A tavaszi erdő élete

Ami lényegesen új változás, a természet „felébredése”, tavaszi zsongása. Erre irányítsuk a

gyerekek figyelmét! Ekkor történik a növények virágba borulása, melynek oka és célja a
gyermekek számára nem egyértelmű még a 2. osztályban. A megporzás, termésfejlődés, majd
a maggal való szaporodás ugyan 3. osztályos tananyag, ám ennek előkészítését már
elkezdhetjük. Az állatok életmódja, „viselkedése” az adott körülmények között már sokkal
érthetőbb a gyermekek számára, erről lényegesen több ismeretük, tapasztalatuk van. A
párválasztás, szaporodás, kicsinyek nevelése a legfontosabb momentum, ezt tartsuk szem
előtt! Ezekre a változásokra hívjuk fel a gyermekek figyelmét színes fotók, képek
segítségével. Ezekkel azonban csak indíthatjuk a témát, felkeltjük a kicsik érdeklődését. Nem
nélkülözhetjük tehát most sem az élő környezetben való közvetlen megfigyelést (tanulmányi
sétát).
Ügyelnünk kell a „virág” fogalmának pontosítására. A gyerekek általában az egész lágy
szárú növényt nevezik virágnak a köznyelvben használatos „minta” alapján. Tudatosítanunk
kell tehát, hogy a virág a növénynek csupán egy része, és a fás szárú növényeken tavasszal
ugyanúgy megtalálható, mint a lágyszárúakon.
Ehhez kapcsolva érdemes lehet a gyerekekkel átéreztetni, vajon mit érezhetnek a szennyezett
környezetben a növények. Ennek kapcsán beszélgethetünk a növények életfeltételeiről, a friss
levegő, kellő napfény szükségességéről. Hasznos, ha az előzetes beszélgetést valóságos
tevékenység, akár valamilyen növény ültetése, folyamatos gondozása követi.
Folyamatos megfigyelésen alapuló feladatok:
A gyerekek dolgozhatnak kisebb csoportokban vagy párosan. Minden csoport számára
jelöljünk ki egy darabka földet („Az én kis földem”). Végezzenek itt folyamatos megfigyelést,
melynek szempontjai lehetnek:
Milyen állatok találhatók meg rajta?
Hányféle növény nő ezen a darabka talajon?
Milyen zajokat lehet hallani?
Milyen változások észlelhetők a földön?
A megfigyeléseiket „jegyzőkönyvben” rögzítsék, rajzolják le;
A zörejeket pedig diktafon segítségével felvehetik; a látottakról fényképeket készíthetnek.
Fontos, hogy a gyerekek a megfigyeléseik során valamennyi érzékszervüket használják,
hiszen a természet nem csupán látható, de hallható, érezhető, tapintható, ízlelhető titkokat,
csodákat is rejteget. A kis tanulóknak mindig izgalmas, érdekes feladat ezeket a titkokat
felfedni, megcsodálni. Adjuk meg nekik ezt a lehetőséget!
 Játékos feladatok
Csendesedjetek el, de tényleg! Még a szemeteket is csukjátok be, csak a fületekkel
figyeljetek! Halljátok az állatok neszezését, a szél mozgatta levelek susogását, a madárfüttyöt,
vagy az ág roppanást?

Célbadobós tobozokkal
Minden gyermek keressen 3 tobozt magának. Egy sima területre rajzoljunk egymás köré 3
kört. A belső kör érjen 20 pontot, a középső 10 pontot, a legkülső 5 pontot.
A gyerekek felváltva dobnak a 3 tobozzal. Adjuk össze a pontszámokat, és nézzük meg,
melyik körben ki dobott a legügyesebben.
 
Művészek az erdőben
Keressünk egy tiszta területet. Kérjük meg a gyerekeket, hogy a körülöttük található dolgok
segítségével alkossanak egy képet. Ehhez használhatnak botokat, leveleket, kavicsokat,
fakérget, növényeket, terméseket, bármit, amit találnak az erdőben. Ha elkészültek, nézzük
meg mindenki alkotását.
 
Találd meg a fádat!
Ezt a játékot olyan területen játsszuk, ahol van néhány, egymástól különböző fa. Egy
gyermeknek kössük be a szemét. Vezessük egy fához, és kérjük meg, hogy alaposan tapintsa
végig, esetleg még meg is szaglászhatja. Majd vezessük vissza a kiinduló ponthoz,
néhányszor forgassuk meg és vegyük le a szeméről a kendőt. Nyitott szemmel vizsgálja meg
ismét a körülötte lévő fákat, és próbálja meg kitalálni, melyik volt az ő fája.

Mesélő fakérgek
A játszó gyermekeket 3-3 fős csapatokra osztjuk, és minden csapat választ magának két fát.
(De játszhatjuk egyénileg is.) Azt körbejárják, megbeszélik, hogy a kéreg mintázata között
milyen ismert tárgyat, élőlényt „látnak”. Krétával azt körberajzolják. A megadott idő
leteltével a csoportok egymásnak megmutogatják, mit találtak. Az a csapat győz, akinek az
adott időn belül a legtöbb, valamihez „hasonló” ábrát sikerült találnia a fák kérgén.
 Kincskeresés
A gyerekek imádnak kincseket keresni. Járjatok nyitott szemmel az erdei séta során, és
próbáljatok minél többet megkeresni a lapon látható dolgok közül. Versenyezhettek is: ki
találta meg a legtöbbet?
 
 Keress valamit, ami…
A kincskereső játéknak egy másik változata, amikor nem egy konkrét dolgot kell megtalálni,
hanem bármit, amire az adott tulajdonság illik.
 
 
Bizalomjáték
A kirándulás során egy adott területen játszhatjuk a következő játékot. Álljunk párokba. A
páros egyik tagjának kössük be a szemét. A társának így kell végig vezetni egy adott
szakaszon. Nagyon jó bizalomerősítő játék, fejleszti az együttműködést, az egymásra
figyelést, és egy ismeretlen terepen nagyon izgalmas is tud lenni.
Gyűjtőmunka / HÁZI FELADAT/:
Keressetek rövid szövegeket, gyűjtsetek képeket a tavaszi erdő, mező, vízpart növényeiről,
állatairól!
Készítsetek a gyűjtött anyagokból környezetvédelmi tablót:
védett állatokról,
védett növényekről,
a levegőről,
a talajról,
a vizekről!

Források:
http://acta.bibl.u-szeged.hu/28166/1/modszertani_037_002_049-054.pdf

https://www.gyakorolj.hu/oktato/negyedikkornyezet/jatekgyujtemeny.pdf

Készítette: Gárdonyiné Szarka Noémi W9J450

Levelezős hallgató