Magyarország részvétele a II.

világháborúban

A magyar külpolitika céljai, mozgástere

Az ország két világháború közötti mozgásterét a trianoni békeszerződés, illetve a revíziót célul kitűző
külpolitika határozta meg.
Magyarország Hitler hatalomra jutásától (1933) egyre szorosabb szálakkal kapcsolódott
Németországhoz. Erősödtek a gazdasági kapcsolatok, itt találtak piacot a magyar mezőgazdaság
termékei. A németek is meg akarták változtatni az első világháborút lezáró versailles-i békét. Mindkét
ország Csehszlovákiától akart területeket szerezni. Magyarország 1938-ban, az első bécsi békében
visszakapta a Felvidék déli sávját, ahol a lakosság nagyobb része magyar volt.
1939-ben Teleki Pál lett a miniszterelnök. 1939-ben ország visszaszerezte Kárpátalját, 1940-ben a
második bécsi döntés alapján Észak-Erdélyt és a Székelyföldet.
A második világháború kitörésekor Telekit kettős cél vezérelte; folytatni a területi revíziót és
visszatartani Magyarországot a háborúba való belépéstől Németország oldalán (fegyveres
semlegesség). Nem engedte át a német csapatokat az ország területén, de befogadta a lengyel
menekülteket.
1940-ben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, a tengelyhatalmak katonai
szövetségéhez. Teleki látta, hogy a visszacsatolt területek miatt Magyarország egyre inkább
elköteleződik Németország felé. A revízióra azonban nem lehetett nemet mondani.

Jugoszlávia megtámadása
1940 decemberében az ország Jugoszláviával kötött örökbarátsági szerződést, hogy a külpolitikai
elszigeteltségből kitörjön.
1941-ben Jugoszláviában németellenes puccs történt. Hitler elhatározta az ország lerohanását így a
Görögországban szenvedő olasz csapatoknak (Mussolini) is segítséget tudott nyújtani. Ehhez Hitler
Magyarország részvételét is kérte, újabb területekért cserébe. Ez a fegyveres semlegesség politikájának
feladását, az ország háborúba való belépését jelentette. Ez Teleki politikájának kudarcát jelentette.
Felismerte, hogy zsákutcába jutott, ezért 1941. április 3-án öngyilkos lett. Saját magát is felelősnek
érezte ebben. Ezt Horthy Miklós kormányzónak szóló búcsúlevelében is megírta.
Az új miniszterelnök Bárdossy László lett. Magyarország megtámadta a felbomlott Jugoszláviát, a
Délvidék nagy részét az országhoz csatolták.

A Szovjetunió megtámadásának okai

Németország a Szovjetunió elleni támadást 1941. június 22-én indította el (Barbarossa-terv). A
magyar katonai és politikai vezetés nagy része biztos volt a gyors német győzelemben. A katonai
vezetők a Szovjetunió meggyengítését szükségesnek látták. Románia belépett a németek oldalán a
Szovjetunió elleni hadműveletbe, így megkérdőjeleződtek az eddigi revíziós sikerek (Erdély).
1941. június 26-án ismeretlen felségjelzésű gépek bombázták Kassát. Az első jelentések szerint
szovjet gépek lehettek, ezért Magyarország hadüzenetet küldött a Szovjetuniónak, belépett a háborúba.
A mai napig nem tudjuk pontosan, milyen gépek voltak.
Először a gyorshadtestet küldték a keleti frontra, majd a moszkvai vereség után Hitler erőteljesebb
magyar részvételt követelt.

A magyar hadsereg részvétele a keleti front küzdelmeiben.

1942 tavaszán Bárdossy helyett Kállay Miklós lett a miniszterelnök.
1942-ben a 2. magyar hadsereget kiküldték a keleti frontra. A németek Sztálingrádot ostromolták.
A második magyar hadsereg Voronyezs térségében, a Don folyó mentén 200 km hosszan épített ki
védelmi állásokat. Felszerelésük, létszámuk nem volt elegendő a feladathoz. Felszerelésük, ellátásuk,
fegyverzetük elmaradt a szovjet hadseregtől.
Az 1943 januárjában Sztálingrád irányából indított szovjet támadás 2 hét alatt felmorzsolta a
magyar haderőt. A halottak, sebesültek és hadifoglyok száma százezres nagyságrendű. A rendkívül
hideg orosz tél miatt sokan halálra fagytak. A második magyar hadsereg katonáit újraszervezésre haza
kellett szállítani.