3.

Külső kórokozó tényezők

a. Biológiai kórokozók

Ezek élőlények, baktériumok, vírusok, gombák, paraziták melyek képesek bejutni és károsítani
az emberi szervezetet.

b. Fizikai kórokozók

1. Mechanikai erő

Közvetve vagy közvetlenül hat az emberi szervezetre és sérüléseket, traumát idéz elő.

A sérülések/traumák fajtái:
 Contusio – zúzódás (a szövetek megszakadása, de a bőr épen marad)
 Commotio – rázkódás
 Compressio – nyomás
 Fractura – törés
 Dystorsio – rándulás (a széthúzóerő legyőzi a szövetek ellenállását és azok rövid időre
túlzottan megnyúlnak)
 Luxatio – ficam (az izületet alkotó csontvégek közül az egyik a helyzetét kórosssan
megváltoztatja, megszűnik az izület rugalmas rögzítése is)

A mechanikai erő előidézheti a szövetek folytonosságának hiányát és ezeket a sérüléseket

sebeknek (vulnus) nevezzük.

Sebek fajtái:
 V. punctum – szúrt seb
 V. scissum – vágott seb
 V. contusum – zúzott seb
 V. sclopetarium – lőtt seb
 V. explosivum – robbanás által keletkezett seb
 V. morsum – harapott seb

2. Meleg

A meleg hő hatására égési sérülések (combustio) keletkeznek. Égési sérüléseket izzó tárgyak,
láng, forró folyadékok és párák idézhetnek elő. A sérülések súlyossága függ a hőmérséklet
nagyságától és hatásának hosszától. A bőrön keletkezett elváltozások súlyossága szerint az égési
sérülések 4 fokozatát különböztethetjük meg:

I. Bőrpír – a bőrben található véredények kitágulása miatt alakul ki.

II. Hólyagok (bulla) – a sérült sejtekből folyadék kerül a sejtközi térbe.
III. A bőr hámrétegének elhalása (necrosis)
IV. A bőr és a bőr alatti lágy szövetek elszenesedése (carbonificatio)

Az égési fokozatok I. és II. stádiuma következmények visszamaradása nélkül gyógyul. Míg a III.
stádium után torzító hegek (keloid) maradnak vissza. Az égési sérülések kimenetele a fokozatok
mellett nagyban függ az érintett testfelület nagyságától. Azok az égési sérülések melyek érintik a
testfelület kb. 1/3 – át leggyakrabban halállal végződnek.
Az égési sérülés helyi elváltozás amely kihat a szervezet egésszére is. Általános hatása a
megégett területeken történő nagyfokú fehérje és folyadékveztés következménye. Az elhalt
sejtekből károsító kémiai anyagok szabadulnak fel, melyek előidézik a szervezet úgynevezett
önmérgezését (autointoxicatio). Az égési sérülések különösen hajlamosak gennykeltő
baktériumokkal (streptococcus, staphylococcus) történő felülfertőzésre és ezért különleges
ápolást igényelnek.

3. Hideg

A hideg kifejti károsító hatását az emberi szervezetre helyileg és általánosan. A hideg azon
kórokozók csoportjába tartozik melyek lehetnek elsődleges és másodlagos kórokozók is.

* A hideg helyi, lokális károsító hatása miatt fagyási sérülések (congelatio) keletkeznek. Az
elváltozások súlyossága a hőmérséklet és a hatás időtartama mellett nagymértékben függ a
vérkeringés állapotától. Fagyások leggyakrabban az újjakon, fülcimpán és az orron keletkeznek
ahol normális körülmények között is lasúbb a vérkeringés. A bőrön elősször vértelenség alakul ki
utánna pedig a fagyási sérülések 3 fokozata amelyek megyeznek az égési sérülések első 3
fokozatával.

A hideg lehet másodlagos kórokozó is amikor csak segíti a biológiai kórokozók bejutását az
emberi szervezetbe és károsító hatásukat (pl. felső légúti fertőzések).

4. Légköri nyomás változásai

Három féle elváltozás alakulhat ki:

 Blast sérülés – a légköri nyomás hirtelen megnövekedésének a következménye.
Robbanásnál alakul ki és mechanikai sérüléseket okoz.
 Keszon - betegség – az emberi szervezet 1 atmoszféra légköri nyomás alatt él. Fokozatos
hozzászoktatással el tudja viselni a 6 – 8 atmoszféra nyomást is (pl. búvárok).
A keszonbetegség akkor alakul ki ha visszatérésük a megnövekedett nyomásról a
normális nyomásra hirtelen történik. Ilyenkor a felszabadult nitrogén gáz apró buborékok
formájában elzárja a hajszálereket és embóliát okoz.
 Magaslati betegség – oka a levegő csökkent oxigéntartalma, általában 3000m tengerszint
feletti magasságnál alakult ki (pl. hegymászók). Tüntetei fáradság, orrvérzés, légzési
nehézség.

5. Elektromos engergia

Az emberi szervezetet károsítja a vezetékes elektromos áram illetve a légköri elektromosság

(villámcsapás). Az elektromos engergia tesbe történő bemeneti és kimeneti helyén égési
sérülések keletkeznek, mivel az elektromos engergia egy része átalakul hő energiává. Ha a testen
áthaladó elektromos áramkör érinti a szivet vagy az agyat akkor azonnali halál áll be.

6. Jonizációs sugárzás

Ez a röntgensugárzás, radioaktív sugárzás vagy az atmoszférában a robbanáskor keletkezett

sugárzás. Károsító hatása a vízmolekula jonizálásával jön létre a sejtekben. Sugárzó energia
hatására különösen azok a sejtek érzékenyek, amelyek gyorsan osztódnak (pl. csontvelő,
vérképzősejtek, bélnyálkahártya sejtjei, ivarsejtek).
 c. Kémiai kórokozók
A mérgek vagy toxinok olyan kémiai anyagok amelyek minimális koncentrációban is
károsítják az emberi szervezetet. A mérgek jelenlétét az emberi szervezetben
mérgezésnek vagy intoxicationak nevezzük.

A mérgek eredetük alapján lehetnek:

1. Külső (egzogén) – a külső eredetű mérgek bejutnak az emberi szervezetbe a
légutakon, az emésztőrendszeren és a bőrön keresztül. A mérgek károsító hatásukat
kifejtik helyileg, ott ahol érintkezésbe kerülnek a szövetekkel illetve felszívódásuk
után véren keresztül a mérgek azokat a szöveteket károsítják amelyek a
legkérzékenyebbek az adott méreg hatására, vagy azokat a szöveteket amelyeken
keresztül a mérgek eltávoznak az emberi szervezetből (pl. májszövet, amely normális
körülmények között is végzi a szervezet méregtelenítését).

2. Belső (endogén) – a belső eredetű mérgek keletkezésük alapján két félék lehetnek:
 Olyan kémiai anyagok amelyek egy bizonyos koncentrációban is megtalálhatók a
szervezetben. Kóros folyamat miatt koncentrációjuk megnő (pl. urea - húgysav). Az urea
a veséken keresztül, vizelettel távozik el az emberi szervezetből. Vesebetegség esetén az
urea eltávozása gátolt, a koncentrációja a vérben megnől és mérgezést idéz elő amit
ebben az esetben urémiának nevezünk.

 A belső mérgezést előidézhetnek olyan kémiai anyagok is, amely élettani körülmények
között nem találhatók meg az emberi szervezetben, csak bizonyos kóros folyamatokban
képződnek (égési sérüléseknél, gyulladásnál, rossz indulatú daganatos betegségeknél).

d. Táplálkozás mint kórokozó

A táplálkozás lehet elsődleges és másodlagos kórokozó is. Az energia csökkent bevitele esetén
fogyás jelentkezik illetve teljes legyöngülés (kahexia). A szervezetből elősször az elraktározott
szénhidrátok, majd a zsírok fogynak el, legvégül a szervezet lebontja és mint engergia forrást
hasznosítja a fehérjéket is. Kóros elváltozásokat idézhet elő az ásványi anyagok nem elégséges
bevitele is (pl. vashiány = vashiányos vérszegénység).
A vitaminok olyan kémiai anyagok amelyek jelenléte minimális koncentrációban
elengedhetetlenül szükséges a normális metabolikus folyamatok lejátszódására. A vitaminok
csökkent mennyisége a szervezetben (avitaminózis) különböző elváltozásokat idéz elő pl. A
vitamin hiánya farkasvakságot okoz a szem hártyáján keletkezett elváltozások miatt, B vitamin
hiánya ideggyulladást okoz, a C vitamin hiánya skorbut nevű betegséget okoz, a D vitamin
hiánya gyerekkorban rahitiszt (csontdeformációt) okoz, mivel D vitamin szükséges a kálcium
felszívódásához és beépüléséhez a csontokba.