Drábik János:

A migráns-invázió a keresztény és fehérfajú Európa Trianonja

Kivédhetjük-e a kozmopolita Nyugat és a radikális Iszlám együttes támadását?

A két szövetségre lépett világformáló erő azért indított közös háborút az
ellenségnek számító fehérfajú és keresztény kultúrájú népek ellen, mert
mindkettő célja ugyanaz: Európa végleges leigázása. Ehhez van szükség az itt
élő népek közösségeinek a felbomlasztására és a közhatalmat képviselő,
demokratikus nemzetállamaik megsemmisítésére. A kevertfajúvá tett lakosságra
rá kell kényszeríteni az iszlám és a szabadkőművesség szellemi kotyvalékából
előállított szinkretikus valláspótlékot. Így lehet rövid idő alatt átalakítani
Európát a pénzuralmi világrend vazallus tartományává.

Mit tehetünk a magyar nemzet önvédelmének az erősítésére a világerők

migráns elözönléssel és terrorizmussal folytatott hódító-háborúja idején?

Elsőként – miden mást megelőzve - ragaszkodnunk kell a következetes

nemzetépítéshez, az erős magyar nemzetállam létrehozásához és
megőrzéséhez.

Másodszor a fehér fajhoz tartozó európaiakként: ragaszkodnunk kell ahhoz,

hogy Európa őshonos fehérfajú népei megmaradhassanak és megőrizhessék
genetikai, kulturális és vallási önazonosságukat: keresztény gyökereiket. Az
európai fehér faj haladéktalan összefogására van szükség a nemzetek
Európájának a szervezett önvédelme érdekében.

Harmadszor: Én magam magyarként, de amerikai állampolgárként is,

szeretném elősegíteni és mindenki másnak is ezt ajánlom, hogy az Egyesült
Államok - miként korábban volt - legyen újból sikeres nemzetállam.

1
Segítenünk kell Amerikát, Európa gyermekét, hogy ne maradjon továbbra is a
pénzhatalmi világelit agresszív terjeszkedésre használt impériuma.

Negyedszer pedig az emberiséget alkotó hét és fél milliárdnyi emberhez

tartozóként a legfontosabbnak azt tartom, hogy közös erőfeszítéssel
változtassuk meg a dollár egyeduralmán alapuló pénzrendszert és térjünk át a
teljesítménnyel fedezett valutákból álló új világpénzre. Le kell állítani a
világhatalom további centralizációját és át kell térni a demokratikus
decentralizációra világszinten is. Globálisan is szükség van a fékek és
ellensúlyok rendszerére. E nélkül a világ népei nem tudnak érvényt szerezni
akaratuknak.

Ha az élet pártján vagyunk, akkor az egyes ember nem maradhat

atomizálódott egyén. A magyar társadalom nem maradhat elkülönült
közösségek mozaiktársadalma. Mindent el kell követni azért, hogy népünk ne
éljen egymással rivalizáló és szeparált mini-társadalmak szervetlen
mozaikjában, mert a szervezett magánhatalomnak ez az érdeke. Egy ilyen
törmeléktársadalom nem biztosít védelmet, mert nem alkot szerves egészet és
nem tekinthető nemzetnek.

A globálisan megszerveződött magánhatalom által az emberiségre

kényszerített multikulturalizmussal nem lehet életképes közösségeket
létrehozni és fenntartani. A működőképes közösségnek – a családnak, a
nemzetnek – olyan összességet kell alkotnia, amelynek az alkotórészei nem
állnak kibékíthetetlen ellentétben egymással. Mindig szem előtt kell tartanunk,
hogy a jelenlegi globális világrendszer a szervezett magánhatalom világrendje.
Ennek az országonként, földrészenként és globálisan is megszerveződött
magánhatalomnak - a nemzetállamok puszta létezése, de különösen a most
kialakulóban lévő együttműködése, a közösségek-közössége, az egyik fő
ellensége, mert akadályozza a pénzhatalmi világelit uralmának abszolúttá és
visszafordíthatatlanná tételét.
2
A nemzetállamok közössége természetes közösség és összefogásuk természetes
európai integrációt hoz létre, a nemzetek Európáját. A multikulturalizmus
erőszakolása viszont megoszt, bomlasztja a közösségeket és kozmopolita, a
szervezett magánhatalom szolgálatában álló mesterséges európai integrációt hoz
létre. Egy felülről az európai népekre oktrojált kozmopolita birodalmat, amely
természetellenes integráció.

A természetes közösséget alkotó családnak, nemzetnek és primer vallási

közösségeknek a közös érdekeit és értékeit csak a szervezett közhatalom, a
nemzetállam képes még védelmezni a globálisan megszerveződött
magánhatalommal szemben. A pénzuralmi világrendben már csak a
nemzetállamok védelmezik a közérdeket, mert maradék szuverenitásukkal még
ellent tudnak állni a pénzhatalmi világelit, a szervezett magánhatalom,
világhegemóniájának.

A liberális szervezett magánhatalom és a demokratikus nemzetállamok

szembenállásában a gátlástalan önzésen alapuló magánérdek és az önérdeken
morálisan felülemelkedő közérdek konfliktusa jelenik meg.

Nem maradhatunk atomizálódott és lényegében tehetetlen emberek. Fel kell

ismernünk kettős-természetünket: egyrészt önálló, szabad akarattal bíró
emberként önérdekünket követő szuverén lények vagyunk, másrészt
szükségszerűen valamely - önmagunknál nagyobb - közösségnek az alkotórészei
is. Ily módon a legkülönfélébb funkciókban (gyermek, szülő, testvér,
unokatestvér, nagyszülő, stb.) kötődünk ahhoz a biológiai családhoz, amelytől
életünket kaptuk. Másrészt hazafiként ahhoz a genetikai, nyelvi-etnikai,
kulturális, hagyomány és történelmi közösséghez tartozunk - a nemzetünkhöz,
a hazánkhoz -, amely a nagyobb családunk, és amelynek a tagjaival együtt
élünk szülőföldünkön. Nemcsak ország-lakosok, a magyar állam polgárai
vagyunk, de szülőföldjükhöz, nemzetükhöz érzelmileg is kötődő, hazájukat
tisztelő és szerető hazafiak is. A nemzetállam tehát nélkülözhetetlen ahhoz,
3
hogy az egyes ember egyénként és saját közössége tagjaként teljesértékű életet
élhessen.

Az ember felett álló isteni (természeti) törvények szerint az a magától értetődő,

ha az ember először önmagát, aztán családját, aztán nagyobb családját, a
nemzetét, majd pedig azt az emberfajt szereti, amelyikhez tartozik (jelen
esetben az európai fehérfajú népeket) és csak ez után jön az egész emberiség
szeretete, az univerzális humanizmus. Az egyes ember csak a felsorolt
közvetítéseken keresztül képes természetes módon az emberi civilizáció
egészével összekapcsolódni.

A természet törvényeivel ellentétes, ha az egyén - mellőzve családját, nemzetét,

és azt az emberi fajt, amelyikhez tartozik, - neoliberális parancsra csak az egész
emberiséget szeretheti, ahogyan azt a kozmopolita liberalizmus képviselői -
élükön a szabadkőművesekkel - ránk akarják kényszeríteni, mesterséges, elvont
humanizmusuk szabályainak az erőltetésével. Aki nem ezt teszi, az nacionalista,
rasszista, kirekesztő, idegen-gyüllölő, vagy még ennél is rosszabb.

Ahhoz, hogy az atomizálódott és tehetetlen egyének cselekvőképessé váljanak,

az egyéneknek közösségi lényként érdekérvényesítésre alkalmas közösségekké,
végső soron nemzetté kell integrálódniuk. Életképes nemzeti közösséget csak
egy erős nemzetállam tud létrehozni és megvédelmezni. A nemzetállamhoz
azonban nemzetre van szükség. Nemzet nélkül nincs nemzetállam. Ezért a
nemzetépítés az egyik legfontosabb kötelessége ma minden olyan magyar
embernek, akinek Magyarország nemcsak a tartózkodási helye, hanem a
szülőföldje és a hazája is, és aki a genetikai, etnikai, nyelvi, kultúra- és
hagyományközösséget alkotó magyar nemzet öntudatos tagjának tekinti magát.
A nemzetépítés pedig megköveteli a demográfiai hanyatlás megállítását,
amelyet - a többi európai néphez hasonlóan – a világelit szolgálatában álló
Frankfurti Iskola kozmopolitái kényszerítettek ránk is. Az általuk elterjesztett
dekadens kulturális-marxizmussal sikeresen bomlasztották fel Európa
4
keresztény értékrendjét, ásták alá a hagyományos családot, és fékezték le az
itteni népek természetes szaporodását. A bomlásnak indult európai magas-
kultúrát fokozatosan enervált és morbid álkultúrára cserélték le.

Ennek a kultúra-bomlasztásnak mi is áldozatul estünk. A magyar nemzet

száz éve tartó tragikus drámájának (és e dráma felvonásainak) egyszerre
vagyunk szereplői - elszenvedő alanyai - és egyben társszerzői is. A
dráma a magyar nemzet élet-halál küzdelméről szól, ahol a tét a
magyarság túlélése, megmaradása. A küzdelem a világhatalmat
megszerzett, államok feletti történelem-formáló erők és a létszámában
már megfogyatkozott, de élni akaró, nagy történelmi múlttal rendelkező
nép - a magyar nemzet - között is folyik.

A pénzhatalmi világelit, amely az eddigi történelem legnagyobb

birodalmát – a pénzuralmi világrend impériumát működteti –
kozmopolita, neoliberális és internacionalista. Univerzalista
progressziónak nevezett ideológiáját, valamint a saját elképzelései
szerinti pénzuralmi alibi-demokráciát kész radikális módszerekkel, adott
esetben fegyveres erőszakkal is rákényszeríteni az egész világra. Beteg
az a világrend, amely bombákkal érvel és gyilkos háborúkkal terjeszti a
demokráciát.

A pénzhatalmi világelit multikulturális mozaikokból álló társadalmakat akar,

mesterségesen létrehozott törésvonalakkal. Az ilyen rendszereket az
elkülönülés, a szeparatizmus, a szembenállás jellemzi, az eltérő szükségletek,
érdekek és értékek folyamatosan gerjesztett konfliktusa. Így jön létre a
társadalmi hidegháború, hogy még a magyar nemzet sorsproblémáinak a
megoldásában sincs meg a szükséges nemzeti egyetértés. Ez kedvez a
pénzuralmi világrend hatalomgyakorlóinak (és komprádor, kollaboráns hazai
kiszolgálóinak), mert ők mindig szembenálló táborok és katonai szövetségek

5
létrehozásával gyakorolták, az „oszd meg és uralkodj!” elve szerint hatalmukat.
Létrehozták az egymással szemben álló táborokat, szövetségeket, majd sakkban
tartották egymással őket. Ez így volt a nemzetközi életben, és így hazánkban is.
Az államok feletti szervezett magánhatalom és elődszervezetei robbantották ki a
legtöbb háborút, köztük a két világháborút is, az elmúlt 300 évben, és ők voltak
azok, akik nevető harmadikként, rendszerint a győztesek oldalán kerültek ki
ezekből a konfliktusokból.

A jelenlegi Magyarországon az univerzalista és radikális, úgynevezett

progresszív ideológia - amely mint már említettük: globalista, kozmopolita,
internacionalista, posztnacionalista és liberális - áll szemben a nemzeti
szabadelvűséggel - vagyis a klasszikus liberalizmus által is követett
nemzetépítő ideológiával. A klasszikus liberalizmus szabadelvű értékrendje
szerint mindenkit egyformán megilletnek az egyéni emberi jogok és a közösségi
politikai szabadságjogok. A klasszikus szabadelvűségnek azonban napjainkban
már semmi köze sincs a pénzhatalmi világelit kozmopolita liberalizmusához, a
neoliberalizmushoz. A kozmopolita szó ma azt jelenti, hogy nemzet-
közömbös, de még inkább azt, hogy nemzetellenes. A kozmopolita, komprádor,
kollaboráns globalisták az atomizálódott egyénekből álló mozaiktársadalmat
erőltetik. A szabadelvűség eredetileg nem volt nemzetellenes és nem azt a célt
szolgálta, hogy a szervezett magánhatalom érdekében korlátozza a közérdeket és
a közjót szolgáló szervezett közhatalmat, a nemzetállamot. A klasszikus
szabadelvűség a tekintélyuralmi, oligarchikus állam túlhatalmával szemben
erkölcsi elvek alapján védelmezte az egyén szabadságát, valamennyi ember
egyenlőségét. Az abszolutizmus minden változata diktatúra volt. A szuverén
uralkodó és közvetlen környezete számára biztosította az államhatalmat. A
despota, zsarnoki abszolutizmus kemény diktatúra volt, míg a felvilágosult,
önkorlátozást is alkalmazó abszolutizmus puha diktatúrának volt tekinthető.

6
Az alkotmányos monarchiában a szuverenitást az uralkodó és a parlament már
közösen gyakorolja. A parlamenti rendszerekben már a hatalom a választott
képviselő testületeké, és az uralkodó már csak reprezentálja az államot.

A klasszikus liberalizmus az alattvaló emberi jogai és politikai szabadságjogait

vette védelmébe. Arra törekedett, hogy a jog nélküli alattvalók jogokkal
rendelkező polgárok lehessenek. A klasszikus liberalizmus, az eredeti
szabadelvűség gyengítette az önkényuralmat, és a tekintélyuralmi rend helyébe a
jog uralmát helyezte.

A multikulturalizmus Európában megbukott

Ma már a nyugat-európai államok olyan vezetői, mint Angela Merkel és

Francois Hollande is elismerik, hogy a multikulturalizmus Európára
kényszerítése nem járt sikerrel. A multikulturális mini-társadalmak
mozaikjából álló lakosság valójában törmeléktársadalmat alkot. Ez a
szervetlen, strukturálatlan, konfliktusokkal szétszabdalt, könnyen manipulálható
és kiszolgáltatott emberhalmaz azonban az előfeltétele annak, hogy a
szupergazdag nemzetközi bankárok és multinacionális világcégek – a TPP, a
TTIP és a CETA - új világrendje olajozottan működhessen.

A folyamatosan egymásra uszított, egymás ellen kijátszott, a csoportérdekeket

előtérbe helyező, mini-társadalmakból álló lakosság nem tud működőképes,
erős nemzetállamot alkotni. Az irányított terrorizmussal mesterségesen
előidézett káosz és anarchia elősegíti az államok feletti világelit számára a
rendőrállam bevezetését bolygónknak a szervezett magánhatalom hegemóniája
alá került területein. Európa ilyen meghódított földrésszé vált. Így valósul meg
az a szabadkőműves jelszó, hogy „káoszból születik a rend”: a pénzelit és az
iszlám érdekházasságának az új világrendje. Ez biztosítja a világelit számára,
hogy folyamatosan terjeszkedhessen a nemzetállamok rovására és
megszilárdíthassa hatalmát az euró-atlanti integráció erőszakos létrehozásával.

7
A magyar nemzet csak akkor tud megmaradni, ha megteremti erős
nemzetállamát. A világ népeinek tudomásul kell venniük, hogy a kozmo-
liberális pénzhatalmi világelit globális terjeszkedésének csak az erős
nemzetállamok képesek ellenállni. És csak együttesen lehetnek sikeresek, külön-
külön nem. A világelit, a tulajdonában álló tömegtájékoztatás segítségével, teljes
hangerővel agitál a nemzetállamok ellen. Azt állítja, hogy ezek felett eljárt az
idő és el kell távolítani őket, mint a múlt itt maradt és a progressziót akadályozó
csökevényeit. Az igazság pont ennek az ellenkezője. A nemzetállamokra a XXI.
században nagyobb szükség van, mint valaha volt a világtörténelemben. Az
egyes népek számára csak a nemzetállam, mint az egyedül még megmaradt
szervezett közhatalom, nyújthat védelmet az önző magánérdeket érvényesítő és
semmilyen erkölcsi gátlást nem ismerő szervezett magánhatalom túlerejével
szemben.

Az erős nemzetállam a közösség érdekeit szolgáló szerves hatalmi képződmény,

amely összhangban van a természeti törvényekkel, s amelynek természetes
módon van többségi támogatói bázisa. A kozmopolita-liberális magánhatalom
természetellenes, mert nincs többségi támogató bázisa a lakosság körében, nem
állnak mögötte hús-vér emberekből álló tömegek. A neoliberális magánhatalom,
a ’deep state’, valójában egy illegitim kisebbség korlátlan önzését érvényesíti.
A kozmopolita-liberalizmus ma már nem más, mint a közérdeket és közjót
képviselő közhatalomnak - azaz a nemzetállamnak – a gyengítésére szolgáló
ideológia és gyakorlat. Az közérdek szolgálatára rendelt államnak – kényszerrel
- a szervezett magánhatalom szolgálatába való állítását jelenti. Az államok
feletti szervezett magánhatalom óriási pénzügyi és vagyoni fölényét a korrupció
legváltozatosabb technikáival alakítja át politikai döntésekké, folyamatosan
megerőszakolva a tőle függőhelyzetbe került és kiszolgáltatott közhatalmat.

A mai liberalizmusnak az egyik legfontosabb funkciója tehát a nemzetállam

gyengítése, felbomlasztása és a szervezett magánhatalom hegemóniája alá való

8
kényszerítése. A közvagyonától megfosztott magyar nép alapvető érdekeit csak
a demokratikus legitimitással működő nemzetállam védheti meg. Mivel a
vagyon hatalom, ezért a közvagyontól megfosztott magyar nemzetgazdasági és
pénzügyi vonatkozásban hatalom nélkülinek, illetve csak igen korlátozott
hatalommal bírónak tekinthető. Annak a népnek, amelynek a többsége csak a
munkaerejét tudja eladni a piacon, egyedül a társadalom többségének a
bizalmából működő nemzeti kormány tudja biztosítani a népszuverenitás, a
közakarat, a közérdek és a közjó érvényesülését, azaz a nemzetépítéshez
elengedhetetlenül szükséges erős nemzetállamot.

A pénzhatalmi világelit univerzalista és pénzuralmi un. ’progressziót’

hirdető ideológiája mára már becsmérlő kifejezéssé tette a populizmus
fogalmát és tudatosan összekeverte a demagógiával. A populizmus valójában
azt jelenti, hogy az államhatalmat gyakorlók közvetlenül a népre, a társadalom
összességére támaszkodva érvényesítik a közérdeket és a közjót, gondoskodnak
a lakosság többségét szolgáló alapvető szükségletek kielégítéséről, és a nemzet
újraépítéséhez nélkülözhetetlen érdekek és értékek védelméről. A populizmust
tehát nem lejáratni és becsmérelni kell, hanem megbecsülni, mint a közakarat
érvényesítésének egy hatékony, közvetlen módszerét.

A szervezett magánhatalom nem tudja rákényszeríteni hatalmát a

nemzetállamra, ha az - a populizmus (tehát nem a demagógia) segítségével -
közvetlenül támaszkodik a társadalom többségére, szilárdan összetartó
szavazótáborára. A közvetlen demokrácia sikeres működtetéséhez azonban erős
nemzettudattal rendelkező - nem atomizálódott - magyar emberekre, azaz
hazafiak és honleányok sokaságára van szükség, akik képesek a közérdek és a
közjó szolgálatában egyéni önzésükön felülemelkedni.

Az atomizálódott egyén, szükségszerűen önző, mert vele kezdődik és

végződik a világ. Minden belőle indul ki és minden őhozzá tér vissza.

9
Az önzetlenséghez, a szorgalomhoz, a szeretethez, a szolidaritáshoz és a
részvéthez, valamint a többi magasabbrendű képességeinknek a kifejlesztéséhez
közösségre és közösségi lénnyé vált egyének sokaságára van szükség. A
közösségekhez pedig elsősorban a primer közösségekre – a családhoz,
etnikumhoz, nemzethez, valláshoz, lakóhelyhez és szülőföldhöz kapcsolódó
szerves közösségek sokaságára - van szükség. Egy ilyen közösséghez való
tartozás teszi lehetővé saját egyéni korlátaink leküzdését, magasabbrendű,
szociális érzelmek és elvek követését, a másokkal szolidáris, közösségi lényünk
mozgósítását. Vagyis azt, hogy önmagunk fölé emelkedhessünk saját belső
erőink aktivizálásával és embertársaink segítségével.

Minden egyes magyarnak be kell kapcsolódnia a nemzetépítésbe!

A nemzetépítés teszi lehetővé, hogy az önző, elszigetelődött és tehetetlen egyén

cselekvőképessé és önzetlen közösségi lénnyé váljon, amely képes nemzetét,
hazáját, saját etnikai és kulturális közösségét szolgálni. Az ilyen magyar már
nem egyszerűen ország-lakos, állampolgár, hanem hazafi. Attól, hogy valaki
valamilyen országban él, attól még az az ország, az az állam nem lesz a
szülőföldje és hazája. Tartózkodási helyének a népe nem lesz az ő népe, és ő
nem lesz az ott élő nemzet közösségének a tagja még akkor sem, ha megtanulja
a nyelvet, mert mindez nem elég. Az állampolgárság csak azt tanúsítja, hogy az
illető személy melyik országban él, milyen nyelvi és jogi környezetben. Ahhoz,
hogy hazafiak legyünk, ahhoz magyar lelkület kell, magyarul kell érezni és
gondolkodni. Ezért igaz az az állítás, hogy akinek nem fáj a magyar nemzet
történelmének eddigi legnagyobb tragédiája Trianon, az érzelmileg, lelkileg
még nem, vagy már nem magyar.

A szervezett magánhatalom keresztényellenes. A globális magánhatalom -

eltérően a kereszténységnek a természeti törvényekkel összhangban lévő
értékeitől - természetellenes, nihilista, a társadalmat bomlasztó, az egyes egyént
pedig mélyen a szintje alá süllyesztő célokat követ világuralma megtartása
10
érdekében. A nihilista magánhatalom nem ismer el semmilyen szabályt és
törvényt. Cinikusan a cselekvés hiábavalóságát és az élet értelmetlenségét
hirdeti mindenkinek, kivéve magának. Káoszt és anarchiát akar, mert az államok
feletti kozmopolita pénzhatalmi elit szabadkőműves világrendjének ez a káosz
és anarchia az egyik előfeltétele. Ismét emlékeztetünk jelszavukra: ’káoszból
születik a rend’. Természetesen az ő rendjük.

A szervezett magánhatalom elsősorban azért nemzetellenes, mert a szuverén

nemzetállam még képes a pénzhatalmi világelit globális, kozmopolita,
internacionalista önzésének és egyeduralmának ellenállni és a halál
kultúrájával szemben a túlélést, az élet fennmaradását biztosítani az emberi
közösségek számára.

A szervezett magánhatalom fehérfaj-ellenes, azaz Európa-ellenes, mert az

emberiség egészéből ez az emberfaj volt képes eddig is sikeresen szembeszállni
vele és megakadályozni világuralmának a véglegesítését. A pénzhatalmi
világelit a fehérfajt és azt az Európát, ami eddig létezett, már halálra ítélte.
Ezért ma nincs fontosabb Európában, mint az, hogy a földrész őshonos fehérfajú
népei haladéktalanul megszervezzék közös önvédelmüket. A földrészünkön élő
népek akaratát semmibevevő, azt soha meg nem kérdező, Európai Unió, nyíltan
a világelit által működtetett ’Deep State’ részévé vált és az európai népek
ellenségeinek az oldalán áll.

Az atomizálódott, önzésre kényszerített egyéneknek nem szabad a többi

embertől mesterségesen elválasztó multikulturális mozaikközösséghez
csatlakozni. Az ilyen mozaikközösségek partikuláris értékeket és érdekeket
képviselnek. A kozmopolita liberalizmus szeparatizmusával és erőszakos
multikulturalizmusával megosztja és állandó belső konfliktusra kényszeríti a
társadalmat. Szükség van a természetes sokszínűség és sokféleség egyesítésére,
erre azonban csak egy életerős nemzetállam képes, amelynek a népessége
tartósan gyarapodik. A kozmopolitizmus által mesterségesen előidézett
11
törésvonalak akadályozzák a magyar nép sorsközösségén alapuló
nemzetépítést. Ezért a szervezett magánhatalom nemzetellenessége olyan
liberális zsákutca, amiből végleg ki kell kerülnünk.

A XXI. század magyarjának az élet továbbadására és kulturális-faji nemzeti

identitásának a megőrzésére kell törekednie, és ezért az erre egyedül alkalmas
nemzetállamhoz kell tartoznia. A természet törvényei is a nemzetépítést
diktálják, ha a magyar nép túl akarja élni ezt az évszázadot.

A populizmus és a pluralizmus viszonya a demokratikus nemzetállamhoz

A magyar politológusok, társadalomkutatók egyes képviselői szerint

Magyarországon a pártdemokráciát a populista demokrácia váltotta fel. Itt a
populizmus nem a lakosság egészének, köztük a rendszerváltás veszteseinek, az
alulmaradottakból álló többségnek az érdekvédelmét jelenti, hanem a politikai
vezetők és az állampolgárok, vagy szavazópolgárok közti közvetítést.
Magyarországon - egyes politológusok szerint - a liberális-plurális demokrácia
átalakult populista vezérdemokráciává. Ők liberális alkotmányosságon a jog
uralmát, a hatalmi ágak elválasztását, a fékek és ellensúlyok rendszerét, a
plurális képviseleti demokráciát értik.

Azt is állítják, hogy a rendszerváltás hibái miatt a magyar demokrácia illiberális

populista vezérdemokráciává alakult át.

A liberalizmus, mint szakkifejezés, a mai használatban azonban nem

szabadelvűséget jelent, hanem a szervezett magánhatalomnak a
nemzetállamot, vagyis a közhatalmat bomlasztó ideológiáját, valamint
végrehajtásának gyakorlati módszereit. Ez a liberalizmus tartalmilag már nem a
minden egyes egyént megillető emberi jogokat és politikai szabadságjogokat
jelenti, hanem a szervezett magánhatalomnak azt a szélsőséges cselekvési
lehetőségét, hogy korlátlanul visszaélhet mindenki másnak a szabadságával,
beleértve a nemzetállamnak a szabadságát is. A liberalizmus ilyen

12
értelmezésben nem lehet demokratikus, mert a szabadsággal való visszaélés
szabadsága az integrált hatalmi elit számára. Kimondhatjuk, hogy a
magántulajdon szélsőséges elosztásán alapuló ’neoliberális demokrácia’
önellentmondás. A lényegénél fogva önző szervezett magánhatalom,
amelynek a neoliberalizmus az ideológiája és hatalomgyakorlási módszere nem
lehet demokratikus. Csak a neoliberalizmust tagadó, és az oligarchák gátlástalan
önzésétől mentes közhatalom lehet demokratikus. Ilyen értelmezésben a
közhatalmat ma a demokratikus, azaz illiberális nemzetállam jelenti.

A pénzhatalmi világelit neoliberalizmusa valójában a klasszikus liberalizmus

által képviselt elveknek a tagadását jelenti. A liberális ideológusok még ma is
azt hirdetik, hogy az általuk alkotmányos liberalizmusnak definiált eszmék és
intézmények az államot irányító szuverén személy (király, elnök,
miniszterelnök), vagy pedig a szuverén nép hatalmának a korlátozását jelentik.
Azt állítják, hogy az általuk alkotmányosnak nevezett liberalizmus – azaz a
nemzetállam gyöngítése és bomlasztása – valójában a szuverén hatalom abszolút
hatalommá való növekedését akadályozza. Az oligarchák szervezett
magánhatalmának természetesen szabad abszolúttá növekednie. Ez csak a
közérdeket képviselő közhatalomnak tilos.

Az elmúlt években megtapasztalhattuk, hogy egy erősen centralizált állam – a

centrális erőtér - sem számolja fel a demokráciát. Elvileg egy abszolút
hatalmat gyakorló autokrata rendszer is lehet szabadelvű és a demokráciák is
lehetnek liberalizmus nélküliek, vagy il-liberálisok. Ez aszerint dönthető el,
hogy milyen a szuverén hatalomgyakorló és a hatalmát korlátozó alkotmányos
liberalizmus közti viszony.

A többségi uralom is számos problémát vet fel. Sokféle többség létezik.

Számbeli többség, vagyonbeli többség, vagy a befolyás-többség, amikor csak
néhány személy hozza meg a döntéseket.

13
A XXI. században Magyarországon a liberalizmus a rejtőzködő szervezett
magánhatalmat jelenti, amely jelen van az országban kozmopolita,
komprádor és kollaboráns képviselői útján. Ők azok, akik a legkülönfélébb
technikákkal korlátozzák a demokratikus közhatalmat. A neo-liberalizmus
dominanciája a pénzuralmi elit döntő befolyását jelenti a közhatalom felett.

Ezek a liberálisok azt mondják, hogy populista rendszer az, amelyben a

demokrácia közvetlen választáson - népszavazáson - alapuló
vezérdemokráciává, egyfajta vezérállammá alakult át. Eszerint az il-liberális
demokrácia úgy is értelmezhető, hogy az a vezér korlátlan hatalmával azonos. A
korlátokat nem a demokrácia, hanem a liberális alkotmányosság szabja meg.
Ha pedig nincs ilyen liberális alkotmányosság, akkor előbb-utóbb az utolsó
akadályozó tényező - a demokratikus választáson nyert mandátum - időbeli
korlátja is megszűnik. A vezérnek azonban elméletileg lehetősége van arra, hogy
a választási korlátokat hatalmi érdeke szerint lebontsa, kitolja, vagy kikerülje.

A migráns-invázió

A fehér faj megsemmisítése – a pénzhatalmi világelit stratégiai célja

Az Európára kényszerített és megtervezett migráns-invázió, amelyet egyelőre

nagyrészt erőszakmentes, pontosabban fegyver-mentes technikával hajtottak
végre, jól illusztrálja, hogy a szervezett magánhatalom miként tudja
érvényesíteni kozmopolita-liberális érdekeit. A pénzhatalmi világelitnek az az
érdeke, hogy az iszlám terjeszkedése segítségével - a már kevertfajúvá tett
közel-keleti és afrikai népek tömeges bevándoroltatásával - faji identitás nélküli,
vagy meggyengült és bizonytalan azonosságtudatú népek éljenek mind
Európában, mind Észak-Amerikában. Az iszlám terjeszkedő világrendjének,
valamint a pénzhatalmi világelit globális impériumának, tehát mindkettőnek az
útjában állnak a nemzetállamok. Ezért a fenti két világerő összefogott a

14
harmadik világerő, az egyenrangú nemzetállamok kialakulóban lévő
világrendjének a közös erővel történő elpusztítása érdekében.

Az egyes embernek, köztük a magyaroknak, kötelességük a mai bonyolult

világban is legalább annyira tájékozottnak lenni, hogy felismerjék legalapvetőbb
egyéni és közösségi érdekeiket. Csak tájékozott emberek képesek helyes
politikai diagnózis megállapítására, továbbá a szükséges és lehetséges terápia, a
célravezető cselekvés kialakítására. A magát magyarnak tartó egyén felelőssége
részt venni a magyar nemzet építésében, erősítésében és együttműködni az
európai fehér faj közös védelmében.

A csonka hazában élő magyar-magyarok ne csak állampolgárok legyenek,

hanem patrióták is. Magyarország ne csak a lakóhelye legyen, hanem
szülőföldje és hazája is minden magyar hazafinak, aki komolyan veszi a
szózatot, hogy ez az egyetlen hely a világon, ahol szabad emberként élnie és
halnia kell. A hibridek és mutációk nehezítik a nemzetépítést, mert
ragaszkodnak a saját elkülönülésükhöz, saját másságuk megőrzéséhez és így
saját kettős-mércéjükhöz. Ez az oka annak, hogy tagjai ösztönösen
kozmopoliták, liberálisok és internacionalisták, akik veszélynek tartják és
ellenzik a magyar nemzet újjászületését, megmaradását. Az a közösség, amely
államot épít az államban, hogy minél hatékonyabban elkülönüljön a magyar
nemzettől és megőrizze saját genetikai, etnikai, kulturális identitását, az nyíltan
globalista és poszt-nacionalista. Ezért makacsul ellenzi a magyar nemzetépítést,
amely egyedül képes biztosítani a magyar nép túlélését és a magyar nemzet
megmaradását.

A nemzetállam a valódi demokrácia nélkülözhetetlen előfeltétele. Aki a

nemzetállamot bomlasztja, az az érdemi demokrácia működését is
akadályozza.

15
A pénzhatalmi világelit és a brüsszeli bürokrácia által megtervezett
migránsinvázió Magyarország számára egy második Trianont jelent. Az
elszakított országrészeken gyorsított ütemben fogy a magyarság és ennek egyik
fő oka az erőszakos asszimiláció. Ezért a maradék Magyarországon nem
engedhető meg a további tömeges betelepítés és a maradék magyarság tovább-
bomlasztása, hígítása. A magyar nemzet túlélését a tömeges betelepítés nemcsak
akadályozza, hanem ha ez megtörténik, akkor az a szó legszorosabb értelmében
vett nemzethalált jelenti.
A többi kelet-európai ország esetében talán nem ennyire élet és halál kérdése a
kényszerbetelepítésnek való ellenállás, de ők mégis kemény nemet mondtak a
kozmo-liberális, öntelt és arrogáns brüsszeli bürokratáknak. 2015-ben a liberális
pénzuralmi világrend és az iszlám világrend máig is tartó együttes támadást
indított a nemzetállamok most kibontakozó világrendje ellen. Hangsúlyozzuk:
Közös céljuk a nemzetállamok Európájának és a fehér fajnak a megsemmisítése.
Minden eszközzel, ha kell erővel is, szembe kell szállni ezzel az agresszióval,
amely a halál-kultúrájának a frontális támadása az élet ellen. Magyarként,
európaiként és keresztényként csak az ellenállást választhatjuk.

Ez az élet parancsa. Az élet minden, a halál semmi. Magyarként csak az életet, a

magyarság túlélését választhatjuk, ha azt akarjuk, hogy nagy családunk, a
magyar nemzet, a halál előrenyomulásának ebben a sötét korszakában is
oltalmazni tudjon bennünket.

A migráns-invázió a keresztény és fehérfajú Európa Trianonja

A szervezett magánhatalom ideológiája, a liberalizmus nem ismeri el a Golden

Rule-t, az univerzális erkölcs Aranyszabályát. A nagy ókori görög filozófus
Platón így fogalmazta meg ezt az örök erkölcsi szabályt: „Úgy kell
cselekednem másokkal, ahogyan szeretném, hogy velem is cselekedjenek”. A

16
Biblia ótestamentumában (Mózes harmadik könyve, a Levitikus 19. fejezet, 18.
vers) a judaizmus is előírta követőinek: „Bosszúálló ne légy és haragot ne tarts a
te néped fiai ellen, hanem szeresd felebarátodat, mint magadat”.
A Biblia újtestamentumában (Máté evangéliuma 7. fejezet, 12. vers) ez így van
megfogalmazva immáron nem egyetlen népre, de a világ valamennyi emberére
vonatkozóan: „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek,
mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és ezt tanítják a
próféták”.

A világvallások közül az indiai Brahmanizmus is felsorolja a kötelezettségek

között: „Semmi olyat ne tégy másoknak, amely neked fájdalmat okozna, ha
veled tennék”. (Mahábhárata 5: 1517) A hinduizmus reformációjának tekinthető
Buddhizmus is ezt hirdeti.
A kínai Konfúcionizmus tanításainak az alapgyűjteményében, az Analektában
(15:23) is benne van az Aranyszabály: „Ne tedd másokkal azt, amit nem akarod,
hogy veled tegyenek”.
A liberális progresszió szekuláris humanizmusa is (amely ateista-liberális
valláspótléknak is felfogható) felvállalta ezt az erkölcsi parancsot: „Ne tégy
olyan dolgokat, amiket nem akarsz, hogy veled tegyenek”. A British Humanist
Association hirdeti, hogy létezik világi erkölcs is, amennyiben elismerjük,
hogy minden ember egyenlő és a természet törvényeinél fogva
elidegeníthetetlen emberi jogok és politikai szabadságjogok illetik meg, és
amely jogokat csak az ő hozzájárulásával lehet szabályozni. Az Aranyszabály
működhet tehát egy szekuláris társadalomban is, ha annak tagjai egyenlő
érdekérvényesítő erővel rendelkeznek és kölcsönösen meg tudják akadályozni,
hogy az erősebb fél visszaéljen fölényével és gátlástalanul érvényesíthesse önző
magánérdekét a másik rovására. Ha az egyenlőség viszonyai érvényesülnek,
akkor az egyik ember önzése korlátozza a másikét és az egyenlő erők
egybefeszülése révén megszületik a kikényszerített önzetlenség. Két egyenlő

17
erejű, de ellentétes irányú önzés vektorális összetevődésének az eredője tehát
az önzetlenség, vagyis a tisztességes és becsületes emberi magatartás.
Tudomásul kell venni, hogy mindenkinek ott érnek véget a jogai, ahol a másik
ember jogai kezdődnek.

Az emberiségnek ki kell kényszerítenie az Aranyszabály betartását

A szervezett magánhatalom tagadja az aranyszabályt és pénzügyi, gazdasági és

fegyveres túlerejét önző magánérdeke gátlástalan érvényesítésére használja. A
szervezett közhatalom, a nemzetállam, azonban még az érdemi demokrácia
szabályai szerint működik. A közhatalom még kényszeríthető arra, hogy a
többség akaratához, szükségleteihez, érdekeihez és értékeihez igazodjon, azaz
betartsa az Aranyszabályt. Az államok feletti szervezett magánhatalom, amely
Nyugaton - az euro-atlanti birodalomban - ma a főhatalmat gyakorolja, erre nem
kényszeríthető.

A világuralmat megszerzett pénzhatalmi világelit tehát három olyan ideológiára

is támaszkodik, amelyek közül egyik sem ismeri el az emberek egyenlőségét. Ez
a három versengő ideológia a judaizmus, az iszlám és a progressziónak
nevezett ateista-liberális valláspótlék: a szekularizált liberalizmus,
pontosabban neoliberalizmus. Velük szemben áll többek között a keresztény
vallás és a keresztény kultúrkör értékrendje, amelynek alapja az aranyszabály,
vagyis az, hogy minden ember egyenlő. A keresztény hit szerint Isten egyedül
az embert teremtette a saját képmásásra és ruházta fel az alkotó értelem isteni
szikrájával.

Ebben a szellemben fogalmazták meg az Egyesült Államok alapító atyái is az

1776-ban közzétett Függetlenségi Nyilatkozatuk híres mondatát:

18
„Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember
egyenlőnek teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal
ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog
az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre”.

Mivel lehet bizonyítani, hogy a megjelölt három eszmerendszer tagadja az

emberek egyenlőségét? Erre az a bizonyíték, hogy mindhárom kettéosztja az
emberiséget: a judaizmus kiválasztottakra és mindenki másra, akik közül a
kiválasztottakat illetik meg az előjogok; az iszlám igazhívő muszlimokra és
hitetlenekre (pogányokra és kafírokra) osztja fel az embereket. Ezek közül az
igazhívőket illeti meg az egész világ, mivel a világot Allah teremtette,
elsősorban az őt hűségesen követő muszlimok számára. Mindenki mást át kell
téríteni az igaz hitre. Ha azonban nem akar muszlim lenni, akkor el kell
fogadnia, hogy másodrendű ember, azaz dimmi, akinek adót kell fizetnie a
muszlimoknak és el kell őket tartani. Ha egyiket sem vállalják, akkor pedig a
hitetlen és pogány kafírokat a dzsihádra vonatkozó előírások szerint le kell
győzni. Ebben a szentháborúban meg is lehet ölni őket. Az a muszlim, aki az
iszlám terjesztéséért vívott a szentháborúban hal meg, az mártírnak tekintendő
és üdvözül.

A liberalizmusnak XXI. századi modern változata – a neoliberalizmus – sem

ismeri el minden ember egyenlőségét. A pénzhatalmi világelit uralma alatt élő
Nyugat szupergazdag vagyonosokra és függőhelyzetű vagyontalanokra osztja
fel a világot. A szupergazdag bankárdinasztiák, a megabankok és a
transznacionális korporációk tulajdonosai, gátlástalanul érvényesíthetik önző
magánérdekeiket. A minden embert egyformán megillető emberi jogokat és
politikai szabadságjogokat hirdető klasszikus liberalizmust nyíltan megtagadták
és rákényszerítették a Nyugatra a neoliberalizmust, amely a mások
szabadságával való korlátlan visszaélést jelenti egy szűk szupergazdag réteg

19
számára. A szervezett magánhatalom nem más, mint az önző magánérdek
gátlástalan érvényesítése. Ez jelzi, hogy a keresztény értékrendet megtagadó
szekularizált Nyugat civilizációja milyen történelmi mélypontra süllyedt. Az
Aranyszabály helyett az erőszakot és az önzést tette főszabállyá. Lényegében
nihilista, amely semmilyen kötelező normát, szabályt és törvényt nem ismer el
magára nézve. Már utaltunk rá, hogy mindenki másnak a lét értelmetlenségét és
a cselekvés hiábavalóságát hirdeti.

A Nyugat hanyatlásának a bizonyítéka, hogy századunkban a liberalizmus

degenerálódott változata - a neoliberalizmus - lett a pénzhatalmi világelit
meghatározó politikai, gazdasági és katonai ideológiájává. Ennek a dekadens
ideológiának a fő hirdetője Leo Strauss (1899-1973) volt, aki Németországban
született és a Hamburgi Egyetemen szerzett diplomát. 1937-ben az Egyesült
Államokba emigrált és hamarosan a legtekintélyesebb amerikai zsidó
társadalomtudósok egyike lett. Ő tanította a Chicago-i Egyetemen a politikai
filozófiát és ő vált a liberalizmus, valamint a neokonzervatizmus elsőszámú
szaktekintélyévé. Leo Strauss tanításai ma is népszerűek a neokonzervatívok
körében. Őt tekintik Machiavelli XX. századi reinkarnációjának. Nyíltan
hirdette egyetemi tanárként is, hogy megtévesztéssel és csalással lehet és kell
uralkodni. Azt tanította, hogy minden ideológiának és filozófiának két
irányzata van: egy szelíd és álságos változat a tömegek megtévesztésére és egy
másik kegyetlen valódi változat az uralkodó elit számára.

A neoliberalizmus olyan politikai filozófia, amely korlátozni akarja a

közhatalmat képviselő állam - a nemzetállam - szerepét a gazdasági életben,
kombinálva a piaci versenyt a világ valamennyi államában a liberális
kereskedelmi politikával. A neoliberális szervezett magánhatalom -
kényszerűségből - minimálisan támogatja a nemzetállamot is szociális és jólléti
feladatai ellátásában. Erőteljesen ellenzi viszont az állami monopóliumokat és a

20
termelőgazdaság, valamint az erőforrások állami tulajdonát. A politikai hatalom
gyakorlását is úgy képzeli el, mint a piacok irányítását. A neoliberális
magánhatalomra a folyamatos liberalizáció, dereguláció és privatizáció a
jellemző regionálisan és globálisan is..

A neoliberalizmussal rokon neokonzervatizmus viszont olyan politikai

ideológia, amely szorosan az Egyesült Államokhoz kötődik. Ez az agresszív
ideológia Amerika érdekeit kész világszinten akár a nyers katonai erőszak
alkalmazásával is érvényesíteni. Olyan amerikai politikai filozófia, amely
kivételezettnek és nélkülözhetetlennek tekinti Amerika világbirodalmi
szerepét. Ahol a neokonzervatív világelit és politikai képviselői, a ’Beltway-
szakértői’ ellenállásba ütköznek, ott pénzügyi, gazdasági eszközökkel, s ha ez
nem elég, akkor kormánybuktatással, színes–bársonyos-forradalmak
megszervezésével, és ha ez sem elég, akkor polgárháborúk és háborúk
kirobbantásával szereznek érvényt akaratuknak. A pénzhatalmi világelit
nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva építi világbirodalmát. Úgy képzeli el,
hogy Amerika egy szuper-nemzetállam, amelynek folyamatosan meg kell
akadályoznia, hogy olyan versenytársai legyenek, akik ellenállhatnak globális
hegemóniájának. Az amerikai neokonzervatizmus szerves részét alkotja Izrael
feltétel nélküli támogatása is, és az a törekvés, hogy a Közel-Keleten Izrael
megőrizhesse nukleáris monopóliumát és regionális nagyhatalmi státuszát. Ilyen
értelmezésben Izrael feltétlen támogatása is a neokonzervatizmus szerves
alkotórésze.

A neokonzervatív politika szorosan kapcsolódik a politikai spektrum jobb

oldalához. A neoliberalizmus viszont az európai és a latin-amerikai
szociáldemokratáktól a jobboldali középpártokig meghatározó ideológiának
számít. A neoliberalizmust gyakran azonosítják a Washington-i

21
Konszenzussal, amely egy mindent felölelő megalapozás volt a liberális
kormányzás elveiről 1989 novemberében.

A neoliberalizmus és a neokonzervatizmus között az a meghatározó hasonlóság,

hogy a társadalomtudósok mindkettőt a technófasizmus megjelenési
formájának tartják. Ez alatt azt értik, hogy az óriás korporációk, a megabankok,
valamint az állami-és fegyveres hatalom egy szűk létszámú politikai vezetőréteg
irányítása alatt fuzionált és ez lehetővé tette a pénzhatalmi világelit számára a
főhatalom átfogó gyakorlását. A neoliberalizmus és a neokonzervatizmus
egymásra találása azt jelenti, hogy a baloldal és a jobboldal teljes fordulatot
hajtott végre és szövetségre lépett egymással a pénzhatalmi világelit uralmának
a szervilis kiszolgálására.

Mi volt a közös a Bush- és az Obama-kormányzat politikájában?

A két elnök kormányzatára – noha az egyik republikánus, a másik demokrata

párti volt - az volt a jellemző, hogy mindkét adminisztráció politikáját Leo
Strauss tanítványai irányították mesterüknek a nézetei szerint. A Washington-i
politikai elit - a Beltway - tagjai körében már az 1980-as évektől kezdve a
neoliberális és a neokonzervatív politikusok játszottak meghatározó szerepet.
Ezért szükséges áttekinteni azokat az elméleteket és elveket, amelyek szerint
meghozták döntéseiket.

Tanáruk, Leo Strauss nyomán legfőbb elvük az volt, hogy csak egyetlen
kötelezően követendő természetjogi elv van: az erősebbeknek joguk van
uralkodni a gyengébbeken.

Másodikként, arra hivatkoztak, hogy az ember belső lényegénél fogva bűnös,

gonosz, erkölcstelen és rosszindulatú, ezért hatalmi eszközökkel kell irányítani.

22
Ilyen kormányzatot azonban csak akkor lehet létrehozni, amikor egyesíteni lehet
az embereket. Egyesíteni viszont csak más népek és országok ellen lehet őket.
Mindig szükség van egy félelmetes mumusra. Ha van közös ellenség, akitől
lehet félni, akkor kellően adagolt félelemkeltéssel egyesíteni lehet őket mind a
közös védelemre, mind a közös támadásra.

Harmadikként, arra hivatkoztak, hogy az embernek belső természeténél fogva

agresszív természete van és ezt csak egy hatalmas nacionalista állam képes
korlátozni.

Leo Strauss negyedik elmélete szerint a társadalomnak három osztálya van,

amelyből csak a bölcs és tanult elit képes a hatalom gyakorlására. A nyers és
valódi igazságot elfogadó bölcsek nem fogadják el Istent és elutasítják
kényszerítő erejű erkölcsi parancsolatait.

Az Ötödik elv különösen fontos a pénzhatalmi világelit neokonzervatív

politikusai számára. Eszerint a bölcs elitnek titkos módon, megtévesztéssel kell
a hatalmat gyakorolnia. Nagyméretű külső fenyegetéssel lehet leginkább
engedelmességre kényszeríteni a képzetlen és tudatlan, illetve nem eléggé bölcs
tömegeket.

Hatodikként, azt hangsúlyozták, hogyha az elitek jól választják ki céljaikat,

akkor azok igazolják majd eszközeiket is, amelyekhez hozzátartozik a
megtévesztés, a maximális titkolódzás, továbbá az erőszak gátlástalan
alkalmazása, valamint a nemzetközi jog szabályainak a semmibevétele.

A neokonzervatívok által irányított liberális politikai rendszer életeleme a

megtévesztés. A rendszer azt hirdeti önmagáról, hogy a polgárok, a lakosság, a
nép legfontosabb érdekei szolgálatában tevékenykedik. A hatalmi struktúra

23
valójában a megabankok és a transznacionális korporációk magánérdekeit
szolgálja. Ezt a neoliberális politikai rendszert a pénzhatalmi elit tulajdonában
lévő tömegtájékoztatás szolgaian támogatja. Ez a főáramlatú média eleve úgy
lett megtervezve, hogy a tömeges megtévesztés szolgálatában álljon a tényeken
alapuló információk terjesztése helyett. A tömegtájékoztatásnak a közérdek
szolgálatába való állításával nem működhetne a szervezett magánhatalom
megtévesztésen és dezinformáción alapuló rendszere. Ezért már az is változtatna
a helyzeten, ha a túlzott méretű titkosítás helyébe olyan működési rend lépne,
amely a nyilvánosság nyomása alá helyezné a dezinformáló, hazudozó
közszereplőket és a pénzért tudatosan félretájékoztató tömegtájékoztatást.

Hetedikként, meg kell említeni, hogy Leo Strauss szükségesnek tartotta a

háborús állapot folyamatos fenntartását. Mindig kell lennie külső
fenyegetésnek, akkor is, ha az csak mesterséges manipulációval biztosítható.
Csak az állandó háború tudja kikényszeríteni a modernizációt, amely
biztosíthatja az önfenntartást és a túlélést. Az állandósított háború nyomán
előálló káoszból és anarchiából a hatalmi elitek ki tudják alakítani a saját
céljaiknak leginkább megfelelő uralmi rendszert.

Nyolcadikként, arra oktatta Leo Strauss neokonzervatív tanítványait, hogy

Amerika példa nélkül álló gazdasági és katonai ereje lehetővé teszi számukra:
büntetlenül azt tehessék, amit akarnak. Egyoldalúan törekedhetnek céljaik
elérésére a nemzetközi jog megszegésével és a világközvélemény
semmibevevésével.

Kilencedikként, Leo Strauss arról győzte meg tanítványait, hogy utasítsák el az

erkölcsi szabályok minimális betartását is, ha az az érdekükben áll. Az erkölcsös

24
magatartást úgy kell egyetemessé tenni, hogy amit a pénzhatalmi világelit
jogosnak tart a maga számára, ugyanazt tekintse jogosnak mindenki más.

Tizedikként, érvényesíteni kell azt a szabályt, hogy az embereknek csak annyit

kell tudniuk a világról, amennyit a hatalmi elit szükségesnek tart és semmivel se
többet.

Tizenegyedikként, azt tanította Leo Strauss, hogy a nacionalizmusnak és a

vallásnak a kombinációja az az eszköz és módszer, amellyel a természetüknél
fogva kiegyensúlyozott és normális embereket fanatikus nacionalistákká lehet
átalakítani, akik az elit kívánságára képesek életüket és vérüket feláldozva
harcolni Istenért és a hazáért.

Tizenkettedikként, a neoliberális filozófus óva intette attól tanítványait, hogy a

tömegek számára lehetővé tegyék az igazság megismerését, mert ebben az
esetben vagy nihilisták lesznek, vagy pedig anarchizmusba süllyednek.

Tizenharmadikként, egyértelművé teszi, hogy a legkevésbé kívánatos a

szekuláris társadalom létrehozása, mert az a szélsőséges individualizmus és a
relativizmusba süllyedő liberalizmus társadalma lenne.

Tizennegyedikként, azt tanította, hogy az erkölcsi törvények rákényszerítése a

tömegekre csak a vallás segítségével lehetséges. A vallást azonban kizárólag a
tömegek számára kell életben tartani. A hatalmat gyakorló elit számára nem
kötelező a vallás, mert a vallás által hirdetett igazság csak kegyes csalás.

Tizenötödikként, Leo Strauss azt ültette tanítványai fejébe, hogy Amerika meg
fogja menteni a világot azzal, hogy a zsarnoki rendszerek helyébe uralomra
segíti a demokráciákat.

25
Leo Strauss leghűségesebb tanítványai és követői közül sokan magas pozíciókba
kerültek: Richard Perle, Douglas Faith, Robert Kagan, Paul Wolfowitz,
William és Irving Kristol, Steven Cambone, Lynne Cheney, Gary Schmitt,
továbbá a ’Beltway-elit’ számos más tagja.

A neokonzervatívok által elkészített egyik stratégiai programtervezetben, a

„Project For a New American Century, PNAC”,(Terv az Új Amerikai Évszázad
Számára) elnevezést viselő dokumentumban, amelyet Paul Wolfowitz védelmi
miniszterhelyettes készített 1992-ben az akkori védelmiminiszter Dick Cheney
számára, ez olvasható:
„Legfontosabb célunk megakadályozni egy új rivális felemelkedését, a korábbi
Szovjetunió területén vagy másutt, amely olyan fenyegetés lehet a világrendre,
amelyet korábban a Szovjetunió jelentett”.

A PNAC dokumentumában már benne van az, hogy a neokonzervatív politikai

elit irányítása alatt, hogyan kell a gazdasági, katonai és hírszerző szerveknek
együttműködniük az amerikai szupremácia kikényszerítésében. Benne van a
pénzhatalmi világelitnek az az igénye, hogy jogot formál a közép-ázsiai
országokban található nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz való
hozzáférésre. Név szerint is megjelöli azokat az országokat (Oroszország,
Németország, Japán, India és Kína), amelyek csak regionális hatalmak
maradhatnak. Nyíltan bejelenti, hogy az Egyesült Államok igényt tart a globális
hegemóniára, mert kivételezettnek és nélkülözhetetlennek tekinti magát.

Leo Strauss tanításai nyomán készült el 1982-ben az Oded Yinon terv, 1996-
ban a Clean Break for Securing the Realm program, 1999-ben a PNAC újabb
változata és 2000-ben a Rebuilding America Defences elnevezésű projekt.
Ezek közös stratégia célja többek között az volt, hogy az amerikai

26
neokonzervatív politikai elitnek kötelessége elősegíteni: ne létezzen a Közel-
Kelet térségében egy nagyobb méretű állam sem. Izrael csak akkor tudja
regionális nagyhatalmú státusát megtartani – többek között a pénzhatalmi
világelit helyőrségeként - ha a Közel-Kelet valamennyi nagyobb államát kisebb
államokra darabolják fel. A szíriai háború folytatódásának is az a valódi oka,
hogy Izrael ragaszkodik Szíria feldarabolásához.

A neokonzervatív politikai elit egyik vezetője Robert Kagan ( a 2014-es kijev-i

államcsínyt Washington részéről irányító Victoria Nuland külügyminiszter
helyettesnek a férje) így írt Leo Strauss tanításainak a gyakorlatba való
átültetéséről: „A nemzetközi jog betartása és az igazságosság csak a gyengéket
érintő feladat. Ez valójában a gyengéknek a stratégiája, amellyel megpróbálják
érvényesíteni érdekeiket a világban. A kettős mércét alkalmazó amerikai
hatalom nyújtja a legjobb eszközöket az emberi haladáshoz és talán az egyetlen
járható úthoz. Amerikának támogatni kell a fegyverzet ellenőrzését, de nem
önmagáért”.

Egy másik neves neokonzervatív Michael Ledeen, pedig így fogalmazott: „A

legnemesebb teljesítmények eléréséhez lehet, hogy a legnagyobb gonoszságokat
kell megtennie a vezetőnek.”

A keresztény vallás és az európai magaskultúra keresztényértékrendje, immáron

2000 éve törekszik arra, hogy korlátozza az erőseknek azt a törekvését, hogy
gátlástalanul érvényesíthessék önzésüket a gyengékkel szemben. Az európai
kultúrkörben ez volt a fehérfajú népek együttélésének és társadalmaik sikeres
működésének az egyik előfeltétele. Ebben a vonatkozásban a pénzuralmi
világrend, amely a pénz és a profit uralma alá helyezte a társadalmakat,
kártékony eszmerendszernek bizonyult. Ennek az egy-dimenziós világrendnek
az ideológiája a neoliberalizmus - a gátlástalan önzést és a mértéktelen

27
szerzésvágyat - erénynek tünteti fel és tagadja, hogy védelem illetné meg a
gyengébbeket az erősebbek mohó szerzésvágyával szemben.

A keresztény vallás és értékrend harmóniában van a természet törvényeivel és az

ember belső lényegével. Ezért is tartotta Hamvas Béla az összes világvallás
közül a kereszténységet az emberi élettel és a természet törvényeivel leginkább
összhangban állónak. Ezzel szemben a neoliberalizmus mindenek fölé helyezi
az individualizmust, az egoizmust, a hedonizmust, a felületes örömök
hajszolását, az önzést és a túlzottan önmagunkkal való törődést és a nárcizmust.
(A nárcizmus beképzeltség, hiúság, önhittség vagy egyszerűen az önzés
személyiségvonása).
Leo Strauss tanításaiból az is kiderül, hogy ő egyfajta szociáldarwinizmust
követett a társadalmi életben és a nemzetközi rendszerben, ahol csak az
erősebbnek van joga a túlélésre és ahol ma is érvényes a Tálio elve: „Szemet
szemért, fogat fogért”, a „homo homini lupus” elve, hogy Ember embernek
farkasa, továbbá a „bellum omnium contra omness” tényállítása, hogy mindenki
háborúja folyik mindenki ellen.

A neoliberalizmus kifejezetten elutasítja a keresztény értékrend alapvető

eszméit, azt, hogy van egy végső igazságszolgáltatás valamennyi bűnös ember
számára. Elutasítja azt is, hogy minden egyes embernek már ezen a világon
küzdenie kell az igazságosság érvényesítéséért még akkor is, ha a végső
megoldás ezen a földön nem lehetséges. A neokonzervatív pénzhatalmi világelit
jelenleg aránytalanul nagy erőfölényben van és folyamatosan visszaél hatalmi
túlsúlyával. Az a jelszó, hogy a gátlástalan szerzésvágy jó, a többi emberekkel
szembeni szélsőséges önzést és durva erőszakot fejezi ki.
A keresztény civilizáció alapszabálya a kritikus gondolkodás elveire épül.
Ezzel szemben a pénzhatalmi világelit által Európára rákényszerített iszlám az
igazságosságot elvető kettős-mércére és a tekintélyelvű gondolkodásra

28
támaszkodik. Nem lehet kompromisszumot kötni az Aranyszabály és az
egymással szövetségre lépett három ideológia - a judaizmus, az iszlám és a
neoliberalizmus - dualista etikájával, illetve cinikus etikátlanságával. A
tekintélyelvű és a kritikus gondolkodás nem egyeztethető össze egymással. Az
sem tűrhető, hogy az egyenlő-emberek alattvalóként a magukat felsőbbrendűnek
tekintő önhitt és arrogáns „egyenlőbbeknek”, egy privilegizált és amorális
kisebbségnek, az uralma alatt éljenek folyamatosan.
A pénzhatalmi világelit szolgálatában álló nemzetközi szabadkőművesség az
E.U. Bürokráciájával együtt fontos szerepet játszik a milliókat megmozgató
migránsinvázió gyakorlati végrehajtásában. Mindkét szervezet továbbra is
erőlteti az afrikai és a közel-keleti milliók minél előbbi betelepítését Európába.
A brüsszeli bürokrácia kezdettől fogva nem az európai népek érdekeit
képviselte, hanem az államok feletti szervezett magánhatalom engedelmes
végrehajtó intézményének bizonyult. Az évezredek óta Európában élő őshonos,
fehérfajú és keresztény kultúrájú népek ezért végveszélybe kerültek.

A szervezett magánhatalom által előkészített és támogatott migránsinvázió

leállítására össze kell fogniuk az európai nemzeteknek. Közös önvédelemre van
szükség. A közérdeket Európában egyedül képviselő nemzetállamoknak létre
kell hozniuk az őshonos fehérfajú népek nemzetközi szintű önvédelmi
szervezeteit. A globális pénzhatalom Kapinternjé-től (a Kapitalista
Internacionáléjától) és Kominternjé-től (a Kommunista Internacionáléjától)
gyökeresen eltérő új, fajialapú nemzetköziségre, a közösségek-közösségére
van szükség a pusztulásra ítélt fehérfaj hatékony önvédelme érdekében. Az
Európai Unió szabadkőműves és kozmopolita vezetőinek tanulmányozniuk
kellene ebben a vonatkozásban Izrael állam tapasztalatait, mert ez a nemzetállam
szigorúan szelektív bevándorlási politikájával hatékonyan védelmezi
népessége faji tisztaságát. A keresztény gyökereihez ragaszkodó Európa
azonban soha nem feledkezhet meg az Aranyszabályról. Ennyiben nem

29
tekintheti mintának Izrael példáját, amely azt az univerzális erkölcsi parancsot,
hogy - szeresd felebarátodat, mint önmagadat és csak azt tedd neki, amit elvársz
tőle, hogy veled tegyen, - csak a zsidókra korlátozva tartja be. Ez azt jelenti,
hogy az Aranyszabály alkalmazásánál is meg kell találnunk az arany középutat.
Úgy kell megvédeni magunkat a szervezett magánhatalom által ránk zúdított
erőszakos migránsinvázióval szemben, - amellyel az internacionalista
magánhatalom meg akarja semmisíteni nemzeti létünket, és a magyar népet
egyedül védelmező nemzetállamunkat, - hogy egyidejűleg betartsuk az
univerzális erkölcs feltétlen parancsait is.

Olyan Európai Unióra van szükség, amely elsősorban az európai népek

létérdekeit képviseli és az ő jólétüket szolgálja. Ehhez a szabadkőművesek által
ellenőrzött EU-s bürokráciát, élén az Unió Bizottságával, alá kell rendelni
Európa népeinek a közvetlen demokrácia módszereivel. A magánhatalmat
szervilisen kiszolgáló brüsszeli vezetést kényszeríteni kell arra, hogy tartson
népszavazást a több millió migráns befogadásáról. Brüsszel pedig Európa
népeinek és ne az államok feletti magánhatalomnak, valamint szabadkőműves
kiszolgálóinak engedelmeskedjen folyamatosan elárulva az őshonos európai
népeket.

A Nyugatot irányító neoliberális pénzhatalmi elit felgyorsította Észak Amerika

és Európa betelepítését közel-keleti, afrikai és ázsiai migránsokkal, akiknek a
többsége az iszlámot követő muszlim, s akik nyíltan követelik a sária jog
bevezetését mindenütt, ahol nagyobb létszámban megtelepednek. 2016.
augusztus 23-n előkerült egy 220 oldalas Soros-dokumentum, amely
előirányozza 2018-ig 10 millió migráns betelepítését az Egyesült Államokba. A
hatalmon levő neoliberális pénzügyi elit ezzel akarja bebiztosítani választási
győzelmét a két év múlva esedékes időszaki választásokon. A dokumentum

30
bemutatja, hogy ennek érdekében milyen stratégiát és taktikát kell követnie a
Soros György által alapított és finanszírozott Nyílt Társadalom
Alapítványnak. A új bevándorlók „színes közösségei” számára ezért a
legrövidebb időn belül biztosítani kell a teljes egyenjogúságot a politikai, a
gazdasági és a civil szférában. A választási regisztrálás korlátait pedig
maximálisan fel kell lazítani.

Ezt a tervet Európában is végrehajtják, mihelyt a kellő számú migránst

betelepítették. Így a pénzhatalmi világelit helyi komprádor és kollaboráns
csoportjai – amelyek már elveszítették hitelüket és korábbi támogatóikat –
nemzeti identitás nélküli, könnyen manipulálható új szavazók millióihoz
juthatnak az EU tagállamaiban, akiknek a segítségével megtarthatják, illetve
visszaszerezhetik a kormányhatalmat. Magyarországon is létre akarják hozni a
párhuzamos mini-társadalmakat, amelyeknek a tagjai már nem fognak arra
törekedni, hogy integrálódjanak a magyar nemzetbe. Ehelyett ragaszkodni
fognak saját kultúrájukhoz és kikényszerítik, hogy saját törvényeik szerint -
elkülönülve - élhessenek.

Brüsszelben nyilvánosságra került az a lista is, amely azoknak a neveit

tartalmazza, akik a neoliberális világelit megbízható szövetségeseinek
számítanak az Európai Parlamentben. A több száz nevet tartalmazó listában két
magyar politikus neve is megtalálható. Az egyik Niedermüller Péter, a DK, a
másik Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője. Az eddig ismertté vált adatok
szerint Soros György már 8 millió dollárt költött a migránsinváziót támogató
neoliberális szervezetek finanszírozására.

A neoliberális világelit már létrehozta Magyarországon is a saját

médiabirodalmát, amely monopolhelyzetét a fiatal nemzedékek liberális
agymosására használja. A tapasztalatlan fiatal nemzedékeket arra készítik fel,
hogy fogadják el a neoliberális társadalmi kontrolt, a neoliberális totalitarizmust,

31
vagyis azt a diktatórikus rendszert, amelyet a pénzuralmi világelit az egész
emberiségre rá akar kényszeríteni.

Soros György már 2015 januárjában figyelmeztette Európát: vegye végre

tudomásul, hogy háború van. Ő persze arra célzott, hogy az Európai Unió
tagállamai Oroszországgal állnak háborúban. Valójában a világ-hegemóniát
megszerzett kozmopolita világelit folytat háborút az európai fehérfajú népek és
nemzetállamaik ellen. Ezt a háborút csak az erős nemzetek élhetik túl,
amelyekre nemzetállamaik támaszkodhatnak. Ezért ma nagyobb szükség van a
nemzetépítésre, a magyar nemzet megerősítésére, mint történelmünk során
bármikor. Akik a magyar nép megmaradását akarják, a magyar nemzet túlélését
a nemzet halállal szemben, azoknak 2016. október 2.-án a leghatározottabban
nemet kell mondaniuk arra a kérdésre:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is

előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező
betelepítését?”

A magyar nép sorsát hosszútávon meghatározó TÖRTÉNELMI NEM

kimondását hazánkban csak a magyar nép alapvető érdekeit megtagadó és a
globális szervezett magánhatalom szervilis kiszolgálóivá vált balliberális
érdekcsoportok ellenzik. Minden magyar hazafinak méltó választ kell adnia a
kvótanépszavazás sikerre vitelével a pénzhatalmi világelit kollaboránsainak.

A keresztény értékrend védelmében fel kell venni az ellenállást az iszlám és a

liberális kozmopolitizmus támadásával szemben. Tudatosítani kell
embertársainkban, hogy egyedül a kereszténység az, amely minden embert
egyenlőnek tekint, és komolyan veszi a Jézus által egyetemes erkölcsi
követelménnyé tett Aranyszabály betartását. Az iszlám és a kozmopolita
liberalizmus erőszakos támadására nem lehet végnélküli engedékenységgel és
meghunyászkodással válaszolni. „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”

32
elv eltúlzásával valójában öngyilkosságot követünk el. Ez ellenkezik Isten, a
természet és a józanész törvényeivel.

A kereszténység is az elé a dilemma elé került, amivel az anarchizmus sem

tudott megbirkózni Ez utóbbi az állami erőszakot erőszakkal akarta
megszüntetni, azaz lecserélni az egyik erőszakot egy másikra. A keresztény
Európának arra kell választ találnia, hogy miként lehet ellenállni az iszlám és a
liberális világhatalmi elit együttes erőszakának a szeretet egyetemes parancsát
követve, erőszak-mentesen? Hogyan lehet szeretettel elérni, hogy elismerje az
iszlám, hogy erőszakkal sincs joga arra kényszeríteni a keresztény kultúrkörhöz
tartozó embereket, hogy mindenben az ő törvényeiknek engedelmeskedjenek a
saját hazájukban is. Ha nem tetszik nekik a keresztény kultúra és jogrend,
térjenek vissza oda, ahonnan Európába jöttek. Erőszakkal, hívatlanul jöttek.
Erőszakkal itt akarnak élni úgy, hogy a befogadóknak el kell tartani őket.
Túlnyomó részük tanulatlan, képzetlen és a fejlett technológiájú ipar számára
munkaerőnek alkalmatlanok. A migráns Európában marad, nem tanul, nem
dolgozik, nem akar integrálódni, nem tiszteli az európai jogot, mert az az
embertől és nem Allahtól való. Mihelyt elég erős, elkezdi követelni az európai
kultúrától teljesen idegen sária jog, egy primitív, középkori jogrendszer
bevezetést először saját közösségei, majd mindenki számára.

Az államok feletti magánhatalom és a szolgálatában álló nemzetközi

szabadkőműves hálózat a munkaerőhiánnyal riogat. Az automatizálás, az
informatika és a robotika egyre kevesebb, ugyanakkor egyre magasabban
képzett munkaerőt igényel majd. A több-nejűséget gyakorló, felső
tanulmányokat nem végző fiatal muszlimok nyolc-kilencszeres ütemben
szaporodnak. Utódaik azonban fél-analfabéták, igen alacsony képzettségűek. A
társadalmi munkabeosztásba nem lehet bekapcsolni őket. Mire a befogadó
ország fiatalja befejezi egyre hosszabb időt igénylő tanulmányit, addigra a
képzetlen muszlim férfinak több feleségétől már 7-8 gyermeke van, akit majd el

33
kell tartani a társadalomnak. Az iszlám leghatékonyabb fegyvere az európai
fehér faj legyőzésére ez a sokszoros túlszaporulat. Ha a szakképzettséget nem
szerző, az utódait csak biológiailag előállító muszlimokat eltartják az évekig
tanuló és munkát végző európaiak, akkor nem lesz változás a népszaporulat
aránytalanságában. Mihelyt egy muszlim szülőnek az is kötelessége, hogy
utódaiból a társadalom számára munkavégzésre alkalmas, kellően képzett
munkaerőt neveljen, és annak terheit európai társához hasonlóan ő viselje, akkor
a muszlim népszaporulat is lelassulna.

34