SZABVÁNYOSÍTÁS

Dr. Gályász József – Darnai Balázs

1995. évi XXVIII. törvény
a nemzeti szabványosításról
 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=9950002
8.TV

Mszt.hu !!!!!!!!!
 Szabványosítás
(Műszaki szabályozás)

 Olyan tevékenység, amely általános és ismételten

alkalmazható megoldásokat ad fennálló, vagy
várható problémákra azzal a céllal, hogy a
rendező hatás az adott feltételek között a
legkedvezőbb legyen.

 A szabványosítás eredménye a szabvány

 SZABVÁNYOSÍTÁS ELVEI
A nemzeti szabványosításban a következő alapelveket kell
érvényesíteni:
a) az áttekinthetőséget és a nyilvánosságot,
b) a közérdek képviseletét,
c) az önkéntességet egyrészről a nemzeti szabványosításban való részvétel,
másrészről a nemzeti szabványok alkalmazása szempontjából,
d) a tárgyszerűséget,
e) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától,
f) az egységességet és ellentmondás-mentességet,
g) az alkalmazkodást a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat
általános eredményeihez, figyelembe véve a gazdasági adottságokat,
h) az alkalmazkodást a nemzetközi és az európai szabványosítás
rendjéhez,
i) a nemzeti szabványügyi szervezet nem nyereségérdekelt jellegét.
 A nemzeti szabványosítás célja
A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni:
a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki
megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a
szolgáltatások színvonalának javítását,
b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az
európai szabványosítási tevékenységben,
c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását,
d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését,
e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek
védelmét és a biztonságot,
f) a megfelelőség-tanúsítás követelményrendszerének kialakítását,
g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.
 Az MSZT főbb feladatai
 A nemzeti szabványok kidolgozása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és
visszavonása.
 Az európai és szabványok nemzeti szabványként való közzététele, összhangban
a kapcsolódó jogharmonizációs feladatok teljesítésével, illetve az európai
szabványügyi szervezetek tagszervezetei számára előírt határidőkkel.
 A nemzetközi szabványok nemzeti szabványként való közzététele.
 Részvétel és képviselet a nemzetközi (ISO, IEC) és az európai (CEN, CENELEC,
ETSI) szabványügyi szervezetek munkájában, illetőleg más érintett szervezetek
részvételének összehangolása.
 Együttműködés az európai szabványügyi szervezetekkel és az Európai Unió
tagállamainak nemzeti szabványügyi testületeivel.
 Szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi kérdésekben
 Felkérésre közreműködik az Európai Unió irányelvein alapuló magyar
jogszabályok előkészítésében.
Szabványosítás története Mo-on
Részvétel a nemzetközi szabványügyi
szervezetekben
A szabványhoz tartozó fogalmak
Szabványos az a termék, amely az adott szabványban
előírt minden követelménynek megfelel.

Szabványtól eltérő, az a termék, amelyre

ugyan létezik szabvány, de az adott termék
jellemzői eltérőek az előírásoktól.

Szabványon kívüli termék, az a termék,

amelyre nem létezik szabványelőírás
 A szabvány fogalma
 Szabvány:
A szabvány elismert szervezet által alkotott, vagy
jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki
(technikai) dokumentum, amely tevékenységre, vagy azok
eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten
alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket
tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az
adottfeltételek között a legkedvezőbb.
 A szabványosítás rendszere
 Vállalati szabványosítás: termelési költségek csökkentése,
nyereségmaximalizálás érdekében történik. Alkalmazkodik a
vállalat színvonalához, titkos.
 Szakmai szabványosítás: az azonos szakmához tartozók
közös megállapodása
 Nemzeti szabványosítás: országonként eltérő, de
felhasználhatják magasabb szintek is. Szerve a Magyar
Szabványügyi Testület /köztestület: direkt és indirekt
módszerekkel/
 Regionális és nemzetközi szabványosítás. Nem kötelező
erejűek, a régi egy nagyobb gazdasági területet, a
nemzetközi az összes résztvevőt érinti. Két legnagyobb
szervezete: az ISO, és a IEC /elektronikai bizottság/.
 A szabványosítás formái
 Műszaki szabvány •terminológiaszabvány: a szakkifejezések nevét (esetleg idegen
nyelven is), meghatározását, és ha szükséges, akkor a jelét és a
 Rendszerszabvány mértékegységét rögzíti;
•alapszabvány: széles alkalmazási területű vagy egy adott
 Élelmiszerkönyv területre vonatkozó – esetleg további szabványokat megalapozó
– általános intézkedéseket rögzít;
 Gyógyszerkönyv •termékszabvány: termékre (termékcsoportokra) vonatkozó
teljes körű vagy részleges követelményeket ír elő a
rendeltetésszerű alkalmasság érdekében;
 Protokoll •vizsgálati szabvány: vizsgálati módszereket, illetve kapcsolódó
intézkedéseket (pl. mintavétel, adatfeldolgozás, jegyzőkönyv)
tartalmaz;
•csatlakoztatási szabvány: termékek vagy rendszerek
csatlakozási pontjainak illeszthetőségi követelményeit írja elő;
•megadandó adatok szabványa: azokat a jellemzőket
tartalmazza, amelyeknek értékét egy adott dolog esetén a
szállítónak vagy a vevőnek meg kell adni;
•eljárási szabvány: adott eljárásra vonatkozó követelményeket ír
elő;
•szolgáltatási szabvány: egy szolgáltatás követelményeit írja elő.
 A szabványosítás tárgya:
(a mérnöki tudás!)
 termékre, terményekre, létesítményekre, berendezésekre vonatkozó
műszaki követelmények, méret és minőség-választék, vizsgálati
módszerek, mintavétel, minősítési feltételek, megnevezés,
megjelölés, az árukezelés és megóvás módja,
 az élet-, az egészségi-, a testi épség és az emberi környezet, illetve
munkahely, valamint a vagyonvédelem érdekében termékekre,
létesítményekre vonatkozó műszaki követelmények, vizsgálatok,
 műszaki és gazdasági tevékenység körében használt fogalmak és
meghatározások, ezek jelölése, ábrázolás- és írásmódok, műszaki
mérési és számítási módok,
 dokumentációs és más rendszerező módszerek, ügyviteli
nyomtatványok és eszközök,
 a szolgáltatásokra vonatkozó műszaki követelmények, vizsgálatok,
minősítési feltételek és meghatározások.
Mire vonatkozik a szabvány?
 Termék előállításához használt anyagokra,
módszerre
 Az áru minőségi követelményeire /alapadatok,
méret, alkatrész, javíthatóság, minőségi
követelmények, rajzok, stb./
 Csomagolás, tárolás, szállítás módjára,
eltarthatóságra
 Fogyasztói tájékoztatás jeleire, felirataira
Feladatai (funkciói):
• Ismételhetőség, többszörözhetőség
• Csatlakozás, cserélhetőség
• Választékrendezés
• Minőségosztályozás
• Minőség és ár kapcsolat
• Alkalmassági elv
• Fogyasztói érdekek védelme
• Élet-, környezet-, vagyonvédelem
Azonos tartalmú fogalmak az
informatikában
 Protokol: Az informatikában a protokoll egy egyezmény, vagy
szabvány, amely leírja, hogy a hálózat résztvevői miképp tudnak
egymással kommunikálni. Ez többnyire a kapcsolat felvételét,
kommunikációt, adat továbbítást jelent.
 (Gyakorlati szempontból, a protokoll azt mondja meg, hogy milyen sorrendben milyen
protokoll-üzeneteket küldhetnek egymásnak a csomópontok, illetve az üzenetek pontos
felépítését, az abban szereplő adatok jelentését is megadja.)
 A protokolloknak igen sok, és teljesen eltérő filozófiájú formája
létezik. Vannak olyan protokollok, melyek minden apró részletet
definiálnak (például ATM), és vannak, amelyek sok technikai kérdést nyitva
hagynak, és rábízzák az implementálóra (például TCP protokollnál
implementáció függő a csomagküldés sebességének megválasztása). Az
előbbiek főleg a távközlésre jellemzőek, utóbbiakat főleg a kommunikációt
informatikai oldalról közelítőkre jellemző. Előbbi előnye a jó
kompatibilitás, utóbbié a rugalmasság.
 Szabványok nemzetközi osztályozási
rendszere (ICS)

 Az ICS célja
 Az ICS-t (a szabványok nemzetközi osztályozását) az ISO (a Nemzetközi
Szabványügyi Szervezet) dolgozta ki abból a célból, hogy megkönnyítse a
kommunikációt és az információcserét a szabványosítás területén.
 Célja, hogy szerkezetül szolgáljon a nemzetközi, a regionális és a
nemzeti szabványok, valamint más hasonló dokumentumok
katalógusaihoz, és alapja legyen a nemzetközi, a regionális és a nemzeti
szabványok rendelési rendszerének.
 Szabványok nemzetközi osztályozási
rendszere (ICS)
 Az ICS megkönnyíti az információs és rendezőeszközök, mint például a
jegyzékek, a válogatások, a bibliográfiák, a mágnesszalagokon és optikai
eszközökön levő adatbázisok összehangolását, ily módon elősegíti a
nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok, valamint más hasonló
dokumentumok terjesztését.
 Az ICS felépítése és szabályai
 Az ICS háromszintű, hierarchikus osztályozás.
 Az 1. szint a szabványosítási tevékenység 40 szakterületét öleli fel, pl.
közúti járművek, mezőgazdaság, kohászat. Mindegyik szakterületnek
két számjegyű szakjelzete van. Például: 43. KÖZÚTI JÁRMŰVEK
 Az osztályozásba bevont szakterületeket a tartalomjegyzék sorolja fel.
 A szakterületek csoportokra vannak felosztva (2. szint). Egy-egy
csoport szakjelzete a szakterület szakjelzetéből és a csoport három
számjegyű csoportszámából áll. Ezeket pont választja el
egymástól. Például: 43.040 Közúti járművek rendszerei
 A csoportok többsége alcsoportokra (3.szint) van felosztva. Egy-egy
alcsoport szakjelzete a szakterület szakjelzetéből, a csoport
szakjelzetéből és az alcsoport kétjegyű számából áll. Ezeket pont
választja el egymástól. Például: 43.040.20 (a Közúti járművek)
Világító- és jelzőberendezések
 Az ICS felépítése és szabályai
 Azok a szabványok, amelyek tárgyuk szerint két vagy több csoportba
vagy alcsoportba is tartozhatnak, az ICS-osztályozásban minden
olyan csoportban vagy alcsoportban szerepelnek, amelybe
besorolhatók. Ez megkönnyíti a szabványok témakörök szerinti
keresését.
 Az ilyen szabványokon mindegyik besorolás szerinti szakjelzet fel van
tüntetve.
 A szakjelzeteket pontosvessző választja el egymástól, pl. 01.040;
23.040.10; 77.040.20; 77.140.30. Az ICS alkalmazóinak nem szabad
megváltoztatniuk az ICS- osztályozásban levő szakjelzeteket, mert a
változtatások korlátoznák az információcsere lehetőségét.
ICS Elnevezés
Általános előírások. Terminológia. Szabványosítás. Dokumentáció
01

Szolgáltatások. Vállalatszervezés, irányítás és minőség. Adminisztráció. Szállítás.

03 Szociológia

Matematika. Természettudományok
07

Egészségügy
11

Környezet. Egészségvédelem. Biztonság

13

Meteorológia és méréstechnika. Fizikai jelenségek

17

Vizsgálatok
19

Általános rendeltetésű mechanikus rendszerek és egységeik

21

23 Általános rendeltetésű hidraulikus és pneumatikus rendszerek és egységeik

25 Gyártástechnika 53 Anyagmozgató gépek

27 Energetika és hőátvitel 55 Termékcsomagolás és –elosztás

29 Elektrotechnika
59 Textil- és bőripar
31 Elektronika
61 Ruházati ipar
33 Távközlés. Audio- és videotechnika
65 Mezőgazdaság
35 Információtechnológia. Irodagépek
67 Élelmiszeripar
37 Képtechnológia

71 Vegyipar
39 Finommechanika. Ékszeripar

43 Közúti járművek 73 Bányászat és ásványok

45 Vasúti járművek 75 Kőolajipar és a vele kapcsolatos technológiák

47 Hajóépítés és tengeri létesítmények 77 Kohászat

 97 Háztartási és kereskedelmi berendezések. Szórakozás. Sport
CS Elnevezés
97.020 Háztartási gazdálkodás általában
79 Faipar
97.030 Háztartási villamos készülékek általában
81 Üveg- és kerámiaipar
97.040 Konyhai berendezések
83 Gumi- és műanyagipar 97.060 Mosás berendezései

85 Papíripar 97.080 Tisztítóberendezések

Háztartási, kereskedelmi és ipari
87 Festék- és szinezékipar 97.100
fűtőkészülékek

91 Építőanyagok és építés 97.120 Automatikus vezérlések háztartási alkalmazásra

93 Mélyépítés 97.130 Üzletfelszerelések

97.140 Bútorok
95 Haditechnika
97.145 Létrák
Hasonló fogalmak
 Szokvány
 Etalon
 Szabály
 Típus
 Norma
 Hasonló fogalmak
A szokvány írásba foglalt, egységesített szokás. Az üzleti életben, a nemzetközi
kereskedelemben rendkívül fontos szerepe van a szokványoknak, mivel az
üzletkötést nagyban megkönnyíti a szokásokra való hivatkozás. Használatukkal
nem kell az üzlet minden feltételét írásban rögzíteni, elegendő hivatkozni rájuk.
Használatuk nem feltétlen kötelező, de ha valaki elutasítja, akkor lehetséges, hogy
nem, vagy csak körülményesen tud ügyletet kötni. Jelentőségüket az egységes
nemzetközi jogi szabályozás hiánya magyarázza.
Gyakori területei:
• tőzsdei szokványok
• kikötői szokványok
• bankszokványok
• biztosítótársaságok szokványai
Az INCOTERMS (International Commercial Terms – Nemzetközi Kereskedelmi
Feltételek) a külkereskedelem legismertebb szokványa
http://www.docstoc.com/docs/123104046/INCOTERMS-2010-2011
 Hasonló fogalmak
 Etalont (vagy mintát) azért készítenek, hogy lehetővé tegyék a
vizsgálatok eredményeinek az összehasonlíthatóságát. Az etalon a
termékeknek, mértékeknek, mértékegységeknek valamilyen
kijelölt helyen letétbe helyezett, általános érvényű, kivitelezett
mintája (az etalon hiteles mérték, amely alapértékek egységes
mérését segíti elő – pl. 1 kg-os súly stb.).
 Szabály: Cselekvést, magatartást, eljárást megszabó rendelkezés.
A szabály az emberi cselekvés normája, amely valamely kitűzött
cél elérésének a módját határozza meg. A cselekvés különböző
módjai szerint eltérő szabályok létezhetnek (pl. erkölcsi, üzleti
életi stb.), melyek lehetnek írottak és íratlanok. A szabályok
követendő eljárásokat állapítanak meg, ily módon az elvárásoknak
való megfelelést is jelentik.
 Hasonló fogalmak
 Norma: Pontos előírást jelent, elsősorban a munkateljesítmény
mérésére vonatkozó mennyiségi paraméter. A termelési
értelmezés mellett ismeretesek erkölcsi normák is, amelyek olyan
elvárások, viselkedési formák, amit be kell tartani, azoktól eltérni
nem etikus.
 Típus: Műszaki értelemben az olyan termék vagy létesítmény,
amelyet az egységes és ismétlődő előállítás szándékával minden
lényeges jellemzője szempontjából meghatároztak. A típus
alapformát jelent, amely rendelkezik olyan fő vonásokkal, amelyek
más áruktól jellemzően megkülönböztetik (pl. személygépkocsi
típusok, számítógép konfigurációk stb.). A típus jelenthet
származási vagy működési azonosságot a közös jellemzők alapján.
A szabványosítás intézményrendszere
Nemzetközi Szabványügyi Szervezetek:
ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

Európai Szabványügyi Szervezetek:

CEN: Európai Szabványügyi Bizottság
CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság
ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet

Nemzeti Szabványügyi Szervezet:

MSZT: Magyar Szabványügyi Testület, olyan önkormányzati elven alapuló
testület, amely az alapszabályának megfelelően működik és a nemzeti
szabványosítással összefüggő feladatokat látja el kormányzati
felhatalmazás alapján
 Szabványosítás folyamata
 Szabványalkotás nemzetközi szinten:
 Műszaki Bizottságok (TC) kb. 189/527
Pl. Mezőgazdasági és élelmezési termékek TC-34
(titkárság: Budapest)
A munkában kb. 100000 szakértő vesz részt.
A szabványok elfogadásához 75% szavazat kell
 Nemzeti szabványok kidolgozása
Forrásszabvány nélküli – Európai/nemzetközi
úgynevezett tiszta MSZ – szabványok magyar nyelvű
szabványok kidolgozása bevezetése
Notifikáció Fordítás
Munkaanyag-készítés Fordítás-ellenőrzés
Szabványjavaslat-készítés Szabványjavaslat-készítés
Szakértői egyeztetés(ek) Szakértői egyeztetés(ek)
Szabványkézirat-készítés Szabványkézirat-készítés
Lektorálás Lektorálás
Közzététel Közzététel
 A SZABVÁNYOSÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN
CEN (Comité Européen de Normalisation)
Kb. 4000 szabványt alkotott
A közösségi szabványt a tagországoknak hasznosítani kell és az ellentétes nemzeti szabványt
visszavonni cél egységes EN
1985-től „új megközelítés” elve
Biztonság
Egészség
Környezetvédelem
Kettévált a szabályozás jogi és műszaki területre
 Jogszabályi egységesítés a lényeges követelményeket illetően (KÖTELEZŐ)
 A részletes műszaki követelmények (NEM KÖTELEZŐ, de!!!!)
Az egységes piac fontos része a szabványosítás.
A WTO is ajánlja a következők szerint szabványra való hivatkozás:
 Vállalkozásban
 Szerződésben
 Jogszabályban
 Kapcsolat a jogszabályok és a
szabványok között az EU-n belül
 Az egységes belső piac a tagországokban megkívánja mind a
jogszabályok, mind a szabványok összehangolását.
 A jogszabályok összehangolása az úgynevezett "új megközelítésű
irányelveken", a szabványok összehangolása pedig az európai szabványokon
keresztül valósul meg.
 A jogszabályok és a szabványok között oly módon jön létre kapcsolat, hogy
a jogszabályokban csak a legfontosabb követelményeket rögzítik, a
részletek pedig a szabványokban jelennek meg.

 Megjegyzés:Az Európai Unió vezető szerve az Európai Tanács, adja ki az új megközelítésű

irányelveket (direktívákat).
 Jogszabály harmonizáció
csak tájékoztató dia
 Nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény:
 az európai szabványokat be kell vezetni a magyar szabványrendszerbe;
 az európai szabványokkal ütköző magyar szabványokat ezzel egyidejűleg vissza kell vonni;
 a nemzetközi szabványoktól eltérő követelményeket tartalmazó szabványokat vissza kell
vonni,
 az új tiszta nemzeti szabványokat be kell jelenteni (notifikáció) az európai szabványosító
szervezeteknek, amelyek ezeket továbbítják az Európai Bizottsághoz.
 A magyar kormány által vállalt kötelezettség az 1998. évi IX törvénnyel kihirdetett, a
Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény Jó Gyakorlat
Kódexe betartása és betartatása, a nemzeti szabványok megalkotásáról és jóváhagyásáról.
E szerint is kötelessége az MSZT-nek a nemzetközi előírásoktól eltérő szabványait
bejelenteni.
 Szabvány harmonizáció
csak tájékoztató dia
 harmonizált európai szabványok azok az európai termékszabványok, amelyek az „új megközelítésű” európai
irányelv(ek)ben szereplő „lényeges” követelmények teljesülését szolgálják, az „új megközelítésű” irányelvvel
(direktívával) harmonizálnak, azzal összhangban állnak (vertikális értelmezés).
 Az európai szabványügyi szervezetek az EU bizottságtól kapott megbízás (mandátum) alapján dolgozzák ki a
harmonizált szabványokat. A megbízás a vonatkozó irányelvben lefektetett, alapvető követelményekre épül. A
harmonizált európai szabványok tartalmazzák azokat a részletes előírásokat, amelyek biztosítják, hogy az
irányelvben rögzített alapvető követelmények teljesüljenek.
 Csak azok az európai szabványok tekinthetők harmonizált szabványnak, amelyeket kifejezetten az EU bizottság
megbízásából (mandátum) az alapvető követelmények teljesítése érdekében direktívához kapcsolódóan dolgoztak
ki, a szabványokat a bizottság szakértői is elfogadták, és azokat a bizottság hivatalos lapjában (OJ) harmonizált
szabványként közzétették.
 Harmonizált európai szabvány csak termékszabvány, a termékre követelményeket (is) tartalmazó szabvány] lehet,
de nem minden európai termékszabvány harmonizált, mert vannak olyan termékek is, amelyek szabványa nem
kell, hogy az „új megközelítésű” irányelveknek megfeleljen, illetőleg rájuk vonatkozó „új megközelítésű”
irányelvek nincsenek is.
 A harmonizált európai szabvány mögött van „új megközelítésű” irányelvi követelmény, a nem-harmonizált európai
szabvány mögött nincs ilyen követelmény. Harmonizált európai szabvány például: MSZ EN 197-1:2000 „Cement”,
 PRAKTIKUS ISMERETEK
Kibocsájtó jel: MSZ (magyar szabvány)
Azonosító szám: 3640
3640-19 a sorozat 19. tagja régen ágazati kód is volt MSZ-08
Azonosító jelzet = szabvány szám
Azonosító jelzet+ a közzététel évszáma = hivatkozási szám
Pl. MSZ 11902:1983
Átvett nemzetközi szabvány esetén:

MSZ EN 210
kibocsátó jel =szabvány jel

MSZ EN ISO 11212-4:1997

 A MAGYAR NEMZETI SZABVÁNYOK
JELÖLÉSE
 A MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET (MSZT) ÁLTAL ELFOGADOTT, A
SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN KÖZZÉTETT SZABVÁNY: MAGYAR NEMZETI
SZABVÁNY.
 MINDEN MAGYAR NEMZETI SZABVÁNY KIBOCSÁTÓI JELE "MSZ"-SZEL KEZDŐDŐ
BETUSZÓ, AMELY UTÁN A KIADVÁNY AZONOSÍTÓSZÁMA KÖVETKEZIK. EZEK
EGYÜTT ADJÁK A SZABVÁNY AZONOSÍTÓ JELZETÉT. A SZABVÁNY KIBOCSÁTÁSI
ÉVE AZ AZONOSÍTÓ JELZETHEZ MINDIG KETTŐSPONTTAL KAPCSOLÓDIK, ÉS EZEK
EGYÜTT JELENTIK A SZABVÁNY HIVATKOZÁSI SZÁMÁT.
 A SZABVÁNY LEHET EURÓPAI VAGY NEMZETKÖZI SZABVÁNY MEGFELELŐJE IS,
AKKOR "MSZ EN", "MSZ ISO" VAGY "MSZ EN ISO" KIBOCSÁTÓI JELE VAN.
http://www.mszt.hu/honosit/CEN_HON.htm
 CEN szabványokat „honosító” érvényes magyar
nemzeti szabványok

.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!