villamos energetika

Alkalmazott technológiák az
elosztóhálózaton
KIF
A magyar villamosenergia-elosztó
rendszer felépítése

 Átadási pont: A 400/132 kV és 220/132

kV transzformátorok 132 kV oldali
gyűjtősínje.
 Körzeti Diszpécser Szolgálatok

 Üzemirányító központok
 IV. Kisfeszültségű Elosztóhálózat

– Kisfeszültségű elosztóhálózatnak nevezzük

mindazon 0,4 kV-os feszültségű szabadvezeték,
szigetelt szabadvezeték és földkábel hálózatokat
melyek közvetlenül a fogyasztók ellátására
szolgálnak.

– Célja a fogyasztók ellátása megfelelő villamos

energiával
 Kisfeszültségű Elosztóhálózat
Üzemi jellemzők

– Túlnyomóan sugaras hálózatrendszerű, de

létezik íves-gyűrűs kialakítás is.

– Háztartási Méretű Kiserőművek fogadása

(HMKE)<50kVA
 Kisfeszültségű Elosztóhálózat
Átviteli eszközök

– Jellemző oszloptípusok:

Faoszlop Áttört gerincű betonoszlop

 Az E.ON standard KIF hálózat építőelemei: Faoszlopok
• Faoszlop 1VB gyámon Faoszlop 2VB gyámon

6. dia
 Tőkezelt faoszlopok

Alapozása (kőágy) gyenge talajban

is lehetséges!
Geofólia+ bazalt kosár

7. dia
B jelű 4kN terhelhetőségű oszlop
 B jelű nagycsúcshúzású oszlopok

9. dia
Pörgetett (Bo) jelű oszlopok kis- és nagy terhelhetőségű
 Oszlopok talajszint alatti
megtámasztása, alapozása:
Az oszlopok talajszint alatti megtámasztási, alapozási módja a talaj teherbíró
képességétől függ. A talajokat teherbíró képességük szerint három csoportba
sorolhatjuk:
• Jó teherbírású talajok (σ t min = 400 kN/m2) az iszap és a homokos agyag,
kemény palás, szívós állapotban; az iszapos homok és az agyagos homok
szívós állapotban; továbbá ugyanezen talajok félig kemény állapotban.
(Általánosságban: a csákányozható talajok)
• Közepes teherbírású talajok (σ t min = 300 kN/m2) a közepesen tömör
száraz, vagy földnedves finom homok, a durva és a közepes szemnagyságú
homok;az iszap és homokos agyag képlékeny állapotban (közepes és kis
hézagtényezővel);a homokliszt, az iszapos homok, az agyagos homok félig
kemény és képlékeny állapotban.(Általánosságban az ásható talajok)
• Gyenge teherbírású talajok (σ t min = 200 kN/m2) az ásóval, lapáttal
kiemelhető, közepesen tömör száraz, vagy földnedves kohézió nélküli
finom homokliszt, a lágy, könnyen gyúrható homokos agyag.
(Általánosságban: a lapátolható talajok)
 KISCSÚCSHÚZÁSÚ ( 4 kN )
OSZLOPOK ALAPOZÁSA:
• Támlemez nélkül:
– a B 10/4 oszlopok, jó teherbírású talajok esetén (σt min = 400
kN/m2) alkalmazhatók a rajzon feltüntetett beásási
mélységekkel, támlemez nélkül;
– 4 kN-os oszlopoknál a közvetlen beásás nem tipizált megoldás,
csak egyedi esetekben alkalmazható;
• Megtámasztás előregyártott vasbeton támlemezzel és
gallér alap:
– Jó és közepes teherbírású talajoknál (σ t min = 300 kN/m2), B
10/4, B 12/4 és
– B 14/4 jelű oszlopok esetén alkalmazható; A támlemezt a
betonoszlopok nyílásában
– átmenő csavarral kell rögzíteni a központosság biztosítása miatt,
továbbá az oszlopállítás
– közbeni kiesés megakadályozására.
– A szükséges munkagödör ∅ 80 cm-es földfúróval alakítható ki. Az
oszlopok beásási
– mélysége, oszlopok magassága és terhelhetőségének
függvényében 1,6-2,3 m
– között változik.
– Talajvizes, vagy időszakosan talajvizes talajoknál a talaj
nyomóhatár-feszültség
– csökkenését is figyelembe kell venni.
KISCSÚCSHÚZÁSÚ ( 4 kN ) OSZLOPOK
ALAPOZÁSA:
• Befogott alap
készítése fúrt
lyukba: 40-20005
• Gyenge teherbírású
talajok esetén (σ t
min = 200 kN/m2 )
B 10/4, B 12/4, B
14/4 és B 16/4 jelű
oszlopoknál
alkalmazható.
 NAGYCSÚCSHÚZÁSÚ (8,10,13,18,28kN)
OSZLOPOK ALAPOZÁSA:
Befogott alapok:
• Jó (σ t min = 400 kN/m2) és
közepes (σ t min = 300 kN/m2)
teherbírású talajba való befogás
esetén alkalmazhatók.

• Közepes (σ t min = 300 kN/m2) és

gyenge (σ t min = 200 kN/m2)
teherbírású talaj estén
alkalmazhatók;

• A beton minősége C 12-32/FN

legyen.
 Kisfeszültségű Elosztóhálózat
Átviteli eszközök

 Szabadvezeték ASC
- Gerinc 95 mm2
- Leágazás 50 ; 35 mm2
- Közvilágítás 25 mm2
 Kisfeszültségű Elosztóhálózat
Átviteli eszközök

 Szigetelt szabadvezeték:
 AXKA: A 3 fázisvezető mellett AXKA

megtalálható a csupasz nullavezető,

melynek feszítőszál szerepe is van,
hátránya, hogy ha a feszítő szál
elszakad akkor érintés védelmi
szempontból már nem megfelelő a
hálózatunk.
 NFA2X: Jellegzetessége, hogy mind a NFA2X
négy sodrony polietilén burkolatot kap
így mind a négy vezeték megvan
feszítve, ennek előnye, hogy nem a
nulla vezetőre esik a teljes teher az
AXKA-val szemben.
 Vezetékek a VÁT-H40 szerint

• SODROTT, SZIGETELT VEZETŐKÖTEGEK , négyszálfeszítésű

• TÍPUSJEL: NFA2X 4x50mm2,
• Feszültségszint: 450/750 V

Felépítése: Az önhordó vezetőköteg köralakú, sodrott tömörített ASC Al 99,5

E anyagú XL/-40 típusjelű szigetelt légvezetékek sodratából áll
Feszültségszint: 450/750 V, a vezető max. hőmérséklete: 80 C fok
17. dia
 Csavaros szerelvénnyel készíthető
vezetőkötések
• Áramkötés Párhuzamos szorítóval (csak csupasz
sodronyoknál)
• Átszúró szorítóval (szigetelt, burkolt
sodronyoknál)
 Az átszúrós szorítók fajtái

Leágazó házi
csatlakozáshoz

Csatlakozó vezeték összekötéshez

Egybeépített végsapka

Leágazó két
csavarral és egy Különálló
Leágazó
nyomólappal végsapka
nyomatéksapkával
Szerelvények helyes elhelyezése
 Kisfeszültségű Elosztóhálózat
Átviteli eszközök

 Földkábel NAYY-J
- Gerinc 240 ; 150 mm2
- Leágazás 150 ; 95 ; 50 mm2
- Közvilágítás 25 ; 16 mm2

NAYY-J: NAYY-O:
N: szabványos N: szabványos
A: alumínium A: alumínium
Y: PVC érszigetelés Y: PVC érszigetelés
Y: PVC köpenyszigetelés Y: PVC köpenyszigetelés
J: zöld/sárga színjelölés O: kék színjelölés
 Kisfeszültségű elosztóhálózat
Üzemi és zárlati viszonyok:

Max. terhelhetőség:
– Üzemi áramok: 100-1000 A
– Zárlati áramok:
– FN zárlat: 8-10 kA
Épület-villamoshálózat
 Csatlakozás légkábellel

Fogalom meghatározások:
Hálózati leágazópont: A közcélú elosztóhálózat és a csatlakozóvezeték, illetve a közcélú
elosztóhálózat és a fogyasztói vezetékhálózat összekötési pontja
Csatlakozóvezeték: egy fogyasztói vezetékhálózat ellátására szolgáló vezeték, amely az MSZ 447-
es szabvány hatálya alá tartozó berendezések esetén a hálózati leágazó ponttól a fogyasztói
vezetékhálózat kezdőpontjáig terjed. Ez az áramszolgáltató tulajdona.
 Csatlakozás földkábellel

Fogalom meghatározások:
Fogyasztásmérő berendezés: a villamosenergia-fogyasztás mérése és elszámolására szolgáló egy vagy több
fogyasztásmérő, a kiegészítő (pl. kismegszakító, hangfrekvenciás vezérlőkészülék, áramváltó) készülékekkel
együtt. Csatlakozási pont: a villamosmű és a fogyasztói berendezések tulajdoni határa. Az MSZ 447 szabvány ezt
tekinti a két vezetékhálózat közötti határpontnak, tehát ebből a szempontból figyelmen kívül hagyja a
fogyasztásmérő berendezést és tartozékait (pl. időprogram-kapcsoló).

25
 Fogalom meghatározások:
– Fogyasztói vezetékhálózat: A fogyasztói berendezés ellátására szolgáló
villamos vezeték, átalakító és kapcsoló-berendezés, amely a csatlakozó
berendezés, illetve a csatlakozási pont után van. Méretlen és mért
fogyasztói hálózatra oszlik. A méretlen fogyasztói hálózat a csatlakozó
berendezést, a csatlakozási pontot köti össze a fogyasztásmérő
berendezéssel.
– Méretlen fogyasztói hálózat: A fogyasztói vezetékhálózatnak az a része,
amelyre közvetlenül csatlakozó berendezések, készülékek fogyasztását
nem méri joghatással járó mérési célra felszerelt fogyasztásmérő.
– Mért fővezeték: A mért fogyasztói vezetékhálózat részét képező vezeték,
amely a fogyasztásmérő berendezést köti össze a fogyasztói főelosztóval.
– Csatlakozó főelosztó: A méretlen hálózat részét képező központi
elosztóberendezés, amely a csatlakozó vezeték fogadására és az első
túláramvédelmi készülék elhelyezésére, illetve a méretlen fogyasztói hálózat
elosztására szolgál.
– Első túláramvédelmi készülék: A fogyasztói vezetékhálózaton fellépő és más
zárlatvédelmi készülékkel meg nem szüntetett zárlat alap- vagy fedővédelemként
való lekapcsolását szolgáló, a csatlakozási pont után alkalmazott első
túláramvédelmi eszköz.
 A csatlakozóvezetéken megengedett
feszültségesés értéke
• A szabvány vonatkozó előírása szerint a
csatlakozóvezeték és a méretlen fővezeték(ek)
együttes feszültségesése a közcélú
elosztóhálózat névleges feszültségének
legfeljebb 2 %-a lehet. Ebből legfeljebb 1 %
lehet a csatlakozóvezeték, és legfeljebb
további 1 % lehet valamennyi fővezeték
együttes feszültségesése.
Kerítéspillérbe telepített fogyasztámérő-hely
(árnyékolás nélkül, szerelés alatt)
„Egyedi” fogyasztói csatlakozások
Lakás villamos terve

32
 A vezetékhálózat lehet:
• Méretlen fővezeték,
• Mért fővezeték,
• Áramköri elosztóvezeték,
• Működtető, vezérlővezeték,
• Gyengeáramú vezeték

33
Az épületek főbb szerkezeti elemei:
• alapok,
• falak vagy pillérek,
• vízszintes áthidalások és födémek,
• lépcsők,
• nyílászáró szerkezetek,
• fedélszerkezetek és fedések,
• szigetelések,
• padló- és falburkolatok.

34
 Épület-villanyszerelés
süllyesztett falon kívül
• szereléssel falhornyokba, • műanyag, vagy acél védőcsőbe
aljzatba, helyszínen öntött szerelt vezetékkel;
födémszerkezetbe védőcsővel • falon kívül szerelt
• vakolat alá fektetett kábelszereléssel;
falvezetékkel • falra szerelt műanyag
csatornával történő szereléssel.

35
 Nyomvonalat a következők figyelembevételével
kell kijelölni:
• fal felületeken csak
függőleges és vízszintes
irányban. A vízszintes-
nyomvonal a falfelületen a
mennyezet és az oldalfal
metszésvonala alatt 10...40
cm-es, a padlószint felett
pedig 25... 35 cm-es sávon
belül haladhat. A
függőleges nyomvonal az
ajtó- és ablakborítások
szélétől, valamint a
falszögletek szélétől 10...15
cm-es sávon belül kell, hogy
haladjon;

36
A KÖZVILÁGÍTÁS eszközei
 A közvilágítással kapcsolatos
alapfogalmak
• Közvilágítási berendezés: a közvilágítási célt szolgáló eszköz. Közvilágítási
berendezések: a) a fényforrások és lámpatestek a tartozékaikkal együtt; b)
a kizárólag a közvilágítás céljait szolgáló tartószerkezetek; c) a kizárólag a
közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer; d) a
közvilágítás ki- és bekapcsolását, továbbá szabályozását biztosító vezérlő
rendszer. Több célú vezérlési rendszer esetén azonban annak csak kizárólag
a közvilágítás célját szolgáló része;
• Közvilágítási elosztó hálózat: az elosztó hálózat részének nem minősülő, az
elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását
biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat;
• Csatlakozási pont: a VET. 3. § 5. pontja szerinti fogalom azzal, hogy az ott
meghatározott tulajdoni határ a közvilágítási fogyasztásmérő berendezés
mért oldali kapcsai, mérés hiányában a transzformátorállomás közvilágítási
elosztója első túláramvédelmi szervének elmenő kapcsai.
 A közvilágítási eszközök
elhelyezkedése
• Közvilágításnak kell tekinteni a közutak (autópálya, autóút, főút, mellékút,
járda, gyalogút és kerékpárút) megvilágítását függetlenül attól, hogy a
közút téren, parkban, alul- vagy felüljárón, alagútban, hídon, árkád alatt
stb. van, ideértve az autóparkolók világítását, illetőleg a középületek előtti
területek miatt esetleg szükséges világítási igényt, valamint a kijelölt
gyalogos-átkelőhelyek emelt szintű világítását is.
• Nem tekinthetők közvilágítási berendezés részének azok az épületfalak,
illetőleg építmények, amelyre közvilágítási berendezést szereltek.
• Elsődleges rendeltetésére való tekintettel nem minősül közvilágításnak: a)
az épületeknek, építményeknek, szobroknak, műemlékeknek, épületfalon
lévő emléktábláknak, szökőkutaknak, növényzetnek vagy más, hasonló
jellegű létesítménynek különleges, időszakos megvilágítása
(fényárvilágítás, díszvilágítás stb.), kivéve, ha önkormányzati rendelet ettől
eltérően nem rendelkezik; b) a forgalom irányítására szolgáló fényjelző
készülékek, közúti jelzőtáblák világítása, a járdaszigeti terelőoszlopok
világítása;
 A közvilágítási eszközök helyei
Lámpatestek elrendezése: Az elrendezés alatt kell érteni a
lámpatesteknek az úthoz viszonyított geometriai helyzetét. A
legfontosabb elrendezések az alábbiakban láthatóak.
 A Világítástechnikai alapfogalmakról
• Horizontális megvilágítás – A megvilágítás a felület
egy pontját tartalmazó felületelemre beeső elemi
fényáram és a felületelem területének hányadosa. Ha a
felület iránya vízszintes, akkor horizontális
megvilágításról beszélünk. Egysége a lux.
• Vertikális megvilágítás – A megvilágítás a felület egy
pontját tartalmazó felületelemre beeső elemi fényáram
és a felületelem területének hányadosa. Ha a felület
iránya függőleges, akkor vertikális megvilágításról
beszélünk. A függőleges felület normálisa a fő
úthasználók jellemző haladási iránya, azaz az út
tengelyével párhuzamos két irány. Egysége a lux.
 A Világítástechnikai alapfogalmakról

• Fénysűrűség – Az útvilágítási számítások szempontjából

legalkalmasabb definíció szerint a fénysűrűség valamely elemi
felületről, adott irányba kibocsátott vagy visszavert fény erőssége,
osztva ezen felületelem ugyanezen irányra eső vetületéve. Ez annak
az ingernek a fizikai mérőszáma, amely a világosságérzetet
létrehozza. Egysége candela/négyzetméter.
• Átlagos fénysűrűség – A figyelembe vett útfelületen, az adott
számítási vagy mérési háló pontjain lévő fénysűrűségek számtani
középértéke. A forgalom résztvevőinek szem az útfelület átlagos
fénysűrűségéhez igazodik. Az átlagos fénysűrűség növelésével javul
a szem küszöbérzékenysége, látásélessége és a színlátóképessége.
Egysége candela/négyzetméter.
 A Világítástechnikai alapfogalmakról
• Egyenletesség – A figyelembe vett útfelületen, az adott
számítási vagy mérési háló pontjain lévő
fénysűrűségek, illetve megvilágítások legkisebb értéke,
osztva ugyanezen mennyiségek ugyanezen területre
számított számtani középértékével. Dimenzió nélküli,
általában százalékban kifejezett szám.
• Hosszegyenletesség – A figyelembe vett forgalmi sáv
középvonalában az útfelület legkisebb és legnagyobb
fénysűrűségének a hányadosa. Dimenzió nélküli,
általában százalékban kifejezett szám.
 Amit a világítástechnikai szabványból
ismerni kell!
Útvilágítási osztályok
Minden egyes helyszínt megfelelő világítási osztályba kell sorolni. A világítási osztályba történő sorolást, a
világítási helyzet meghatározásával kell elvégezni.
Világítási helyzet meghatározása
– A világítástechnikai jellemzők meghatározásának alapjául szolgáló világítási helyzet a forgalom résztvevői, az
úthasználók alapján kell megállapítani. Az első szempont a fő úthasználó jellemző sebessége, majd a megengedett és
kizárt egyéb úthasználók figyelembevételével határozhatjuk meg az adott helyszínre jellemző világítási helyzetet.
– A világítási helyzet meghatározását követően egyéb jellemzők (időjárási körülmények, forgalomsűrűség, vezetési
feladat nehézsége stb.) figyelembevételével meghatározhatjuk az adott helyszín világítási osztályát.
Úttestek besorolása:
Az úttestek besorolásánál a világítási helyzet meghatározásával meghatározzuk a fő, kizárt és egyéb
úthasználókat. Ezek alapján az MSZ EN 13201szabvány segédlet az ME, illetve CE világítási osztályokba sorolja a
kiválasztott helyszínt. Ezt követően a pontos világítási osztályba sorolását a helyszínnek a világítási helyszín
egyéb jellemzőinek meghatározásával végezhetjük el.
Parkok, sétáló utcák, kerékpár utak besorolása:
A felsorolt helyszínek besorolásánál a világítási helyzet meghatározásával meghatározzuk a fő úthasználókat,
akik jelen esetben lehetnek gyalogosok, lassú járművek és kerékpárosok, valamint meghatározzuk a kizárt
úthasználókat, amik jelen helyszíneknél a gépjárművek, illetve helyszíntől függően kerékpárosok, lassú
járművek és gyalogosok. Ezek alapján az MSZ EN 13201szabvány segédlet az S világítási osztályokba sorolja a
kiválasztott helyszínt. Ezt követően a pontos világítási osztályba sorolását a helyszínnek a világítási helyszín
egyéb jellemzőinek meghatározásával végezhetjük el.
 A Világítástechnikai szabványokról A
• MSZ CEN/TR 13201-1:2015
Útvilágítás. 1. rész: Irányelvek a világítási osztályok
kiválasztásához
• MSZ EN 13201-2:2016
Útvilágítás. 2. rész: A világítási jellemzők követelményei
• MSZ EN 13201-3:2016 Angol nyelvű!
Útvilágítás. 3. rész: A világítási jellemzők számítása
• MSZ EN 13201-4:2016
Útvilágítás. 4. rész: A világítási jellemzők mérési
módszerei
• MSZ EN 13201-5:2016
Útvilágítás. 5. rész: Energiahatékonysági jellemzők
 Útvilágítási osztályok
ME útosztályok a közepestől a nagyig terjedő forgalmi
sebességű közlekedési utakon haladó gépjárművek számára:
A közvilágítási Lámpatestek
„evolúciója”
Egy pár gondolat a jövőről
És az utódainkról is gondoskodni kell!
Akik hozzák azokról is….
Köszönöm a figyelmet!