komplexbe keriiltek:
AgCl + 2 NH3 = [Ag(NH3)2]+ + Cl-,
AgCl + 2 ~ ~ 0 3
= - [ A ~ ( s ~ o ~ )+~ ] C1-.
~-
Ha csak ennyit mondunk, akkor mtg nem Crtheto, mitrt nem oldbdik fel ammbnihban az AgBr t s az AgI, nhtri-
um-tioszulfht-oldatban az AgI.
b) masodik megkozelitks:
Ha ,,ugyanazVaz ezustion, csak egyetlen komplexktpzot (pl. ammbniht) vizsgalva is, az egyik esetben ,,nem
megy" komplexbe, a mhsik esetben viszont igen, annak csak az lehet az egyetlen magyarhzata, hogy az ammbnia-
oldat hozzhonttsekor ktt folyamat megy vtgbe. Az egyik mindktt csapadtk esettn kozos:

mely egyensidyra vezet. Amhsik folyamat a szabad (hidrathlt) ionok keletkezbe, amely szinttn egyensulyi reak-
cib:

Ez azonban igen erosen a csapadtk ktpzodbe (szilhrd anyag) felt van eltolbdva, azaz az egyensulyi hllandb (old-
hatbshgi szorzat) trttke kicsi, nagyshga a halogenidiontbl fiigg.
Ha ammbnil adunk a csapadtkhoz, akkor a Le Chatelier-elv (1.42. old.) trtelmtben az (1) egyenletben szereplo
reakcib annyira lecsokkentheti az oldat egyensulyi [Ag+]-jht, hogy a (2) egyenlet szerint az osszes AgX csapadtk
feloldbdik.
 Mint1 kisebb AgX oldhatbsiga, annil tobb ammbniira van szukstg ahhoz, hogy az (1) reakcibt a komplexktpz6-
dts irinyiba tolva olyan kis [Ag+]-t trjunk el, amelyntl rnir nem marad csapadtk. Ekkor a (2) egyenlet egyen-
sfilya olymtrttkben az oldbdis irinyiba tolbdik, hogy az osszes csapadtk feloldbdisa sorin sem tri el a telitett-
stget. A kistrletben tapasztaltak alapjin az AgCl oldhatbsiga a legnagyobb.
A masodik, nitrium-tioszulfittd elvtgzett kistrlet alapjin az deriil ki, hogy az

reakcibban mir a 2 mol/dm3-es tioszulfition-koncentricib is eltg (az ugyanolyan koncentriicibjfi ammbniaoldat-

tal szemben) ahhoz, hogy az AgBr-ot teljesen oldatba vigye. Ebb61 ktt tovabbi kovetkeztettst vonhatunk le:
- a tioszulfito-komplex stabilitisa, vagyis a komplexktpzddts egyensfilyi illandbja biztosan nagyobb, mint az
ammin-komplext,
- a kttftle komplex elttrd stabilitisa miatt az is bebizonyosodott, hogy az AgBr 6s az AgI oldhatbsiga sem azo-
nos, hanem - mint azt mir koribban is sejtettiik - a nagyobb mtretii jodidionok konnyebb polarizilhatbsiga
miatt az AgI kottseinek kovalens jellege nagyobb, igy oldhatbsiga kisebb.
A fiiggvtnytiblhzat adatai gondolatmenetiink helyesstgtt igazoljak:
- az ammin-komplex stabilitisi illandbja: K=1,7.107
- a tioszulfato-komplex stabilitisai illandbja: K = 1,6 . 1013

A f6mek eloillitisa vegyiileteikbbl:

- a fem szempontjhb61 mindig redukcib,
- tortenhet:
a) elektrolizissel:
~ltalabana nehezen redukhlhat6, kis E N - I ~(negativ standardpotencihlu) femeket hllitjhk elo
kloridjaik olvadekelektrolizis~vel.
b) kimiai redukcibval:
Megfeleloen megvhlasztott redukh16szerrel tortenik. (1. kiilon)
c) termikus bontassal:
Olyan fkmeknel (fokent a nemesfemek esetkben), amelyek vegyiiletei melegites hathskra el-
bomlanak.
PCldhul:
HgO = Hg + 112 0 2 ,

A fCmek eloillitisa kCmiai redukcibval:

a) szempontjai:
- kemiai megval6sithat6shg,
- technol6giai megval6sithat6shg, ipari szempontb61 a gazdashgossag (pl. drhghbb redukhlbszert
csak akkor alkalmaznak, ha azt a termek minosege, pl. tisztashga) megkoveteli
b) fontosabb redukhlbszerek:
- hidrogen: pl. CuO + H2 = Cu + H20,
- szkn: pl. PbO + C = Pb + COY
- femek (termitreakci6): pl. Fe203 + 2 A1 = A1203 + 2 Fe.

c) Az ipari eld'cillitasfontosabb riszfolyamatai:

- az irc el6kkszitise ks atalakitbsa:
ERC: az adott fem valamely vegyiiletet 6s egyeb anyagokat (un. meddokozet) tartalmaz6, a ter-
meszetben elofordulb keverkk, amelybol a fern gazdashgosan kinyerheto.
ORLES: az Crc aprithsa (hltalhban malmokban).
DARABOS~TAS:az Crc tdlshgosan apr6 szemcseinek nagyobb szemcsCkk6 torteno alakithsa
(pl,. ogs~eolvaszthssal).
DUSITAS: a meddokozet mennyisegenek csokkentese (pl. a vaskrcnel a meddokozet nem mag-
nesezheto, igy reszben elkiilonitheto).
 FELTARAS: Olyan muvelet, amely soran egy oldhatatlan anyagot kemiai reakci6 sorhn oldha-
t6vB alakitanak. A feltfiras tehht nem specialis technolbgiai fogalom, hanem azon kemiai eljkrh-
sok gyijtofogalma, amelyekben a kozBs cCI az oldhat6vl alakitas. A kemiai technol6gia gyak-
ran olyan f e l t 6 anyagokat hasznal, amivel az Crc valamelyik komponensM (pl. az aluminium
gyh-ths&nAlaz aluminiumvegyiiletet) oldhat6vi teszi, mikozben a tobbi komponens nem 0ld6-
dik. igya meddokozet a hat6anyagt61 kiilonv6laszthat6.
PORKOLES: Oxidhcibs vagy hobonthsi folyamat, amely soran az Qc femtartalma a redukci6ra
alkalmassh v6lik. Ilyen pildaul a vasgyhrthsnal a szulfidos erc oxidici6ja:

vagy a karbonhtos erc hobomlhsa 6s oxidici6ja:

FeC03 = + C02,
FeO
4 FeO + 0 2 = 2 Fe203,
mely folyamatok soran keletkezo oxidok mar alkalmasak a szenes redukcibra.
- a redukcih folyamata: az elozoekben ismertetett szempontok szerint megvhlasztott redukB16szerrel.
P6ldhul az iparban az Al-ot elektrolizissel, a Fe-at szenes redukci6val. (Tiszta vasat mhr inkibb ter-
mitreakcioval, vagy m6g tiszthbbat hidrogenes redukci6va1, esetleg vas-oxalht hobonthsiival hllita-
nak elo.)
- az el6cillitottfim tovcibbi atalakithsa:
Az elohllitott fem szennyezo anyagainak, illetve a fernrics szerkezetenek megvaltoztaths~val
ut6lag m6dosithatjuk a fem tulajdonshgait. PCldaul az acilgycirtcisnhl a szentartalmat csokken-
tik, ezzel rugalmasabb femet kapnak. Az ace1 edzise 6s megeresztise (hokezelesi eljarasok) so-
rhn a rhcsszerkezetet, igy a megmunkalhat6shgot m6dositjhk. 0tvoz~ssel jelentosen megvhltoz-
tathat6k a femeknek nemcsak a fizikai, de a kemiai sajhtstigai is.

A kornyezet hatasara az anyagok feluletCro1 kiindul6 kemiai vbltozhs, mely vkgul az egesz thrgyat
tonkreteheti.
A femek korr6zi6ja oxidaci6, mely a fimeknek a levego kiilonbozo komponensei hathsira kovetkezik be.

A korr6zi6ra va16 hajlamot befolycisold tenyezok:

- a fim elektrddpotencihlja: elvileg a kisebb potencihlu femek hajlamosabbak a korr6zi6ra,
- a fim feliiletin esetlegesen kialakulb vid6ritegek: megghtoljhk a fkmtkrgyak teljes korr6zi6jht (pl.
az aluminium, a magnCzium, a cink, az 61om, az 6n, a kobalt, a kr6m 6s a nikkel feluleten vedo
oxidreteg alakul ki).

NChhny pClda a fCmek korr6zibj5ra:

- Az alkcil$imek 6s a legtobb alkcil$oldfim (Ca, Sr, Ba) a levego hatashra teljes tomegukben oxidh-
lbdnak. Ezekbol azonban altaliiban nem kkszitenek hasznalati thrgyakat.
- A vas feliileten a levego oxigenje 6s nedvessig hathshra oxidiicios folyamat indul meg.
- Meg a simhnak tiino femfeliileten is vannak mikrokarcolhsok, kristhlyracs-hibik, ah01 megindul-
hat a korr6zi6, mivel
- az egyenetlen feluleten eltero potencihlu helyek alakulnak ki. Anegativabb potencihlu helyen a vas
elektronokat ad le, 6s - amennyiben vekony nedvessegreteg vonja be - a vasionok oldatba men-
nek,
- a pozitivabb potencialu helyeken a vizben oldott oxigen kepes a vas hltal leadott (es oda atjut6)
elektronokat felvenni, es igy hidroxidionok keletkeznek.
- Avasionok 6s a hidroxidionok vegiil kicsap6dnak a ft5m feluleten es ez alkotja a rozsdat: FeO(0H).
- A rozsda nem kepez osszefiggo vedorkteget, ezkrt a folyamat lassankknt az egesz fem tonkreme-
netelet eredmenyezi.
- Az elozonel sokkal lassabb a riztbrgyak korr6zi6ja. Itt a levego oxigenje, nedvesseg- es szCn-dio-
xid-tartalma hathshra zold szinu biizisos rez(I1)-karbonat [Cu(OH)2 . CuCO31 keletkezik, amely az
esozesek hathshra csak nagyon lassan old6dik.
A korr6zi6 meggyorsitaisa:
- KozonsCges koriilmenyek kozott nern korrodeAlod6 fkm vedo oxidreteget eltavolitva a korrbzi6 mkrheto
sebesseggel a fem teljes tonkremenetel6hez vezet. PCldiul, ha aluminiumtirgyat elozoleg higany(I1)-io-
nokat tartalmaz6 oldatba helyeziink, a fkm feliilettn a levego hatishra igen nagy sebesseggel fehkr ,,sza-
kill" formijaban egyre tobb aluminium-oxid keletkezik, mely a fem teljes oxidiici6jiig tart.
- A folyamatot azzal magyarhzhatjuk, hogy a higanyionok itjutva az aluminium-oxid vedoretegen
reakci6ba lepnek az aluminiummal:

A kialakul6 higany - esetleg az aluminiummal kepzett amalgam - feszito hatast fejt ki az alumi-
nium-oxid-retegre es emiatt az leszakad. Az aluminium-oxid old6dashban szerepet jhtszhat a hi-
ganys6k vizes oldathnak savas kemhatisa is. MasrCszt vegbemehet az aluminium-amalgam felule-
ten is az aluminium oxidhci6ja (1. helyi elem).
- Helyi elem kepzodesekor. Ha kCt fem egymhssal es kozos elektroliton keresztiil is erintkezik (ve-
kony, kozos folyadekreteg vonja be az erintkezo femeket), akkor
- a negativabb potenciblu fem oxida16dik (ez a galvanelem negativ pblusa, amelyen oxidacid torte-
nik) es oldatba megy,
- a pozitivabb potencialu fem feliileten redukcib mehet vegbe. Mivel az oldat az adott fem ionjait nern
tartalmazza, onnan nern vLlhat ki (az old6dis eleve kizhrt, hiszen in csak redukcio mehet vegbe mind-
addig, amig a negativabb potencihlu femme1 erintkezik), tehtit a viz alkot6rCszei reduk816dnak PCldAul:

(A levego C02-tartalma okozhat peldiul savas kernhatist.)

- A folyamat gyorsabb, mintha csak a negativabb potencia16 femet tettiik volna ebbe az oldatba, mivel
az oxid6ci6s es redukci6s folyamat helyenek (rkszleges) sz~tvilaszt6s~val az ellentttes ir8nN folya-
matok kevesse zavarjak egymhst. (Persze erosen savas oldatban a negativabb potencihlu fern feliileten
is keletkezik hidrogkn, de sokkal kevesebb, mint azon a feluleten, amelyiken a fem nern oxidii16dik).
- Eltero potenciiilu helyek lehetnek ricshibakat vagy szennyezo anyagot tartalmaz6 fkmek feliileten
is, tehht a helyi elem kialakulasanak nern feltetele kkt kulonbozo fem erintkezese.

a) passziv:
Olyan vid6 bevonat kialakitasa a fem feliileten, amely csak a bevonat megsiriilisiig jelent tokkletes
vedelmet:
- lakk, muanyag, zomhnc, festkk,
- elox~las:ha a vedendo femet anbdnak kapcsolva elektrolizissel megvastagitjak a vedo oxidreteget,
- passziv fimbevonat: ha a vedoreteg nagyob potencialu, mint a vedendo fem (feherbadog: 6nnal be-
vont vaslemez; nikkelezett acklthrgyak). Ekkor a vedo bevonat megsCriilCse utkn meg gyorsabb a
korr6zi6, mintha nern vddenenk a femet (a helyi elem kepzodkse miatt).

b) aktiv:
A vtdendo femet nhla kisebb elektrddpotencialzifimmel erintkezksbe hozva olyan helyi elem alakul
ki, amelyben a vedo fkm old6dik. igya v6d6 fem gyakorlatilag teljes oxidaci6jaig v6di a miisikat a
korr6zi6t61.
- aktiv fimbevonat: ha a vedoreteg kisebb potencihlu, mint a vkdendo fem (pl. horganyzott bhdog:
cinkkel bevont vaslemez). Ekkor a ved6 fembevonat megskriilCse uthn megvkdi a femet.
- katddos fimvidelem: Az aktiv korr6zi6vedelem esetkn a kCpzod6 helyi elemben a vkdendo fem a
pozitiv p6lus, amelyen redukci6 tortknhet, vagyis a katdd. Olyan esetekben, amikor a vedendo fe-
met nern lehet elmozditani a helytrol (pl. tengeri csovezetCkeknCl), meghathrozott ttivolshgban
egy-egy negativabb potencialu femtombot csatlakoztatnak (vezetekkel) a tirgyhoz, es igy eleg
mindig csak ezt p6tolni anklkul, hogy a vtdendo femhez hozzanyidnank. igya vedendo fem a kor-
r6zi6vedelem teljes idotartama alatt a galvinelem (helyi elem) kat6djakent viselkedve nern korro-
de916dik.
 AlkBlif6mek Alkalifoldf6mek
i

Helyiik a peri6dusos I. A 11. A

rendszerben:
Vegykrtkkelektron-szer-
kezetiik:
a legkisebb kicsi
Az elektronok gerjeszt- nagy, ezCrt valamennyi festi a 16ngot elkg nagy, ezkrt a Be es a Mg kive-
het6sCge: televel jellemzo lhngfestksuk van
I 1

Rhcstipus tercentralt kockaritcs kulonbozo

- viszonylag alacsony - hltalaban nem t6l magas, de a
- a rendszim novekedes6vel csokken racstipus is erosen befolyhsolja
- konnyiifkmek (a Li, K, Na a viz- - konnyiifkmek, de a viznkl na-
nC1 is konnyebb), gyobb siiriis6guek,
- a suriisCg a rendszam novekedk- - a suriiskget a kiilonbozo rhcstipus
sevel no is befolyhsolja
EgyCb fizikai tulajdonsa- puhhk, altaliiban kessel vhghat6k
gok:
Standardpotencihl:
megmunkalhat6shguk fi;
tipusukt61
a rhcs-
1
Ionjaik: Mef (ox. szhm: +1) ~ e (ox.~ szhm:
+ +2)
Az ionok szine: szintelen (nemesgizszerkezet!) szintelen (nemesgazszerkezet!)
A szabad levegon:
J-. .-------___
feliiletkn vCd6 oxidrkteg
IL~'., I'Be , alakul ki

Oxigenben elegetve:
Reakcib egykb nemfe- p1.2 Na + C12 = 2 NaC1
mekkel: 2K+S=K2S
Reakci6 vizzel:
Hig savoldatban:
gyorsan oxidilodik,
ezert petroleum -,--- _ - - -
' :*
a- K
Rb
-. .
;', &--..-
'.>s5--------=
t
\ \
lassan eloxidi16dik, ezCrt
alatt tartjik -- -_- - - - _ _ _ _Cs zirt iivegben tartjik
- - - - _ _ _Ba';
_---
I (Mindez osszhangban van az EN-vhltozhssal.) I
4 Li + 0 2 = 2 Li20 (oxid), 2Me+02=2Me0
a tobbi fem: (fkm-oxid)
pl. 2 Na + 0 2 = Na202 (peroxid)
K + 0 2 = KO2 (szuperoxid)
pl. Ca + Br2 = CaBr2
valamennyi hevesen: a berillium 6s a magnezium kivkte-
2 Me + 2 H20 = 2 MeOH + Hz, level mhr hideg vizben is:
a reakci6 hevessege a rendszhm no- Me + 2 H 2 0 = Me(OH)2 + H2 .
vekedessel no (a K esetCn a fejlodo (AMg csak forr6 vizben, lassan.)
hidrogen mar meg is gyullad, Cs a
kaliumra jellemzo fak6 ibolya lang-
gal kg)
valamennyi igen hevesen reaghl valamennyi gyorsan old6dik (a Mg
vCdo oxidretegkt is leoldja a savoldat)
 Alkhlifemek Alkhlifoldfemek
Lugoldatban: az oldat vizmolekulSival itt is rea- a feluleten kkpzodo hidroxid~sa~a-
ghlnak dek lassithatja, vagy megakadh-
lyozhatja a felold6dhst (pl. Mg).
Vegyiileteik szine:
hltalhban szintelenek (feherek), csak a szines aniont (pl. c~o$-, cr20$;
MnOz) tartalmaz6 vegyiiletek szinesek.
Vegyiileteik vizoldekony- ~ltalhbanj61 oldbdnak. Hig vizes oldatukb61 csapadkkkknt
shga: Viszonylag kisebb oldhat6sagu ve- levhlaszthat6:
gyiilet: KC104, NaHC03 - valamennyi karbonht,
- valamennyi foszfat,
- a szulfhtok koziil a nagyobb
rendszamu ionok vegyiiletei,
- a hidroxidok koziil a kisebb rend-
szamuak old6dnak rosszabbul.
Jdl old6dnak viszont a kloridok 6s
a nitratok.

Elofordulhs: biogen elem: Na, K biogen elem: Mg, Ca

NaCl - kos6, konyhas6
KC1 - khlisb
Na2S04 - glaubers6
NaN03 - chilei saletrom
CaC03 - meszko, mhrvhny
CaC03 . MgC03 - dolomit
CaS04 2 H 2 0 - gipsz, mhriauveg,
alabhstrom
CaF2 - folypht, fluorit
MgS04 . 7 H 2 0 - keseriis6

E16hlliths: Kis standardpotencihljukmiatt hltaliban kloridjaik olvadtkelektrolizistvel.

Felhasznhlhs: Na - lhmpak, viztelenites Be, Mg - otvozo elem
Rb, Cs - fotocellak Ca - viztelenites

MCrgezo vegyiiletek: A vizoldekony berillium- es bhri-

umvegyiiletek. (A rosszul 0ld6d6
BaS04-ot viszont az orvosi gya-
korlatban rontgenvizsghlatok kont-
rasztanyagakent hasznhljhk.)

Aluminium o n es 61om

Helye a peri6dusos 111. A IV. A

rendszerben:
Vegyertkkelektron-
szerkezetiink: 3 ' ns2p2 (n = 5 vagy 6)

Elektronegativiths: 1,5 1,7(Sn), 1,6(Pb)

dn: a homerseklettol fiiggoen
Rhcstipus: lapcentrhlt kockaracs sziirke, negyzetes vagy rombos
dlom: lapcentrhlt kockaracs
 Aluminium o n es 61om

a nkgyzetes 6n (13-161 "C) j61

MegmunkBlhatbsBg: j61 hengerelheto, n@jthat6 megmunkhlhat6, az 61om puha fkm
Op., fp.: viszonylag alacsony (660 "C) (de nagy viszonylag alacsony
fajhoje Cs j6 h6vezetokepesskge miatt (Sn: 232 "C; Pb: 327 "C)
mCgis nehezen olvaszthatd meg)
Siiriiseg: konnyiifkm nehezfkmek
I

Oxidaci6s szam: +2, +4

(Sn: +4 stabilisabb, ezert az 6n(II)-
vegyiiletek sok anyagot redukalnak,
&"(sn4+/sn2+)= +0,15 V.
Pb: +2 stabilisabb, az 6lom(IV)-ve-
gyiiletek eros oxida16szerek:
E " ( P ~ o ~ / P ~=~++1,47
) V.)
Ionjaik szine: I szintelen (nemesghzszerkezetii) I szintelen I
I A szabad levegon: I eltarthat6 (vedo oxidrkteg) I eltarthatbk (vkd6 oxidrkteg) I
Reakcib 02-nel: 4 A l + 3 O2=2Al2o3 Sn + 0 2 = Sn02
(igen exoterm, de nagy aktivalasi energi- 2 Pb + 0 2 = 2 PbO
at igenyel:
- elozoleg H~~~-ionokkal kezelve mar
kozonskges koriilmknyek kozott,
- poralakban gazlangba sz6rva eros feny-
jelenskg kozben.
halogknekkel:

vizzel: A vCdo oxidrkteg megbontasa utan

Al(OH)3 6s H2 kkpzodkse kozben, de a
fenolftaleint nem szinezi el! !
savoldattal: reakcibba Ikp (1. 56. old.) Az bn feloldhat6 (hidrogenfejlo-
dessel csak sn2+-ig!):
Sn + 2 HCl = SnC12 + H2,
az blom feliiletkn a s6sav ks a ken-
sav vedorkteget alakit ki (salktrom-
savoldatban pedig rkszben nitr6zus
gazok is fejlodnek).
lugoldattal:
reakci6ba lkp (1. 56. old.) az bn reagal (1. 56. old.)
(2 mol/drn3)
tomeny, oxid916 sa- pl. az 61om nitr6ms gazok fejlodese
vakban: kozben salktromsavban feloldhat6
 Aluminium o n es 61om
Egykb: TERMITREAKCIO: - az dn(I0-vegyiiletek sok anya-
az aluminium exoterm oxidhci6s reakci6- got redukhlnak. Pkldhul:
ja miatt sok fCmet redukhlni kepes oxid-
jab61. Peldhul: sn2++ 2 Fe3+ = sn4+ + 2 Fe2+ ,

Fe203 + 2 A1 = 2 Fe + A1203. SnC12 + C12 = SnC14,

(Az aktivalhsi energiht pl. Mg+KMn04 5 sn2++ 2 M n 0 +

~ 16 H+ =
g$jt6keverekkel biztosithatjuk.)
=5 sn4+ + 2 ~n~~ + 8 H20,
- az 6lom(IV)-vegyiiletek sok
anyagot oxidhlnak:

Pb02 + 4 H++ 2 Cl- =

= pb2+ + C12 + 2 H20.

Vegyiileteik szine: altalhban szintelenek (feherek) az anion polarizhlhat6shght6l fig-

goen egyes vegyiiletek szinesek:
SnS - barna (csapadek)
PbS - fekete (csapadek)
Pb12 - citromsirga (csapadek)
Pb02 - sotktbarna (csapadek)

Vegyiileteik oldha- egyik igen rosszul old6d6 vegyiilete:
t6shga: A~(oH)~.
(Ez vhlik ki a legtobb aluminiumvegyiilet
vizben va16 old6dasakor, amikor az alu-
miniumionok hidrolizhlnak)
Sn(OH)2, Sn(OH)4 (feherek),
az elozo, szines csapadkkokon kiviil:
PbC03, PbS04, Pb3(P04)2;
a PbC12 oldhat6saga melegites ha-
thshra nagy mertekben megno

Fontosabb komple- Akva- 6s hidroxokomplexe jelentos: Hidroxokomplexek:

xeik: [ ~ 1 ( ~ 2 0 ) 6 1[Al(OH)4(H20)21-.
~+,
(Ezert az Al(OH)3 savban Cs NaOH-ban
is felold6dik; amfoter hidroxid.)
A reagens NH3-oldat [OH-l-ja nem eleg
nagy a csapadkk feloldhshhoz.
[Sn(OH)31-, [ s ~ ( o H ) ~ I ~ - ,
[Pb(OH)3]- (az 6lom(II)-szulfid ki-
vktelkvel mindegyik csapadek fel-
oldhato NaOH-ban),
jodokomplex:
[P~I~I-.

Elofordulhs: bauxit: benne AlO(0H) Sn02 - onko, kassziterit

kriolit: Na3A1F6 PbS - galenit
korund: A1203 PbC03 - cerusszit
foldphtok, csillhmok, agyagok P~CI-04 - voros 61omerc

Eloalliths : bauxitbdl: Sn: elektrolizissel, vagy szenes

a) timfoldgycirtas (az A1203 elvhlasz-
thsa):
orles, felthrhs, beoltis (higitis), kalci-
nhlis
b) elektrolizis (kriolit olvadekhban, gra-
fitelektr6dok kozott)
redukci6val
Pb: szenes redukci6val (elozetes
porkol6s uthn) vagy reszleges
porkolCs uthn:
2 PbO + PbS = 3 Pb + S02.
 Aluminium o n 6s 61om

Felhasznh16s: - repiilogepgyhrths, Sn:

- Cpitoipar, villamosvezetkkek,
- eszkozok, fblihk, csovek,
- reduk616szer.
- csomagolhs (regen),
- feher bhdog (konzervdoboz),
- sokfkle otvozet (pl. forraszt6fem),
Pb:
- vizvezetekcsovek (de az aktiv
szensav oldja, ezert mergezo le-
bet),
- akkumulhtorok, soret, nyomdai
betiik, rontgenberendezesek tar-
tozekai.

A vascsoport

Vas Kobalt Nikkel

Helye a peri6dusos rend-
szerben: VIII. B I VIII. B VIII. B

Vegyertekelektron-szer-
kezet:
Elektronegativiths: 1,8 13 1,8
Racstipus: tercentrhlt hexagonhlis lapcentrhlt
kockarhcs rhcs kockarhcs
Megmunkhlhat6shg: csak izz6 hllapotban j6,
mivel akkor lapcentralt rossz j6
kockarhcsos
Op. : viszonylag magas (1500 "C koriil)
Suriiseg: nehtzfkmek
EgyCb: ferromhgnesesek
Oxidhci6s szhm: +2, +3 +2, +3 +2
a +3-as stabilisabb, igy a +2-es vegyiiletei sta- a +2-es oxidhci6s szhrnc
a vas(I1)-vegyiiletek bilisabbak, +3-as komp- hllapota a stabilis
I I ergs redukh16szerek 1 lexei fordulnak el6 els6- I I
sorban

Az ionok szinei: ' Fe2+

Fe3+
- halvhnyzold
- shrga
co2+ - kek
(a hidrathlt voroses)
~ i -~shrga +
(a hidrathlt almazold)
a +3-as oxidaci6s szh-
mh hidroxidja sotkt szi-
nu, rosszul old6dik viz-
ben [CO(OH)~]
 Vas Kobalt Nikkel
A szabad levegon: korrodei16dik (1.66. old. nem korrodeh16dik (vCdo oxidrkteg)
Reakci6 oxigknnel: 4 Fe +3 0 2 = 2 Fe203 2 Co + 0 2 = 2 COO 2 Ni + 0 2 = 2 NiO
(vorosbama), (zold) (zold)
(letezik a fekete FeO es
a Fe304 is)

egyeb nemfkmekkel: pl.

2 Fe + 3 C12 = 2 FeC13 Co + C12 = CoC12 Ni + C12 = NiC12
(vorosbarna) (ktk) (shrga)
Fe + S =FeS Co + S = CoS Ni + S = NiS
(fekete) (fekete) (fekete)

vizzel: -
(a vorosen izzb vas - -
bontja a vizet)
hig savoldattal: mindeg ik hidrogknghz fejlodese kozben reaghl:
Me + 2 HY= h4e2+ + H2 (az ionok akvakomplexben):
az oldat halviny zold az oldat voroses rbzsa- az oldat almazold
szinu szinu
hig lugoldattal: - - -

tomeny, oxidhl6 hathsu passzivhl6dnak

savakban:
egyeb: a vas(I1)-vegyiiletek levegon alt. nem, de
mhr a levegg 02-je, H202 hatashra mhr oxi-
vagy k16r, H202 hati- dhlhat6k a kobalt(I1)-
shra is oxidh16dnak7 vegyiiletek:

de a jodid- 6s a szulfi-

I- =+~ e + 412
~ e+~ ~ +
="O?'1
dionok redukhljak a 2 Co(OH)2 + H202 =
~e~+-t:

rbzsaszinu bamhsfekete
+ 3 2-
2 ~ e ~ + s2-= -
FeS+S

Vegyiileteik szine: figg az ion eredeti szinktol es att61, hogy az aniont mennyire tudja polari-
zalni (ut6bbi a szin mtlyiilksCt, esetleg fekete szint eredmknyez):

FeS - fekete CoS - fekete NiS - fekete

Fe(OH)2- piszkos zold Co(OH)2 - r6zsaszinu Ni(OH)2 - halvhnyzold
FeO - fekete COO - zold NiO - zold
Fe203 - vorosbarna Co(OH)3 - barnisfekete Ni(OH)3 - fekete
Co203 - sotkt barna
-
Vegyiileteik vizoldk- j61 old6dnak halogenidjeik, nitrhtjaik, szulfhtjaik (termkszetesen savasan
konysiga: hidrolizhlnak kozben).
r Vas Kobalt
Fontosabb komplexeik: [F~(cN)~]~- [co(H~o>~I~'
almazold
[F~(cN>~I~- voroses r6zsaszinu
K3[F~(CN)GI [c0cl4l2- [Ni(NH3>6I2'
voros vtrlhgs6 sotttktk ktk

sirga vCrlCgs6

Berlini-ktk

Fe(SCN)3
voros szinu

Elofordulhsa: hematit - Fe203 kobaltit: CoAsS gersdorfit: NiAsS2

magnetit - Fe304 szmaltit: CoAs2 nikkolit: NiAs
sziderit - FeC03 linneit: Co3S4 millerit: NiS
pirit - FeS2
Elohlliths: az iparban:
szenes redukcibval, I
valamennyi elohllithat6 hidrogenes vagy elektroktmiai redukcibval, kar-
boniljaik (pl. [Fe(C0)5]) hobonthshval.
Felhasznhlhs: eszkozok, berendezksek, otvozoanyag otvozoanyag, csipeszek,
gtpek ktszitkse (biol6- laboratbriumi eszkozok,
giai jelentostg: hemo- pl. ttgelyek lugos om-
globin, citokromok) leszttshez

R6z Eziist Arany

Helye a peri6dusos rend-
szerben: I. B I. B I. B

Vegytrttkelektron-szer-
kezet: 4s'3d1° 5s14d10 6s15d10
Elektronegativitas: 1,9 1,9 2,4
Rhcstipus: lapcentrhlt kockarhcs
Megmunkhlhat6shg: igen j6
Vezetokepesskg: igen j6 (a legjobb az eziistk)
Op.: 1000 "C koriili
Suriiseg: nehkzfkmek
Oxidaci6s szhm: +1, +2 +1 +1, +3
 RCz Eziist Arany
Az ionok szine: szintelen
(a hidrathlt cu2+ kkk) szintelen A U ~ +sarga
:
Standardpotencihl: valamennyinekpozitiv: EO >0V
A szabad levegon: vCkony CuO vagy zold szennyezett levegon
patina: bama reteg:
Cu(OH)2 . CuC03, 2 Ag + H ~ 0 2 S= ~ -
= Ag2S + H 2 0

Reakcid oxigennel: 2Cu+O2=2Cu0 -

-
(fekete) (az AgzO bomlik)

vizzel: - - -

hig savoldattal: - - -

lugoldattal: - - -

tomeny, oxidh16 hatisu -

savakban: SO2 Cs nitrogen-oxidok keletkezese kozben (csak ccHCl : ccHN03
felold6dnak (1. 57. old.) 3 : 1 t f - a r i n ~elegybben
- ez a kirhlyviz)

Vegyiileteik szine: nagy mkrtkkben fGgg az anion polarizhlhat6shgit6l:

Cu(OH)2 - kkk hidroxidja nem stabilis az aranys6k vizes olda-
CuO - fekete Ag20 - khvebama tib61 savas hidrolizis
Cu20 - voros AgCl - fehQ miatt iltalhban Au(OH)3
CuCl - fehCr AgBr - shrghsfehkr csapadtk valik ki
CuC12 - zoldes- AgI - halvhny
kkk s6rga
CuS04 - kek Ag3P04 - shrga
(vizmentesen fehtr) Ag2C03 - piszkosfehk
CuS - fekete Ag2Cr04- vorosbama
Ag2S - fekete

Vegyiileteik vizoldk- A rCz(I1)-szulfht, -klo- Az eziist-nitrht j 61 ol- Az aranys6k vizes olda-

konysaga: rid, 6s nitrat j6l old6dik dbdik, az AgF 6s az tab61 savas hidrolizis
Ag2S04 sem valik ki miatt 6ltalaban Au(OH)3
hig oldatb61 csapadek vilik ki.

Fontosabb komplexeik: [c~(NH~)~]~+ [Ag(NH3)2]+ [Au(CN)41-

intenziv ktk szintelen
[~u(~20)41~+ [~g(s203>21~- [AuC14]-
halv6nyktk szintelen
[cuc1412- [Ag(CN)21-
zold(s6rga) szintelen
Aminosavakkal, ami-
nokkal, di-, trihidroxi
stb. vegytiletekkel so-
tktkkk komplexet alkot.
Elofordulhs: kalkopirit: CuFeS2, 61om-, cink-, 15s rCzCr- elemi hllapotban
kuprit: Cu20, cek szennyezkse,
azurit, malachit (bhzi- argentit: Ag2S
sos karbonht)
 Rkz Eziist Arany
ElBQllitas szulfidos Crcek rkszle- NaCN-dal kilugozzak
ges oxidhci6jhval: (komplexbe viszik),
2 Cu20 + Cu2S = majd cinkkel redukhl-
= 6 Cu 1- SO2 j6k
vagy elektrolizissel
Felhasznalhs bronzok, shrgarez, ekszerek, diszthrgyak Ckszerek, diszthrgyak
elektrotechnika kCszitCse, bevonatok keszitkse, bevonatok,
fklvezetoipar

A cinkcsoport

Cink Kadmium Higany

Helye a peribdusos
rendszerben: 11. B 11. B 11. B

VegytrtCkelektron-szer-
kezet: 4s23d10 5s24d10 6s25d10

Elektronegativiths: 1,6 1,7 1,9

Rhcstipus: hatszoges -

Megmunkhlhat6shg: rideg
(100-1 50 "C-on puha) a cinknkl puhhbb - (folyadek)

Op.: A d-mezo femei koziil a legalacsonyabb

Siiriiseg: nehkzfkmek
Oxidhci6s szhm: +2 +2 +1, + 2
Az ionok szine: szintelenek (nem nemesghzszerkezetii, de zart)
Standardpotencihl:, E0 < OV EO > OV
A szabad levegon: eltarthat6k (vkdo oxidreteg) eltarthat6
Reakcid oxigknnel: 2 Zn + 0 2 = 2 ZnO 2 Cd + 0 2 = 2 CdO a reakci6 homkrsekle-
(fehCr) (barna) ten az oxid elbomlik
egyeb nemfkmekkel: Zn + C12 = ZnC12 Cd + C12 = CdC12 Hg+S=HgS
Zn + S = ZnS C d + S =CdS
vizzel: - - -

hig savoldattal: reaghl (hidrogenfejlodes) -

lugoldattal: reaghl(1. 56. old.) - -

tomCny, oxidh16 hathsu Valamennyien feloldbdnak, ken-dioxid, illetve nitrogtn-oxidok kepzodese

savakban: kozben.
Vegyiileteik szine: fiigg az anion polarizhlhat6saght61 6s a kation polarizhl6kCpessCg~tol
(ut6bbi a rendszhm novekedesevel no):
ZnS - fehtr, CdS - shrga, HgS - voros vagy fekete
Zn12 - halvanyshrga, a tobbi altalhban feher HgO - shrga, verbs
a tobbi fehkr (hidroxidja nem stabilis)
Hg12 - t~glavoros
HgC03 - okkersarga
r

Cink Kadmium Higany

Vegyiileteik vizoldk- Rosszul old6dnak a szulfid, a karbonat, a foszfat 561 oldbdik a higany(II)-
konysaga: 6s a hidroxidvegyiiletek (az oxidok is). klorid, -nitrat, 6s -szulfat.
Fontosabb komplexeik: [ ~ ~ ( 0 ~ ) ~ ] 2 - [c~(NH~>~I~+ [ H ~ I2-~ I
Nessler-reagens:
[z~(NH~)~I~+ [cdc1412- NadHgI4I
Egyeb: A higany(1)-s6k kony-
nyen diszproporcion8-
16dnak. PCldhul:
H~$++ s2-= HgS
-+ Hg-

Elofordulhs: cinkpat (ZnC03) a cink kiseroje cinnabarit (HgS)

szfalerit (ZnS)
EloallitBs: - porko1Cs uthn sze- elektrolizissel elvh- a cinnabarit porkolCst-
nes redukcib, laszthati, a cinktol vel:
- kensavas oldatb61 HgS + 0 2 = Hg + SO2
elektrolizis.
Felhasznhlas - szarazelem, - atornreaktorban - amalgam (femki-
- horganyzott bhdog, (neutronelnyelo), nyeres, fogtomks),
- otvozoanyag. - otvozo anyag. - higanygozlrimpa,
- homerok.

2. A hidrogbn, a halogbnelemek 6s vegyiileteik

Atomszerkezet:
- vegyertekelektronok: 1s l,
- EN = 2,l (a nemfemek kozott a legkisebb),
- izotbpjai: hidrogkn (IH), deuterium (ZD), tricium ( 3 ~ )

Molekuliija:
-kktatomos (H2),
- apolhris,
- igen kicsi,
- a kis mQet 6s a viszonylag nagy EN miatt nagy kovalens kotesi energihju (436 kJImol).

Halmazszerkezet:
- lehutve, szilkrd allapotban molekular~csotalkot,
- az apolaris molekulak miatt a racsot igen gyenge diszperzibs kotesek tartjhk ossze (a molekulak kis
mQete miatt m6g a diszperzi6s kotCsek is igen gyengek, az az oka az alacsony op-nak: -259,2 "C).

Fizikai tulajdonsaigok:
- szintelen, szagtalan,
- standardhllapotban ghzhalmazillapo~anyag,
- op-ja 6s fp-ja igen kicsi (oka: kis molekulik, melyek apolhrisak, ezCrt kozottiik igen gyenge disz-
perzi6s kotesek, 1. Halmazszerkezet, 3 1. old.),
- a levegonel j6val kisebb suriiskgii giz,
- igen nagy difiiizi6sebessCg (oka: kis molekulik; bizonyitkka: por6zus agyaghengerben a raboritott,
hidrogtnnel telt fozopohar idoleges nyomasemelkedest idez elo - szok6kzit-kisbrlet),
- vizben igen kis mCrtCkben (gyakorlatilag nem) old6dik (oka: apolaris).
KCmiai tulajdonsaigok:
- a reakcibkkszskg - a molekulhkon beluli eros kovalens kotks miatt - kozonskges k(h-i.ilmCnyek k6-
zott igen csekkly,
- az aktivhlhsi energia biztosithshval (melegitks vagy csuphn ,,megg@jthsw), illetve csokkentkskvel
(Pt-katalizhtor) igen heves reakci6k vhlthatbk ki,
- Bltalhban redukrildszer: majdnem minden nemfkmmel kozvetlenul egyesitheto (1. ott; a durran6ghz, a
kl6rdurran6gBz a heves lhncreakci6 miatt robban); sok fkm-oxidot k6pes vizkkpzodks kozben redukhlni,
- a kis EN-u fkmeket oxidalja:
2 Na + H2 = 2 NaH (hidridek kkpzodnek).
Elofordulais:
- elemi hllapotban igen ritka (foleg a magasabb lkgrktegekben),
- kotott hllapotban az oxigkn uthn a mhsodik leggyakoribb elem a Foldon.

Eloaillitais:
a) laboratbviumi: fkmekkel savoldatbbl (leggyakrabban cink ks 1:1 higithsh s6sav reakcibjhval).
b) iparban:
- a methn rkszleges oxidhci6jhval vagy vizgozzel va16 reakci6jhval(l. 146. old.),
- a vizghzreakcibval:

- a NaC1-oldat ipari elektrolizisekor (1. mCg 58. es 89. old.).

- a szintetikus vegyipar alapanyaga (ammbnia, szintetikus benzin, metil-alkohol stb. gyhrthshra),

- margaringyhrths (az olajok teliteskvel),
- autogkn hegesztesre (2500 "C-os homerskklet krheto el lhngjaba oxigknt fivatva),
- a deutkrium oxidot (D20) atomreaktoroknhl hasznhljhk fol (nehezviz).

A hidrogCn vegyiiletei

kis EN-ti fimekkel d-mezb egyes fimeivel nagyobb EN-ti fimek i s

(,,sbszerii" hidridek)
- fehkrek, szilardak,
- vizzel azonnal reakcioba lkpnek:
NaH + H 2 0 = NaOH + H2
(redoxi- 6s sav-bhzis reakci6
egyszerre!),
- 'pkldhul: NaH, CaH2.
(,,racskozi" hidridek) nemfgmek vegyiiletei (kova-
lens ,,hidridek7')
Pkldaul a Pt ks a Pd ,,atornosan
oldja", nem sztochiometrikus Molekularhcsosak (I, alhbb).
ossztCtelben (ez a Pt katalitikus
hathshnak magyarhzata).

A kovalens hidrogknvegyiiletek

BH3 CH4 , K 3 --. H20 HF

(B2H6) SiH4 pH3 H2S HC1
GeH4 AsH3 : H2Se HBr
snH4 SbH3 i
I
H2Te HI

- apolhrisak, - dipblusosak,
- vizben gyakran nem oldbdnak, - vizben jobban oldbdnak,
- op., @. a molekulatomeg novekedk- - savi karakteriik az NH3 + HI irhnyban no,
skvel no (de viszonylag alacsony 6r- - op-jukat, fh-jukat a molekulatomeg ks a mhsodrendu
tkku) . kotoerok egyiittesen hathrozzhk meg (NH3, H20, HF a
hidrogknkotksek miatt kiugr6an magas op-hak)

Standardallapotban a viz kivktelevel valamennyien ghzhalmazhllapo~ak.

 Fluor Klbr Br6m J6d
A tomszerkezet:
vegyertkkelektro- ns2p5, alaphllapotban 1 phrositatlan elektron
nok:

--
EN: 4,o 3,o 2,8 2,5

Molekulajuk: kttatomos, I - I , apolaris

A kotkshossz no-
vekedksi iranya:

A kotksfelszaki-
tasi energia nove-
kedese:

Halmazszerkezet: Szilhrd halmazallapotban molekularacsosak (a molekulak kozott masodrendu,

diszperzids kotksek).

Fizikai tulajdon-
sagok; standard folyad6k szilard (konnyen
gaz gaz (erosen illkkony) szublima16dik)
halmaz~llapot:
szin: zoldessarga shrgbzold vorosbarna szurkes (goze lila)

(A szinm6lyiil6s es az op-, @-novekedks oka: egyre nagyobb, egyre konnyeb-

ben polarizalhatb, gerjesztheto molekulak.)

szag: Jellegzetes, tobbe-kevCsbe s ~ h - szagh

6 ~ anyagok.

0ldhat6shg Apolaris old6szerben kitiinoen, de a vizben is szokatlanul j61 oldodnak (annak

ellenere, hogy apolarisak):
a) vizoldikonyshguk oka, hogy kemiai reakci6ba 16pnek a vizzel:

F 2 + H 2 0 = 2 H F + 0 , 50 2

a tobbi halogenelem:

X2 + Hz0 HX + HOX.

b) Az apolbris oldbszerekben a jbd kulonbozo szinnel old6dik:

az oxigentartalmuakban vorosbarna, az oxigenmentesekben lila szinnel.
(A j6d vizoldCkonysbga KI-dal megnovelheto. A keletkezo trijodidionok
(I?) szinten barna sziniiek.)
 Fluor K16r Br6m J6d

Kkmiai tuzajdon-
Altal~banoxidsl6szerek. Mindegyiknek van -1-es oxidhci6sszi~m6alakja.
scigok:
Reakcib hidrogkn- H2 + X;! = 2HX
nel: mar sotktben is UV-fkny vagy szikra magasabb homkrsCkleten,
robbanasszeriien, hatashra robban,
Lhncreakci6, melyben a halogknmole- Egyensulyra vezeto reakci6, ezert a
kula disszocihci6ja a lancinditd 1CpCs. HBr es a HI eloallitSs8t Bltaliban nem
igy vkgzik (1. kksobb).
I

nemfkmekkel: Peldiul foszforral, kennel kulonfkle osszetktelu vegyiileteket kkpeznek (pl.

PC13, PC15, SC12, SF4 SF6 stb.).

fkmekkel: Halogenidekke egyesithetok (pl. NaC1, MgBr2, A1Cl3, Al13, SnCI4 stb.).

egymassal: a) Megfelelo koriilmknyek kozott kulonbozo un. interhalogeneket kkpeznek:

pl. c w 3 , IF^ stb.

b) AX2/2X- redoxirendszer standardpotencialja fluor -+j6d iranyban csokken,

vagyis a fluor a l,egerosebb, a j6d a leggyengkbb oxid816szer7igy a halogeni-
dek kozul a fluor peldaul mindhhrom masikat elemi hllapot5v8 oxidfilhatja:

I
reakci6k mennek vkgbe sziimottevo mertekben.
Ptldhul:

I I illetve
I
Az erosebben oxidh16 hatasti halogknelem, vizes oldatban kkpes a masik
halogenelemet is oxidhlni.
Pkldhul:

szerves vegyiile- Szubsztitki6s7addici6s vagy oxid6ci6s reakci6ban reaghlnak (I. szerves kkmib
tekkel: nal).
CaF2 (folypht) NaCl (kos6) asvanyvizekben tengeri algakban,
Na3A1F6 (knolit) KC1 (k91is6) korallokban, szi-
vacsokban (szer-
ves v.), asvhny-
vizekben
 __1

Fluor K16r Br6m J6d

Eloalliths: fluoridok olvad6k- - kloridok elekt- - elektrolizissel, - elektrolizis,
elektrolizise rolizise, - klbrral bromi- - kl6rral jodi-
- s6savb61 oxi- dokb61: dokbbl,
dhl6szerrel (la- - jodhtokb61 re-
boratbrium) : dukcibval:

Pkldhul:

2 KMn04 + 16 HCl = 5 C12 + 2 KC1 + 2 MnC12 + 8 H 2 0

Mn02 + 2 KX + 2 H2SO4 = X2 + MnS04 + K2S04 + 2 H20

5 KI + KI03 + 3 H2SO4 = 3 I2 + 3 K2S04 + 3 H20

Felhasznalhs: teflon-, freon- 12 fertotlenito, PVC-, telitetlenseg kimu- fertotlenito (j6d-

eloallithsa kloroform stb. elo- tathsa, oxida16szer, tinktura), kemk-
allitis; HC1-gyhr- vegyiileteit nyugta- nyito kimutatasa
t6s: oxid816szer; tdkknt (KBr) ks a (Lugol-oldat: KI-
klettani jelentoskg fknykepkszetben os j6doldat); klet-
(testfolyadkkok (AgBr) tani jelentoseg
C1-- tartalma) (pajzsmirigy)

HalogCnvegyiiletek

a) A halogenidek (a halogkn oxidacibs szama: -1)

Kovalens (molekularhcsos) halogenidek Ionos (ionrhcsos) halogenidek

Nemfkmek 6s nagy E N 4 fkmek halogknekkel al- Kis EN-~ifkmek, illetve nagyobb EN-u, vhltoz6
kotott vegyiiletei (a d-mezo fkmeinC1 a magasabb oxidhci6sszamu fkmek kisebb oxidhci6s i l l a p o ~
oxidaci6ssz~lmufkm-halogenidekben a kotks ko- halogenidjei.
valensebb jellegii).
- viszonylag alacsony op., fp., a) tisztan ionvegyiiletek:
- vizben nem old6dnak (pl. CC 14) vagy - magas op-uak,
- ha oldbdnak, akkor savasan hidrolizhlnak: - vizben j6l oldbdnak,
a) dip6lusosak, hidrogknkotksekre is kkpesek, - vizes oldatuk hltalaban semleges kkmhathsu,
a vizhez viszonyitva savak: peldhul: hidro- - pkldhul: NaC1, CaC12, KBr stb.
gkn-halogenidek (A CaF2 is ionvegyiilet, de nagy rhcsenergihja
b) A hidrogknkotks kialakithsara nem kepe- miatt rosszul old6dik vizben.)
sek, vizben savasan hidrolizalnak.
Pkldaul: b) az htmeneti tljpusziak:
PC13, PC15, SbC13, SbC15, SiC14, FeC13, kationjai polarizhlni kepesek (1. 63. old.) az
-
A1C13, SnC14. anionokat (a jodidiont a legjobban), ezkrt
- vizben rosszul old6dnak (pl. AgC1, AgBr,
AgI, PbC121, vagy
"3' + = H3P03 Hf+
+
- vizben oldbdnak, de savasan hidrolizhlnak
SnC14 + 4 H20 = Sn(OH)4 + 4 Hf + 4 C1- (pkldhul: FeC12, NiC12, CuC12 stb.):

cu2+ + 2 H 2 0 Cu(0H)z + 2 H+ vagy

[ C U ( H ~ O ) ~ ] ~ + + H ~[CUOH(H~O)~]++
O ~ 3 0 '
 HF HCI HBr HI
Fizikai tulajdon-
sdgok; a forrhs-
pont novekedesi
irhnya:
Hidrog~nkotessel
di- ks tetramerizh-
16dnak.
standard halmaz-
hllapot: ghz ghz ghz ghz
szin, szag: szintelenek, szfir6s szagfiak
vizoldkkonyshg: kitiino kitiin6 kitiino kitiino
(szokdkutkiskrlet)
Kkmiai tulajdon- eros sav (koziiliik
scigok: kozeperos sav eros sav eras sav
a legerosebb)
bomlkkonysiig no-
vekedkse:
Reakcid ftmek- Vizes oldataik a negativ standardpotencihlu fkmekkel hidrogenfejlodks kozben
kel: reagklnak.
Pkldaul:
Fe + 2 H30f = ~ e + ~H2 + 2H20.
(A sziiraz HC1 pl. nem thmadja meg a vasat, ezkrt vastarthlyban lehet tkrolni a
HCI-gazt.)
szerves vegyiile-
tekkel: I a telitetlen vegyiiletekkel addici6s reakci6k I
egytb: marja az iiveget:

Eldblliths
laborat6riumi: NaCl + ccH2S04

oldal)

ipari: rkgen szintkzissel,

ma: a vinil-klorid-
gyhrtiis melltkter-
meke (1. 147. old.)
- -

Felhasznhlhs: - uvegmaraths, - fkmek marathsa,

- szerves vegyii- - szerves vegyu-
letek elohlli- letek vegyiile-
tasa tek elohllithsa
(gybgyszer-, fes-
tCk-, textilipar)
EgyCb jelentesebb halogenidek:

cisvbnyok: Na3AlF6 (kriolit), NaCl (kosb), KC1 (szilvin), CaF2 (folypht),

egyib: AgBr (fenykkpezes), CC4 (apolkis old6szer)

b) HalogCntartalmu oxosavak Cs s6ik

A klbrnak, a br6mnak 6s a j6dnak +1, +3, +5 es +7-es oxidhci6s szhmu alakjuk is lCtezik (1. 15-16.
old.). A k16r pCldhjan tekintsiik vCgig ezeket a vegyiileteket Cs fobb tulajdonsagaikat:

KCplet: HOCl HC102 ~ ~ 1 0HC104

~
NCV: hipokl6rossav kl6rossav kl6rsav perkl6rsav
A k16r oxidhci6s szhma: +I +3 +5 +7

A saverossCg noveke-
dese:
- >
a bomlCkonyshg nove-
ked6se: 6
az oxida16 hatas nove-
kedCse:

Anion: OC1- ClOz C103 C102

A s6k neve: hipokloritok kloritok klorhtok perklorhtok

A s6k nChiny tulajdonsiga, felhasznilisi teriilet:

NaOCl Nhtrium-hipoklorit, hip6 FertotlenitCsre 6s fehCritCsre hasznhljhk oxidh16 hathsa
miatt. Hipoklorit kCpzod6sCvel hozhat6 osszefiiggCsbe a k16r oxidh16, fertotlenito,
szintelenito hathsa is.
Eloalliths: klbrt vezetnek nhtronlug oldathba,

C12 + 2 NaOH = NaOCl + NaCl + H20.

(A hip6 hevitCsCve1 klorhtokat is elohllithatunk:

3 NaOCl = 2 NaCl + NaC103,
a klorhtok vizes oldathnak elektrolizisekor pedig az an6don fejlodo oxigBn a klorhtiont perkloritti
oxidhlhatja.)

~ ~ 1 Eros
0 oxidh16szer.
~ Oxidalhat6 anyagokkal (pl. szerves vegyiiletek) Crintkezve mhr
iitksre is heves, robbanhsszerii reakci6 jatsz6dik le.
Hevitese sorhn oxigknghz keletkezik:

2 KC103 = KC104 + KC1 + O2 (kb. 400 "C-on)

~ ~ = KCI
1 0+ 2 o2
~ (kb. 500 "C-on)

~ K C ~ O ~ = ~ K
+ 3C0 I2

Savas kozegben, kloridionokkal szinproporci6s reakci6ban reaghl.:

C103 + 5 C1- + 6 H+ = 3 C12 + 3 H 2 0 .

 AZ egyetlen, tiszta hllapotban is elo911ithat6 kl6r-oxosav. (A tobbi csak vizes oldatban
lhtezik, illetve s6i formhjaban.) Az analitikai kemihban a K+-ionok kimutatasara hasz-
nhlhat6, mivel a perklorht a khliumvegyiiletek koziil a legrosszabbul old6d6 s6.

3. Az oxigkncsoport elemei 6s vegyiileteik

Oxigkn KCn SzelCn Telliu-

VegyCrtCkelektronok: n s2 p4
Elektronegativiths: 3s 2s 2,4 2,1
Halmazszerkezet: 02-ghz s8 sziirke (,,femesn) sziirkksfehkr
o3-ghz (6zon) rombos (standard), voros (Ses-insta- fklfem
(allotr6pia*) monoklin (95,6 "C bil) (allotrbpia*)
folott) (allotr6-
pia*)

Molekulaszerkezet:

apolhris
E (0=0)= 500 kJImol
E (S-S) = 266 kJ/mol
Az dzon: O3 (A k6tatomos molekula
kozonseges koriilmknyek
kozott nem stabilis,
1. 16. oldal.)

Standard halmazallapot: ghz rombos molekularacs

(95,6 "C folott monoklin)

Szin, szag, egykb fizikai tulaj- szintelen, szagtalan

donsiigok: (az 6zon vilhgosktk,
jellemzo s z a g ~ )

* Allotripia: egyes elemek azon tulajdonshga, hogy kulonbozo kristhlyszerkezetu, illetve molhris tomegii mbdo-
sulatokban fordulhatnak elo.
 OxigCn
Oldhat6sBg: vizben kis mtrtCkben
(az 6zon jobban),
apolMs old6szerekben jobban
Melegitkskor:
KCmiai tulajdonsigok: KozonsCges koriilmknyek ko-
zott nehezen viheto reakci6ba
(nagy kotCsi engergia miatt
nagy aktivS1Ssi energia), de me-
legitissel meginditva a reakci6t
majdnem mindennel reag61:
fimekkel iiltalaban kozvetlenul
egyesul (hlt. oxidokkb, a legtobb
alkalifCmperoxidda, illetve szu-
peroxiddb) :
4 A1 + 3 0 2 = 2
2 Na + 0 2 = Na202
- sok nemfimmel is kozvetle-
nu1 egyesul:
4 P+ 502=2P205
- a szerves vegyuleteket is
oxidhlja (1. szerves kCmia:
CgQ)
- az 6zon mCg erklyesebb oxi-
dS16szer
Elofordulhs: - a levego 21 tkrfogat %-a,
- kotott allapotban rengeteg
vegyiiletben,
- az bzon elektromos kisul6
sek vagy ultraibolya sugar-
zSs hatishra keletkezik az
oxigCnbol (,,6zonpajzs" a
Fold koriil).
Ken
vizben gyakorlatilag nem,
a legjobb apolhris old6szere a
szCn-diszulfid (CS2)
I. megolvad (1 19 "C),
2. egyre sotitebb 6s surubb lesz
(a gyiiriik felszakadnak, a lan-
cok osszegabalyodnak, ezert
no a viszkozitiis),
3. mig sotitebb, de egyre higabb
lesz (a 19ncok feldarabolbd-
nak, majd 444,6 "C-on felforr),
4. a forrasban lCvo folyadkkot
(pl. hideg vizben) hirtelen
lehutve gumiszerii, amorf
anyag kkpzodik (mely lassan-
kCnt visszakrist6lyosodik).
~ l t a l b b a nmelegitissel biztosi-
tani kell az aktivilasi energiat,
de a reakci6 beindulasa utan sok
folyamat igen hevesen megy
vCgbe:
sok fimmel szulfidokat ad:
(pl. Zn + S igen heves, de a ki-
omlott higanyt is ktnporral le-
het megkotni):
2 A1 + 3 S = A12S3
2 Na + S = Na2S
- az oxiginnel (kozonseges
koriilmenyek kozott meg-
g ~ j t v a ken-dioxiddi
) egye-
sul:
S + 0 2 = S02,
- lhgoldatban fozve diszpro-
porcionh16dik:
3 S + 6 OH-= 2 s~-+sO;-+~H20
+S +S
-1 -1
s2,- s203-
- vulkanikus teriileteken elemi
allapotban,
- kotott allapotban fok6nt szul-
j d o k es szulfcitok form&jA-
ban.
 OxigCn Ken
~~6alZitas - termikus (HgO, K C ~ O ~- , szulfidok oxidaci6jAva1,
), laboratbriumi: KMn04) vagy katalitikus bon- - szulfidok es szulfitok vagy
thssal tioszulfhtok szinproporci6s
(H202-t Mn02 katalizator je- reakcibjaval.
lenletkben),
- H202 oxigentartalmat savas
kozegben KMn04-tal oxi-
dhlhatjuk.
b) ipari: - a cseppfoly6sitott levegobol - 2 H2S + SO2 = 3 S + 2 H20
(H2S - smlfidok hobontbhb61,
SO2 - szulfidok porko1esCbol)
Felhaszniiliis: - hegeszttsnkl, kohiiszati eljh- - kozmetikai iparban,
riisoknal - kknsav, gybgyszer, no-
venyvedo szerek gyhrtasa,
- vulkanizaliis.

AZ OXIGENVEGYULETEK
(Oxidok, peroxidok, szuperoxidok, hidroxidok, oxosavak 6s s6ik)

Kulonbozo oxidhcids hllapotu oxigCnvegyuletek

oxidok peroxidok szuperoxidok

oxidBci6s szhm: -2 PCldhul: Peldiiul: KO2
H202 (molekulariicsos),
K202 (ionracsos).

A peroxidion:

[In nu2-
-

oxidaci6s sziim: -1

v
bomlekony, oxida16 hathsu anyagok
 OXIDOK

Ionrhcsosak Atomracsosak Molekularacsosak

a femoxidok nagy rksze - szilardak, a nemfkm-oxidok nagy resze

- kemknyek,
tisztan ionosak atmeneti tipusuak - magas op., vizben old6dnak vizben nem 01-
- gyakorlatilag dbdnak
- szilirdak, - szilardak, nines 01d6sze- vizes oldatuk sa- oxosavb61 vizel-
- vizben j61 01- - vizben rosszul fik, vas kemhathsu, vonassal elohllit-
dbdnak, oldbdnak, - B1ta16ban csak (oxosav keletke- hat6
- vizes oldatuk - hidroxidok he- erklyes kofilmk- zik)
lugos kkmhath- vitkskvel eloal- n ~ e kkozott I ~ P -
su (bazisos oxi- lithat6k nek reakcibba, s
dok, vizzel hid- valnak oldhatova
roxidot adnak)

baizisanhidridek savanhidridek
I. Aks a legtobb a legtobb fem- pl. B203, SO2, pl. C02, NO2, SO2, CO, NO
11. A fkm oxidja oxid (MgO is!) (A120j-korund) SO3, P205 stb.
HIDROXIDOK OXOSAVAK
- Me(OH),, ah01 n a fkm oxidAci6s szhma Formalisan itt is felirhat6 a X(OH), kkplet. Ave-
- vizben fkmionra 6s hidroxidionra disszoci81- gyiiletet a fenti keplethez kkpest - a nemfkm (X)
hatnak (lfigos kkmhaths) polarizA16 hatasat61 fiiggo mertkkben - kulon-
bozo mennyisegii viz elvonashval szhrmaztathat-
juk: (1. 88. old.)
Az X nagy EN-a miatt az 0 - H kotks erosen
polaris, protonleadasra kkpesek, savak.

SOK

A hidroxidok es az oxosavak reakcibja soran kkpzodo (de legalabbis igy szarmaztathat6) vegyiile-
tek: fkm- vagy ammdniumiont 6s az oxosav anionjat (savmaradkk) tartalmazzak.

NChGny konkrCt pClda a fenti SsszefiiggCsekre:

- CaO + H 2 0 = Ca(OH)2 (bazisos oxid oldasa vizben)

- Ca(OH)2 mCaO + H 2 0 (a bazisanhidrid kkpzodkse hidroxidbbl)

- Cu(OH)2 mCuO + H 2 0 (a bazisanhidrid kkpzodkse hidroxidb61, amely azonban nem

visszafordithatb: a rkz(11)-oxid vizben nem oldhat6, csak savban)

- C02+ H20 H2C03 (savas oxid oldhsa vizben, illetve a forditott reakci6: melegites
hathshra a savanhidrid kepzodkse az oxosavb61)

- HCOOH -
ccH2S04
CO + H 2 0 (savanhidrid k6pzod6se az oxosavb61, amely azonban csak nagy
nyomhon, lhg hatisara visszafordithatb: CO + NaOH = HCOONa)

- Ca(OH)2 + H2C03 = (s6kkpziidks a megfelelo savb61 Q hidroxidb61; ez jelen esetben

= CaC03 + 2 H 2 0 csapadkkkkpzodks is)
~ i t ofiigg
l a sav-bhzis karakter?
Ha a k ~ ~ o natom
t i (A), az oxigkn ks a hidrogknatom kapcsolatht vizsg6ljuk, akkor azt hltalhban a ko-
vetkezokeppen lrhatjuk fel:

a) Ha a kozponti atom (A) elektronegativithsa kicsi (atomtorzse elCg nagy, toltkse pedig kicsi), akkor
az A-O kotCs ionos jellegii:

Az ilyen vegyiilet vizben kationra Cs hidroxidionokra disszoci61, az oldat lzigos kemhathsG. Tipi-
kusan ionos, eros bhzisra peldht az a1khlifCm-hidroxidokn6l (NaOH, KOH) 6s egyes alkhlifoldfkm-
hidroxidoknhl [pl. Ba(OH2)] talhlunk.
b) Afirnion miretinek csokkenbsivel, illetve toltisbnek novekedisbvel az A-0 kotts ionos jellege, igy a
vegyiilet oldhat6saga is csokken. Ezek a vegyiiletek a vizben gyengibben old6d6, rosszul disszocih16,
gyenge bhzisok [pl. Mg(OH)2]. Egyes esetekben a polariz616 haths olyan nagy mertCkii, hogy a
hidroxid melegitksre [pl. Cu(OH)2] konnyen oxidjhra 6s vizre bomlik, vagy mhs kozonsCges koriilmt-
nyek kozott sem stabilis, kCpzodtskvel egy idoben vizvesztCssel oxidjhra bomlik el.
Peldhul:
2 Ag' + 2 OH- = Ag20 + H20,
H ~ +~2 OH-
+ = HgO + H20.
A kozponti atomtorzs toltksknek novekedCstvel eljutunk a savban es lugoldatban egyarhnt felold6d6 am-
foter hidroxidokhoz [pl. AI(OH)3, Sn(OH)2, Sn(OH)4, Zn(OH)2], majd a mhr gyengh savas karakterii-
nek tekintheto vegyiiletekhez [pl. Si(OH)4, amely igen kevCssC stabilis, vizvesztCsse1 H2Si03-vh , majd
tovhbbi vizveszttssel kulonbozo un. izopolikovasavakkh, (SO2),. (H20Iy, vegul szilicium-dioxiddhala-
kul, amely csak tomtny NaOH-oldatban vagy NaOH-dal omlesztve alakithat6 vissza szilikhtti.]
c) Ha a kozponti atom elektronegativithsa eltg nagy, akkor az A-0 kotes kovalens jelleginek novekedisk-
vel az oxigknnek a hidrogtn felC megmutatkozo elektronvonzasa nagyobb lesz, igy az egyre polhrisabb
0-H csoportr61 a proton egyre konnyebben leszakadhat, vagyis a vegyiiletek egyre er6sebb savak.

A3. peri6dusban vizsghl6dva az igen gyenge kovasav [Si(OH)4] uthn a foszforsav (H3P04) koztperos savnak, a
kknsav (H2S04) 6s a perkl6rsav (HClO4 ) egyre erosebb savnak tekintheto. Ez utbbbi harom vegyiiletntl mar jbl
latszik az a tendencia, hogy a hidroxidok szerkezete alapjhn formhlisan vhrhatb ktplet helyett egyre kevesebb vi-
zet tartalmaznak [a d-mezo fkm-hidroxidjaival - pl. a ktpzodtsekor azonnal elborn16 AgOH-dal, Cs a gyakorlati-
lag nem lktezo Hg(OH)2-dal - anal6g m6donI:

(orto) kovasav,
mtg lktezo vegyiilet
-H20
>- H3P04 (orto) foszforsav
nem lktezo",
formhlis szerkezet

nem lttezo,
formilis szerkezet
-3 H 2 0
Cl(OH17 PHC104 perklbrsav
nem lttezo,
formhlis szerkezet

(Megjegyzis: A foszforsavb61 t s a ktnsavb61, tovhbbi vizelvonhsal, mhs savmolekulhkat is levezethetunk.

Ezekre az adott vegyiileteknkl ttriink ki.)
d) A sav-bhzis karakter ugyanazon kozponti atom esetCn annak oxidbcids szcimbtdl is fiigg.
Mind magasabb oxidhci6s h l l a p o ~a kozponti atomtorzs (azaz mini51 pozitivabb toltesu), annhl
nagyobb m6rtCkben vonzza az A-0 kovalens kot6s elektronjait, vagyis az oxigkn elektronvonzhsa
egyre nagyobb mCrtCkben hat az 0-H kotCsre, igy annhl erosebb a sav. PCldhul a kensavnhl (H2S04)
j6val gyengCbb a kknessav (H2S03),a salktromsavnhl (HN03) a salCtromossav (HN02), de ezzel ma-
gyarhzhatb az elozoekben (1. 83. old.) ismertetett halogen-oxosavak erosskgtnek vhltozhsa is.

A hidroxidok

Erbs bbzisok Gyenge bdzisok Amfoter hidroxidok

Vizben viszonylag j61 old6dnak
szintelenek (fehkrek)
vizes oldatuk lugos kkmhathsu
(teljesen disszocihlnak)
vizben rosszul oldbdnak
(,,csapad6kok,,)
koziiluk sok szines
(1. d-mezb
fkmei)
rosszul disszocihlnak
vizben rosszul old6dnak
(,,csapadekok")
hltalhban szintelenek
[kivetel pl. a Cr(OH)3]
rosszul disszocihlnak

savakkal reakci6ba lepnek: savakkal hltalhban reagalnak:

OH- + H+ = H20. M~(oH+ ) ~2 H+= Mg2+ + 2 ~ ~ savakkal
0 . reaghlnak
A lugoldatok vizCben az oldha- Lugoldatban nem old6dnak fel. Lugoldattal reaghlnak (hidroxo-
tbshgtbl fuggoen felold6dnak komplex kepzodik):
(nem kemiai reakci6 !). AI(OH)~+ OH- = [A~(oH)~]-
A beloluk szhaztathat6 vizoldekony s6k vizes oldathban a kation
savasan hidrolizhl. (Ha az anion nem lkp reakci6ba a vizzel, akkor
ezek sbinak vizes oldata savas kkmhatasu). PCldhul:

~ 1 + 3~ H +2 0 Al(OH)3 + 3 H+ Arrhenius

+ ] ~H+2 0
[A~(H~o)~ [ A ~ o H ( H ~ o ) ~+] ~H30f
+ Bronsted

I. A csoport Cs a Ca-, Sr-, Ba- Mg(OH)2, a legtobb d-mezobeli Al(OH)3, Sn(OH)2,

hidroxid. fkm hidroxidja. Sn(OH)4,Zn(OH)2,
Pb(OH)2, Cr(OH)3 stb.

Megjegyzis:
Meglehetosen nehez a harom csoport kozott Cles hathrt huzni. Az eros bhzisok koziil a kalcium-hid-
roxid - a legkisebb oldhatbshga miatt - a leggyengkbb. Eleg tomeny NaOH-oldatban meg a nem am-
foter hidroxidnak tekintett vegyiiletek [pl. Fe(OH)2] is reszlegesen oldbdnak. Az elozoekben leirtak
reagens lugoldatokban ([OH-] = 2 mol/dm3) viszonylag j61 old6d6 hidroxidokra vonatkoznak.
NChainy fontosabb hidroxid:
NaOH (lzigk6, mardnbtron):
- feher, szilhrd anyag,
- higroszk6pos (szhrithsra alkalmas),
- megkoti a levego C02-tartalmht (karbonhtosodik),
- ipari elohllithsa a kos6 vizes oldathnak elektrolizise sorhn tortenik (a bont6 cellaban a nhtrium-
amalghmot vizzel reaghltatjhk),
- felhasznalas: ghzok szhritasa, szappanfoz6s, moshs (regen), timfoldgyhrthsnhl, femek zsirmentesi-
tkse.
CU(OH)~ (oltott misz):
- feher, szilhrd anyag,
- elohllithsa: kgetett m6szbol (CaO),
- felhasznhlhs: epitoipar (meszelks, habarcskCszitb).
AI(OH)3:
- feher, kolloid csapadekkknt kivhl6, de uthna kikristhlyosod6 anyag,
- a csa~adekotadszorbenskknt hasznhljak: deritoszer, gybgyszer, textilfestksben rogzito.

A molekular6csos oxidok
Koziiliik itt csak a hidrogen oxidjiival 6s peroxidjhval foglalkozunk. A tobbit az adott nemfemeknel
talhljuk.

Viz Dihidrogen-peroxid
Molekula:

H+I4 H94,s"q '

105,3"
w
'9,
lll,SO

- V-alakb, - sajitos alak (,,nyitott konyv"),

- dip6lusmolekula, - dip6lusmolekula,
- hidrogknkotks kialakitasara kepes. - hidrogknkotks kialakitashra kepes.
Fizikai tulajdonsagok: szintelen, szagtalan folyadek
suriiskge 4 "C-on a legnagyobb (akkor a vizzel korlhtlanul elegyedik
mhr nem olyan szabilyos a molekulhk
elrendezodese, kevesebb hidrogbnko-
tCs miatt a molekulhk kozelebb keriil-
nek egymhshoz, a homozghs viszont
mbg nem olyan nagy, hogy a fenti ha-
thst kompenzhlhatnh)

Kemiai tulajdonshgok: energetikailag igen stabilis kepzod- bomlekony, Altalhban szilard

mkny (csak magas homCrsCkleten szennyezodCsek, kiilonosen egyes
bonthat6 elemeire) fern-oxidok, illetve hidroxidok kata-
lizhljhk bomlasht. Peldaul:
Mn02
2 H202- 2 H20 + 0 2
(az oxigkn szempontjhb61 diszpro-
porci6).
semleges kemhathsu a vizhez kkpest igen gyenge sav (az
oldat gyakorlatilag semleges)
redoxireakcibba nehezen viheto (az Bltalaban oxidB16szer:
igen kis elektronegativithsu fkmek pi. ~~0~ + 2 KI = r2 + 2 KOH,
kepesek a hidrogenjkt redukalni) H202 + H2S = S + 2 H20,
nhla erosebb oxidalbszerek oxidB1-
hatjak:
pl. 2 Mn04 + 5 H202 + 6 H+=
= 2 ~ n ~ 5+0 +2 + 8 H20

Felhasznhlhs: igen szeles korii (oldbszer, reakci6- fertotlenito, szintelenito (hajszoki-

partner, reakcibkozeg stb.) tes), altalaban oxidal6szerkCnt
Tekintsuk at a legfontosabb kknvegyiileteket oxidici6s sz5lmaikka1, 6s iitalakithsukat egymhsba:

+ fCm
fkm
szulfid ' redukcib
elemi
kkn
Cgetts katalitikus
'so3
oxidacib
+ viz
I + viz

I+ lcgoldat
szulfidok (s2-)
l+ lfigoldat

szulfitok SO?^-)
l+ lboldat

szulfAtok (SO$)

a) A szulfidok

Molekularhcsosak A tomrbcsosak Ionrhcsosak

CS2 (szbn-diszulJid, szinkineg):
- oldbszer,
- mkrgezo hatisu.
H2S.(dihidrogkn-szulJid):
- szintelen, zhptojhssza& ghz,
- gyenge sav,
- sok anyagot redukLl (pl. 12,
~e~'),
- mkrgezo hathsu,
- sok fkmionnal csapadkkot
kkpez (analitikai kkmiai fel-
hasznalAs).
- a p- 6s a d-mezo sok fkmkvel - az alkali- es az alk8lifold-
alkotott vegyiiletek fkm- szulfidok
- sok sotkt szinu - szintelen (fehkr), szilbrd
anyagok
- vizben rosszul old6dnak - vizben j6l old6dnak
- a legrosszabbul old6d6k (pl. - vizes oldatuk lugos kkmha-
CuS, HgS) mCg eros savak- t6su:
ban sem oldbdnak,
- szinuk a kation polariza16kk- s2- + H 2 0 H S + OH-
pesskgktol Egg (pl.: ZnS-fe-
hkr, CdS-shrga, HgS-fekete), HS- +H20 H2S + OH-
- a termkszetben elofordul6
hsv5nyok koziil pl. a pirit:
FeS2 (a kkn ox. szkma: -1)

Van nkhany fkmrhcsos szulfid is: pl. CuFeS2 (kalkopirit), antimonit (Sb2S3),FeS2 (pirit, atmenet az
atom 6s a femracs kozott).

b) A kCn fontosabb oxigCntartalmG vegyiiletei

Kkn-dioxid (SO2) Kkn-trioxid (SO3)

Molekula: V-alaku, trigonilis planaris (sikhiiromszog),
(1. 16. old.) dip6lusmolekula apolkis
Fizikai tulajdonsagok: szintelen folyadtk, mely viaszszeriien
szintelen, sdrbs szagu, kohogteto giz
megdermed (polimeriza16dik)
vizben mindketto kemiai reakci6 kozben old6dik
 Kkn-dioxid (SO2) Kkn-trioxid (S03)
KCmiai tulajdonshgok: reakci6juk vizzel:
SO2 + H 2 0 H2S03 SO3 + H20 = H2S04
kknessav kknsav
- hltalhban redukh16 hathsfi. Ned- tovhbbi reakci6kat 1. a kensavnhl
ves kozegben ktnsavvh, illetve
szulfhtionnh oxidhlbdik. Pkldhul:
S 0 2 + 2 ~ 2 0 + ~ 2 =+SO$-+21-
4~f
- baktkrium- ks gombaolo hathsfi
(hord6k kknezkse),
- a kkn-hidrogknt oxidhlja:
2 H2S + SO2 = 3 -S + 2 H20
Elohlliths: - a ken kgeteskvel: a kkn-dioxid tovhbbi oxidaci6jhval
S + O2 = SO2 (V205-katalizhtor, nagy nyomhs,
nem hi1 magas, de a kozonskgesnk1
magasabb homerskklet):
- fkm-szulfidok porkolkskvel: 2 SO2 + O2 2 SO3
4 FeS2 + 11 0 2 = 2 Fe203 + 8 SO2,
- szulfitokbbl erosebb sawal:
Na2S03 + H2S04 =
= SO2 + Na2S04 + H 2 0
(fokknt laborat6riumi)
- tomkny kCnsavb61, pl. rkzzel tor-
tkno redukci6val:
CU+ 2 H2SO4= CuS04 + SO2+ 2 H20
(fokknt laborat6riumi)
- fertotlenitts (boros hord6k ktneztse) - a kknsavgyhrths kijztes termeke
- SO3 elohllithsa

Kknessav (H2S03) Kknsav (H2S04)

I
Molekula: I dip6lusmolekula
Fizikai tulajdonshgok: csak hig vizes oldatban lttezik - olajszerii, nagy (1,84 g/cm3)
(hig vizes oldata szintelen) suriiskgu, viszk6zus folyadkk,
- viszonylag magas fp. (hidrogkn-
kotksek!),
- a vizzel minden arhnyban elegye-
dik, nagy hofejlodks.
(Mindig a kknsavat ontjiik a vizbe;
akkor a viz ala siillyedo kknsav ks
a viz kolcsonhathsab61 felszaba-
du16 hoenergia jobban eloszlik.)
( Kkmiai tulajdonshgok: I gyenge sav I eros sav I

H2S03 -
bomlkkony :
h0
SO2 + H 2 0
stabilis, nehezen bonthat6 vizre 6s
ken-trioxidra (csak igen magas ho-
mkrskkleten vagy:
H2SO4 + P205 = So3 + 2HP03)
 KCnessav @I2SO3)
Slltalhban eros redukh16szer (1. ken- eros oxidi16szer (sok pozitiv stan-
dioxid)
Elohllitasa: (SO2 + H 2 0 = H2S03)
Felhasznalas:
S6ik: - hidrogtnszulfitok vagy biszulfi-
tok (HSOj),
- szabilyos szulfitok (SO$).
- A vizben j61 oldbd6 K- Cs Na-s6ik
lugosan hidrolizilnak, mivel a
kknessav gyenge sav:
SO^-+ H 2 0 eHSO? + OH-
HS@+ ~~0eH2S03 + OH-
KCnsav (H2SO4)
dardpotenciilu fkmet is kCn-dioxid-
kepzodks kozben old; egyes negativ
standardpotencialu fkmek feliiletkt
passzivilja)
hig vizes oldata a negativ standardpo-
tenciilu fkmek tobbsCgkve1 hidrogkn-
fejlodks kozben reagS1 (ekkor a ken
nem vesz rCszt redoxireakcibban)
vizelvon6, roncsol6 hatisu (higrosz-
kbpos, dehidrat816, a szerves vegyii-
leteket elszenesiti)
- SO2 eloallitasa (1. ott),
- SO2 katalitikus oxidiicibja,
- a ken-trioxid old6sa:
SO3 + H2S04 = H2S207
dikCnsav,
vitriol,
bleum
H2S207+ H 2 0 = 2 H2S04
(A ken-trioxid elonyosebben old-
hat6 fel a kensavban, amely az-
utan higithatb.)
- oldbszer,
- oxidhlbszer,
- gybgyszer, festek e16911itisa,
- ghzok szhrithsa,
- blomakkumul~toroktoltkse,
- szervetlen anyagok eloallithsanil
(foszforsav, szbda, mutriigya,
robbanbszer),
- mosbszer elo8llit9sa
(alkil-szulfon6tok)
- savany~isbi a hidrogenszulfatok
(HSOa,
- szabhlyos s6i a szulfhtok (SO%,
- a dikknsav (pirokknsav) sbi a
piroszulf~tok( S 2 0 ~ ) .
- *ltalaban vizbenjbl oldbdb, tipi-
kusan ionos vegyiiletek,
- az alkali-hidrogknszulf?itok vizes
oldata savas kemhatbu:
HS04 + H20 SO$-+ H30'.
- NChhny fem-szulfht rhcsenergiiija
olyan nagy, hogy vizben rosszul
old6dik: SrS04, BaS04, PbS04.
 Na2S04 .I0 H20 (glaubersb)
fehCr szinu, szilhrd anyag, hashajt6
MgS04 7 H20 (keserusb)
- feher, szilhrd anyag, hashajt6

CaS04 a 2 H20
- gipsz, mariaiiveg, alabastrom
(igetett gipsz: CaS04 . 1/2H20,
melynek vizmegkotese
tkrfogat-novekedCsse1jar)

A12(S04)3 . 18 H20
- feher, szilhrd,
- erosen savas hidrolizis [bor-
cserzes, a kalium- aluminium-
szulfht (timsb) vtrz~scsillapitb]

Bas04
- feher, vizben rosszul oldbd6,
szilhrd anyag, (nem mtrgezo,
igy rontgenvizsghlatoknhl kont-
rasztanyag)

PbS04
- fehkr festeket gyartanak belole

CuS04 . 5 H20 (rizgalic)

- kCk szinu,
- festCkgyhrths, bor 6s fa konzer-
vhlasa, permetezo szer

FeS04 . 7 H20 (vasgalic)

- halvany zold,
- tinta t s festkkgyhrths, fertotle-
nit& 6s szagtalanitas (H2S
megkotese)

Fe (NH4)2 (S04)2 .6H20 (Mohr-sb)

- halvhny zold,
- analitikai reagens

EgyCb kkntartalmu vegyiiletek:

Na2S203 5 H20 (nbtrium-tioszu&5t,jixirsb)

- szintelen, kristalyos anyag,
- vizben jbl oldbdik,
- eros savak hatashra tiokensav keletkezik, amely elbomlik:
 - sok anyagot redukal: pl. a kl6rt 6s a brbmot ugy, hogy szulfationnh oxidhlbdik kozben. A jbdot
tetrationhtion kepzodtse kozben redukhlja;

- nehiny fkmionnal stabilis komplexet kCpez. PCldiul: [ A ~ ( s ~ o ~ ) ~ ] ~ - ,

- a fenykCpez6sn61, a fenyk6p rogzitbkre hasznhljhk (1. 114. old.).

- eros oxidilbszer (A kCnre formilisan ad6d6 +7-es oxidhcibs szhm azkrt nem igaz, mert az ion-
ban ket oxigkn egymhssal is kapcsol6dik, igy azok oxidhci6s szima -1, vagyis a kknatomok +6-
os oxidici6s szhmuak.)

A kbntartalmu iisszetett ionok:

szulfhtion piroszulfition tioszulfhtion

peroxo-diszulfht-ion tetrationition
 4. A nitrogCncsoport elemei 6s vegyiileteik

Nitrogen Foszfor Arzen, antimon Bizmut

VegyCrtCk-
elektronok: n s2p3
Halmazszerkezet: N2, molekularh- shrga es voros shrga Cs sziirke sziirke (fkmes, re-
csos (standard h1- m6dosulat m6dosulat tegrhcsos)
lapotban ghz)

A shrga (molekularhcsos) m6dosulat

nagyobb rendszhm esetkn kisebb.
Oxidhci6s szhm: min.: -3 lehetnek otvegykrtkkiiek is: fokent +3
max.: +5
(de legfeljebb 4 -3 6s +5 +3 es +5
kovalens vegykr-
tek, 1. 18. old.)

A NITROGEN ES A FOSZFOR

Nitrogen Foszfor
sarga (feher) voros
-
Szerkezet: IN=NI p,
polimer (atomrhcsos
jellegii, de lancpoli-
- mer), standardillapot-
tetraeder,
250 "C folott a voros fosz- ban a stabilisabb m6-
for shrga foszforra alakul dosulat
Fizikai tulajdonshgok: szintelen, szagtalan gaz shrghsfeher, alacsony voros szinu, szilhrd
olvadis- es for rasp on^ anyag

vizben igen kis m6rtCk- kCssel vhghat6

ben oldddik
vizben gyakorlatilag gyakorlatilag nincs ol-
nem oldbdik, d6szere
apolhris oldoszerekben
j61 old6dik (pl. zsirok,
olajok, CS2)
Kkmiai tulajdonshgok: kozonsCges koriilmknyek igen reakci6kepes csak magasabb hombr-
kozott nem reakci6kkpes (viz alatt throljhk) skkleten viheto reakci6-
(ok: 946 kJImol-os ko- ba
tCsi energia)
 Nitrogtn Foszfor
shrga (fehtr) voros
Reakcib oxigennel: csak az ivftny homer- kb. 60 "C a gyulladasi kb. 400 "C a gyulladhsi
stkletCn (villhm151s ha- homtrstklete, homerstklete:
t6shra): szobahomtrstkleten is 4 p + o2 = P20S
,,fiistolog" a levegon, fi-
3000 "C nom eloszlbban papir-
N2 + 02-2 NO feluletre juttatva mar
szobahomCrs6kleten is
meggyijtja a papirt:
4 P + 5 02=2P205
(vizgoz jelenltttben ke-
milumineszcencia)
egyCb: N2 + 3 H2 2 NH3, - halogtnelemekkel foszfor-tri- 6s -pentahalo-
ftmekkel nitridekke genidek keletkezhetnek,
alakul: - femekkel foszfidok keletkeznek (pl. Ca3P2),
6 Li + N2 = 2 Li3N - lugos kozegben diszproporci6 megy vkgbe:
(a litiummal m L szo- P4 + 3 OH- + 3 H 2 0 = pH3 + 3 H2 PO2
bahomkrsCkleten)

~lettanihatas: eros mQeg

- (a bor zsiradtkhban is gyakorlatilag nem
old6dik) mergezo
Elofordulhs: - elemi allapotban: a le-
v % 78~ ttrfogat %-a, csak vegyiileteiben (foszfhtok)
- vegyuleteiben: nitri-
tok, arnrn6nia, ammo-
niumsok, nitrogkntar-
talmu szerves vegw-
letek

El6hllitas: 2 NH3 + 3 OC1-=

a) laborat6riumi: = N 2 + 3 C1-+ 3 H20,
NHI + NO?= N2 + 2 H20
(Az amm6nium-nitrit
robbanbveszklyes, ez6rt
tomtny NH4Cl 6s KN02
oldatkeverbk melegitk-
sevel hllitjhk elo.)

b) ipari: a cseppfoly6sitott le- kalcium-foszfhtb61 t s kvarchomokb61 (oxigen-

vego desztillaci6j?j8val mentes ttrben) hevitve, sztn jelenltteben:
Ca3(P04)2 + 3 Si02 = 3 CaSi03 + P205
2 P205 + 10 C = P 4 + 10 CO
Felhasznalhs: indifferens ghzkCnt, elemi allapotban a voros foszfort gyufagyarthsra
ammbnia, salttromsav, hasznhljak
mutragya elo6llithshra
 J oxigCntartalmu
vegyiiletek
sdszeru
J nitridek
kovalens
- nem tiszthn ionvegyiiletek, NH3 (ammbnia) - pozitiv oxidaci6s
- pl. Li3N, Ca3N2 , NH2-NH2 (hidrazin) szhm,
- vizzel azonnal hidrolizhlnak: - 1. kiilon thblhzatban
Ca3N2+ 6 H20 = 3 Ca(OH)2 + 2 NH3 (oxidok, oxosavak
6s s6ik)

TulajdonkCppen az amm6nihb61, mint ,,sav7'-bbl szhrmazb s6nak

tekinthetok a fkm-nitridek.

Molekula:
- trigonalis piramis,
- dipblusmolekula,
- hidrogCnkotCsek kialakithshra kepes.

Fizikai tulajdonstigai:
- a levegonkl kisebb suriis6gu, szintelen, sdr6s szagu ghz,
- vizben kitiinoen oldbdik (szokokutkisCrlet),
- konnyen cseppfoly6sithatb 6s nagy a phrolghshoje (oka: az eros hidrogenkotesekre va16 hajlam).

KCmiai tulajdonstigai:
- a vizhez viszonyitva gyenge bhzis:

NH3 + H 2 0 NH$ + OH-,

- savakkal reaghl, pl. HC1-dal ghz halmazhllapotban is:

NH3(g) + HCl(g) = NH4Cl(sz)

(fehkr fist)
- a nitrogCn nemkoto elektronphrjhval dativ kotksre kepes, ezkrt komplexekben kitiino ligandum:
PI- [ c ~ ( N H ~ > ~ I[Ag(NH3)21+,
~+, [znO\JH3)6I2+stb.
Elofordultisa:
- szerves anyagok bomlhsi termeke (pl. trhgya),
- vulkanikus teriileteken.

Elotillittisa:
a) laboratdriumi:
ammbniums6kb61, erosebb, kev6sb6 illkkony bhzissal:

NH4C1 + NaOH = NH3 + H 2 0 + NaCI,

(Melegitessel segithetjiik el0 az amm6nia elthvozhsht.)

b) ipari:
szintkzissel elemeibol: N2 + 3 Hz 2 NH3,
koriilminyek:
- 500 "C, ami mhr eleg magas ahhoz, hogy a reakci6 sebesskge elkg nagy legyen, de mkg nem iid
magas ahhoz, hogy az egyenslily nagy mkrtekben visszatol6djkk (mivel exoterm a reakcib!),
- 25-30 MPa 6s katalizhtor; (elobbi az egyensulyt tolja az amm6niakkpzodks irhnyhba, utbbbi a
reakci6sebesdget noveli),
- az ht nem alakult nitrogent 6s hidrogknt visszavezeti a reakci6tkrbe (csaknem teljes htalakulhs).

Felhasznilisa:
- hutogkpekben (nagy parolghshoje miatt),
- tisztitbszer (vizes oldata lugos kernhathsu ks illkkony is; szalmibkszesz),
- analitikai reagens (bhzikus 6s komplexkkpzo),
- miitragya, mutrhgyagyhrths (pktis6).

S6i:
- amm6niums6k (pl. szalmihks6 - NH4Cl).
- Az amm6nia gyenge bhzikusdga miatt az ammbniumionok savasan hidrolizhlnak. (Az anion m6-
dosithatja az oldat kemhathsht: pl. az amm6nium-acetiit oldata gyakorlatilag semleges, az amm6-
nium-karbonhtk lugos kkmhathsu!)
- Az amrn6niums6k kiilonbozo homerskkleten es kiilonbozo m6don elbomlanak:

NH4C1 + NH3 + HCl

(NH4)2C03 + NH3 + C02 + H 2 0
NH4N03 + N20 + 2 H20 (redoxireakci6 is),
NH4N02 + N2 + 2 H20 (redoxireakci6 is),
(NH4)2Cr207 + N2 + C1-203 + 4 H20 (redoxireakci6 is),
4 NH4C104 + 2 N2 + 4 HC1 + 6 H20 + 5 0 2 (redoxireakci6 is),
 A nitrogen Oxidok Oxosavak
oxidacios szama Sbik

+ 1 (formalis) N20 (dinitrogin-monoxid, kijghz)

\
/N=N=o,
\

- szintelen gaz,
- vizben gyakorlatilag nem oldbdik,
- altatbszer (klinikai felhasznhlas).
+2 NO (nitrogin-monoxid)

IN=o]

- szintelen gaz,
- vizben gyakorlatilag nem oldbdik,
- igen reakcibkkpes: 2 NO + 0 2 = 2 NO2
(levegon kozonsCges koriilmenyek kozott
azonnal megbarnul),
- dimerizacibra (N204) kepes,
- komplexkepzo (pl. nitrit- 6s nitration ki-
mutatasa a nitrozo-vas(I1)-szulfat prbba-
val)
+3 N203, (dinitrogin-trioxid) HN02 (salt?tromossav) ,
nitritek (NOT):
- csak alacsony homersekleten stabilis, - csak hig vizes oldatban letezik, - stabilisabbak, kevksbk bom-
- egszinkek folyadek, - gyenge sav, lekonyak, mint a sal6tromos-
- elbomlik -10 "C foliitt: - bomlkkony sav (az alkali-nitritek a nitra-
N203 '-- NO2 + NO, (diszproporcib: 3 HNO2 = FINO3+ 2 NO + H20), toknS1 is stabilisabbak):
- a vizzel reakcibba lep: - redukhlb hatisa: pl. KMnOcot (kozben nitratti oxi-
N2O3 + H 2 0 = 2 FINO2 dilbdik), hevites
NaN03 NaN02+1/202
(a saletromossav anhidridje). - oxid916 hatasa: pl. I-, H2S-t (kozben NO-da redukC
lbdik).
 Az oxigbntartalmu nitrogbnvegyiiletek htalakithsa egymhsba
"-

ipap: N2, H2
szintkzis , oxidhcib , NO, H20

1
NO2
levego

-J
I
HNo3
+ H20,02

NH4N03 (a pttisb hatbanyaga)

bvatos hevitts

laboratbrium:
N2

CU+ HN03 kb. OW%-os

HNo3
, NO ha 1 +NH$

+jess
viz
,H N O ~ +OH- , NO5 (nitritek)

[+H2O+O2 , HNO3 +OH- NO? (nitriitok)

1I + P20s (vizelvonls)

N205

A FOSZFOR VEGYULETEI

- kovalens (pl. pH3, foszfin), - benniik a foszfor oxidSci6s szama

- s6szerii (pl. Ca3P2), pozitiv,
- a s6szerii karbidok reakcibja vizzel: - oxidok, oxosavak Cs s6ik (1. kiilon)
Ca3P2 + 6 H 2 0 = 3 Ca(OH)2 + 2 pH3
 A fontosabb oxigkntartalmu foszforvegyiiletek

Oxidaci6s szhm Oxid Oxosavak

orto- piro- meta-
+3 p203 H3P03 H4P205 HP02
difoszfor-trioxid
(molekulakCplet: foszforossavak
p406)
-

s6ik: foszfitok

/- Ql
\o,
+5 p205 H3P04 H4P207 HP03
difoszfor-pentaoxid .
(molekulakkplet: foszforsavak
6
'' p4010)
I

s6ik: foszfhtok

\o,

Az azonos oxidhci6s szimu foszfort tartalmaz6 oxosavak szarmaztathsa egymhsbol:

-H20
2 H3PO4 H4P207

difoszforsav (pirofoszforsav)

-H20
H3P04 HP03
metafoszforsav

(HP03), (polimer)
 A difoszfor-pentaoxid:
- fehkr szinu, szilhrd anyag,
- a kknsavnhl is erosebben higroszkbpos
- (ghzok szhrithshra es vizelvonb szerkknt, pl. N205 eloalli-
thhra lehet hasznalni),
- a vizzel reagbl, a leveg6 nedvessCgtartalmht megkotve is elfolybsodik:
P205 + H 2 0 = 2 HP03
P205 + 2 H 2 0 = H4P207
P205 + 3 H 2 0 = 2 H3P04
A foszforsav (ortofoszforsav):
- szintelen, kristalyos anyag,
- erosen higroszkbpos, a levegon gyorsan elfolybsodik,
- a vizzel minden arhnyban elegyedik (hidrogknkotksek!) (kb. w = 85%-os oldatht hozzhk forgalomba),
- kozkperos sav, harom lkpesben disszocial; a ~~024- mAr igen gyenge sav,
- bar a foszfor oxidaci6s szhma benne maximhlis, igen stabilis, nem oxidalb hathsu vegyiilet,
- nem mkrgezo, ezert szorpok savanyitiisiira hasznhljhk,
- az 610 szervezetben nagy szerepe van a biokkmiai folyamatokban (kiilonbozo"foszfhtkzterek: koz-
tes termekek, nukleozid-mono-, di- ks trifoszfatok).

Az ortofoszforsav s6i:
a) szabhlyos s6k:*
- fosgatok (ortofoszfhtok: PO$);
- az alkali-foszfatok kivktelkvel rosszul oldbd6 vegyiiletek (,,csapadekok"), altalaban feherek, il-
letve a kationt61 fiiggo sziniiek (kivetel: Ag3P04 - shrga szinu),
- az alkhlifkm-foszfatok lugosan hidrolizhlnak,
Na3P04 - trinatrium-joszfbt vagy trisb, lugos hidrolizise miatt mosogatasra, ezen kiviil vizla-
gyitasra (1. 112. old.) hasznhljhk,
- ismert asvcinya: Ca3(P04)2- foszforit, Ca5(P04)3F- fluorapatit.

- hidrog6nfoszfatok ( ~ ~ 0 3 ks- )dihidrogCnfoszfhtok (H2P04),

- az alkhlifkm-vegyiiletek vizben j61 oldbdnak, vizes oldatuk gyengkn lugos ( ~ ~ 0 3 -illetve
), gyen-
gkn savas (H2P03) kkmhathsu; pH-kiegyenlito, un. pufferoldatok kkszitkskre hasznhlhat6k,
- az alkhlifoldfkm-vegyiileteka szabhlyos foszfhtoknhl nagyobb mkrtekben old6dnak; igy pkldhul a
rosszuloldbd6 foszforitb61, eros sawal, vizben jobban old6db foszformutrhgyhk allithat6k elo.
Ptldaul a szuperfoszfht:

- a p- es d-mezo fkmei a foszfhtjaik 6s hidroxidjaik oldhatbshgiit61 fiiggoen altalhban kiilonfkle

bcizisos sdk formajaban valnak ki; az eziist-foszfat oldhatbsaga viszont olyan kicsi, hogy eziist-
nitrat-oldatb61 NaH2P04, Na2HP04 es Na3P04-oldat hathsara is sarga Ag3P04-csapadek valik
le (a csapadtk feletti oldat pH-jhnak vizsghlata jb analitikai lehetoskget n$jt a kiilonbozo fosz-
fationok azonosithsara).

* Szabrilyos sdnak nevezziik a savbbl szhrmazb hidrogknmentes anionokat tartalmazb vegyiileteket.

** A savanyu s6kban hidrogkntartalmfi anion van. A savanfi sb kifejezks nem utal a vizes oldat kkmhathha.

104
 5. A szCncsoport elemei Cs vegyiileteik
A SZEN ES A SZIL~CIUM

SzCn Szilicium
GyCmhnt Grafit
VegyCrtCkelektronok: n sZp2
Halmazszerkezet: atomrhcsos reteges atomracs gyemhntrhcsu
(szabhlyos tetrakderes) (a rktegeken belul 3-3
szigma kotCs; delokali-
zhlt elektronok);
standardhllapotban ez a
stabilisabb mbdosulata

Fizikai tulajdonshgok: htlatsz6, nagy fCny- htlhtszatlan, szurkksfe- vilhgos sziirke, fCme-
torokepesskgu kete (ok: delokalizhlt sen csillog6
elektronok)
igen magas op. igen magas op. a szknCnC1 alacsonyabb,
(3727 "C) de magas op. (1410 "C)

igen kemkny puha, a papiron nyomot igen kemkny

hagy (a rCtegek elcsusz-
tathat6k egymhs mellett)
szigetelo vezeto fklvezeto, a szennyez6
(ok: delokalizalt sek (pl. As, B) erosen
elektronok) megnovelik a vezeto-
k6pessCgCt

gyakorlatilag nincs old6szeriik

Kkniai tulajdonsagok: 1
hltalhban nehezebben konnyebben reakci6ba nem thl reakcibkepes,
viheto reakci6ba:
I
lC:
de a fluorral, magasabb
homCrsCkleten a tobbi
halogknnel, oxigennel,
C + O2 = C02 szknnel is reaghl.
c+co2 = 2CO
feltcircisa:
C + H20(g) CO + H2
(vizghz, szintCzisghz) Si + 2 NaOH + H20 =
= Na2Si03 + 2 H2
magas homkrskkleten sok elemmel kkpes egyesiilni.

Elofordulhs: olyan teriileteken, ah01 egyes teriileteken kris- elemi hllapotban nem
nagy nyomhson (leve- thlyos hllapotban fordul elo
got61 elzhrtan) kialakul-
hatott az elpusztult Clole-
nyek szenesedkse sorhn

nagyobb mennyistg- vegyiileteiben (kvarc,

ben im. amorf szenek szilikhtok) a foldkereg
formajhban, mikrokris- mhsodik leggyakoribb
thlyokban (1. kulon) eleme
vegyiileteiben (CO2, karbonhtok, szerves vegyiilet)
 I SzCn I SziIicium 1
1
GyCmhnt Grafit
I
~lghlliths: nagY nyomhson grafit- kvarcb61 redukcioval
b61 (termitreakcio):
Si02+2Mg = 2 MgO + Si
Felhasznalhs: ekszer, iivegvhghs, le- elektrbd, tkgely, ceruza, fknyelem, tranzisztorok,
mezjhtsz6tii, fiir6fejek atomreaktorban is integrilt iramkorok, ot-
vozetekben (savi116sig)

Amorf szenek
- Tulajdonkeppen mikrokrist6lyos grafitnak tekinthetok.
- E16cillitcEsuk: szkntartalmu anyagok (levegoto1 elzhrt tCrben tortCno) hobonthsival.

- Eredetiik:
a) termiszetes:
- kiilonbozo szenesedesi B l l a p o ~szenek (tozeg, lignit, barna Cs fekete koszCn).
- Ezek elemi szknen kiviil fontos szerves vegyiileteket 6s egyeb (,,szennyezo") anyagokat is tar-
talmaznak.
b) mesterskges:
- a termkszetes szenek szhraz desztill8ci6javal kepzodo kohz,
- a foldgaz hhgontzisakor kkpzodo gcizkorom,
- novenyi eredetii pl. a fa szhraz lephrlhsa sorhn kkpzodo faszin,
- allati eredetii pl. a csontszkn, a virszin, htisszin.
Ezek csaknem tiszta elemi szenek, szerkezetiik por6ms, lyukacsos, fajlagos feluletiik nagy (nagy ad-
szorpci6s kkszseg).
- Felhasznalcisuk:
- tiizeloanyag (koksz, faszkn),
- redukhl6- Cs otvozoanyag (koksz a vasgyirtasnhl),
- adszorbens (a legnagyobb fajlagos feliiletii, un. aktiv szin).

Karbidok Halog6ntartalmziak Oxigkntartalmu szervet-

(molekularcicsosak) len szinvegyiiletek
- sbszerzj:karbidok: - halogknvegyiileteik: oxidok, oxosavak es
pl. CaC2 ,A1403, kat. s6ik 1. kulon
CaC2 + 2 Hz0 = Ca(OH)2 + C2H2 CS2 + 2 C12-+ CC14 + 2 S
A4C3 + 12 H20 = 4 Al(OH)3 + 3 CH4
(eloillitis: szintCzisse1 vagy az CH4 + 4 C12 +CC14 + 4 HC1
adott f6m oxidjib61 6s szenbol),
- kovalens karbidok:
a) atomrcicsosak: pl. bor-karbid
b) rnolekularcicsosak:
szknhidrogenek
r
A szCn oxigCntartalmu, szervetlen vegyiiletei

Szkn-monoxid Szkn-dioxid
Molekula: 1 CEO 1 \o = c = 0)
/

- az oxigtn a donor a dativ ko- - apolhris molekuliiju (gyakor-

tksben, latilag teljesen szimmetri-
- AEN =1,0 mCgis gyakorlati- kus)
lag apoliris molekula (a da-
tiv kotes csokkenti az oxigen
elektronsuriisCgCt).

Fizikai tulajdonsiigok: - szintelen, szagtalan g9z - szintelen, szagtalan, a Ie-

Kemiai tulajdonsagok:
vegonel nehezebb ghz
- nehezen cseppfoly6sithat6 - konnyen kondenziilhat6 szS-
(kis molekulatomeg, gyakor- razjegge (-78 "C)
latilag apolhris)
- vizben gyakorlatilag nem 01- - a vizzel kemiai reakcidba
d6dik lep, igy viszonylag j61 old6-
dik (sz6nsav keletkezik)
- egheto gaz: - az tgtst iltaliiban nem tap-
2 C 0 + 0 2 = 2 C02, Ialja, de pl. az ego magnezi-
- sok anyagot kCpes (magas ho- um folytatja benne az egeskt,
mCrsCkleten) reduk6lni: mert redukalja a szenet:
Fe203+ 3 CO
P2O5+5COe2P+5CO2
---2 Fe + 3 CO2
2Mg+C02=C+2Mg0

- vizzel nem reagal, de nagy - vizzel szensav kepzodese

nyomason, magas homer- kozben reakci6ba lkp:
skkleten lugoldatban 0ld6- C 0 2 + H20 H2C03
dik:
CO + NaOH -+ HCOONa (Ennek megfeleloen lugolda-
Na-formiat tokban karbonatok es hidrogen-
karbonatok kepzodese kozben
old6dik.)

- komplexkepzo sajiits&$
(a szkn dativ kMksre kCpes:
dm-karbonilok, [Fe(C0)5])
~lettanihatas: - sulyos mereg (a hemoglobin- - a fotoszintkzishez kis kon-
hoz irreverzibilisen kotodik centr6ci6ban ntlkiilozhetet-
- komplex) len,
- nagyobb koncentrhci6 iiveg-
hhzhathst okozhat (kornye-
zetszennyezes!),
- a levegoben 10 VN%-ban
mhr eszm6letveszt6st okoz

ElofordulSs: - szenek tokkletlen Cgese so- - az 610 szervezetek disszimi-

ran kCpz6dik 1Bci6s folyamatai termelik,
- szCntartalmh anyagok eltii-
zelkse soran is ktpzodik
 (A C02 a szknsav anhidridje)
(A co a hangyasav anhidridje) - szkn egettsevel

b) ipari C& + H20(g) C 0 + 3 H2 - szkn kgetesevel,

- szentartalmu anyagok (szen-
C + H2O(g) CO + H2 hidrogtnek) Cgetksevel,
- karbonhtok hobontashval:
C + C02(g) ---- 2 CO CaC03 -+ CaO + C02
Felhasznblas:

-
-
-
CO + C12 -
reduki16szer,

coc4
foszgCn
(harcigiz),
szerves vegyiiletek szintCzisCre
- hut& cClokra (sziirazjeg),
egyCb vegyiiletek eloillitisa: - sz6dagyirtis, karbamidgyirtis

(mubenzin, metanol stb.)

- dip6lusmolekulaju,
- csak hig vizes oldatban ICtezik,
- gyenge sav,
- bomlkkony vegyiilet:
H2CO3 = C02 + H20
- felhaszn6lbsa: szbdaviz,
- sdi: karbonatok Cs hidrogen-
karbonatok

a) szabhlyos s6k:
- karboniitok ( ~ 0 3 - ) ,
- a sztnsavnhl j6val stabilisabbak,
- az amm6nium-karbonht Cs az alkilifbm-karbonhtok vizben j61 oldbdnak, vizes oldatuk - a karbo-

-
nationok hidrolizise miatt - lhgos kkrnhatasu:
CO~- + H20 HCOj + OH-
HC07 + H20 H2CO3 + OH-
- a femion polariz616 hatAsht6l fiiggoen a tobbi fbm-karbonht vizben tobbe-kevesbe rosszul old6d6
vegyiilet (,,csapad6kV):CaC03, MgC03 stb. Egyes fkmek hidroxidjainak es karbonitjainak oldha-
t6sBga olyan, hogy a lugos alkilifkm-karboniit-oldatb61 bcizisos s6kCnt csap6dnak ki. PCldiul:
CuC03 . CU(OH)~,
- bomlekonyshguk a femion polariz816 hatisht61 fiigg:

MgC03 = MgO + ~ 0 2 (540 "C koriil)

CaC03 = CaO + C02 (880 "C koriil)
SrC03 = SrO + C02 (1270 "C koriil)
BaC03 = BaO + C02 (1360°Ckoriil).
(Az alkalifem-karbonhtok termikus stabilitasa nagyobb.)
b) savanyu s6k:
- hidrogknkarbonatok (HC07).
- Az alkalifem-hidrogknkarbonhtokvizes oldata gyengkn lugos kkmhathsu:

HC03 + H20 -- H2CO3 + OH-.

- Bhr az alkhlif6m-hidrogknkarbonatok vizben oldbdnak, azonban a NaHC03 oldhatbshga vi-
szonylag kicsi, igy telitett NaCl-oldatb61, szen-dioxid 6s (a szknsav protonleadhsht elosegito)
amm6nia egyideju bevezetesevel NaHC03-csapadkk valaszthat6 le (Solvay$.2le szbda~hrths):

Na' + HC07 NaHC03.

- Az alkalifkm-hidrogenkarbonatokmar kb. 150 "C folott szabhlyos karboniitokka alakithat6k:

- Az alkalifoldfkm-hidrog6nkarbonatok vizoldkkonyshga nagyobb, mint a szabhlyos karbonh-

toke. Szen-dioxid hathshra a szabhlyos karbonhtok feloldhat6k. Ez megy vCgbe a termkszetben
mkszkobarlangok k6pzodksekor is:

- Az alkhlifoldfkm-hidrogknkarbonhtoktermikus stabilithsa mCg az alkhlifem-hidrogknkarbonh-

tokCnhl is kisebb, igy vizes oldatb61 egyszerii forralassal kicsaphat6k (Id. cseppkok6pzodes, te-
hskannhban es kazhnokban az 6n. vizko kkpzodkse):

- magnezit (MgC03), dolomit (MgC03 . CaC03), mkszko vagy mhrvhny (CaC03),

- malachit [CuC03 . Cu(OH)2], vaspht vagy sziderit (FeC03), cerusszit (PbC03), sziks6 (Na2C03).

- NaHC03 (sz6dabikarb6na): gyomorsav megkotkse, sutoport helyettesito,

- CaC03 (mkszko, mhrvhny): kpitoipar, mtszeget6s,
- Na2C03, illetve Na2C03 . 10 H 2 0 (sz6da): szappan- Cs iiveggyhrtas,
- 2 PbC03 . Pb(OH)2: fehCr festCk elohllithshra,
- O\JH4)2CO3(szalalkhli): sutoporkent.
 szilicidek oxigintartalmzi vegyiiletek

- fimekkel femes jellegu, sziirkes szinu szilicium-dioxid, kovasavak, szilikhtok

vegyiileteket kepeznek: szilikonok 1. kulon
pl. 2 Mg + Si = Mg2Si
(ez a szilicium elohllithshnak mellkktermkke is),
- a fkm-szilicidek koziil a d-mezo fkmei viz- 6s
savhllbk, a kis EN-u fkmek azonban savban
oldbdb vegyiiletek:
pl. Mg2Si + 4 HCl = 2 MgC12 + SiH4,
- atomrdcsos szilicidek: pl. szilicium-karbid (Sic),
- molekularhcsosak: pl. SiH4 (szilan),
SiH3-SiH3 (diszilan),
- illetve szilanok jbval reakcibkepesebbek, mint a
sz&nhidroginek. Pkldaul:
SiH4 + 2 0 2 = Si02 + 2 H20.

A szilicium oxigCntartalm6 vegyiiletei:

a) oxidok: Si02
'

- szilicium-dioxid,
- atomrhcsos: Si04-tetrakderek a ricsban,
- a Si04-tetrakderek egymhshoz va16 viszonya alapjhn hhrom polimorfm~dosulatavan: kvarc, tri-
dimit, krisztobalit.
- kvarc: szintelen, kristhlyos anyag, magas olvadhspont~j(1700 "C), atengedi az ultraibolya sugara-
kat (kvarclhmphk uvegeit keszitik belole), vhltakoz6 elektromos tkr hatashra periodikusan t a p 1 6s
osszehuzbdik (pulzhl, igy ultrahang elohllithshra alkalmas).
- kvarciiveg: a megolvasztott, majd gyorsan lehutott szilicium-dioxid, igen kicsi hothgulhsu (ezkrt
hoallb laboratbriumi edknyek elohllithshra alkalmas),
- igen ellenallb, kozonsCges koriilmknyek kozott csak a HF-oldat kCpes reagalni vele:
Si02 + 4 HF = SiF4(g) + 2 H20,
SiF4 + 2 HF = H2[SiF6]
- magas homkrsekleten NaOH-dal, illetve Na2C03-tal omlesztheto meg (felthrhs):
Si02 + 2 NaOH = Na2Si03 + H 2 0
Si02 + Na2C03 = Na2Si03 + C02
- felhasznalas:
- kvarclhmphk iivegei (kvarcuveg),
- ultrahang elohllithsa (kvarc),
- kvarcbrhkban,
- uveggyhrths,
- szilicium-elohlliths (Mg-mal),
- Ckszerkknt (szennyezett SO2: ophl, jhspis stb.).

b) oxosavak:
- H4Si04 - ortokovasav,
- H2Si03 - metakovasav,
- tovabbi vizvesztessel (1. metafoszforsav 103. old.), kulonbozo tkrszerkezetii izopolikovasavak
(gyiiriis, lhnc- Cs tkrhalbs szerkezetii szilikhtok) vezethetok le,
- el6'rillitasuk: vizoldekony szilikhtok (pl. Na2Si03) savval torteno reakcibja soran elobb metakova-
sav, majd abb61 a kulonbozo izopolikovasavak keletkeznek (Attetszo kolloid gkl, fehkr csapadkk).
c) szilikaitok: Na2Si03 (vizuveg)
- vizben oldbdik, vizes oldata Iugos kkmhathsfi (hidrolizis),
- ragaszt6kCnt hasznaljhk.

Atermkszetben elbyorduld szilikatok kulonbozo szerkezetii (rktegracsos vagy t6rhh16s) vegyiiletek: pl.
csillhmok, foldphtok, agyag, zeolitok, kaolin).

d) uveg:
Si02 (sziliciumiiveg) vagy B203 (bbriiveg) mint hhlbzatalkotd oxid, 6s kulonbozo fkm-oxidok, -kar-
bonatok mint halbzatmbdositdk osszeolvasztishval, majd lehutes6vel kkpzodo, sajhtos szerkezetii, es
a ha16zatm6dosit6 oxidokt61 fiiggo tulajdonsigu anyag. A szilikht vagy borht-alapvhzat a rhcs uregei-
ben a negativ toltCsu oxig6nvegekhez koordinh16d6 kiilonbozo femionok m6dositjhk. Ezzel kiilon-
bozo hoh116, savhll6 stb. uvegek hozhat6k letre.

e) szilikonok:
Olyan muanyagok, amelyekben ugyancsak -Si-0-Si-0- kotesek talalhatbk, de a sziliciumatomok-
hoz kulonbozo (R) szerves oldallhncok kapcsolbdnak. Lhncpolimerek vagy tkrhal6sak, igy kulonbozo
tulajdonshgu anyagok jonnek letre. (Szilikonolajok, -zsirok, -gyantiik, -gumik, (1. 189-1 90. old.)

6. Szervetlen kkmia a kornyezetiinkben

Tengerviz:
w = 3,5-4,0% NaC1-ot tartalmaz

i s tartalmaz~kulonbozokationokat (pl. K', ~ a ' , ca2+, Mg2', esetleg ~ e stb.)

~ ' es anionokat (pl. Cl-,
s2-, ~04-stb.).
Esoviz: csak a levegoben beleoldbd6 ghzokat (C02, 02, N2, NH3, esetleg SO2, NO2) tartalmaz.

KemCny viz
- gyakorlati szempontb61 fontos, befolyhsolja felhasznhlhat6saght,
- ebben:
- a szappan nem habzik (a szappan anionjaival csapadkkot kkpez),
- forralhskor vizko, kazhnko vhlik ki (pl. aut6k hutovizek6nt nem cklszerii hasznhlni),
- a bab fozbsekor nem puhul meg benne,
- oka: az kdesvizben is elofordul6 ca2' es Mg2'-ionok (a legkemknyebb vizek a karsztvizek).

A vizkemCnysCg tipusai

vailtoz6 ailland6

- forralhssal megsziintetheto, - forralassal nem sziintetheto meg,

okozbja: azok az alkhlifoldf6m-ionok, - okozbja: az osszes tobbi oldhat6
amelyekre az oldatban hidrogen-karbonht- kalcium- 6s magneziums6 (pl. szul-
ionok jutnak fatok, kloridok, nitrhtok stb.)
- a forralds hatasa:

Ca(HC03)2 % CaC03 + H20 + CO2

( Akalcium- 6s a magnkzium-karbonht
 A dzkem&nysCgmCrtCke:
tobbfkle un. kemkn~segifokban adhat6 meg. PBld6ul: I kemdnysggi fok ( O N K ) : 1 dm3 vizben
10 mg c~O-daleg~enerteku(azonos anyagmennyiskgii) kalcium- 6s magnCziumiont jelent.

Vizlhgyithsi eljhrhsok:

a) desztillbcid:
mely sortin az osszes (nem illtkony) oldott anyag a desztillacibs maradekban lesz.

- forralassal: csak a vBltoz6 kemCnysCg sziintetheto meg (illetve csokkentheto le nagy mCrtkk-
ben, hiszen minden csapadCk kis mCrtCkben oldbdik),
- kkmiai anyagokkal: olyan vegyszerekkel, amelyek a kalcium- 6s magnkziumionokkal vizben
rosszul old6db csapadekot kepeznek, Cs kozben nem rontjhk a viz minosCget [pl. trisbval
(Na3P04), sz6dhval (Na2C03)]:

3 ca2+(aq) + 2 Na3P04(sz) = Ca3(P04)2 (az) + 6 Na+(aq)

Megjegyzdsek:
- Az ily m6don ligyitott viz nem ionmentes, csuphn alkhlif6mionokra cserelodtek a kemeny-
sCget okoz6 kationok.
- A vizkemCnys6g a csapadkkok kismertkku oldhat6siiga miatt nem csokkentheto 0-ra.

c) ioncserklo"eljhrbsok:
- A kemeny vizet fin. ioncserdlb'gyantbn vezetik At, ah01
- a kemCnysCget okozb ionok megkotodnek, es a gyanthn kotott mas ionok jutnak helyettiik a
vizbe.
- Ma mar gyakorlatilag tiszta H20 Allithati, el6 vele: kationcser61ovel a fkmionok H+-ra, anion-
csertlovel az anionok OH--ra cserklhetok.
- A gyanta szerkezete: tkrhhlbsak, igen elterjedtek az agyagasvhnyok (pl. permutitok), amelyek-
nek negativ toltesu ,,szilikit vkgzodkseik" koriil kotodnek meg a kationok.
- A gyanta regeneralha: kis mennyiskgii, tomtiny oldattal, amely az eredeti ionokat nagy kon-
centrAci6ban tartalmazza, 6s az egyensuly torvenyei alapjhn ,,leszoritjiik" a kemeny vizbol meg-
kotott ionokat.

Mutrhgya:
Olyan vegyipari termCk, amely p6tolja a novenyek sziimira a talajb61 hianyzo biogen elemeket. [P6-
tolhatja a talajba vagy permetezessel kozvetleniil a novknyekre (pl. levkltrhgyaz8s)l.
Leggyakrabban 6s legnagyobb mennyiskgben a nitrogent, a foszfort Cs a kiliumot kell pbtolni.

A mutrhgyhzhs kiirnyezetvhdelmi vonatkozhsai

- A mutrhgyanak olyannak kell lennie, hogy azt a noveny felszivhassa,
- vagyis vizoldekonynak kell lennie.
- Avizben j61old6db vegyiiletek azonban igen gyorsan kimosbdhatnak a talajbbl, 6s
- a termeszetes vizekbe keriilve kornyezetszennyez6st (eutrofizhcibt) okoznak, ezCrt
- ma mar a lehetoskgek szerint inkhbb olyan miitrhgyhkkal dolgoznak, amelyek vizben kevesbk 01-
dbdnak, Cs a talajban (pl. a bakteriumflbra hathshra) fokozatosan, mindig kis mennyiskgben oldbd-
nak es valnak a novtny sziimira felszivhat6vS.
NChainy gyakoribb mutraigya
a) nitrogknmutrdgyak:
- pktisd: NH4N03 (hat6anyag) es meszko (kb. w = 40% adalek) keverkke.
- A mkszk6por:
- a higroszk6pos amm6niumnitrht-szemcs6k Bsszetapadhsht akadhlyozza meg,
- ezzel elosegiti az egyenletes kiszbrhst, 6s
- meggatolja az amm6niumnitrht robbanhsht,
- ammbnia (pl. levCltrhgyhzhs),
- karbamid (2 NH3 + C 0 2 + NH2-CO-NH2 + H20),
- amm6nium-nitrat, kalcium-nitrht.

b) foszformutrbgydk:
- szuperfoszfdt: a foszforit kknsavas kezelestvel (1. 104. old.) hllitjhk elo, vizben viszonylag j61
old6dik.
- CaHP04, lassabban felszivhat6, kornyezetkimClobb,
- amm6nium-foszfht: vegyes, nitrogen- 6s foszforrniitrhgya,
- Ca3(P04)2, foszforit, guano, csontliszt: a leglassabb felhasznhlhat6shgu (a gyokkrsavak oldjhk),
de igy a leginkhbb kornyezetkimC16.

c) kdlium mutrdgyak:
- K2S04, KC1, mindketto jb1 old6dik vizben.

AJilm: zselatinretegbe iigyazott ezustbromid-szemcskkettartalmaz.

A negativ kCpek kCszitCse:

- expondlds: A thrgyr61 6s kornyezetCbol a filmre vetiilo fenysugarak a film ezust-bromid szem-
cseinek egy rkszet megbontjhk:
finy fbny
AgBr > Ag + 112 Br2
1111

- el6hivds: A filmen megbontott szemcseket redukh16szerekkel (pl. hidrokinon: 1,4-dihidroxi-

benzol) tovhbb bontjhk:

reduka16szer
looooeeeeoooooood AgBr > Ag.

(Az elohivhsi idovel mCg reszben kompenzalhatjuk a rossz expozici6s idot. A reszben megbontott
szemcsek ugyanis sokkal Crzekenyebbek a reduka16szer hathshra, mint a bomlatlanok.)
 - ro&& ( f i x P b ) :A filmen bomlatlanul megmaradt AgBr-ot el kell thvolitani. Az eziist-bromi-
dot komplexkCpzovel (pl. Na2S203)oldhatjuk ki a filmbol:

AgBr + 2 S203- e [Ag(s203)213- + Br-

Ekkor ott marad sot6t folt (elemi eziist), ah01 eredetileg vilhgos volt, mivel a fkny bontotta el az eziist-
bromidot. Ah01 pedig sotet volt, ott vilhgos a kep (ez a ,,forditottshgWjelenti a kkp negativsbgit).

A pozitiv kCp kCszitCse

A negativ kCpet (filmet) fknnyel viligitjbk At. A negativ film moge helyezett fknytrzkkeny lemezen
most ott bomlik el ezust-bromid, ah01 a negativ filmen nincs eziist, vagyis ah01 az eredeti ktpen so-
tCt volt. Igy az elohivhs sorin 6s a rogzitks uthn a k6p megfelel az eredeti kCpnek. (A pozitiv kkp kk-
szitksCt termtszetesen nagyitiissal is ossze lehet kotni.)

Szines kCp kCszitCse:

A szines filmen az ezust-bromid szemcsCi tobb, kiilonbozo hullhmhoss~shgu(azaz szinu) fknyre er-
zkkeny rttegben talhlhatbk, igy megfelelo eljhrhssal minden egyes szinkomponens kulon-kiilon jele-
nitheto meg a kkpen.

- NaCl: ktelizesito, tartbsitbszer,

- KI vagy NaI: j6dozott s6 kCszitCse (j6dhibnyos vizek esetCn, a pajzsmirigy-elCgtelensCg kivCdksCre),
- NaBr: nyugtat6,
- gy6gyvizek: H2S, karbonhtok, hidrogknkarboniitok, hashajt6 hathsu anyagok (Na2S04, MgS04)
- gy6gyszerek: pl. Al(OH)3-ot gyomorfekkly ellen,
- NaHC03: savmegkoto szerkknt, illetve sutopor helyett hasznhljhk,
- (NH4)2C03: sutoporktnt (szalalkhli),
- KA1(S04)2.12H20: tims6, verztscsillapit6 (savas hidrolizis miatt osszehuz6 hathsu).

- CaC03: mkszko, marvhny,

- CaO, Ca(OH)2: kgetett Cs oltott mksz (megkotese: Ca(OH)2 + C 0 2 = CaC03 + H20),
- Si02: homok,
- CaS04 . 112 H20: egetett gipsz (megkotese: kristalyvizfelvktel),

- festkkek, tinthk: pl. PbS04, FeS04

- rezkarcok kkszitese: rez Cs tomeny saletromsav,
- rez marathsa: Cu + 2 ~ e = ~cu2++ + 2 ~ e (integrhlt
~ + bramkorok).
 1. Szerkezet, elnevezbs, izombria

szerkezeti kbplet
A molekulaban lev6 kiilonbozo A molekula szerkezetkt (is)
atomok szhmat adja meg. leirja valamilyen kiemelt szem-
(A szerves vegyiileteknel hltalaban pont(ok) szerint.
megfelel a molekulakepletnek.)

A molekula szerkezetbnek leiraisaira szolgail6 fogalmak:

Konstitucio:
az atomok kapcsol6d8si sorrendje a molekulaban (csak a kovalens kottsek figyelembevtteltvel).

A konstitkci6t irja le a

a) konstituci6s kbplet:
amely az osszes kovalens atomkapcsolatot feltiinteti a kepletben.
Peldaul a C4H1 (egyik) konstibkibj a:
H H H
I l l

illetve a C4Hs (egyik) konstitkci6ja:

H H H H

b) atomcsoportokkal kifejezett, un. fellkonstitticids kbplet:

amely csak a szenatomok kozotti kovalens kotkseket emeli ki. (Regies elnevezkse: gyokcsoportos
keplet.)
PCldaul az elozo ket molekula felkonstitkci6s keplete:

CH3 -CH -CH3, illetve CH2 = CH -CH2 -CH3

I
c) vonalkkplet:

~onfigurhcio:

dezodCse egy-egy kozponti (szen)atom koriil.

6s --
amely a molekula szknvhziit iibrkzolja a hidrogknatomok feltiintetese nklkiil.
Az elozo kkpletek vonalhbrAja: y
a molekulaban a kovalens kotessel kapcsolbd6 atomok, atomcsoportok (ligandumok) tkrbeli elren-

A konfiguracib hbrhzol8sakor a tetraederes szerkezet miatt ki kell lkpniink a sikbbl. A vastagitott vo-
nal a papir sikja elk, a szaggatott vonal a sik mogb mutat:

E k t t molekula konstitGci6ja azonos, a sztnatomok konfiguraci6ja viszont elttr.

A ktsobbiekben littni fogjuk, hogy az im. cisz-transz izomtriinitl a kettos kottsu sztnatomokhoz kapcsolbd6 ligandumok
elrendezodtse ttr el, eztrt - tigabb Crtelemben - a kettos kottsii sztnatompdrok koriili elttr6 ligandum-elrendezodtst is
elttro konfigurici6nak nevezzdc.

Konformacio:
egy molekula kiilonbozo, egymassal kozvetleniil nem kapcsolbdo atomjainak, atomcsoportjainak
egymishoz viszonyitott terbeli elrendezodese.
Amig tehtit egy molekula konstitki6jat vagy konfigurhcibjat csak kovalens kotes felszakitas~valle-
het megvtiltoztatni, addig egy molekula konforrnhci6ja hltaliiban mar kozonsCges homers6kleten, a
homozgas energihja hatashra js megvaltozhat iigy, hogy az egyes atomcsoportok elfordulnak a szig-
ma-kotksek koriil (rothcib). (AbrBzolBsht 1. kesobb).
A konfigurbcib 6s a konformAci6 &brhzolb&rakiilonbozo tirszerkezeti kipleteket ( d)) alkalmazhatunk.
Az egyik lehetoskg a konfigurhcib fogalmhnal leirtak alapjan tortenhet.
A konstitid, a konfiguracib es a konforrnticib fogalmhnak megerteskre nezziink n6hany p6ldLt:

A k t t molekula konstitki6ja elttr, de osszegktpletiik azonos.

A ktt molekula konstitki6ja azonos, de az egyik sztnatomjuk konfigurAci6ja kiilonbozik.

 A ktt molekula konstitki6ja t s kiralithscentrumaik konfigurSci6ja is azonos, de konformSci6juk eltQo (a jobb oldali
molekula jobb oldali sztnatomja 60"-kal elfordult).

A ktt molekula konstitki6ja azono?, de az egyik sszimmetriacentrum konfigurSci6ja elttr, sot az egyik fed6 allrisu
(bal), a mhsik nyitott rillcisti Cjobb).

A tkrszerkezet hbrhzolhshnak mbik lehetoskge, hogy a molekulat a kkCt sztnatom kozotti szigma-kotes
tengelyknek irhnyhbol szemlClve rajzoljuk fel (az elozoek koziil a *-gal jelolt molekulaphrt hbrazoltuk):

az egyik fed6 bllas az egq.ik nyitott allris

(energetikailag a legkedve- (energetikailag kedvezobb az
zotlenebb konforrnhcio) elozonel)

A kor a szigma-kotks keresztmetszeti kepCt modellezi, a hozzhnk kozelebb lCvo hhrom ligandum ko-
tCsei osszeCrnek, a thvolabbiak a szigma-kotks mogiil,,16gnak ki". Ajobb oldali konformhci6 alapjhn
az is kideriil, hogy a *-gal jelolt kkpletekec (molekulakat) jobbr61 vettiik szemugyre.
(Megjegyzis: A molekula fenti ktt konformaci6ja termeszetesen a rothci6val letrejovo vigtelen sok
lehetosig kozul ket hathreset.)

Izomiria: az a jelenskg, hogy egy adott os~zegkepletnektobbfele szerkezetii molekula is megfelel.

Izomerek:
az azonos osszegkepletii, dz eltero szerkezetu mulekulak.
 KONSTITUCIOS IZOMI~RIA TERIZOMERIA (SztereoizomCria)
Az a jelenskg, hogy egy osszeg- Az a jelenseg, hogy azonos osszeg-
kepletnek tobbfkle, kiilonbozo kepletii Cs konstiti~i6jumolekulak
konsti~ci6jcmolekula is meg- abban kiilonboznek egymast61, hogy
felel. atomjaik terbeli elrendezodkse eltCr
egymast61.

A konstituci6s izomkria

Konstitzicibs izomerek:
az azonos osszegkkpletii, de eltkro konstiti~i6jumolekulak.
Peldaul a C4H10 osszegkeplethez k6t kiilonbozo konstithi6 tartozik:

A C2H60 osszegkeplet kCt kiilonbozo izomerje:

A konstithci6s izomerek jellemz6i:

Fizikai Cs kCmiai tulajdonsagaik is kiilonbozhetnek egymast61, kiilonosen akkor, ha funkci6s csoport-
juk is eltkro.

Tipusai:
a) geometriai izomkria (cisz-transz izomkria):
Az a jelensbg, amikor a molekulhban a kettos kotkst hordoz6 k6t atomhoz kapcsol6d6 ligandumok el-
rendezodese ugy tCr el egymast61, hogy konstitt1ci6juk azonos. (Ez az un. olefinizomtria.)
Ptldaul cisz-transz izomer parok:

,,cisz " ,,transz "

A leghosszabb szenlanc a kettos kotks tengelytnek ugyanazon az oldalan (cisz-) vagy az ellenkezo 01-
dalin (transz-) folytatbdik. A szakkonyvek ujabban E, illetve Z betiivel jelolik a kkt izomert. Ennek
az elnevezesnek a szabalyaival azonban e konyvben nem foglalkozunk.
Az alhbbi molekulaphrok egymhsnak nem cisz-transz izomerjei:

Konstituci6s izomerek (a bal oldali molekulinak azonban van cisz-transz izomerphrja).

Azonos molekulhk.
(Egyszeriien forditsuk meg gondolatban az egCsz moiekulht!)

A cisz-transz izomiria feltdtele:

olefinek eset6n a kettos kotest Iktesito mindkit szCnatomhoz kCt kiilonbozd ligandum kapcsolbdjon.

A cisz-transz izomiria oka:

a kettos kotCs koriil (a pi-kotCs szerkezete miatt) nincs rothcib.

Van cisz-transz izomerphrja peldhul:

Nincs cisz-transz izomerphrja:

A cisz-transz izomerpar kdt tagjhnak tulajdonshgai: eltkrnek egymhst61.

Megj'egyzend6, hogy cisz-transz izomkria elofordul a gyuriis molekulhknhl, mtg a paraffinoknhl is, de ezzel a kozCpisko-
lai tankonyvek nem foglalkoznak. Az 1,2-dimetil-ciklopropin molekulhjhban pCldhu1 a kCt metilcsoport a gyurii azonos
(cisz) vagy ellenkezo (transz) oldalhn hllhat. E kCt szerkezet egymhsba konformhcib mozghsokkal nem hozhat6:
b) optikai izomCria:
Az a jelenskg, hogy azonos konstilici6jh, kiriilis molekulhk halmazai a sikban polarizhlt feny rezgksi
sikjht kiilonbozo iriinyban elforgatj&.
Kirailis molekula:
Olyan molekula, amelyiknek tiikorkkpe nem onmaga. A kirhlis molekula tiikorkkpe nem egyezik meg az
eredeti, tiikrozott molekulikval, konforrnici6s mozg8sokka1, elforgatassal nem hozhatb fedesbe azzal.
AZ ilyen molekuliik optikailag aktivak, azaz a polarizilt fkny sikjht elforgatjhk.

Az optikai izomiria kialakulhshnak lehet6se'gei:

1. Egy vagy tobb nkgyligandumos szknatom koriil valamennyi ligandumnak kiilonboznie kell. (Mhs-
kiilonben egyszerii forgatassal fedksbe hozhat6 a kkt molekula, vagyis ugyanarr61 a vegyiiletrol
van sz6.)
- PCldhul kirhlis a CHClFBr, mert a

esetkn a kkt molekula csak ugy lenne fedksbe hozhat6, ha kCt ligandumot - a kovalens kot6se-
ket (gondolatban) felszakitva - kicserklnenk valamelyik molekulhban. A molekula egyszerii
forgathshval nem tudjuk mindegyik ligandumot fedCsbe hozni:

- Pkldhul nem kirhlis (akiralis) molekula a CH2C1Br, mivel a molekula tiikorkkpe onrnaghval
egyezik meg, a ligandumok fedksbe hozhat6k:

Kiralitaiscentrum (aszimmetriacentrum):
a molekulhnak az a szknatomja, amelyhez nCgy kiilonbozo ligandum kapcsol6dik (jelolkse csillaggal).
Akiralithscentrum kkt kiilonbozo konfigurhci6jhak jelo1ksCre az R Cs az S betiit hasznhljhk. Az el-
nevezQ szabhlyai az E/Z izomtria (1. l 18. oldal) meghllapitzishhoz hasonlbak, veliik e konyvben
nem foglalkozunk. PCldhul:

Ha egy molekulhban egy kiralitascentrum van, akkor az biztosan kiralis.

Enantiomerpair:
az azonos konstitki6ju, de eltCro konfigurhcii?j6 kiralithscentrummal rendelkezo molekulhk. A k ~ t
molekula egymrisnak tukorkkpiparjo, de nem azonosak. (Kesobb lhtni fogjuk, hogy az enantiomerpk
kialakulhshnak mCg a kiralithscentrum sem feltetele.)

- kozons6ges fizikai es kemiai tulajdonsag'ai megegyeznek,

- a sikban polarizhlt fbny sikjht a ket molekula halmaza (oldatban ptldaul, 6s kiilon-kulon) ellenkezo
irhnyban 6s azonos mertekben forgatja el,
- mhs kiralis molekulhk enantiomerphrjainak ket tagjhval eltCro m6don reaghlhatnak (ennek pl. az
Cletfolyamatokban IenzimeW van nagy jelentosege).

Ha egy molekulhban tobb kiralit~scentrumvan

a) Cs az egyes kiralithscentrumokon nem teljesen azonos a ligandumeloszlhs (nincs a molekulhban
valamilyen belso szimmetria). Peldhul:

(A kulonbozo halogknatomok
biztositjhk az eltho ligandumeloszthst.)

Ekkor n darab kiralithscentrum esetCn 2n-fklekiilonbozo molekula irhat6 fel.

A fenti pCldanh1 maradva: n = 2, tehat 22 = 4 kiilonbozo vegyiilet lktezik (amelyeket most a leg-
kedvezotlenebb fed0 hllasban hbrhzolunk a konnyebb osszehasonliths c6ljhb61):

A nCgy kulonbozo molekula koziil ketto-ketto [(I)-(2), illetve (3)-(4)] enantiomerpart kCpez,
mert egymhsnak tiikorkepei, de nem hozhatbk fedCsbe egymhssal. Az (1)-(4), (1)-(3), (2)-(3)
6s (2)-(4) phrokat megfigyelve azt hllapithatjuk meg, hogy mindegyik phr esetkben valamelyik
kiralithscentrum koriili konfigurhci6 megegyezik, a mhsik pedig tiikorkkpe egymhsnak. A ket
molekula tehat nern tukorkipe egymhsnak, de nem is azonosak. Egy-egy ilyen molekulaphrt
diasztereomer-phr-nak nevezunk. A diasztereomer-pkok kozonskges fizikai tulajdonshgaikban
is elternek egymhstbl. (A fenti definicibbbl az is kovetkezik, hogy a cisz-transz izomerphrok is
felfoghat6k diasztereomer-phrnak, hiszen nem tiikorkepi phrok, de nem is azonosak.)
 A molekulhban lev6 belsb' sfbzimmetria c~6kkentia kiilijnbijz(j konJigur&ci6ks,njm&t(n kiraliths-
c g n m esetkn 2"-ntZ kevesebb tkizomer lktezik).

(Mindktt kiralithscentrum koriil hidrogtn-,

k16r-, metil- t s -CHCl-CH3 csoport van.)

(1) (2)
enantiomerphr

(3)
Az als6 kit molekula ugyan tiikorkkpe egymhsnak, de az egyik molekula megfordithsbval
fedksbe hozhatbk, tehat azonosak.
A (3) izomernek nincs enantiomerphrja (mivel tiikorktpe onmaga), igy - b6r kkt kiralithscentrummal rendelkezik
- nern forgatja el a sikban polarizhlt feny sikjht, optikailag inaktiv, tehht akircilis, Cn. mezoszrirmazdk. A (3) mo-
lekulhnak termkzetesen diasztereomer-phrja az (1) t s szinttn az a (2) molekula is.
A molekula kiralidshnak tehat nern eligsdges feltdtele a kiralithscentrumok megltte.

2. A molekula kiralithsanak nern alapfeltktele a kiralithscentrum meglkte.

Mivel a molekulhban a szigma-kotts koriili rothci6 altalhban nern ghtolt, egy molekula kulonboz6 konformacicijzi
vhltozatait (KONFORMEREK) nern tekinthetjiik izomereknek.
Pdlddul a butan ndhany konformacicija:

az energetikailag legkedvezobb egy mhsik (energetikailag nem a legkedvezotlenebbfed6

nyitott konformbci6, olyan kedvezo) nyitott hllhs, allriszi molekula
Pkldhl a ciklohexdnmolekula nthhny konformerje:

,,sztkVkonformbi6 (energetikailag Atmeneti konfomAci6 (a legkedvezot- ,,kadWkonformAci6 (valamivel kedvez8t-

a legkedvez6bb) lenebb, a legnagyobb szogfesziiltstg) lenebb, mint a ,,szCk")

A legstabilisabb, ,,szCk" konformhci6ban a hidrogenatomok (vagy bhrmilyen mhs ligandum) ketfCle

helyzetben vannak. A ,,sztk" egyenlitoi sikjaval csaknem pirhuzamos kotkstengelyu minden egyes
szCnatomhoz kapcsolbd6 egyik ligandum: ezeket ekvatorialis helyzetiieknek nevezziik.

Minden szknatom masik liganduma a fent emlitett egyenlitoi sikra tobbe-kevesbk meroleges (kicsit
diilongkl). Ezek az axialis (,,cszicsi17 helyzetu ligandumok, amelyek a molekula tengelyevel
pirhuzamosak:

A ligandumok helyzete relativ. A ,,szCk libinak" felhajthsaval 6s ,,timlajhnak" egyideju lehajtisival

~ j a b bszCket kapunk, de ebben az el026 szCk ligandumainak helyzete Cppen forditott: ami az elobb
axiilis volt, az itt ekvatoriilis es forditva.

A fenti, kulonbozo konformerek csak akkor vhlnak izomerekkk, ha a rothci6 valamilyen 0kb6l lehetetlennt vhlik.
Bdrmely molekula kulonbozo konformer vhltozatai izomerek (sztereoizomerek) lehetnek elig alacsony h6mirsikle-
ten, amikor a homozghs energihja m k nem tudja biztositani a rothci6hoz sziikskges aktivhlhi energiht. Ha a kulon-
bozo, egymhsba i t nem forgathat6 konformerek mkg tiikorkkpei is egymhsnak, akkor optikailag aktiv, kiralis mole-
kulhkr6l van sz6. Egyes esetekben a ligandumok nagyshga ghtolja meg mtg kozonskges koriilmtnyek kozott is vala-
melyik szigma-kMks koriili teljes elfordulhst, vagy a (nagyobb mtretii) molekula 16nckonformhci6ja olyan, hogy tu-
korkkpe nem hozhato fedtsbe a tukrozott molekulhval. Ut6bbiakra ptlda a jobb- t s balmenetu spirhlok kiralithsa:
Foglaljuk ossze az izomeriaval kapcsolatos ismereteinket!
7

IZOMERTA
KONSTITUCIOS I. SZTEREOIZOMERIA
eltCro (kovalens) azonos konsti~cib
kapcsol6dasi sorrend
e1te1-6konfigurhci6
geometriai izomkria optikai izomiria
pl. az olefineknil: a KIRA~ISMOLEKULA: az,, amelyiknek tiikiirkkpe
C=C kotks mindkkt nem azonos onmaghval, optikailag aktiv.
sztnatomjhhoz kulon- ENANTIOMERPAR: melyek egymhsnak tiikorke-
bozo ligandumok kap- pei, de nem azonosak. Ezek a sikban polarizilt
csol6dnak (cisz-transz) fknyt ellenkezo irinyban forgatjhk el, Cs mis kirh-
lis molekulikkal kiilonbozo modon reagilhatnak.
-
DIASZTEREOMER-PAR: melyek egymhsnak - homerseklet miatt
nem tiikorkkpei, de nem is azonosak. Kozonse- gitolt rotaci6,
ges fizikai 6s kkmiai tulajdonsagaik is kulonboz- - ligandumok miatt
nek. Optikailag lehetnek aktivak vagy inaktivak. ghtolt rotaci6,
- sajhtos lcinckonfor-
mAci6

[A thblhzatban nem tiintettiik fel a cikloparaffinok cisz-transz izomCriijht. EzeknCl egyes esetekben
egyben optikai aktivitas is megval6sul (pl. az 1,2 vagy az 1,3-dimetil-ciklohexan esetkben).]

Koznapi vagy triviais elnevezks:

A vegyiilet valamelyik tulajdonsaga vagy elofordulisa stb. alapjan torteno, hagyomanyos elnevezes.
PCldaul hangyasav, tejsav, szo1ocukor.
Tudomainyos elnevezb:
Tudomhnyosan kidolgozott logikai rendszer szerint torteno elnevezts. Ezeket eloszor 1892-ben,
Genfben egysegesitettek. Az azdta felfedezett, bonyolult szerves vegyiiletek elnevezeskt a IUPAC (In-
ternational Union of Pure and Applied Chemistry) illeszti e rendszerbe. Hazhnkban az uj szabalyok
ismerteteskol a Magyar Tudomhnyos AkadCmia gondoskodik.
A szisztematikus elnevezb alapja: a paraffin szCnhidrog6nek homolbg sora.
Homol6g sor:
Azok a vegyiiletek tartoznak egy homol6g sorba, melyeknek funkci6s csoportja azonos, azonos szer-
kezeti elven epulnek fel, es egymast koveto tagjaik egy -CH2- (metilkn) csoportban kulonboznek.
A szerves molekulaik jellemzCsCnek szempontjai:
Funkci6s csoport:
a vegyiilet tulajdonsagait dontoen befolyasol6 molekularCszlet. Pkldhul -OH, -COOH, -NH2 stb.
RendiisCg:
A szinatornok rendzkige azt jelenti, hogy hiny misik szknatommal kapcsolodik az adott szbnatom. igy
I
megkiilonboztetiin primer (pl. - CH3), szekunder (pl. - CH2 -), tercier (pl. - CH -) es kvaterner (- C-)
I I
szknatomot, ah01 a jelolt kotksek misik szenatomhoz kapcsoljhk a vizsghlt atomot.
A kiilonbozo vegyiiletek rendusige csoportonkknt vhltozb (1. az egyes vegyiiletcsoportokna1).
Egy vegyiilet annyi ertekii, ahany jellemzo funkci6s csoportot tartalmaz a molekula. PCldaul a glice-
rin haromkrtekii alkohol:

A paraffinok homolbg sorai:

metin
ethn
propan ciklopropin
butan ciklobutan
pentan ciklopentan
hexin ciklohexkn
heptiin
okthn
nonhn
dekbn
undekhn
dodekkn

hexadekan
heptadekan
oktadekan

A kulonbozo vegyiiletcsoportok (funkcibs csoportjainak) megnevezkskre az alibbi kkpzok szolgblnak:

- telitett szknhidrogenek: -An (1. elobb),
- C = C kotest tartalmazb vegyiiletek: -en,
- C = C kotest tartalmazo vegyiiletek: -in,
- aromas szknhidrogknek: az alapgyiirii molekulaja (-benzol, -naftalin),
- alkoholok: -01,
- aldehidek: -al,
- ketonok: -on,
- eterek: -6ter,
- fenolok: -fenol, -naftol stb., tehkt a kkpzo itt is -01,
- Cszterek: -at (a savmaradek uthn),
- aminok: -amin,

- amidok: pl. -amid,

- szenhidritok: -62,

- karbonsavak: -sav.
(Reszletesebben 1. az idott vegyiiletcsoportnal.)

Az elnevezks 1Cnyege:
A leghosszabb osszefiiggo (a funkci6s csoportot is tartalmaz6) szCnl9ncu molekula neve elott tiintet-
jiik fel annak egy vagy tobb - gondolatban, eredetileg odakepzelt - hidrogknatomjiit helyettesito ato-
mot vagy atomcsoportot (ligandum).

Atomcsoportok: Gyakran sziikseg van kulonbozo fin. szenhidrogencsoportok nevere (amelyeket mint
szubsztituenseket tiintetiink fel a molekula alaplincinak neve elott).
A sz~nhidrogencsoportokata molekula egy (vagy tobb) hidrogenatomjhnak elveteleve1 kapjuk. A
szenhidrog~ncsoportoknevenek kepzoje egy H elvetelekor az -il szbcska, a csoport jelolesere altalh-
nosan az R vagy a Q szolgal, igy maga a szenhidrogen R-H vagy Q-H.
 Szisztematikus nkv: Nem szisztematikus,
R--H R- (alkilcsoport) de megengedett
elterjedt niv:

CH4 -CH3 metilcsoport -

C2H6 CH3 -CH- etil

C3Hs CH3 -CH2 -CH2 - propil
CH3 -CH - 1-metil-etil izopropil (i-propil)
I
CH3

C4H 10 CH3 -CH2 -CH2 -CH2- butil

CH3 -CH2 -CH - szek-butil

1 1 -metil-propil (szekunder-butil)
CH3
CH3 -CH -CH2 -
I 2-metil-propil izobutil
CH3

CH3
I
CH3-C- 1,1-dimetil-etil terc-butil
I
CH3
C2H4 (eten) CH2=CH- etenil vinil
3 2 1
C3H6 (propen) CH2 = CH -CH2 - 2-propenil allil

CH2=C-
I 1-metil-etenil izopropenil
CH3

CH3-CH=CH- 1 -propenil

Ar-H Ar- (arilcsoport)

C6H6 (benzol) C6H5- fenil

C6H5-CH3 C6H5-CH2 - benzil (aralkil csoport)
(toluol)
Ha a molekulhr61 tobb hidrogknt szakitunk le, akkor az elnevezes m6dosul. Peldhul:
-CH3
metil

-CH2 -CH2 -
etilen

Pkldhk a vegyiiletek elnevezCsCre:

1.

nev: 2,3,3-trimetil-1 -butan01

a) Az alapmolekula a nCgy szknatomot tartalmaz6 sz6nhidrogtnbol (buthn) szhrmaztathat6 alkohol (buta-
nol), melynek a Ihnc vtgCn (azaz elej6n) van a funkci6s csoport, vagyis az elso szenatomon (I - butanol).
b) A molekula hhrom metilcsoportot tartalmaz ligandumkknt. A szknlhnc szhmozasa a funkci6s csoportt61
kezdodik, igy egy metilcsoport a 2., ketto a 3. sz6natomon talhlhat6. Erre utal a 2,3,3-trimetil elotag.
2.

CH3 -(CH2)7
/c=c\ (CH2)7-COOH

nev: cisz-9-oktadec~nsav(trivihlis nkv: olajsav)

a) Az alapmolekula 18 szknatomot tartalmaz6 karbonsav: oktadekhnsav lenne, de a C=C kotCs miatt
oktadecknsav.
b) A kettos kotks helyCt a funkci6s csoporttdl (-COOH) kezdve megszhmozott szknlanchnak a 9. sz6n-
atomjhval adjuk meg, amely a kettos kotCst hordozb atomok koziil a kisebbik sorszhm~.A molekula
konfiguraci6ja a kettos kotesntl cisz-szerkezetii, ezCrt a cisz-9 elotag (amely tulajdonkeppen az -Cn
kCpz6vel van osszeftiggksben).
A szisztematikus elnevezks legfontosabb szabhlyai:
a) A leghosszabb sz6nlbnc megdllapitbsa:
Bhrhogyan is irjuk fel a kepletet, mindig a leghosszabb osszefiiggo szknlhncot kell kivalasztani es
megnevezni. (Fontos, hogy ez a funkci6s csoportot is tartalmazza!)
A felirt konstitki6s 6s f6lkonstitixi6s kkpletek nem tiikrozik a molekula valbshgos tCrszerkezetCt
(a nkgyligandumos sz6natomok tetraederes elrendezodeset), vagyis akhrhogy ,,kanyarithatjuk9' a
szCnlSmcot, az (a val6sigban is) ,,kiegyenesithetoWnormilis lhncch. Peldhul

j~
~ C H
L - - ~ vonalhbrhj a:
&
Az alapmolekula a pentin. (3-metil-pentan)
 Az alapmolekula a heptan, amelyet ugy v6lasztottunk
ki, hogy a leheto legegyszeriibb (legkisebb) ligandu-
mok kapcsolbdjanak hozzh. (3-etil-2-metil-heptan)

CH2
Az alapmolekula az 1-penten, mivel ez a leghosszabb
olyan molekula, amelyik a C=C kotest is tartalmazza.
(2-propil-I-pent&)

b) A szinlanc sorszamoz~sa:
- Mindig ari-61a lancvkgriil kezdodik, amelyikhez kozelebb van az elso szubsztituens vagy IancelagazLs.

PildLik:
1. 4 3 2 1
CH3 -CH2 -CH -CH3 (a lhncveghez kozelebbi elhgazas)
I nev: 2-metil-butan
CH3
2. 4 3 2 1
CH3--CH4H2--CH2-Br (a szubsztituens br6m a lanc vegkn van)
I nev: I-brbm-3-metil-butan
CH3

-- - , ,

Bar az elso elhgazhs azonos tavolsagra van mindket v b

gen, a bekarikhzott csoport donti el a szimozas irinyit!

Ha tobbfklekkppen is vegigfuthatunk a molekulhn ugy, hogy azonos szCnatomszhmu alap-

molekulahoz jutunk, akkor azt kell kivalasztani, amelyik a legtobb lancelagazast, azaz a leg-
kisebb oldall6ncokat tartalmazza. igya molekulat a kovetkezokeppen irhatjuk fel:

A szimozSls irhnya itt mar tetszoleges (teljesen szimmetrikus molekula); az oldallancok felsorolasa
ABC-sorrendben tortenik: 3,5-dietil-2, bdimetil-heptan.
 - Az elagazasnhl elsorendubb szempont a tobbszoros kotks helye.
PCldhul:
1 2 3 4
CH2 = CH -CH -CH3
I ntv: 3-metil-I-butkn
CH3

- A tobbszoros kotesnel is elsodlegesebb szempont az oxigkn- vagy nitrogkntartalmu funkci6s

csoport.
PCldhul:
1 2 3 4
CH3 -CH -CH = CH2
I nCv: 3-butkn-2-01
OH
- G@ru"s molekulhknil az alapmolekula (gyiirii) szhmozhsit a szubsztituensn61, illetve az eligazasnhl
kell elkezdeni, Cs abban az irinyban kell folytatni, amerre elobb Crjiik el az eligazhsokat.
PCldhul:

1,2,4-trimetil-ciklohexan 1,2,3-trimetil-ciklohexan I,3-dimetil-ciklopentan

(tetszoleges irhn* szimozas) (tetszoleges i r h n szamozhs)
~

- A sorszamozisnhl a szubsztituensek nevenek kezdobetiije Cs a funkcids csoport helye is szhmit:

metil OH

b, etil

I-etil-3-metil-ciklohexcin 2-etil-I-hidroxi-6-metil-ciklohexan vagy

(ABC-sorrend dont) 2-etil-6-metil-(1)-ciklonexanol
(A sorszimozhs a funkci6s csoportt61
kezdodik, de az ABC-ben elobb lCvo
etilcsoport irhnyhban.)

c) A szubsztituensekfelsoroldsa az alapmolekula neve elott ABC-sorrendben tortenik. (1. elobb)

d) Ha a szknlancba - a funkci6s csoport rCven - heteroatom (mhs atom) Cpiil be, akkor a kovetkezo-
kCppen kell eljhrni:

kterek:
Az Ctercsoport kCt oldalin elhelyezkedo szCnhidrogCncsoportot kell megnevezni. PCldhul:

CH3 -0 -CH2 -CH3 etil-metil-kter

 dimetil-kter
metil-(l-metil-etio-kter vagy

metil-izopropil-kter

kszterek:
Az alkoholb61 szhrmaz6 szknhidrog~ncsoportotkell a karbonsavb61 szhrmazb savmaradkk (karikh-
zassal jeloltiik) neve ele kapcsolni. Pkldhul:

aminok:
Az kterekhez hason16 elnevezesi szisztkmht alkalmazhatunk. Peldhul:

amidok:
A karbonsav nevknek tovkhez kapcsoljuk az -amid sz6cskhtYCs a nitrogknhez esetlegesen kapcsol6d6
szknhidrog6ncsoportokat sorszhm helyett a nitrogkn vegyjelkvel jeloljiik. Pkldhul:

CH3 -CO -NH2 etrinamid, acetamid

A fenti vegyiiletek elnevezkskben is megjelenik nkhhny nem szisztematikus, de megengedett, gyak-

ran hasznhlt csoportnkv. Pkldhul:
HCO- formil, HCOO- formiht, CH3-CO- acetil, CH3COO- acetht.
Ugyanugy megengedett egyes vegyiilettipusok nem szisztematikus, un. racionhlis elnevezkse is.
Pkldhul a C H 3 - - C M H 3 neve: szisztematikus -propanon, nem szisztematikus, de racionhlis - di-
metil-keton, trivihlis nCv - aceton.
 2. A szerves vegyiiletek tulajdonsaigai
A szCnhidrogCnek Cs halogbnezett szairmazkkaik

a) olvadais- Cs forraispont; halmazaillapot

- Bltalhban molekulardcsos vegyiiletek (kivktel pl. az alkoholok, fenolok 6s karbonsavak s6i vagy az
aminosavak), ezkrt
- viszonylag alacsony olvadcis- ks forraspontu anyagok, mert
- kristalyracsukat mbsodrendu kotisek tartjhk ossze.
- Az olvadhs- ks forraspontot a masodlagos kotks tipusa is befolyasolja, vagyis mindig meg kell
vizsgiilni
- a vegyiilet molekulatomegkt (ez mink1 nagyobb, ann61 nagyobbak a diszperzi6s kotoerok, igy ma-
gasabb az op. 6s @; a homol6g sorokban a szknatomszammal a novekedks mkrteke csokken, mert
a molkis tomeg 14 glmol ertkku novekmknye (CH2-csoport) relative egyre kisebb mkrtkkben no-
veli a molekula mkretkt),
- a molekula polaritciscit (azonos moliiris tomeg esetkn a nagyobb dip6lusmomentumu molekulak-
b616116 halmaz op-ja, fp-ja magasabb),
- a molekula hidrogknkotksre valb hajlamht (tartalmaz-e -NH, -NH2 vagy -OH csoportot, amelyek
a hidrogknkotksben protondonorkent 6s akceptorkknt is viselkedhetnek, igy jelent6sen emelik az
olvadis- 6s forraspontot),
- a molekula alakjht (azonos molaris tomeg es polarit6s esetkn az elhgaz6bb szknlhnc6, vagyis
gombszeriibb molekulakb619116 halmaz - viszonylag konnyii rendezodokkpesskge miatt - maga-
sabb homkrskkleten olvad meg, viszont alacsonyabb homkrskkleten forr fel, mivel a gombok
konnyebben szakadnak ki a folyadkkfeliiletrol, mint a ,,tekergozon l~ncmolekul~k; a gyiiriis mole-
kulaju anyagok olvadhs- ks forriispontja is magasabb a konnyebb illeszkedks miatt).

Az igen sok oxigent, nitrogent vagy halogknt tartalmaz6 vegyiiletek kivktelkvel a legtobb szerves
vegyiilet suriiskge kisebb a viznel.

- A vizola'kkonysag vizsgdlatakor elsodlegesen a hidrogknkotksre valb hajlamot kell figyelembe

venni.
- A kisebb molekulak esetkn azok a vegyiiletek old6dnak a legjobban a vizben, amelyek -NH, - NH2
vagy -OH csoportot tartalmaznak (ezek protondornokknt 6s akceptorkknt is viselkedhetnek a viz-
zel kialakitand6 hidrogknkotksekben).
- A hidrogknt nem hordoz6 oxigen- ks nitrogknatomok (kterek, kszterek, ketonok, tercier aminok)
csuphn protonakceptorkknt viselkedhetnek a hidrogknkotks kialakithshban, emiatt ezek vizold6
konyshga - az emlitett atomok helyzetktol fiiggo mkrtkkben - gyengkbb.
- Az apolbris szknlanc hosszabbodhsaval minden funkci6s csoport elveszti a vizoldkkonysiigban
jiitszott szerepkt, ezkrt nagyobb molekulak (pl. sztearinsav) oldhat6sSga vizben nem kiilonbozik
szimottevoen az azonos molaris tomegu szknhidrogknekktol: valamennyien rosszul oldbdnak viz-
ben, gyakorlatilag oldhatatlanok.
- Az oldhat6sagot novelheti a tobbkrtikuskg. Pkldhul a hex6zok oldhat6shga azkrt olyan j6, mivel
minden szknatom hordoz hidrogknkotks kialakitashra kkpes, oxigkntartalmu funkci6s csoportot.
Ha a molekula mkrete mar nem engedi meg valbdi oldat kkpzodkskt, akkor kolloid rendszer kkpzo-
dik (pl. kemknyito, fehkrje vizben va16 oldisakor). Ha a hidrogknkotksre kkpes funkcids csopor-
tok erosebb hidrogknkotkst lktesitenek sajht molekul6ik kozott, mint a vizzel, akkor a vizoldkkony-
sag kisebb (pl. oxalsav vagy a vizben nem old6d6 cellulbz).
- Apolaris oldbszerekben az oldhat6sSg altal6ban a vlzoldkkonysdggal ellentktesen vhltozik. Van
azonban nkhhny specialis szerkezetii vegyiilet (pl. az aceton), amelyik egyarint jbl elegyedik apo-
lhris 6s dip6lusmolekulaj~old6szerekkel.
d) szin:
- A stabilis szigma-kotbek altalhban nehezen gerjeszthetok, ezCrt a szerves vegyiiletek tobbstge
szintelen (fehkr).
- Azokban az esetekben, amikor viszonylag sok elektron delokaliza16dik egy molekulhban, a pi-mo-
lekulapblyitk egymhshoz igen kozeli energiaszintjei lehetove teszik az elektronoknak a lathat6 feny
Qltaltorteno gerjesztestt, igy a vegyiilet szines (pl. konjugalt poliknek, nitro-benzol, klorofillok).

e) szag:
- A molekulatomeg novekedQkve1 a szag intenzithsa kezdetben nem fiigg a molekula mkretktol, de
kesobb, az illekonys9g nagymertekii csokkenCsCve1 az igen nagy molekulatomegii, szilard vegyii-
letek gyakorlatilag szagtalanok.
- brltalanos szabdly nem mondhat6 el. Azoknak a vegyiileteknek van jellegzetes szaguk, amelyek
kolcsonhatSsba kCpesek 16pni az orr nyalkahirtyajaval.

A SZERVES VEGYULETEK ~ M I A TULAJDONSAGAIROL

I ALTALABAN
Az egyes vegyiiletcsoportokrajellemzo szubsztitucids, addicids &spolirnerizacidsreakcibkr61 az adott
helyen teriink ki.

Megfelelo koriilmknyek kozott gyakorlatilag minden szerves vegyiilet szkntartalma sz&n-dioxiddb,

hidrogentartalma vizze egetheto el. A szerves vegyiiletek halogen- Cs nitrogkntartalma Bltalaban
elemi allapotban szabadul fel. KozonsCges koriilmenyek kozott a szerves vegyiileteknek csupan
egy r6sze Cg el tokkletesen. MinCl kisebb a relativ hidrogkntartalmuk, annal kormoz6bb Ianggal kg-
nek (pl. a C2H4 kgkse kormoz6, a C2H2 egese mkg erosebben kormoz6), egyesek (pl. a nagy ha-
logentartalmu CC14) tiizolthsra hasznAlhat6k.

b) sav-baizis tulajdonsaigok
- A sav-bazis sajiitskg meglktknek feltitel, hogy legyen olyan, erosen polbrozott hidroginatom a
molekulhban, amely mas molekulhnak (pl. a viznek) htadbdhat, vagy
- legyen olyan nagy elektronegativitdszi atom a molekuliban, amelynek nemkoto elektronparja pro-
ton megkotesCre kepes.
- Proton htad6sara az OH-csoportot tartalmaz6 molekul6k lehetnek kkpesek. A saverosskg az 0-H
kotes pol~rozotts~g~t61, illetve a protonleadassal lktrejott anion stabilitAsht61 fiigg. Ha tehht az OH-
csoport pkldiiul oxocsoport 91tal erosen polhrozott szCnatomhoz (R--42%) vagy aromas gyiifi-
hoz kapcsol6dik (fenolok), akkor a viznkl erosebb savkknt viselkednek. A saverosskg az apolaris
szenlanc hosszabbodasiival fokozatosan csokken.
- Sajhtos helyzetet kkpviselnek a 1ancvCgi (C = C) kotest ( C = C-H ) tartalmaz6 alkinok. Ezeknel
a kkt pi-kot6s taszit6 hatbsa miatt a szknatom olyan elektronhihnyossh valik (a szokasosnal na-
gyobb az EN-a), hogy a - lanc vegCn - hozza kapcsol6d6 hidrogenatommal lktesitett szigma-ko-
tese a szokasosnal erosebben polaris lesz. Az igy letrejott savi karakter nem biztositja a vegyiilet
j6 vizold6konyshgtit, de az acetiltnbol szhrmaz6 acetilidek (karbidok) lugos hidrolizise a gyenge
savi jellemet bizonyitja:

Proton felvktelkre az -NH- 6s -NH2 csoportot tartalmazb molekulak lehetnek kkpesek (pl. aminok,
piridin). Abban az esetben, ha a nitrogenatom nemkoto elektronparja valamilyen kotksben vesz
reszt, a bhzikus jelleg megsziinik. Ezt tapasztalhatjuk a pirrol eseteben, ah01 a nitrogen nemkoto
elektronparjanak elektronjai az aromas gyiifi delokalizhlt elektronrendszereben vesznek reszt, Q
az amidok eseteben, ah01 az oxocsoport pi-kotCsCvel egyiitt alkotnak delokalizalt kot6st. Mindket
esetben a nitrogenatomon lev6 hidrogknatom nagyobb mertekben polarozott, Cs igy inkibb igen
gyenge savkknt viselkednek e molekulak (nem a vizzel szemben).
Az oxigentartalmu vegyiiletek oxigenje bhziskent is viselkedhet nala erosebb savakkal szemben.
Ez szhmos reakci6 (pl. CterkCpzodCs 6s -hidrolizis, eszterk6pzodes 6s -hidrolizis) alapja.
- A savas 6s bazikus csoportot egyarant tartalmaz6 molekulak amfoterkknt viselkednek (pl. amino-
savak, imidazol). Vizes oldatuk kkmhatisa a savas 6s bazikus csoport er6sskgenek viszonyht.t61
fiigg. Megjegyzendo, hogy ezen vegyiileteknek olvadas- ks forraspontja is j6val magasabb, mint
azt a molekulatomegiik alapjhn vhrnhnk, mivel eros hidrogenkotksekkel (imidazol) vagy ionkotes-
sel (aminosavak) tobb molekulaegys~gbola116 asszocihtumok jonnek letre halmazaikban.

c) redoxi sajaitossigok:
- A leghevesebb oxidaci6r61, az egesrol az a) pontban beszkltiink.
- A szerves vegyiiletek egy adott szknatomja csak akkor oxidhlhat6, ha sokkal konnyebben megti-
madhat6, mint a tobbi. Ez a k i i l o n b o ~ s o p o r t o k ahordoz6
t szknatomok esetkn ill fenn.
Viszonylag konnyen oxidhlhat6k a telitetlen szknhidrogenek a kettos kotest tartalmazo szknatomok
kozott. Ekkor lanchasadhs kovetkezik be, 6s a temkkekben az adott szenatom a leheto legmaga-
sabb oxidAci6s sziimuv9 v6lik (a lhnc vkgkn karboxil-, a lhnc kozepkn karbonil(ox0) csoportti ala-
kul). Peldaul:

oxidicib
C H 3 4 H = C--CH3
I

Az oxigentartalmh szerves vegyiiletek oxidhci6jAr61 ks redukci6ja1-61rkszletesen az adott temakornkl

(1. 152. old.) lesz sz6.
 Alkanok Alkenek Dienek Polienek Alkinok Aromas szenhidrogenek
EgyCb elnevezes: paraffinok alifas acetilen-
olefinek diolefinek poliolefinek
szenhidrogenek sz(,nhidrogenek
Homol6g sor Qlta- CnH2n+2 CnH2n CnH2n-2 CnH2n+2-2x (ha nyilt CnH2,2 az alapgyiiriitol (benzol, naRa-
lanos kkplete: CnH2n(gyiiriis) CnH2n-2 (gyiiriis) CnH2n4 (ciklusos) lhnch, ks x a kettiis (ha nyilt lancu) talin) 6s az oldallanct61 is fiigg
kotksek szhma)
Elnevezks
a) szisztematikus: -an -Cn -diCn poli-. ..-en -in az alapgyiiriitol fiiggoen: pl.
-benzol, -naftalin
koznapi nevek
b) egykb: - -ilen pl. izopren (2-metil- (pl. kaucsuk,
1,3-butadien) karotin)
toluol (metil-benzol
sztirol (vinil-benzol
xilol (dimetil-benzol)
1
Izomeria a szubsztituensek helyzete
a) konstithcios: van (n > 3) van (n > 3) van (n > 3) van van (n > 3) szerint: orto- (1,2), meta(l,3),
par41 74)
b cisz-transz: - lehet lehet lehet - vicinalis-(1,2,3), aszimmetrikus
(a PPriisoknel
e ofordul) (1,2,4), szimmetrikus (1, 3, 5)
a cisz-transz es az optikai izomk-
c) optikai: lehet lehet lehet lehet lehet ria meglete az oldallhnct61 fiigg

Fizikai tulajdonsi- Apolarisak. Molekulatome@khozkkpest is alacsony az olvadis- Cs forrispontjuk, mely a molaris tomeg novekedtsCve1 n6. Aviznel mCg a szilhrd halmaz-
gok: allapo~akis kisebb suriisCgiiek. Szintelenek (kivCve a konjugalt poliCneket), szagtalanok vagy jellegzetes szaghak, vizben gyakorlatilag oldhatatlanok.
A homol6g sor legki- gaz (metan) giz (eten) gaz (propadikn) gaz (etin) folyadkk (benzol)
sebb tagjhnak stan-
dard halmazhllapota:

Ismertebb kepvise- CI--+: ghz izopren: folyadek kaucsuk: poliizop- naftalin: szilard,
loik halmazhllapota: - C5-C20: folyadek
ren (cisz helyzetii C
= C) karotinoidok:
toluol, sztirol, xilolok: folya-
- C20felett: szilard konjugalt poliknek dCk
(szinesek)
 Alkhnok Alkknek Diknek PoliCnek Alkinok Aromas szenhidrogknek

Kkmiai tulajdonsagok:
a) jellemzo reakcib*: szubsztithci6 addici6 (Markovnyikov-szabaly) addici6 szubsztiti~i6 az aromas
(halogknek, hidrogen-halogenidek, hid- gyiiriin (halogknek, HN03),
rogkn, viz) szubsztithci6, addici6 az ol-
konjugcilt kettos kotks da119nct61 Cs a koriilmk-
esetCben tobbfele ter- nyektol figgoen
mek
b) egksiik levegon: kghet8k, nem kor- kormoz6 langgal egnek
mozb langgal
Elofordulas:
Elo~llit~s: 1. kiilon (146-147. oldal)
FelhasznalSs:

* RCszletesen lPsd a 138. oldalthl!

szhrrnaztatis:
a szknhidrogCnek egy vagy tobb hidrogknatomjat halog6natommal helyettesitjiik.

(vagy az oldallincon addici6,

.
ALKOHOLOK, ~ T E R E K

ElnevezCs:
Nkzziink nkhiny pkldht!

Nem szisztematikus, de
Kiplet Szisztematikus niv elfogadott Koznapi, trivicilis n&v
(a zcirbjelesek nem !)

CH3C1 kl6r-methn metil-klorid -

CH2C12 dikl6r-metin (metilkn-diklorid) -

CHC13 trikl6r-metan (metin-triklorid) kloroform

cc4 tetrakl6r-metin szkn-tetraklorid -

CF2C12 difluor-dikl6r-metan - freon- 12

CH2=CH-C1 kl6r-etkn vinil-klorid -

CF2=CF2 tetrafluor-etkn tetrafluor-etil6n -

Molekulaszerkezet:
- nern teljesen apolhrisak (kivkve a teljesen szimmetrikusakat, mint ptldhul a szen-tetrakloridot), de
- polarithsuk nern akkora, hogy minden tulajdonshgukban megmutatkozzon dip6lusossaguk.

Fizikai tulajdonsiigok:
a) olvadds- is forrdspont:
- az azonos sztnatomszhmu sz&nhidrog&nekinbl magasabb (elsosorban a nagyobb molaris tomeg
Cs nern a polariths miatt),
- standardhllapotban csak a legkisebbek ghzok (metil-klorid, etil-klorid, vinil-klorid, freon-12 stb.).

b) oldikonysdg:
- gyakorlatilag csak apolhris old6szerekben old6dnak j61 (kis polaritasuk miatt a polhrisabb alko-
holokban is),
- vizben gyakorlatilag nern oldbdnak, mivel nern kkpesek hidrogCnkotCsekre,
- a magasabb rendu (pl. tercier) szknatomhoz kapcsolod6 halogknatom mhr kozonseges koriilme-
nyek kozott a vizben is helyettesitodik, igy kCmiai reakci6ban a megfelelo alkohol keletkezik
(ez nern Jizikai oldbdds).

c) surusig:
- a viszonylag sok halogCnatomot tartalmazbk (pl. kloroform, CC14 ) a viznkl nagyobb suriisbguek.

d) szin, szag:
- hltalaban szintelenek (kivCtel pl. a jodoform (CHI3 ), mely a j6d konnyii gerjeszthetoskge miatt
sirga szinu),
- a ghzoknak 6s a folyadkkoknak, valamint a konnyen szublimil6 szilhrd vegyiileteknek jelleg-
zetes szaguk van.

Kbmiai tulajdonsiigok:
- a viszonylag sok halogCnatomot tartalmaz6k nern gyidkkonyak (pl. a CC14 tiizolthsra is hasznhl-
hat6); a sok j6datomot tartalmaz6 jodoform pkldhul hevitks hathshra viszonylag konnyen elbom-
lik, mikozben lila j6dgozok szabadulnak fel,
- egesiik sorhn szCn-dioxid, viz Cs elemi halogen keletkezik,
- a telitetlen szCnlincuak telithetok (addicib),
- lugos kozegben erklyesen hevitve hidrogen-halogenid-elimindcibmehet vkgbe, mikozben telitet-
len szCnhidrogCnnt alakul (Zajcev-szabily, 1. 143. old.)
- lugos (vagy semleges) oldatban a halogbnatomok hidroxilcsoportra cserklhetok (szubsztitzicib, 1. 140.
old.).

Felhaszniiliis: igen szCles korii,

- ipari alapanyagok: PVC-, teflongyhrths alapanyagai,
- egCszsCgiigyi felhasznhlh: kloroform (altatb), etil-klorid (helyi Crzestelenito),
- old6szer: kloroform, sz6n-tetraklorid, kl6r-benzol stb.,
- tiizolt6szer: pl. CCl4 ,
- dezodorok hajtbgiiza: pl. freon- 12.
 A SZENHIDROGENEK ES HALOGENEZETT SZARMAZEKAINAK
JELLEMZO REAKCIOTIPUSAI

Olyan k6miai reakci6, amely sorhn egy molekula egy atomja vagy atomcsoportja egy mhsik atommal
vagy atomcsoporttal helyettesit6dik. (A reakci6 sorhn tehht legalhbb kktfkle reakcidpartner vegyiil
egymhssal, Q legalhbb ketfele termCk keletkezik.)

A) Gyokos mechanizmusu szubsztituci6

A folyamat sorhn htmenetileg (koztes termCkkCnt) gyokok* keletkeznek.

Pdlda: a paraninok halogCnszubszti~ci6ja,a methn kl6rozhsa.

Bruttb folyamat:

CH4 + C12 4 CH3Cl + HCl

Mechanizmus:
lhncreakci6, melyben gyokok keletkeznek.

a) a lancinditb lkpks (mely noveli a reakci6ktpe.s gyokok szhmht)

ultraibolyafiny
Cl2 vagy ha ' .

CH4 + C1 + CH3 + HCI

metilgyok

MindkCt esetben a keletkezo rdszecske energetikailag kedvezobb hllapotot jelent. A mechanizmusb61

az is vilhgossh valik, hogy miCrt nem keletkezhet soha hidrogknmolekula. A hidrogknatomokat ugyan-
is a kl6ratom ,,halbsza le" a molekulhr61. Ahhoz, hogy kCt hidrogknatom egyszerre szakadjon le (6s
meg is talaljhk egymhst), 6rihsi aktivhlhsi energihra 6s ritadhsul nagy szerencsere lenne sziikskg.

c) l~ncletor6'reakcibk (amelyek csokkentik a gyokok koncentrhci6jht):

2 . CH3 ---+C2H6 mellCktermek

A reakcio kezdeten tobb a bomlatlan (htalakulatlan) molekula, kQobb szhmuk csokken, igy egyre na-
gyobb val6szinusCggel kovetkeznek be a lhncletoro reakci6k.
Nagyobb szCnhidrogCn-molekulhknhla szubsztithci6 nem egyforma val6szinusCggel megy vegbe
minden szknatomon. MCrsCkelt koriilmenyek kozott az alacsonyabb rendii szenatomokr61 konnyeb-
ben szakad le a hidrogenatom.

* Gyok: elektromosan semleges, parositatlan elektront tartalmaz6, igen reakci6ktpes kCpzodmCny.

138
B) Ionos mechanizmusu szubsztituci6
A folyamat soran htmenetileg ionok keletkeznek.

a) elektrofil szubsztit&cio'
Az aromcis sz&nhidroginek eseten a reakcibt valamilyen reszleges pozitiv toltessel rendelkezo, az
elektronokat ,,kedvelo" (elektrofil) reszecske inditja meg.

Pellda: a benzol brbmozisa.

Bruttd folyamat:

C6H6 + Br2 Fe(kat') , C6HSBr + HBr

Mechanizmus:
- A vas a brbmmal egyesiil: 2 Fe + 3 Br2 = 2 FeBr3.
- A vas(II1)-bromid meg kepes felvenni egy bromidiont (dativ kotessel komplexion ktpzodik).
Ha brbmmolekulaval lep reakcibba, akkor abbbl m t g egy pozitiv toltesu brbmkation marad
vissza, amely kepes a benzol delokaliziilt elektronrendszeret megbolygatni:

- A benzolmolekul~bb1kkpzodott kationban a brbmatomot hordozo szknatom n~gyligandumoss8

valt, igy a delokaliziicib ot szenatomra korliitozbdik. A delokalizalt pi-kotkst azonban mar csak 4
elektron alkotja, hiszen a C-Br kotkst dativ kotQsel a hat elektron koziil ketto hozta lttre. Ez a ma-
gas energiaszintii (nem bLl stabilis) Btmeneti kepzodmeny a kovetkezokkppen stabilizalodhat:

Megjegyzksek:
1. A katalizhtor tulajdonkkppen a vas(II1)-bromid. (Esetenkknt aluminiumkataliz6tor is hasznhlhat6.)
2. A nitr816s soran a nitrB16 elegyben a kovetkezokkppen kkpzodik az elektrofil rkszecske:
 3. Ha az aromh~gyiiriin nem egyenletes a pi-elektronrendszer sfiriistgeloszlisa az egyes sztnatomokon, akkor a
reakci6sebe~~kg (katalizkorigtny), illetve a szubsztit6ci6 helye megviltozik. '
). A naftalinmolekulhban az eligazb melletti sztnatomok elektron~uriisk~e nagyobb. Kozonstges halogtn-
szubsztitfici6 mindig ezeken a sztnatomokon kovetkezik be. A reakcid sokkal enyhtbb koriilmtnyek ko-
zott is vtgbemegy, mint a benzolt.
b) Ha a benzolgriiriihoz valamilyen mhs szubsztituens (hidrogtntol elttro ligandum) kapcsol6dik, az jelento-
sen befolyhsolja a szubsztituci6 helykt es koriilmtnyeit:
- aktivrild is orto-para-irrinyitdszubsztituensek:
Ha a szubsztituens (pl. -OH, -OR, -NH2 , -NHR, -N&, -NH-CO-R, alkil-, arilcsoport) elektron-
kiildii, de legalhbbis nem elektronsziv6 hatisu, akkor az itmenetileg ktpzodo kationok kozul a szubsz-
tituens melletti 6s a szubsztituenssel szemben ltvo sztnatomon kialakul6 ntgyligandumos szerkezet
stabilisabb, mint a meta-helyzet. Areakcib riadhsul a benzoltnfil konnyebben megy vtgbe.
- dezaktivrild is orto-para-irrinyitdszubsztituensek:
Az elektronsziv6 halogknatomok (15s pl. a -CH2Cl csoport) csokkentik a sztnatomok reakci6ktpesst-
gtt. Az elektronsuriistget, illetve a keletkezo kation stabilithht azonban a halogtnatom nemkoto elekt-
ronphrjhnak segitstgtvel (annak dativ, kozosbe adbhval) az orto- 6s a para-helyzetben noveli, eztrt -
bir nehezebben megy vtgbe a reakci6 - relative tobb orto- t s para-helyzetu terrnek keletkezik.
- dezaktivrild is meta-irrinyitdk: Q Q
Azok az elektronszivo szubsztituensek (pl. -NO2, -NR3, -NH3, -S03H, -COOH, -COOR, -CO-NH2,
-CHO, -CO-R, -CN, -CF3, -CC13 stb.), amelyek nem tudjfik kompenzilni az elektronsiiriistg-csok-
kento hatisukat, minden sztnatomon megneheziti a szubsztitbci6t, de a meta-helyzetuektt kevksbt,
igy meta-szubsztit6ci6s termtkbol keletkezik relative tobb.

b) nukleofl szubsztitzicio' (roviditve: SN-reakci6k)

A halogbnezett sze!nhidroge!nek esetkn a reakci6hoz valamilyen elektrontobblettel vagy nagy elekt-
ronsuriisegu molekularkszlettel rendelkezo (atommagot kedvelo, nukleofil) rtszecske sziikskges. Ez
kkpes a halogknatom hltal pozitivan polhrozott szknatomnak elektronpart adni:

acetonos oldatban
CH3Cl + NaOH
en~hemele~itits*CH30H + NaC1
ionegyenlete:

CH3Cl + OH- - CH30H + C1-

I kozonsitges koriilmitnyek I
CH3 -C -CH3 + H20 CH3-C-CH3 +H++Brp
I kozott, vizben I

Megjegyzks: Az alacsonyabb rendu sztnatomokhoz kapcsolbdb halogtnatom leszakadhihoz sziikstg van a

nukleofil rtszecsktvel va16 utkoztsre. Areakci6 sebesstgtt tehit a szerves vegyiilet t s a nukleofil rtszecske
koncentrici6ja egyarint befolyhsolja (misodrendu reakci6, SN2). Ezt bizonyitja, hogy egy kirhlis molekula
(pl. a 2-klbr-butin) reakci6ja sorin kkpzodo vegyiilet (2-butanol) konfigurici6ja az elozonek ellentettje, tehht
az alhbbi fitmeneti komplexumban ,,fordulhat it"a szbnatom tobbi liganduma:

A magasabb rendu sztnatomokon lCv6 halogtnatom sokkal konnyebben szakad le, vagyis itt a nukleofil rt-
szecske a kialakult kationhoz kapcsol6dik. Ekkor a reakci6 sebesstgtt nem befolyisolja a nukleofil rtszecske
koncentrhci6ja (az ugyanis pillanatszeriien bekovetkezik), vagyis a reakci6 sebesstgtt csak a halogtnezett
szknhidrogtn koncentracicjja szabja meg (elsorendu, SNI reakci6). Ezt az bizonyitja, hogy egy kirhlis mole-
kulival elvtgezve a szubsztit~ici6ta termtkben egyenlo mennyistgben lesz a kttftle konfigurici6ju hidroxi-
vegyiilet, azaz az enantiomerphr mindktt tagjht egyenld mennyiskgben tartalmaz6 racim elegy keletkezik.
 Az alibbi vegyuletntl ptldiul a vizmolekulik vagy a hidroxidionok igen nehezen tudnik megtimadni a ter-
tier sztnatomot (szttrikus okok). Enntl sokkal gyorsabban megy vtgbe a halogknatom ,,magk61" bekovet-
kez6 disszocihcibja:

C2H5
I
C3H7-C-CH3 + 1 ~ 1 ~
I
I&-l C3H7 CH3

A keletkezo kationban a tolttst hordozb sztnatom koriil siktrigonhlis elrendezijdts alakul ki, ami a nukleofil
rtszecske szimhra egyenlo esClyt ad mindktt irinybol torttno bekotodCstnek. Igy egy optikailag aktiv halo-
gtnezett sztnhidrogtnb61 optikailag inaktiv alkoholelegy ktpzodik (melyben a ktt kulonbozo konfiguricibj~
molekula kompenzilja egyrnb forgatb hatisit).

11. Addici6 (egyesiilks)

Definici6:
Olyan kemiai reakci6, mely sorhn (legalabb) ket molekula mellkktermkk kileptse nelkiil egyesiil egymhssal.
A telitetlen szknhidrogenek addici6jhnak mechanizmusa (oldatban) hltalhban ionos, es a reakci6t va-
lamilyen elektroJi1 reszecske inditja meg.

Bruttb egyenlet:
kozonstges
CH2 = CH2 + HC1
ko....lmknyek ' CH3CH2Cl

Mechanizmus:
- A folyamatot az oldatban lev0 hidrogenionok inditjhk meg:

- /"-::-"
H H H
\ \ I
/c=c\ + H? +
H
H '\,H ,; H
*-___-'
etilkation

- Az etilkation pozitiv toltesu szknatomjhhoz az oldatban lev0 kloridionok kotnek be, szinten dativ
kotessel:

Megjegyzisek:
1. Hason16 mechanizmussal mehet vegbe a vizaddici6 is. Itt valamilyen hig savoldatb61 (pl. kensav-
oldatb61) szhrmaz6 oxbniumionok inditjhk (katalizhljhk) a reakci6t.
2. A hidrogkn-halogenid- Cs a vizaddicibra is hltalhban CrvCnyes a Markovnyikov-szabdly. Ez ki-
mondja, hogy a hidrogkn a pi-kotkst hordoz6 kkt szknatom koziil ahhoz kapcsolbdik, amelyikhez
mhr eleve tiibb hidrogkn kapcsol6dott (alacsonyabb rendu szknatom):

CH3 -CH2 -CH = CH2 + HCI + CH3 -CH2 -CH -CH3

I

A 2-kl6r-buthn
a reakcib fo termeke
Ez a szabily a folyamat sorin koztes termkkkknt kt5pzodo alkilkationok eltkro stabilitasaval magyarhzhat6.
3. A telitetlen szknhidrogknek ezen kiviil halogknelemeket 6s hidrogknt is kkpesek addicionhlni. A
haloginaddicid is ionos mechanizmuszi. Az acetilkn br6maddicibjakor pkldhul - a mechanizmus-
b61 kovetkezoen - transz-l,2-dibr6m-etkn kkpzodik. A hidroginaddicid (,,telit6sn) mechanizmusa
nem ionos, a folyamatban katalizhtorra (pl. Pt) van sziikseg.
4. A konjughlt diknek delokalizhlt elektronrendszeriik kovetkeztkben tobbfelekkppen addicionhlhat-
nak molekulhkat. Pkldhul:
CH2 = CH -CH = CH2 + Cl;! + CH2Cl -CHCl -CH = CH2
\

A nukleofil addicidrdl, melyet az atommagot kedvelo, nukleofil rkszecske indit meg, az oxovegyiile-
tekre (1. 162. ks 177. old.) jellemzo.

Olyan k6miai reakci6, melyben sok kisebb molekula (monomer), mellkktermtk kilkpkse nklkiil egye-
siil egymhssal.
A keletkezo molekula a polimer. A polimerizhci6 lknyegtben nem mhs, mint az addici6 specialis
esete, melyben sok azonos vagy n6hhny kiilonbozo fajta molekulhb61 sok egyseg kapcsol6dik ossze
(ut6bbi az un. kopolimerizacid). Apolimerizhcib mechanizmusa elterhet az elozoekben emlitett ionos,
elektrofil addici6kt61.

n CH2 = CH2 (-CH2-CH2-),

polietilkn
n CH2 = CH -CH3 A (- CH2 -CH -),
I
CH3
polipropilkn

CH3
I
n CH3-CH=CH-CH3- (-CH-CH-)n
I
CH3
poli(2-butkn)
 CH3 ,

I
n CH3 -C = CH2 (-4-CH2-)n
I I
CH3 CH3
poliizobutilen

n CH2 = CH -CH = CH2 (--CH2- CH = CH -CH2 -)n

polibutadien

IV. Eliminaicid

Definicid:
Olyan kemiai reakci6, mely sorhn egy nagyobb molekulhb61 atomok, illetve atomcsoportok szakad-
nak ki, kisebb molekulhkat kepezve, mikozben a szerves vegyiilet is kisebb lesz.

A halogenezett szenhidrogenek molekulhjab61 hidrogkn-halogenid (az alkoholok6bbl viz) szakad ki,

6s igy telitetlen szenhidrogen keletkezik:

Areakci6 egyirhn$shght a hidrogkn-halogenid megkotesevel (NaOH hozzhadhshval) 6s hevitessel le-

het biztositani:

Megjegyzis:
CH3 -CH2-Cl + NaOH -hevitts
CH2 = CH2 + NaCl + H20.

Az eliminhci6ra hltalhban ervenyes a Zajcev-szab6ly, melynek ertelmeben a hidrogen a haloghato-

mot hordoz6 szenatommal szomszedos szenatomok koziil am61 szakad le, amelyen eleve kevesebb
hidrogenatom volt (magasabb rendu szenatom). Peldhul:

I NaOH I
CH3 -CH-CH-CH3 CH3-CH=C-CH3+HC1
hevites
I

V. Termikus disszociaici6 (,,h6"boml8s")

Ha a szknhidrogeneket levegotol elzhrt (oxig6nmentes) tkrben hevitjiik, azokr61 hidrogenatomok vagy
kisebb- nagyobb gyokok szakadnak le, mikozben a molekulhb61 megmarad6 resz is gyokkk alakul.
Az igy keletkezett atomok, gyokok egymhssal kapcsol6dva uj molekulakat hoznak letre.
a) Kis ~z6nhidro~Cn-~~l~k~lhkbbl megfeleloen magas homCrsCkleten hosszabb 1ancG term6kek kkpzod-
nek: pl. a methnbdl700 "C-1200 "C hom6rsCkleten egyre tobb hidrogknatom szakadhat le 6s phrhuza-
mos reakcidkban kiilonbozo, fok6nt k6tszCnatomos molekulhk, illetve ghzkorom kepzodik:
+ 2H ---+ C2H6 + H2
/ ' :ilgy6k ethn

2 : CH2 + 4H --+ C2H4 + 2 Hz

metilkngyok etCn

+ 6H 4 C2H2 + 3 H2
metingyok etin

b) Nagyobb szCnhidrog6n-molekulak esetCn l~ncrovidul~s, illetve - megfelelo katalizhtor alkalma-

zasa esetCn - cikliz~lddas(gyiiriikepzodks) 6s aromatizalddas is bekovetkezhet. Ez ut6bbiak azon-
ban mar nem egyszerii termikus disszocihci6s folyamatok. Peldhul:

krakkolhs
C8H18 C6H14 + C2H4
okthn hexhn eten

ElofordulL:
A szerves vegyiiletek bomlhsa sorhn keletkeznek, hossz~Iido alatt. Sokkal kisebb mennyiskgben abi-
ogkn eredetii szknhidrogenek is elofordulnak (pl. kiilonleges koriilmenyek kozott karbidkkpzodes,
majd reakci6 vizzel, savakkal).

Foldgaiz:
C1 -C5 sz6nhidrogCnek elegye.

Koolaj:
folyCkony szknhidrogenek (legnagyobb szhzalkkban paraffinok) elegye, melyben ghzhalmazhllapo~
Cs szilhrd szenhidrogenek talhlhat6k oldott hllapotban.

KoszCn:
a szerves vegyiiletek bomlhsa soran keletkezo, sok elemi szenet tartalmaz6 szilard anyag.

Feldolgozais:
a) foldgiiz:
- egy reszCt eltiizelik (energiahordozb),
- fok6nt a methnb61:
szintezisgazt (CO-H2 elegyet),

CH4(g) + 112 0 2
rtszleges oxidaci6
,CO +2 H2(g)
- acetilknt (termikus bonthssal),
- halogenezett szArmaz6kokat hllitanak e l 6
b) khlaj:
- Desztillhci6val kulonbozo forrhspont intervallumu szknhidrogkn-elegyekre vhlasztjhk szet:

Szinatomszhm Fpintervallum Niv

CS-c 10 50-180 "C motorbenzin
c11-c12 150-300 "C petr6leum (vilhgit6olaj)
c13- CIS 200-350 "C Diesel-olaj (ghzolaj)
c16- c 2 8 350 "C felett keno- 6s paraffinolaj
desztillhci6s maradkk pakura

- Apakurht - a krakkol6dhst megakadhlyozand6 - csokkentett nyomhson (igy viszonylag ala-

csony homkrskkleten) vhlasztjhk szet tovhbbi komponenseire (vhkuumdesztillhcib). Igy kiilon-
fkle gipzsirokat, kend'anyagokat, szilhrd paraffint kapnak. A desztillhci6s maradtk az utepitks-
nk1 felhasznhlt aszfalt.
- Ma a legnagyobb mennyisegben inkabb a kisebb szenatomszhmu fi-akci6kravan sziikskg, ezkrt
a kenoolajok es a pakura nagy rCszCbol krakkolhssal, pirolizissel azokhoz hasonl6, esetleg e16-
nyosebb osszetCtelu szCnhidrogenelegyeket hllitanak el8 (1. alhbb).

c) k6szin:
- levegotol elzhrt terben hevitik (sziraz desztillici6), amelynek eredmenyekkppen:
- koszknghz,
- koszknkhtrhny,
- koksz keletkezik.
- A kd'szinghzt, mely Cgheto komponenseket (CO, H2, CH4) tartalmaz, tiizeloanyagkent hasznhl-
jhk fel.
- A k6szinfitrhnyb61- fokent regebben - sok fontos szerves vegyiiletet (pl. aromas szknhidro-
gkneket) lehet elkuloniteni.
- A koksz nagy 6g6shoju, kivhl6 tiizeloanyag.

A benzin felhasznailaisi teriiletei:

- Az igen tiszta benzint sebbenzinkint az orvosi gyakorlatban hasznhljhk.
- Fokknt a kis sz~natomszam~ molekulhkat tartalmaz6 un. petrolktert oldbszerkint, extrahhlasnhl
(pl. a klorofill 6s a teljesen apolaris karotinoidok sz~tvalaszthshra)hasznhljhk.
- A motorbenzin egyik fontos tulajdonshga a kompresszibturis, melyet az okt6nszammal jellemeznek.

A benzin robbanhsi sajhtshghra vonatkoz6 adat, mely azt mutatja meg, hogy az adott benzin hany %
izooktant (2,2,4-trimetil-penthnt) tartalmaz6 izookthn - n-hepthn szenhidrogkn-elegy kompresszi6tii-
rkskvel azonos robbanhsi sajhtshgu. (Az izookthn igen j61, a n-hepthn igen rosszul viseli el az ossze-
nyomhst.) Az okthnszhmot hltalaban noveli, ha a benzin tobb elcigazd vagy gyurus szknhidrogent tar-
talmaz. Ezt megfelelo katalizhtor alkalmazhshval lehet elCrni. Az ilyen drhga eljhrassal keszult nagy
oktanszhmu benzin csak a kornyezetvt5delem fejlod~sevelkezdett elterjedni. Korhbban kizhr6lag a
rhkkelto hathsu kgtstermekekke alakulb 6lom-tetraetilt [Pb(C2H5)4] hasznhltak okthnszhmnovelo
adalkkanyagkent.
 A szCnhidrogCnek ipari atalakitasa

Kiindulasi anyag ~talakiths Termek FelhasznBlhs

1000 "C f010tt
Metan (foldgaz) 2 CH4 C2H2 + 3 H2 acetil6n tovhbbi htalakitas (1. alhbb)
CH4 A C + 2H2 ghzkorom gumigyhrtas (kopas9116sag novelkse)
CH4 + C12 halogenezett szknhid- halogenezett sz6nhidrogQek 1. 137. oldal
rogenek + HC1
CH4+H20-CO+3H2 szintkzisg8zok tovhbbi feldolgozas (1. alabb Cs 159., 160. Cs 163. old.)
CH4 + 112 O2 rCszlegesOx, CO + 2 H2
HgS04
C2H2 (fokint a 60-as C2H2 + H 2 0 A CH2 = CH -OH --+ CH3 -CHO (acetaldehid) etanol el69llitSsa (redukcibval)
Cvekben) hig H2S04 ecetsavgyhrtis (oxidaci6val)

C2H2 + HCl HgC12 b CH2 = CH -Cl vinil-klorid PVC-gyartas

Magas fp-u koolaj- 500-600 "C-on vkgzett merskkelt hobontas petrolkoksz tovkbbi feldolgozas (szintezisghz, etilen),
parlatok (KRAKKOLAS) (rCgebbi eljaras) krakkgaz motorbenzin

400-500 "C-on vegzett katalitikus KRAKKOLAS magas okthnszamu krakk- motorbenzin, gliceringyhtLs alkilat mubenzin poli-
(ujabb ma elterjedt eljaras) benzin krakkghz (propilkn merbenzin metil-terc-butil-eter (okthsz9mnovelo)
izobutilkn izobutan) etanol gyarthsa.

Benzin, gazolaj 600 "C-nhl magasabb homerskkleten vegzett hobontas etilCn.................................. tovhbbi foldolgozas (1. alabb)
(PIROL~ ZIS) . , ..............................
butadien mugumigyartas (polimerizaci6)
benzol, toluol, xi101
(pirolizis benzin)................ oldbszerek, tovabbi atalakiths
hidrogen, metan, CO.. ........ tovabbi feldolgozas (szint6zisgazok).
Benzin 400-500 "C, Pt-kataliziitor, 10-20-szoros reformhlt benzin benzol, toluol, xilol elkiilonitkse
lkgkori nyomason vkgzett htalakitas
 Kiindulasi anyag ~talakitas TermCk Felhasznalas

C2H4 oxik16r6z6 eljaras vinil-klorid.......................... PVC-gyartas

CH2 = CH2 + C12 -+ Cl -CH2 -CH2 -C1 hidrogkn-klorid.................... a HC1 elohllit&s6nakmai m6dszere; a sziikseges-
& kb 500 "C ne1 tobb HCI-ot termel, igy egy rCszkt az alhb-
CH2 = CH -C1 + HC1 biak szerint vizzC es ujabb dikl6r-etinna ala-
kitjik (1. a thblhzat bal oldalan).

2 HC1 + CH2 = CH2 + 112 0 2

&
I CuCl2

C1- CH2 -CH2 -C1+ H20

Szintezisgazok: CO + 3 H2 d CH4 + H 2 0 metan ' mesterseges foldgiiz

(elobllitbsuk: kat.
- a metan parcialis CO + 2 H2 CH30H metanol metanol eloallitasa, mely oldbszer, illetve tovhbb
oxidacihja, feldolgozhat6
- termikus bontkok,
kat.
- kCisztn elghzositasa, n CO + 2 n H2 dn H 2 0 + CnH2, olefinek, majd hidrogkne- barmilyen szknhidrogen eloallitasa, mubenzin
- biornassza, hulladek,
kat.
zCssel parafinok gyhrths
(kornyezetvCdelern!) 2 n CO + n H2 ---+ n C 0 2 + CnH2,
- a CO:H2 arany
mhdositasa:
CO+H20=C02+H2 C H 3 - C H = CH2 + CO + H2 CH3CH2CH2CH0 redukci6val n-butanol old6szer
butanal

Benzol
@ + C H =~ C H >~- etil-benzol, majd sztirol polisztirol e18allitasa

izopropil-benzol, majd aceton: old6szer

+ CH2 = CH -CH3 oxidbi6val aceton 6s fenol fenol: mlianyag alapanyag, fertiStlenit6szer stb.
kat.
Krakkgazok izobutilen + izobutan > 2, 2, 4-trimetil-pentan 100-as okthnszhmu benzin
 3. Az oxigtintartalmu szerves vegyiiletek

FUNKCIOS CSOPORTOK:

-
--
0 - H hidroxil \
=0, ox0
\ - /
7C-_O-Cy Cter

karboxilcsoport

EgyCb csoportok:

Szarmaztatds
R-0- alkilht (alkoxi-) alkoholokb61
Ar-0- arilht fenolokb61

//O
R-C acilcsoport karbonsavakb61
\

//O
R-C alkanoht (savmaradek) karbonsavakbbl
\
0-
 AZ OXIG~NTARTALMUSZERVES VEGYULETEK

HIDROXIVEGYULETEK OXOVEGYULETEK Osszetett funkci6s c s o p o d vegyiiletek

~terek
Alkoholok Fenolok Aldehidek Ketonok Karbonsavak ~szterek
Funkci6s csoport: - - .\ ,--. ,--. 0
;- \ --
,)'+a\*,
\ / ; 0:
"c-\oH: --\c<.--
o t ci -c: \
formil : 1I : - COOH C
7 C -\OH:
._ Cz 9 .- /
*' H
.
C-+,CkC
- -'
\,
'--
I

of%(-
ElnevezCs: -01 -fen01 -eter -a1 - on vagy -sav ...il-...-kt
-keton

A telitett, egytrtb-
kii vegyiiletek ho- CnH2n+20 'nH2n+20 'nH2no 'nH2no 'nH2no2 'nH2no2
mol6g sorhnak osz-
szegkkplete (nyilt CnH2n+I--OH (n 2 2) (CxH2x+l--CHO) (n 2 3) CxH2x+l~OOH (n 2 3)
szknlanc esetkben):
Hidrogenkotts ki- protondonor es protondonor Cs csak protonakcep- akceptor akceptor donor Cs akceptor akceptor
alakitisaban: -akceptor -akceptor tor
A legkisebb vegyii- folyadkk szilhrd! !! gaz! ! ! gtiz (formaldehid) folyadtk (C3 miatt) folyadCk (HCOOH) folyad6k
let standard halmaz- (metanol) (az op. relative ma- (dirnetil&, gyenge A legkisebb dikar- (metil-formiit)
hllapota: gas a molekulato- diszperzios kotC- bonsav szilard!
meg Cs a planaris sek) [(COOH)21
szerkezet miatt)
Op. es fp. azonos relative magas magas az oxigentartalmuak az CterekCnCl 6s az CsztereknCl maga- a legmagasabb az Cterektnel ma-
(nem hi1 nagy ) szen- koziil a legalacso- sabb (erosebb dipolusosak) (dimeriza16das) gasabb (gyenge di-
atomszbm esetkn: nyabb (csak disz- polus-dip6lus)
perzios kotQek)
(a dikarbonsavak
(a dioloke az egyCr- tobb molekulhja
teku karbonsavakt- asszocial6dik; ezek-
nh1 is nagyobb, nek mCg a dioloknhl
amelynek oka: tobb is magasabb az op.-
hidrogtnkotes) jk.1
Nagy sztnatom- a funkci6s csoport hatasa m6r elenyCszo, ezert a nagy szenatomszimu vegyiiletek op.-ja jelentosen nem kiilonbozik a szenhidrogCnekCto1.
s z h esetkn:
 HIDROXIVEGYULETEK OXOVEGYULETEK Osszetett funkci6s csoporth vegyiiletek
~terek
Alkoholok Fenolok Aldehidek Ketonok Karbonsavak ~szterek
VizoldekonysBg a korlitlan (a butanol nem korlatlan rossz j6, de nem korlhtlan az aceton korltitlanul, korl&.tlan(C1-C 3) a nem j6
kisebb molekul6k mar nem korliitlan) a Csz6natomos m k dikarbonsavak
esettn: erosen korlitozottan rosszabbul
Szag (kismoleku- jellemzij jellemzo fanyar b6dit6, CmelyitB szur6s szag (pro- jellegzetes, Cdes- C1-C3 savanyu, kiilonboz6 gyii-
laju vegyiiletek- pennal: egett zsir- kes sAr6s molcsarom&,
nC1) : szag) C4- biizos, undo- (a nagy szknatom-
rit6, a nem illkko- szamu, nem ill&
nyak szagtalanok kony kepviseloik
(pl. oxalsav) szagtalanok)
Kkmiai tulajdon- a vizhez hasonlo gyenge savak - savak (a vizhez vi- -
shgok: (1. 152. 6s 157. ol- (igen gyenge b k i s szonyitva) (gyenge bizis,
sav-bizis jelleg dal) 157. oldal) 1. 157-158. oldal)
a vizes oldat kem- semleges gyengen savas - semleges semleges savas semleges (hidrolizis
hatasa: (semleges) eset6n gy. savas)
reakci6 NaOH-dal: (esetleg nukleofil - +
- + - addicib) (nukleofil + (hidrolizis s6ra Cs
addicib) alkoholra)
reakci6 NaHC03- (esetleg lugos hid-
tal:
- hltalhban nincs - - - + rolizis itt is)
reakci6 Na-mal: + + - - - + -

reakci6 tomeny s6-

sawal: + +
oxidaci6juk sze- dehidroginezb: karbonsavva csak erelyes koriil- altalhban csak ere- csak erklyes koriil-
lektiven a funkcibs primer alkoholokat mCnyek eseten, lyes koriilmCnyek mCnyek kozott
csoportjat szen- aldehiddi lanchasad6ssal kozott
atomjat tekintve szekunder alkoho- (HCOOH: konnyen)
lokat ketonna
a funkcios csoport - hidrogenezks (Pt-katalizator jelenlkteben :
szenatomjanak re- (vizeliminhcib - - primer szekunder -
dukcibja: szenhidrogenne) alkoholla
 HIDROXIVEGYULETEK OXOVEGYULETEK Osszetett funkcios csoporti~vegyiiletek
~terek
, Alkoholok Fenolok Aldehidek - Ketonok Karbonsavak ~szterek
egykb: vizeliminaci6, szubsztitixi6 az amm6ni~va1, amm6niava1,
eterk6pz&s, aromas gyiiriin (a aminokkal amid- aminokkal amid-
eszterk~pzes, benzolnal hlt. j6- kepzQ kkpzes
val konnyebben)

Az egyes tulajdonsSgokrbl1. meg a 131. es a 152. oldalon kezdodo megjegyzeseket.

 (MegjegyzCsek)

A kovetkezo ismerteto elott olvassuk el ismkt a 131-1 33. oldalon talhlhat6 rovid osszefoglal6t a szer-
ves vegyiiletek tulajdonshgair61!

Fizikai tulajdonsaigok
Az elozo oldalakon szereplo thblazatban az adatok csak azokra a kisebb molekulbjzi vegyiiletekre iga-
zak, amelyeknkl a M c i 6 s csoport hathsa meg szhmottevo. A szCnlhnc hosszabbodashval a kiilon-
bozo tipusu vegyiiletek olvadas- es forrhspontja (azonos molhris tomeg Cs alak esetkn) egyre kisebb
m6rtCkben kulonbozik egymhst616s a megfelelo nagysagu szenhidrogkn fizikai adataitbl. A nagyobb
molekulhju oxigkntartalmu vegyiiletek standardhllapotban hltalhban szilhrdak, tobbnyire fehkrek, viz-
ben gyakorlatilag oldhatatlanok.
~ltalhbanigaz, hogy a telitetlen vegyiiletek olvadhspontja sokszor valamivel alacsonyabb (pl. a szte-
arinsav szilhrd, az olajsav folyadkk), a sok funkci6s csoport (tobbirtikusig) pedig mkg nagyobb mo-
lekulhnhl is a vegyiilettipusrajellemzb' sajdtossagok megtartciscit biztositja [pl. a hexanol vizzel gya-
korlatilag nem elegyedik, a gluk6z viszont (pentahidroxi-hexanal) j61 old6dik vizben.] A tobbkrteku-
skg 6s az erb's hidroginkotis 1Ctesittskre kCpes hnkci6s csoportok jelenlete befolyhsolja:
- az olvadcis- i s forraspontot (pl. az oxhlsav szilhrd, mig a hason16 molekulatomegii vajsav folyb
kony, standard koriilmenyek kozott),
- a viszkozitdst (a kCtCrt6kii glikol, a hhromkrtekii glicerin 6s a hidroxi-karbonsavak kozt sorolhatb
tejsav suriin foly6, viszkbzus folyadek),
- a vizoldikonysagot. (A tobbCrt6kii alkoholok jobban oldbdnak a vizben, mint az egyCrtCkuek, a kCt-
CrtCkii karbonsavak viszont gyengkbben. Utbbbi a karboxilcsoportok kozott lktrejovo stabilis hid-
rog6nkotksekkel magyarhzhat6, mely tobb dikarbonsavmolekula asszocih16dasat teszi lehetovk.
Ha a dikarbonsav tobbi szknatomja hidroxilcsoportot is tartalmaz (pl. borkosav), akkor az oldha-
t6shg jelentosen megjavul.)

KCmiai tulajdonsigok
~ltalabanigaz, hogy a szenlhnc hosszabbodhshval a reakci6k6szstg rohamosan csokken. Ebben va-
16szinuleg a vizoldekonysag csokkenksknek is szerepe van. Abban az esetben, amikor a termkk vizol-
dekony, a reakci6 m6g a nagy sz~natomszhm~ vegyiileteknkl is viszonylag gyorsan megy vCgbe (pl.
zsirok lhgos hidrolizise, zsirsavak reakci6ja NaOH-dal).

a) sav-bdzis tulajdonsagok
Igen nehkz hltalhnosan igaz osszefiiggtseket mondani. Az egyik tankonyvben szereplo (etanol-fenol-
ecetsav) osszehasonlithssal ellentktben a fenolok kozott is talalunk olyan vegyiiletet, amelyik
NaHC03-tal is kepes reaghlni, vagyis a szensavnhl erosebb sav. Ha a benzolgyiirii hLom hidrogknjet
peldhul nitrocsoportra csereljuk, a pikrinsavhoz (2,4,6-trinitro-fenol, Ks = 0,42) jutunk, amelyik az
egyik legerosebb savkent viselkedo szerves vegyiilet. Ugyancsak megnovelhetjuk a karbonsav eros-
sCgCt is: pl. a trikl6r-ecetsav (CCl,-COOH, Ks = 0,13) mCg a hangyasavnhl (Ks = 1,8 . lo4) is j6val
erosebb sav.
Ha megvizsghljuk az Cszterk6pzodCs mechanizmusht, kideriil, hogy ez a tobb egyensulyi lkpesbolh116
folyamatsorozat is tartalmaz sav-bhzis tipush 1CpCseket. Hasonl6keppen elmondhatjuk ezt az eter-
kepzodes es -hidrolizis folyamathr61 is.
Anhtriummal torteno reakci6 alapvetoen redoxifolyamat! Hogy mCgis a sav-bhzis tulajdonshggal kap-
csolatban thrgyaljuk, annak az az oka, hogy a szerves vegyiilet protonatad6 kkpessege (legalhbb a viz-
hez hasonlb, gyengkn savas jelleg) sziikseges a vegbemenetelkhez.

b) oxiddcib i s redukcib
A kis sz6natomszhm~,egyCrtCku alkoholok, iterek, az aceton tuzveszblyes anyagok. Megfelelo koriil-
mCnyek kozott azonban valamennyi oxig6ntartalmu szerves vegyiilet sztn-dioxiddh es vizzC oxidhl-
hatb.
Afunkci6s csoportot hordoz6 szenatom(ok) a tobbinkl j6val konnyebben oxidhlhat6k (illetve redukal-
hatbk), ezCrt megvalosithatb a molekula ezen riszletire korlritozbdd redoxi atalakitbs is, amelyet a
kovetkezokben foglaltunk ossze:
 +1 +3
R -CHO R -COOH

0 +2
R-CH-Q R-C-Q
I II

szekunder alkohol
- 2[Hl
+H2W)
h keton - erklyes oxidhci6
lanchasadhs

erklyes oxidAci6
tercier alkohol lhnchasadhs.

Az alkoholok dehidroginezise viszonylag enyhe koriilmknyek kozott (pl. izz6 rkzdr6t feliiletkn
kkpzodo CuO-dal) vCgbemegy:
CH-3 -OH + CUO ---+ HCHO + CU+ H 2 0

Az aldehidek tovibbi oxidbcibjhhoz valamivel erklyesebb koriilmknyek sziikskgesek. PCldaul az

eziisttiikor-pr6ba:

R- CHO + 2 A ~ ++ 3 OH- ---+ R -COO- + 2 Ag + 2 H20.

Erklyesebb oxid616szerekkel megoldhat6 az alkoholok kozvetlen karbonsavva tortkno oxidtici6ja is.
Pkldaul:

(A fenti reakci6 az alapja pkldhul az alkoholszondanak. A narancssarga dikromitionok ugyanis az al-

kohol hathsara a zold szinu kr6m(III)-ionokki redukh16dnak.)
Az egyetlen szknatomot tartalmaz6 hangyasav molekulhjaban formilcsoportot is talhlunk:

ezkrt nem meglepo, hogy a hangyasav igen konnyen tovabb oxidhlhat6 szen-dioxiddh:

HCOOH + Br2 = C02 + HBr

HCOOH + 2Ag' + 2 OH- = C02 + 2Ag + 2 H20.
 EZ az oka annak is, h p g ~ mlkozben a metil-alkoholt is tartalmaz6 alkoholelegy krbrnkensavas (ere-
lyes) oxidhcitjakor mlndegylk alkohol legfeljebb karbonsavvh oxidh16dik (1. elobb), a metil-alkohol-
b61 s z & n - d i ~ ~keletkezik.
ld
ugyancsak viszon~lagkonnyen oxidhlhat6 a ktt karboxilcsoportbbl A116 oxhlsav is. PCldhul:

Az erklyes, lanchasadhst okozb oxidhci6hoz a vegyiilettol fiiggoen, kiilonbozo oxidhlbszerek es meg-

felelo koriilmenyek (pl. H202, tomeny salktromsav vagy tomkny kensavas K2Cr207 [6n. krbrnkkn-
sav]) sziiksbgesek. Ekkor a hnkcibs csoport szknatomja mellett tortenik a lhnchasadAs, 6s a ketteha-
sad6 mindkkt lhncvkg szenatomja a leheto legoxidhltabbh vhlik: Pkldhul:

7R- COOH -I- HOOC - CH, - Q

L R- CH, - COOH + HOOC - Q

CH, COOH + CH,- C -CH,

I

CH3-/LiCH;cH3 oxidhlddik
(az aceton tovzibb
vizzC
6s szCn-dioxiddh)

CO, + CH, - CH - COOH .

I
CH,

Ha az oxidh16szer halogen, pl. j6d, akkor kozben szubsztitixi6 is lejhtszbdhat. Pkldhul az acetilcso-
portot (CH3-CO-) tartalmaz6 vegyiileteket a j6d (tulajdonkkppen a lligos kozegben kialakulb hipojo-
dit) a kovetkezokkppen oxidhlja:

I2 + 2 OH- = I- + 01- + H20,

3 01- + CH3 -CO -CH2 -R =

- + -0OC -CH2 -R
CHI3 + 2 OH-.

Lhnchasadhsnak tekintheto a karbonsavak (illetve s6ik) dekarboxilezese is. Peldhul:

CH3COONa + NaOH s, CH4 + Na2C03

hevitCs
C6H5 -COONa + NaOH > C6H6 + Na2C03
hevitks
(CH3C00)2Ca s, CH3 -CO-CH3 + CaC03.
A karbonsavak erblyes redukcicijdt a kovetkezo energiadiagram alapjhn ertelmezhetjuk:

Az hbrar61 leolvashat6, hogy a karbonsavak aktivalhsahoz olyan nagy energia szuks6ges, amely a re-
akcib kozben kepzodo aldehid tovabbi redukcibjhhoz sziikseges aktivhlhsi energiat tobbszorosen fe-
dezi, ezCrt nem ill meg a folyamat az aldehideknkl.

Tekintsiink i t nnCany fontosabb reakcibt!

a) CszterkCpzodCs:
Alkoholoknak karbonsavakkal vagy szervetlen savakkal vegbemeno kondenzhcibs* reakcibja.

0 0
// //
R-C + HO-Q = R-C + H20
\ \
0-H 0-Q

A folyamat egyensulyiit a viz elvonbsival (pl. cc kCnsav segitskgevel) az Cszter kepzodese, a kar-
bonsav s6vB alakitashval (pl. lugokkal) az kszter hidrolizise irhnyhba tolhatjuk:
R-COO-Q + NaOH + R-COO- + ~ a + Q-OH.
A szervetlensav-bszterek koziil az egyik legismertebb a nitroglicerin:
CH2 -OH CH2-0-NO2
I

glicerin-trinitrat (nitroglicerin)
Igen elterjedtek az 610 szervezetben a foszfhtkszterek, elterjedt mos6szerek a szulfhteszterek.
b) CterkCpzodCs:
Szimmetrikus btereket eloAllithatunk, ha a megfelelo alkoholt tomeny kensavval keverve mCrskke1-
ten magas homkrsekleten reagaltatjuk:

* Kondenzcicid: olyan kimiai reakcib, amelyben kit (szerves) molekula kapcsolbdik ossze kismolekulh~u(szer-
vetlen) vegyiilet kihasadhsa kozben.
 EZ a kondenzaci6s reakcie olyan Cterek tiszthn ttirtknd el66llitAs6ra nem megfelelo, amelyekben az
Ctercsoport ket oldalhn eltero szenlhncok vannak (nem szimmetrikus kterek). Ekkor ugyanis hhrom
6ter (R -0 -R, R -0 7Q, Q -0 -Q) elegye keletkezik.
Nem szimrnetrikus ktereket tlszthn 6gy illithatunk elo, hogy az etercsoport egyik kapcso16d6 szkn-
lhnchnak megfelelo alkohol nAtriums6jht (1. alibb), a masik szknlancnak megfele16 halogCnezett
sz6nhidrogCnnel reagaltatjuk:

R-0- + ~ a + Q-C1 + R-O-Q + ~ a + C1-.

c) reakci6 NaOH-dal:
Afenolok 6s a karbonsavak sav-bhzis reakci6ban (kozombosites) s6kkl alakithat6k:

R- COOH + Na+ + OH--+ R- COO- + Na' + H20

nhtrium-alkanoht
C6H5--OH + Na' + O H - - - + C6Hs-0- + ~ a + H20.
nhtrium-fenolht

A ktpzodott sdk - mCg a standardhllapotban folykkony savak6 is - szildrd halmaz8llapoiiiak, viz-

ben old6dnak (mCg a vizben nem old6d6, nagy sz6natomszhmu zsirsavak nhtriums6i is! !), vizes
oldatuk - a fenol, illetve a karbonsav erossCgeve1 forditott arinyban - lzigos kCmhathsG:

R-COO- + H20 R-COOH + OH-

(lugos hidrolizis: 1. 47-48. old.)
Az iszterek lugos kozegben alkoholra 6s a megfelel6 sav sbjj8vh hidrolizalnak (elszappanosit8s):

CH2 -OOC -CI7H35 CH2 -OH

I I
CH -0OC-Cl7H35 + 3NaOH ---+ C17H35-COONa + CH-OH
I I
CHzr OOC -C17Has CH2 -OH
trisztearg-glicerin, nhtrium-sztearit glicerin
(trisztearoil-glicerin (egy szappan)
vagy glicerin-triszteariit
vagy trisztearin)

A sz6nsavnkl erosebb savak (karbonsavak, egyes fenolok) sav-bizis reakci6ba lkpnek a hidrogen-
karbonht-ionokkal 6s gBzfejlodCs kozben a megfelelo s6v8 alakulnak:

R-COOH + HCOj + R-COO- + H 2 0 + CO;!

e) reakci6 Na-mal:
A vizhez hason16 vagy annhl erosebb savi karakterii vegyiiletek (-OH csoportot tartalmaz6 alkoholok,
fenolok, karbonsavak) redoxireakcibja, mikozben a megfelelo so Cs elemi hidrogengaz keletkezik.

R-OH + Na + R-0- + ~ a + 1/2H2

natrium-akilit
(-alkoxid)

R-COOH + Na+R-COO- + ~ a ++ 1/2H2

nktrium-alkanoLt

f) reakci6 eros savakkal:

Az oxigCntartalmu vegyiiletek hnkci6s csoportjtiban az oxigenatom a nernkoto elektronparja re-
vtn eros savakt61 protonokat kCpes folvenni, azaz bazisk6nt viselkedik. Peldaul:

0
R-C + H++ R-C

Aprotonil6dhst bizonyitja, hogy peldhul a vizben rosszul oldbdb n-butanol oldhatbshga jelentosen
megn6 cc s6sav hatasbra, amit csak a vizben sokkal jobban old6d6 ionok k6pzodCsCvel magyaraz-
hatunk.
Ilyen sav-bhzis lkpks segiti el8 (elozi meg) peldkul:
- az alkoholok szubsztitticibjat

- az iterek savas hidroliziskt:

 bl /o-H
// e/
R-C + H2S04 R-C + H S O -7
\ \ II
\Q-H \Q-H I
I

6-H H
d /
R-c -
&
R-C-0-H
110 -H " @
/O-Q
H

- I

R-C
/O'
+ H+
i
HSO2
\ v
\Q-Q H2S04

- az kterkkpz6dkst 6s a vizelimindcidt (alkoholokbbl), amikor pl. az etil-alkoholbbl a tomCny ken-

sav hatbsbra az alkohol szulfittCsztere (CH3-CH2-0-S03H) kkpzodik, amely - a koriilme-
nyektol figgoen - etilknnk vagy dietil-eterrk alakul it:
g) reakci6 br6mmal:
A szkn-tetrakloridos br6moldat a telitetlen C=C kotCsek kimutathshra hasznhlhat6 (pl. az olajsav
vagy az olajok addicionhljhk a br6mot ks igy elszintelenedks tapasztalhatb).
A brbmos viz hason16 hathsa mellett oxidal6szerkknt is viselkedhet, ezert akkor is elszintelenedik,
amikor valamilyen - nem telitetlen - komyen oxidhlhat6 vegyiiletet adunk hozzh. Pkldhul:

HCOOH + Br2 = C 0 2 + 2 HBr.

A fenolok a br6mmal szubsztittici6s reakci6ban reaghlnak (mhr kozonskges koriilmknyek kozott
is). A keletkezo vegyiilet a vizes oldatb61 kicsap6dik:

h) eziisttiikor-pr6ba:
Aformilcsoport lugos kozegben kkpes redukhlni az eziistionokat. Miuthn az eziistionok lugos ko-
zegben barna (Ag20) csapadkkkknt kivalnanak, az ionokat amminkomplex formhjhban tarthatjuk
oldatban (a reagens amm6nias eziist-nitrht-oldat):

R -CHO + 2 [Ag(NH3)2]+ + 3 OH- --+ R -COO- + 2 Ag + 4 NH3 + 2 H20,

vagy egyszeriibben:

R-CHO + ~ g + 3OH- + R-COO- + 2Ag + 2 H 2 0

i) reakci6 FeC13-dal:
a fenolos hidroxilcsoportot tartalmaz6 vegyiiletek a vas(II1)-ionokkal jellegzetes (lilhs vagy zol-
des), sotit szinu komplex vegyiilet kCpzodkse kozben reaghlnak.

j) reakci6 rCz(I1)-ionokkal:
A ketto vagy annhl tobb hidroxilcsoportot tartalmaz6 alkoholok (glicerin, glikol, de a borkosav is)
lugos kozegben a rkz(I1)-ionokkal sotitkik komplexet alkotnak. A komplex kialakulhshnak a felte-
tele tehht legalhbb kkt, egymhs kozelkben lCvo hidroxilcsoport.
Az aldehidek Cs azok a ketonok, amelyek oxocsoportja melletti szknatomok hidroxilcsoport(ok)
van(nak), a rCz(11)-ionokat lugos kozegben redukdlni kkpesek rez(1)-ionokkh (esetleg tovhbb). A
kCpzodo Cu20 voros csapadikkknt vhlik ki (Fehling-reakci6).

- Alkoholok
a) egyirtiku, nyilt ldncti, telitett alkoholok (alkanolok):

CH3-OH metanol, metil-alkohol, faszesz

- mkrgezo folyadkk,
- rkgen a fa szhrazlephrlhs~valhllitottak elo,
- ma fokCnt szinttzisghzb61:

- szerves oldbszer,
- ipari alapanyag.
 c2H5-OH etanol, etil-alkohol
- rnkrgezo folyadek,
- 96%-os oldata a tisztaszesz (ennek fp-ja alacsonyabb az abszol~talkoholenal is),
- rCgen acetilenbol vizaddicibval, majd redukcibval allitottak elo,
- ma fokCnt etilCnbol vizaddicibval gyartjhk,
- szerves oldbszer,
- fertotlenito hathsu (orvosi felhasznSlhsra),
- ipari alapanyag (Cszterek, kter stb. eloallithsa)

b) telitett, kitirtiku, nyilt szinlanczi alkohol:

HO-CH2-CH2-OH I,2-ethndiol, etilin-glikol, glikol

- suriin folyb folyadkk,
- ipari elo5llitasa etilknbol:

(epoxid)

- metanolbbl is eljiillithatb:
kat.
CH30H + CO + H2 d glikol

- fagyh116 hutofolyadkkok kCszitCskre, is hasznbljik,

- reformalt, illetve pirolizis benzinbol glikollal lehet elvalasztani az aromas szCnhidrogCneket
(azokkal elegyedik, a paraffinokkal nem).

c) telitett, hdrom krtiku, nyilt szinlhnczi alkohol:

CH2 -OH 1,2,3-propdntriol, glicerin

I

- suriin folyb folyadkk,

- higroszkbpos, ezkrt kezvkdo krkmek adalkkanyagkent hasznaljik,

-
- a zsirok, olajok alkot6rCsze,
- az iparban propilknbol hllitjak elo:
400 "C
CH2 = CH -CH3 + C12 CH2 = CH -CH2C1+ HCl

CH2 = CH-CH2 + HOCl ---+ CHdH-CH2 + H20 ,2 HCI + glicerin

I I I I

- poliiszter mugyantak eloiillitasara hasznhljiik (sav811b edknyek, hullamlemezek, hajbtest)

- Fenolok: OH

A fenol, hidroxi-benzol, karbolsav

- fehCr szinu, sziliird anyag (a levegon gyorsan rbzsaszinuvk vhlik),

 - bakteriumolo hathsu, fertotlenito,
- muanyaggyhrtiis alapanyaga (fenoplasztok, pl. bakelit), H
- elohllithsa benzolb61:
/r\ '"0''

2-, 3-, 4-hidroxi-toluol

2-, 3-, 4-metil-fen01
o-, m-, p-krezol

I , 2-dihidroxi-benzol, I , 3-dihidroxi-benzol, I , 4-dihidroxi-benzol,

pirokatechin rezorcin hidrokinon
- fknykepkszetben - gy6gyszer, - a fknykkpkszetben
redukb16szerkknt - ketbzok megkiilonboztetkse redukhlbszer,
hasznbljbk az ald6zokt61 (s6savas - szerves szintezisek-
kozegben voros szinreakci6) ben.
 1,2,3-trihidroxi-benzol 1,2,4-trihidroxi-benzol 1,3,5-trihidroxi-benzol
(vicinhlis helyzetii) (aszimmetrikus) (szimmetrikus)
pirogallol floroglucin
- reduk816szer (elohiv6) - pentbzok kimutath-
- oxigknkimutatasra hasz- shra
naljhk

C2H5-0 -C2H5 kter, dietil-iter

- konnyen i116, b6dit6 illat5 folyadkk,
- kitiino szerves oldbszer,
- altat6szer (kisebb mutkteknkl).

CH3 rnetil-terc-butil-kter
I

- oktAnszamnovelo adalkkanyag,
- metanolb61 6s izobutilknbol katalitikus reakci6val illitjhk elo.

- Aldehidek:

HCHO rnetanal, forrnaldehid

- szintelen, snirbs szagu gaz,
- vizes oldata a forrnalin,
- vizes oldataban vizaddici6val metandiollh (HO-CH2-OH), majd polikondenzaci6s reakcibban,
vizkilkpCsse1paraformaldehidd6 alakul 6s az iiveg aljhn fehkr csapadkkkent gyiilik ossze (hevi-
tCssel ismkt formadehidre bomlik),
- a fehkrjkket kicsapja, ezCrt szerves preparatumok kCszitCsCre hasznSljiik vizes oldatat,
- muanyaggyhrtiis alapanyaga (bakelit),
- az iparban metanol dehidrogCnezCstve1 allitjhk elo:

kat.
CH30H + 112 0 2 dHCHO + H20
 CH3-CHO etanal, acetaldehid
- 20 "C-on forr6, kellemetlen szagu folyadtk,
-
-
ipari alapanyag,
ma fokknt etilenbol hllitjhk elo:

CH2 = CH2 + 1/2 O2 PdC12

CuCl2
H20
,CH2 = CH -OH - CH3CH0

(regen az acetilkn vizaddici6jhval hllitotthk elo:

CH2=CH-CHO propknal, akrolein

- kellemetlen szagu, konnyezteto hathsu, illtkony folyadek,
- a glicerinbol vizeliminaci6val keletkezhet (pl. zsirok ,,kgCseP,hobomlhsa kozben is).

- Ketonok:

CH3-CO-CH3 propanon, dimetil-keton, aceton

- jellegzetes szagu folyadkk,
- kitiino univerzhlis oldbszer,

-
- ma fokent a fenolgyhrths mellCktermCkek6nt gyhrtjhk (1. a fenolnhl),
- rkgebben az ecetsavb61 hllitotthk elo:
kat.
2 CH3COOH CH3COCH3 + C02 + H20

- Karbonsavak:

a) egybrtkkz.7, telitett, nyilt ldncu karbonsavak:

HCOOH metbnsav, hangyasav

- s ~ h - szagu
6 ~ folyadkk (op.-ja 0 "C felett van),
- a textil- Cs a cserzoiparban hasznhljhk,
- reumaellenes szer,
- elohllithsa:

CO + NaOH P~T
kat.
, HCOONa ------+
+ sav HCOOH

vagy
CH30H + CO
kat.
-----+ HCOOCH3
+ H20, kat.
, HCOOH + CH30H
- sbi 6s eszterei a formiatok (metanoatok).

CH3COOH etdnsav, ecetsav

-csipos szagu folyadkk (1 7 "C-on olvad -jkgecet),
- ktelizesitesre hasznhljhk,
- kitiino oldbszer,
- ipari alapanyag (cellul6z-acetht, egytb Cszterek elohllitasa, a festkk-, a gy6gyszer-, az illatszer-
iparban),

-
- rCgen acetilknbol hllitotthk el8 acetaldehiden keresztiil (addici6 majd oxidhcib),
- ma metanolb61 (is):

kat.
CH30H + CO CH3COOH
- s6i, eszterei az acethtok (etanohtok).
 C2H5-COOH propansav, propionsav
- $6:propionhtok, (propanohtok).
C3H7-COOH butansav, vajsav
- kellemetlen sza& folyadek,
- az izzadshgszag egyik fo komponense (ejeszto bakteriumok termelik).

C4H9-COOH pentbnsav, valeriansav

- kellemetlen szagG folyadkk,
- az orvosi gyakorlatban nyugtatbk egyik komponensekent hasznhljhk,
- a macskagyoker hatbanyaga,
- a nosthy macskhk szexualis illatanyaga.

C 15H31-COOH hexadekdnsav, palmitinsav

- fehkres szinu, szilhrd anyag,
- a zsirok egyik fo alkotbresze.

C 7H35-COOH oktadekbnsav, sztearinsav

- fehkres szinu, szilhrd anyag,
- a zsirok egyik fo alkotbrhze.

b) telitetlen, nyilt szBnliincti monokarbonsavak:

CH2 = CH -COOH prop.&nsav,akrilsav

- szhrmazekait muanyaggyhrthsra hasznhljhk.
PCldaul:
CH2 = CH -C r N-bB1 poli(akri1-nitril),

CH2 = C -COO -CH3-b61 a plexiiiveg kksziil.

I

CI ~ H ~ ~ - C O O H cisz-9-oktadecBnsav, olajsav
- olajszerii folyadek,
- a novknyi olajok fo komponense.

c) telitett dikarbonsavak:

COOH etandisav, oxalsav, sdskasav

I
COOH
- fehkr, szilhrd anyag,
- a sbska, a veseko tartalmazza (sbit),
- felhasznalja a kCmiai analitika (permanganometrihs titralhs),
- rozsdafoltok elthvolithsiira hasznhlhatb (anionja komplexbe viszi a ~ e ~ + - t ) ,
- sbi az oxalhtok.

COOH propandisav, malonsav

I

COOH
- a zsiranyagcsere egyik koztes vegyiilete,
- karboxilcsoportok hathsa miatt a kozepso szenatom brbmszubszti~cibraigen hajlamos (elszin-
teleniti a brbmos vizet!).
 COOH buthndisav, boros(ybnk6sav
I

COOH
- az anyagcsere egyik koztes vegyiilete (acilcsoportja a szukcinilcsoport, mely a citratciklus
egyik vegyiilete a Koenzim-A-hoz kotott Bllapotban),
- s6i a szukcinhtok.

COOH hexbndisav, adipinsav

I

COOH
- a miianyaggyirths (nejlon) egyik alapanyaga,
- ciklohexhnb61 ciklohexanolon, ciklohexanonon keresztiil, az ut6bbi erklyes, lanchasadast
okoz6 oxidhci6jAval allitjak elo.

d) telitetlen dikarbonsavak:

COOH cisz-, illetve transz-butkndisav

I (maleinsav, illetve fumhrsav)

COOH
- az anyagcsere koztes vegyiiletei,
- festek-, gy6gyszer-, cserzoanyaggyart8s.

e) aromas karbonsavak:

COOH benzoesav

- feher, szilhrd anyag,

- a toluol oxid~ci6jhvalhllitjak elo,
- konzerv816szer (fokknt natriums6ja: nhtrium-benzoat), festkkgyhrtis stb.

COOH COOH COOH

COOH

ftrilsav izo~alsav tereftalsav

(a naftalin erklyes, lhnchasadast (a para-xilolbbl kksziil)
okoz6 oxidaci6jhval allitjhk elo) a terilkn nevii polieszter
muszal elohllit6shra haszniljak
fl hidroxi-karbonsavak:
CH3 -CH -COOH 2-hidroxi-prophnsav,
I a-hidroxi-propionsav,
OH tejsav
- csaknem szagtalan, viszk6zus folyadek,
- a savany&ipos~ta, a kovhszos uborka, a megsavanyodott tej tartalmazza,
- ez okozza az izomlhzat (piroszolosavb61kepzodik az izomban erjedCskor).
COOH 2,3-dihidroxi-buthndisav,bork6sav
I

COOH

- feher, szilhrd anyag,

- s6i a tartardtok,
- szorpok savanyithsara hasznhlhatb,
- K-, Na-s6ja a Seignette-s6, melyet a Fehling 11-reagensben komplexk6pzokent hasznalnak,
- a karboxilcsoportok hathsa miatt a hidroxilcsoportokat hordoz6 szknatomok viszonylag kony-
nyen oxidhlhat6k (pozitiv ezusttukor-prdba!).

COOH 2-hidroxi-benzoesav, szalicilsav

- fehCr, szilhrd anyag,

- Cteltart6sithsra hasznhljhk (Na-sbjht, a Na-szaliciltitot is).

COOH citromsav
I
CH2
I
HO -C -COOH
I

COOH
- feher, szilhrd anyag,
- Na-s6jat veralvadb megakadhlyozhshra hasznhljhk (a kalciumionokkal komplexet alkot),
- az anyagcsere koztes vegyiilete (citrhtciklus).

g) ketosavak:

CH3 -CO -COOH a-keto-prophnsav, pirosz6'ldsav

- az anyagcsere koztes tenneke (gliikolizis).
 COOH a-keto-borostydnk6'sav,oxdlecetsav
I
CH2
I
CO
I
COOH
- az anyagcsere koztes vegyiilete (citrhtciklus).

a) karbonsaviszterek
1. Kis szCnatomszamu karbonsavak 6s kis szenatomszamu alkoholok alkotta eszterek:
- gyiimolcsiszterek. Peldhul:

CH3COOC5Hll amil-acetht, pentil-etanoat: kortearoma

C3H7COOC2H5 etil-butirht, etil-butanoht: oszibarack
CH3COOC5H9 butil-propionht, butil-propanoht: rum

- gybgyszerek. PCldhul:
isztopirin; acetil-szalicilsav (mhs nCven aszpirin, kalciums6ja a kalmopirin):

COOH

2. Hossni szenlhncu karbonsavak es nagy sz6natomszhmu alkoholok alkotta Cszterek: viaszok.

3 . Zsirok 6s olajok:
glicerinnek nagy szenatomszamu, telitett es telitetlen szCnlhncu karbonsavak Cszterei, trigli-
ceridek:

CH2 -OOC -R1

I
CH -OOC -R2, ah01 R: C15H31- palmitil (palmitoil),
I C17H35 - sztearii (sztearoil),
CH2 -OOC -R3 C17H33 - oleil (oleoil).

(Az el6 szervezetben tartalkkthpanyagok, szerepet jhtszanak a mechanikai Cs hovedelemben,

apolhris vitaminok oldbszerei.)

4 . Poliiszter tipush polikondenzhci6s muanyagok (pl. terilen: 188. old.)

b) szervetlensav-iszterek
- nitrdtiszterek: robbanbszerek, gybgyszerek (pl. nitroglicerin, 155. old.),
- foszfdtiszterek: az intermedier anyagcsere koztes vegyiiletei (pl. cukor-foszfhtok, foszfatidok),
- szuL$btiszterek: a nagy szenatomszhmu zsiralkoholok szulfhtksztereineknhtriums6it szintetikus
mos6szerktnt hasznhlj*.
 4. A nitrogCntartalmu szerves vegyiiletek

A) AZ AMINOK

~zhrmaztaths:az amm6nia hidrogenatomjait szCnhidrogCncsoportokka1 helyettesitjiik,

R'

primer amin szekunder amin tercier amin

(hnkci6s csoportja: (hnkci6s csoportja:
-NH2 /aminocsoport/) -NH-/iminocsoport/)

ElnevezCs:
- hltalhban az Cterekhez hason16 mbdszerrel. Pkldhul:

etil-metil-amin: CH3 -CH2 -NH -CH3

trimetil-amin: CH3 -N -CH3
I
CH3
- az aromhs gyiiriit tartalmaz6 aminoknak hltalhban a hagyomhnyos neveit hasznhlhatjuk. PCldhul:

@ .I32 anilin (amino-benzol)

- a primer aminok esetCben az aminocsoport helyCt is jelolniink kell:

CH3 -CH2 -CH2 -NH2 1-amino-propin (n-propil-amin)

CH3 -CH -CH3 2-amino-prophn (izopropil-amin)
I

Fizikai tulajdonshgok:
- a primer b szekunder aminok hidrogCnkottsek kialakithska kCpesek (donorok 6s akceptorok),
ezCrt
- ezek olvadcis- ks forrcispontja viszonylag magus, de az azonos szCnatomszhmfi alkoholokenhl ki-
sebb (pl. a metil-amin standardillapotban ghz, a fenolhoz hason16 molekulatomegii anilin pedig fo-
lyadek),
- a tercier aminok molekulai kozott nem johet lCtre hidrogCnkotCs, ezCrt ezek az kterekhez hasonldan
alacsony forrhspon~vegyiiletek,
- szaguk: a kis molekulatomegiiek az amm6nihra emlbkezteto, a nagyobbak undorit6 s z a ~ a ka, ke-
vCssC illtkonyak pedig szagtalanok,
- vizben a kisebb mCretii aminok j61 old6dnak (a vizmolekulhkkal mCg a tercier aminok nitrogknje
is hidrogCnkotCst tud 1Ctrehozni protonakceptorktnt), de nem korlhtlanul; az anilin igen gyengCn
old6dik vizben.
- egyes aminok optikai aktivithsht - a N-atomok nernkoto elektronpirja miatt - a funkci6s csoport
kiralitba okozza (pl. etil-metil-amin).
KCmiai tulajdonsaigok:
- bhzisok: gyenge bhzisok, de a szerves vegyiiletek kozott a legerosebbek. PCldhul:

R-NH2 + H20 R-NHJ + OH-

alkil-amm6niumion
- a baziserossCget a szknlhnc hossza Cs a rendiiseg is befolyhsolja (a legkisebb primer aminok vala-
mivel erosebb bhzisok, mint az amm6nia). Az aril-aminok (pl. anilin)j6val gyengibb bhzisok, mi-
vel az aminrnolekula nitrogtnatomjhnak nemkoto elektronparja, kolcsonhathsba lCpve a delokali-
zhlt elektronrendszerrel stabilisabb elektronszerkezetet kCpvisel, mint a proton megkot6sekor
kCpzodo aniliniumion:
H
H-N-H
I@
H\ /H
N I

aniliniumion
Ez osszhangban van az alkoholok Cs a fenolok sav-bhzis-tulajdonshgainhl megmutatkoz6 kiilonb-
sCggel. Ott a fenolmolekula protonleadashval kCpzodo fenolhtionban valik elektronban gazda-
gabbh az oxigCn, s ez lehetovk teszi nagyobb mCrtCkben a nemkoto elektronok delokaliza16dhsht:

- bhzikusshgukb61 kovetkezoen savakkal s6kat kepeznek (pl. alkilamm6nium-kloridot, anilinium-

kloridot stb.), amelyek savasan hidrolizhlnak (1. 4 7 4 8 . old.):
R-NH2 + HCl = R-NH3 + CI-,

Eloaillitais:
- halogbnezett szCnhidrogenekbo1amm6niaval. PCldhul:
R-C1 + NH3 + R-NH3 + C1-
- nitrovegyiiletbol redukci6val. PCldhul:

JelentosCg, felhasznailais:
- miianyaggyarths (pl. NH2 - (CH2)6 - NH2, hexametilkn-diamin a nejlongyhrths egyik alap-
anyaga)
- redoxiindikhtorok (pl. difenil-amin),
- festbkiparban,
- aminocsoportot tartalmaznak a fehCrjCk epitokovei (Id. aminosavak: 181. old.)
 B) A NITROGENTARTALMU QETEROCIKLUSOS (HETEROAROMAS) VEGYULETEK

Piridin Pirimidin Pirrol Imidazol Purin

Molekulaszerkezet:

@ N t@ N
- a benzollal azonos szfim6 protont 6s elektront tartalmaz- -
63 I
H
Q.!.H
I
lrj N
H
I

a nitrogen k6t elektronja - piridinszerii (negativ p6- - hkom piridinszerii ks egy

nak (izoelektronosak), de keriil a delokalizalt rend- lus) 6s pirrolszerii (pozi- pirrolszerii nitrogknato-
- a nitrogkn nagyob EN-a miatt dip6lusosak, a szenatomokon szerbe (ezert a N nagy tiv p6lus) nitrogenatomot mot tartalmaz
a pi-kotksek elektronsiiriiskge relative kisebb. A molekulik EN-a ellenkre is a is tartalmaz:
dip6lusmomentumit a nitrogen helyzete befolybsolja: p6lus):

Fizikai tulajdonsb-
@I 68 @
[@
/ 68

- a benzoln61 magasabb olvadhs- Cs forrisponthk -

0HI 6@ QA ! / ~ ~ 6@

az kterre emlCkeztet6 - szintelen kristhlyos anyag - kristilyos anyag

gok: (ok: dip6lusmolekul6k, b k hidrogCnkotks kozottiik szag6 folyadek (a hidroginkotksek reven
nem alakul ki), tobb molekula asszocih-
16dik): az op. ezkrt szo-
- standardallapotban foly6- - + 22 "C-on olvad6 krista- katlanul magas!
kony (biizos szagu, szin- lyos
telen)
- vizzel korl&tlanulelegye- - vizben kitiinoen old6dik - vizzel gyakorlatilag nem - j6l old6dik vizben
dik (hidrogtnkotksek mi- elegyedik (nem kkpes
att) hidrogknkotksre a pozitiv
- apolhris old6szerekkel is p6lusG nitrogknhez kap-
elegyedik cso16d6 hidrogkn),
- kitiino szerves old6szer
 Piridin Pirimidin Pirrol Imidazol Purin
Ktmiai tulajdonsi- - gyenge bizis (K,, g 10-9) - a piridinntl is gyengtbb - a nitrogtnhez kapcsolbdb - amfoter vegyiilet, vizes - amfoter vegyiilet, de er6-
g ok: - savakkal sbkat ktpez bhzis (a ktt N-atom vetel- hidrogtn protonja gyen- oldata gyengtn lugos sebb bkis, mint sav
piridinium-klorid) kedtse miatt) gtn disszoci6bilis - savakkal reagalva kationt
(gyenge sav), eztrt k6li-
ummal vagy nhtriummal
az alkoholokhoz hason16 [dNQ'4$
- bhzisokkal aniont ktpez:
Q +HCI + @ + c P Q+K+ @+~*+iy
I I
Ne
H H kgN,]

- brbmszubszti~cibraa ben- - brbmszubsztitIici6ra gya- - szubsztitucibra sokkal - a benzoln61 valamivel

zolnil jbval nehezebben, korlatilag nem ktpes hajlamosabb, mint a ben- konnyebben megy vtgbe
csak 3. helyzetben ktpes zol (nagy elektronsiiriistg szubsztitIici6
(kis elektronsiiriistgiisztn- a sztnatomokon:
atomok):

(@ + Brz -% a
:13q4
Br
r m r
- N Q+ 4 rnr
- telitbekor piperidin ke- Br
I I
letkezik: H H

@+3+ ("J (a reakcio igen heves, hiiteni

I kell!)
H
- a nitrogtn nernkot6 elekt-
ronphrjira alkilcsoport
vihet6. Ptldhl:

Q+R-m+ Q+w
I
R
(alkil-piridinium-bromid keletkezik)
Jelent6stg: - az etanol denaturhlhsbra - sz6rmaztkaik a nuklein- - a porfirinvaz alkotbrtsze - aminosavalkotbr6sz igy - fontos nukleinsavbhzis-
haszn6ljhk savak bazisai: citozin, ti- (klorofill, hem, citokrb- enzimekben fontos aktiv- szirmaztkai: adenin, gu-
- gybgyszerek, alkaloidhk, min, uracil, mok) centrum-reszlet (hiszti- anin
szineztkek szinttzise - gybgyszergyhrtis din)
 C ) AZ AMIDOK

Szhrmaztaths:
a karbonsavakb61 6s az aminokb61 (vagy arnm6nihb6l) vizelvonhssal:

Az amidcsoport szerkezete:
- merev, sik szerkezet, mert
- a C = 0 pi-kotese Cs a N-atom nemkoto elektronphrja delokalizh16dott:

H
Elnevezb:
Kiplet Szisztematikus n& EgyBb, gyakran hasznhlt niv
HCONH2 methnamid formamid, hangyasavamid

CH3CONH2 ethnamid acetamid, ecetsavamid

HCONHCH3 N-metil-methnamid N-metil-formamid
NH2 -CO -NH2 karbamid

(N-fenil-ethnamid) N-acetil-anilin, acetanilid

Fizikai tulajdonsagok:
- Ah01 a N-atomon legalhbb egy H-atom elofordul, ott a molekulhk kozott er6s hidroginkotisek ala-
kulnak ki (tobb molekulhb61h116 asszonihtumok), eztrt a szerves molekulavegyuletek kozott a leg-
magasabb olvadbspontziak (csak a formamid folyekony, m k az acetamid is szilhrd),
- az NN-dialkil-amid-tipusil vegyiiletek hidrogtnkottsre nem kepesek egymhssal, eztrt alacsonyabb
az op. 6s @.-juk,
- vlzben igen jdl oldbdnak (hidrogtnkotksek miatt).

Kbmiai tulajdonsagok:
- Az amidcsoport sajhtos szerkezete miatt a nitrogen gyakorlatilag nem kkpes protont megkotni
(nem bhzikus),
- vizes oldatuk gyakorlatilag semleges,
- de megfelelo old6szerben khliummal vagy nhtriummal hidrogenfejlodks kozben reaghlnak (a nit-
rogtnhez kotodo hidrogCn protonja disszocihbilis), tehht az -CO-NH2 vagy -CO-NH- csoportot
tartalmaz6 amidok igen gyenge savnak tekinthetok.
- Savas kozegben hidrolizhlhatd. Ptldhul:

2 R -CO -NH -R' + H2SO4 + 2 H 2 0 ---+ 2 R -COOH + (R'- NH3)2 So4.

- karbonsav 6s amin, illetve ammbnia reakcibjhval csak igen nehezen, ezCrt
- inkhbb iszter; illetve savanhidrid Q amin, illetve ammbnia reakci6jhval Sllitjtik elo:

R-COO-Q + NH3 + R-CO-NH2 + Q-OH

amid alkohol
R-COO-Q + R'-NH2---+R-CO-NH-R' + Q-OH

\
O + Q-NH2 4R-CO--NH-Q + R-COOH.
/

Jelentoshg:
- gybgyszergyartas (pl. az acetanilidbol lhzcsillapitb, szulfonamid gybgyszerek),
- lakkiparban, robbanbanyagok gyiirtashnil,
- muanyaggy5lrt6s (pl. a nejlon tipikus poliamid tipusc, polikondenzhcibs muanyag: 188. old.),
- a fehkrjkk peptidkotksei tulajdonkeppen amidcsoportok.

5. Makromolekuliik 6s 6pitoXoveik

a) elemi osszetitel:
- mindegyik tartalmaz szenet, hidrogknt 6s oxigent,
- tartalmazhat nitrogent (pl. a kitin), gyakoriak a foszf6teszter-szhazCkaik.

b) osszegkiplet:
iltalhban Cn(H20), fonnaban felirhatb.
Funkci6s csoportjaik:
- polihidroxi-vegyiiletek,
- nyilt szenl8ncu formiijuk oxocsoportot tartalmaz,
- gyiiriis alakjuk es a di-, valamint a poliszacharidok Ctercsoportot is tartalmaznak.

Elnevezhs: -bz kepzovel.

1. Monoszacharidok
A legkisebb (C3-C7) sz6natomszhmu, hidrolizissel tovabb mar nem bonthato szenhidrhtok. Osszeg-
kepletiik hltaliiban CnH2,0n.

Csoportositisuk:
- az oxocsoport tipusa alapjan aldbzok vagy ketbzok,
- a szenatomszhm alapjkn pl. tribzok, pentbzok, hexbzok stb.

Szerkezetiik iltalinos jellemzoi:

- a formilcsoport lincvtgi, a ketoncsoportot a terrnkszetben elofordul6 monoszacharidok molekulhi-
ban mindig a masodik szknatom kkpezi,
- a tobbi szknatom iltaliiban egy-egy hidroxilcsoportot hordoz,
 - a 1hnck~ziH-C-OH reszlet sztnatomjai (mivel a molekula ktt vege eltCro) kiralitascentrumok,
- a temkszetben elofordul6 monoszacharidok utols6elotti (~xocso~orttal ellentttes vegttal szhmi-
tott mbsodik) szknatomjhnak konfigurhci6ja meghathrozott* (1. D-glicerinaldehid).

CnH2nOn ALDOZ KETOZ

n=3 aldotridz ketotridz
CHO CH20H
I I

glicerinaldehid dihidroxi-aceton
+.--/
D-konfigurhci6 L-konfigurhci6
(nincs kiralithscentruma)

CHO CHO
I I
H-C-OH HO-C-H
I I

(A termkszetben a D-konfigurbcidjli monoszacharidok terjedtek el. Mind a D-glicerinaldehid, mind a dihid-

roxi-aceton foszfhtkszter formajhban az Clo szervezetek anyagcserkjtnek (gliikolizis) fontos koztitermkkei.)

aldotetrdzok ketotetrdzok

CHO
I
* CH-OH
I
* CH-OH * CH-OH
I I
CH20H CH20H
2 kiralithscentrum, 1 kiralithscentrum,
4 kiilonbozo konfigurhci6; 2 kiilonbozo konfigurhci6
A termkszetben elterjedt tetr6zok @-tetrbz):

CHO CH20H
I
C=O
I
H-C-OH H-C-OH
I I
CH20H
A 2. sztnatom konfigurhcibja @-eritrul6z)
alapjhn k i t kulonbozd
D-aldotetr6z
* A D 6s az L-konfigurhci6 a glicerinaldehid k6tf6le konfgurhci6jhra visszavezetett Bn. relativ konfigurhci6.
Meghathrozhsa nincs kapcsolatban a korhbban emlitett (I. 168. oldal) R-, illetve S-konfigurhci6tva1, az Bn.
abszolut konfigurhci6val.
 aldopent6zok
CHO
I
* CH-OH
I
* CH-OH * CH-OH
I I
* CH-OH * CH-OH
I I

3 kiralitiscentrum, 2 kiralitiscentrum,
8 kdonbozo konfigurici6, 4 kiilonbozo konfigurici6,
ezek koziil4 kulonbozb' ezek koziil2 kulonbozb'
D-aldopent6z: D-ketopent6z:

CHO
I

H-C-OH H-C-OH
I I

Koziiluk biol6giailag kulonosen jelentb's:

CHO
I
H-C-OH C=0
I I
H-C-OH H-C-OH
I I
H-C-OH H-C-OH
I I

D-ribulo'z
(a fotoszintetikus
biokCmiai folyamatok
egyik koztes vegyiilete)

CHO
I

H-C-OH
I
H-C-OH
I
CH20H
Zdezoxi-D-ribo'z (C5H 1004!)
(DNS-alkot6rCsz)
 aldohexbzok ketohexbzok

CHO CH20H
I I
* CH-OH C=0
I I
* CH-OH * CH-OH
I I
* CH-OH * CH-OH
I I
* CH-OH * CH-OH
I I

4 kiralitbcentrum, 16 kiilonbozo 3 kiralitbcentrum, 8 kiilonbozo

konfigurhcib, ezek koziil8 kiilon- konfigurhcib, ezek koziil4 kii-
bozd D-aldohex6z: lonbozd D-ketohex6z:

CHO CH20H
I I

H-C-OH H-C-OH
I I
CH20H CH20H
Ezek koziil biolbgiai szempontb61 a legjelentosebbek:

CHO CH20H
I I
H-C-OH C=0
I I
HO-C-H HO-C-H
I I
H-C-OH H-C-OH
I I
H-C-OH H-c-OH
I I
D-glukdz (szolocukor) D-fruktdz (gyiimolcscukor)
es a:

CHO
I
H-C-OH
I
HO-C-H
I
HO-C-H
I
H-C-OH
I
A monoszacharidok gyiiriis konstituciajja:
- azon hidroxilcsoportok, amelyek reakci6jakor ot- vagy hattagb gyiirii alakulhat ki, addici6s folya-
mat soran (1. 141-142. old.) ktpes az oxocsoportot hordoz6 szknatomhoz kapcsol6dni. A folyama-
tot az atommagot ,,kedvelon (nukleofil) oxigCnatom inditja meg, mely nemkoto elektronpzirjhval
dativ kotCs 1Ctesittsere kCpes.

\n
C-H \o\

(A tri6zok nem ktpesek gyiirii lCtrehozAs&-a.)

- a 1Ctrejott gyiiriis molekuliban az oxocsoport hidroxilcsoportti, fin. glikozidos hidroxilcsoportta alakul,

- a glikozidos hidroxilcsoportot hordoz6 szknatom pedig ~j kiralitdscentrumot kepez, igy
- minden gyiiriikkpzksre hajlamos monoszacharidnak van egy nyilt szCnlhncu 6s legalabb kkt, az
1. szknatomon kiilonbozo konfiguraci6ju (a- es P-) gyiiriis molekulhja:

I
CHO CH-OH
I I
H-C-OH H-C-OH 1 H
I I
HO-C-H HO-C-OH
I illetve:
H-C-OH H-C-OH
I I
H-C-OH H-C
I I

A kkpzodott, hatatomos gyiirii legstabilisabb, ekvatorialis -CH20H csoportot hordoz6 konformhci6-

jaban az axidlis helyzetii glikozidos hidroxilcsoportot hordoz6 molekula az a-D-gliikbz, az ekvatoridlis
helyzetii glikozidos hidroxilcsoportot hordozb molekula a P-D-gliikbz amelyeket leegyszeriisitve a
kovetkezokkppen abrazolhatunk:

- A kCt gyiiriis molekula a nyilt sztnlhncfi forman keresztiil alakulhat egymhsba. Vizes oldatban
elsosorban a gyiiriis forma fordul elo (tobb mint 99%), azok koziil is sztkrikus okok miatt a ked-
vezobb P-m6dosulat (Gn. p-anomer):

a-D-gluk6z nyilt lancu gliikbz P-D-gluk6z

kb. 113 kb 0,02% kb. 213
- A t&bi molekula ~ " r ukonstitxlci6ja:
s
D-ribbz

a-anomer p-anomer a-anomer

D-fruktdz

a-anomer p-anomer

A monoszacharidok tulajdonsigai:
Fizikai tulajdonshgok:
- fehkr, tobbnyire szilhrd anyagok,
- edes iziiek,
- vizben j6l old6dnak (hidrog6nkotksek!).

Kkmiai sajdtsdgok:
- az aldbzok nyilt 19ncu molekulii viszonylag konnyen oxiddlhatdk (eziisttiikor Q Fehling-prbba),
- a nyilt lhncu 6s a gyiiriis molekulak kozott a vizes oldatban egyensuly a11 fdnn, ezert a nyilt szkn-
16ncu molekulhk oxidhci6ja miatt elto16d6 egyenslily kovetkeztkben a gflriis molekulak is fel-
bomlanak, vagyis a monoszacharid teljes mennyiskge atalakithatb,
- az oxocsoport mellett lCvo hidroxilcsoport lehetove teszi a ket6zok molekulhn beliili htrendezode-
set aldbzzh, ezCrt - a ketonokt61 elt6roen - a ketbzok az alddzokhoz hasonlban pozitiv eziisttiikor-
pr6bAt 6s Fehling-reakci6t adnak,
- s6savas kozegben a rezorcin a ketdzokkal gyorsabban lip reakci6ba (voros szinii terrnkk), ezkrt ez-
zel megkiilonboztethetok az ald6zokt61,
- a monoszacharidok hidroxilcsoportjai iszteresithet6k (az 610 szervezet biokkmiai folyamatainak
fontos koztes vegyiiletei a cukrok foszfatCszterei).

2. Diszacharidok
Szairmaztatais:
ket monoszacharidb61, vizelvonhssal,
-Hz0
R-OH + HO-Q A R-0-Q,
A diszacharidok olyan szenhidratok, amelyek savas hidrolz'zissel(1. eterek hidrolizise: 157.. old.) kit
monoszacharidra bonthat6k.

A legelterjedtebb diszacharidok:

Szachar6z
Malt6z (malitacukor) Cellobibz
(rhpacukor, nadcukor)
Alkotbrbszeik: (a-)D-gluk6z (P-)D-glukbz a-D-gluk6z Cs
P-D-frukt6z

CH20H CH20H CH20H

A molekula vazlata:

bog' 6 : ~
b0@ CH20H
A k6t egyskget ossze- az 1. glikozidos 6s a 4'. szenatom hidroxilcso- a kCt molekula glikozi-
CH20H

koto CterkotCs: portja kozott lktrejovo eterkotks dos hidroxilcsoportja

ko~ott(1.-2'.)

TCrszerkezet: a kkt gyiirii egyenlitoi a k6t gyiirii egyenlitoi

sikja szoget z6r be egy- sikja tobbe-kevesbC
massal egybeesik
A molekula szerkezetkt hidrogCnkotksek stabiliz8ljiik.
Jellemzoik: Feherek, szilard halmazhllapotcak, edesek, vizben j61 oldbdnak.
Vizes oldatuk adja az eziisttukor-prbbht (Az Nem redukd (a ket gli-
egyik gyiirii kinyilhat, es a szabad glikozidos kozidos OH-csoport
OH-csoport viszaalakulhat formilcsoportt~.) kapcsol6dott ossze). Sa-
vas hidrolizis uthn redu-
kB16 hatBsii.
E1ofordulas: a kemknyito hidrolizi- a cellulbz hidrolizisb gyiimolcsokben, a cu-
s6nek koztitermeke nek koztitermeke korrbphban, a cukor-
n6dban fordul el0 nagy
mennyiskgben

EgyCb diszacharidok:

tejcukor:
- galaktbzra es gliik6zra hidroliza16 diszacharid,
- fehCr, szilird, tdes, vizben old6d6 anyag,
- redukB16 hathsu,
- elofordul pl. a tejben.
 3. Poliszacharidok
olyan szcnhidrhtok, amelyek savas vagy enzimatikus hidrolizissel t6bb monoszacharidra bonthat6k.
Cellul6z Kemenyito (amilum)
~~itoegysegei: p-D-gliik6z a-D-gliikbz

~ltalhnoskeplet: (C6H1005)n (C6Hl005)n

(hozzhvetolegesen igaz)
amildz amilopektin
Egy molekulht felkpito n = x . lo3
gluk6zegysCgek szhma: n = x . lo2 n = x . lo2
Az egyskgek kapcsol6- P-glikozidkotkssel az a-glikozidkotkssel az az amil6zhoz hason16
dasa: 1.-4'. szknatomok ko- 1.-4'. szenatomok ko- 1.A'.glikozidkotks
zott (1. cellobi6z) zott (I. maltbz) + 20-25 egyskgenkknt
elagazhsok (6. 6s 1.
szknatomok kozott a-
glikozidkotks)

Termeszetes lhnckon- fonalszerii (,,lineiris") spiralis lefutisu (hklix) helyenkknt spirhlis, az

formaci6: lefutasu molekula elagazasok miatt hgas-
bogas szerkezetii
A konformAci6t stabili- I hirdogknk6tksek az egymhsuthn kovetkezb gliik6zegyskgek kozott I
2816 kotksek:
II +gekbe
a lhncok kozott (k6te-
rendezodks)
+ a spirhlis ,,emeleteiw kozott (a molekulhk kkB-
zott j6val kevesebb)
-

Fizikai tulajdonshgok: feher szinu, iztelen, szilhrd anyagok

vizben gyakorlatilag hideg vizben nem, forrb vizben kolloid rendszert
oldhatatlan kkpez
Redukh16 hatbs: nem redukhlnak
(A molekulak egyetlen /legelso/ gliik6zegyskge ugyan kkpes redukalni, de
ez elenykszoen kis hatas a molekula tomegkhez kkpest.)
Biol6giai jelentoseg, novknyi vazanyag (sejt- a novknyek raktarozott tiiplhlkka
felhasznhliis: fal) papir- ks textilipari
nyersanyag, filmek, lak-
kok, muszalak gyirtisa
(1. Muanyagok: 186. old.)

EgyCb poliszacharidok:
glikogkn :
- az amilopektinhez hason16 szerkezetii, nagyobb molaris tomegu vegyiilet, mkg gyakoribb elagazh-
sokkal,
- allati tartalkkthpanyag (pl. mhjban, izmokban).

kitin:
- a cellul6zhoz hason16 szerkezetii,
- alapegysegei N-acetil-gluk6zamin molekulhkb61 kkpzodnek,
- az izeltltibuak ks egyes fkrgek kultakarbja tartalmazza.
heparin:
- gliik6zamin 6s glukuronsav (a 6., -CH20H helyett -COOH van) egyskgek ismetlodnek benne egy-
mas utin,
- a hidroxilcsoportok kszteresitve, az aminocsoport savamidkotksben kapcsol6dnak kknsawal,
- vizoldekony;
- veralvadasghtl6.
1. Az aminosavak
A fehCrjCk $itti%ovei: a-aminosavak
Az a-aminosav iiltalainos szerkezete:

- az aminocsoport a 2. (azaz az a) szenatomon van,

- az a-szenatom kirhlis (kivktel, ha R= H),
- a termeszetes eredetii aminosavak L-konfigurhci6j6ak (vagyis az L-glicerinaldehid konfigurhci6-
jara vezetheto vissza a tkrszerkezetiik),
- a termkszetes eredetii aminosavak koziil mintegy 20 kiilonbozo ,,R" csoportot (1. a kovetkezokben)
tartalmaz6 molekula a legelterjedtebb.

A termkszetes eredetu aminosavak ,,R"lhnca:

a) semleges, apoldris:
Pkldhul:
R = H, akkor - amino-ecetsav (NH2-CH2-COOH) glicin vagy glikokoll,
R = CH3, akkor - 2-amino-prophnsav vagy alanin,
R = CH2 -C6HS, akkor -fenilalanin.

b) poliris, semleges:
R = CH2 -OH, akkor - szerin,
R = CH2 -SH, akkor - cisztein,
R = CH2 -CO -NH2, akkor - aszparagin.

c) poldris, gyengkn savas:

PCldaul:
R = CH2 -C6H4-OH, akkor - tirozin

d) poldris, er6sen savas vagy bdzikus:

amino-dikarbonsavak b diamino- karbonsavak. Ptldiiul:
R = CH2 -COOH, akkor - aszparaginsav,
R = (CH2)4 -NH2, akkor - lizin

Az aminosavak halmazszerkezete:
- minden aminosav tartalmaz legalhbb egy bhzikus amino- 6s egy savas jellegii karboxilcsoportot,
ezCrt
- vizes oldatban, de kikristalyositva, szilhrd hllapotban is az aminocsoport protonalt, a karboxilcso-
port protonhlatlan hllapotban van (ikerionos szerkezet):
+
NH3 -CH -COO-
I
- az aminosavak ezkrt standardhllapotban szilhrd halmazhllapo~ak,a rics ionos jellegii.

Tulajdonsagok:
- amfoterek, tehiit a vizben rosszulold6d6 (nagy, apoliiris jellegii lhncot tartalmaz6) tipusaik is fel-
oldhat6k sav-, illetve lugoldatban (savoldatban a karboxilation protonhlbdik, 16goldatban az alkil-
amm6niumion ad le protont),
- a vizoldkkony aminosavak vizes oldathnak kkmhathsa a karboxil- Cs az aminocsoportok, valamint
 az egyes csoportok sav-bhzis er6ss6gktol (K,, Kt,) figg. Az amino-dikarbonsavak savas, a diamino-
karbonsavak lfigos ktmhathst okoznak a vizben, de az egyetlen amino- 6s egyetlen karboxilcsopor-
tot hordoz6 aminosavak sem feltktleniil semlegesek. Pkldhul a glicin vizes oldata is gyengen savas
kkmhathsh, mivel:
K, = 4,5 . Kb = 2,5 . 10-lo.
- A termkszetes eredetii aminosavak a fehCrjCkben a karboxilcsoportok (un. peptidk~tksek)rCven
kapcsolbdnak:
R4
r___________________ r___________________
I
r________________--_

R1

peptidkotks

Alapszerkezet:
egy vagy tobb, aminosavakb61osszekapcsol6d6 polipeptidlhncb61Cs esetenkent szervetlen vagy szer-
ves, nem polipeptid tipusu reszbolh116 makromolekulhk.

Jellemzgjuk:
fajlagosak, azaz speczjikus makromolekulbk, melyben az kpitoegystgek (itt: aminosavak) sorrendje
egyediseget kolcsonoz az adott molekulhnak.

A fajlagossaig megnyilvtinulaisa:

-
jellemzo aminosavsor-
rend (fin. szekvencia)
,
jellemzo termkszetes
konformbcid
meghathrozottfunkcid

elsodleges meghataro- az aminosavsorrend Cs a molekula oldallhncai-

z6ja a fajlagosshgnak a kornyezet(!) egyiit- nak egyedi osszeren-
tesen befolyisolja dezettsege biztositja

A fehCrjCk szerkezete:
a) els6dleges szerkezet (primer strukttira):
- aminosavszekvencia,
- az egyediseget tulajdonktppen a polipeptidlhncban oldallSnck6nt jelentkezo R csoportok sor-
rendje biztositja.

b)-d) fehirjelbnc konformbcidja:

- a polipeptidlhnc a peptidkotts (-CO-NH-) koriil nem foroghat (delokalizalt pi-kotes, 1. 22. 6s
172. old.),
peptidkotksek kiizijtti -CH -rkszlet mindkkt oldalon elfordulhat,
- a ,,merev"', sik a l k a ~
I
R
- az elvileg vtgtelen (360 "C-os koriilfordulhs) 1ehetosCg koziil az R oldallhncok nagyshga 6s tol-
tCse miatt j6 nehany nem val6sulhat meg, de mCg igy is vegtelen sok lehetoseg marad,
- megis a termkszetben egy adott fehirje csak egy vagy nkhany konformbcidban fordul elo,
- ennek oka a kornyezet (pH, ionkoncentraci6, homtrsCklet stb.) viszonylagos hlland6shghban
keresendo.
b) masodlagos szerkezet (tin. szekunder struktzira):
- a lanckonformhcib viszonylag monotonon ismktlodo egyskgekbol kialakul6 szerkezete
(leggyakrabban a spiralis, un. a-helix, illetve az un. P-redhott strukhira),
- a lhnckonformhci6t a peptidkotesek atomjai kozott kialakul6 mhsodrendii kotksek (elsosorban
hidroginkotisek) tartjhk fenn, melyek a spiralis szerkezetben az ,,emeleteketm,a P-redoben az
egymhs mellC, hullhmpapirszeriien rktegzodo lhncrkszeket tartjhk ossze.
c) harmadlagos szerkezet (zin. tercier struktzira):
- a masodlagos szerkezeti elemek egymashoz viszonyitott elrendezodCsCt jelenti, belekrtve most
mhr az azokat egymast61 esetleg elvhlaszt6 rendezetlen, un. random szerkezeti rkszeket is.
- a lhnckonformhci6t a masodrendu kotisek mellett az oldallhncok kozotti ionkotisek (pl. a kar-
boxilhtion Cs az alkil-amm6niumion kozott), illetve kovalens kotisek (ket ciszteinmolekula ko-
zott dehidrogknezessel lktrejott diszulJdhid) tartjhk fdnn.
d) negyedleges szerkezet (kvaterner struktzira).
- a tobb polipeptidlancb61 9116 fehkrjemolekulakra jellemzo, Cs a polipeptidlhncok egymhshoz
va16 viszonyht jelenti,
- a kiilonbozo alegyskgek (polipeptidlancok) kozotti kapcsolatot a tercier strukhirht fenntart6
erokhoz hason16 kotksek biztositjhk.

A fehCrjCk tipusai:
- konformricid szerint:
a) Jibrillaris fehirjik, melyeknek tercier strukthhjhra az jellemzo, hogy a molekulhnak csaknem
teljes hosszaban egyfele szekunder szerkezeti elem van jelen, pl. a haj (a-hklix) vagy a selyem
(P-redo),
b) globularis fehirjik, amelyek harmadlagos szerkezetere random szakaszok is jellemzoek, pl. az
immunglobulinok, a hemoglobin, az albuminok.
[Megjegyzes: negyedleges szerkezete fibrillhris (pl. haj) vagy globularis (pl. immunglobulinok,
hemoglobin) feherjknek is lehet.]
- vegyi osszet&teluk szerint:
a) egyszeru fehirjik (proteinek), amelyek csak aminosavakra hidrolizhlhat6k,
b) osszetett fehirjik (proteidek), amelyek aminosavakon kiviil mas, szerves vagy szervetlen, un.
nem feherje reszt is tartalmaznak (pl. a hemoglobinban a hem vastartalmu, porfirinvazas vegyii-
let, a tej kazeinje foszfatcsoportot, a ribosz6ma r-RNS-t tartalmaz).
- funkcidjuk szerint:
a) struktzirfehirjik: az ClolCnyek szerkezetkt meghathrozb fehtrjkk (pl. szaru),
b) enzimek: biokatalizhtorok,
c) a sejtek kommunikaci6jhban fontos fehkrjkk (pl. hormonok, receptormolekuldk),
d) transzportmolekulhk,
e) a mozgasban jelentds feherjtk (pl. aktin, miozin, a mikrotubulusok feherjei),
f) immunfehirjik,
g) energiahordozdk (vCgsziikseg esetkn).
A termCszetes l~nckonformaici6megsziinbe:
a) kivaltd okai:
- az ionkoncentrbcid megvhltozhsa,
- pH-vhltozas (a tolttsekkel rendelkezo csoportok toltesei megsziinhetnek, az oldallhncok ennek
kovetkezteben elmozdulhatnak egymhst61, es mhs oldallhncok kozott johetnek letre kotksek),
- h6mirsiklet-vhltozas (a homozgas hathshra elobb a gyengebb, majd magasabb homersCkleten
akhr a kovalens diszulfidhidak is vkgkrvknyesen felszakadhatnak,
- sughrzhsok, amelyek szintCn kkpesek a kovalens kotksek felszakithshra is.

b) kovetkezminyei:
- denaturalddhs: az eredeti (termkszetes) funkci6 megsziinkse,
- koagulicid: a kolloid hllapot megsziinese (kicsap6dhs).
 1. A kkt folyamat gyakran egyiitt jar, de nem feltetleniil! Igen hig feherjekolloid peldhl meg erelyes
k6riilrnCnyek hathsara sem csap6dhat ki, hiszen a sok old6szer megakadalyozza a feh6rjek Gssze-
kapcsol6dBsht. A fehkrje enzimmukodese azonban ennek ellentre megsziinhet.
2. Mind a denaturhci6, mind a koagulhci6 - a hattist61 figgoen - lehet megfordithat6 (reverzibilis)
vagy vegerv6nyes (irreverzibilis). Irreverzibilis koaguliici6t, illetve denaturhci6t idkzhet el6 pCldiu1
az igen magas homCrsCklet, az eros, tomkny savak vagy a nehCzfkms6k. Reverzibilis koagulaci6t
idkzhetiink elo a fehirjekolloid dehidrata16dAsit eelidezo konnyiifkm- vagy amm6niums6kka1,
etil-alkohollal. Ekkor tulajdonkkppen csak gel hllapotba keriil a kolloid, ami viz hozziiadasival
megsziintetheto.

tulajdonkkppen a fehkrjek bimnyos csoportjainak kimutatisht jelenti.

- biuret reakcib:
- NaOH-oldattal meglugositott oldatban nkhhny csepp CuS04-oldat hozzhadasakor, fehtrjkk je-
lenlktkben ibolya szinreakci6 tapasztalhat6,
- a pozitiv reakci6 feltbtele, hogy a vegyiilet legalibb kkt peptidkotbst tartalmazzon (vagyis mhr
pl. egy tripeptid is pozitiv biuret reakci6t ad),
- a folyamat soran a rbz(II)-ionok komplexet alkotnak val6szinuleg a peptidkotes oxigenatomjai-
val, ez okozza a szinvaltoziist,
- a reakcid nevbt a legegyszeriibb olyan vegyiiletrol kapta, amelyik mhr adja a pr6biit:

NH2-CO-NH2 + NH2-CQ-NH2
karbamid
+?+ NH3
NH2-CO-NH-CO-NH2

biuret

- xantoprotein reakcib:
- tomkny salbtromsav hatishra sarga szinreakci6,
- az aromas oldallcincokat a tomCny salktromsav nitrcilja (1. 139. old.), s a keletkezo vegyiilet
shrga szinu,
- csak az aromas oldallancu aminosavakat (pl. tirozint, fenilalanint) tartalmaz6 fehCrjCk adjak a
pr6bht,
- feherjeoldat esetkn mellekreakcibk6nt a tomkny salCtromsav irreverzibilis koagulaci6t is okoz.

C) NUKLEINSAVAK
~ ~ i t o e g ~ s ~ gnukleotidok
eik:
A nukleotidok felCpitCse:
- pentdz: D-ribbz vagy 2-dezoxi-D-rib6z,
- a pent62 1-es szenatomjahoz kapcsol6d6 nitrogentartalmu heteroaromas bazis:
- purinvcizas adenin Cs guanin,
- pirimidinvazas citozin, uracil Cs timin,
- a pent62 5-0s szenatomjhn lev0 hidroxilcsoporttal Cszteresit6s.i reakci6ba lepo foszforsavb61 Gfosz-
fatcsoportbdl):
A nukleotidok szerepe:
- di- Cs trifoszfhtjaik a szervezet energiahordozbi (pl. ATP),
- koenzimek alkot6reszei (pl. NAD, NADP, KoA),
- a sejtek kommunikhcibs folyamataiban jelentosek (pl. a c-AMP),
- a nukleinsavak alkotbrkzei.

A nukleotidok kapcsol6dhsa a nukleinsavakban:

- a polinukleotidlhnc tulajdonkeppen poliiszterlhnc, melyben
- a nukleotid pent6zhnak 5. szinatomjhval eszterkotesben lkvo foszfhtcsoport a mhsik nukleotid pen-
tbzhnak 3. szinatomjhn lCvo hidroxilcsoporttal kondenzhcibs reakcibban hoz letre CszterkotCst:

A nukleinsavak fajlagosshga:
- a cukor-foszfht-lhnc egysbgei monotonon ismCtlodnek, ezek tehat nem specifikusak,
- a molekula egyediseget a nukleotidok bazisai, azok szekvencihja szabja meg.

A nukleinsavak konformhci6ja:
- a cukor-foszfht lhnc kiilonbozo pontjai (pl. spirhlis esetCn az ,,emeletekW)kozott hidrogbnkotisek
johetnek letre,
- egy-egy lanc kiilonbozo szakaszai (RNS), kettos polinukleotidlanc esetkn @NS) a kkt lhnc bhzi-
sai kozott johetnek lttre hidroginkotisek, de csak a kovetkezo mbdon:
- az adenin ket-kCt hidrogknkotkssel csak timinhez vagy uracilhoz,
- a guanin hkom hidrogenkotkssel csak citozinhoz kapcsol6dhat.
 A nukleinsavak tipusai 6s osszehasonlitiisuk

RNS DNS
A nukleotid:
rib6z dezoxirib6z
pent6za:
bhzisai: adenin, citozin, guanin
uracil timin
A polinukleotidlanc: - kettos
egyszalu - a cukor-foszfht-16nc lefuthsi
irhnya ellentktes
Konformhci6: helyenkint az egymhst koveto - a kkt lhnc vigig a bazisok
szakaszok hidroginkotbekkel kozotti hidroginkotisek r 6
kapcsol6dnak a bhzisok reven ven kapcsol6dik ossze (a ket
ugy, bogy ezhltal a polinukleo- lhnc bhzissorrendje nem azo-
tid l&nchurokszeden visszaka- "0% hanem a bazisphosodhs
nyarodik szabhlyai szerint egymhst ki-
egeszito, un. kornplernenter,
- kettds spiral alakul ki

A bhzisok mennyisegere vonat- N(purinok) = N(pirimidinek)

koz6 osszefiiggCsek: - N(adenin) = N(timin)
N(guanin) = N(citozin)
(A komplementariths miatt!)
MCrete: j6val kisebb, mint a DNS jdval nagyobb, mint az RNS
Szerepe: - hirvivo RNS (m-RNS): a fe- - az anyagcsere szabhlyozhsa
hkrje aminosavsorrendjkre (az RNS-eken, mint vegre-
vonatkoz6 informhci6 szilli- keresztiil)
tisa - az htorokites.
- szhllito RNS (t-RNS) az ak-
tivilt aminosav szhllitisa a
ribosz6mhra
- riboszomhlis RNS a ribo-
sz6ma alkotbrksze.

Olyan makromolekulas anyagok, amelyeket muvi uton hoznak letre.

Csoportositiisuk:
a) az eloalliths alapanyaga szerint:
- termiszetes alapziak, amelyeket a termeszetben talilhat6 makromolekulhk atalakithsaval,
- mestersiges alapziak, amelyeket kis molekulatomegii anyagokb61 (,,monomerekbol"), szintetikus
uton hoznak Ietre.
b) a feldolgozis szempontjhb61:
- terrnoplasztikus (hore lhgyul6) muanyagok, amelyek lhncmolekul~svegyiiletek, feldolgozhsuk
egyszerii fizikai muveletekkel tortknhet,
- termoreaktiv (,,hore kemCnyedoW)muanyagok, melyek tCrhi16s szerkezetiiek. Ezeket vagy az elo-
hlliths reakci6sorozata kozben formhlhatjuk, vagy termoplasztikus anyagok t~rh~10sithshval
illit-
jhk elo. A kesz muanyag hare nem ligyul, hanem elobb megkemknyedik, majd alkot6rkszeire bomlik.
1. TermCszetes alapu muanyagok
a) regenerhlt cellul6z (viszk6z):
PCldhul: muselyem, viszk6zszivacs.

b) cellul6z-Cszterek:
PCldhl: cellul6z-nitrat (fistnklkiili lopor, lakk, ragaszt6, film), cellul6z-acetht (impregnh16 szer, muselyem).

c) fehCrjeszirmazCkok:
Pkldhul: muszaru.

d) kaucsuk 6s gumi:
- a termkszetes (termoplasztikus) kaucsuk lhncait kknnel torteno fozes kozben kulonbozo m6rtkkben
tkrhh16sitjhk (gumi, ebonit),
- a rkszlegesen terhhl6sitott kaucsuk elasztikus anyag, mely sajhtos rugalmasshghval a termoreaktiv
anyagok specihlis csoportjat k6pezi.

e) bitumen
f) termCszetes gyantikb61Cs olajokb61 kCsziilt makromolekulak (pl. lin6leum)

2. Szintetikus uton eloallitott muanyagok

Szewes lancuak Szewetlen lancziak

sz6nlhncuak heterolcinctiak szilikonok
szilikonolajok
polirnerizhcids polikondenzdci6s szilikonkaucsuk
- 'lefinek polimerizb kis molekulhk kilkpkse (kondenzhci6) kozben
ci6jhval l6trejott mu- osszekapcsol6d6 szerves molekulhk
anyagok
- hltalhban termoplasz- aminoplasztok (termo-
tikusak (kivkve pl. a fenoplasztok reaktiv) polikszter Cs
mugumit) (termoreaktiv) poliamid (termoreaktiv
vagy termoplasztikus

NChany szintetikus muanyag Cs felhasznalasa

Nkv RCszlet Felhasznhlhs

PolietilCn fblihk, palackok, cso-
(-CH2 -CH;!-), vek, edCnyek
PolipropilCn (-CH2-CH -),
ellenh116bb zshkok, zsi-
negek, kotelek, gege-
I csovek, ponyvhk
CH3

Polisztirol (-CH2-CH -), csomagol6anyag (habo-

sitott cell) szigetelo, vo-
nalzbk, gombok, fog-
kefe, irhsvetito f6lia
(uvegszerii)
-4
A nukleinsavak t' Rtszlet FelhasznSlQs
csovek, padlbk, palac-
kok, fblifik, szalak

hoa116 muanyagok:
elektromos szigetelo,
edCnyek bevonasa

C=N

-1 (-CH2-CH -), lakkok, ragaszt6k

I
OOC -CH3

poli(meti1-metakrilat) plexiiiveg, szovetbarat

gy6gySszati p6tanyag
(mufogak, prottzisek)

COO -CH3

bakelit
(fenol-formaldehid
mugyanta)
CH~@
OH
CH2 $ CH2-..
elektromos iparban
kok, gyantfik
(konnektorok), lak-

nejlon I [-OC-(CH2)4-CO-NH-(CH2),NH-]n muszalak

muszalak
[--OC @ CO@--GH2)+1n
 Nbv Rbszlet Felhasznhlhs
aminoplaszt elektromos iparban
(karbamid-formalde- .\ /" .\ (konnektorok, kapcso-
hid mugyanta) N NH 16k)
I I
C=O C=O
I I
N N
0 \
CH2 CH2 cg2'CH2 i
I I I I i
N N 0 0 N N N
O\ ,\CH;\CD h / \
C cg2'cc '
I I I II
NH
.0
NH N 0
\ / '...
CH2

A sziliciumorganikus vegyiiletek (szilikonok)

alapanyagok:

h HiCId r o 0

(CH3)3Si - O H
Hci 4
hidrolizis

(CH3)2Si +OH12
+Hz
hidrolizis
Hc, +Hz0

CH3Si --(OH)3
(trimetil-szilanol) (metil-szilhntriol)
polikondenzricid

CH3
I

sziloxhnkotbekkel osszekapcsolt polimerlhncok

 A sziloxankot~sekkelosszekapcsolt polimerltincok felhaszn~l~saval
k&szul:
szilikonolajok szilikonkaucsuk szilikongyanta
- megfelelo arhnyban hozzi- - 100-500 sziliciumatomon- - metil-szilintriol hozzhadhsh-
kevert trimetil-szilanollal, kCnt tCrhh16sitott polimer val elhgaz6, tCrhh16s szerke-
(CH3)3Si-OH, adott htlagos (pl. 1hncvCgi vinilcsoportok zetii mugyanta
hoss~shgfipolimerlhncokat r k v h vulkanizilva)
kapnak (a trimetil-szilanol a
lhnclezarast biztositja)

- hohll6 olaj (hoall6 viszkozi- - fagy- 6s ho5116 gumi, j6l szi- - fagy- Cs hohllb, j6 szigetelo
ths), kkmiailag ellenh116 (fk- getel
mek rozsdhsodasht megaka-
dalyozza), feliiletek vizmen-
tesitkse, habzhsghtlhs (kony-
hai edknyek szklkn), szige-
telo (transzformhtorolaj)
Analitikai zsebkonyv (Muszaki Konyvkiad6, Budapest, 1971)
Becker Istvbnni-Boksay Zoltan: Kemia 111-IV. oszthly, fakultativ (Tankonyvkiad6, Budapest, 1987)
Boksay Zoltbn-Torok Ferenc-Pintir Imr&ni-Balhzs Ldrbntnk: KCmia I. oszthly. (Tankonyvkiad6,
Budapest, 1984)
Boksay Zoltbn-Csbkvari Bila-Kdnya Jdzsefni: KCmia 111. osztaly (Tankonyvkiadb, Budapest, 1987)
Boksay Zoltbn: ~ltalhnoskemia I-II. (ELTE, ~ltalanosCs Szervetlen Kkmiai Tansztk, Budapest,
1985)
Csbkvbri Bkla: BevezetCs a szervetlen kCmihba (Tankonyvkiad6, Budapest, 1981)
Darrel D. Ebbing: General Chemistry (Houghton Mifflin Company, Boston, 1984)
Erdey-Gruz Tibor: Vegyszerismeret (Muszaki Konyvkiad6, Budapest, 1963)
Feladatlapok a gimnhzium I. osztalya kovetelmtnyrendszerehez (szerk.: Z. Orbin Erzsebet, OPI.,
Budapest, 1984)
Furka krpbd: Szerves kCmia (TankGnyvkiad6, Budapest, 1988)
Gerecs krpbd: BevezetCs a kemiai technol6gihba (TankGnyvkiad6, Budapest, 1968)
Greenwood, N. N.-A. Earnshaw: Chemistry of the Elements (Pergamon Press, 1989)
Handbok of Chemistry and Physics, 57th edition (CRC Press, 1976)
Hartmann Hildegard-Kromek Sbndor-Pblfalvi Aladarni-Perczel Sbndor: KCmiai kiserlet-
gyiijtemkny 111. oszthly, fakultativ (Tankonyvkiad6, Budapest, 1984)
Hobinka Ildikd: Kemia I. oszthly (Tankonyvkiadb, Budapest, 1989)
Kajtbr Mbrton-Varga Ern6: KCmia 11. oszthly (Tankonyvkiad6, Budapest, 1984)
Kajtbr Mbrton: Vhltozatok nCgy elernre; Szerves kemia I-II. (Gondolat, Budapest 1984)
Lempert Kbroly: Szerves kCmia (Muszaki Konyvkiad6, Budapest, 1976)
Lknbrd Ghbor: Biol6giai laboratbriumi vizsghlatok (Tankonyvkiad6, Budapest, 1981)
Nbray-Szabd Istvbn: Szervetlen kemia (Akadkmiai Kiad6, Budapest, 1956)
Ntgyjegyii figgvtnythblhzatok: Matematikai, fizikai, kkmiai osszefiiggCsek (Tankonyvkiad6,
Budapest, 1988)
Nyilasi Jbnos: ~ltalhnoskCmia (Gondolat, Budapest, 1975)
Nyilasi Jbnos: Szervetlen kkmia (Gondolat, Budapest, 1975)
Pataki Lbszld-Zapp Erika: Analitikai kemiai praktikum (Tankonyvkiad6, Budapest, 1974)
Pfeiffer ~ d b m KCmia
: 11. osztily (TankGnyvkiad6, Budapest, 1990)
Sik Julia: Kkmiai szhmitisok kkpletgyiijtemknye (Muszaki Konyvkiad6, Budapest, 1988)
Villbnyi Attila: Otosom lesz kkmihb6l (Calibra, Budapest, 1995)
Zsadon Bkla egyetemi tanhr eloadhshnak anyaga a szerves kkmiai technol6gia thrgykorkben
(gyakorl6iskolai vezetotanhrok tovhbbkCpztse, ELTE TTK, 1990. szeptember)
 TARTALOM

.
I ANYAGSZERKEZET
ES ALTALANOS K ~ M I A
.
1 Alapfogalmak Cs atomszerkezet .........5
Az atomok elektronszerkezete...............6
A periddusos rendszer ............................9
Ionok kCpzodCse atomokb61 ................ 11
A tulajdonshgok vhltozasa
a peribdusos rendszerben .....................13
.
2 Molekulhk. osszetett ionok ................ 13
Kovalens kotks .....................................13
A molekulhk jellemzese .......................20
~sszetettionok ..................................... 23
.
3 Halmazok. halmazkeverkkek............27
Halmazhllapotok ..................................27
A kCmiai kotksek ..................................29
A szilhrd halmazhllapot ........................ 30
Halmazkeverkkek .................................
.
3 Az oxigCncsoport elemei
Cs vegyuleteik ...................................... 84
Az oxigen 6s a ken ............................... 84
Az oxigknvegyiiletek ........................... 86
A ken vegyiiletei ..................................91
.
4 A nitrogCncsoport elemei 6s vegyiileteik..96
A nitrogen es a foszfor ......................... 96
A nitrogknvegyiiletek ........................... 98
A foszfor vegyiiletei ........................... 102
.
5 A szCncsoport elemei Cs vegyiileteik ..105
A szCn Cs a szilicium .......................... 105
A szCn vegyiiletei ............................... 106
A szilicium vegyiiletei........................ 110
.
6 Szervetlen kCmia
a kornyezetunkben ............................111
A) A termkszetes vizek kemknysege ..... 111
B) Mutrhgyak ..................................... 112
C) A f6nykkpezCs............................... 1 1 3
32 D) Kemia a hhztarthsban .................... 114
E) ~ ~ i t o a n ~.................................
a~ok 114
F) Egykb ............................................. 114

.
I11 SZERVES &MIA
.
5 A kCmiai reakci6k I1 . .
1 Szerkezet. elnevezCs. izomCria ........ 115
(Reakcibtipusok) .................................45 A molekulhk kCplete ...........................115
A) A sav-bhzis reakci6k .......................45 Konstithc~o...................................... 115
I

B) A redoxireakcibk .............................50 Konfigurhci6................................... 116

C) A vizes oldatokban lezajl6 reakci6k ...52
.
6 A kCmiai reakci6k I11
.(ElektrokCmia) .................................... 54
A) Galvanelemek .................................54
B) Elektrolizis ......................................
57
2 A szerves vegyiiletek tulajdonshgai
.
I1 SZERVETLEN &MIA
.
1 A fCmek ................................................60
A fkmek Cs vegyiileteik altalanos
jellemzese .............................................60
A fkmek korr6zi6ja ..............................66
Az s-mezo femei ..................................68
A p-mezo fkmei ....................................69
A d-mezo fkmei ....................................72
A vascsoport .....................................72
A rezcsoport ...................................... 74
Konformhci6 ................................... 116
Izomeria ............................................. 117
A konstithci6s izomeria .................. 118
A terizomeria ..................................118
A szerves vegyiiletek elnevezkse .......124
.
A szCnhidrogCnek Cs halogknezett
sztirmazCkaik .................................... 131
A szerves vegyiiletek fizikai
tulajdonshgair61 hltalhban .................. 131
A szerves vegyiiletek kemiai
tulajdonshgair61 hltalhban ..................132
A szenhidrogenek ............................... 134
A halogknezett szCnhidrogCnek..........136
A szenhidrogenek Q halogenezett
szhrmazkkainak j ellemzo ,
reakciotipusai ...................................... 1 3 8
I

A cinkcsoport .................................... 76 A szenhidrogenek elofordulhsa,

.
2 A hidrogkn, a halogknelemek elohllit6sa7felhasznhlhsa .................... 144
6s vegyiileteik ..................................... 77 .
3 Az oxigCntartalmu szerves 1
A hidrogkn ...........................................-77 vegyuletek ........................................ 1 4 8 1I
A halogenelemek..................................79 Funkci6s csoportok ............................148 !
 Az oxigkntartalmu szerves .
5 Makromolekulaik Cs Cpit6lcoveik .... 173
vegyiiletek (tabl6zat).......................... 149 A) Szknhidrhtok ................................. 173
Az oxig6ntartalmu szerves 1. Monoszacharidok ...................... 173
vegyiiletek tulajdonsigai 2 . Diszacharidok ........................... 178
(MegjegyzQek) .................................. 152 3. Poliszacharidok ......................... 180
Nehany fontosabb vegyiilet B) Az aminosavak 6s a fehkrjkk ........ 181
1. Az aminosavak .......................... 181
ks jelentosbgiik ..................:................ 159 2 . A fehCrjt k .................................. 182
C) Nukleinsavak ................................ 184
.
4 A nitrogCntartalmu szerves D) Muanyagok ................................... 186
vegyiiletek ........................................ 1 6 8 1. Termkszetes alapu muanyagok . 187
A) Az aminok .................................... -168 2 . Szintetikus uton elohllitott
B) A iitr~~entartalmu heterociklusos muanyagok................................ 187
(heteroaromhs) vegyiiletek ...........170 A sziliciumorganikus vegyiiletek ..189
C) Az amidok ..................................... 172 IRODALOMJEGYZEK .......................... 191