Professional Documents
Culture Documents
Szabó Péter - Van Élet A Halál Előtt!
Szabó Péter - Van Élet A Halál Előtt!
hu
1
Copyright: Szabó Péter © 2014
Kiadja:
Guruló Egyetem Kft., 2014
Felelős kiadó: Szabó Péter, a Guruló Egyetem vezetője
Nyomdai munkálatok:
Prime Rate Nyomda, Budapest
ISBN: 978-963-08-5641-6
2
Ajánlom ezt a könyvet
két csodálatos gyermekünknek,
Vilmosnak és Titusznak, akik lényükkel,
áradó szeretetükkel minden áldott nap
bearanyozzák az életemet.
3
Ajánlás
„Merész felvetés, bátor üzenet, hiteles szerző. Legyen a következő
könyv, amit elolvasol!”
Doubravszky György
Bagolyvár Könyvkiadó
4
„Péternek hihetetlen érzéke van meglátni és megfogalmazni az élet-
ben igazán fontos dolgokat. Úgy tud írni és kommunikálni, hogy az
ember nem tudja letenni a könyvet, csak ha már végigolvasta. Ebben
az a fantasztikus, hogy nemcsak mondja, de így is él, és ezáltal igazi
példakép környezete számára. A könyv nemcsak szórakoztató, de igazi
tankönyv is. Szívesen ajánlom mindenkinek, aki boldogan akar élni és
ehhez kapaszkodót keres.”
Farkas János
UFS Group Holding Zrt.
üzletág-igazgató
Palánkai Gábor
Ügyvezető akadémia, alapító
5
„Szeretettel ajánlom Péter könyvét mindazoknak, akik régóta keresik
a receptet a boldog és sikeres élet kialakításához! Nagyon hálás va-
gyok azért, hogy személyesen is ismerhetem Őt, tanulhatok Tőle és a
barátja lehetek! Péter valójában így éli a mindennapjait, teljes integri-
tásban. Ezért is tudom tiszta szívvel, őszintén elmondani Neked Kedves
Olvasó, hogy miért olyan nagy kincset tartasz most a kezedben: ebben
az írásában Péter saját megélt tapasztalatainak ereje vegyül egy ha-
talmas életigenléssel, valamint a 10 év önfejlesztés során elsajátított
tudással! Használd ezt a könyvet mint gyakorlati útmutatót, rengeteget
fog segíteni az „utazásod” során!”
Sok szeretettel,
Gulyka Krisztina
FLP
„Három fontos dolgot kap az, aki ezt a könyvet elolvassa: Egy NA-
GYÍTÓT, amivel pontosan, részletesen megvizsgálhatja a jelenlegi éle-
tét. Egy TÁVCSÖVET, amivel kinézheti azt a célt és a hozzá vezető utat,
bárhol is legyen, ami Őt valóban boldoggá teszi. Egy ITINERT egy
olyan embertől, aki sokak számára példa, aki ezt gyakorlatban meg-
csinálta és most már ÉL, BOLDOGAN ÉL!”
Köszönöm az élményt,
Sírmán Tamás
Kyäni
6
meglátásaival arra bátorít, hogy ássunk le személyiségünk legmélyebb
rétegeibe és vizsgáljuk meg, mit találunk ott. Persze lehet, hogy közben
fájdalmasan erőteljes felismeréseink is lesznek, de pont ettől lesz ez iz-
galmas kaland. Érdemes tehát ebbe a tükörbe jó mélyen belenéznünk,
ihletet merítenünk, követni a boldogságunk megtalálásához mutatott
utat és megérteni, hogy időnk sajnos nem végtelen, és mindeközben
Karinthy Frigyes szavaival élve azt is végiggondolnunk: De vagyunk-e
azok, amik lehetnénk?”
Szeretettel és barátsággal,
dr. Havas Csilla
Quantis Group
7
8
Tartalomjegyzék
Előszó........................................................................ 11
Első rész................................................................... 17
Miért is születtünk?.................................................................................... 19
A jó a legjobb ellensége.......................................................................... 65
Második rész............................................................. 77
9
10
Előszó
A legtöbb ember retteg a haláltól. Ez lehet a legfőbb magyarázat
arra, hogy ha bemegyünk egy könyvesboltba, miért is vannak roska-
dásig a polcok azokkal a könyvekkel, amelyek a halál utáni dolgokkal
foglalkoznak. Rettegünk attól, hogy meghalunk, és ez érthető. Nem
akarunk szembenézni azzal, nem akarjuk elfogadni, hogy napjaink
meg vannak számlálva, és egyszer csak vége lesz. Van, aki attól fél,
hogy semmi sem marad utána, van, aki attól, hogy mi lesz a szeret-
teivel, akiket itt hagy maga után, és van, aki azért fél, mert fogalma
sincs, mennyi ideig is élhet valójában, hiszen ezt nem mi döntjük el.
Ahogy a mondás is tarja: ember tervez, Isten végez. Vagyis szeretnénk
mi megszabni, hogy meddig is élünk, de ez azon kevés dolgok közé
tartozik, amelyek nem csak rajtunk múlnak, és ezt valóban nehéz tu-
domásul venni.
Az évek során több ezer emberrel végeztettem olyan gyakorlatokat,
amelyek az elmúlás témaköréhez kapcsolódnak. Ezek alapján kijelent-
hetem, hogy a legtöbben tényleg rettegnek a haláltól, ezért nem is
szeretnek foglalkozni a témával, igyekeznek szőnyeg alá seperni, mint
valami olyasmit, amivel ráérünk foglalkozni majd akkor, a maga ide-
jén. Sokszor van olyan érzésem, mintha némelyek abban reményked-
nének, hogy ők lesznek azok a szerencsés kivételek, akiket ez nem fog
érinteni, és bár eddig még senkinek sem sikerült elkerülni, nekik talán
összejöhet.
Engedd meg, hogy kendőzetlenül őszinte legyek veled: Úgysem
úszod meg élve! Amiben teljesen biztosak lehetünk, hogy mindannyian
meg fogunk halni. Ez tény. Ennek kapcsán érthető módon rendszere-
sen vissza-visszatérnek bennünk azok a kérdések, hogy: Tényleg csak
ennyi az egész? Még néhányszor elfújjuk a gyertyát a szülinapi tortán,
aztán vége? És mi lesz velünk azután? Vajon fognak ránk emlékezni?
Vagy egyszerűen csak elfelejtenek majd?
Hidd el, nem riogatni akarlak az elmúlás témájával, hiszen nem sok
nálam optimistább emberrel találkoztam mostanában, egész egysze-
11
rűen csak arra szeretnélek rávenni ennek a könyvnek a segítségével,
hogy hozd ki az életedből mindazt, ami benne van!
Véleményem szerint sokkal jobban tennénk, ha ahelyett, hogy az
aggódásra pazaroljuk drága időnket és energiánkat, hogy mi is fog
történni aztán, inkább arra koncentrálnánk, hogy mit tehetünk addig,
amíg élünk. Nem az a helyes kérdés, hogy mi van a halál után, vagy
hogy mikor fogunk meghalni, hiszen ezt nem mi döntjük el, hanem az,
hogy mit tehetünk addig, amíg élünk? Meggyőződésem, hogy az egyik
legnagyobb felfedezés az életünkben az lehet, hogy van élet a halál
előtt!
Ahelyett, hogy azzal foglalkozunk, mikor fog véget érni az életünk, és
mi fog történni azután, sokkal jobban tesszük, ha arra koncentrálunk,
mi mindent tehetünk ma, holnap, minden egyes napon, amit addig
ajándékba kapunk.
Mindannyiunknak van választásunk, hogy mit kezdünk az életünkkel,
még akkor is, ha a többség ezt nem így látja, és azt gondolja, az élet
az, ami csak úgy megtörténik velünk. Sajnos az emberiség legnagyobb
része tényleg elherdálja az életét, és a benne lévő lehetőségeknek csak
egy töredékét használja ki.
Ezért adtam azt a címet ennek a könyvnek, hogy Van élet a halál
ELŐTT!. Azt nem tudom, mi lesz utána, azt azonban látom, hogy az
emberek legnagyobb része sohasem él igazán. Ahogyan Benjamin
Franklin találóan megfogalmazta:
12
életnek hív, valójában csak meggyalázása annak a felbecsülhetetlen
értékű ajándéknak, amelyet kaptunk. Annak a csodálatos lehetőség-
nek, hogy létrehozzunk valamit. Jobbá tegyük a világot. Mesterművet
alkossunk az életünkből.
Az élet valójában hihetetlenül rövid. Ahogyan Buddha fogalmazott:
„Egy emberöltő csak egy villanás a mindenség égboltján.” Vagyis mire
feleszmélünk, már vége is annak a néhány évtizednek, amelyet ebben
az életünkben kaptunk.
Mivel már régen szenvedélyemmé vált, hogy megfigyeljem az embe-
reket, és nagyon érdekel ez a téma, rengeteg embert megkérdeztem,
hogy egy egytől tízig terjedő skálán mennyire érzik azt, hogy élnek.
A legtöbben válasz helyett csak bámultak rám meredt tekintettel, mint
a szarvas, akire felkapcsolták a reflektort éjszaka az országúton. Voltak,
akik úgy kezdték a választ, hogy hááááát… ami lássuk be, nem lehet ki-
elégítő, ha erről a témáról van szó. Jó néhányan lesütötték a szemüket,
és szomorúan meredtek maguk elé. Megint mások szemében láttam a
feltörő fájdalmat, amelyet ez a kérdés kiváltott. Elenyésző volt azoknak
a száma, akik határozottan rá tudták vágni, hogy: Igen, én ÉLEK!
Végtelenül nagy igazság rejlik abban a mondásban, hogy a jó a leg-
jobb ellensége. A tipikus válasz arra a kérdésre, hogy „Hogy vagy?”, az
szokott lenni, hogy: „Elvagyok…” Lefordítva: vegetálok. Ennek az egyik
legfőbb oka a komfortzóna, vagyis a kényelmes lét. Mivel a langyos víz
még nem elég hideg ahhoz, hogy az ember ki akarjon szállni belőle,
az emberek többsége nem is tesz semmit a változásért. A másik ok,
hogy ezt látják a környezetükben is, ez az elfogadott, ez a „normális”.
Életem egyik meghatározó filmjelenete az volt, amikor a Harley Da-
vidson és Marlboro Man című filmben az egyik főhős megkérdezi a
másikat, miért nem él végre „rendes” életet, mire az azt válaszolja: „In-
kább égek a tűzben, mint hogy ázzak a húgyban!” Tizennyolc éves vol-
tam akkor, és mélyen belém vésődött ez a gondolat. Eldöntöttem, hogy
kihozom az életemből mindazt, ami benne van. Padlógázzal előre!
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy – ha olvastad az első könyvemet*,
akkor tudod – ez nem volt egy sétagalopp, mert húszas éveim elején
igazán padlóra küldött az élet… Mostanra azonban, ha megkérdez-
Szeretettel:
Péter
14
Nem az a helyes kérdés, hogy mi van a halál után,
vagy hogy mikor fogunk meghalni, hiszen ezt nem mi
döntjük el, hanem az, hogy mit tehetünk addig, amíg
élünk?
15
16
Első RÉSZ
17
18
Miért is születtünk?
„A két legfontosabb nap az életedben, amikor
megszületsz, és amikor rájössz, hogy miért.”
Mark Twain
Életünk egy bizonyos pontján – van, aki már egészen fiatalon, van,
aki csak élete derekán – mindannyian egyre gyakrabban tesszük fel
magunknak a következő kérdéseket: Ki vagyok én? Miért is születtem?
Miért vagyok itt? Mi az én életem értelme? Megszülettem, éldegélek,
dolgozom valahol néhány évtizedet, ha összejön, lesz családom, gye-
rekeim, aztán nyugdíjas leszek, majd eltűnök, mintha itt sem lettem
volna? Lehet, hogy senki sem fog emlékezni rám, arra, hogy itt voltam
valaha…? Tényleg csak ennyi?!
Engem is egyre inkább mardostak ezek a kérdések annak idején, és
tapasztalataim alapján az emberek legnagyobb része megéli ugyan-
ezt. Minél többször foglalkozunk ezzel a témával, és nem tudunk ki-
elégítő választ adni magunknak arra a kérdésre, hogy mi is az életünk
értelme, annál jobban hasít belénk a fájdalom.
A minap egy rendezvényen az egyik előadótársam feltett a közönség-
nek egy igazán zseniális kérdést, mégpedig azt, hogy mit szeretnének,
ötszáz év múlva hogyan emlékezzenek rájuk? Volt, aki csak legyintett,
és volt, aki fel is nevetett azon szavak kíséretében, hogy: „Ugyan már,
ki fog emlékezni rám akkor…”
Pedig mélyen legbelül minden emberben él a vágy, hogy valami ma-
radandót alkosson. Nyomot hagyjon a világban, jelentőségteljes életet
éljen. Mégis csak nagyon kevesen érik ezt el, és ezzel szembesülni
igazán nyomasztó.
Azt gondolom, hogy ennek két fő oka van. Az egyik a kellő ön-
becsülés hiánya, amivel az előző könyvemben foglalkoztam, vagyis,
hogy valaki nem úgy gondol önmagára és a saját életére, mintha az
kellően értékes lenne mindehhez. A másik pedig, hogy az emberek
legnagyobb részének fogalma sincs, miért is született a világra. Ezzel
19
a könyvvel ennek megtalálásában és beteljesítésében szeretnék segí-
teni neked.
20
koromban, nem szeretettem sportolni, nem vonzódtam a videojáté-
kokhoz vagy a motorokhoz, sem a filmekhez vagy az olvasáshoz, és
utáltam kirándulni is. Félelmetes volt megélni, hogy igazából semmi
sem érdekelt. Emiatt mindig selejtnek éreztem magam.
Ahogy cseperedtem, ez az érzés csak fokozódott, és egyre jobban
nyomasztott. Irigykedve csodáltam a többieket, mennyire fanatikusan
tudtak lelkesedni valami iránt. Körülöttem mindenkinek volt legalább
egy hobbija, volt, akinek több is. Nekem egy sem.
Majd eljött a fordulópont az életemben, amikor ráébredtem, miért is
születtem meg. Ez akkor történt, amikor elolvastam az előszóban emlí-
tett Tolsztoj-novellát. Akkor értettem meg, hogy az én életfeladatom az,
hogy idejében ráébresszem az embereket, hogy szeressék önmagukat,
és merjenek élni.
Mostanra már tudom, hogy kemény fába vágtam a fejszémet, ugyan-
is az emberek legnagyobb része fél. Retteg mindentől. Nem mernek
kilépni egy már rég nem működő kapcsolatból, és belekezdeni egy
újba, rettegnek attól, hogy otthagyják gyűlölt munkahelyüket, és újat
keressenek, vagy belekezdjenek egy vállalkozásba, pedig a felmérések
alapján a felnőtt lakosság 68 százaléka utál bemenni a munkahelyére.
Képtelenségnek tartom, hogy az legyen az élet értelme, hogy minden
áldott nap összeszorított foggal tegyük a dolgunkat.
Pedig ennek az elképesztően magas számnak a valódiságát csak
alátámasztani tudom, sőt! Előadásaim során fel szoktam tenni a részt-
vevőknek azt a kérdést, hogy ha megtudnák, hogy már csak hat hó-
napjuk van hátra, bemennének-e holnap reggel dolgozni? Elképesztő,
mennyire kevesen felelnek igennel. Legutóbb például az egész terem-
ből egyetlen ember tette fel a kezét, konkrétan az asszisztensem, pedig
nem ígértem neki prémiumot érte… :-)
Ennek hátterében több minden áll. Ezek közül a legfőbb ok termé-
szetesen a félelem. Ahogyan Ralph Waldo Emerson megfogalmazta:
„A félelem szedi a legtöbb áldozatot a világon.”
Az emberek félnek mindentől. Rettegnek a kudarctól, a változástól,
a visszautasítástól, aminek az az eredménye, hogy kisajnálják magukat
az életből, és lábujjhegyen somfordálnak végig rajta egészen a sírig,
21
nehogy valami fájdalom érje őket. Pedig éppenséggel ez az, ami miatt
életük végén a legnagyobb fájdalomban lesz majd részük, mert ráéb-
rednek, hogy nem is életek igazán…
:-( 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 :-)
22
Amikor csak várod az alkalmas pillanatot, hogy végre változtass az
életeden, jusson eszedbe az alábbi gondolat:
23
Ha ez a helyzet, akkor készülj fel a következő hideg zuhanyra: már
úton vagy! Ugyanis a változtatás hiánya is egyfajta cselekvés, csak ke-
vésbé hasznos számodra.
Lehet, hogy félni fogsz útközben, de legalább érzed, hogy ÉLSZ!
Szeretném, ha tudnád, hogy a sikeres és boldog emberek is félnek.
Az alapvető különbség az, hogy ők bármikor szembeszállnak a félel-
meikkel, míg a többiek erre képtelenek, inkább maradnak ott, ahol
vannak. Sőt! Továbbmegyek. Ha a félelmed nem elég nagy, az azt
jelenti, hogy a célod sem elég nagy.
Alapvetően két dolog mozgatja az embereket: a vágy és a félelem.
Azt is tudjuk már, hogy az utóbbi sokkal erősebb, ezért hatékonyak a
„Vigyázz, mert lemaradsz! Vedd meg most!” típusú reklámok, hírleve-
lek, amelyek a veszteségtől való félelmeinket helyezik nagyító alá, ezzel
bírva minket cselekvésre. Ezzel a megközelítéssel legtöbbször akkor
találkozunk, amikor a vásárlási döntéseinkről vagy a pénzügyeinkről
készítenek kimutatásokat.
Hogy ez mennyire igaz, gondolj csak bele, mi az, ami érzelmileg
jobban megérint? Ha azt mondom, hogy adok neked egymillió fo-
rintot, vagy ha azt mondom, hogy elveszek tőled ugyanennyit? Ugye,
érzed a különbséget? A helyzet az, hogy ez az összefüggés az életünk
egészére igaz.
Félelmeink annyira erősen jelen vannak, hogy az életünk leginkább
arról szól, hogy meg akarjuk úszni valahogy. Ez elég szomorú, hiszen
sokkal több van az életünkben, mint amit ki merünk hozni belőle.
Természetesen jó néhány oka lehet a boldogtalanságnak – amelyről
egy következő fejezetben még lesz is szó –, de most az egyik legfőbb
kiváltó tényezővel szeretnék foglalkozni, vagyis, ha az emberek nem
találják meg életük legfőbb célját, küldetésüket, azt, amiben teljesen
feloldódhatnak.
24
Teljes mértékben egyetértek Jack Canfield kijelentésével, miszerint
mindenki okkal születik. Van számára valami, amit ha megtalál, tel-
jesen eggyé válik vele. Ez az, amit Csíkszentmihályi Mihály flownak*
nevezett el. Az én esetemben ez az, hogy előadásokat, tréningeket
tartok. Ha ezt tehetem, megszűnik számomra tér és idő. Folyamatos,
határtalan boldogság jár át, és sokszor csak azt veszem észre, hogy
beesteledett.
Természetesen nem kell mindenkinek előadónak lennie. Az utóbbi
években tudatosan figyelem, ki az, aki megtalálta a szenvedélyét, és ki
az, aki nap nap után csak úgy vegetál abban, amit csinál.
Ha egy kicsit jobban figyelünk erre, könnyedén észrevehetjük a kü-
lönbséget, amikor például betérünk egy virágboltba, hogy egy csokrot
készíttessünk egyik szerettünk számára. Előfordulhat, hogy a csokor ké-
szítője csak úgy összedob valamit, miközben aggódó tekintettel nyug-
tázza, ha új vevő lép be az üzletbe, hiszen ez azt jelenti számára, hogy
egy újabb csokrot kell majd készítenie. Ezzel szemben, ha valakinek
szenvedélye a virágkötészet, akkor amellett, hogy öröm nézni, ahogyan
az a bizonyos virágköltemény összeáll a kezében, úgy érezzük, hogy a
csokor mellett valami mást is magunkkal viszünk az üzletből: egy dara-
bot a virágkötő szívéből.
Ez a különbség fedezhető fel a tanár és a pedagógus között is. Van,
aki csak úgy leadja az anyagot, és alig várja, hogy kicsengessenek
végre, és van, akinek az óráján csak úgy repül az idő, mert olyan
szenvedélyesen adja át a leckét. Minden szakmában felfedezhető ez
az óriási különbség.
Néhány évvel ezelőtt, amikor bútort készíttettem a nappalinkba, tu-
datosan így kerestem asztalost. Amikor a választottammal találkoztam,
ismét felfedeztem azt a bizonyos különbséget, ami a munka és a hi-
vatás közötti óriási szakadékot jelenti. Amikor a kezébe vett egy fada-
rabot, ragyogott a szeme, és olyasfajta rajongással beszélt róla, ami
igazán ritkaság számba megy.
26
+/+ -/+
1% 5%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
ÉS bőven van pénze de bőven van pénze
belőle belőle
+/- -/-
9% 85%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
de nincs pénze és még pénze sincs
belőle belőle
27
amiért ebben az országban szerintük nincsenek lehetőségek, vagy a
szüleiket, amiért nem segítették őket kellően anyagilag, vagy amiért
rájuk erőltették az adott szakmát. A folyamatos panaszkodás mellett az
egyik legjellemzőbb mondatuk a már említett „Ez van, ezt kell szeretni”.
Nem szeretném túl sokszor megismételni, hogy mi is az én vélemé-
nyem erről, hiszen már korábban megfogalmaztam, ezért most csak
annyit, hogy mindannyiunknak van választásunk, csakhogy ehhez teljes
felelősséget kell vállalnunk a saját életünkért, és fel kell hagynunk má-
sok hibáztatásával.
+/+ -/+
1% 5%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
ÉS bőven van pénze de bőven van pénze
belőle belőle
+/- -/-
9% 85%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
de nincs pénze és még pénze sincs
belőle belőle
2. ábra
28
Ha a válaszuk erre a kérdésre határozott nem – amit nagyon re-
mélek, hiszen ezért írtam ezt a könyvet –, akkor két választásuk van.
Az egyik, hogy ha kellően ambiciózusak, elég hosszú ideig és elég
kitartóan dolgoznak, végül eljuthatnak egy olyan pozícióba, amellyel
jó sokat keresnek, így a jobb felső sarokba kerülnek, de jó, ha előre
tudják, hogy akkor sem lesznek felhőtlenül boldogok, mert továbbra is
minden áldott nap meg kell erőszakolniuk magukat, hogy azzal foglal-
kozzanak, amit nem szeretnek igazán, de muszáj. A különbség pusztán
csak annyi, hogy több pénzt keresnek vele.
A valódi megoldás, az igazi megváltás ehelyett az lehet, ha megtalál-
ják valódi szenvedélyüket, és végre azzal kezdenek el foglalkozni, amit
igazán boldogan tesznek. Bár eleinte jó eséllyel ebből sem lesz túl sok
pénzük, ha viszont addig fejlesztik magukat az adott területen, amíg a
felső egy százalékba kerülnek, akkor olyan csodában lesz részük, amit
csak igazán kevesen mondhatnak magukénak jelenleg a világban: azt
tehetik, amit szívből szeretnek, vagyis a hivatásuknak élnek, ráadásul
rengeteg pénz is jár vele.
Na, de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük a következő negyedet,
vagyis ha valaki utálja, amit csinál, viszont sok pénzt keres vele (3. ábra).
Akik eljutottak ide, általában igazán kitartó és végtelenül céltudatos
emberek, hiszen letettek valamit az asztalra, sok pénzt keresnek, csak-
hogy mégsem felhőtlenül boldogok.
Ennek az az oka, hogy nem a megfelelő irányba indultak el annak
idején, és bár kemény munkával feljutottak a csúcsra, most mégsem
élvezik a kilátást.
Idetartoznak azok is, akiknek a szüleik azt mondták annak idején,
hogy orvos leszel, vagy ügyvéd, mert abban van a pénz, illetve azok is,
akik megörököltek egy tradicionális családi vállalkozást, ami bár nem
a szívük vágya, rengeteg pénzt termel, ezért vinniük kell tovább.
Tapasztalatom szerint az itt élők legnagyobb része bár érzi, hogy ez
a helyzet, nem igazán akar szembenézni vele, hiszen ez óriási fájda-
lommal járna, ezért rengeteg „fájdalomcsillapítóval” próbálja tompí-
tani a dolgot. Fájdalomcsillapító alatt olyan játékszereket értek, mint
luxusnyaralások, drága holmik, ruhák, autók, éttermi vacsorák, renge-
29
teg félretett pénz. Ezek mind-mind abban segítenek, hogy enyhítsék azt
a mélyen ülő fájdalmat, amely abból fakad, hogy nem azt teszik, amit
a szívük diktál, amire mélyen legbelül igazán vágynak.
Sokat beszélgettem olyan emberekkel, akik ebben a negyedben él-
nek, akiket a külső szemlélő sokszor igazán irigyel, hogy nekik aztán
bejött az élet. Ám a négyszemközti beszélgetések során lehull a lepel,
amikor ahhoz a bizonyos kérdéshez érkezünk, hogy ha megtudnák,
hogy már csak hat hónapjuk van hátra, akkor is bemennének-e holnap
a munkahelyükre, vagy folytatnák-e a vállalkozásukat. Erre a kérdésre
ugyanis szinte kivétel nélkül mind azt a választ adták, hogy nem.
Ráadásul, amiért nekik bizonyos szempontból nehezebb lehet a vál-
tás, annak az az oka, hogy a jobb felső és a bal felső sarok között nincs
átjárás. Ott egy betonfal van (4. ábra). Hiszen az, hogy valaki hosszú
évek alatt profi lett a jelenlegi szakmájában, még nem jelenti azt, hogy
ha váltana, abban is azonnal a csúcsra kerülne.
+/+ -/+
1% 5%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
ÉS bőven van pénze de bőven van pénze
belőle belőle
+/- -/-
9% 85%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
de nincs pénze és még pénze sincs
belőle belőle
3. ábra
30
Ez azt jelenti, hogy még ha veszik is a fáradságot, és megkeresik
a szenvedélyüket, újra a nulláról kell kezdeniük, vagyis a bal alsó sa-
rokban (5. ábra).
+/+ -/+
1% 5%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
ÉS bőven van pénze de bőven van pénze
belőle belőle
+/- -/-
9% 85%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
de nincs pénze és még pénze sincs
belőle belőle
4. ábra
31
kikapcsolták a fűtést. Amikor a két pici babával beléptünk az ajtón
a jéghideg házba, apaként úgy éreztem, belehalok. Ott a helyszínen
megszakad a szívem.
+/+ -/+
1% 5%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
ÉS bőven van pénze de bőven van pénze
belőle belőle
+/- -/-
9% 85%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
de nincs pénze és még pénze sincs
belőle belőle
5. ábra
32
Éppen ezek miatt az áldozatok miatt ezek az emberek sokszor csak
akkor teszik meg ezt a lépést, amikor az orvos azt mondja, hogy már
csak hat hónapjuk van hátra.
Kár lenne megvárni, amíg ilyen kritikussá fajul a helyzet. Ehelyett
inkább nekik is azt javaslom, tegyék fel maguknak a kérdést, hogy
szeretnék-e így leélni hátralévő életüket.
Természetesen, ha megtalálják a szenvedélyüket, van lehetőség arra
is, hogy mielőtt megtennék ezt az óriási lépést, már elkezdjék felépíteni
rá a jövőjüket.
Ahogyan Jim Rohn mondta: „Nappal dolgozz az életedért, éjjel
pedig az álmaidért.” Vagyis átmenetileg az egyébként is megterhelő
munkanapok mellett el kell csenniük további egy-két órát mindennap
az alvástól vagy a számukra fontos emberekkel való együttléttől annak
érdekében, hogy előkészítsék azt az időszakot, amikor már kizárólag
abból élhetnek majd, ami a szívük vágya.
Ez igazán kemény időszak lehet, de a jutalma minden képzeletet
felülmúl.
A következő negyed a bal alsó, vagyis amikor valaki tényleg szereti,
amit csinál, de nem keres elég pénzt belőle (6. ábra).
Idetartoznak például a pedagógusok – akik imádják a gyerekeket,
és azt is, amit tanítanak – vagy az egészségügyi dolgozók közül azok,
akiknek tényleg szívügyük a segítségnyújtás. Ezek az emberek szívből
végzik a munkájukat, és bár nem keresnek vele túl sok pénzt, mégis
boldogok.
Annak, hogy nem keresnek sok pénzt, több oka is lehet, de szinte
mindegyik hátterében egyfajta berögződött programozás lapul. Ezek
lehetnek például: „Inkább boldog legyek, mint gazdag.” Vagy: „Eb-
ből képtelenség meggazdagodni.” Mindkettő tökéletesen meggátolja,
hogy anyagi bőségre tegyenek szert életük során.
Persze van, aki erre azt mondja, hogy: „Én nem is akarok gazdag len-
ni, hiszen a gazdagok lopnak, csalnak, hazudnak.” Bár ennek a könyv
nek nem a gazdagság és a gazdag emberek elfogadtatása a célja,
mégis fontos megemlítenem, hogy érdemes lenne utánajárni e kijelentés
valóságtartalmának. Én ugyanis megtettem, mert hajtott a kíváncsiság,
33
és arra jöttem rá, hogy a tehetős emberek legnagyobb része elképesztő-
en segítőkész, kedves, figyelmes és végtelenül közvetlen. Mindez segített
nekem, hogy lebontsam saját magam számára az anyagi bőség elérésé-
nek útjában álló falat, amely ezekből a betanított badarságokból épült.
+/+ -/+
1% 5%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
ÉS bőven van pénze de bőven van pénze
belőle belőle
+/- -/-
9% 85%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
de nincs pénze és még pénze sincs
belőle belőle
6. ábra
34
Ez azért lehetséges, mert minden esetben, ha belénk neveltek vala-
mit, keressük a bizonyítékokat rá belső békénk érdekében, így hajla-
mosak vagyunk általánosítani. Pedig sokszor – mint ebben az esetben
is – ez bizony távol áll az igazságtól.
Száz szónak is egy a vége: azoknak, akik ebben a negyedben élnek,
óriási előnyük, hogy ők már megtalálták a szenvedélyüket. Már csak az
a feladat, hogy megtalálják a módját, hogyan tudnak ebből bősége-
sen megélni. Ezzel is foglalkozunk a könyv későbbi részében.
Ezen a ponton még csak annyit ehhez, hogy ha valaki, bár megtalál-
ta a szenvedélyét, mégsem tud belőle sok pénzt teremteni, és megre-
ked ebben a negyedben, annak az az egyik komoly oka, hogy nehezen
tudja elfogadni, hogy mindazért, amit annyira élvez, még rengeteg
pénzt is kapjon. Én is így voltam ezzel, amikor elkezdtem előadásokat,
tréningeket tartani. Annyira élveztem, hogy szívem szerint még fizettem
is volna azért, hogy ezt tehessem, nemhogy még én kapjak pénzt érte.
Mivel az általánosan elfogadott nézet szerint a pénzért keményen
meg kell dolgozni, a jobb oldalon lévők úgy érzik, jár nekik ez a pénz,
hiszen eleget szenvednek érte. A bal oldalon élők számára azonban
óriási ellentmondás, hogy azért kapnak pénzt, amit egyébként is él-
veznek.
Ugyanis, ha valaki azt teheti, amit szívből szeret, általában nagyon
nehéz érte pénzt elfogadnia, hiszen bele van programozva, hogy a
pénzért keményen meg kell dolgozni. Ennek merőben ellentmond az,
hogy élvezem, amit csinálok, és még pénzt is kapok érte. Gondolj csak
bele, hányszor előfordul, hogy ha a hobbiddal segíthetsz másoknak,
eszedbe sem jut pénzt kérni érte, hiszen imádod, hogy ezt teheted.
Ha pedig valaki kiemelkedő lesz a maga területén, nem ritkán ren-
geteg pénzt is kap azért, amit tesz, és így el is érkeztünk a bal felső
negyedbe, ami maga a csoda (7. ábra).
Akik véleményem szerint igazán sikeres emberek, azok élvezik, amit
csinálnak. Alig várják, hogy újra felébredjenek reggel, és mehessenek
dolgozni, helyesebben fogalmazva: a szenvedélyükkel foglalkozhassa-
nak. Boldoggá teszi őket, ha dolgoznak, és minél boldogabbak, annál
jobban csinálják. Az idő valósággal repül, miközben a hivatásukkal fog-
35
lalkoznak, és elveszítik az időérzéküket. Nem egyértelmű, hol kezdődik,
és hol van vége a munkájuknak, hiszen mindez az életük szerves része.
+/+ -/+
1% 5%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
ÉS bőven van pénze de bőven van pénze
belőle belőle
+/- -/-
9% 85%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
de nincs pénze és még pénze sincs
belőle belőle
7. ábra
IGEN NEM
36
Amikor ezt a kérdést felteszem a közönségnek, kórusban felelik,
hogy: „Be nem tenném a lábam soha többet!” Furcsa módon mégis
ezt teszik, sokan egész életükön át. Amikor annak idején az én mes-
terem, Brian Tracy* egy hanganyagon keresztül feltette nekem ezt
a kérdést, határozott nem volt a válaszom, amire ő azt mondta, hogy
akkor ne pazarold tovább az életed, és keresd meg a valódi hivatásod!
Ha az emberek legnagyobb részének az a válasza, hogy soha többé
nem menne be dolgozni, ha megtudná, hogy már csak hat hónapja
van az életéből, akkor vajon miért nem változtatnak?
Véleményem szerint két oka van. Az egyik, hogy nem tudják, mit
is szeretnének csinálni úgy igazán. (Ha nálad is ez a helyzet, akkor
szenzációs hírem van, mert ennek megtalálásában leszek segítségedre
a könyv második részében.) A másik oka pedig, hogy aki megtalálta, az
pedig nem hiszi el, hogy abból meg is lehet élni. Én is így gondoltam,
amíg át nem programoztam magam néhány zseniális megerősítéssel,
amelyeket be fogok mutatni a könyv későbbi részében. (Ha veled is így
állnak a dolgok, akkor a harmadik fejezet kifejezetten neked szól majd.)
+/+ -/+
1% 5%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
ÉS bőven van pénze de bőven van pénze
belőle belőle
+/- -/-
9% 85%
Imádja, amit csinál, Utálja, amit csinál,
de nincs pénze és még pénze sincs
belőle belőle
8. ábra
37
és szemináriumvezetője, aki több mint 5 millió embernek tartott már
előadást a világ 65 országában, 55 könyvet ír, melyek 43 nyelven
jelentek meg sok millió példányban.
„Az élet tragédiája nem a halál, hanem az,
amit hagyunk meghalni magunkban, miköz-
ben élünk.”
Norman Cousins
38
Képtelenségnek tartom, hogy az legyen az élet értelme,
hogy minden áldott nap összeszorított foggal tegyük
a dolgunkat.
39
40
Siker vagy boldogság?
Válaszd mindkettőt!
Ha választanod kell, hogy sikeres vagy bol-
dog légy, válaszd mindkettőt!
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
…………………………………………………….......................................
41
Meglepő módon csak néhányan felelik azt, hogy számukra az je-
lentené a boldogságot, ha mindennap azzal foglalkozhatnának, amit
a legjobban szeretnek. Pedig szerintem ez is igen fontos alapköve an-
nak, hogy az ember igazán jól érezze magát a bőrében.
A végén mindig oda lyukadunk ki, hogy a boldogság valójában egy
könnyed, felszabadult érzés, amelyre vágyakozunk, és bár nem a külső-
ségekben található, mégis azoktól reméljük.
Véleményem szerint arra a kérdésre, hogy hol lakik a boldogság,
az egyetlen helyes válasz az lehet, hogy kizárólag bennünk.
Hiszen, ha nem értékeled azt, aki vagy, és azt, amid van pillanat
nyilag, akkor jó, ha tudod, hogy ezen nem fog változtatni sem egy ka-
csalábon forgó palota, sem egy luxusautó, sem más. A „Boldog le-
szek, ha…” mentalitás valójában csak arról szól, hogy fordítva nézünk
a távcsőbe.
Sokszor hallhatjuk azt is, hogy a pénz nem boldogít. Vajon ez tényleg
így van? Vizsgáljuk meg a 9. ábrát ennek kiderítéséhez.
Boldogság
Pénz
9. ábra
43
Elmondható tehát, hogy a pénz egy bizonyos pontig igenis fontos,
azután azonban elveszíti varázsát, és csak minimális vagy semmilyen
mértékben nem fokozza boldogságunkat.
Sokan hadakoznak ez ellen, mondván, hogy az ő esetükben ez nem
igaz, mert ők boldogok pénz nélkül is. Véleményem szerint a pénz igen-
is fontos addig a pontig, hogy ne kelljen aggódnunk a hiánya miatt.
Mint korábban írtam, volt olyan időszak az életemben, amikor nem
volt annyi pénzem, hogy pelenkát tudjak venni a gyerekeimnek, vagy ki
tudjam fizetni a fűtésszámlát télen. Bármennyire próbáltam is tudatos
lenni ebben az időszakban, és elvonatkoztatni a pénz fontosságától,
mondhatom, sokkal felszabadultabb lettem volna, ha minderre ele-
gendő pénzzel rendelkezem.
Azoknak, akiknek az a véleményük, hogy a pénz nem fontos, és bol-
dogok tudnak lenni anélkül is, íme, egy elgondolkodtató példa:
Tekints úgy az egyik kezeden lévő ujjaidra, mint az élet egy-egy fon-
tos területére. Az egyik legyen az egészség, a másik a párkapcsolat,
a harmadik a gyermekeddel való kapcsolatod, a negyedik a hivatás,
és csak az ötödik, vagyis a kisujjad a pénz, a pénzügyek. Képzeld el,
hogy valaki egy hatalmas kalapáccsal egy jó nagyot rásóz a kisujjadra,
amely „csak” a pénzügyeidet szimbolizálja. Ha ezek után azt kérném
tőled, hogy ne figyelj erre az ujjadra, csak a többire, hiszen ez nem
olyan fontos, meg tudnád tenni? Valójában mindegyik ujjunk, vagyis
minden terület fontos, és akkor működik tökéletesen az életünk, ha
mindez egyensúlyban van.
A Maslow-féle szükségletpiramis* tökéletesen bemutatja mindezt
(10. ábra):
Önmegvalósítás
Önbecsülés
Szeretet, összetartozás
Biztonság
Fiziológiás szükségletek
45
Hallottam annak idején egy zseniális megfogalmazást: A siker azt
jelenti, hogy oda megyek, ahova akarok, akkor, amikor akarok, azzal,
akivel akarok, és addig maradok, ameddig csak akarok. Mindenesetre
érdekes és egyben elgondolkodtató megközelítés, hiszen azt sugallja,
hogy életünk minden területén miénk a választás szabadsága. Mégpe-
dig azért, mert mindez csak akkor lehetséges, ha sem idő, sem pénz
nem akadályoz ebben.
Számomra nemcsak abban áll a siker, hogy mit tehetek meg, ha-
nem abban is, hogy nem kell megtennem, amit nem akarok. Például
nem kell találkoznom olyan emberekkel, akikkel nem akarok. Nem kell
olyan munkát végeznem, amit nem akarok. Vagyis ha a választás sza-
badsága tényleg az enyém. Amikor az ember valóban kompromisszu-
mok nélkül élhet. Ehhez azonban feltétlenül szükségünk van elegendő
pénzre is, hogy annak hiánya ne korlátozzon a döntéseinkben.
Képzeljük csak el, milyen csodálatos lenne, ha úgy élhetnénk, hogy a
hobbink lenne a munkánk, ráadásul rengeteg pénzt is keresnénk vele!
Hát még, ha mindezt úgy tehetnénk, hogy emellett bőven maradna
időnk a számunkra fontos többi emberre és tevékenységre is.
46
olyan mondatokat hallottunk gyermekként, amelyek igazán ártalmas
hatással vannak az életünkre, arra, hogy kihozzuk belőle mindazt, ami
benne van. Korlátokat állítanak elénk, választás elé állítanak minket.
Nézzünk néhány példát, amelyeket számtalan résztvevő osztott meg
egymással a tréningeken mint gyermekkora meghatározó, korlátozó
mondatait: „Nem engedhetjük meg magunknak.” „Több nap, mint kol-
bász.” Vagy: „Inkább boldog legyél, mint gazdag.”
Most legfőképpen ez utóbbival szeretnék foglalkozni, ha ugyanis ez
mélyen bevésődik, igen komoly gátakat szabhat, amikor végre meg-
találjuk azt a hivatást, amelynek a végzése határtalan boldogság szá-
munkra, és még pénzt is hozna bőven a konyhára.
Hiszen az a kijelentés, hogy „inkább boldog legyél, mint gazdag”,
tényleges választás elé állít minket. Természetesen nem tudatosan,
hanem mélyen a tudatalattinkban kizárja a lehetőségét, hogy a kettő
együtt megvalósulhasson. Vagyis, ha igazán élvezem, amit csinálok,
ha boldog vagyok tőle, akkor nem lehetek ezzel egy időben gazdag
is belőle.
Az első lépés éppen ezért az kell hogy legyen, hogy felülírjuk ezt, és
az ehhez hasonló, mélyen bevésődött gondolatokat.
Az egyik legzseniálisabb könyv a témában, amely segítségedre lehet
ebben, T. Harv Eker A milliomos elme titkai* című könyve. Ha még nem
olvastad, akkor melegen ajánlom figyelmedbe; ha pedig már olvastad,
javaslom, legalább évente egyszer olvasd el újra, mert minden alka-
lommal találsz benne valami olyasmit, ami éppen segítségedre lehet a
további fejlődésben.
Ebben a könyvben található az a zseniális gondolat is, hogy a gaz-
dagok „vagy” helyett mindig „is”-ben gondolkoznak. Vagyis ahelyett,
hogy el kellene döntened, hogy boldog akarsz-e lenni vagy gazdag,
jelentsd ki, hogy: Úgy döntöttem, boldog leszek, ÉS gazdag is!
Gondolj csak bele, micsoda különbség van aközött, hogy döntened
kell két számodra kívánatos dolog között, vagy megkaphatod mindket-
tőt. Gyermekként még az a normális, hogy természetesen mindkettőt
kérem, miért is kellene választanom. Számtalan gyereknevelésről szóló
cikket, könyvet elolvastam annak idején, amikor apa lettem, amelyek-
48
mégis boldogtalan, hiszen ez alátámasztja, megerősíti számára annak
igazságát, hogy a kettő együtt nem lehetséges.
Hosszú évekig az én esetemben is pontosan így történt. Mivel azon-
ban mindig is égető vágyat éreztem arra, hogy gazdag legyek, úgy
döntöttem, alaposabban utána kell néznem ennek a kérdésnek, nem
engedhetem, hogy egyetlen példa alapján lemondjak annak a lehető-
ségéről, hogy boldog ÉS gazdag is lehessek egyszerre. Ezért elkezdtem
olyan emberek társaságába járni, akik igazán gazdagok, hogy lássam,
tényleg mindannyian boldogtalanok-e, mert ha ez így van, akkor bi-
zony nekem is választanom kell.
Így hát az utóbbi években sok-sok igazán tehetős emberrel talál-
koztam, és a következőre jutottam: Igen, a gazdagok között is van
boldogtalan ember, DE – és itt jön a lényeg! – sokkal-sokkal kevesebb,
mint a szegények között. Vagyis tény, hogy a gazdagság önmagában
nem garancia a boldogságra, de a szegénység sem az, sőt! Igencsak
meg tudja nehezíteni a boldogságunkat, ha minden áldott nap azon
kell rágódnunk, hogy mit fogunk enni holnap…
Számtalanszor előfordul, hogy ilyenkor valaki indulatosan azt mond-
ja (hiszen az alapvető meggyőződésével ellentétes mindaz, amiről itt
szó van): „Vájunk csak! Attól, hogy valaki nem gazdag, még lehet jó
ember!” Ez pontosan így van, mint ahogy az is, hogy ha valaki gazdag,
attól még szintén lehet jó ember, hiszen az egyik nem függvénye a
másiknak.
Szóval a javaslatom az, hogy írd felül azt az ártó, mégis sokak által
elfogadott programot, miszerint választanod kellene a siker vagy a bol-
dogság, a boldogság vagy a gazdagság között, és válaszd mindkettőt!
49
végre megtalálja, mi is az ő szenvedélye, mégsem kezdi el aköré épí-
teni az életét. Ez pedig a következőképpen hangzik: „Ebből úgysem
lehet megélni…”
Addig is, javaslom, legyenek ezek a mantráid:
50
Úgy döntöttem, mostantól boldog leszek, ÉS gazdag is!
A boldogság tanulható!
51
52
Miért boldogtalan,
aki sikeres?
„A boldogtalan emberek sohasem sikere-
sek, és ezen a tényen a világ összes pénze és
eredménye sem változtat.”
Deepak Chopra
Nemabban
Nem abban
Márnem
Már nem sikeres,mint
sikeres, mintamit
amit
jelentszámára
jelent számára igazán szeretne
igazán szeretne cs-
csi-
kihívást,amit
kihívást, amitcsinál
csinál nálni (mint
inálni (mint például
például
(nincsenekújúj
(nincsenek AndreAgassi)
Andre Agassi)
céljai)
céljai)
Csak
Csak Miért
Miértbol- Arrakoncentrál,
Arra koncentrál,
egyterületre
egy területre dogtalan, aki
boldogtalan amijenincs,
amije nincs,ésésnem
nem
összpontosít
összpontosít (el- akisikeres?
sikeres? arra,amije
arra, amijemár
márvan van(örök
(örök
(elhanyagolja
hanyagolja a elégedetlen,aminek
elégedetlen, aminekaa
atöbbit)
többit) háttérbena aszereteth-
háttérben szeretet
hiányáll)
iány áll)
Másokhoz
Másokhoz Fél,hogy
hogy
Fél,
hasonlítgatja
hasonlít- elveszíti,amije
amije
elveszíti,
magátmagát
gatja (nem (nem
pedig van(önértékelés,
(önértékelés,
van
régebbi önmagá-
pedig régebbi önbizalom-
önbizalom
hoz)
önmagához) hiány)
hiány)
53
Az egyik leginkább nyomasztó dolog, ha valaki nem abban sikeres,
amire legbelül vágyik. Tökéletes példa erre Andre Agassi, aki egy idő-
ben a világ első számú teniszcsillaga volt. Ha még nem olvastad az
önéletírását, amelynek címe Open*, javaslom, szerezd be, mert egy-
szerűen zseniális könyv (nálam benne van a TOP 10-ben). Ebben leír-
ja, hogy minden alkalommal, amikor az újságírók egy-egy interjú során
vagy egy állófogadáson beszélgetés közben megkérdezték tőle, hogy
mióta szereti a teniszt, őszintén azt felelte, hogy sosem szerette, sőt,
szívből gyűlöli. Hoppá! Természetesen soha senki nem hitte el neki,
hogy ez így van, azt hitték, hogy csak viccel, pedig tényleg ez a helyzet.
Ha ez viszont így van, akkor mégis hogyan lehetséges, hogy valaki,
aki gyűlöli a teniszt, a világ legjobbjává válhatott? Úgy, hogy erre ál-
dozta az egész életét, és hároméves korától minden áldott nap játszott.
És bár ő minden alkalommal elmondta az édesapjának, hogy nem
szeretne profi teniszező lenni, az apja mintha meg sem hallotta volna,
csak vitte edzésről edzésre, versenyről versenyre.
Agassi példája hűen tükrözi, hogy kellő kitartással és rengeteg gya-
korlással bárki feljuthat a csúcsra. A kérdés csak az, hogy valóban
élvezi-e mindezt. Ha ugyanis rengeteg áldozat árán eléred, hogy si-
keressé válj valamiben, de ez nem az, amit a szíved diktálna, akkor
garantáltan boldogtalan leszel.
Sajnálatos módon, aki ebben a helyzetben él, amellett, hogy bol-
dogtalan, igen gyakran még meg is betegíti magát, végső esetben
akár halálosan is.
Ha te is ebben a helyzetben vagy, arra biztatlak, hogy ne várd ezt
meg, merj váltani, és kövesd a szíved vágyát!
Számtalanszor, amikor bankoknál, biztosítóknál, gyógyszergyáraknál
tartok tréninget felsővezetőknek vagy kifejezetten sikeres vállalkozók-
nak, majd négyszemközt beszélgetek velük, megkérdezem őket, és
ők boldogan elmondják, mi is az, amire mélyen legbelül, úgy igazán
vágynak.
Számtalan elképesztő példát tudnék mesélni arról, hogy ez legtöbb-
ször mennyire eltér attól, ahogyan ezek az emberek pillanatnyilag él-
nek. Az egyik személyes kedvencem a következő: Egy vállalkozó arra a
55
pazarold tovább az életed, hisz mindjárt vége. Itt az ideje, hogy elkezdj
a szíved vágyának élni!
Ha azt már tudod, mire vágysz igazán, de azt nem, hogy hogyan
tudnál megélni belőle, akkor a könyv harmadik részében segítségedre
leszek, hogy közelebb kerülj a válaszhoz.
Talán most úgy érzed, hogy még csak sikeres sem vagy abban, amit
csinálsz, nem igazán szereted, amivel nap mint nap foglalkozol, rá-
adásul fogalmad sincs, mi az, ami igazán lelkesítene. A könyv második
részében, a Találj rá a szenvedélyedre! című fejezetben számtalan kér-
déssel foglak segíteni, hogy ez másképp legyen.
56
az anyagi jellegű dolgokra értette, ugyanis ezt követően elmerengett,
majd mély fájdalommal a hangjában így folytatta: „Illetve szinte bár-
mit… Hiszen a huszonkét éves lányomat már nem tudom beleültetni a
hintába…”
Amikor ezeket a példákat hallottam, akkor döntöttem úgy, hogy kö-
szönöm szépen, én ebből nem kérek, és feladom jól fizető állásomat.
Ugyanis én is a legjobb úton haladtam afelé, hogy ebbe a helyzetbe
kerüljek, hiszen annak idején már akkor úton voltam, amikor a gyer-
mekeim még aludtak, és mire hazaértem, már ugyancsak szundikáltak.
Ráadásul gyönyörű feleségemet is szinte már csak fényképről ismer-
tem.
Fontos, hogy az ember ne veszítse el az egyensúlyt az élet legfonto-
sabb területei között, és ne engedje semmi áron, hogy munkája rabjává
váljon, mert hosszú távon az élet elkerülhetetlenül benyújtja a számlát
vagy az egészség, vagy az emberi kapcsolatok terén.
57
Ha elértük céljainkat – mindegy, hogy mekkorák voltak –, tudjunk
időről időre megújulni, újabb és újabb célokat kitűzni magunk elé, mert
ez létfontosságú ahhoz, hogy boldogok legyünk a mindennapokban.
59
végre munkát kaptam egy nagy multicégnél, öt évig (!) minden áldott
nap attól rettegtem, hogy ki fognak rúgni, mert úgy éreztem, nem va-
gyok elég jó ehhez a munkához. Azóta a négyszemközti beszélgetések
kapcsán már tudom, hogy nem egyedi eset az enyém. Rengetegen
érzik ezt függetlenül attól, milyen pozícióban dolgoznak, még akkor is,
ha ez a külső szemlélő számára nem érzékelhető.
Mivel ez idő alatt már bőszen foglalkoztam az önfejlesztéssel, folya-
matosan építettem az önbecsülésem, eljutottam oda, hogy a hatodik
évben megszűnt a rettegés, majd a hetedik évben én magam mond-
tam fel.
Ha benned is vannak ilyen típusú félelmek, dolgozz az önbecsülése-
den, és meglátod, meg fog szűnni ez a boldogtalanságforrás.
60
törekszel a sikeres élet felé, kérlek, figyelj oda, hogy elkerüld ezeket a
buktatókat, folyamatosan építsd az önbecsülésed, mert bár sikeres le-
hetsz, de ha boldog nem, akkor mit sem ér az egész…
61
Ha rengeteg áldozat árán eléred, hogy sikeressé válj
valamiben, de ez nem az, amit a szíved diktálna, akkor
garantáltan boldogtalan leszel.
62
Az lehet a célravezető, ha az illető először is felismeri,
hogy hajlamos erre, aztán tudatosan elkezdi értékelni
mindazt, amije már megvan, és építeni az önbecsülését
annak érdekében, hogy ne érezzen további bizonyítá-
si kényszert, ettől remélve a gyermekkorban meg nem
kapott feltétel nélküli szeretetet.
63
64
A jó a legjobb ellensége
„A középszerű a legjobb selejtje és a leg-
rosszabb java.”
David J. Schwartz
65
Volt egy hölgy, aki az egyik előadásom szünetében azzal jött oda
hozzám, hogy nem igazán boldog a párkapcsolatában. Megkérdez-
tem, hogy akkor miért nem változtat valamin. Mire azt felelte, hogy úgy
érzi, már mindent megpróbált, de hiába. Ezek alapján azt gondolom,
kézenfekvő volt a kérdés részemről, hogy akkor miért nem lép tovább,
és keres magának valaki mást. Miután csak a lehetősége felmerült an-
nak, hogy véget vessen nem működő kapcsolatának, azonnal elkezdte
győzködni magát: „Végül is nem olyan rossz ez… Igaz, hogy néha
megver, de legalább jól keres. Lehet, hogy még ilyen sem lenne.” Be
kell valljam, hallottam már ezt-azt, de ettől még nekem is leesett az ál-
lam. Ugyanez a helyzet azoknál, akik a munkahelyükkel elégedetlenek.
Bár utálnak bejárni, ki nem állhatják a főnöküket vagy a kollégáikat,
mégis megteszik hosszú éveken át. Nem mernek felmondani, változtat-
ni, mert bennük van a félelem, hogy akkor még ilyen sem lesz.
Mivel beérik ezekkel a „végül is nem olyan rossz” helyzetekkel, egyút-
tal el is zárják a lehetőségét, hogy megkaphassák a legjobbat. Ugyanis
a jó a legjobb ellensége!
66
Ha azonban elfogadjuk az átlagosat, a „nem is olyan rossz” lehető-
ségeket, esélyünk sincs erre.
Valószínűleg ez ellentmond pillanatnyi meggyőződéseidnek, mégis
fontos, hogy tudd, az élettől mindig azt kapod, amit elvársz.
Van egy igazán tanulságos történet, amely tökéletesen szimbolizálja
mindezt. Egy férfiről szól, aki munkát keres. Felcsapja az egyik újságot,
és meglát egy álláshirdetést a követezőkkel: „Rugalmas munkaidővel,
magas fizetéssel, év végi prémiummal, céges autóval és további jutta-
tásokkal keresünk munkatársat.”
Látva a leírtakat, azonnal bekapcsol nála a „túl szép, hogy igaz le-
gyen” programozás, és azt mondja magának: „Á, ez biztos csak va-
lami átverés lehet”, és tovább keresgél. Rátalál egy másik ajánlatra,
amelyik így hangzik: „Három műszakban végezhető munkát kínálunk.
A pénz nem sok, a munka kemény.” Ez már sokkal hihetőbben hangzik
számára, ettől teljesen fellelkesül, és azonnal jelentkezik is.
Van egy régi német mondás, amelyik nagy kedvencem: Vigyázz, mit
kívánsz, mert megkapod!
Csakhogy a legtöbb ember nem hisz ebben. Elképzelhetetlennek
tartja, hogy vele is történhetnek rendkívüli események, felbukkanhat-
nak szenzációs lehetőségek, az ő életében is alakulhatnak sokkal job-
ban a dolgok, mint eddig. Mindez képtelenség számára, hiszen az az
alapbeállítottsága, hogy ez már túl szép, hogy igaz legyen.
A következő részlet Paulo Coelho zseniális könyvéből, Az alkimistá-
ból* pontosan erre példa:
68 * w ww.tudatosteremto.hu
hetőségeidről, mindarról, amit el tudsz hinni, hogy jár neked, majd
a döntéseidet, a cselekedeteidet ehhez hangolod, elképesztően po-
zitív változás fog bekövetkezni az életedben, és sokkal több minden
lesz elérhető számodra, mint amiben a többség valaha is gondolkozni
merne. Tudom, mert én magam is végigmentem ezen. Még valami:
Számíthatsz rá, hogy amikor ténylegesen elkezdesz úgy élni, ahogy leg-
belül mindig is szerettél volna, lelkiismeret-furdalásod lesz! (Erre még
visszatérünk később.)
Végezetül engedd meg, hogy megosszam veled egy másik kedvenc
gondolatomat, amelyet én minden alkalommal felidézek, amikor válasz-
tás előtt állok: Egyszerű ízlésem van. Mindenből a legjobbat szeretem.
69
A jó a legjobb ellensége.
70
Merj kilógni a sorból!
Az eredeti festmény mindig többet ér, mint
a másolat. Merj hát egyedi lenni!
Zseniális az alábbi kis történet, amely hűen tükrözi egy gyermek hoz-
záállását az élethez, mielőtt a felnőttek elrontják:
Egy kislány, akit nem igazán köt le az iskola, a rajzórán teljesen át-
szellemülten kezd el alkotni valamit. Miközben lázasan készíti művét,
odalép hozzá a tanárnő, és megkérdezi:
– Hát te meg mit rajzolsz?
– Lerajzolom Istent – feleli.
72
lizálja mindezt, hogy a ma választható szakmák nagy része néhány év-
vel, évtizeddel ezelőtt még csak nem is létezett. Egy ma végzős diáknak
várhatóan tizennégy munkahelye lesz élete során.
73
Ne engedd meg magadnak azt a luxust, hogy elherdálod az életed!
Ne engedd meg, hogy évek múlva egyszer csak arra eszmélj, hogy
kolomppal a nyakadban bégetted végig az egész életedet…
Merj kilógni a sorból, merj belekezdeni új dolgokba, merd lezárni
mindazt, ami nem a szíved vágya, még akkor is, ha ez a környezeted-
nek nem tetszik. Hiszen senki sem tudja nálad jobban, hogy mi az, ami
számodra a legjobb!
Még valami. Ha valaki tanácsot akar adni neked, nézd meg az il-
lető életét azon az adott területen, amelyről nyilatkozik, s csak aztán
dönts arról, hogy mit kezdesz vele. Nézd meg, hogyan élnek azok az
emberek, akik állást foglalnak a lehetséges jövődről, és kérdezd meg
magadtól, szeretnél-e olyan életet magadnak, mint az övék.
Tartsd észben, kérlek, hogy senki sem tud megtanítani nekünk vala-
mit, ami ő maga sem tud. Vagyis aki boldogtalan, sikertelen, és le van
égve, nem tudja megmondani nekünk a sikeres és boldog élet recept-
jét, hiszen amit tőle fogunk hallani, az nála sem működött.
Ahhoz, hogy létre tudjunk hozni valami újat, valami mást, eredetit,
mernünk kell kilépni a nyájból, és egyben vállalni azt is, hogy hibázni
fogunk útközben. Ha nem vagyunk elég bátrak ehhez, akkor sohasem
hozunk létre semmi eredetit.
Nézd meg, hogyan él a többség! Nézd meg, mit és hogyan csinál-
nak! Ha te más életre vágysz, ahhoz teljesen mást is kell tenned, hiszen
az általuk megtett lépéseknek az lett az eredménye, ahogyan most
élnek.
Aki túl óvatos, ugyan nem hibázik sokat, de nem is jut messzire.
Biztos lehetsz benne, hogy ha mered követni az álmaidat, sokat fogsz
hibázni. Számíthatsz rá, hogy rengeteg csalódás és kudarc is fog érni.
Lehet, hogy még csődbe is mész, de legalább élsz!
74
„A legnagyobb hiba, amit ember elkövethet,
ha egyfolytában attól fél, hogy hibát követ el.”
Maxwell Maltz
75
Bár minden ember egyéniségként születik, a legtöbben
sajnos másolatként halnak meg.
76
Második
RÉSZ
77
78
Miért is nyílt ki
a szemem ma reggel?
„Életünk kétségkívül több pusztán egy szü-
letési anyakönyvi kivonatnál, egy sírkőnél,
valamint annál a félmillió dollárnyi elfo-
gyasztott terméknél és szolgálatatásnál, ami
életünk e két legfőbb mérföldköve közé be-
zsúfolódik.”
Jim Rohn
Hiszem, hogy valójában csak két olyan dolog van az életben, ami
ténylegesen tragédia lehet, ha az ember nem változtat rajta. Minden
más csak körülmény. Az egyik, ha nem szereti azt az embert, aki ő
maga, a másik pedig, ha reggelente, amikor kinyílik a szeme, nem tud
magának értelmes választ adni arra, hogy miért is nyílt ki.
Az utóbbi elkerüléséhez arra van szükség, hogy legyenek olyan célja-
ink, amelyektől érezzük, hogy élünk. Itt most nem olyanokra gondolok,
mint a nagy autó vagy a sok pénz. Természetesen ezek is lehetnek cé-
lok, most mégis ennél mélyebb értelemben gondolok minderre. Hiszen
minden emberben van egy belső vágy, hogy jobbá tegye a saját és
más emberek életét. Vagyis jobbá tegye a világot.
Lehet, hogy sokaknak túlságosan magasztosnak tűnnek ezek a sza-
vak, pedig minden egyes embernek van erre lehetősége. Nem csak a
dalai lámának vagy az amerikai elnöknek, neked is van lehetőséged
jobbá tenni a világot. Ehhez azonban arra van szükség, hogy megta-
láld, mi az, ami téged igazán vonz, amiben élvezetedet leled, aztán
találd meg a módját is, hogy ezt megoszd másokkal.
Tapasztalatom szerint, amikor az emberek elkezdenek célokat kitűzni
maguk elé, a legtöbb esetben először nem ebbe az irányba mennek
el, hanem olyan célokkal foglalkoznak, amelyek a saját életüket teszik
79
jobbá: pénz, autó, nyaralás és más hasonló dolgok. Aztán idővel, ha
itt nem állnak meg, tovább keresgélnek, majd elkezd egyre világo-
sabbá válni számukra, hogy az igazi célokat az adhatja, ha mások
életét tehetjük jobbá azáltal, hogy követjük a szívünk vágyát, ami pedig
számunkra a legnagyobb boldogság. Csodálatos együttállás, és nem
mellékesen ennek eredményeképpen aztán megkapjuk mindazokat a
„csecsebecséket” is, amelyekret annak idején vágytunk.
80
val, vagyis, hogy az eredetileg teljesen sötét helyiségbe beengedtek
egy fénysugarat, majd egy újabb patkányt tettek a vízzel telt edénybe,
és figyelték, hogy ebben az esetben meddig próbálkozik, mielőtt felad-
ná. Az állat több mint harminchat óráig, vagyis több mint hétszázszor
(!) tovább próbált kijutni, mielőtt feladta. Az eltérés mindössze egyetlen
fénysugár volt, mégis micsoda elképesztő különbség!
Mit szimbolizálhat számunkra az az egyetlen fénysugár? Egyértelmű-
en a célok fontosságát. Látnunk kell a saját „reménysugarunkat” min-
den áldott nap, amikor kinyílik a szemünk, ellenkező esetben fel fogjuk
adni, hiszen nem látjuk értelmét az életünknek.
Ennek ellenére a felnőtt lakosság csak töredékének vannak valódi
céljai. Mi lehet ennek az oka? Egyrészt nincsenek tisztában minden-
nek a jelentőségével, másrészt fogalmuk sincs, hogy mit is szeretnének
úgy igazán. Illetve még az is benne van a dologban, hogy félnek a
kudarctól, így inkább ki sem tűznek célokat, hiszen ezzel elkerülik a
lehetőségét is, hogy szembesülniük kelljen azzal, ha nem érik el azokat.
A sajnálatos az egészben az, hogy ezzel párhuzamosan annak a lehe-
tőségét is elzárják, hogy megéljék kitűzött céljaik elérésének mámorító
érzését.
Sokszor hallhatjuk azt is, amikor azt mondják valakire, hogy men�-
nyire szerencsés. De mit is jelent az, hogy valaki szerencsés? Sokféle
definícióval találkoztam már, amelyek közül a számomra leginkább ta-
láló az, hogy a szerencse a felkészültség találkozása a lehetőségekkel.
Ha te is szeretnél szerencsés lenni, két dolgot mindenképpen meg
kell tenned. Az egyik, hogy pontosan meghatározod, mit is szeretnél
elérni, vagyis kitűzöd a céljaidat. A másik pedig, hogy folyamatosan
teszel az elérése érdekében. Ez utóbbi témakörével később még fog-
lalkozunk majd.
Csakúgy, mint az interneten: ha valamit meg akarsz találni, be kell
írnod a Google-be. Neked is „be kell írnod”, hogy mit akarsz elérni.
Ezt biztosítják számodra a célok.
Ezzel szemben az emberek legnagyobb része csak sodródik az élet-
ben, frusztrált, szétszórt és gondterhelt, hiszen fogalma sincs, hogy mik
a céljai.
81
„Az embernek két dolgot kell tennie ahhoz,
hogy boldog legyen. Először hinnie kell ab-
ban, hogy az életnek van értelme, másod-
szor meg kell találnia, hogy mi az.”
Lev Tolsztoj
82
Nem tudom, mennyire szereted a számokat, mindenesetre eléggé
beszédes lehet a következő példa. Képzeld el, hogy másodpercenként
negyvenmilliárd (vagyis 40 000 000 000) bit információ ér minket a
külvilágból, amiből mindössze csak kétezret tudatosítunk. Vagyis a fél
milliomod százalékát mindannak, ami történik körülöttünk. Azt, hogy a
te életedben mi lesz ez a fél milliomod százalék, az fogja meghatároz-
ni, hogy mit írsz bele a saját Google-odba.
Minden alkalommal, amikor horrorfilmet nézel, vagy ami talán még
rosszabb, híradót a televízióban, akkor egész egyszerűen átengeded
másnak, hogy beleírjon a Google-odba, és számodra azt fogja eléd
vetíteni valóságként.
Hogy ez mennyire így működik, nézzünk egy konkrét példát. Ha te
vagy a párod volt már várandós, emlékezhetsz rá, hogy akkoriban
mindenhol csak kismamákat láttál. Pedig azt megelőzően és azóta is
rengeteg áldott állapotban lévő hölgy látható az utcán, de te csak ak-
kor szembesülsz ezzel, ha a retikuláris aktiváló rendszeredben ez van
fókuszban. Vagy amikor kinézel magadnak egy autót, amelyre igazán
vágysz, azt fogod látni mindenhol, és csak ekkor szembesülsz azzal,
hogy mennyi mindenkinek van ilyen típusú autója, pedig ez azt meg-
előzően is így volt, mielőtt beírtad volna a saját Google-odba.
83
Mindezt azért írtam le, hogy még inkább rávilágítsak a célok fontos-
ságára az életünkben. Azt javaslom tehát, ahelyett hogy megengednéd
másoknak, a médiának, a szomszédodnak vagy a pesszimista, rossz-
indulatú ismerőseidnek, hogy ők írják tele a Google-odat, legyenek
céljaid.
84
Látnunk kell a saját „reménysugarunkat” minden áldott
nap, amikor kinyílik a szemünk, ellenkező esetben fel
fogjuk adni, hiszen nem látjuk értelmét az életünknek.
85
86
Hogyan találjam meg
valódi céljaimat?
„Kövesd az álmaidat! Oka van annak, hogy
ezekről álmodsz. Nem utolsó sorban az, hogy
valóra váltsd őket.”
Mike Dooley
87
saját céljaidat? Egyetlen dolog van, ami teljes bizonyossággal jelezni
fogja számodra, mégpedig az érzéseid. Figyelj oda ezekre, amikor a
kereséssel foglalkozol, mert ha eközben semleges érzések vannak ben-
ned, úgy érzed magad, mintha csak egy telefonkönyvet lapozgatnál,
akkor bizony nagyon máshol kell keresgélned.
Az egyik legfőbb szándékom ezzel a könyvvel, hogy segítsek megta-
lálni a valódi céljaidat.
Van egy zseniális módszer, amelyet alkalmazhatsz ebben az esetben
is, vagyis amikor a céljaidat fogalmazod meg, de más döntési hely-
zetben is segítségedre lehet. Egész egyszerűen kérdezd meg a tested:
„Nehéz vagy könnyű érzés számomra ez a dolog?”
Amikor döntés előtt állsz, csak kérdezd meg a testedtől, hogy ha
annak a bizonyos dolognak a megtételére vagy elérésére gondolsz,
nehéz, kellemetlen vagy könnyed, kellemes érzés a tested számára?
Szóval, amikor rátalálsz az igazi céljaidra, akkor azt egy könnyed
érzés formájában fogod megtapasztalni. Minden olyan dolog az éle-
tedben, ami számodra valóban kívánatos, ami tényleg a célod, könnyű
kell, hogy legyen.
Idézd csak fel, amikor legutóbb igazán boldog voltál! Gondolj pél-
dául arra, amikor szerelmes voltál. Vagy éppen indultál egy régen vá-
gyott utazásra. Ugye, milyen könnyű érzés volt benned? Ezt az érzést
kell, hogy érezd akkor is, ha a számodra igazán fontos céljaidat meg-
találod. Elképesztően könnyűvé válsz, bizsergető érzés kerít hatalmá-
ba, és egyfolytában csak vigyorogsz.
Annak érdekében, hogy segítsek megtalálni ezt az érzést, kérdéseket
fogok feltenni neked. Bemelegítésnek először általánosságban az élet
minden területére vonatkoztatva, majd a következő fejezetekben egé-
szen konkrétan a hivatásra, a szenvedélyed megtalálására fókuszálva.
Szeretném még egyszer megismételni, mert tényleg nagyon fontos,
hogy amikor ezekre a kérdésekre válaszolsz, egyetlen dologra figyelj:
a benned lévő érzésekre!
Tekinthetsz minderre úgy is, mint egy játékra. Azt javaslom, akkor
foglalkozz ezzel, amikor egyedül vagy, nyugodt körülmények között,
esetleg a kedvenc zenéd kíséretében.
88
Mielőtt felteszem ezeket a kérdéseket, engedd meg, hogy néhány
példát megosszak veled az én „áloméletemből” ötletadónak:
89
Olyan életet írj le, amire ha csak rágondolsz, gyorsabban ver a szí-
ved! Amikor ezt írod, NE a fejed vezéreljen, hogy mi az, amit lehetsé-
gesnek tartasz. Inkább hallgass a szívedre, és figyelj az érzéseidre.
Képzeld el, hogy van egy varázspálcád, amellyel ha csak egyet is
suhintasz, megkaphatod mindazt, amire csak vágysz. Mit kívánnál, ha
biztos lehetnél abban, hogy megkapod?
Kérlek, írd most le, milyen lenne az az élet számodra, amire ha csak
rágondolsz, libabőrös leszel. Hol élsz? Kivel? Mit csinálsz? Mennyit
keresel?
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
…………………………………………………….......................................
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
…………………………………………………….......................................
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
…………………………………………………….......................................
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………
…………………………………………………….......................................
…………………………………………………….......................................
…………………………………………………….......................................
…………………………………………………….......................................
…………………………………………………….......................................
…………………………………………………….......................................
90
Ha biztos akarsz lenni abban, hogy ezek tényleg a te valódi céljaid,
akkor olvasd el újra mindazt, amit most leírtál, és figyelj a benned lévő
érzésekre. A torkodban dobog a szíved? Ha igen, akkor nagyszerű! Ha
ez az érzés elmarad, akkor szánj még időt rá, és fantáziálj. Vegyél elő
egy füzetet, és írd le újra és újra, egészen addig, amíg végül azt érzed,
hogy majd kibújsz a bőrödből.
Ne feledd, van egy varázspálcád, így bármilyen életet kívánhatsz,
amilyet csak el tudsz képzelni!
Hamarosan megmutatom majd azt is, mit tehetsz akkor, ha a kívá-
natos élet túl messzire esik a jelenlegitől, így nem tudod elhinni annak
a megvalósulását, amit most leírtál.
91
Akkor mondhatod, hogy megtaláltad a valódi célodat,
ha már csak azáltal, hogy rágondolsz, elkezdesz moso-
lyogni, a torkodban dobog a szíved, és úgy érzed, fel
tudnád szántani érte az egész világot.
92
Fedezd fel legfőbb
erősséged!
„Kötelességünknek kell éreznünk mindazon
képességeink kibontakoztatását, amelyek-
kel a teremtő megáldott.”
Maxwell Maltz
Mint arról már volt szó, minden ember más és más, és ez így van
rendjén. Talán akkor találkozhatunk ezzel leginkább, ha az erősségek
szempontjából vizsgáljuk, hiszen az egyikünk ebben jó, a másikunk
abban. Mégis sokan figyelmen kívül hagyják ezt, és ahelyett hogy arra
koncentrálnának, ami az erősségük, megpróbálnak abban érvényesül-
ni, ami másoknak sokkal jobban megy, aztán csodálkoznak, hogy nem
túl eredményesek, ráadásul még rettenetesen is érzik magukat.
Nézzünk erre egy igazán találó példát. Képzelj el egy hattyút, ame-
lyik méltóságteljesen, kecsesen ring a vízen. Milyen jelző jut eszedbe
erről a jelenségről, ahogy magad elé idézed? Ha én csak egyetlen
szót mondhatnék rá, számomra a „harmónia” fejezi ki leginkább azt,
amennyire összhangban van a hattyú a vízzel. Mondhatni tökéletesen
a helyén van.
Majd kiúszik a part közelébe, és meglát egy nyulat, ahogyan az ön-
feledten szaladgál a réten. Kijön hát a vízből, odamegy a nyúlhoz, és
azt mondja neki: „Fussunk versenyt!”
Most képzeld el ugyanazt a hattyút, aki az előbb még teljes harmó-
niában, kecsesen ringott a vízen, ahogy esetlenül versenyt fut a nyúllal.
Ha ismét arra kérlek, hogy mondj egy jelzőt ezúttal erről a látványról,
mi lenne az? Sokszor azt a választ kapom, hogy „mókás”, „vicces” vagy
„esetlen”. Szerintem ennél többről van szó, számomra a „szánalmas”
szó a leginkább kifejező. Hiszen a hattyúnak a vízen van a helye, és
nem a parton futkározva, azt erőltetve, ami nem az ő erőssége. Mégis
sokan ezt teszik.
93
Vagy nézzünk egy másik hasonló példát. Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy hal, aki ahelyett, hogy végtelenül boldogan, felsza-
badultan úszkált volna a vízben, elkezdett fára mászni. Egész életé-
ben az alapján értékelte őt a környezete, és persze ő is saját magát,
hogy mennyire tud fára mászni. Egyáltalán nem meglepő módon a sok
szenvedés és próbálkozás ellenére sem vitte sokra, hiszen ő a vízben
tudott volna igazán feloldódni, s ezáltal elérni mindazt, amire valaha
is vágyott.
94
egy percen belül együtt sírtam a négytagú zsűrivel. Potyogtak a kön�-
nyeim a meghatottságtól, annyira megérintette a lelkem az a csodála-
tos hang, amely abból a hölgyből áradt.
Láthatunk olyan ritmusérzékkel megáldott gyermekeket, de akár fel-
nőtteket is, akik tánc közben épp olyanok, mint a hattyú a vízen.
Természetesen az ilyen típusú műsorokon kívül is találhatunk olya-
nokat, akik lenyűgöznek minket azzal, amit és ahogyan tesznek. Leg-
többjüket látva el sem tudjuk képzelni, hogy mi is képesek lennénk rá,
miközben ők annyira könnyedén művelik. És épp ez a KULCS! Hogy
amikor látod őket, olyan könnyedséget érzel, mint amikor azt a bizo-
nyos hattyút látod ringani a vízen. Nincs izzadságszaga a produkció
nak. Vagyis, ha az ember megtalálja a saját erősségét, az számára
könnyedén megy, míg másoknak roppant komoly erőfeszítésekre lenne
hozzá szükségük.
Ez még csak véletlenül sem jelenti azt, hogy ha valaki megtalálja az
erősségét, nincs szüksége gyakorlásra, hogy kihozza magából a legjob-
bat. A különbség alapvetően abban áll, hogy ő élvezi mindezt, és nem
kell megerőszakolnia magát minden egyes alkalommal.
95
mes megvizsgálnunk tehetségünket, hogy melyikben vagyunk kiugróan
erősebbek, mint a többiben.
Nézzük most végig egyesével, hogy melyek ezek, és arra kérlek, gon-
dolkozz el, melyik terület áll hozzád a legközelebb, melyik árulkodik a
te erősségeidről.
96
– Testi-mozgáskoordinációs intelligencia – Ez a típus az érzékelés, a
mozgás segítségével szerzi tudását, tapasztalatait. Gyermekként igazi
örökmozgó, aki nem bír egy helyben ülni, állandóan babrál, mozog,
tesz-vesz. Mivel mozgáskoordinációja jó, hamar kitűnik a sportban, az
ügyességi játékokban. Beszélgetés során szívesen érinti meg partnerét,
vagy erőteljesen gesztikulál. Érzelmeit és gondolatait táncban, moz-
gásban vagy színjátszásban tudja a leginkább kifejezni.
97
Gondolj csak bele, micsoda szenvedés lehet valakinek, mondjuk,
ügyvédként tárgyalótermekben, száraz paragrafusokkal körülvéve le-
élni az életét, akinek a szülei döntöttek annak idején erről, pedig őt
természeti intelligenciával áldotta meg az élet…
Akkor most rajtad a sor. Kérlek, térj vissza a felsoroláshoz, olvasgasd
át újra, aztán írd le, hogy melyik intelligenciatípus áll hozzád a legkö-
zelebb!
98
Mindezt látva, remélem, még inkább megérted, miért biztatlak arra,
hogy ne abban akarj jó lenni, amiben más! Sokkal jobban fogod él-
vezni az életet, ha a saját erősségeid köré építed. Persze a környezeted
sokszor az alapján ítél meg, hogy mi az, amiben nem vagy jó, ahelyett
hogy észrevennék és elismernék az erősségeidet.
Tipikus példája ennek a vízen járó vadászkutya története. Amikor
a gazdája észrevette, milyen különleges képességgel rendelkezik, úgy
döntött, meghívja az egyik barátját vadászni, hogy megmutathassa
neki, mire képes a kutyája, de szándékosan nem mondta el előre,
hadd vegye észre ő maga. Amikor lelőttek egy madarat, amelyik a
víz felé zuhant, a kutya egyszerűen besétált érte a vízen, és kihozta a
szájában. Miután már többször is megtette ugyanezt, de a barátja nem
szólt semmit rá, a vadász egyszer csak megkérdezte:
– Te, nem vettél észre valami furcsát a kutyámon?
Mire a barátja:
– Nem akartam mondani, de ha már így megkérdezted: szerintem ez
a kutya nem tud úszni…
Ahelyett, hogy arra koncentrálnál, ami nem megy, fókuszálj az erős-
ségeidre, és azon a területen hozd ki magadból a legtöbbet!
Ha pedig megvan, hogy mi is a te legfőbb erősséged, itt az ideje,
hogy megtaláld a szenvedélyed, amiben a leginkább ki is tudod bon-
takoztatni mindezt. A következő fejezetben ezzel fogunk foglalkozni.
99
100
Találj rá a szenvedélyedre!
„A cipő, amely tökéletesen illik az egyik em-
ber lábára, szorítja a másikét. Mindannyian
másra születtünk, más feladattal, ami sem-
mivel sem helyettesíthető.”
Carl G. Jung
101
hozzászólások, hogy nem jó a kérdés, mert ők ugyan nagyon szeretik,
amit csinálnak, de ha megtudnák, hogy már csak ennyi idejük van,
bizony soha többé nem mennének be.
Éppen ennek a félreértésnek az elkerülése érdekében fontos még
inkább pontosítanunk, hogy mit is jelent mindez, hiszen a szenvedély
nem arról szól, hogy valamit az ember szeret csinálni. A szenvedély
az, amit nem bírsz nem csinálni. Furcsa lehet ez a kettős tagadás, elis-
merem, mégis talán ez mutatja be a leginkább, mit is takar az, ha az
ember megtalálja a szenvedélyét.
Vagyis nem arról szól, hogy ha van kedvem, időm, akkor foglalko-
zom majd vele. Sokkal inkább valami olyasmire gondolj, amit ha nem
végezhetsz, úgy érzed, egy részed hiányzik. Nem igazán érzed, hogy
élsz. Egy tízes skálán, hogy mennyire szereted csinálni, amit csinálsz, a
szenvedély: tizenegyes!
Ha megtalálod, hogy mi is ez számodra, akkor minden áldott reggel
alig várod az első felkelő napsugarakat, mert az már azt jelenti, hogy
végre ma is azzal foglalkozhatsz, ami számodra a határtalan boldog-
ság forrása.
Érzed már a különbséget aközött, hogy szereted, amit csinálsz, vagy
hogy valami a szenvedélyed?
Ha csak a személyes példámat nézzük, én nem bírnám ki, hogy ne
tarthassak előadásokat akkor is, ha megtudnám, hogy már csak hat
hónapom van hátra.
Hiszem, hogy minden ember okkal született. Nem csak néhány sze-
rencsés kiválasztottnak, hanem kivétel nélkül mindenkinek van valami
feladata az ittlétével. Valami, amiben kibontakozhat, feloldódhat, és
ezáltal jobb hellyé teheti a világot. Ezt értem azalatt, hogy valaki rátalál
a szenvedélyére. Amikor ez megtörténik, az semmihez sem fogható,
102
igazán csodálatos érzés. Olyan erős vonzalmat érez, amilyet azt meg-
előzően biztosan nem tapasztalt.
Ahogy Ranschburg Jenő mondta annak idején, ha a szenvedélyed
rád talál, többé sohasem ereszt el. A jó hír az, hogy nem is akarnád,
hogy eleresszen, hiszen te is élvezed minden pillanatát, amikor annak
élhetsz.
103
Amikor döntés előtt állunk, vagy választ keresünk egy minket foglal-
koztató kérdésre (legyen ez akár jelen esetben a szenvedélyünk megta-
lálása), az egyik legbölcsebb dolog az lehet, ha elvonulunk valahová,
és elkezdünk odafigyelni arra a halkan duruzsoló, belső hangra, amely
pontosan tudja, hogy mi a legjobb számunkra.
104
Arra kérlek, hogy minden alkalommal, ha a következő kérdések
megválaszolása során bekapcsolna a „csakhogy ebből úgysem lehet
megélni…” című lemez, hessegesd el azzal, hogy most nem is kell
ezzel foglalkoznod. Most az egyetlen cél az, hogy megtaláld, mi is az
az irány, amerre neked keresgélned kell a hivatásodat, mi is a te igazi
szenvedélyed.
105
Ha mostantól életed végéig havi 5 millió forint lenne a nyugdíjad,
mivel töltenéd a napjaidat?
…..……………………………………………………………………………
…………………………………………………….......................................
Mit szoktál csinálni akkor, amikor észre sem veszed az idő múlását?
…..……………………………………………………………………………
…………………………………………………….......................................
Az én szenvedélyem …………………………………………….......……
106
Ezeknek a különbözőségeknek az oka az előző fejezetben tárgyalt
erősségekben keresendő. Fontos, hogy ezt is szem előtt tartsd keres-
gélés közben!
Mindezt alapul véve próbálj ki új dolgokat! Olyanokat, amelye-
ket eddig nem, vagy már jó régen nem. Menj el lovagolni, kezdj el
festeni, tanulj nyelveket, barkácsolj valamit, ültess fákat, menj el egy
salsatanfolyamra.
Mindegy is, mit csinálsz éppen, mindig csak arra a kis belső hangra
figyelj, amelyik azt mondja: „Imádom ezt csinálni! Nagyon fellelkesít,
ha ezzel foglalkozhatok!”
A számodra legvonzóbb terület keresése során sokat segíthet, ha
elmész egy könyvtárba. Tölts el ott néhány órát, és keresgélj a rengeteg
téma között. Meglátod, mennyi minden van a világban, amivel eddig
jó eséllyel nem is találkoztál, vagy nem néztél bele kicsit mélyebben.
Tréningjeim során kellett szembesülnöm a következővel: azok, akik
nem találják a szenvedélyüket, a legtöbbször igen kevés dolgot próbál-
tak ki eddig az életben. Ahelyett, hogy egyfolytában gyermeki kíván-
csisággal kutatnák a világban, hogy mi iránt vonzódnak úgy igazán,
megragadtak annál a kijelentésnél, hogy: „Engem nem igazán vonz
semmi…”
107
Milyen beszédes az iménti gondolat. Egyrészt, mert pont arra példa,
amiről korábban már volt szó, hogy a munkára ne valami szükséges
rosszként gondoljunk, hanem úgy, mint amit szívesen végzünk. Más-
részt pedig nem azt mondjuk, hogy amit „eszesen” végzünk, hanem
azt, hogy „szívesen”. Micsoda óriási különbség! Vagyis ne a fejeddel
akard megtalálni, hogy mi az, ami igazán vonz, hanem hallgass a
szívedre.
108
A szenvedély az, amivel az ember eggyé tud válni,
amiben teljesen feloldódhat.
109
110
Ebből képtelenség
megélni…
„Csináld azt, amihez kedved van, aztán ta-
lálj valakit, aki hajlandó fizetni érte.”
Dan Millman
111
Amikor valaki megtalálja a szenvedélyét, és mégsem aköré szervezi
az életét, annak legtöbbször egy másik olyan kijelentés áll a hátteré-
ben, amely akadályt jelent számára: „Ebből képtelenség megélni.”
Egy nagyon kedves barátommal is beleszaladtam ebbe. Elképesztő
vonzalmat érez a gasztronómia iránt, imád főzni, már-már rajongással
érint meg akár egy gerezd fokhagymát is, és fantasztikus lelkesedés-
sel mesél a csilierősség-versenyekről. Biztosan a te környezetedben is
van olyan, aki ha baráti-családi összejövetelt szerveztek, ragaszkodik
ahhoz, hogy mindig ő főzhessen. Hát ilyen az én nagyszerű barátom
is. Kézenfekvő lenne, hogy úgy alakítsa az életét, hogy mindennap ez-
zel foglalkozhasson, ehelyett azonban munkaerő-közvetítő cégen töri
a fejét. Amikor megkérdeztem tőle, mégis miért nem a gasztronómia
irányában keresgél, gondolkodás nékül rávágta, hogy azért, mert eb-
ből képtelenség megélni.
Ahelyett, hogy vitába szálltam volna vele, bizonyítandó, hogy én ezt
mennyire másképp látom, újabb kérdést tettem fel neki: Mit szólnál, ha
erről megkérdeznénk Jamie Olivert? Mármint arról, hogy a gasztronó-
miából nem lehet busásan megélni?
Az más kérdés, hogy kell hozzá némi kreativitás, elszántság és kitar-
tás, de igenis lehetséges.
112
Ha valaki például imádja a hegymászást, nagyon nehezen tudja el-
képzelni, hogy ez legyen a munkája is, vagyis hogy ebből éljen. Pedig
szervezhet olyan kalandos túrákat, ahol amellett, hogy ő folyamatosan
a szenvedélyének élhet, izgalmas élményekkel teheti jobbá az emberek
életét, amiért ők boldogan fizetnek is neki.
Ez lehet számodra az egymillió dolláros kérdés:
113
3.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
4.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
5.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
6.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
7.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
8.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
9.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
10.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
11.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
12.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
13.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
14.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
15.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
114
16.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
17.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
18.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
19.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
20.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
115
Azt gondolom, ehhez két dologra van szükség, függetlenül attól,
hogy ki milyen területen van otthon. Az egyik, hogy ez a szenvedélye
kell, hogy legyen, hiszen csak ebben az esetben tudja beletenni szívét-
lelkét az adott vállalkozásba. A másik, hogy valamit másképp vagy
jobban kell csinálnia, mint a többi piaci szereplő.
116
„Mindannyian egy sor nagyszerű lehetőséggel
állunk szemben, amelyek ügyesen megoldha-
tatlan helyzeteknek álcázzák magukat.”
Chuck Swindoll
Vagy egy másik szenzációs példa arra, hogyan vegyük észre, mire
van igény: Tény, hogy Dunát lehet rekeszteni autósiskolákkal, mint
ahogyan az is tény, hogy sokan a jogosítványuk megszerzése után nem
elég magabiztosak ahhoz, hogy elinduljanak a nagyvárosi forgalom-
ban egyedül. Erre válaszul született egy új vállalkozás, a jogsiutan.hu,
amely lehetőséget ad a további gyakorlásra egy szakember mellett.
Azt gondolom, tényleg érdemes más szemmel tekintenünk a világ-
ra, hiszen alapjaiban megváltozott a működése. Azok a vállalkozások
lesznek a jövőben a legsikeresebbek, amelyek a leginkább megkön�-
nyítik az emberek életét.
117
Nekünk kell megtalálnunk a módját, hogy minél több emberhez el-
juttassuk szolgáltatásunk hírét, hiszen csak azoknak az életét tudod
jobbá tenni, akiket el tudsz érni, akik tudnak arról, amit te képviselsz.
Én például eldöntöttem, hogy legalább százmillió ember életére fo-
gok pozitív hatást gyakorolni. Felhasználva az előbb említett zseniális
szót, a HOGYAN-t, az én ehhez kapcsolódó kérdéseim a következők:
1.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
2.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
3.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
4.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
5.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
118
6.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
7.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
8.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
9.…..………………………………………………………………………
…………………………………………………………...............................
10.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
11.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
12.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
13.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
14.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
15.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
16.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
17.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
18.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
119
19.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
20.…..……………………………………………………………………
……………………………………………………………............................
120
választható szakmák nagy része néhány évtizeddel ezelőtt még csak
nem is létezett.
A szüleink idejében, ha valaki elment egy munkahelyre, tudhatta,
hogy egészen a nyugdíjig biztos helye lesz. Ezzel szemben egy ma vég-
zős diáknak várhatóan tizennégy munkahelye lesz élete során!
Mindezek alapján arra biztatlak, hogy merj kilógni a sorból, és indíts
vállalkozást!
Találd meg azt, ami leginkább a szíved vágya, találd meg, hogy
ezen a területen hogyan tudod a leginkább jobbá tenni az emberek
életét, és hogyan tudsz minél több emberhez eljutni – és építsd eköré
az életed!
Természetesen nem arra biztatlak, hogy holnap reggel tedd meg ezt
a lépést, felégetve magad körül mindent, hanem arra, hogy szépen
lassan, tudatosan építsd a tervedet erre, aztán tedd meg a szükséges
lépéseket ebbe az irányba.
Ennek tipikus példája lehet, ha valaki először csak hobbiként, a sza-
badidejében foglalkozik a szenvedélyével, aztán egyre többet és töb-
bet, majd idővel eljön az a pont, amikor már többet keres a hobbijá-
ból, mint a munkájából. Ez lehet az a pillanat, amikor megteszi azt az
óriási lépést, hogy csak ennek élhessen.
Mondjuk, hogy valaki irodai alkalmazott, és azt veszi észre, hogy
vonzalmat érez a fotózás iránt. Először csak a barátai esküvőjén ké-
szít képeket, aztán amatőr versenyeket nyer, majd egyre több felkérést
kap, és idővel eljön az a pont, hogy többet keres ebből, mint az irodai
munkájából.
Talán az egyik legnagyszerűbb sikerrecept ez lehet: Találd meg, mi
az, ami igazán vonz, aztán alakítsd úgy az életed, hogy meg is tudj élni
belőle.
121
Lehetséges könnyedén, becsületesen rengeteg pénzt
keresni.
122
Miért is akarod?
„Ha a miérted elég erős, a hogyan már rész-
letkérdés.”
Jim Rohn
123
Fontos, hogy az előző fejezetben feltett kérdéseket megválaszold, és
cselekedni kezdj, de jó, ha tudod, hogy a valódi áttörést minden eset-
ben a MIÉRT-ed fogja meghozni.
Miért akarsz valamit? Az erre a kérdésre adott válaszod fogja jelen-
teni az igazi hajtóerőt álmaid életének eléréséhez. Azok az érzelmek,
amelyek akkor születnek benned, ha arra gondolsz, hogy milyen érzés
lesz a hivatásodnak élni, amivel rengeteg pénzt keresel, és emellett
még bőven marad időd a számodra fontos emberekre is.
Ha megtaláltad a szíved vágyát, a szenvedélyed, megfogalmaztad
az áloméleted, akkor minél többször keress alkalmat arra, hogy ezen
elmélkedj.
Az elmúlt időszakban ez vált a kedvenc boldogságjátékommá:
Milyen érzés lenne, ha…*
Ez a gondolatkísérlet elképesztő teremtőerővel bír. Amióta ezt alkal-
mazom, olyan már-már hihetetlen események és emberek bukkannak
fel az életemben, amire legmerészebb álmaimban sem mertem volna
gondolni.
Az univerzum zseniális rendező, és a forgatókönyvet érzelmeid által
adod le neki.
Fontos tisztában lenned azzal is, hogy ha célodra gondolva rossz ér-
zéseid támadnak, egyre távolabb kerülsz az elérésétől. Hiszen annak a
bizonyos vágyott dolognak a hiányát sugárzod, így bizton számíthatsz
arra, hogy az univerzum azt is fogja szállítani neked.
Miért is tennénk ilyet? Mármint, hogy negatív érzéseink legyenek,
miközben az áloméletünkre gondolunk? Mert sokszor annyira mes�-
sze esik a valóságtól az, amire vágyunk, hogy az agyunk lehetetlen
küldetésként azonosítja be, és ettől vacakul érezzük magunkat. Egyre
görcsösebbé válunk, majd végleg leteszünk arról, hogy lehetséges szá-
munkra.
Szóval nem kell jóshoz menned, hogy megtudd, el fogod-e érni vá-
gyott céljaidat. Egyszerűen csak figyelj oda, hogyan érzed magad, mi-
közben rájuk gondolsz. Ha pozitív, könnyed érzés van benned, amikor
áloméletedre gondolsz, akkor a legjobb úton haladsz a megvalósulása
felé; ha viszont görcsös, nehéz érzés, egyre távolabb kerülsz tőle.
125
Az univerzum zseniális rendező, és a forgatókönyvet
érzelmeid által adod le neki.
126
harmadik
RÉSZ
127
128
Kitartás vagy makacsság?
Az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel
kezdődik, ez igaz. Mielőtt azonban elindul-
nánk, az a legfontosabb, hogy megnézzük,
jó-e az irány.
129
Bár mindannyian érezzük ezt a különbséget, az emberek túl sokáig
tartanak ki a helytelen irány mellett, mert úgy gondolják, hogy nem ad-
hatják fel. Nem is mernek belegondolni, hogy egész egyszerűen nem
jó irányba indultak el. Évekig, sokszor évtizedekig sanyargatják magu-
kat, hiszen nem adhatják fel, mert az megfutamodás lenne.
Pedig hiába adsz gázt, ha zsákutcában vagy! Kell, hogy legyen bátor-
ságod beismerni, ha pillanatnyilag nem jó irányba tartasz, és tudnod
kell lezárni mindezt.
És itt jön a lényeg: Ez távolról sem jelent feladást! Fontos, hogy tudd:
ha nálad is ez a helyzet, és megteszed a szükséges lépéseket, éppen
akkor vagy kifejezetten bátor.
Ha nem jó az irány, akkor számíthatsz rá, hogy a helyzet egyre nyo-
masztóbb lesz. Ráadásul mintha a világ sem támogatna. Sőt, mintha
minden ellened dolgozna. Ez az én életemben is többször előfordult, és
talán már te is érzed ezt egy ideje a mindennapjaidban.
Ha ez nálad is így van, tudnod kell, hogy idővel ez csak még inkább
fokozódik majd, ezért amellett, hogy elmaradnak a sikerélmények,
egyre nyögvenyelősebbé válik az egész, a fájdalom is erősödik, hiszen
egyre csak távolodsz attól, amire legbelül igazán vágysz.
130
elítélnek, ha meg mered tenni a szükséges lépéseket, de nekik fogal-
muk sem lehet arról, hogy számodra mi a helyes irány. Te azonban a
lelked mélyén érzed. A kérdés csak az, mered-e a saját életedet élni,
és felvállalni az átmeneti, sokszor igazán kemény időszakot, amikor
áttérsz a jelenlegiről a számodra leginkább vágyott irányba.
Ha bizonytalan vagy abban, hogy nálad mi a helyzet, szeretnéd meg-
tudni, hogy jó irányba tartasz-e, kizárólag a saját „érzelmi GPS-edre”
hallgass, hiszen nincs a világon senki, de senki, aki jobban tudná, mi is
igazán jó számodra, mint te magad. Figyelj oda erre, és merj váltani,
ha az érzéseid folyamatosan ezt súgják!
Hiszen, ha nem jó irányba tartasz, mégsem vagy hajlandó változtatni,
az nem más, mint makacsság; ha viszont érzed, hogy jó az irány, és nap
nap után mész tovább, az kitartás. A kettő között óriási a különbség.
131
Ha érzed, hogy jó irányba tartasz, akkor, ha kapsz egy pofont az
élettől, tartsd oda az arcod, és menj tovább! Eszedbe se jusson kisaj-
nálni magad az életből, és lejjebb adni az álmaidból!
Fontos tisztában lennük azzal, hogy a vereséget mindig belül szen-
vedjük el, ugyanis az nem vereség, ha valami nem sikerül, csak az, ha
ettől megtörünk, és nem próbálkozunk tovább.
Hogyan is tudhatnád meg, hogy mire vagy képes valójában, ha nem
vagy hajlandó kockáztatni az esetleges kudarcot?!
132
Sokszor kérdezik tőlem, mégis hogyan tudjuk növelni a kitartásizma-
inkat?
A legfontosabb tanácsom talán meglepő lesz: kis dolgokat ígérj
magadnak! Van egy könnyen félreérthető dolog ebben a témában,
amit most szeretnék rendbe tenni. Azt látom az előadásaimon is, hogy
összezavarodva néznek rám a résztvevők, hiszen néhány perccel ko-
rábban még arra biztattam őket, hogy merjenek nagyot álmodni, most
meg azt mondom, hogy ígérjenek kis dolgokat maguknak.
Miről is van szó? Valójában nincs itt semmiféle ellentmondás. Igen,
továbbra is arra biztatlak, hogy álmodj nagyokat, legyenek óriási vízió-
id a jövődet illetően, csak aztán bontsd le ezeket naponta elvégezhető,
egyszerű lépésekre.
Nézzünk egy példát! Ha az a célod, hogy lefusd a maratont, de
évek óta nem is láttál tornacipőt, akkor első körben ne azt ígérd meg
magadnak, hogy a következő héten lefutod a teljes távot, hanem hogy
másnap lift helyett gyalog mész fel a második emeltre, ahol dolgozol.
Természetesen ez arra az esetre értendő, ha tényleg nagyon elszoktál a
mozgástól, és az idejét sem tudod, mikor futottál le egyhuzamban több
kilométert. Ha ennél jobb kondiban vagy, akkor ígérhetsz magadnak
nagyobb dolgokat is, mint hogy a lépcsőn fogsz felmenni a lift helyett.
A lényeg, hogy olyasmi legyen, amit hihetőnek tartasz.
Mi is ennek az egésznek a lényege? Ha van egy nagy célod, és nem
bontod le napi, apróbb lépésekre, akkor az agyad jó eséllyel le fogja
dobni az ékszíjat, vagyis rövid időn belül azt fogod észrevenni, hogy
nem teszel a céljaidért. Erre egyre elszántabb leszel, egyre keményeb-
ben akarod, egyre inkább lelkiismeret-furdalásod lesz, mégsem teszed
meg a szükséges lépéseket, és így egyre nyomorultabban fogod érezni
magad. Mindez azért történik, mert az agyad kidobja a célt mint szá-
modra irreális, elérhetetlen feladatot.
Ehelyett próbáld ki, hogy kisebb falatokra bontod óriási céljaidat,
és ezeket már befogadja az agyad, hiszen lehetségesnek, elérhetőnek
tartja, így nap nap után tovább fogsz tudni menni céljaid felé.
Ezt a módszert használják egyébként az alkoholisták leszoktatására is.
Vagyis nem azt ígértetik meg a delikvenssel, hogy soha életében nem
133
fog többet inni, hiszen arra képtelennek érezné magát. Csak azt ígér-
tetik meg vele, hogy huszonnégy óráig nem iszik. Ezt, bár nehezen, de
valahogy el tudja képzelni, majd ha sikerül megvalósítania, másnap
újra ezt ígértetik meg vele, vagyis, hogy újabb huszonnégy óráig nem
iszik, és így, fokozatosan erősítik a kitartását.
Tehát továbbra is legyenek nagy álmaid, hatalmas céljaid, csak
bontsd le ezeket apró lépésekre, amelyeknek a megtételét megígéred
magadnak. Majd ha már ezeket folyamatosan be tudod tartani, na-
gyobb dolgokat is meg fogsz tudni tenni a céljaidért, így fokról fokra
növeled kitartásodat.
134
Hiába adsz gázt, ha zsákutcában vagy!
135
136
A szokás hatalma
„A fegyelem egyszerű kis gyakorlatai vezet-
nek a nagy teljesítményekhez. Ha egy hét-
köznapi ember gondot és figyelmet fordít a
fontos dolgokra, akkor pusztán idő kérdése,
hogy a nagyságig emelkedjen.”
Jim Rohn
137
Természetesen szokásaink hatása nem egyik napról a másikra jelent-
kezik az életünkben, hanem idővel összeadódva. Hiszen ha valaki tud-
ná, hogy amint megeszik egy hamburgert, abban a szent pillanatban
hízni fog tőle 25 kilót, biztosan nem enné meg. Attól, hogy valaki vesz
magának még egy kacatot ahelyett, hogy félretenné azt a pénzt, még
nem fogják azonnal elárverezni a házát. Mivel azonban mindez sok-
kal hosszabb folyamat, mindennapi cselekedeteink meghosszabbítása,
sokkal tudatosabbnak kell lennünk.
Éppígy igaz ennek a fordítottja is. Vagyis, ha teszel egy lépést álmaid
élete felé, az sem fog azonnal megnyilvánulni. Hanem – céljaid mére-
tétől függően – évekig, akár évtizedekig is tenned kell érte.
Gondoljunk csak bele, micsoda munka van abban is, ha valaki
úszóként az olimpiai dobogó legmagasabb fokára állhat. Nem úgy
történik, hogy a verseny napján éppen arra jár, megcsúszik a meden-
ce szélén, és ha már beleesett, leússza a távot, majd olimpiai bajnok
lesz. Egyszer pont hallottam, amikor egy világbajnok arról nyilatkozott
valahol, hogy az elmúlt tizenhat (!) évben egyetlen napot sem hagyott
ki, minden áldott nap edzett.
Csakhogy sokszor türelmetlenek vagyunk. Mindent azonnal akarunk.
Tökéletes példája ennek apósom és a szemránckrém esete. Amikor azt
vette észre, hogy ráncok jelentek meg a szeme körül, elkérte anyósom-
tól a szemránckrémét, bekente vele a szeme körül éjszakára, majd reg-
gel csalódottan tapasztalta, hogy a ráncok nem múltak el nyomtalanul
egyetlen éjszaka alatt. Nyilván ez sem így működik.
138
Mivel azonban nincs könnyebb dolog a világon, mint megszokásból
cselekedni, ha megvizsgáltuk a cselekedeteinket, a szokásainkat, és
azok a céljaink felé visznek, akkor már csak türelemre van szükség.
Persze sokszor pont ez a legnehezebb.
A vetés-aratás törvénye azonban mindegyikünk életében működik,
akár tetszik, akár nem. Ez a törvény kimondja, hogy mindig azt fogod
aratni, amit elvetsz, mindig később fogsz aratni, mint amikor vetettél, és
mindig sokkal többet fogsz aratni, mint amennyit vetettél.
Egy csöpögő vízcsap is meg tud tölteni egy kádat, csak idő kérdése.
Igen ám, de mennyi az annyi? Hány évig kell még várnom? – kérdezik
tőlem sokszor.
Ezt nem lehet pontosan megmondani. Azt tudom, hogy az én ese-
temben tíz évre volt szükség. Ennyi idő telt el azóta, hogy elolvastam
első önfejlesztő könyvemet. Mára pedig számos országban tartottam
előadásokat és tréningeket ebben a témában, Kanadától egészen
Ausztráliáig. Tíz év. Akkoriban hallottam először Napoleon Hill nevét
is, akiről azt hittem, hogy Bonaparte Napoleon leszármazottja. És ezt
teljesen komolyan mondom.
Sőt, abban az időben még azt sem tudtam, hogy ki az a Brian Tracy,
a világ első számú motivációs előadója. Mára pedig személyes kap-
csolatot ápolok vele, és abban a megtiszteltetésben lehet részem, hogy
ajánlást írt az előző könyvemhez, ráadásul az idei évben egy színpa-
don adhatok elő vele, az élő legendával. Érdekes érzés visszaidézni ezt
a tíz évet. Rengeteg minden történt velem ez idő alatt. Hideg és meleg
egyaránt. Hullámhegyek és hullámvölgyek váltották egymást.
139
Bár minden nap más és más volt, egyvalami mégis közös mindegyik-
ben: minden áldott nap tettem valamit önmagam fejlesztése érdeké-
ben. Például egyetlen napot sem hagytam ki, hogy ne olvassak valami
építő jellegű irodalmat. Bátran kijelenthetem, hogy ennek hatására ez
alatt a tíz év alatt teljesen más, jobb ember lettem.
Miért is írtam le mindezt? Hogy szemléltessem a tíz évben rejlő lehe-
tőségeket mindannyiunk számára.
Csakhogy a világ becsap minket, és elhiteti velünk, hogy vannak
instant megoldások, amelyek által egyik napról a másikra megváltoz-
hatunk akár testileg, akár lelkileg, de ez nem így működik. Sokan be is
dőlnek ennek, ezért tudnak eladni olyan rengeteget azokból a gépek-
ből, amelykkel az ígéret szerint egy hónap alatt kockás lesz a hasad,
ha csak néhány percet használod naponta.
Valójában azonban minden tartós siker sok időt és befektetett ener-
giát igényel. Ami szenzációs hír, hogy mindezt csak apránként kell meg-
fizetnünk, ezeket a kis lépéseket hívjuk szokásoknak. Majd ezek mind
összeadódnak, mint egy virtuális bankszámlán, és „megtakarításunk”
eredménye a végén egyösszegben felhasználható. Ezt hívjuk sikernek.
Ha napi szinten vizsgálod a változást, a fejlődést, sokszor úgy tűnik,
mintha nem is történne semmi, sőt, számtalanszor érezheted úgy, hogy
szinte már visszafelé haladsz. Ennek oka, hogy a legfőbb változás ben-
ned zajlik, ami apránként megy végbe, és sokszor kívülről tényleg nem
látszik, de attól még folyamatban van.
Arra biztatlak hát, hogy tegyél minden áldott nap magadért, és biz-
tos lehetsz benne, hogy a várt siker nem marad el.
Ahogyan a mondás tartja: Tíz évre van szükség, hogy valaki hirtelen
sikeres legyen. Én megfogadtam, és téged is erre biztatlak.
Vizsgáld meg a naptáradat, a szokásaidat, és ha meggyőződtél ar-
ról, hogy azok a céljaid felé visznek, akkor csak folytasd, és biztos
lehetsz benne, hogy csak idő kérdése, és sikerre vagy ítélve.
140
Minden egyes cselekedeted vagy a céljaid felé visz,
vagy eltávolít azoktól. Harmadik kategória nincs.
141
142
Tartózkodj az
álomtolvajoktól!
„Minden baseballcsapat jó hasznát venné
valakinek, aki valamennyi poszton ugyan-
olyan ragyogóan játszik, mindig eltalálja
a labdát, és sohasem hibázik. Az egyetlen
gond csak az, hogy az ilyen embert nehéz
rávenni, hogy letegye a kezéből a hot dogot,
és lejöjjön a lelátóról.”
John C. Maxwell
143
Lesznek azonban olyanok is, akik pusztán irigységből teszik mindezt.
Mivel nekik nincs bátorságuk követni az álmaikat (sőt, legtöbbször ál-
muk sincs), nem mernek változtatni az életükön, megpróbálnak téged
is lebeszélni, addig manipulálni, amíg ott maradsz velük a langyos
vízben, csak azért, hogy nehogy már neked jobb legyen. Hiszen akkor
még nyomasztóbb lenne elviselni, hogy ők nem tesznek meg mindent
a saját életükért.
Ráadásul véleményem szerint ma Magyarországon a legnagyobb
népbetegség nem a rák, nem a szív- és érrendszeri megbetegedés
vagy a cukorbetegség, hanem az irigység. Ez legfőképpen azért sajná-
latos, mert az, aki ettől szenved, amellett, hogy a te életedben óriási
károkat okozhat, minden lehetőségét elzárja annak is, hogy ő maga
boldog és sikeres lehessen… Tipikus megnyilvánulása ennek a „dögöl-
jön meg a szomszéd lova is” szemléletmód.
Csakhogy addig, amíg valaki nem tud őszintén örülni mások sike-
reinek, addig ne is számítson arra, hogy az élete tartósan jobbá válik.
Tudom, mert ez az én esetemben is így történt. Amikor le voltam
égve, mindenhova stoppal jártam. Ha akkoriban megláttam egy gyö-
nyörű sportautót, amelyből kiszállt egy jól öltözött pasi egy bombázó
nővel, az irigységtől csak arra tudtam gondolni, hogy remélem, leg-
alább nem áll fel neki... Meg is látszott az életemen, hogy így gondol-
koztam.
Ma már szívből örülök annak, ha valaki sikereket ér el az élet bár-
mely területén, és bár nem ezért teszem, mégis azt mondhatom, hogy
az életem egy álommá változott, amiért minden áldott nap végtelenül
hálás vagyok.
Arra biztatok hát mindenkit, hogy terjesszük együtt a gyógyírt, az
irigység ellenszerét, és örüljünk együtt a többiek sikereinek!
144
Elismerem, sokszor irdatlanul nehéz elfogadnunk, hogy egy számunkra
igazán fontos ember nem akar változtatni az életén, bármennyire is
szeretnénk segíteni neki.
Ám tudnod kell, hogy az emberek nem változnak meg, csak akkor,
ha ők maguk akarják a változást. Hiába szeretnél te bárkit is megvál-
toztatni, ha ő még nem áll készen, hiábavaló erőfeszítés lesz csupán.
Nem gondolkodhatsz helyette, nem élheted az ő életét. A leginkább
ösztönző az lehet számára, ha látja a te életedben a változást. A leg-
több, amit tehetsz a számodra fontos emberekért, hogy békén hagyod
őket, a saját életed jobbításával foglalkozol, és te magad boldog vagy.
Sokan nem akarják elfogadni ezt, aztán csodálkoznak, hogy so-
kadszor is ugyanúgy beléjük rúgnak, akiknek megpróbálnak segíteni.
Nekik szól a következő történet, amely tökéletesen szimbolizálja, hogy
mire is számíthatnak:
145
Ne akarj hát megváltoztatni másokat, inkább törekedj arra, hogy
olyan emberekkel vedd körbe magad, akik támogatják álmaid meg-
valósítását.
146
utálod a jelenlegi munkádat, ráadásul megtaláltad a szenvedélyed, és
aköré szeretnéd szervezni az életed, ezért bele akarsz kezdeni egy új
vállalkozásba. Tele vágyakkal, lelkesülten megosztod a tervedet egy
számodra fontos emberrel, egy régi baráttal vagy családtaggal, amire
ő így reagál: „Háááááát, nem is tudom… Gondolod, hogy összejö-
het? Hallottad, mi történt a Józsival? Otthagyta a munkáját, vállalko-
zásba kezdett, és most teljesen el van adósodva…”
Az ilyen mondatokkal teszik tönkre egymást az emberek. Pusztán
azáltal, hogy elbizonytalanítják a másikat ahelyett, hogy támogatnák.
Mint arról már korábban volt szó, vagy az irigység, vagy a félelmeik
mondatják ezt velük, de bármelyik okról legyen is szó, a hatása elké-
pesztően káros ránk nézve.
A bizonytalanság, a kétely az egyik legfőbb ellensége annak, hogy
egy ember kövesse az álmait.
A következő történet hűen tükrözi mindezt:
147
– A z – feleli Lucifer. – A kétely éke. Ha ennek csak a hegyét be tudom
ütni az ember elméjébe, akkor egyre beljebb és beljebb tudom ver-
ni, és egyre messzebb kerül egymástól az, amire valójában képes
lenne, és az, amit el is tud hinni magáról, hogy meg tudja valósítani.
És így pokollá változtatom az életét.
148
becsüljük saját magunkat, és mennyire vágyunk az álmainkra. Hajlan-
dók vagyunk-e kilépni a kényelmes, ám sekélyes életből, és vállalni az
ezzel járó, sokszor igencsak fájdalmas lépéseket, vagy sem.
Nemrég az egyik vidéki előadásom másnapján hívott a szervező,
és elmesélte, hogy egy hölgy még előző este kirakta a párja szűrét,
aki sok-sok éve visszahúzta, két férfi pedig aznap reggel felmondott
a munkahelyén, ahol csak sínylődtek. Ezek hatalmas lépések, és én
szívből gratulálok hozzá!
Téged is arra biztatlak, hogy merd követni az álmaidat, és ne en-
gedd, hogy az álomtolvajok elvegyék tőled! Ne kelljen majd annak
idején azon sopánkodnod, miért nem volt bátorságod megtenni a
szükséges lépéseket, mert akkor már nem fogod tudni visszaforgatni
az idő kerekét…
Merj élni, hisz tudod: Van élet a halál ELŐTT!
149
Ne akarj másokat megváltoztatni! Mutasd meg saját
magadon, hogy mire vagy képes!
150
Olvasd el az apró
betűs részt is!
„A sikernek nem titka van, hanem ára.”
Arnold Schwarzenegger
151
A szenvedélyes élet nem mindig a könnyű
élet, hanem az egyetlen élni érdemes élet!
Abban biztos lehetsz, hogy meg sem születne benned a vágy, hogy
véghezvigyél bizonyos dolgokat, ha nem lenne meg benned az erő is
hozzá.
Az élet azzal segít hozzá mindehhez, hogy folyamatosan próbára
tesz. Egyre nagyobb kihívásokkal ajándékoz meg annak érdekében,
hogy képessé válj álmaid beteljesítésére.
Minden ilyen helyzetben választás elé kerülsz: vagy mész tovább elő-
re, és szembenézel az újabb és újabb próbatételekkel, majd idővel
garantáltan célba érsz; vagy felhagysz a próbálkozással, lejjebb adsz
az álmaidból, és elkezdesz „átlagos” életet élni. Bízom benne, hogy te
nem tennél ilyet!
Én személy szerint imádom, ha próbára tesz az élet, ugyanis ezzel
azt üzeni számomra, hogy bízik bennem. Javaslom, te is kezdj el így
tekinteni az életedben lévő kihívásokra ahelyett, hogy egyfolytában azt
kérdezgetnéd magadtól, hogy: „Miért pont velem történik mindez?”
Még valami. Ne legyen „végállomás-szindrómád”! Vagyis ne reméld,
hogy majd ha végre révbe érsz, akkor minden csodás lesz, hiszen bol-
dogtalan utazásnak nem lehet boldog vége. Csak akkor van értelme
mindennek, ha bár sok kihívást kapsz menet közben, már akkor is él-
vezed a mindennapjaidat.
Szóval, ha álmaid életéről van szó, íme, az apró betűs rész:
152
ok-okozati törvény, vagy ha úgy jobban tetszik, a vetés-aratás törvénye
garantáltan a te életedben is működik. Mit jelent ez konkrétan? Íme:
153
Minél nagyobb álmaid és céljaid vannak, az élet annál
inkább próbára tesz, hogy valóban alkalmas vagy-e
a megvalósításukra.
154
Van élet a halál ELŐTT!
„Mindannyian meghalunk, de csak nagyon
kevesen élnek igazán.”
Mel Gibson a Rettenthetetlen című filmben
Ne várj azzal, hogy elkezdj végre igazán élni, hisz oly rövid ez a
néhány évtized, amelyet ajándékba kaptunk. Mire kezdünk belejönni,
már a végéhez közeledünk. Azért írtam ezt a könyvet, hogy felrázzalak,
mielőtt elrobogna melletted az életed.
Természetesen ennek ára van, és útközben jócskán vannak és lesz-
nek is hatalmas próbatételek, amelyek sokszor fájdalommal járnak,
de a legnagyobb, legszívbemarkolóbb fájdalom az lehet, ha az ember
csak élete alkonyán szembesül azzal, hogy nem is élt igazán. Elmu-
lasztotta kihasználni mindazt a csodálatos lehetőséget, amelyet az élet
tartogatott számára.
Te ne kövesd el ezt a súlyos hibát, és hozd ki az életedből mindazt,
ami benne van!
155
„Ha nem kezdesz valamit az életeddel, ak-
kor mindegy, milyen hosszúra nyúlik.”
John C. Maxwell
157
vele, hiszen mindig is erre vágytam, de ha most kezdeném el az
egyetemet, az még öt év, és akkor ötvenöt lennék… Á, inkább ha-
gyom a csudába az egészet!
A másik hölgy, miután meghallgatta mindezt, nagyon bölcsen meg-
kérdezi:
– És ha nem végzed el a jogot, akkor öt év múlva hány éves leszel?
Az idő így is, úgy is eltelik… Sosincs késő, hogy meghozd a döntést
végre, és elkezdd a saját életedet élni.
Most rajtad a sor! Ragadj meg minden alkalmat, hogy minél több
ember életére gyakorolj pozitív hatást, folyamatosan keresd a módját,
hogy jobb hellyé tegyük a világot!
Szeretettel:
Péter
159
A legtöbb ember számára a hétköznapok csupán elke-
rülhetetlen szörnyűséget jelentenek két hétvége között.
160