Az őszirózsás forradalom

I., Az első világháború elveszítése

- a világháborúban résztvevő országokban sorra forradalmak robbannak ki
- a hatalmon lévő, háborút okozó kormányok sorra megbuknak
- 1918 októberében Mo. a vesztesek oldalán fejezi be az első világháborút
- az országban nő az elégedetlenkedés, ellenzéki pártok jönnek létre
- Budapesten ellenzéki politikusokból megalakult a Magyar Nemzeti Tanács
- célja: egy polgári demokratikus berendezkedés, Monarchiától való elszakadás
- elnökévé Károlyi Mihályt választják meg
- a MNT programja : - a háború azonnali befejezése
- Magyarország függetlensége
- az ország demokratikus átalakítása
- köztársasági államforma
- a választójog kiterjesztése mindenkire
- földosztás a parasztoknak
- önrendelkezési jog a nemzetiségieknek
- majd tüntetések robbantak ki, amivel Károlyi miniszterelnöki kinevezését akarták elérni

II., Az őszirózsás forradalom

- 1918. október 31-én a tüntetések forradalommá alakultak át, amihez a frontról hazatérő
katonák is csatlakoztak
- letépték a sapkájukról a Monarchiát jelképező sapkarózsát és helyére őszirózsát tűztek
- innen kapta nevét az őszirózsás forradalom
- a forradalom néhány óra alatt vérontás nélkül győzött
- a felkelők elfoglalták a főváros legfontosabb pontjait
- egyetlen áldozat talán Tisza István gróf volt, akit saját lakásán lőtt le néhány katona, mert
sokan őt tartották felelősnek azért, hogy az ország háborúba sodródott
III., A népköztársaság kikiáltása
- a forradalom győzelme után még aznap kinevezték Károlyi Mihályt miniszterelnökké
- az új kormány a MNT tagjaiból alakult meg, így helyet kapott benne a munkásságot
képviselő
Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) is
- 1918 november közepén IV. Károly lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról
- néhány nap múlva Budapesten kikiáltották a népköztársaságot
- 1918 őszén Magyarország 400 év után újra független állammá vált, az OMM felbomlott
- 1919 januárjában Károlyi Mihályt megválasztották köztársasági elnökké

IV., Problémák a forradalom után

a., rossz gazdasági helyzet
- élelmiszer- és szénhiány volt
- általános volt a nyomor, nőtt a munkanélküliek száma
- intézkedés: a kormány érdemben nem tud rajta változtatni
- eredmény: a gazdasági helyzet nem javul
b., szélsőséges pártok, mozgalmak megerősödése
- az Oroszországból hazatérő hadifoglyok egy csoportja megalakította a Kommunisták
Magyarországi Pártját (KMP) és az orosz példa alapján bolsevik forradalmat akartak
kirobbantani
- az elkeseredett emberek közül sokan az alakuló szélsőséges mozgalmak befolyása alá
kerültek
- intézkedés: a kormány fellép a bal- és jobboldali szélsőségekkel szemben
- eredmény: vezetőiket börtönbe zárják
c., a parasztság földigénye
- késik az MNT által beígért földosztás
- intézkedés: földreformról szóló néptörvény elfogadása
- eredmény: Károlyi saját birtokán megkezdi a földosztást, de nem lett folytatása
d., munkások demokratikus követelése
- késik a munkások által várt általános választójog bevezetése
- intézkedés: általános választójog törvénybe iktatása
- eredmény: választási jogot nem sikerül kiterjeszteni, nem jutott ideje a kormánynak a
választások lebonyolítására, a parlamenti választás végül elmaradt
e., hadsereg megszervezése
- az ország nem rendelkezett bevethető hadsereggel, a hadsereg a háború végére széthullott
- a nemzetiségiek támogatására szerb, cseh és román csapatok léptek Mo. területére
- területeket szálltak meg Erdélyben és Észak-Magyarországon
- intézkedés: megkezdték a hadsereg újjászervezését
f., nemzetiségi kérdés
- a magyarországi nemzetiségiek sorra mondták ki a függetlenségüket
- támogatásukra szerb, román és cseh csapatok léptek Magyarország területére
- a kormány nem rendelkezett bevethető csapatokkal
- Károlyinak terve volt kialakítani egy közép-európai szövetségi államot, amelyben területi
önkormányzatot adott volna a nemzetiségieknek
- intézkedés: a nemzetiségi jogok kiterjesztése
- eredmény: nemzetiségek elszakadása

V., A VIX-jegyzék – antant üzenet

- 1919 március 20-án váratlan fordulat történt, a párizsi békekonferencia küldötte, Vix
francia
alezredes jegyzéket nyújtott át Károlyinak, amit a kormány visszautasított
- ebben a győztes nagyhatalmak azt követelték, hogy a Tiszántúlon állomásozó magyar
csapatokat még további 100 km-rel vonja vissza
- 1919. március 20-án a kormány lemond a szociáldemokraták javára