Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem, a középkorban és a kora

újkorban

I. Ipari termelés keretei és a középkori kereskedelem:

 Az 5.sz-13.sz-ig a földesúri nagybirtok keretei között a jobbágyok kisgazdasági, kisüzemi
termelése volt jellemző.
 Ipari termelés alapját a falusi házipar képezte, de mellett, XII.sz-tól létrejöttek a céhek.
1. Céhek:
 azonos szakmát űzők érdekvédelmi szervezetei voltak, szigorú rendben és jelentős piaci
korlátozások mellett.
 Termelésüket a lassúság, minőségi munka jellemezte, de emellett más funkciókat is elláttak
pl.: városfal egyes szakaszainak a fenntartása.
 szigorúan szabályozták az adott foglalkozást űző mesterek számát, amit a céhmesterré válás
hosszú folyamatát, céhen kívüli emberek (kontárok) üldözése gátolta
 túlszabályozott termelés  óriási versenyhátrányt jelentett a manufaktúrákkal szemben, ez
 rendszer hanyatlása, majd eltűnése
2. Kereskedelem:
A. Tengeri kereskedelem:
 luxuscikkeket hoztak
 vízi úton szállítás
a) Levantei kereskedelem (Földközi-tenger keleti partvidék)
 Kína, Iránselyem
 Indiagyapot
 Indonéz szigetvilág fűszerek
 Mindezekért cserébe: nemesfém, nyersanyag, iparcikkekÁzsiába
b) Északi- tenger és a Balti-tenger kereskedelme:
 Keletről hering, prém, gabona, viasz
 nyugatrólFlandriából iparcikk(fegyver)
 délről beszerzett keleti árukat szállítottak
c) Hanza: kereskedők összefogtak egy vállalkozás erejéig
 1161-ben Északi-tenger+ Balti-tenger nagy kereskedői hanza
 XIV. sz-ban megalakult a városszövetség (Hanza)
B. Szárazföldi kereskedelem:
 északi és déli tenger szárazföldi összeköttetése arab, normann támadások után
 Kezdeményezői észak-itáliai kereskedő városok (húsra, gabonára volt szükségük)
 első útvonalai: folyók- majd folyamvölgyek (Duna) zarándokutak (Franciaország)
 észak- déli kereskedelem központja Champagne (Franciaország)

II. A mezőgazdaság fejlődése a középkorban:

 mezőgazdasági folyamat kiinduló pontjai szerzeteseknek otthont adó kolostorok
 bencésekből kiváló cisztercig rendszolgált új eszközökkel, eljárásokkal
terjesztésében pedig a telepesek (hospesek)
 Fejlődés 2 csoportba sorolható:
a) Technikai:
  megjelent a kétnyomásos gazdálkodás: termőföld felét bevetették, másik részét
pihentették, ugarnak hagyták
 megjelent: háromnyomásos gazdálkodás: csökkent az ugar, mert a terület
kétharmadát vetették be (őszi, tavaszi vetésű növényekkel)
 gyakran vezetett a talaj kimerüléséhez az ugar, míg a 2 és 3 nyomásos gazdálkodás
magas termelésátlagot biztosított
b) Technikai újítás:
 vaspapucs, kerekes nehézke mélyebben lehette a földet felszántani
 borona felszántott földet egyengette el
 nehézke használat igaerő növelése megjelent szügyhám, homlokhám
 mezőgazdasági fejlődéshez hozzájárult az éghajlat változás is
 mezőgazdasági ,,forradalom” stabil élelmiszerellátás biztosítása, ennek
komponense a népességrobbanás
 mezőgazdasági fejlődés miatt felesleg generálódott pénzgazdálkodás előretörése

III. Technikai fejlődés a középkorban:

 Az ókori civilizációk bukásával visszaesett a viszonylagos technikai fejlettség is.
 középkor hajnalán jelentősen éreztett hatását nem volt lehetőség annyi ember
munkaerejét egyszerre igénybe venni
 9.sz végéig tartó technikai hanyatlás végét a mezőgazdasági fejlődés, szerzetesek
munkássága jelentette.
 keresztes hadjáratok, kereskedelem hatására az arab világ technológiai újításai
megjelentek Európában
 elsősorban a víz-és szélenergia nagymértékű alkalmazása
 víz erejét vízimalmok gabona őrlése, vasolvasztó kemencék fújatóinak
működése, érctörő zúzógépek hajtása
 középkor kovácsmestersége túlszárnyalta az ókorét
 északi országokban szélkerekeknek, a szélirányba forgatása lehetővé tette a
latinvitorláikkal a széllel szembeni hajók megépítését
 ekkor készültek el a teljes mértékben evező nélküli haladó vízi járművek és
kialakultak a navigációs rendszerek, amik lehetővé tették az Újvilág felfedezését
 textiliparban megjelent a fonást gyorsító rokka és a lábítós szövőszék
 lábító valós technikai jelentőségét az adta, hogy a szakaszos mozgás helyett
folyamatos mozgás lett

IV. Változások a kora újkorban:

 A kora újkorban jelentősen módosultak a termelés keretei.
 nagy földrajzi felfedezésekből behozott rengetek nemesfém inflációt okozott kedvezett az
ipari termelésnek
 17.-18. században kialakuló pénzügyi szervezetek bankok, tőzsdék létrejötte folyósítása
révén új termelési formák elterjedése
 megkezdődött az eredeti tőkefelhalmozás folyamata kialakult a tőkés termelési mód
 korábbi háziipar helyétkiadási felvásárlási rendszer vette át, amiben a tőkés vállalkozó a
felvásárolt nyersanyag feldolgozását kiszervezte a vidéki parasztságnak, céhes ipart-
manufaktúrák váltották fel
 manufaktúrák a céheknél több egyszerű gépet alkalmaztak, csak egyetlen munkafázis
végrehajtására szakosodott munkások révén fejlettebb, gyorsabb volt, már sokkal nagyobb
mennyiségben voltak képesek az egyes termékek előállítására
 gyarapodó népesség, világkereskedelem kialakulása következtében- megnőtt a
manufakturális ipar termékeinek felvevőpiaca
 I.ipari forradalomra tehető gyárak megjelenése, gőzgépek alkalmazása
 mezőgazdaságbanvetésforgó és istállózó állattartás elterjedése
 városi ipar munkaerőigényének bővülése, (Angliában) bekerítéses rendszer és a
jobbágyfelszabadítás miatt elindult a széles körű urbanizáció(városiasodás)
 stabil élelmiszerellátás visszaszorult az éhínség, járványok

V. A kora újkori kereskedelem:

 A kereskedelem területén kardinális változást okozott Amerika felfedezése, ahonnan
a jelentős mennyiségben beáramló nemesfém, azarany és ezüst értékének
csökkenéséhez, míg az infláció a árának növekedéséhez vezetett (árforradalom)
 kialakult a világkereskedelem rendszere
 Amerikából nemesfém, gyarmati cikkek érkeztek Európába, cserébe az öreg
kontinensről iparcikkeket exportáltak Amerikába.
 Európában készült égetett szeszért-rumért Afrikából rabszolgát vásároltak, majd őket
Amerikába szállították és munkát végeztettek velük az ültetvényeken
 új kereskedelmi rendszer hatásárakereskedelem középpontja az Atlanti-óceán
térségbe került át és új kikötővárosok (Amszterdam, London) emelkedtek ki.
 megjelentek a monopóliumok (az egyes piacokat egyedül uraló vállalkozók), valamint
tőzsdék is.