A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

MAGYARORSZÁG NATO-TAGSÁGÁNAK
JELENTŐSÉGE A 21. SZÁZAD ELEJÉN

SZÁLKAI KINGA

AJRC-Elemzések 2016E06

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

AJRC-Elemzések
Az Antall József Tudásközpont időszaki kiadványa

Felelős kiadó: Antall Péter

Szerkesztő: Baranyi Tamás Péter

Kiadó neve: Antall József Tudásközpont

Kiadó székhelye: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

A kiadó elérhetősége: 1093 Budapest, Czuczor utca 2.

Tel: +36 20 310-87-76

Email: ajtk@ajtk.hu

Web: www.ajtk.hu/kutatas

© Szálkai Kinga, 2016

© Antall József Tudásközpont, 2016

ISSN 2416-1446

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.h

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

MAGYARORSZÁG NATO-TAGSÁGÁNAK
JELENTŐSÉGE A 21. SZÁZAD ELEJÉN

SZÁLKAI KINGA1

Magyarország 2014-ben ünnepelte NATO-tagságának 15. évfordulóját.

Az  elmúlt tizenöt év a csatlakozás előtti felkészülési időszakkal kiegé-
szülve jelentős eredményeket hozott a Magyar Honvédség számára,
miközben számos, még megoldásra váró kihívás elé is állította azt.
A NATO-val kapcsolatos események, történések azóta is nagymérték-
ben meghatározzák Magyarország geopolitikai helyzetét és lehetőségeit
a nemzetközi térben.
A magyar közvélemény számára azonban a NATO jelenleg is egy
számos szempontból megfoghatatlan, egyrészt jelentéktelennek ítélt,
másrészt pedig negatív hatású szövetségként jelenik meg, melynek
léte és működése Magyarország szempontjából szinte kizárólagosan
a  Magyar Honvédséget érinti – a honvédség tevékenysége pedig alap-
vetően nem tartozik a nagy érdeklődésre számot tartó kérdések közé.
Ez a szemléletmód arra vezethető vissza, hogy a katonai biztonság kér-

3
dése Magyarországon nem tartozik az elsődleges prioritások közé, mi
több, jelentősége a közvélemény-kutatások alapján a NATO-csatlakozás
óta csökkenő tendenciát mutat.2 A TIT-HABE és a Szonda-Ipsos 2008-as
kutatásában a megkérdezettek válaszai egyértelműen azt mutatták, hogy
a lakosság számára a biztonság fogalma elsősorban „a létbiztonságot, az
anyagi jólétet és a biztos megélhetést”3 jelenti. A megkérdezettek 61%-a
ezeket a kérdéseket tartotta a legfontosabbnak, míg a katonai biztonság
csak 15% esetében került az első helyre, de ennél is beszédesebb, hogy
36% szerint ez a kérdéskör tekinthető a legkevésbé fontosnak a biz-
tonságot illetően.4 A közvélemény tehát nem érzékel közvetlen veszélyt
a katonai biztonság szempontjából, így igen nehezen mozgósítható az
érdeklődése ebből a szempontból – ennek bizonyítására elég áttekinteni
a legjelentősebb magyarországi politikai pártok programjait, melyek
nagy része meg sem kísérelte ezt.

1
A szerző az Antall József Tudásközpont kutatója.
2
Lásd Radványi Lajos: A magyar lakosság biztonságfelfogása és értékpreferenciái, 1999–2008.
Nemzet és Biztonság. 2009/február. 9–22.; Vámosi Zoltán: Gondolatok és vélemények a biztonsá-
gunkról. TIT Hadtudományi És Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesület, Budapest, 2008.
3
Radványi, 10.
4
A választható kategóriák a következők voltak: létbiztonság, közbiztonság, katonai biztonság,
környezetbiztonság, jogbiztonság. Radványi, 13.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

A szélsőjobboldal azonban hagyományosan nagy potenciállal ren-

delkezik ezen a téren, ami általában egy nagyfokú NATO- és Amerika-
ellenességgel is kiegészül. Az elmúlt időszakban, az ukrán válság és
a menekültválság fokozódásával a radikális médiumok (pl. hidfo.ru,
Alfahír) egyre inkább kihasználják a közvélemény érdeklődésének hiányá-
ból fakadó tájékozatlanságát, és „az amerikai geopolitikai célok feltétel és
kritika nélküli kiszolgálásának” eszközeként tüntetik fel a Szövetséget,5
ukrajnai illegális NATO-beavatkozásról,6 Közép- és Kelet-Európa ame-
rikai megszállásáról cikkeznek,7 miközben felróják a szervezetnek, hogy
nem járul hozzá a menekültválság megoldásához.8 A NATO általános
feladatköreiről és Magyarország számára betöltött szerepéről ritkán
jelenik meg objektív, valós szakmai alapokon nyugvó anyag, ami kizök-
kenthetné a  közvéleményt általános érdektelenségéből a katonai biz-
tonság területén, és eloszlathatná a NATO-ban negatív szereplőt látók
előítéleteit.
Jelen cikk célja, hogy két fontos tényezőre világítson rá Magyarország
NATO-tagsága kapcsán: először is, hogy hazánk számára elkerülhetetlen
szükségszerűség volt a NATO-csatlakozás, másodszor pedig, hogy a tag-
ság jelentős és valós pozitívumokat jelent nemcsak a Magyar Honvédség,
hanem az egész ország szempontjából.

Magyarország csatlakozása a NATO-hoz

A Varsói Szerződés felbomlása után Magyarország biztonsági környe- 4
zete teljes mértékben átalakult, az ország katonai-politikai vákuum-
helyzetbe került. Ebben a szituációban kellett döntenie hazánk akkori
vezetésének arról, hogy milyen külpolitikai utat választ, hogyan képzeli
el Magyarország biztonságának megteremtését. Az erről folytatott viták
során hat külpolitikai lehetőség körvonalazódott.9
Az első lehetőség csak minimális változtatásokat fogalmazott meg
a korábbi katonai és politikai realitásokhoz képest, és a Szovjetunióval/
Oroszországgal való új alapokra helyezett együttműködést tűzte ki célul.
Ezek formájáról és tartalmáról egy új megállapodás megkötése vált
5
A Jobbik attól fél, hogy a NATO háborút hoz Magyarország nyakára. Alfahír. 2015. szeptember 19.
<http://alfahir.hu/a_jobbik_attol_fel_hogy_a_nato_haborut_hoz_magyarorszag_nyakara >
Hozzáférés: 2015. szeptember 21.
6
Több száz amerikai katona érkezett Magyarországra. Hídfő. 2015. szeptember 17. <http://
hidfo.ru/2015/09/tobb-szaz-amerikai-katona-erkezett-magyarorszagra > Hozzáférés:
2015. szeptember 21.
7
Az amerikaiak megszállják Európát. Hídfő. 2015. június 24. <http://hidfo.ru/2015/06/az-amerikai-
ak-megszalljak-europat > Hozzáférés: 2015. szeptember 21.
8
Balogh Gábor: De jó nekünk: a NATO „megvéd” minket. Alfahír. 2015. szeptember 18. <http://
alfahir.hu/de_jo_nekunk_a_nato_megved_minket > Hozzáférés: 2015. szeptember 21.
9
Szenes Zoltán—Tálas Péter: Tíz éve a NATO-ban. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2009. 11–12.; Tálas
Péter: A nemzeti katonai stratégia és a magyar stratégiai kultúra. Hadtudomány. 2013/3–4. 14–28.;
Biztonságpolitikai Corvinák. Szerk.: Rada Csaba. Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület, Budapest,
2008. 397–404.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

szükségessé a rendszerváltást és a Szovjetunió felbomlását követően.

Ez az alternatíva főként azon alapult, hogy az elmúlt közel fél évszá-
zad során Magyarország szerves részévé vált a szovjet érdekszférának,
nemcsak katonai és politikai, hanem gazdasági téren is. A támogatók
száma azonban alacsony volt, az általánosan elterjedt álláspont szerint
Magyarország nem kívánt többé a szovjet, illetve posztszovjet rend-
szer része lenni. Az  alternatíva realitásának végét a Varsói Szerződés
megszűnése jelentette.
A második alternatíva az önállóság és a körkörös védelem doktrínája
volt, ami Für Lajos honvédelmi miniszter nevéhez kötődik. Ennek a kon-
cepciónak a keretei között Magyarország olyan haderőt hozott volna
létre, mely képes arra, hogy önállóan garantálja az ország biztonságát.
E célkitűzés megfogalmazásához számos külső tényező vezetett, többek
között az, hogy a nyugati biztonsági intézmények eleinte vonakodtak
megadni a szükséges biztonsági garanciákat, a regionális együttműködés
kialakulása még a folyamat elején járt, a szomszédsági kapcsolatokban
pedig a Szovjetunió érdekszférájának felbomlásával számos feszültség-
keltő tényező is előtérbe került.10 A döntéshozók azonban igen hamar
belátták, hogy az ambiciózus alternatíva megvalósításához az ország
nem rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal, és legfeljebb a kör-
nyező országokkal szemben biztosíthatná a határok védelmét. A délszláv
háború kirobbanása egyértelművé tette, hogy Magyarországnak külső
támogatásra van szüksége biztonságának megőrzéséhez, geopolitikai 5
helyzete pedig előrevetítette, hogy ez nem az utolsó olyan eset, amikor
ez a támogatás kulcsfontosságú lehet az ország számára.
Harmadik alternatívaként a körkörös védelem inverze, a semleges-
ség és el nem kötelezettség jelent meg. Ez a gondolat már 1956-ban is
felmerült, így 1989-ben is jelentős támogatottságot élvezett. A két foga-
lomra számos definíció született, melyek további viták forrásait képezik.11
Magyarország szempontjából a semlegesség lényege a pártatlanság és
a katonai szövetségekben való részvétel elutasítása volt, míg az el nem
kötelezettség a nagyhatalmi szövetségektől való tartózkodást jelentette
volna. A semlegesség megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges
a nagyhatalmi garanciák megadása, melyek biztosítják az adott állam
függetlenségét. A hidegháború végét követően Közép-Kelet-Európa nem
tartozott azon régiók közé, ahol e feltételek érvényesülhettek volna.
Az 1956-ban még jelentős alternatíva a Szovjetunió és a Varsói Szerződés
felbomlásával elvesztette fontosságát a nyugati nagyhatalmak számára,

Szenes—Tálas, 12.
10

Lásd Christine Agius—Karen Devine: Neutrality: A really dead concept? A reprise. Cooperation and
11

Conflict. 2011/szeptember. 265–284.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

és Magyarország számára is új perspektívák nyíltak. Antall József minisz-

terelnök így válaszolt a semlegességpártiak felvetésére: „Akkor [1956-ban]
a semlegesség vágyaink maximuma volt – s volt ráció egy nagy semleges
blokk létrehozásában reménykedni. De most ott kell lennünk a világ szá-
munkra fontos fórumain, ezért törekszünk az euro-atlanti intézmények-
be.”12 A NATO-csatlakozás pedig véglegesen eldöntötte a kérdés sorsát
– a geopolitikai realitások felülírták az 1956-os semlegesség elképzelését
is. Hozzá kell azonban tenni, hogy a semlegesség és el nem kötelezett-
ség gondolata napjainkban is központi elemét képezi a szélsőjobboldali
elképzeléseknek.
A közép-kelet-európai államok hasonló helyzetére alapozva fogalma-
zódott meg a negyedik alternatíva, egy közép-európai regionális bizton-
sági struktúra kiépítése. 1989-ben Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország
és Olaszország részvételével létrejött a Quadragonálé, ami (több lépcsőn
keresztül) 1992-ben átalakult Közép-Európai Kezdeményezéssé (KEK).
A KEK laza együttműködést hozott létre a korábbi szocialista balkáni és
közép-kelet-európai államok, valamint Olaszország és Ausztria között.
A kooperáció azonban sosem vált védelmi jellegű kezdeményezéssé.
1991-ben Antall József kezdeményezésére megalakult a visegrádi együtt-
működés Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország között, az
első védelmi miniszteri találkozót pedig már az kooperáció első évében

6
összehívták.13 Az ígéretes kezdés után azonban hamar nyilvánvalóvá vált,
hogy a visegrádi együttműködés inkább az euroatlanti szervezetekbe
való integrációt hivatott elősegíteni, melyben jelentős sikereket is ért
el, az önálló katonai együttműködés gondolata azonban a 2010-es évek
végéig teljesen háttérbe szorult. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi
Övezet (CEFTA - Central European Free Trade Area) 1992-es létrehozása
szintén nem rendelkezett védelmi dimenzióval.
Az ötödik alternatíva középpontjában az EBEÉ/EBESZ keretein belül
létrejövő összeurópai biztonsági rendszer állt. Ez a megközelítés a helsinki
záróokmány sikereire, illetve Európa megosztottságának megszűnésére
alapozta volna a béke megőrzését. Az EBEÉ 1992-es intézményesülése,
majd 1994-es EBESZ-szé alakulása ezen elvárások irányába mutatott.
Emellett a szovjet/orosz részvételi szándék is arra utalt, hogy az EBESZ
valóban jelentős fórummá alakul, és a Vancouvertől Vlagyivosztokig
terjedő régió fő politikai-biztonsági intézményeként lesz képes tevé-
kenykedni. A szervezetről azonban hamar kiderült, hogy tevékenységi
körének és befolyásának korlátozottsága, illetve anyagi forrásai nem

Antall József: Modell és valóság. Athenaeum Nyomda Rt., Budapest, 1994. II. kötet. 217–225.
12

Németh Bence: Magyarország szerepe a regionális biztonsági-védelmi együttműködésekben. In:

13

Magyar biztonságpolitika 1989–2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014. 93–106, 97.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

teszik lehetővé ennek a szerepkörnek a betöltését – a délszláv háború

során a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy az EBESZ önállóan nem
alkalmas az európai béke megőrzésére.
Az öt alternatíva fokozatos kizáródása a realitások mentén és a tör-
ténelmi folyamatok hatására egyetlen életképes lehetőséget hagyott
Magyarország számára az állam biztonságának megteremtésére, még-
pedig az euroatlanti integrációt. Egyértelművé vált, hogy az ország
nem képes önállóan megvédeni önmagát, a szovjet-orosz kapcsolat
felbontása, a Nyugathoz való visszatérés pedig fontos szerepet játszott
a magyar identitásban a rendszerváltás után. Antall József már 1991-ben
úgy vélekedett, hogy a Magyarországra irányuló biztonsági fenyegetések
ellen a NATO nyújthatja a legfőbb garanciát.14 Eközben a Magyarország
közvetlen biztonsági környezetében történő változások egyértelműen
abba az irányba mutattak, hogy a hagyományos kihívások mellett új típusú
biztonsági kérdések is felmerülhetnek, a délszláv háború kitörése pedig
egyértelműen az euroatlanti integráció felé tolta az államot. Mindezek
következtében 1997-ben a magyar lakosság 85,33%-a, 49,24%-os rész-
vétel mellett igennel válaszolt a népszavazási kérdésre: Egyetért-e azzal,
hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország
védettségét?15
1999. április 4-én, a Szövetség fennállásának 50. évfordulóján

7
Magyarország hosszas tárgyalások után aláírásával véglegesen is rögzí-
tette, hogy a továbbiakban a NATO szövetségének keretei között fogja
biztosítani biztonsági környezetének stabilitását. A fentiek alapján
elmondható, hogy ez a döntés nem egy hirtelen irányváltás eredmé-
nye volt, hanem egy közel egy évtizeden át tartó mérlegelési folyamat
előzte meg, melynek során az ország sorra vette a számára elérhetőnek
tűnő külpolitikai opciókat, és ezek többségének kimerülésével, minden
releváns tényezőt számításba véve elkerülhetetlennek látta a NATO-
csatlakozást biztonságának megőrzése érdekében. A Szövetség tagjának
lenni azonban nemcsak a geopolitikai szükségszerűségen alapul, hanem
számos szempontból valós előnyöket jelent Magyarország számára.

A megváltozott biztonsági környezet

Miközben Magyarország a csatlakozásra készült, a NATO is jelentős
átalakuláson ment keresztül. A szervezet betöltötte eredeti célját, tulaj-
donképpen (bár az események ismeretében igen átvitt értelemben)
győzelmet aratott a Szovjetunió felett, melynek felbomlása után a NATO

14
Szenes—Tálas, 14.
15
Az 1997. november 16-i népszavazás országos összesített eredményének táblázata. <http://www.
valasztas.hu/nep97/nep97/eojk.htm> Hozzáférés: 2015. október 2.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

egyedül maradt a küzdőtéren. Az európai háború korábban központi

szerepe teljesen megszűnt, a hagyományos területvédelem koncepciója
a kontinensen háttérbe szorult. A hidegháború és a blokkszemlélet végé-
vel a szervezetnek bizonyítania kellett, hogy nemcsak a Varsói Szerződés
ellen-szövetségeként, hanem önmagában is van létjogosultsága a megvál-
tozott nemzetközi környezetben. Van-e szükség kollektív védelemre egy
unipolárissá vált világban, melynek közel egésze a liberális demokrácia és
a piacgazdaság felé fordul?
A kérdésre az 1990-es évek eseményei gyors választ adtak. A kor-
szakban eufórikus lelkesedéssel várt globális béke, a Fukuyama által
előrejelzett „történelem vége”16 nem vált valóra. Az évtized során egyér-
telművé vált, hogy nemcsak a nemzetközi környezet, hanem a biztonsági
kihívások természete is megváltozott. A korábbi blokkszemlélet fenye-
getettség-percepciói és az azokból fakadó negatív integrációs hatások,
a domináns államok „felügyelete”, illetve a bipoláris rendszer természe-
téből származó viszonylagos kiszámíthatóság nagymértékben hozzájá-
rult ahhoz, hogy az államokon belüli feszültségek nem kerültek felszínre.
A hidegháború végével nem volt olyan erő, ami kordában tartotta volna
ezeket. A viszonylagos kiszámíthatóságot a bizonytalanság váltotta fel, és
ez vált a későbbi évek biztonsági kihívásainak legfőbb alapjává.
A NATO-t másrészt az a tény mentette meg a feloszlatástól
a Szovjetunió felbomlása után, hogy nem pusztán és egyoldalúan katonai
érdekközösséget jelentett. Alapító dokumentuma, a washingtoni szer- 8
ződés több olyan cikket tartalmaz, melyek újraértelmezhetőek voltak
az 1990-es évek kontextusában, és ezáltal új célokat és irányvonalakat
biztosítottak a szervezet számára. A demokrácia, az egyéni szabadság,
a jog uralma, a stabilitás és a jólét célkitűzései, az államok közötti gaz-
dasági együttműködés kerete, vagyis a NATO politikai szerepvállalása
a hidegháború végével előtérbe került és új tartalommal telt meg, érték-
közösségként biztosítva önmaga fennmaradását.17 Ilyen szempontból
fontos feladatává vált a kelet-közép-európai államok integrációja, a poli-
tikai konszolidáció elősegítése, ezen államok visszavezetése a Nyugat
közösségébe.
A NATO számára a legfontosabb bizonyítási lehetőséget az 1990-es
évek során a délszláv válság kezelésében való részvétel jelentette, mely
a szervezet átalakulását a gyakorlatban is megindította. Az IFOR, a szer-
vezet első jelentős válságkezelő művelete teremtette meg a daytoni
békeszerződés végrehajtásához szükséges körülményeket, méghozzá

Francis Fukuyama: The End of History? The National Interest. 1989/nyár. 3–18.
16

Az Észak-atlanti Szerződés, Washington D. C., 1949. április 4. Preambulum, 2. cikk. NATO. <http://
17

www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_17120.htm > Hozzáférés: 2015. október 2.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

úgy, hogy az ENSZ erői számára ez korábban megoldhatatlan feladatnak

bizonyult. Az IFOR azonban nemcsak a hagyományos katonai feladatok
területén teljesített jól, hanem a konfliktus lezárultát követő államépí-
tési munkálatokban is, hozzájárulva a polgári intézmények, NGO-k és
más nemzetközi szervezetek tevékenységéhez, részt vállalva nemcsak
az aknamentesítésben, hanem a választások lebonyolításában, illetve
az infrastruktúra újjáépítésében is.18 A szervezet mindezzel bebizo-
nyította, hogy képes fontos szerepet vállalni a hidegháború utáni rend
megszilárdításában – amire Európának valóban szüksége is van.
A délszláv válság egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy
hogyan bővíthető a NATO feladatköre annak érdekében, hogy eleget
tegyen a nem hagyományos biztonsági kihívásoknak. A válságkezelés és
a válságokra való felkészülés a NATO központi feladatává vált. A szervezet
felelősségi köre ezzel jelentős mértékben megnövekedett mind térben,
mind funkcionálisan. A 2000-es évek során a nem hagyományos biz-
tonsági kihívások újabb csoportjai követeltek maguknak egyre nagyobb
figyelmet. A transznacionális terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek
proliferációja mellett hangsúlyossá vált a rakétavédelem, a kritikus inf-
rastruktúrák biztonsága, az energiabiztonság, majd a kiberbiztonság.
A NATO átalakulása révén egy statikus és reagáló szemléletű, regionális
jellegű kollektív védelmi szervezetből egy rugalmas és proaktív szövet-
séggé vált, mely globális felelősséget vállal a válságkezelésben. A szövetség
napjainkra egyedülállóan széleskörű tapasztalatokkal és felkészültséggel 9
rendelkezik a többnemzeti erők alkalmazásában ezen a téren, ami által
a nemzetközi biztonsági szervezetek közül leginkább képes arra, hogy
szembenézzen a nem hagyományos biztonsági kihívásokkal.
Magyarország szemszögéből nézve tehát elmondható, hogy a NATO-
tagság nemcsak elkerülhetetlen, hanem kifejezetten előnyös hazánk
védelme szempontjából. 1999-ben, a csatlakozás idején Magyarország
egy olyan értékközösség tagjává vált, ami a kollektív biztonság mellett
a demokrácia, a stabilitás és a jólét elvi ígéretét ajánlotta fel a korábbi
ellenség számára, és hozzájárult az ország visszavezetéséhez a nyu-
gati államok közösségébe – melybe történelme nagy részében maga is
tartozni szándékozott.
A közös értékek mellett a közös védelem gyakorlati szempontjai is
rendkívül jelentősek hazánk számára. A hagyományos területvédelmet
illetően a honvédség és a katonai biztonság közvéleményben (és a kato-
nai költségvetés összeállításában) megjelenő alacsony prioritása egy
komoly paradoxonra világít rá, hiszen éppen a NATO-csatlakozás, illetve

Németh Bence—Sándor Barbara: A NATO szerepe a válságkezelésben. Nemzet és Biztonság.

18

2008/május. 48–49.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

a szomszédos országok csatlakozása az, ami lehetővé tette, hogy ne kelljen

határaink mentén a délszláv válsághoz hasonló hagyományos biztonsági
kihívásokkal számolni.19 A nem hagyományos kihívásokat illetően pedig
elmondható, hogy az ezek kezelésére leginkább felkészült nemzetközi
biztonsági szervezet tagjaként Magyarország számos előnyre tehet szert
az állam védelme szempontjából, legyen szó politikai együttműködésről,
információk megszerzéséről, technológiai fejlesztésekről, vagy konkrét
katonai beavatkozásról.

Magyarország hozzájárulása a Szövetség tevékenységéhez

Magyarország biztonságát a Nemzeti Katonai Stratégia alapján a Magyar
Honvédség és a NATO garantálja, a honvédelem „két alappillérét a nemzeti
önerő és a szövetségesi együttműködés alkotják.”20 A dokumentum azt is
kimondja, hogy „a nemzeti önerőt Magyarország NATO-vállalásait is figye-
lembe véve, tervszerűen és fokozatosan kell fejleszteni,”21 illetve emellett
több helyen is kiemeli az ország kötelezettségeit a szövetség felé. Szenes
Zoltán ny. vezérezredes, egykori vezérkari főnök szerint „ami a Magyar
Honvédségben történik, annak legalább a 80%-a NATO.”22
Mindezek alapján elmondható, hogy Magyarország mind elvi, mind
gyakorlati szinten igyekszik teljesíteni szövetségesi kötelezettségeit.
Az ország a délszláv háború során megmutatta geopolitikai helyzetének

10
jelentőségét a NATO számára, a taszári légibázis megnyitása számottevő
támogatást jelentett a Szövetségnek. Bár ez a jelentőség a szomszédos
államok csatlakozása révén csökkent, az ukrán válság szempontjából
újra megnövekedhet Magyarország fontossága. Hazánk földrajzi elhe-
lyezkedése a jelenleg lelassult bővítési törekvésekben is fontos szerepet
játszik, különösen a Balkán tekintetében. Magyarország emellett méretét
és korlátait meghaladó mértékben (az elmúlt években stabilan 1000 fő
körüli létszámmal) vállal szerepet a NATO válságkezelő műveleteiben,
amivel többször kivívta már a szövetség tagjainak elismerését. Hazánk
nemcsak katonai erővel, hanem más műveleti képességekkel, eszközök-
kel és infrastruktúrával támogatja a NATO-t, melyek közül jelenleg a stra-
tégiai légi szállítási képességet biztosító Pápai Bázisrepülőtér, a  NATO

19
Interjú Magyaricsa Tamással, Magyarország dublini nagykövetével. In: Tizenöt év – tizenöt hang,
1999–2014. Magyarország a NATO tagja. Interjúkötet, 25–28. Szerk.: Berzsenyi Dániel—Csiki Tamás.
Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, NKI Biztonságpolitikai Szakkollégium, Magyar Atlanti Tanács,
2014. <http://nit.uni-nke.hu/uploads/media_items/15ev15hang-interjukotet-2014-12-02.original.
pdf > 25.
20
Honvédelmi Minisztérium: Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája, 2012. 11. cikk. <http://
www.kormany.hu/download/a/40/00000/nemzeti_katonai_strategia.pdf > Hozzáférés: 2015.
november 3.
21
MNKS, 14. cikk.
22
Szenes Zoltán előadása alapján. Képzés a magyar NATO-tagságról fiataloknak. Centre for Euro-
Atlantic Integration and Democracy—Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület—Agria Universitas
Egyesület, 2015. augusztus 26.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

Katona-egészségügyi Kiválósági Központ, a székesfehérvári NATO CMC

híradószázad, a medinai radarkomplexum hadrendbe állításával 2015-ben
teljessé vált magyar légtérvédelmi rendszer, illetve a balti légtérvéde-
lemben való részvétel a legkiemelkedőbb jelentőségű. 2016-ban a tervek
szerint új, 40 fős NATO parancsnoki koordinációs központ (NFIU, NATO
Forces Integration Unit) települ Székesfehérvárra.
Az elismerések mellett a költségvetési hozzájárulás terén a „potya-
utasság” fogalma is felmerül a Szövetségen belül Magyarországot illetően.
Hazánk valóban nem tudta teljesíteni vállalásait ezen a téren a NATO-val
szemben az elmúlt időszakban. A védelmi költségvetés 1993 óta nem éri
el a GDP 2%-át, ami a NATO-ban elfogadott általános célkitűzés lenne,
sőt, 2011-től 0,8% alá esett.23 Ennek a hiányosságnak a jelentőségét azon-
ban több tényező is tompítja. Az első a válságkezelő műveletekben való
szerepvállalás, mely bizonyos tekintetben ellensúlyozza a költségvetési
hozzájárulás hiányosságait. A másik a vizsgált költségvetés összetétele
– a honvédelmi minisztérium költségvetése több tagállamban sokkal
szélesebb körű tevékenységekből tevődik össze, mint Magyarországon,
ami részben magyarázza a magyar védelmi ráfordítások elmaradását
a NATO-átlag mögött. A harmadik pedig a kormány nagyszabású terve a 
védelmi költségvetés NATO-konform kiigazítására, ami a Nemzeti Katonai
Stratégiában is helyet kapott: „A negatív folyamatok megállítása és meg-
fordítása érdekében Magyarország Kormánya határozatban kötelezte el
magát arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium költségvetése a 2013–2015-ös 11
költségvetési évekre vonatkozóan legalább a 2012. évi tervezett költségvetési
támogatásának nominálértékén kerül biztosításra, a 2016-os költségvetési
évtől kezdődően pedig a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékpontos
növelésével a támogatási főösszeg 2022-re – az európai NATO tagállamok
átlagát közelítve – eléri a GDP 1,39%-át.”24 Ez a célkitűzés még mindig
nagyon távol áll a 2%-tól, mégis jelentős előrelépést jelentene a jelenlegi
helyzethez képest.
Magyarország a Visegrádi Négyek együttműködése révén is részt vesz
a NATO munkájában. A V4 közelmúltban megindult újraaktivizálódásában
nagy szerepet játszik a védelmi együttműködés, különösen az EU harc­
csoport felállítása kapcsán. A szervezet terveiben határozottan szerepel,
hogy az EU-NATO kooperációjának keretei között a V4 harccsoport is
alkalmassá váljon NATO-s feladatok ellátására, mind a gyorsreagálású
erők, mind a válságkezelő műveletek területén. A Visegrádi Négyek
törekszenek arra, hogy NATO-s kötelezettségeik végrehajtásában
23
Szenes Zoltán előadása alapján. Képzés a magyar NATO-tagságról fiataloknak. Centre for Euro-
Atlantic Integration and Democracy—Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület—Agria Universitas
Egyesület, 2015. augusztus 26.
24
MNKS, 55. cikk.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

együttműködjenek, és minél hatékonyabban járuljanak hozzá a Szövetség

működéséhez.25 A kezdeményezések gyakorlatba való átültetése még
várat magára (a harccsoport a tervek szerint 2016 első felében áll had-
rendbe),26 a politikai akarat megléte azonban már önmagában fontos
jelzője a V4 államainak NATO-s elkötelezettségét illetően.
A szövetségi tagság tehát nagyon mélyen átszövi a magyar haderő
tevékenységét, a magyar honvédelmi szférát, illetve mindezek révén
elmondható, hogy elvben fontos politikai prioritás is. Az összefonódás
azonban nemcsak azt jelenti, hogy Magyarország hozzájárul a NATO
működéséhez. Az együttműködés ugyanis kölcsönös, a NATO keretei
között folytatott magyar tevékenységeknek mind politikai, mind védelmi
szempontból számos pozitív hatása van.

Milyen előnyök származnak Magyarország NATO-tagságából?

Magyarország NATO-tagságának előnyei katonai szempontból a védelem,
a gazdaságosság és a fejlődés kulcsszavai körül csoportosíthatók. A véde-
lem területén az eddig leírtakból már nyilvánvaló, hogy a NATO a kollektív
biztonság, a válságkezelés és a kooperatív biztonság hármas célkitűzése
révén védőernyőt biztosít Magyarország számára mind a hagyományos,
mind pedig az új típusú biztonsági kihívásokkal szemben. Bár felelősségi
köreit bizonyos kérdésekben, mint például a menekültválság, megosztja
az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel, a  Szövetség
hazánk „biztonságának és stabilitásának sarokköve.”27 12
A Nemzeti Katonai Stratégia emellett nagy hangsúlyt fektet a honvé-
delem kapcsán az önerőre is. Előírásai szerint az MH-nak rendelkeznie
kell „az ország fegyveres védelméhez szükséges képességek alapjaival, hogy
a biztonsági környezet romlása esetén lehetőség legyen ezek célirányos fej-
lesztésére.”28 A fegyveres képességeket illetően a Magyar Honvédség előtt
komoly feladat állt a Varsói Szerződés felbomlása után: a tömeghadse-
reg, az anyagháború és a területvédelem koncepcióira épülő haderőnek
alkalmazkodnia kellett a nemzetközi környezet változásaihoz. Bár az
átalakulás maga akár szükségszerűnek is tekinthető,29 gyakorlati meg-
valósulásához nagymértékben hozzájárult a NATO-tagság motivációja,

25
Bratislava Declaration of the Visegrad Group Heads of Government on the Deepening V4 Defence
Cooperation, 2014. december 9. <http://www.visegradgroup.eu/calendar/2014/bratislava-decla-
ration > Hozzáférés: 2015. november 3.
26
Milan Šuplata: The Visegrad battlegroup: Building new capabilities for the region. Central
European Policy Institute. 2013. április 7. <http://www.cepolicy.org/publications/visegrad-battleg-
roup-building-new-capabilities-region > Hozzáférés: 2015. november 3.
27
MNKS, 7. cikk.
28
MNKS, 14. cikk.
29
Interjú Wagner Péterrel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójával. In: Tizenöt év – tizenöt
hang, 1999–2014. Magyarország a NATO tagja. Interjúkötet, 2–4. Szerk.: Berzsenyi Dániel—Csiki
Tamás. Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, NKI Biztonságpolitikai Szakkollégium, Magyar Atlanti
Tanács, 2014. 2. Interjú Magyarics Tamással. In: In: Tizenöt év – tizenöt hang. 25.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

ösztönzői, illetve a csatlakozás után a NATO elvárásaihoz, különösen az

interoperabilitás követelményéhez való igazodás.
A haderőfejlesztés és a NATO-kompatibilitás növelése egyúttal
üzletet is jelent Magyarország számára, méghozzá számos területen.
A NATO egyik alapelve, hogy a tagországok nemcsak közösen részesül-
nek a védelemből, de közösen viselik a felmerülő költségeket is. Ennek
megvalósítására a szervezet három közös pénzügyi alapot hozott létre:
az ún. civil költségvetést (mely főként a brüsszeli központ fenntartását
szolgálja), a katonai költségvetést, illetve a biztonsági beruházási prog-
ramot (NATO Security Investment Programme, NSIP). A Szövetség főként
ez utóbbi keretei között támogatja a magyar képességfejlesztést.30
A NATO-beruházások összege Magyarországon jelenleg kb. 60 milliárd
Ft-ot tesz ki,31 melynek legnagyobb része a pápai és a kecskeméti légi
bázisok fejlesztését, a bánkúti, békéscsabai és medinai radarrendsze-
rek felállítását, illetve az egészségügyi kiválósági központ működését
támogatta.32 A közvetlen anyagi támogatás mellett a személyi állomány
jelenlétéhez és a végzett tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatások is
gazdasági lehetőségeket biztosítanak a beszállítók és szolgáltatók szá-
mára, munkalehetőséget adnak, hozzájárulva a beruházások befogadó
régióinak fejlődéséhez. A NATO-csatlakozás elvben a magyar védelmi
ipar horizontját is nagymértékben kiszélesítette – az egy másik kérdés,

13
hogy a védelmi ipari vállalatok egyelőre nem voltak képesek kihasználni
ezeket a lehetőségeket.33
A gazdasági fejlődési potenciál mellett a MH és a magyar védelmi
szféra más területein is jelentős előrelépést idézett elő a NATO-hoz való
csatlakozás, majd a tagság további kihívásai. Ezek közül az egyik legfon-
tosabb a nemzetközi együttműködési kultúra elsajátítása, melynek ese-
tében a NATO-n belüli együttműködés jó minta lehet más kérdésekben
is. A műveleti részvétel és a politikai kooperáció elősegíti egy nemzetkö-
zileg elfogadott szakembergárda kialakulását, mely nemcsak megfelelő
nyelvismerettel és tudományos felkészültséggel rendelkezik, de képes
arra, hogy nagy magabiztossággal mozogjon a Szövetség berkein belül.
A Nemzeti Katonai Stratégia szerint „korunk összetett katonai kihívá-
saira csak olyan haderő képes sikeres választ adni, amelynek állománya
30
Szenes—Tálas, 87.; Jelentés a NATO Biztonsági Beruházási Programja (NSIP) keretében
Magyarországon megvalósuló fejlesztések ellenőrzéséről. Állami Számvevőszék. 2002. május.
<http://www.asz.hu/jelentes/0217/jelentes-a-nato-biztonsagi-beruhazasi-programja-nsip-kere-
teben-magyarorszagon-megvalosulo-fejlesztesek-ellenorzeserol/0217j000.pdf > Hozzáférés: 2015.
november 3.
31
Szenes Zoltán előadása alapján. Képzés a magyar NATO-tagságról fiataloknak. Centre for Euro-
Atlantic Integration and Democracy—Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület—Agria Universitas
Egyesület, 2015. augusztus 26.
32
Lásd Szenes—Tálas, 87–99.
33
Csiki Tamás: Kísérlet a védelmi ipar fejlesztésére Magyarországon? In: Magyar biztonságpolitika
1989–2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014. 127–142.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

magas színvonalú képzésben és kiképzésben részesült, megfelelő fizikai és

pszichikai állóképességgel rendelkezik, képes nemzetközi környezetben tör-
ténő magas színvonalú munkavégzésre, valamint feladatai végrehajtását
illetően motivált és elkötelezett.”34 A MH személyi állományának fejlődésé-
hez nagymértékben hozzájárul a nemzetközi műveletekben való részvétel.
Ennek során a katonák a gyakorlatban is képesek alkalmazni a kiképzésen
elsajátított tudást és készségeket, miközben tapasztalatokat szereznek
a technikai eszközök használatát, illetve a két- és többnemzeti kötelék-
ben való együttműködést illetően. Mindezen tapasztalatok megosztása
nagy jelentőséggel bír a haderő felkészítésének további folyamataiban.
A NATO emellett folyamatos képzési lehetőségeket, tanfolyamokat biz-
tosít, illetve a közös hadgyakorlatok során is lehetőséget ad a Magyar
Honvédség képességeinek fejlesztésére.35
A katonai szféra mellett a NATO politikai szervezete is számos lehe-
tőséget biztosít Magyarország számára. Kisállamként hazánk érdekeinek
érvényesítése a legelfogadhatóbb és leginkább hatékony módon a NATO-
hoz hasonló szervezeteken keresztül valósítható meg. A Szövetség dön-
téshozatali rendszere széleskörű lehetőségeket biztosít ehhez, hiszen
konszenzusos alapon működik – tehát minden tagállam beleegyezésére
szükség van egy döntés meghozatalánál. Magyarország képviselői egyen-
rangú félként vannak jelen a döntéshozók körében, és így jeleníthetik

14
meg a magyar álláspontot a világ legerősebb katonai hatalmainak jelen-
létében. A konzultációs lehetőségek és az érdekérvényesítés informális
hálózatai pedig elérhetővé teszik ezen országok képviselőit a magyar
delegáció számára, ezzel újabb lehetőséget biztosítva az érdekek meg-
jelenítésére és érvényesítésére.36 Mindez megnöveli Magyarország moz-
gásterét a nemzetközi politikában, illetve a szuverenitás kiterjesztéséhez
is hozzájárul.37 Hazánk mindezek révén a Szövetség fejlődéséhez is képes
hozzájárulni. Jó példa lehet erre az, hogy az Átfogó Politikai Irányelvek
kidolgozásához vezető vita egy magyar kezdeményezés révén indult meg,
a létrejött dokumentum pedig fontos alapját képezte a NATO átalakulási
folyamatának.38 A másik jellegzetes példa Magyarország érdekérvényesítő
34
MNKS, 58. cikk.
35
Interjú Apáti Zoltán ezredessel, a Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központjának
parancsnokával. In: Tizenöt év – tizenöt hang, 1999–2014. Magyarország a NATO tagja.
Interjúkötet, 6–8. Szerk.: Berzsenyi Dániel—Csiki Tamás. Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, NKI
Biztonságpolitikai Szakkollégium, Magyar Atlanti Tanács, 2014. 6.
36
Interjú Tálas Péter biztonságpoltikai szakértővel. In: Tizenöt év – tizenöt hang, 1999–2014.
Magyarország a NATO tagja. Interjúkötet, 43–45. Szerk.: Berzsenyi Dániel—Csiki Tamás. Stratégiai
Védelmi Kutatóközpont, NKI Biztonságpolitikai Szakkollégium, Magyar Atlanti Tanács, 2014. 44.
37
Interjú Sztáray Péterrel, Magyaország NATO-nagykövetével. In: Tizenöt év – tizenöt hang, 1999–
2014. Magyarország a NATO tagja. Interjúkötet, 18–20. Szerk.: Berzsenyi Dániel—Csiki Tamás. Stratégiai
Védelmi Kutatóközpont, NKI Biztonságpolitikai Szakkollégium, Magyar Atlanti Tanács, 2014. 18.
38
Interjú Bali Józseffel, volt védelempoltikai szakállamtitkárral, nyugállományú vezérőrnaggyal. In: Tizenöt év –
tizenöt hang, 1999–2014. Magyarország a NATO tagja. Interjúkötet, 21–24. Szerk.: Berzsenyi Dániel—Csiki Tamás.
Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, NKI Biztonságpolitikai Szakkollégium, Magyar Atlanti Tanács, 2014. 24.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

képességének sikerességére a NATO-ban jóval szélesebb körben ismert:

a Balkán-politika és a bővítés kérdése – ami nagyban a magyar fellépés-
nek köszönheti, hogy a Szövetség napirendjén maradt az elmúlt évtized
fejleményeit követően is.39
Az érdekek érvényesítése mellett a NATO-tagság révén megszerez-
hető információk is fontos előnyt jelentenek Magyarország számára.
A csatlakozás után közvetlenül megindult az információ-megosztás
a délszláv háború vonatkozásában, ami Szenes Zoltán visszaemlékezése
szerint igen nagy hatással volt az időszak katonai vezetőire. A NATO-
felderítés által összegyűjtött adatok révén „kinyílt a világ,” a MH számára
korábban elérhetetlennek tűnő információk elérhető közelségbe kerül-
tek. A szabványok és az interoperabilitás követelménye, valamint a közös
K+F programok elősegítik az információmegosztást, a közös gyakorlatok,
műveletek során pedig a know-how átadása is megtörténik.40 A NATO
védelmi tervezési folyamatában való részvétel elősegítette azt, hogy
Magyarországon is egy modern védelmi tervezési rendszer jöjjön létre.41
A NATO politikai szervezetében és parancsnoki struktúrájában mintegy
180 magyar dolgozik, ami szintén fontos információkhoz biztosít hozzá-
férést, például a Nemzetközi Titkárság és a Nemzetközi Katonai Törzs
munkáját illetően.42
A politikai jellegű előnyök felsorolásának végén, de nem utolsósorban

15
a presztízs kérdését is meg kell említeni. Magyarország számára a leg-
fontosabb ebben a tekintetben a Nyugathoz való visszatérés diskurzusa
volt, melyben a NATO-tagság jelentette az első igazán jelentős lépést.
A NATO-csatlakozás minőségileg új helyzetet eredményezett a magyar
diplomáciában, az „elit klubba” való belépés jelentősen megnövelve az
ország presztízsét és jelentőségét a nemzetközi politika kontextusában.43
A csatlakozás emellett üzleti szempontból is javította Magyarország
helyzetét, hiszen csökkentette az ország politikai kockázati szintjét.44
Mindemellett a magyar katonák NATO-műveletekben való részvétele
is komoly presztízst szerzett a Magyar Honvédségnek és az országnak.
39
Interjú Martonyi János külügyminiszterrel. In: Tizenöt év – tizenöt hang, 1999–2014. Magyarország
a NATO tagja. Interjúkötet, 32–35. Szerk.: Berzsenyi Dániel—Csiki Tamás. Stratégiai Védelmi
Kutatóközpont, NKI Biztonságpolitikai Szakkollégium, Magyar Atlanti Tanács, 2014. 33.
40
Interjú Rábai Zsolttal, a NATO Nemzetközi Titkárságának kommunikációs főmunkatársával.
In: Tizenöt év – tizenöt hang, 1999–2014. Magyarország a NATO tagja. Interjúkötet, 9–11. Szerk.:
Berzsenyi Dániel—Csiki Tamás. Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, NKI Biztonságpolitikai
Szakkollégium, Magyar Atlanti Tanács, 2014. 11.
41
Interjú Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkárral.
In: Tizenöt év – tizenöt hang, 1999–2014. Magyarország a NATO tagja. Interjúkötet, 29–31. Szerk.:
Berzsenyi Dániel—Csiki Tamás. Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, NKI Biztonságpolitikai
Szakkollégium, Magyar Atlanti Tanács, 2014. 29.
42
Interjú Martonyi János külügyminiszterrel. In: Tizenöt év – tizenöt hang. 33.
43
Interjú Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkárral. In:
Tizenöt év – tizenöt hang. 29.
44
Interjú Rábai Zsolttal, a NATO Nemzetközi Titkárságának kommunikációs főmunkatársával. In:
Tizenöt év – tizenöt hang. 9.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu

A N TA L L J ÓZ S E F T U DÁ S KÖZ P O N T

Ennek az elismertségnek a jelentőségét mutatja az a tény, hogy katoná-

ink egyre fontosabb szerepet kapnak a missziós részvétel keretei között.
Az afganisztáni PRT (Tartományi Újjáépítési Csoport) és OMLT (Műveleti
Tanácsadó és Összekötő Csoport) létrehozása, a magyar különleges
erők bevetése, a kabuli reptér felügyeletére való felkérés, illetve a pápai
légibázis és a többnemzeti légiszállítási képesség kialakítása mind arra
utalnak, hogy a Szövetség megbecsüli és elismeri a magyar katonák
felkészültségét és képességeit.45

Összefoglalás
Miben rejlik tehát Magyarország NATO-tagságának jelentősége a 21. szá-
zad elején? A tanulmány bemutatta, hogy a rendszerváltás után hazánk
számára elkerülhetetlen szükségszerűség volt a NATO-csatlakozás,
illetve, hogy a tagság jelentős és valós pozitívumokat jelent nemcsak
a Magyar Honvédség, hanem az egész ország szempontjából.
A rendszerváltás után hazánk biztonságának biztosítása csak szövet-
ségi keretekben volt elképzelhető, és a nem hagyományos biztonsági kihí-
vások elterjedésével ez a tény a gyakorlatban még inkább alátámasztottá
vált. A 21. század elején hazánk előtt álló két nagy nemzetközi kihívás,
a szomszédos, magyar kisebbséggel rendelkező Ukrajnában kirobbant
válság, illetve a hazánkat igen jelentős mértékben érintő menekültválság
kiváltó okaként megjelenő szíriai konfliktus a NATO számára is a legfon-
tosabb prioritások közé tartozik. E válságok kezelésében és megoldásá- 16
ban hazánk más nemzetközi szervezetek mellett, de jelentős mértékben
a Szövetség munkáján keresztül képes részt venni, érdekei megjelení-
tésére a NATO formális és informális fórumai kiterjedt lehetőségeket
biztosítanak.
A NATO-tagság jelentőségét általánosságban tekintve emellett
elmondható, hogy mind katonai, mind politikai szempontból számos
előny származik a tagságból, a védelem mellett különösen a gazdasá-
gosság, a katonai fejlődés, a politikai részvétel, az információ-megosztás
és a nemzetközi presztízs területein. Hazánk biztonságának biztosítása
jelenleg sem képzelhető el a szövetségi kereteken kívül, de a fentebb
áttekintett magyar hozzájárulás és a felsorolt előnyök mérlegre tevése
ettől eltekintve is egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország számára
a 21. században is meghatározó jelentőséggel bír a szövetségi tagság, az
abból származó előnyök nem helyettesíthetőek más módon.

45
Interjú Apáti Zoltán ezredessel, a Magyar Honvédség Béketámogató Kiképző Központjának
parancsnokával. In: Tizenöt év – tizenöt hang. 7.

1093 Budapest, Czuczor utca 2. | +3620 310 8776 | ajtk@ajtk.hu | www.ajtk.hu