B1.15, B1.16 és B1.17 felületi feszültségmérésekhez kapcsolódó kérdések 
 
1. Mi a felületi feszültség termodinamikai definíciója és mértékegysége? 
termodinamikai def.: egységnyi felületnöveléshez szükséges munka 
δG
γ(T , p, n) = ( δA ) T,P,n  
Mértékegysége: J/m^2; N/m 
 
(A felület energiatartama eltér a folyadék belsejének energiatartamától, ezért a folyadék 
felszíne adott körülmények között a lehető legkisebbre akar összehúzódni. A 
fázishatáron, a felületben ható erő, amely a felület kisebbítésére törekszik, a felületi 
feszültség.) 
 
2. Milyen kifolyási (buborékolási vagy csepegési) körülményeket kell beállítani a 
buboréknyomásos vagy sztalagmométeres módszernél? Hány adatot jegyzünk 
fel egy felületi feszültség érték meghatározásához? 
5­10 s­enként legyen a buborék/csepp leszakadása 
 
buboréknyomás: min. 6 adat (3x újraindított buborékképzéssel) 
sztalagnométeres: 5 adat ­ a 20­20 csepp tömegei 
 
3. Mi a Mohr­Westphal mérleg működési elve és melyik felületi feszültség mérési 
módszernél kell használni ezt a készüléket? 
Kétkarú mérleg, állandó terhelés az egyik karon. Folyadékba merülő üvegtestre ható 
felhajtó erőt méri (F=ρVg). A súlysorozat egysége (lovas) az üvegtest térfogatának  
(esetünkben kb. 10 ml) megfelelő 4 oC­os víz tömegével egyenlő, vagyis a 10­es osztáson 
= 1,000 g/cm3 sűrűséget képvisel. Kalibrálással a mérlegen közvetlenül a folyadék  
sűrűsége olvasható le. Kalibrálás után az ismeretlen oldatba merítve állítjuk be a mérleg 
egyensúlyát, majd leolvassuk. 
 
4. Hányszor kell megmérni az észlelendő mennyiséget az egyes módszereknél 
egy felületi feszültség érték meghatározásához? Melyek ezek az észlelendő 
mennyiségek? 
 
Katetométer: 3x kapilláris helyzetének beállítása + leolvasása 
 
buboréknyomás: legalább 3x újraindított buborékképzéssel, legalább 6x észleljük a 
maximális nyomáskülönbséget (folyadékoszlopok magasságának a különbségét) 
 
Sztalagnométer: 5*20 csepp minden oldatra 
 
 
5.Az izo­butanol adszorbeálódik a levegő­víz határfelületen. Milyen előjelű ebben 
az esetben a d γ /dc differenciálhányados? 
Az izobutanol pozitívan abszorbeálódik (kapilláraktív), vagyis negatív. (A koncentráció 
nagyobb a határfelületi fázisban). 
 
6. Miért nem szerepel a légköri nyomás a buboréknyomást leíró egyenletben? 
Azért, mert mindkét oldalon lenne, így kiejtődik. 
 
7. Mi a Traube­szabály és melyik módszerrel vizsgálja a laboron? 
“Traube tapasztalati megállapítása szerint a fajlagos kapilláraktivitásnak nevezett B 
konstansra egy homológ soron belül érvényes a  
B 
n+1  
B n =3,4 
összefüggés.” 
A sztalagnométeres mérésnél. 
 
8. Milyen előjelű a d γ /dT differenciálhányados? Mit jelent ez? 
negatív 
 
“Tiszta folyadékok felületi feszültsége az Eötvös­szabály szerint csökken a hőmérséklet 
emelkedésével, kritikus hőmérsékleten 0­vá válik” 
 
9. Mi az egyes felületi feszültségméréseknél a kalibrációs készülékállandó, és 
hogyan határozható meg? Mely módszereknél kell meghatározni és melyiknél 
adott ez? 
katetométer: A=(1/r2­1/r2) a készülékre jellemző, adott 
 
buboréknyomás:A kapilláris sugara, amelyet ismert fel.fesz.­ű vízzel határozunk meg. 
 
differenciális kapilláris emelkedéses:Ha jól értem, akkor szintén a kapilláris sugara lenne, 
de mivel relatív mérést csinálunk, ezért mindegy. 
 
10. Ábrázolja az oldat felületi feszültségének a c koncentrációtól való függését ha 
Γ> 0 ! Változik­e a Γ a c­vel? 
Most komolyan? Ez az egyik mérés után beadandó feladat… 
Mellesleg előreutalnék a 13­as kérdésnél lévő képletre (Praktikum 234.oldal). Azt 
integrálva valami olyasmi jön ki, hogy: 
γ= ­ R*T*Γ*ln(c)+konstans 
És elvileg nem változik, de hogy miért, azt ne kérdezzétek.(A hallg.kieg.­ben függetlennek 
veszik).   
 
Feltett előadás pdf: 24. oldal → ha az a bizonyos B paraméter >> 1/c, akkor 
koncentrációfüggetlen 
 
 
 
11. A három kísérleti módszer közül melyiknél kell egyenletes keresztmetszetű 
kapillárist alkalmazni, és mi ennek az oka? 
?????????????????????????????????? 
Maybe a kapillárisemelkedésesnél, mert ott bullshit lenne, ha ott változna a keresztmetszet 
A sztalagnométernél arra tippelnék, hogy mivel csepptömeget mérünk ezért a kutyát nem 
érdekel. 
 
12. Hogyan kalibrálja a Mohr­Westphal mérleget? Milyen folyadékot mér meg vele, 
miért? 
kalibrálás lépései: 
levegőn beállítjuk a mérleg egyensúlyát az ellensúly megfelelő állításával (pontatlan). Ezután 
ismert hőmérsékletű vízzel a víz sűrűségének megfelelő lovasokkal hozzuk egyensúlyba a 
mérleget. 
 
Majd az ismeretlen sűrűségű folyadékkal állítjuk be a mérleg egyensúlyát. Leolvassuk a 
lovasok értékét, ezzel az ismeretlen folyadék sűrűségét mérjük. 
 
13. Mi a felületi többletmennyiség definíciója és mértékegysége? Lehet­e értéke 
negatív? Váltsa át a mol/m2­tmol/cm2­re! 
 
Én arra  tippelnék,  hogy  ide az  kell, ami a 234. oldalon van: Ha dc koncentrációváltozás dγ 
változást  okoz  a  felfeszben,  akkor  a  c  koncentrációjú  oldalttal  egyensúlyban  az  oldat 
egységnyi szabad felületén adszorbeált anyag mennyisége: 
Γ=­c/(RT)*(dc/dγ) 
(az egységnyi felület energiatöbbletét a fázis belsejéhez képest határfelületi energiának 
nevezzük.) 
Lehet negatív, ha (dc/dγ) pozitív, ekkor negatív adszorpcióról beszélünk (ha a koncentráció 
növelésével nő a felfesz). 
1 mol/m^2 = 1 mol/(10^(2) cm)^2 = 10^(­4) mol/cm^2 
 
14. Lehetne­e Hg manométerfolyadékot használni a buboréknyomás 
módszerénél? 
Szarintem azért nem lenne előnyös, mert baromi nagy a sűrűsége, ezért az (1.161) 
egyenlet alapján nagyon kicsi lenne a manométeren leolvasható nyomáskülönbség (h). 
(Mivel a fémolvadékok felületi feszültségének nagyságrendje nem éri el az 1 N/m­t, ) 
 
 
15. Mi a készülékállandó a differenciális kapilláremelkedés módszerénél és 
hogyan lehet meghatározni? 
A=(1/r2­1/r2) a kapillárisok sugaraiból 
ha a folyadékok a kapilláris falát teljesen nedvesítik delta h=2 gamma / ró /g *A 
 
16. Melyik manométer folyadék esetében mérnénk meg legpontosabban a vizes 
oldat buboréknyomás­értékét a három közül: víz, etanol, higany? Miért? 
A 14.­eshez hasonló okokból annál a folyadéknál változik a legnagyobbat a nyomás, 
amelynek a legkisebb a sűrűsége, ezért én az etanolra szavazok. (Imi) 
Bár igazából fogalmam sincs, lehet h annál meg az lenne a baj, hogy túl nagyot változik a 
manométer, szóval ez ilyen van sapka­nincs sapka úgyis megbuksz eset. 
 
 
17. Mit mér a katetométerrel, mik a főbb részei? Mire kell ügyelni a használatánál? 
tárgyak (függőleges) méreteit (nem közvetlenül hozzáférhetőek) 
 
fő részei: egy háromlábú talpazatra szerelt függőleges tengely és a tengelyen mozgatható 
mérőkocsi. A mérőkocsira szerelt távcső és leolvasó mikroszkóp. 
A leolvasó mikroszkóp tartalmazza a mérőrácsot és skálát. 
 
ügyelni kell: 
­ kapillárisban lévő folyadék felvegye a termosztát hőmérsékletét. 
­ mérendő távolság függőlegesen legyen, mindkét kapilláris helyzetét azonosan 
tökéletes fókuszálással mérjük  
 
18. Rajzolja le a sztalagmométert, mire kell ügyelni a használata során? Hány 
cseppet kell gyűjteni, hány párhuzamos mérést kell végrehajtani? Milyen 
pontossággal kell megmérni a csepptömegeket? 
Ezzel még nem foglalkoztam.