A NEMZETKÖZI VISZONYOK ALAKULÁSA

A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A HIDEGHÁBORÚ ELSŐ SZAKASZA( 1947-1962)

A II. világháború alapvetően átalakította a hatalmi viszonyokat. A legyőzött országok

tönkrementek, elvesztették szuverenitásukat. Nagy-Britannia és Franciaország másodrendű
nagyhatalommá vált. Ezzel ellentétben az Egyesült Államok és a Szovjetunió tovább
erősödött. 1945 után a világ kétpólusúvá vált, az alapvető kérdésekben a két szuperhatalom
(USA, SZU) döntött.

1. Közösen megoldandó feladatok

a, A háborús bűnösök felelősségre vonása, melyre 1945-46-ban a nürnbergi per (12 náci
vezetőt ítéltek halálra) valamint 1946-48-ban a tokiói per (japán háborús bűnösök kivégzése)
keretében került sor.
b, Egy nemzetközi szervezet, az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) felállítása, melynek
alapokmányát 51 ország írta alá 1945 júniusában San Francisco-ban.(Népszövetség
utódszervezete). Központja: New York.
Célja a nemzetközi biztonság és béke fenntartása. Legfőbb tanácsadó szerve a Közgyűlés,
mely évente ülésezik a tagországok részvételével (tagországonként 1 szavazat), döntései
azonban csak ajánlás jellegűek voltak. Tényleges döntési joga a Biztonsági Tanácsnak van,
melynek 5 állandó (USA, SZU, Anglia, Franciaország, Kína) tagja vétójoggal rendelkezik és
eleinte 6 (ma már 10) változó tagja van. Az ENSZ legbefolyásosabb szerve a Biztonsági
Tanács.
Fontos szerve még a Nemzetközi Bíróság, melynek székhelye Hága, és az államok vitás
ügyeiről dönt.
Az ENSZ élén a főtitkár áll, aki 2007- 2016 Ban Ki Mun dél-koreai származású politikus
majd Antónió Guterres portugál politikus. Az ENSZ munkáját segítő szakirányú szervezetek
még:
- FAO: élelmezésügy és mezőgazdaság
- IMF: Nemzetközi Valutaalap
- UNESCO: nevelésügy, tudomány és kultúra
- WHO: egészségügy

c, A II. világháborút lezáró béke megkötése, amelyre 1947. február 10-én került sor
Párizsban. (Németo., Bulgária, Finno.,Magyaror.,Olaszo.,Románia)

2. Köztes-Európa a II. világháború után

Köztes-Európában a vesztes országok megszállás alá kerültek, az élet minden területét a

SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) irányította. A SZEB-ben elméletileg minden
győztes nagyhatalom képviselője egyenrangú volt, a tényleges irányítás azonban attól függött,
hogy melyik nagyhatalom volt a megszálló. A köztes-európai országok mind szovjet befolyás
alatt álltak (kivétel Görögország).
A szovjetek célja fokozatosan kialakított kommunista diktatúra megvalósítása volt, de a
kezdeti nagyhatalmi együttműködés jegyében, kezdetben fenntartották a demokrácia látszatát,
de a gazdaság és a karhatalmi szerveket azonban már a kommunisták kaparintották meg.
Valamennyi országban választási csalásokra, koncepciós perekre került sor. 1947 után, a
szovjet-amerikai ellentét kiéleződésekor felgyorsították az átalakítást, szétverték a
demokratikus erőket. 1948 a fordulat éve volt, mert felszámolták a többpártrendszert és
mindent alárendeltek a Szovjetuniónak. 1947-ben létrehozták a Kominformot, a Kommunista
és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját.(Nemzetközi kommunista Szervezet)

3. A hidegháború

- 1946. márciusától, Churcill fultoni beszédétől számítjuk a hidegháború kezdetét. Kelet- és

Nyugat-Európa közé egy vasfüggöny ereszkedett, köztük, valamint Az USA és a Szovjetunió
között a sport kivételével mindenfajta érintkezés befagyott.
A hidegháború tehát SZU és USA ill. szövetségesei között folyó gazdasági , politikai
ideológiai küzdelem.
Jellemzői:
- ideológiai csatározások
- fegyverkezési verseny
- katonai tömbök kialakítása
- helyi háborúk
- diplomáciai kapcsolatok megszűnése
- gazdasági érintkezés megszűnése

- Truman amerikai elnök a szovjet térhódítással szemben meghirdette a feltartóztatás

politikáját → 1947 – Truman-doktrína. E politika szerint fel kell tartóztatni a szovjet
befolyás terjedését.
Ennek első lépéseként 1947-ben közzétették a Marshall-tervet (Marshall-segély): vissza nem
fizetendő kölcsönökkel támogatták az európai országokat. A segélyt azonban a szocialista
országok politikai okokból visszautasították. A Marshall-segély elősegítette Nyugat-Európa
regenerálódását: stabilizálta az életszínvonalat, így csökkentek a belpolitikai feszültségek,
fejlődési pályára állították a gazdaságot. Nőttek a munkabérek, csökkent a munkaidő,
bővültek és általánossá váltak a szociális juttatások. Mindenki számára elérhetővé váltak a
fogyasztási cikkek és szokások.

Szovjetunió a Marshall-tervre válaszul létrehozott szocialista gazdasági szervezet

KGST = Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
Célja a szocialista országok gazdasági együttműködésének segítése, valamint a gazdaságilag
elmaradottabb országok felzárkóztatása. Tagjai főleg a SZU-val kereskedtek.

Konfliktus:
A hidegháború első éveinek legsúlyosabb konfliktusa a Berlini válság volt. A konfliktus
kialakulásában jelentős szerepe volt, a háború végén kialakult sajátos helyzetnek. Németországot
ugyanis a győztes hatalmak megszállási övezetekre osztották,( béke megkötése során sem tudtak
megállapodni) így eleinte a 3 szövetséges nagyhatalom (Anglia, USA, Franciaország) a nyugati, míg a
Szovjetunió a keleti területeket vonta ellenőrzése alá, majd később egyszerűen nyugati és keleti
térségre oszlott Németország.
Magát Berlin városát, melyet körbefogott a szovjet zóna, szintén megosztották egy nyugati és egy
keleti régióra. A háború befejezése után három évvel, 1948 tavaszán a nyugati megszállási övezetben a
nagyhatalmak értékálló valuta bevezetéséről döntöttek, bízva abban, hogy ezzel segítik a lerombolt
ország nyugati részein a gazdaság újra beindítását. A Szovjetunió a döntést beavatkozásként értékelte,
és azonnal benyújtva tiltakozását, első lépésként lezárt a területén át Berlinbe vezető utakat! A nyugat
válasza sem késett sokáig, mivel már 1948 júniusában légihidat létesítettek a nyugat berlini kapitalista
berendezkedésű városrészek ellátására. A majdnem egy évig tartó állapot végén az USA és a nyugati
nagyhatalmak megállapodásával egyesítették Németország nyugati megszállási övezeteit,

így 1949 májusában létrejött a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), illetve a Német
Demokratikus Köztársaság (NSZK), mely szocialista ország lett.

4. Katonai tömbök létrejötte

1949-ben az USA és szövetségesei megalakították a NATO-t (Észak- Atlanti Szerződés

Szervezete). 1955-ben pedig a szovjetek létrehozták a Varsói Szerződést, melynek tagjai a
szocialista országok voltak

5. Helyi háborúk – Gyarmati rendszer felbomlása

A klasszikus gyarmattartó nagyhatalmak (Anglia, Franciaország, Hollandia, Japán) a II.

világháború után jelentősen meggyengültek, így a gyarmatoknak lehetőségük nyílt
függetlenségük kivívására. Az USA-nak és a Szovjetuniónak nem volt érdeke a gyarmati
rendszer fenntartása, sőt befolyásuk növelése érdekében támogatták a gyarmatok
függetlenedését.

a, India: angol gyarmat volt, a háború előtt az angolok alkotmányt ígértek az indiaiaknak, de
ezt nem akarták betartani, végül mégis engedélyezték az ideiglenes kormány megalakulását
Nehru vezetésével. Eközben azonban vallási ellentétek bontakoznak ki a hinduk és a
muzulmánok között, a muzulmánok ki akartak válni az országból. India egységét Mahatma
Gandhi próbálta fenntartani, azonban vallásháború kezdődött, mely rengeteg áldozattal járt.
India végül 1947-ben független állam lett, de 3 részre szakadt: hindu Indiára, muzulmán
Pakisztánra és buddhista Ceylonra. 1948-ban pedig Gandhit meggyilkolták.

b, Kína: az amerikai támogatást élvező kínai Nemzeti Erők Pártja, a Kuomintang állt
szemben a szovjetek által támogatott Kínai Kommunista Párttal. A KKP befolyása
fokozatosan nőtt azzal, hogy felkarolta a földosztás programját, majd 1945-ben a Vörös
Hadsereg elfoglalta Mandzsúriát. A nemzeti erők Tajvanra szorultak vissza, 1949.
októberében pedig a KKP vezetője, Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. Így
Kína a világ 2. kommunista hatalma lett.

c, Korea: szovjet és amerikai megszállás alatt állt, két Korea jött létre, északon kommunista,
délen demokratikus berendezkedéssel. 1950-ben Észak megtámadta Dél-Koreát, az USA és
szövetségesei azonban ENSZ-felhatalmazással visszavágtak, és elfoglalták Észak-Koreát.
Ekkor a kínaiak önkéntesekként beléptek a háborúba, és az ENSZ-erőket visszaszorították a
demarkációs vonalra. 1953-ban fegyverszünetet kötöttek, amely ma is érvényben van, de
békeszerződés aláírására nem került sor.

d, Közel-Kelet: az Oszmán Birodalom felbomlása után a térség angol és francia ellenőrzés

alá került. 1948-ra megszűnt a gyarmati uralom, azonban kiéleződött az arab-izraeli ellentét.
A zsidó bevándorlás már a háború előtt kiváltotta az arabok elégedetlenségét, ennek ellenére a
holokauszt idején tömegessé vált a szidók bevándorlása. A döntést az ENSZ kezébe adták, a
szervezet pedig két részre osztotta Palesztinát: egy zsidó és egy arab részre. Amikor 1948-ban
létrejött az önálló zsidó állam (Ben Gurion), az arabok támadást indítottak. A háborút végül a
zsidók nyerték. A harcba a nagyhatalmak is beavatkoztak, az arab országokat a SZU, a
zsidókat az USA támogatta.

Az 1950-60-as években megkezdődött a neokolonializmus, azaz új gyarmatosítás időszaka,

mely a függőség gazdasági eszközökkel (pénzügyi befektetésekkel, hitelekkel, gazdasági
beruházásokkal) való fenntartását jelentette.

5. A szembenállás oldódása – Enyhülés

1953-ban meghalt Sztálin, így a párt új főtitkára Hruscsov lett. Megkezdődött az enyhülés
folyamata.
Hruscsov irányváltást hajtott végre, mind belpolitikában, mind külpolitikában. Fellépett a
sztálinizmus ellen és közeledni próbált a Nyugathoz.
Eközben a szovjetek a fegyverkezési versenyben kiváló eredményeket értek el (atombomba,
hidrogénbomba, interkontinentális rakéta, űrkutatás –1957: első szputnyik, 1961: Jurij
Gagarin).

Az enyhülést igazolták a következő események:

-Lezárták a koreai háborút

-1955-ben sor került az osztrák államszerződés aláírására, melynek értelmében a szovjet

megszálló csapatok kivonultak Ausztriából, Ausztria pedig örök semlegességet fogadott.

-1955 Hruscsov rendezte kapcsolatát Jugoszláviával és annak vezetőjével, Titoval. Ennek

előzménye, hogy mivel még Sztálin idején Tito közeledni próbált a Nyugathoz, megvádolták
azzal, hogy imperialista kém, így Jugoszláviát kizárták a Kominformból.

- Ugyanebben az évben a SZU bejelentette a hadiállapot megszüntetését Németországgal, az

NSZK kancellárja, Adenauer pedig Moszkvába látogatott.

-1956-ban az SZKP 20. kongresszusára, melyen Hruscsov nyíltan feltárta a sztálinizmus

bűneit és meghirdette a békés egymás mellett élés politikáját.

Konfliktusok
Ez az időszak sem volt mentes a konfliktusoktól. A szociális tömbön belül nem engedték a
„fellazulást”
1953 NDK- Kommunista felkelés leverése
1956 Magyar szabadságharc leverése

Kubai rakétaválság
Kubai forradalom (1959) a nyomor és a diktatúra ellen lépett fel, vezetője Fidel Castro. Castro jó
kapcsolatokat alakított ki Hruscsovval és kialakult Kuba kommunista berendezkedése.
Ennek nyomán az USA megszakította diplomáciai kapcsolatait az „ellenséggel barátkozó”
szigetországgal.
A rakétaválság, mely majdnem a harmadik világháború kirobbanásához vezetett, 1962-ben kezdődött,
amikor a Szovjetunió titokban 5 rakétaezredet telepített Kubába.
Az amerikai válasz nem késett sokáig, Kennedy a tengeri blokád mellett döntött. Egy hajszálon
függött a harmadik világháború veszélye. Végül Kennedy ultimátuma vetett véget a veszélyes
szituációnak, amikor kijelentette, ha a Szovjetunió nem vonja ki haladéktalanul a rakétákat Kubából,
akkor az USA megelőző csapást mér a szigetországra! Hruscsov ekkor meghátrált, és 1962
november 20-án a világháború elkerülése érdekében elrendelte a szovjet erők kivonását.