A Rózsadomb tágabb térségének legkiemeltebb része, a 265 m magas Ferenc-hegy a 11-es és 29-es autóbuszokkal közelíthető meg.

A terület,
számos kisebb üreg mellett, a nagykiterjedésű, hévizes eredetű Ferenc-hegyi-barlangot rejti magában (A), míg a vonulat Ny-i végén a Balogh Ádám-szik-
la található földtani érdekességként (B).
The 265 m-high Ferenc Hill is the most elevated part of the Rózsadomb area. It can be reached by buses No 11 and No 29. In addition to the many
smaller cavities, there is also a large cave in the hill, the Ferenc Hill Cave (A). Another geological curiosity is the Balogh Ádám Cliff at the western end
of the range (B).

A) Ferenc-hegy és a Ferenc-hegyi-barlang (Szépvölgyi Mészkő sE3)

A Ferenc-hegy K-i felének keskeny gerince felső-eocén nummuliteszes–discocyclinás Szépvölgyi Mészkőből áll. ÉK-i végén a azonban az ezek alatt fekvő,
idősebb képződmények is a felszín közelébe kerülnek, ugyanis a 15 m mély Zsindely utcai-barlang (lásd a 3. objektum térképén) alsó szakasza felső-triász
tűzköves Mátyáshegyi Mészkőben van. A gerinc déli oldalán sorakozó kis kőfejtőket már a középkorban is művelték, anyaguk fellelhető a budai Vár épületeinek
falaiban. Tovább délre, a ma már beépített terület alatt, részben mélyebbre zökkenve Budai Márga, majd
a Kiscelli Agyag következik.
A Ferenc-hegyi-barlang 1933. szeptember 23-án nyílt meg szennyvízcsatorna árkának mélyítése
során a Törökvész út 162. sz. ház előtt. Ekkor Kessler Hubert vezetésével kb. 500 m hosszúságú sza-
kaszt tártak fel. Eredeti bejáratát a járdába épített csatornaaknával képezték ki, később új bejáratot
nyitottak a Ferenchegyi út menti bozótos területen (47° 31' 35"É, 19° 00' 31"K). Újabb feltárások
eredményeként az 1980-as évek végére a megismert járatok összhosszúsága meghaladta a 4 km-t.
A járatok zömmel Szépvölgyi Mészkőben, tektonikus repedések mentén oldódtak ki (11), a fedő Budai
Márgába hatoló részek elkeskenyedve boltozatszerűen végződnek. A barlang jellegzetes rácsos
alaprajzú, Ny-i részén az ÉNy–DK irányú főhasadékokat
ÉK–DNy irányú kereszthasadékok kötik össze.
Ásványkiválások csak a barlang egyes szakaszain talál-
hatók. Előfordulnak korábbi hévizes fázisban képződött, cm-
es élhosszúságot is elérő, táblás kristályok alkotta barit-
telérek, baritszegélyű kalcittelérek, de a fő látványosság a
falakat változó vastagságban borító borsókő (22). A
borsókőkéreg alatt gyakran jelennek meg fekete, vasas-
mangános átitatódások (33). A csupasz falakon jellegzetes
oldásformák figyelhetők meg. Gyakoriak az 5–15 cm
átmérőjű bemélyedések, igen látványosak a barlang felső
részében a néha 10 m átmérőt is meghaladó gömbfülkék
(11), az oldalfalakba mélyedő, 5–15 cm átmérőjű, függő-
leges állású félcsövek, ritkán csövek (ún. feláramlási
csatornák). 1 2

76 Budapest geokalauza
 A) Ferenc Hill and the Ferenc Hill Cave (Szépvölgy Limestone sE3)
The narrow ridge of the eastern part of the Ferenc Hill is made up of Upper Eocene
nummulites–dyscocycline Szépvölgy Limestone. At the north-eastern end of the ridge the underlying
formation of the limestone gets close to the surface as well. The lower part of the 15 m-deep cave in
Zsindely Street (see map of Site No 3) is situated in Upper Triassic cherty Mátyáshegy Limestone.
Commercial exploitation of this material began as early as the Middle Ages in the small quarries at the
southern side of the ridge. The exploited material was used as building material for the walls of the build-
ings of the Buda Castle. Under the built-up area to the south, partly downthrown Buda Marl and Kiscell
Clay are to be found.
The Ferenc Hill Cave was discovered on 23 September 1933, during sewer groundwork in front
of the house at 162 Törökvész Street. A ca. 500 m-long cave section was explored by speleologists
lead by Hubert Kessler. The original entrance to the cave was a manhole, constructed in the pave-
ment. Later, a new entrance was opened in the shrubby area along Ferenchegyi Street (47° 31'
35"N, 19° 00' 31"E). By the end of 1980, the explored total length of the cave exceeded 4 km.
The passages in the cave were developed as a result of dissolution processes taking place along
tectonic crevices (11), mostly in the Szépvölgy Limestone. The sections, which penetrate into the low-
est part of the overlying bryozoan marl become narrower. The cave layout is grid-like; at the western
part, the NW–SE-trending main passages are connected by NE–SW-trending transversal passages. 3

Mineral precipitations occur only at certain parts of the cave. There are formations of ther-
mal water origin, such as barite veins of tabular crystals which reach 1cm in length, and also calcite veins with barite rims. However, the main curios-
ity is the botryoidal stalactite that covers the walls with variable thicknesses (22). Under the botryoidal stalactites, black, ferrous-manganese saturations
can frequently be observed (33). As a result of dissolution processes, specific cave formations have also evolved on the barren walls. 5–15 cm-large
bivalve-form imprints are common features. Spherical niches (11) of 10m diameter are present at the upper part of the cave and the vertical half-tubes
and, albeit less frequently, tubes of 5–13cm diameter on the side walls are also spectacular (these are upwelling channels).

B) Balogh Ádám-szikla (Fődolomit fT3)

A Ferenc-hegy Ny-i elvégződésénél, a Bimbó út fölött, a Balogh Ádám utca és az Endrődi Sándor utca közötti meredek letörés a Balogh Ádám-szikla, régeb-
bi nevén Kis-szikla (47° 31' 36''É; 18° 59' 55''K). Az itt feltáruló kőzetből ősmaradvány nem ismert, megjelenése alapján a felső-triász Fődolomitba sorolható.
A dolomit színe szürkésfehér, a limoniterek, -foltok környezetében világosvörössé változott. Uralkodóan DNy-i dőlésű vastagpados elválása lehet rétegzés sze-
rinti, a padokon belül tömeges kifejlődésű. Helyenként murvásan töredezett vagy teljesen porlott, esetenként breccsává áll össze.
Az alsó falban a dolomit a kiporlott részek miatt sejtes-üreges, itt egy kis barlang (a Csatárka-barlang) részben mesterségesen, a dolomitpor kifej-
tésével jött létre (44). Jobban tanulmányozható a dolomit a felső fal kis sziklautcájában. Itt az É-i oldalon kis sziklahíd is kialakult (55).
A környékbeli építkezések feltárták a dolomitra települő felső-eocén kőzeteket (Szépvölgyi Mészkő, Budai Márga) is. A Bimbó út egyik házának
alapozásánál amfibolandezit ökölnyi darabjai is előkerültek az eocén Szépvölgyi Mészkő alatti konglomerátumból.
A sziklafal tetejéről jó a kilátás a Hűvös-völgy Ny-i részére és a Hunyad-orom–János-hegy–Hárs-hegy vonulatra.

B) Balogh Ádám Cliff (Main Dolomite fT3)

The Balogh Ádám Cliff is a steep escarpment at the western end of the Ferenc Hill, located above the Bimbó Street, between the Balogh Ádám
Street and the Endrődi Sándor Street. Its former name is Kis Cliff (47° 31' 36''N; 18° 59' 55''E). No fossils are known from the rock; on the basis of its
appearance, it can be assigned to the Upper Triassic Main Dolomite. The colour of the dolomite is greyish white, though in the vicinity of limonite veins
and patches, it is light red. The thick-bedded parting of a dominantly south-western dip might be parallel to the bedding. Within the beds, the rock is
massive. Locally, it is crumbled or totally pulverized; occasionally it has been cemented into breccia.
As a result of pulverization, in the lower wall the dolomite is cellular-cavernous; the small cave (Csatárka Cave) was formed partly artificially dur-
ing the exploitation of the dolomite powder (44). The dolomite can be more easily studied on a small rock path by the upper wall. A small rock bridge
was formed here, on the northern side (55).
Construction works in the area exposed Upper Eocene formations (Szépvölgy
Limestone, Buda Marl) which overlie the dolomite. At a house foundation in Bimbó Street
some fist-sized amphibole andesite fragments have been found; these originated from the
conglomerate under the Eocene Szépvölgy Limestone.
From the top of the cliff there is a spectacular view of the western part of Hűvösvölgy
and the Hunyad Peak-János Hill-Hárs Hill ridge.

4 5

Budapest geokalauza 77