Népköltészeti alkotások – összefoglalás

1. A népmesék a nép vágyait, álmait fogalmazzák meg hol vicces, hol varázslatos, hol pedig
igazi valósághű formában.
Legismertebb mesefajták:
tündérmesék,
állatmesék
reális mesék
tréfás mesék
láncmesék
csalimesék.

2. A népmondában keveredik a mese a valósággal. Legtöbbjük királyokról, híres

hadvezérekről, valaminek az eredetéről, népek vándorlásairól szólnak.

3. A népdalok szintén a nép vágyairól, valamint érzéseiről szóló énekek. A legtöbbhöz nem

csak zene, hanem tánc is tartozik.
 
4.A mondókák gyermekekhez szóló játékos, vagy éppen eljátszható rövid versikék.
 
Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom.
Mákomban a rákom, kirágta a zsákom.
Kihullott a mákom, elszaladt a rákom.
Aki látja károm, szedje fel a mákom,fizesse meg mákom!
 
Hétfőn hentereg
Kedden kecmereg
Szerdán szendereg
Csütörtökön csak csücsül
Pénteken párnára dűl
Szombaton szundít szorgosan
Vasárnap horkol hangosan.
 
Január elöl jár.
Február a nyomában.
Március szántó-vető.
Április nevettető.
Május szépen zöldellő.
Június nevelő.
Július érlelő.
Augusztus csépelő.
Szeptember gyümölcshozó.
Október borozó.
November télelő.
December pihenő.
 
Ez a két utóbbi úgynevezett tanító rigmus volt.
Miért?
Most meg legyen itt egy kiszámoló is.
Apacuka, fundaluka,
Fundakávé, kamanduka,
Ab-cug, funda-luk,
Funda kávé ka-man-duk.
 
Az ilyen értelmetlenségeket, amik ebben a mondókában vannak,halandzsa nyelvnek
nevezzük.
 
 5. A találós kérdések próbára teszik a képzelő erőnket, a fantáziánkat. Pl:

Báránynak nevezed, bár nem béget soha,

nincs bunda a hátán, se füle, se foga.
Fent karikáz az égi vizekben, szellő fúvására ide-oda lebben.
(Mi az?)
 
Veheted a boltban,
veheted az utcán,
veheted vásárban,
veheted a pusztán,
veheted napközben,
és veheted este,
de nem fizetsz érte
soha egy fillért se. (Mi az?)
Ugyanez van az üres kancsóban is!

Vannak becsapós találós kérdések is.

Válaszoljatok!
Hányat lép a veréb egy esztendőben?

Van öt égő gyertyád. Ebből hármat elfújsz. Mennyi marad?

6. A szólásmondások olyan állandósult szókapcsolatok, érdekes kifejezések, melyeket nem

szabad szó szerint érteni. Átvitt értelmük van.
 
Pl.:
Akinek lyukas a marka - az ügyetlen.
Aki hegyezi a fülét - az hallgatózik.
Akinek "malaca van" - az szerencsés.
Akinek földbe gyökerezett a lába - az csodálkozik.
Aki meg itatja az egereket, az bizony eltörte a mécsest - azazhogy sír.

7. A közmondások örök igazságot, népi bölcsességet, jó tanácsot tartalmaznak. Pl.:

Ki a kicsit nem becsüli az a nagyot nem érdemli.

Rend a lelke mindennek.
Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa.
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
A tisztaság fél egészség.
Jó munkához idő kell.
Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni.
Ne csak tudd a jót, tedd is!
Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát.

8. A nyelvtörő egy olyan – általában tréfás – kifejezés, mondat, rövid szöveg vagy vers,
amelynek célja, hogy minél nehezebben lehessen tisztán kimondani.
Nos? Kinek sikerül?

Fekete bikapata kopog a patika pepita kövén.

 Az ibafai papnak fapipája van, azért mert az ibafai papi pipa fapipa.

Mit sütsz, kis szűcs? Tán sós húst sütsz, kis szűcs?

Moszkvics slusszkulcs, Zsuk slusszkulcs

9. A népi játékok lassan mennek ki a divatból. Ma már nagyon kevesen ismernek ilyeneket,

pedig régen a kisujjában voltak a gyerekeknek.Pl.: Ugróiskola, Vaskoppantó, Karikázás,
Nemzetesdi, Csön-csön gyűrű, Csendőr-rabló, Snúrozás...
meg a „madzagozás”.

A néptáncot ki ne hagyjuk!
 Mesefajták
Mik is azok a mesefajták? Műfaji megkülönböztetések.

1. Állatmesék Az állatmesék szereplői legtöbbször emberi tulajdonságokkal felruházott

állatok. Cselekedeteik mindig valamilyen tanulsággal szolgálnak. Ezek a mesék jól
bábozhatóak akár otthon is. Pl. Három kismalac: sok benne a mozgás, kevés a
szöveg. Amit meg lehet oldani szöveg nélkül, azt meg is kell.
 

2. Tanmesék, fabulák: A fabula latin eredetű, és azt jelenti, hogy kitalált történet,

mese. Eredetileg prózában, majd a 17. századtól La Fontaine munkásságát követően
inkább verses formában megírt tanmesék voltak, amelyekben többé-kevésbé
antropomorfizált, vagyis élő vagy élettelen dolgok, jelenségek vagy elvont fogalmak
emberi vagy kizárólagosan emberinek hitt tulajdonságaira utaltak. Ilyen eset az, ha
állatokat, növényeket vagy természeti erőket, például a szelet, esőt vagy a Napot
emberi indítékokkal vagy épp a gondolkodás és a beszéd képességével ruházzák fel.
Állatok vagy ritkábban növények a főszereplő Így embertől elvonatkoztatva segít
megérteni valamilyen erkölcsi vagy vallási tanulságot. A tanmesék a népi
bölcsességeket megjelenítő népmesekincset gazdagítják. Ilyen pl. A teknős és a nyúl.
 

3. Varázs vagy tündérmesék: A tündérmeséket Vlagyimir Jakovlevics Propp

mesekutató szavaival írnám le: „Varázsmesék olyan műfajú mesék, amelyek
valamilyen kár vagy veszteség bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának
óhajával; folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való
találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés
tárgyát (sokszor egy megmentendő női alak) megtalálja. A továbbiakban az
ellenséggel való találkozása szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció
gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei
szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz problémákon esik át,
megnősül (házasság), és király lesz vagy saját országában, vagy apósáéban. Tágabb
értelmezésben mágikus vagy varázsmese. A leghíresebb magyar mű tündérmese a
Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi .
 
4. tréfás meséket: Ezekben a mesékben egymást követik a humoros események. A
történet általában az emberi butaságot teszi nevetségessé. Mindig valami
képtelenségre épülnek fel. Ezek közé sorolhatjuk a hazugság- vagy bolondmeséket
és a csalimeséket. Ilyen mese pl. A kisgömbőc, Megitatják a fűzfát.

5. Láncmese: Azokat a meséket, amelyekben a mesemondó egy kis mozzanatot vagy

egyetlen mondatot vég nélkül ismétel, láncmeséknek nevezzük. Adaptálásra kevésbé
alkalmas. Sok szereplőt vonultat fel, kevés cselekvéssel. Gyerekekkel együtt való
dramatizálásuk viszont vidám perceket okozhat. Pl. A kóró és a kismadár.
 

6. novellamesék: A középkorban jelenik meg, és elrugaszkodva a mesei

hagyományoktól, a helyszín és a személyek pontosabban behatároltak, a mesék
pedig realisztikusabbak, noha a történet világa továbbra is meseszerű Az emberi ész
és furfang diadalát mutatja be. Ezeket általában inkább élő színházban adaptálják,
előadásmódja a szellemes szövegre épül. Ilyen a Lúdas Matyi, Mátyás király
történetek vagy A megfelezett ajándék.