A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67. kötet, (2004) p.

25-48

FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓK
KÖRNYEZETBARÁT
ELTÜZELÉSE

Dr. K a p r o s Tibor
kutatási vezérigazgató-helyettes, egyetemi docens
Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Rt.
E-mail: kutatas@tuki.hu

W o p e r á n é dr. Serédi Á g n e s
egyetemi docens
ME Hőenergia és Tüzeléstechnikai Tanszék
E-mail: tuzdb@uni-miskolc.hu

Dr. Szűcs István

intézetigazgató egyetemi docens
ME Hőenergia és Tüzeléstechnikai Tanszék
E-mail: tuzsi@uni-miskolc.hu

Összefoglaló: A fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelésére két fő irány jelölhető meg. A

lehetőségek egyik csoportjába tartoznak azok az energetikai és műszaki megoldások, amelyek a
fosszilis energiahordozók egy részét megújuló energiahordozókkal váltják ki, vagy eltüzelésüket
különböző tüzeléstechnikai módszerek ill. adalékanyagok segítségével teszik környezetkímélőbbé. A
másik csoportot képezik azok az energiamegtakarító fejlesztések, amelyek az energiafelhasználás
hatékony csökkentése útján akadályozzák meg a légtér szennyezését. A bemutatott anyag mindkét
megoldásra közöl néhány szemléltető példát.

25
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

1. B E V E Z E T É S

A világ energiaigénye folyamatosan növekvő tendenciát mutat, a

növekedés mértéke azonban a világ különböző régióiban eltérően alakul.
Az OECD országok aránya csökkenő lesz, ellentétben a fejlődő országok
részesedésének növekedésével. Az energiaellátáson belül a fosszilis
energiahordozók aránya továbbra is meghatározó marad, kb. 90% körül várható az
elkövetkező 10-15 évben.
Magyarországon, a halmozatlan energiaforrásokon belül a fosszilis
energiahordozók kb. 82%-os részesedést mutatnak. Ezen belül is a földgáz és a
folyékony szénhidrogének szerepe jelentős (-85 %).
Más a helyzet a villamosenergia-termelés vonatkozásában, világviszonylatban és
Magyarországon egyaránt a fosszilis energiát alkalmazó erőművek döntően szenet
és földgázt használnak. Ez az arány a világra vonatkoztatva 90 %, Magyarországon
80 %.
A fosszilis energiahordozók eltüzelése jelentős szerepet játszik a
levegőszennyezésben.
Az elégetés során, a füstgázzal távozó légszennyező anyagok mennyiségét
az országokon belüli törvények és nemzetközi egyezmények szabályozzák.
Miután a világban a kőolaj-felhasználás évi 1,9 %-os, a földgáz igények
2,7 %-os és a szénfelhasználás 1,7 %-os növekedési ütemét jelzik az energetikai
elemzések, a légkör C0 2 , NOx, S0 2 , CO, C n H m , PAH stb. és szilárd
szennyezőinek csökkentése fontos feladat az energiaigények hatékony kielégítése
mellett.
Az energiafelhasználás által okozott globális klímaváltozást befolyásoló
környezetszennyezés napjainkban erőteljesen növekszik, ezért is jelentősek azok a
műszaki kutatások és fejlesztések, amelyek a légszennyező anyagok képződési
folyamatát befolyásolják. A fosszilis energiahordozók egy részének megújuló
energiahordozóval (pl. biogáz, biomassza) történő helyettesítése is jelentősen
csökkenti a légkör C0 2 és S0 2 tartalmát.
Környezetvédelmi és energiagazdálkodási szempontból a megújuló
energiahordozók fontos szerepet játszanak a világ energiaellátásában a
folyamatosan növekvő energiaigények, a fosszilis energiahordozó készletek
csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek és megoldatlan
problémák miatt. Annak ellenére, hogy viszonylag hosszú múltra tekint vissza a
megújuló energiaforrások használata, ma még világméretekben is meglehetősen
kismértékű az összenergia felhasználásból való részesedése.
Az EU elvárása szerint az összes energiafelhasználáson belül a megújuló
energiaforrások arányát 2010-re a jelenlegi 6%-ról 12%-ra kell növelni.
Magyarországon ez az arány 3,6 % és elvárás ennek megduplázása 2010-re.

26
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

Hazánkban rosszabb a helyzet a megújuló energiaforrásból termelt villamos

energia területén. Az EU elvárásai szerint a megújuló energiaforrás arányát a
villamos energia előállításban a 1995. évi 13,9 %-ról 2010-re 22%-ra kell növelni.
Magyarországon a villamos energia 0,5 %-át állítják elő megújuló energiaforrásból
és az előrejelzések szerint legjobb esetben sem érheti el az 5%-ot 2010-re.
A jelenlegi felhasználásunk 71,9 %-a tűzifa, 2,8%-a biogáz. Mindezek az adatok is
alátámasztják, hogy a megújuló energiahordozók részarányának növelése úgy az
ipari, mint az erőműi energiahasznosítási folyamatoknál fontos feladat.
Kiemelendő azoknak az energiamegtakarító kutatás-fejlesztési
feladatoknak a jelentősége, amelyek a fosszilis energiahordozó felhasználás
csökkentésének irányában hatnak, így a felhasználásra, ill. elégetésre nem kerülő
energiahordozó légterünket sem szennyezi, „a megtakarított energia a
leggazdaságosabb, a legkörnyezetkímélőbb"
A következőkben röviden bemutatunk néhányat azokból a kutatási
eredményekből, amelyek a fenti energetikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez
illeszkedve a Miskolci Egyetem Hőenergia és Szilikáttechnológiai Intézetének
Hőenergia és Tüzeléstechnikai Tanszékén, valamint a Tüzeléstechnikai Kutató és
Fejlesztő Rt.-nél folytak.

2. F Ö L D G Á Z - B I O G Á Z K E V E R É K É N E K E L É G E T É S E

A biogázok energetikai hasznosításának egyik lehetősége, hogy azokat

földgázzal keverve gőzfejlesztésre vagy technológiai hőigény biztosítására
használják. A hasznosításhoz ismerni kell a gázkeverék tüzeléstechnikai
paraméterinek változását, légszennyező tulajdonságait, valamint az optimális
keverési arányt.
A ME Hőenergia és Tüzeléstechnikai Tanszékén folyó OTKA támogatású
kutatás (T 046471) részeként a Kassai Műszaki Egyetem Energetikai Tanszékével
szoros együttműködésben végeztük azokat a vizsgálatokat, amelyek földgáz-biogáz
kevertgázként történő hasznosításának lehetőségére irányultak olyan tüzelési
eljárásokkal, amelyek csökkentik a NOx képződést [1,2,3].
A NOx csökkentése céljából alkalmazott tüzelési módszerek lényege az égési
hőmérsékletnek, a lángban kialakult hőmérsékleti csúcsoknak, az égéstermékek
nagyhőmérsékletű térben való tartózkodási idejének és az oxigén parciális
nyomásának változtatása az égési zónában. E célok elérését szolgáló gyakorlati
intézkedések egyike a fokozatos tüzelés és a füstgáz recirkuláltatása.

27
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

A különböző gázkeverékek fokozatos elégetése céljából olyan kísérleti

égőt alkalmaztunk (átalakított TÜKI IS égő), amelynek segítségével lehetőségünk
nyílt kevertgáz kétfokozatú elégetésére egyfokozatú levegő bevezetése mellett,
ugyanazon tüzelőberendezésen belül (1. ábra).

biogáz

biogáz i I>

1. ábra: Kétfokozatú gázbevezetéssel üzemelő kísérleti égő

A léghűtéses kísérleti kemence hossza mentén kialakított mérőhelyeken keresztül

mértük a hőmérséklet és a füstgáz összetételének változását. Az égő hálózati
földgázzal üzemelt, a biogázt palackból vezettük a szekunder égési kamrába.
Kutatómunkánk egyik célja volt, megvizsgálni, hogy különböző földgáz-
biogáz keverékeknél milyen mértékben csökkenti tovább az NO x képződést a
fokozatos tüzelés mellett alkalmazott füstgázrecirkuláció. Kísérleteinket azonos és
változó hőteljesítmény mellett is elvégeztük. A mérési eredmények egy részét a
normál földgáztüzelés NO x kibocsátásának értékéhez viszonyítottuk a két tüzelési
eljárás együttes hatásának értékelése, másik részét a már fokozatos tüzeléssel
elérhető NO x kibocsátáshoz viszonyítottuk a recirkulációs hatás tanulmányozása
céljából. Mérési eredményeink néhány jellemző összefoglaló ábráját a
következőkben mutatjuk be.

28
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

A kísérleteknél alkalmazott 35,7 MJ/m 3 fűtőértékű földgáz és 20,6 MJ/m3

fűtőértékű biogáz főbb gázkomponenseit a 2. ábra foglalja össze. Kiemelendő a
biogáz nagy inert (C0 2 +N 2 ~ 40%) tartalma.

100
97,57
90
• földgáz £3 biogáz
80
70
57,5
> 60
> 50
40
22,5
30 20
20
10 0,38 1,12 ifip«.
0
C02 CH4 N2
tüzelőanyagok alkotói

2. ábra: Fűtőgázok összetétele

Méréseink egyik összefoglaló ábráján keresztül szemléltetjük, hogy

ugyanazon hőteljesítmény biztosítása különböző földgáz-biogáz arányoknál a
NOx -képződés jelentős csökkenését eredményezte fokozatos tüzelésnél, ha a
szekunder égési kamrába vezetett biogáz arányát növeltük a keverékben. Oka
elsősorban a nagy inert tartalom miatti kisebb maximális lánghőmérséklet (3. ábra).
Az ábrán feltüntettük a primer égési zóna levegő tényezőjének változását is, amely
függvénye a gázmegosztási aránynak, mivel az égési levegő teljes mennyisége a
primer égési kamrába került bevezetésre.
A 4. ábra állandó hőteljesítménnyel történő tüzelésnél szemlélteti a földgáz
normál tüzeléssel történő elégetésekor kibocsátott NO x képződésére vonatkoztatott
recirkulációs eredményeket.

29
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

0 0,16 0,29 0,366 0,402

gáz szek./gáz összes

3. ábra: A biogázarány növelésének hatása a NOx képződésre

fokozatos tüzelésnél (<f>=20 kW; Tmax=1050 °C; n=l,l)

6
2
JC
o
H-

0 5 10 15 20
(rec. füstgáz/összes füstgáz)*100,%

4. ábra: A föstgázrecirkuláció hatása állandó hőteljesítmény mellett

normál földgáztüzeléshez viszonyítva

30
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

Biogáz-földgáz vegyestüzeléssel folytatott kísérleteink alapján

megállapítható, hogy a fokozatos gázelégetés előbbiekben ismertetett módszere
- 5 0 %-os NO x csökkenést tett lehetővé - 4 0 %-os szekunderági biogáz
bevezetéssel.
Különböző gázmegosztási aránynál a füstgáz visszavezetése az égési
folyamatba a fokozatos tüzeléssel elérhető NOx - csökkenés nagyságát közel azonos
mértékben növeli. Amint a bemutatott állandó hőteljesítménnyel végzett
kísérletsorozat eredményei is mutatják, 5%-os recirkuláció 30 %-kal, 10 %-os
recirkuláció 45 %-kal és 15 %-os recirkuláció 55 %-kal csökkenti a fokozatos
tüzelés NO x kibocsátását.
A csökkenés üteme ~10 %-os recirkulációs értékig jelentős, e fölött kisebb értékű.

3. B A R N A S Z É N É S B I O M A S S Z A E G Y Ü T T E S E L É G E T É S E

Magyarország éghajlati és talaj viszonyai előnyösek a növényi eredetű, ún.

"fitomasszák" képződéséhez, energetikai célú hasznosításához. Közismert, hogy
megfelelő klimatikus feltételek esetén a Nap sugárzási energiájának hatására a
növények a fotoszintézis folyamatai során a levegő szén-dioxidjából és a felszívott
vízből viszonylag nagy kémiai energiatartalmú szerves vegyületeket képeznek és
építenek be a szervezetükbe. Ennek eredményeképpen különösen a fás szárú
növények számítanak a napenergia egyik legrugalmasabb, leggazdaságosabb
hasznosítási és tárolási lehetőségének.
A napenergia egyéb hasznosítási módjainál, mint például a fotovoltaikus,
vagy a melegvizes eljárásoknál nem is annyira a hatásfok, mint inkább a
tárolhatóság okozza a legnagyobb technikai gondot, mivel ezekben az esetekben a
felfogott, és átalakított energiát a lehető legrövidebb időn belül fel kell használni. A
növényekben felhalmozott energia ezzel szemben akár évekig is tárolható,
miközben a nap melegének szárító hatására az égés körülményeit megnehezítő
nevesség jelentős része minden egyéb energiaráfordítás nélkül eltávozik. Az így
kiszárított fát bármikor gazdaságosan el lehet tüzelni.
Az energetikai szempontokon túl egyre nagyobb jelentőséget
tulajdonítanak a fitomasszák környezetvédelmi szerepének. A Föld méhéből
származó fosszilis energiahordozók eltüzelésekor keletkező égéstermékek egy
része (SOx, C0 2 ) plusz légszennyezést okoz. A C0 2 klimatikus, „üvegház" hatását
ugyan sokan kétségbe vonják, de a legújabb kutatások az óceánok vizének lassú
elsavasodását, pH-jának folyamatos csökkenését mutatják, amelyet a tudósok a
légkörből felvett C 0 2 és S0 2 hatásával magyaráznak. Hazánkban az erőművek

31
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

környezetvédelmi működési engedélye a légszennyezők ( S O 2 , N 0 „ ) emissziójától,

a fizetendő környezetterhelési díj pedig a kibocsátott CO2 mennyiségétől függ.
A fitomasszák viszont alig tartalmaznak ként, az elégetésükkor keletkező
CO2 pedig a fotoszintézis következtében nem növeli a levegő üvegház hatású
gázainak mennyiségét. A klímaváltozás kérdéskörének végső tisztázása nélkül is
célszerű, az egyébként folyamatosan megújuló biomasszák energiatartalmának a
hasznosítása. Erre kifejezetten jó lehetőség nyílik - az eddig, főleg bamaszenes
fűtésű villamos erőművek kazánjaiban történő szén-biomassza együttes
eltüzelésével, amely hazánkban is egyre gyorsabb ütemben teijedt az elmúlt két év
során. Az égetés során azonban az üzemeltetők olyan nehézségekkel kerültek
szembe, amelyek az elégetendő biomassza tulajdonságainak és a tüzelési
technológia alapos felülvizsgálatát tette szükségessé.
Villamos erőmű kazánjaiban elégetett barnaszén, puhafa, keményfa és a
hazánkban kinemesített energiafű kémiai összetételét és legfontosabb
tüzeléstechnikai jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze, amelyből
megállapítható, hogy a biomasszák kifejezetten előnyös tulajdonságokkal bírnak,
különösen a barnaszénnél lényegesen kisebb hamutartalmuk következtében.

Anyag Kémiai összetétel, m/m% Ém Fé

neve H20 C H Hamu Illó kJ/kg kJ/kg

Barnaszén 25 24 3 23 24 14 200 13 000

Puhafa 8,99 47,6 4,1 0,85 49,25 16 270 15 560

Keményfa 29,15 49,1 3,6 1,78 50,87 19 280 18 400

Energiafű 6,08 4,44 67,86 17 356

1. táblázat: Barnaszén, faapriték és energiafű tüzeléstechnikai jellemzői

A keményfához közeli égésmelegű energiafű elégetése során azonban

komoly tüzeléstechnikai nehézségek tapasztalhatók, mert hamuja a tűztér
hőmérsékletén a legtöbb esetben nem csak meglágyul, hanem meg is olvad. A nem
tökéletesen elégett energiafű összesűlő hamuja viszonylag sok karbont zár magába,
jelentősen megnövelve a tüzelési veszteséget. További kellemetlenséget okoz a
meglágyult hamunak, a lényegesen kisebb hőmérsékletű hőcserélő felületek,
kazáncsövek palástjára való feltapadása, amely mintegy szigetelő réteget képezve
rontja a lángból, ill. a füstgázból kiinduló hőátadási folyamatokat.

32
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

Ezen hátrányos hatások okának a felderítése céljából megvizsgáltuk a

szóbajöhető tüzelőanyagok hamujának lágyulási és olvadási hőmérsékletét,
amelynek diagramjait az 5.-7. ábrákon láthatjuk, a legjellemzőbb adatokat pedig a
2. táblázatban foglaltuk össze. Ezekből egyértelműen kitűnik a barnaszén
salakjának előnyösen magas, a faapríték közepes, és az energiafü hamujának
kifejezetten hátrányosan alacsony lágyulási és olvadási hőmérséklete.

5. ábra: Barnaszén salakjának termikus jellemzői

a hőmérséklet függvényében

33
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

1150 1170 1190 1210 1230

Hőmérséklet, oC

6. ábra: Fahamu termikus jellemzői a hőmérséklet függvényében

34
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

Hőmérséklet, t [ °C]

7 ábra: Energiájú hamujának termikus jellemzői a

hőmérséklet függvényében

A faapríték és az energiafű hamujának a viszonylag kicsi lágyulási

hőmérsékletének okát a hamu kémiai összetételének vizsgálatával sikerült
felfednünk.

Tüzelőanyag Zsugorodás kezdete, Lágyulás kezdete, Olvadáspont,

fajtája T,,°C TL,°C To, °C
Barnaszén 1400 1460 1605
Faapríték 1185 1195 1206

Energiafű 660 820 870

2. táblázat: Barnaszén, faapríték és energiafű hamujának termikus jellemzői

35
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

Komponens Faapríték Energiafű

Na 2 0 2,03 6.53
K2O 4,57 13.37
Si0 2 57,72 60.72
P2O5 8,82 5.19
Fe 2 0 3 3,75 3.65
A1 2 0 3 5,48 2.34
MgO 3,46 3.13
CaO 14,17 5.07

3. táblázat: Faapríték és az energiafű hamujának ásványi összetétele

A 3. táblázat adatai egyértelműen bizonyítják, hogy az energiafű

hamujának a barnaszénétől lényegesen kisebb lágyulási hőmérsékletét a hamu fő
alkotó ásványára, a Si0 2 -re igen erős folyósító hatást kifejtő nagy K 2 0, Na 2 0, P 2 0 5
és Fe2C>3 jelenléte okozza. Az eddig feltárt jellemzők alapján az energiafű nem
alkalmas közvetlenül az erőművi kazánokban barnaszénnel történő vegyes
eltüzelésre.
A barnaszén és faapríték együttes elégetésével kapcsolatban az AES
Borsodi Hőerőmű Kft. kazánjaiban közel két évvel ezelőtt kezdtek üzemszerű
kísérleteket. A vegyes tüzelésnek a S0 2 emisszióra kifejtett kedvező hatását a 8.
ábrán látható diagramon szemléltetjük. A 20-30 %-nyi hőegyenértékben a
barnaszénhez kevert faaprítékkal történt tüzeléskor végzett emissziós mérések
adatai egyértelműen azt jelzik, hogy a füstgázban a kén-dioxid koncentrációja
közel 20 %-kal csökkent.
Az erőműi tapasztalatok azt mutatják, hogy 30 %-os hőegyenértékig a
barnaszénhez bekevert faapríték a kazán tüzelési rendszerének kismértékű
átalakításával üzembiztosan megoldható. Nagyobb arányú faapríték
felhasználásához a megfelelő lángstabilitás biztosítása érdekében új kazánégők
kifejlesztése szükséges.
A bamaszén-faapríték vegyes tüzelésnek további igen kedvező eredménye,
hogy az erőmű C 0 2 kibocsátása 130 000 t/év értékkel csökkent, mivel a fa
égésekor keletkező szén-dioxidot a növények a fotoszintézis folyamataival újra
elégethető szerves vegyületek formájában megkötik, aminek következtében ez a

36
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

gáz nem terheli a környezetet. Összességében megállapíthatjuk, hogy a barnaszén-

faapríték vegyes tüzelés mind energetikai, mind környezetvédelmi szempontból
kívánatos. Ezen túl kifejezetten előnyös, hogy az eltüzelt biomassza
hőegyenértékének arányában drága primer energiahordozók takaríthatók meg,
ezzel is meghosszabbítva azok felhasználási időszakát.

M
E
O)
E

o
•ro
a>
o
c
*o — Széntüzelés
— Fatüzelés
Mérési idő [óra:perc]
— Lineáris (Széntüzelés)
3300 1 1 Lineáris (Fatüzelés)

10:00 11:00 12:00 13:00

8. ábra: A S02 koncentrációja az erőművi kazán füstgázaiban barnaszén

tüzeléskor, és a szénhez 30 %-nyi
hőegyenértékben kevert faaprítékos vegyes tüzelés esetén

37
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

5. K Ö R N Y E Z E T K Í M É L Ő G Á Z Ü Z E M Ű T Ü Z E L Ő B E R E N D E Z É S E K

Amíg az olajtüzelés a 60-as 70-es években még széles körben, számos

tüzelési technológiánál nyert alkalmazást, Magyarország földgázprogramjának
terjedésével a felhasználás egyre szűkebb területre korlátozódott. Napjainkban - a
közlekedési célú felhasználáson kívül tüzelőanyagként gyakorlatilag erőműi
(ipari) kazánoknál, olajipari berendezéseknél és háztartási készülékeknél
alkalmaznak olajtüzelést.
A földgáztüzelés ugyanakkor továbbra is tartja vezető pozícióját.
Számtalan tüzeléstechnikai problémát sikerült megoldani hazai, vagy külföldi
berendezések, technológiák alkalmazásával. A kidolgozott módszerek, a
forgalmazott készülékek típusa és száma tehát rendkívül nagy.
A szigorodó környezetvédelmi előírások az emelkedő energiaárak és nem
utolsósorban a gáznemű melléktermékek, hulladékok termikus hasznosítására
vonatkozó igények erősödése azonban továbbra is ösztönzi az új megoldások
kidolgozását.
A TÜKI Rt. számos alkalmazási területen végez K+F tevékenységet
gáztüzelő berendezések energiafogyasztásának csökkentése, környezetkímélő
tüzeléstechnikai megoldások kidolgozása céljából. A továbbiakban néhány ezzel
kapcsolatos új megoldást ismertetünk.

5.1. Regeneratív rendszerű hőcserélő fejlesztése ipari kemencékhez

Adott technológiai cél eléréséhez szükséges energiafogyasztás

csökkentésére legeredményesebb tüzeléstechnikai módszer az égéslevegő fizikai
hőjének növelése (levegő előmelegítés) a távozó füstgáz entalpiájának
felhasználásával.
Az elteijedten alkalmazott különböző típusú rekuperátorok, rekuperatív
égők mellett egyre inkább terjednek a jobb hatásfokú regeneratív hőhasznosító
berendezések.
A forgalmazott berendezések döntő többségénél a regenerátor és az égő
egy közös egységet képez. Ennél a megoldásnál a füstgáz elvezetése az égő(kö)n
keresztül történik. A tüzelőberendezések felváltva üzemelnek ki- és bekapcsolt
állapotban. Utóbbi esetben a gáz és levegő vezetékek záródnak és a füstgáz
elvezetés útja válik szabaddá. A működés elvéből következően páros számú
tüzelőegységet kell alkalmazni. A beépített kapacitás a működő teljesítmény
kétszerese.

38
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

A regeneratív hővisszanyerési elv alkalmazása megengedi az elkülönített

telepítést is. Ez nagyfokú rugalmasságot enged meg, mind az égők számát illetően,
mind a belső áramlási mező kialakítására vonatkozóan. A tüzelőberendezések
üzeme folyamatos, nincs szükség kétszeres égőszám és szerelvénysor beépítésére.
Az elkülönített beépítésű regeneratív hőcserélő rendszer elvi vázlatát a 9.
sz. ábra mutatja be. A vázlaton 8 db kétállású szerelvény van feltüntetve- a
gyakorlatban váltócsappantyúk - a folyamatos vonalak szerint értelmezett áteresztő
vagy záró állásban. A ciklusidő letelte utáni váltásnak megfelelő állapotot a
körökön belüli szaggatott vonalak érzékeltetik. A hideg és meleg oldalon beépített
4-4 db csappantyú 2-2 db háromállású váltószerelvénnyel is helyettesíthető.

Forró lavegA
az égöhoz

9. ábra: Regeneratív tüzelés elvi vázlat

A 90-es évek második felében került kifejlesztésre a TÜKI Rt-ben az

1 MW teljesítményű MONOREG elnevezésű prototípus regeneratív hőcserélő
berendezés. Beépítési vázlata a 10. sz. ábrán látható.
39
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

A tüzelőrendszer a ciklusonkénti váltást szerelvények záró-nyitó

helyzetének periódusonkénti változtatása helyett a két regenerátorkamrát magában
foglaló függőleges tengelyű henger alternáló forgatásával valósítja meg. A tömítést
a henger mozgatásával szinkronizáltan vezérelt hidraulikus működtetésű
szorítóhenger végzi.
Az üzemi tapasztalatok és a kisebb teljesítménynél elvárt méret csökkenési
igény figyelembevételével került kifejlesztésre a forgó regeneratív hőcserélő
(ROREG) berendezés [6].

10. ábra: MONOREG típusú tüzelőrendszer beépítési vázlat

A három részből álló, vízszintes tengelyű henger két szélső eleme rögzített
helyzetű. Ezekhez kapcsolódnak a levegő és füstgáz vezetékek. A középső egység
a váltási ciklusnak megfelelő ütemben léptetve forog kilincsmü segítségével. A hő

40
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

elnyeléséhez és leadásához szükséges hőkapacitást a forgórészbe épített

kerámiagolyó töltet által megnövelt hőfelvevő és hőleadó képességű csőelemek
biztosítják. Az így kialakított regenerátorágyaknak az állórészek járataihoz történő
ciklusokként változó pozíciójú kapcsolódása teszi lehetővé a hőfelvevő, ill.
hőleadó fázisban üzemelő regenerátor egyes szerepcseréjét. A berendezés fényképe
a l l . ábrán látható.
A léptetési (váltási) idő optimumának meghatározása érdekében
matematikai modellt dolgoztunk ki.

11. ábra: ROREG típusú hőcserélő fényképe

A forgó regeneratív hőcserélőből kilépő magas hőmérsékletű égéslevegő

ennek fogadására alkalmas tüzelő berendezést igényelt. Az erre a célra fejlesztett
égő max. 800°C-os levegővel történő üzemeltetésre alkalmas 150 kW bevitt
gázteljesítmény mellett. Ez mintegy 210-220 kW összesített hőteljesítménynek
felel meg.
A kísérleti üzemi mérések adatai szerint 900 °C-os belépő füstgáz
hőmérséklet esetén 600-620°C előmelegített levegő hőmérséklet volt elérhető,
mintegy 30-40°C-os hőmérséklet ingadozás mellett.

41
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

Hosszabb ciklusidő esetén a maximumérték nő, azonban a cikluson belüli

hőmérséklet csökkenés elérte a 80 °C-t is, ami a tüzelés egyenletessége és rendszer
igénybevétele szempontjából egyaránt kedvezőtlen jelenség.
A konstrukció véglegesítése jelenleg folyik. A megoldás alkalmazásával
30-40% energia takarítható meg - ezzel arányos a levegőszennyezés, a környezeti
terhelés csökkenése is.

5.2. Energiamegtakarítás szakaszos tüzelési technológia alkalmazásával

A primer energia-megtakarítás szempontjából újszerű megoldást jelent a

pulzáló jellegű tüzelésvezetés alkalmazása. A technológia ipari körülmények
közötti alkalmazására már a '70-es, '80-as években is végeztek üzemi kísérleteket
[7,8,9],
Egy ilyen tüzelési mód hatása kettős. Az áramlási képnek ciklikus
módosulása zavarólag hat a határréteg kialakulásának folyamatára növelve a
konvektív hőátadási tényezőt. A másik hatás a hevítendő darab felületére irányuló
hőáramra vezethető vissza. A csökkentett intenzitású hevítési időszakokban a darab
belseje felé irányuló hőmérséklet kiegyenlítődés szerepe válik dominánssá. A
felület melegedése lelassul, megfelelően hosszú leállás, vagy korlátozás esetén
visszahűlés is bekövetkezhet. Ez viszont azt eredményezi, hogy a tüzelés ismételt
indításakor a betét hőfelvevő képessége -legalábbis a felületén addig átadott összes
hőmennyiséghez képest- megnövekszik. Az összhatás a hevítési idő
növekedésében és az energiafogyasztás csökkenésében jelentkezik.
Az első kísérletek és számítások azt igazolták, hogy 840 °C-os
felmelegítést tételezve fel, a pulzáló tüzelés a kedvezőbb hőátszármaztatási
lehetőségeknél fogva ellensúlyozza a kisláng periódusok hőmérséklet, ill.
füstgázsebesség csökkenéséből adódó hatást, kismértékben még gyorsíthatja is a
felhevítés folyamatát. Ugyanakkor a ciklikus tüzelőanyag bevezetés jelentős
fűtőanyag-megtakarítást és ezen keresztül NOx kibocsátás csökkenést
eredményez. Ezért további vizsgálatok kerültek elvégzésre, immár véges
kiterjedésű darab hevítésére pulzáló tüzelés esetén.
A vizsgálatok vízszintes elrendezésű kád típusú, 2800x650x540 mm belső
terű kemencén történtek. A tüzelés pulzálását váltakozó „nagyláng-kisláng"
üzemmód biztosította közelítőleg 3:1 teljesítményarányú tüzelés ciklikus
változtatásával.
A betétet egy 90 mm átmérőjű, 100 mm magas acéltuskó jelentette. A
melegedés mértékadó paramétere az anyag geometriai középpontjában elhelyezett
hőelem által mutatott hőmérséklet érték, ill. a hozzárendelhető időtartam volt.

42
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

Minden egyes mérési ciklus az acéltuskó maghőmérsékletének 1000 °C-ra

történő emelkedéséig tartott.
A 12. ábra a teljes felfűtési folyamat hőmérséklet idő kapcsolatát mutatja
be példaképpen az 1 .(folyamatos „nagyláng" tüzelés) és az 5. sorszámú mérések
esetén. Az 5. számú mérés „energiatakarékos" tüzelés feltételei mellett - a felfutés
során a nagyláng tüzeléshez képest 77 %-os energia felhasználással került
elvégzésre. A felfűtés ideje kb. 5,5 %-kal nő. Ez áll szemben a 23 %-os energia- és
NOx kibocsátás csökkentéssel. A At| és At2 értékek összevetéséből látszik, hogy a
felületi hőmérséklet az 5. sorszámú mérésnél jelentősen kisebb, a felfűtés
folyamata jelentősen kíméletesebb.
A fenti kísérlet 1 200 °C térhőmérséklet, n=l,2 levegőtényező és 48/24 sec
tüzelési időarány (nagyláng/kisláng) feltételei mellett került elvégzésre.
A felfűtési időarány változtatása eredményezte a kísérletek során a
felhasznált energiafogyasztás változását. A tüzelési módszer értékelése az adott
hőmérsékletszint eléréséhez szükséges időtartamok összehasonlításával történt.

12. ábra: Betéthömérséklet időfüggvénye folyamatos és pulzáló tüzelés esetén

43
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

Az előbbi kísérlet 1 200 °C térhőmérséklet, n=l,2 levegőtényező és 48/24

sec tüzelési időarány (nagyláng/kisláng) feltételei mellett került elvégzésre.
A felfűtési időarány változtatása eredményezte a kísérletek során a
felhasznált energiafogyasztás változását. A tüzelési módszer értékelése az adott
hőmérsékletszint eléréséhez szükséges időtartamok összehasonlításával történt.
Az eredmények azt bizonyították, hogy azonos mértékű
energiafelhasználás esetén a tüzelési periódusok csökkentése kedvezően hat a
folyamatra - a felfűtési idő rövidülése által. Megállapítható volt például, hogy a
24/12 sec-os tüzelési ciklus - az energiafogyasztás ezúttal is mintegy 77 %-a a
folyamatos tüzelés szükségletének rövidebb idő alatt biztosítja az acéltuskó
felmelegedését mint a folyamatos nagy láng tüzelés. A 13. ábra az erre vonatkozó
mérési adatokat foglalja össze.

800
—•— Nagyláng 60s
— N a g v l á n g 48s folyamatos tüzelés
nagylángon
—A— Nagyláng 36s
Nagvláng 24s

625

600
0750 0.800 0.850 0.900 0.050 1.000 1.050

C (teljesítmény arány)

13. ábra: Az 1 000 °C-ra történő hevítés ideje az

energiahányadfüggvényében

44
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

Az energiafogyasztás érzékeltetésére az

gázfogyasztás 1000 °C-ig történő felfűtés során

£
~ fogyasztás „ nagy láng " üzemmódú folyamatos tüzelésnél

hányados szolgál.

A mérések félüzemi méretű kemencén kis tömegű betét alkalmazásával

kerültek elvégzésre. Ipari méretű izzító kemence és betét esetén a hatások
összetettebbek a betét nagyobb hőelszívó hatása a falazat hűlése miatt
valószínűsíthetően csökkenti a szakaszos tüzelés által elérhető hatásfokjavulást. Az
erre vonatkozó igazoló kísérletek jelenleg folynak üzemi feltételek mellett.

5.3. Gáznemű melléktermék energetikai hasznosítása

A DUNAFERR Dunai Vasmű területén működő hideghengermű üzemben

(DWA Kft.) 60 kemenceállásból és 24 futőharangból álló harangkemence telep
teljes rekonstrukciójára került sor 1999-2000. év folyamán. A berendezések
kohógáz-kamragáz 4:1 arányú keverékével üzemeltek. A gázkeverék fűtőértéke
átlagosan 5,6 MJ/Nm 3 érték, a földgázénak alig egyötöde. A ±15%-ot is elérő
fűtőérték ingadozás és a gáz magas portartalma tovább nehezítette a szabályozott
tüzelés megvalósítását.
A szokatlan tüzelési feltételek és a korszerűtlen tüzelőberendezés az
átalakítást megelőzően rendkívül kedvezőtlen környezeti terhelést eredményeztek.
Emellett a fajlagos energiafelhasználás is lényegesen meghaladta a nemzetközi
átlagot. A korszerűsítést követően a tüzelőanyag minősége nem változott. Az új
tüzelőrendszer azonban rugalmasan volt képes alkalmazkodni a kedvezőtlen
feltételekhez. A szabályozási rendszer és az égő keveredési viszonyai biztosították
a CO mentes tüzelést valamennyi teljesítményfokozat esetében. A szén-monoxid
kibocsátás egy kemenceblokk esetén 46,3 kg/ó-ról 1,9 kg/ó-ra csökkent.
Egyidejűleg érzékelhetően kisebbé vált a képződött NO x mennyisége is.
A környezeti terhelés mérséklődésének másik forrása a fajlagos
energiafogyasztás jelentős csökkenése volt. A javulást a hőátadási viszonyok
kedvezőbbé tétele mellett a nagy hatékonyságú rekuperátor alkalmazása
eredményezte.

45
 Kapros T. Woperáné Serédi A. - Szűcs /.

A berendezés fényképe a 14. ábrán látható.

14. ábra: Lemezlágyító harangkemence telep

a DWA Hideghengermű területén

A védőgázas harangkemencék tüzeléstechnikai és technológiai

szempontból egyaránt összetett berendezések. Optimális működtetésük
megköveteli az elválasztott térrészekben kialakult kedvező hőátadási körülmények
biztosítása mellett a védőgázkeringtetés, hőhasznosítás és tüzelés szabályozhatóság
igényeinek kielégítését a környezetvédelmi előírások betartása mellett.
A bemutatott berendezések esetében kidolgozásra került a földgáztüzelés
technológiája is, amit egyes időszakokban az üzem energiaellátásának
függvényében alkalmaznak. Jelenleg folynak vizsgálatok a földgáz-kamragáz-
kohógáz energihordozóknak a fenti igényeket kielégítő optimális kombinációjára
meghatározási céljából.
 Fosszilis energiahordozók környezetbarát eltüzelése

A példa érzékelteti, hogy a tüzeléstechnikai módszerek (szabályozás,

égőkeverési viszonyai) döntően befolyásolhatják a teljes technológiai folyamatot.
A szoros kölcsönkapcsolatot érzékeltetik az olajfinomító berendezéseknél
alkalmazott tüzeléstechnikai megoldások.
Itt a technológiai folyamat során különböző összetételű gáznemű
(folyékony) melléktermékek, hulladékok keletkeznek. Ezek tüzelési célú
hasznosítása a technológia részét képezi. Az elmúlt másfél évben a TÜKI Rt-ben
számos tüzelőberendezés, tüzelőanyagellátó rendszer került kifejlesztésre, amely a
környezetvédelmi és biztonságtechnikai követelmények kielégítése mellett a
hulladékok legnagyobb mértékű hasznosítását teszi lehetővé.
A bemutatott megoldások a fosszilis eredetű primer, illetve szekunder
energiahordozók tüzeléstechnikai célú hasznosításának egy-egy kevésbé közismert
példájára hívják fel a figyelmet érzékeltetve, hogy új, környezetkímélő
megoldások kidolgozására a „hagyományos" fosszilis anyagokra épülő
rendszereknél is van igény.

Köszönetnyilvánítás

A biogáz-földgáz vegyes tüzeléssel kapcsolatos alapkutatásokat az OTKA

támogatta (T 046471) és a Kassai Műszaki Egyetem Energetikai Tanszéke is részt
vett a vizsgálatokban. A bemutatott alkalmazott kutatás jellegű feladatok
kidolgozása az Oktatási Minisztérium, a Mechatronikai és Anyagtudományi
Kooperációs Kutatási Központ, Valamint a DUNAFERR Dunai Vasmű anyagi
támogatásával történt. Mindezekért a szerzők ezúttal is köszönetet mondanak.

47
 Kapros T. - Woperáné Serédi A. - Szűcs I.

Irodalomjegyzék

[1] Wopera, A., Szűcs, I.:NO,-reduction by Combustion Methods. The First Asia-Pacific
Conference on Combustion, Osaka, (1997). 121-125.
[2] Wopera, A.: Staged Firing of Natural Gas with Flue Gas Recirculation. First Eurepean
Conference on Small Burner Technology and Heating Equipment. Zürich, (1996). 28-31.
[3] Wopera, A., Sevcsik, M. Sándor, P.:The Effect of Staged Gas Combustion on NO x
Formation. 21sl World Gas Conference. Nice., 2000. 115-123.
[4]Szemmelveisz K., Avéd I., Szűcs I., Farkas K.: Waste wood-brown coal mixed firing of
electric power plant boiler 17th microCAD 2003. International Scientific Conference,
Section E-G: Energy and Fluid Engineering, University of Miskolc, 6-7 March, 2003. ISBN
963 661 547 0, ISBN 963 661 552 7, p.: 141-146.
[5]I. Szűcs, A. Wopera, K. Szemmelveisz, J. Mikó, A. B. Palotás: Effect of Biomass Burning on
the Environment Proceedings of European Combustion Meeting ECM 2003, Volume 1,
Section: Combustion of Solid Fuels 58, p.: 1-5. France, Orléans, October 25-28, 2003.
[6]Kapros T., Szűcs I.: Energiatakarékos, csökkentett NOx kibocsátású tüzelési rendszer
kifejlesztése hevítési technológiákhoz. Miskolci Egyetem Közleménye; Mechatronika,
Anyagtudomány, Vol.l. No.l.p.: 93-104. Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs
Kutatási Központ I. Szemináriuma, 2003. június 11., Miskolci Egyetemi Kiadó, 2003. HU
ISSN 1589-827X
[7] Dr. Szarka Tivadar: Mélykemencék teljesítményének és tüzeléstechnikai hatásfokának
növelése a melegítés dinamikájának hatásfokával. Miskolc, IX. Ipari Szeminárium, 1971.
311-316. old.
[8] Dr. Szarka Tivadar: Az impulzustüzelés eredményei a hengerműi mélykemencék
üzemeltetésében. Energiagazdálkodás XVIII. évf. 2. szám 1976. 74-76. old.
[9] Dr. Szarka Tivadar: Höátadási folyamatok jobbítása irányítástechnikai módszerekkel.
Miskolc-Egyetemváros, microCAD'95 Conference 40-43. old.

48