A minőség elméletei,

fejlődése és előzményei
Minőségmenedzsment

1
Elmélet: „általános tételek összefüggő csoportja bizonyos jelenségek
elvi magyarázatára”

1. jelenség

+
Minőség Magasabb
fejlesztés munkamorál

 Mit: tényezők
 Hogyan: a kapcsolat iránya, előjele
 Miért: mi a kapcsolat oka
 Ki-hol-mikor: a korlátok, amikor a kapcsolat fennáll;

2
Az elméletalkotás két módja

Indukció: egyedi általános

adatgyűjtés elemzés állítás

Dedukció: általános egyedi

Már létező adatgyűjtés tesztelés

elmélet

3
Kronológia
 1900-as évek eleje – tudományos menedzsment alapjai (Taylor)
 1920-as évek – statisztikai folyamat ellenőrzés (Shewart)
 1930-as évek – átvételi mintavételezés alapjai (Dodge és Rooming)
 1940-es évek – katonai szabványok megjelenése (British Standard)
 1950-es évek – Minőségmenedzsment Japánban (Deming és Juran)
 1960-as évek – Taguchi módszerei, minőség módszerek
 1970-es évek – A minőség stratégiai jelentőségűvé válik (USA)
 1980-as évek – LEAN, TQM és Baldrige Award (USA)
 1990-es évek – Újraszervezés (reengineering) és Six Sigma, a
minőség megközelítés elterjedése
 2000-es évek – A szállítóval való együttműködések, Supply Chain
Management előtérbe kerülése, LEAN, Six Sigma népszerűvé
válása

4
Minőség fejlődése

5
 A Taylorizmus
F.W.Taylor (1856-1915) - "A tudományos vezetés alapelvei"
 A taylorizmus alapelvei:
 a komplex munkafolyamatok felbontása állandóan ismétlődő, standardizált,
elemi egységekre, egyszerű műveletekre,
 az elemi munkaműveletek optimalizálása, a műveletek során végzett fogások,
mozdulatok időtakarékos racionalizálása majd – legügyesebb és leggyorsabb
munkáshoz igazítva – standardizálása, és általános normává tétele (idő- és
mozdulatelemzés),
 a munkafolyamatok tervszerű felépítése és kijelölése, a munka megtervezése,
vagyis a „feladat szerinti vezetés”,
 a tervezés és az irányítás, azaz a menedzsment, valamint a kivitelezés, tehát a
konkrét munkaműveletek szervezeti különválasztása,
 a teljesítmény szerinti bérezés bevezetése,
 a szigorú előírásokkal időben szabályozott munkarend kialakítása, valamint
 a hatékony, az elemi munkaműveletekhez igazított, egyesített, szabványosított
szerszámok alkalmazása.
 A Taylorizmus és a minőség:
 elválasztotta a tervezést a munka javításától,
 elszigetelte a munkást a munka javításának felelősségétől
 létrejött a produktum minőségét ellenőrző osztály (MEO)
 a minőségért való felelősség szétszóródott a szervezeten belül.
6
W.E. Deming (1900-1993)
– statisztikus,
A minőség létrehozásában
nem csak a munkásoknak
van szerepe
 a menedzsment feladata a
rendszer szervezése és az
általános problémák
kezelése,
 a munkások a speciális
hiba okokért felelnek,
amelyeket ők okozhatnak.
 A minőség javításának
feladatát tehát meg kell
osztani a különböző szintek
között! A statisztikai
minőségszabályozás
megalapozója (SQC, SPC)
7
Juran
 Az alacsony minőség a tervezés
nem megfelelő és nem hatékony
voltából ered
 Hagyományos szemlélet:
 A tervezés során kialakítják azokat
a módszereket, amivel a terméket
előállítják, meghatározva a
minőségét is
 A műveletek 20%-a veszteség,
amely a folyamatokba/termékbe
bele lett tervezve
 Minőség fejlesztés helyett
ellenőrzés alkalmazása
 Juran trilógia
 tervezés
 ellenőrzés
 fejlesztés

8
Ishikawa
 A statisztika demokratizálása: mindenki készítsen statisztikai
elemzéseket
 A munkások elkötelezettsége a minőségfejlesztés iránt
 A minőség 7 eszköze
 Folyamatábra – flow chart, a folyamat lépései

 Ellenőrző lap – az elemzéshez szükséges adatok

összegyűjtése (minőségi problémák)
 Hisztogram – az adatok grafikus megjelenítésére

 Pontdiagram – a változók közötti kapcsolat

megállapításához (mi okozza a problémát)
 Kontroll kártya – a folyamat stabil-e vagy sem

 Ok okozat elemzés (Ishikawa) diagram – a probléma

okának szisztematikus feltárása
 Pareto elemzés – a probléma okainak rangsorolására,
mely oko megszüntetésére célszerű koncentrálni

9
Feigenbaum
 ATotal Quality Control (TQC)
atyja
 a teljes szervezet felelős a
minőségért
 nem születhet minőség a
gyártás terén, ha
 a termékeket rosszul tervezték,
 kevéssé átgondolt módon, nem
megfelelő piacokon hozták
forgalomba, és
 nem volt megfelelő a
vevőkapcsolat.
 A minőségfejlesztés három
lépése
 A négy halálos betegség

10
Crosby
 Crosby 4 abszolútuma:
 a minőség definíciója: az
igényeknek való
megfelelés és a saját
szervezet olyan
alakítása, hogy ezeknek
az elvárásoknak
megfeleljen.
 a minőségi rendszer a
megelőzés és nem az
ellenőrzés.
 A teljesítmény szintje a
nulla hiba.
 A minőség a profit
forrása lehet. A minőség
költségeit mérni kell.
Ezek alapján kerülhet sor
a fejlesztési döntések
meghozatalára.
11
 Taguchi
 A minőség definíciója: A minőség a társadalomnak okozott
veszteséggel mérhető, ha például a szolgáltatás észlelt és elvárt
minősége között különbség van. (negatív minőség)
 Minőség Veszteség: A célértéktől való eltérés a társadalomnak
okozott veszteség.
 Robosztus tervezés: a termék oly módon való megtervezése, hogy
hibamentes legyen
 Koncepció tervezés (technológiai és folyamattal kapcsolatos
döntések)
 Paraméter tervezés (a különböző kontroll paraméterek
kiválasztását és optimális szintjének a meghatározását jelenti – a
képzés mennyisége, a papír nagysága)
 Tolerancia tervezés (a specifikációs határok csökkentésére
irányul , annak érdekében hogy megfeleljünk neki – magasabb
minőségű alapanyag használata)

12
Kontingencia elmélet
 Nincsenek sémák, a vállalatoknak nem
egyféle minőség megközelítést kell
alkalmazniuk
 A sikeres vállalatok mindegyik
megközelítésből alkalmaznak egy keveset,
ami segít a minőségfejlesztésben, megértik
és kreatívan alkalmazzák ezeket a
megközelítéseket.
 A szituációtól függ, hogy melyik a legjobb
megközelítés
13
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

14