Sea…

Gyógyító
Download now Zónák 
Talp-És
Tenyérmasszázs -…
Dr. Palágyi Jolanda
Show full title

Uploaded by Richárd Pápai

 100% (1) · 2K views · 56 pages

Document Information 

Original Title
Download
Gyógyító
Jolanda
now
zónák Talp-és tenyérmasszázs - Dr. Palágyi

Copyright
 

© Attribution Non-Commercial (BY-NC)

Available Formats
PDF, TXT or read online from Scribd

Share this document

Harmadik kiadás

Facebook Twitter

Email

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate? Report this Document

Advertisement

© Dr. Palágyi Jolanda, 1988

Tartalom
ETO: 615.821.2:611.98
ISSN: 0238 6879 ISBN:
963 7931 11 2

 Aktív pontok, aktí v zónák a testen 7

 A láb és a kéz aktív zónái 77
Mit köszönhetek a reflexzóna-terápiának? 14
 A gyógyító hatás mechanizmusa 76
 A reflexzónák elhelyezkedése 19
Tüneti zónák, oksági zónák 37
Érzékeny, abnormális zónák 33
Milyen tényezők befolyásolják a terápia hatásosságát?
Mikor ajánlott a gyógymód alkalmazása? 39
Mikor nem ajánlott a terápia alkalmazása? 42 
 Az életkor és a reflexzóna-terápia 43
Megjelent a Mezőgazdasági Kiadó és a Planétás Kft. közös kiadásában
Felelős kiadó: Dr. Gallyas Csaba  A láb és a kéz vizs gálata 44
TÉKA Nyomdaüzeme - 90/102  A reflexzónák kezelése 46
Felelős vezető: Kobl Antal  A terápia hatására jelentkez ő kísér ő tünetek 57
Felelős szerkesztő: Wenszky Ágnes Esetismertetések 53
Tipográfus: Ballá Judit
Útmutató a kezeléshez 77
 A fedél Veres László grafikájának felhasználásával készült
 Ajánlott irodalom 85
Nyomásra engedélyezve: 1991. február 6-án
Megjelent 4 (A/5) ív terjedelemben 21 ábrával
Készült az MSZ 5602 55 szabvány szerint

026-1991-P

Aktív pontok, aktív zónák a testen

Testünkön több száz aktív pont és aktív zóna található.

 Az elnevezés arra utal, hogy ezek ingerlésekor - legyen
az nyomás, tűszúrás, masszírozás -, az ingerre reflex,
visszahatás keletkezik a hozzá tartozó szervben. Ezt a
 jelenséget több ezer éve gyógyításra használják. Az 
ilyen gyógymódot reflexterápiának nevezzük.
 Az akupunktúra és az akupresszúra (akupresszió) ak-
tív pontjai meghatározott vonalak, vezetékek mentén he-
lyezkednek el, ezeket tűszúrással, illetve nyomással le-
het ingerelni. Az 1. ábrán például a vese
akupresszúra-pontjai láthatók. Számos reflexpont van a
nyelven is.
Valamennyi szervünk összeköttetésben áll a
fülcimpával. A fül alakja fordított embrióra emlékeztet. A
reflexpontok is ennek megfelelően helyezkednek el.
Például a fej szervei (szem, fül, állkapocs) a fülcimpán
találhatók (2., 3. ábra) a fülcimpa terápia a fül aktív
pontjainak ingerlésével gyógyít. Ennek a nyomát a
magyar népi szokások között is megtaláljuk: a
kovácsmesterek az izzó vassal dolgozva látásuk
védelmére a fülükben karikát hordtak. Fennmaradt az a
hiedelem is, hogy a kalózok azért viseltek fülükben
aranykarikákat, hogy a szemük élesebb legyen.
 A szivárványhártyán, az íriszen is megtalálhatók a
szervek reflexpontjai. Betegségek esetén jellegzetes el-
változások jönnek létre a szivárványhártyán. Ezen alapul
az íriszdiagnosztika (4. ábra), amely a nyugati országok-
ban terjedt el.
 A Head-zónák  is reflexzónák. Ezek a gerincvelő által
beidegzett belső szerveinkhez (pl. a szívhez, a veséhez,

Advertisement

az epehólyaghoz) tartozó bőrfelületek (dermatómák).

Ilyen belső szerv megbetegedése esetén a hozzá tartozó
bőrfelület érzékennyé válik. Például az epehólyag meg-
betegedésekor a jobb vállon jelentkezik a fájdalom.

1. ábra. A vesevezeték akupresszúrás pontjai

(dr. Eöry Ajándok: Akupresszúra c. könyve nyomán j

3. ábra. A szervek akupunktúrás pontjai a fülben (kínai elképzelés

2. ábra. A fül rajzolatába beleillik a magzat alawa
(Schmidt P.: Das Bio-Mosaik nyomán)
szerint) 1. vakbél, 2. vékonybél, 3. gyomor, 4. tüdő, 5. légcső, 6. garat,
7. száj, 8. nyelőcső, 9. húgyhólyag, 10. vese, 11. hasnyálmirigy, 12. máj,
13. lép, 14. agy, 15. hormonok, 16. here, 17. orr, 18. mellékvese, 19.
rekeszizom, 20. végbélnyílás, 21. húgycső, 22. külső nemi szervek, 23.
méh, 24. lágyék, 25. epehólyag, 26. boka, 27. csípő, 28. térd, 29. has,
30. kézujjak, 31. csukló, 32. könyök, 33. vállcsúcs, 34. váilizület, 35.
nyak, 36. tarkó, 37. alkar, 38. nyelv, 39. fels ő  fogsor (foghúzáskor 
érzéstelenítési poní), 40. alsó fogsor (foghúzáskor érzéstelenítési pont),
41. szem, 42. belső  fül, 43. mandula (Józsa László: Akupunktúra és
moxibusztió)

8 9

Advertisement

A láb és a kéz aktív zónái

Mi a reflexzóna-terápia? Kínából és Indiából származik

az a gyógymód, amely a láb és a kéz reflexzónáinak
masszírozásával ér el gyógyító hatást.  A lábon és a
kézen mintegy 250 aktív zóna található.
Európában a XX. század elejéig csak szórványos fel-
 jegyzéseket olvashatunk arról, hogy ezt a gyógymódot
alkalmazták. Benvenuto Cellini többször is említi munkái-
ban, hogy keserves kínjait az „áldásos lábmasszázzsal"
tudta csak enyhíteni.
James A. Garfield, az Egyesült Államok 20. elnöke
volt. 1881-ben merényletet követtek el ellene. Feljegyez-
ték róla, hogy ennek következtében élete végéig gyötr ő
fájdalmai voltak, amelyeket csak e gyógymód alkalmazá-
sával volt képes elviselni.
Fitzgerald amerikai orvos nagy érdeme, hogy e század
elején könyvet írt a reflexzónákról, és ebben beszámolt
orvosi praxisában szerzett tapasztalatairól is. Nagyon
érdekes az a megfigyelés, amely Fitzgerald doktort a
reflexzónák tanulmányozásához vezette. Gége- és fülor-
vos volt. Feltűnt neki, hogy azok a betegek, akik kezelés
közben az ujjukat a széktámlához szorították, csak kis
fájdalmat éreztek. Abban az időben még semmit sem
tudtak arról, hogy az agyban morfinszer ű  vegyületek
vannak, mégis az amerikai orvos megfejtette az ujjak és
az agy kapcsolatát. Feljegyezték róla, hogy indián tör-
zsek ősi gyógymódjait is tanulmányozta, hogy kiderítse
a láb és a kéz, gyógyító zónáinak titkát. Ő a gyógymódot
zónaterápiának  nevezte. Ma inkább reflexológiáról  vagy
reflexzóna-terápiáról  beszélünk.
1

Advertisement

Miután ez egy természetes gyógymód, nincs káros
mellékhatása, de előfeltétele a kellő szakismeret. Ennek
hiányában kárt okozhatunk a betegnek vagy saját ma-
gunknak. A reflexzónaterápiához nem szükséges se-
gédeszköz, nincs fertőzésveszélye. Csak a két kéz szük-
séges hozzá. Miután a zónák a lábon és a kézen van-
nak, bárki számára hozzáférhetők, és így saját maga is
alkalmazhatja megfelelő felkészültség esetén.
 A rendelkezésre álló szakirodalom ma már igen széles
kör ű. Angol, német, orosz, olasz, francia, japán nyelv ű
könyvek közül választhat az érdeklődő. Én magam több
német és angol nyelvű  könyvet áttanulmányoztam. A
legtöbb értékes információt, útmutatást Marquardt köny-
véből szereztem.
E gyógymód hatásmechanizmusának kutatásával, al-  
kalmazásával a világ számos országában foglalkoznak:
Moszkvában a Központi Reflexterápiás Kutató Intézet és
Floridában az International Institut of Reflexology (St.
Petersburg).
 Az Esotera (NSZK-ban kiadott folyóirat) 1983. júniusi
számában Schulcz tollából érdekes cikkre bukkantam.
Címe: „Lábbal a tökéletesség felé". A cikk a Gaston
Saint-Pierre által továbbfejlesztett, a lábreflexzónákkal
gyógyító eljárásokkal foglalkozik. Ezeket ő  „praenatális"
és „metamorphosis"-terápiának nevezi. Saint-Pierre sze-
rint e gyógymódokkal nemcsak a testi bajok gyógyítha-
tók, hanem kifejleszthetek a szellemi, lelki képességek
is. Technikájában a gerincoszlopzónának kiemelkedő je-
lentőséget tulajdonít. Bár a cikk elvont, szinte ezoterikus,
saját tapasztalatom is alátámasztja annyiban, hogy sok
betegnél tapasztaltam: pszichikailag áthangolódik a terá-
pia hatására. Azt is gyakran észrevettem, hogy a gerinc-
zóna kezelése a betegeknek rendkívül kellemes élményt
jelent.

 A lábreflexzónák  és a központi, valamint a vegetatív 

idegrendszer kapcsolatát Walter Froneberg nyugatnémet
ideggyógyásznak sikerült kimutatnia a nyolcvanas évek-
ben. Ez tehát a gyógymód egészen új eredménye. A
részletes térkép védett, nem közölhető, csak a lényegéi
ismertetem. A legtöbb idegzóna a lábujjakon és a lábfe-
 jen van. Előbbi területen van a háromosztatú agyideg,
az arcideg, a fül-, a szemideg, a nyakszirthez, a kézhez!
a rekeszizomhoz, az állkapocshoz, a nyakcsigolyához
tartozó idegek zónája. A lábfejen találjuk a lábhoz, a
karhoz, a lágyékhoz tartozó, a lábfej belső oldalán a hát-,
ágyék-, farkcsigolyákhoz, a keresztcsonthoz tartozó idegek
zónáit. A vegetatív (akaratunktól függetlenül m űködő) ideg-
rendszerhez tartozó plexus solaris (napfonadék) zónája a
talpon van. Az ülőídeg zónája mindkét boka fölött található.
Froneberg térképét Marquardt könyve közli.
12

Mit köszönhetek a södtek, azután fokozatosan csökkentek, és kb. fél év

múlva szinte már semmi fájdalmam nem volt. A fél év
reflexzóna-terápiának? alatt hólyaghurutom nem újult ki, fogínyem meger ősö-
dött, megszűntek a hőhullámok és az egyensúlyzavarom
is elmúlt. Altató nélkül tudtam aludni.
Most már több éve annak, hogy ez történt. Azóta is
rendszeresen alkalmazom a gyógymódot.
 A szükséges zónákon végzett napi 8-10 perces
Én magam egész véletlenül, amerikai tanulmányutam so-
rán szereztem ilyen irányú első  ismereteimet. Egy cleve- masszírozás megőrzi jó egészségi állapotomat.
landi kórházban tanúja voltam annak, hogy az egyik
orvos egy szívinfarktusos beteg lábát masszírozta. Dr.
Leonardstól, - aki belgyógyász és sebész volt, - hallot-
tam először arról, hogy a láb reflexzónái csodálatra mél-
tóan hatásos kiindulópontjai lehetnek terápiás beavatko-
zásoknak. Sok szenvedést lehet vele enyhíteni, és ezért
ő már nélkülözhetetlennek tartotta orvosi gyakorlatában.
Véleménye szerint a reflexzóna-terápia eredményei nem
illúzión alapulnak, azok a józan, tárgyilagos kritikát is
kiállják. Ő maga több száz betegnél sikerrel alkalmazta.
Megkértem a professzort, hogy vizsgáljon meg. Nagy
csodálkozásomra a lábamon és a kezemen nyomott meg
különböző pontokat. Utána közölte, mely szerveim bete-
gek, illetve gyengélkednek, holott el őtte nem is ismerte
panaszaimat. Javasolta, hogy tanuljam meg saját maga-
mat kezelni, és ehhez ellátott tanácsokkal és zónatérké-
pekkel.
Hihetetlennek tűnt számomra, hogy egy ilyen, látszó-
lag egyszer ű  eljárással intenzív gyógyhatást lehessen
elérni, ezért a gyógymódot kipróbáltam saját magamon.
Kb. 20 éve szenvedtem idült hólyaghurutban, ami éven-
ként többször is kiújult, fog ínysorvadásom volt, mely el-
len fogorvosom kezelései semmit nem használtak,
egyensúlyzavarom volt, fájt a derekam, térdem, kezemen
az ízületek megduzzadtak, gyakran voltak isiászos fáj-
dalmaim, csak altatóval tudtam aludni, hőhullámok gyö-
törtek. Az első hónapban a mozgásszervi panaszok er ő-
14

Advertisement

megállapításokat. A betegek kezelése közben különböző

 A gyógyító hatás mechanizmusa  jelzések arra utalnak, hogy a szerv és a zóna között
kapcsolat jött létre (pl.: szúrás, nyilallás a kezelt szerv-
ben).

Mi a gyógyító hatás mechanizmusa? Hogy jön létre a

kapcsolat a szerv és a zóna között? Ezek a kérdések
ma még nem tisztázottak.
 A keleti gyógyászat szerint az aktív zónák ingerlésével
a testünkben áramló energiára tudunk befolyást gyako-
rolni, A folyamatos energiaáramlás a feltétele a szerve-
zet egészséges működésének. Energiatorlódás vagy
energiahiány egy szervben betegséget okoz. Ha tehát
az aktív zónákkal az energiaáramlás zavarát meg tudjuk
szüntetni, ez gyógyító hatású lehet.
 A gyakorlat azt mutatja, hogy a masszázsnak követ-
kező hatásai vannak:
Serkenti a vér- és nyirokkeringést, az utóbbin keresztül
er ős  íti az immunrendszert.
El ős  egíti a salakanyagok kiválasztását, a szervezetb ő l 
való eltávolítását. Szabályozza a hormontermel ő 
mirigyek mű ködését. Fájdalomcsillapító hatása is van.
Ezt már Fitzgerald amerikai orvos is megfigyelte a század
elején, mint az előbbiekben láttuk. Néhány éve pedig
felfedezte az orvostudomány, hogy az agyban morfinhoz
hasonló fájdalomcsillapító hatású vegyületek vannak,
ezek az endrofnok. Akupunktúrás kísérletekkel
kimutatták, hogy az aktív pontokon inger hatására nagy
mennyiségű endrofin szabadul fel.
Sokan tapasztalják azt is, hogy idegrendszeri feszült-
ségük oldódik, testi, lelki teherbírásuk n ő   a gyógymód 
hatására. Az Esetismertetések és a Levelek a szerzőhöz
című fejezetben leírt gyógyulások bizonyítják ezeket a
16

A reflexzónák elhelyezkedése

Tegyük egymás mellé a két lábfejünket. Ez a két lábfej 

egymás mellett egész szervezetünk tükörképe. Ha tanul-
mányozzuk az 5. ábrát, ez világossá, érthetővé válik
számunkra. Látjuk, hogy amely szervek a fejünkön (fe-
 jünkben) vannak (pl. a szem, a fül, az állkapocs), azok-
nak zónáit a lábujjakon találjuk. A mellkasi  szervek (pl.
tüdő, szív) zónái is megfelelnek anatómiai elhelyezkedé-
süknek. A derékvonaltól lefelé pedig a belek, az ivarszer-
vek, a vese, a húgyvezeték, a hólyag zónái  találhatók,
éppen olyan elrendezésben, mint a szervezetben.  A két
lábfej belső oldalán - mely a test középvonalának felel
meg - a gerincoszlop zónája húzódik.
 A szerveknek ez a csodálatos tükörképe a lábon azt is
megkönnyíti számunkra, hogy a reflexzónák helyét
könnyebben megtaláljuk és megjegyezzük. Hiszen ha
pl. a fül zónáját keressük, csak arra kell gondolnunk,
hogy az a fej külső részén van, ebből máris tudjuk, hogy
a kis lábujjnál kell keresnünk.
 A lábfejen rajta van a fej és a törzs, de nincsenek rajta
a végtagok zónái. A gyógymód kutatói azonban felfedez-
ték azt, hogy a karnak, a könyöknek, a combnak és a
térdnek is vannak zónái a lábfejen, sőt olyat is megállapí-
tottak, hogy egyes szerveknek (pl. a szívnek) nemcsak az
anatómiailag megfelelő helyen, hanem a lábfej egyéb terü-
letén is van zónája. Ezeket kiegészít ő zónáknak nevezzük.
Érdekes és hasznos a gyógymód kutatóinak azon
megállapítása, hogy a lábfejnek a kéz a tükörképe.

f 5. ábra. Az emberi szervezet tükörképe a talpon

19

Trusted by over 1 million members

Try Scribd FREE for 30 days to access

over 125 million titles without ads or
interruptions!

Start Free Trial

Cancel Anytime.

ro o

——

N>

Advertisement

Ha tanulmányozzuk a 6. és a 7. ábrát, látjuk, hogy az

ujjakon a fejzónák, alatta a mellkasi szervek zónái, majd
a hasüregben és a medencében lév ő  szervek zónái
következnek.
Nemcsak a lábfej és a kéz, hanem az egész láb és az 
egész kar tükörképe egymásnak.  A bokának megfelel a
csukló, a térdnek a könyök, a vállnak a csípő. Ennek az
a gyakorlati haszna, hogy nem kell a fájó testrészhez
hozzányúlni, hanem lehet a vele reflexkapcsolatban lev ő
testrész zónáját kezelni (pl. bokatörés esetén a csuklót
masszírozzuk).
Megkönnyíti a zónatérképeken való eligazodásunkat,
ha figyelembe vesszük azt, hogy azoknak a szerveknek,
amelyek párosak  (pl. a vese), vagy mindkét testiéiben
helyezkednek el  (pl. a belek), mindkét lábon, illetve ké-
zen van zónája. A páratlan szervek  (pl. máj, lép) zónái 
azon a lábon (kézen) vannak, amelyik oldalon a szerv.
(Tehát a májzóna a jobb, a lépzóna a bal lábon, illetve a
kézen.)
 A lábon található reflexzónákat a 8-21. ábra szemlél-
teti.

Advertisement

Advertisement

Advertisement