Számítógép architektúrák előadás

nappali tagozatos féléves tematika

1. Munkavédelem, történeti 8. Kódolás, memória, SSD

áttekintés, alapfogalmak 9. Memóriakezelés
2. A processzorokról 10. Beágyazott rendszerek, vékony
3. Hűtés és grafika kliens megoldások, IoT
4. Chipset, sínrendszerek, portok, 11. Mobil eszközök: tabletek,
bemeneti eszközök, nyomtatás okostelefonok, netbook-ok,
5. Megjelenítés, monitorok ebook olvasók
6. Mágneses adattárolás 12. Számítógépvírusok,
7. Optikai/magnetooptikai vírusvédelmek
adattárolás 13. Adattömörítés, 3D

1
Számítógép architektúrák
5. Előadás

Megjelenítés, monitorok

Az előadások anyaga elérhető

az Ilias-on

2
 Monitorok
CRT (Cathode Ray Tube)

Katódsugárcsöves technológia. A 3 elektronágyú által

kibo-csátott elektronsugarakat elektromágnesek
segítségével térítik el a képernyő adott pontja felé. A
képernyő belső felületén lévő foszfor a becsapódó
elektronok hatására világítani kezd. Idővel
halványodik, ezért újabb elektron-sugarakkal frissíteni
kell a képpontok helyét.

3
4
 Típus Színek Felbontás Képfrissítés
száma

CGA 4 320x200 50 Hz

Hercules 2 720x368 50 Hz

EGA 16 640x350 50-60 Hz

VGA 16 640x480 60 Hz
(nincs torzítás)
SVGA 16.7 mill. 800x600- 72-133 Hz
1600x1200
5
Interlaced monitorok
A teljes kép megjelenítéséhez az elektronsugár
kétszer pásztázza át a képernyőt, először a páratlan
sorokat, aztán a párosakat. (erősen villog!)

Non Interlaced monitorok

A sorokat egymás után frissíti, a villogás kisebb

6
Képpont (Dot Pitch)
A foszfor hármasok közötti távolság.
Tipikus értékek: 0,28; 0,26; 0,25
Minél kisebb ez az érték, annál élesebb a kép.
7
LCD monitorok (Liquid Crystal Display)
Folyadékkristályos képernyő. Két üveglap között egy
speciális folyadék van. Ez oldott kristályokat tartalmaz. A
kristályok pálcika alakú molekulákból állnak, amelyek
alapértelmezésben egy gyenge mágneses tér hatására a
lapokkal párhuzamosan helyezkednek el, így a rájuk eső
polarizált fényt átengedik. Feszültség hatására a molekulák
elfordulnak, így a polarizált fényt többé nem engedik át.
Így egy pontban sötétre színezhető az üveglap (természete-
sen háttérvilágítás szükséges).
Az LCD-kijelzők nagy előnye a kis fogyasztás és méret
(centiméter nagyságrendű vastagság), valamint, hogy nem
bocsátanak ki káros röntgensugárzást. Hátrányuk, hogy
nem kontrasztosak, és lassúak. 8
9
 A passzív LCD
Egy átlagos VGA-felbontásban 640 oszlop és 480 sor van.
Ennyi oszlop- és sorvezetékre van szükség, hogy minden
pontban létrehozhassuk a szükséges feszültséget. A színes
LCD-kijelzőnél a három alapszínnek és a világosságot
szabályozó fehér árnyalatnak külön vezérlés szükséges, így
pixelenként négy vezetékkereszteződésre van szükség. Ez
igen nagy vezetéksűrűséget jelent. Az egymáshoz közel
levő vezetékek egymásra is hatnak, így nem csak annál a
pixelnél keletkezik megfelelő feszültség, amit címezni
akarunk, hanem máshol is. Tehát más molekulák is
elfordulnak, kevésbé engedik át a polarizált fényt. Ennek
eredményeképpen a kijelző kontrasztja csökken.
10
 Aktív LCD (TFT-thin film transistor)
A pixelekhez apró tranzisztorokat helyeznek, amiket kis
feszültséggel lehet vezérelni. Így az elektromos hatás
közvetlenül az egyes pixelek alatt keletkezik, a többit nem
zavarja. A kép ragyogó színű lesz, valamint a monitor
sebessége is számottevően növelhető.

11
Az aktív LCD-k 4 főbb típusa:
1.) TN (Twisted Nematic)+Film: Legrégebbi technológia;
Kontrasztaránya a többi típushoz képest viszonyítva a leg-
gyengébb, látószöge a legszűkebb; Leggyorsabb frissítésű
TFT-ket felvonultató technológia (16, 12, 8, 6, 4 ms).
2.) IPS(In-Plane Switching): Kis fényerő és kontrasztarány;
színvisszaadása majdnem tökéletes; Jobb látószög a
TN+Filmnél és drágább; Továbbfejlesztett változata az S-
IPS (Super In-Plane Switching).
3.) MVA (Multidomain Vertical Alignment): Jó látószög; Jó
kontrasztarány; Lassú válaszidő.
4.) PVA (Patterned Vertical Alignment): Az MVA Samsung
által továbbfejlesztett verziója; Javított válaszidő (akár
játékra is kiváló).
12
 Képfrissítés
A CRT monitoroknál a foszfor kialvási sebessége mikroszekundu-
mokban mérhető, tehát minél gyorsabban pásztáz a monitor, annál
egyenletesebb képet kapunk. A képpont fényerejének, színének válto-
zási sebessége pont megfelel az igényeinknek, hiszen gond nélkül meg
tudja jeleníteni az emberi szem (agy) igényelte minimális másodper-
cenként 24-25 képet. A TFT monitorok képpontjai azonban néhány
milliszekundum alatt változnak, ezen a technológián a folyadékkristály
tulajdonságai miatt nem könnyű változtatni. Ha a kapcsolási idő 16-40
ms körüli, a képernyőn megjelenő gyors mozgások darabosnak látsza-
nak, hiszen az új kép megjelenésekor még egy pillanatig láthatjuk a
régit (utánhúzás jelensége). Ezért fontos, hogy a képváltási idő alacsony
legyen. A gyártók 2 féle időt adnak meg. Van, aki a teljes (fehér-fekete-
fehér, vagy fekete-fehér-fekete) időt adja meg (ma a jobb paneleknél 5
ms), mások a csalóka szürke-szürke váltási időt (ma jellemzően 2 ms).
A képváltásoknál a teljes időt kell figyelembe venni, tehát a gray to gray
időt nagyjából 2-vel kell megszorozni a tényleges képfrissítés idejének
meghatározásához. 13
 Felbontás
A TFT monitoroknál egy képpont vagy olyan színű, amilyet akarunk,
vagy nem. A legtökéletesebben olyan képet tudunk megjeleníteni,
amely pontosan illeszkedik a kijelző méreteihez. Ezért gyártják ezeket
1024x768, 1280x1024, vagy magasabb felbontásokban. Probléma ak-
kor adódik, amikor például egy 640x480-as képet kell megjeleníteni.
A régebbi notebookok ekkor kisebb méretben, középen jelenítették
meg a képet, és csak később kínálták fel a kép átméretezését. A képet
teljes méretű megjelenítéskor át kell számolni, és ez tökéletes
algoritmusokkal sem eredményez tökéletes képet. A színátmenetet a
kijelző képpontjainak viszonylag nagy, 0,3 mm-es mérete is darabossá
teszi, amelyet elmosással javíthatnak – a karakterek olvashatóságának
csökkenésével.

14
A CRT monitorok analóg technikára épülnek, ezért a VGA
csatlakozókon is analóg jel folyik, s a videokártyák is ana-
lóg jelet szolgáltatnak. A videokártyákat a TFT-k előretöré-
sének megfelelően már DVI csatlakozóval is felszerelik,
így nem szükséges a videokártyának a digitálisból
analógot, a TFT monitornak pedig analógból digitálisba
alakítaniuk a jelet. Nem minden TFT monitornak van VGA
és DVI csatlakozója. Ha a VGA bemenetet használjuk,
akkor a monitornak megfelelően kell elvégezni a konver-
ziót, ha viszont nem ez történik, akkor elcsúszott és
interferenciacsíkokkal dúsított képet kapunk. A DVI csatla-
kozó viszont képpontról képpontra szolgáltatjaa jelet,
ekkor pedig a kép pontosan jelenik meg a kijelzőn.

15
Pixelhibából is négyféle fordulhat elő:
Első típusú: A maximum fényerő parancsra adott átlagos pixel válaszre-
akciónak nagyobb, mint 75%-ával való reagálása a minimum fényerő
parancsra (mindig fényesen világít).
Második típusú: A minimum fényerő parancsra adott átlagos pixel vá-
laszreakciónak kevesebb, mint 25%-ával való reagálása a maximum
fényerő parancsra (mindig sötét marad).
Harmadik típusú: Egyéb nem első vagy második típusú hiba, például
egy beragadt subpixel. Az aktív mátrix LCD kijelzőknél minden egyes
pixel pozíción 3 folyadékkristály cella helyezkedik el. Ezeknek a vörös,
zöld és kék subpixeleknek (al-pixel) az együttes működése teszi lehetővé
a teljes színskála megjelenítését. Minden egyes cellát egy egyedi
tranzisztor vezérel, mely közvetlenül a cella felett található. A tranzisztor
meghibásodásakor az adott képpont mindig vörösen, zölden vagy kéken
világít. (A tapasztalatok szerint ez a leggyakrabban előforduló hiba.)
Csoporthiba: Kettő vagy több hibás pixel egy 5x5 képpontos területen.
16
Az LCD monitorokra vonatkozó, 2001-ben frissített, ISO
13406-2 szabván meghatározza a folyadékkristályos kijel-
zők képének számos jellemzőjét, mint a fényerő, kontraszt,
tükröződés, színek, vibrálás és a - számunkra most fontos -
hibás pixelek száma. A hibaosztályok definíciója:
A hibák maximum száma típusonként/millió pixel

17
A 15" LCD kijelzők felbontása 1024x768 pixel, ami összesen 786.432
képpont.
Első típusú (fényes) pixelek száma = 2 x 786.432 / 1.000.000 = 1,57
Második típusú (fekete) pixelek száma = 2 x 786.432 / 1.000.000 = 1,57
Harmadik típusú (vörös/zöld/kék) pixelek száma = 5 x 786.432 /
1.000.000 = 3,93
Tehát 2 mindig fényes pixelt már nem enged meg a szabvány egy II.
osztályú 15" monitoron.
A maximum engedélyezett hibák száma (első+második+harmadik
típusú): 5 képponthiba, melyből maximum egy lehet fényes, egy sötét
és három vörös, zöld vagy kék. Ezen kívül a csoporthiba szabály
kimondja, hogy nem lehet több mint kettő hibás fényes vagy sötét pixel
egy 5 képpont sugarú területen. Szintén hibásnak számít az a kijelző,
ahol egy 5x5 képpontos területen 2 vagy több vörös, zöld vagy kék
pixel fordul elő.
18
A 17" LCD kijelzők felbontása: 1280 x 1024 = 1.310.720 pixel.
Első típusú (fényes) pixelek száma = 2 x 1.310.720 / 1.000.000 = 2,62
Második típusú (fekete) pixelek száma = 2 x 1.310.720 / 1.000.000 =
2,62
Harmadik típusú (vörös/zöld/kék) pixelek száma = 5 x 1.310.720 /
1.000.000 = 6,55
Következésképpen 3 mindig fényes pixelt már nem enged meg a
szabvány II. osztályú 17" monitoron.
A maximum engedélyezett hibák száma (első+második+harmadik
típusú): 10 képponthiba, melyből maximum kettő lehet fényes, kettő
sötét és hat vörös, zöld vagy kék. Ezen kívül a csoporthiba szabály
kimondja, hogy nem lehet több mint kettő hibás fényes vagy sötét pixel
egy 5 képpont sugarú területen. Szintén hibásnak számít az a kijelző,
ahol egy 5x5 képpontos területen 3 vagy több vörös, zöld vagy kék
pixel fordul elő.
19
Fujitsu-Siemens / Fujitsu
2005 júliustól a lehető legjobb feltételekkel vállal garanciát Business
és Prémium kategóriájú monitoraira: 17” és 19” LCD monitorok
esetén már öt hibás alképpont esetén, a 20,1” LCD monitorok esetén
már hét hibás alképpont esetén cserelehetőséget vállal, amely a
vásárlást igazoló számlán feltűntetett dátumtól számított egy hónapig
érvényes. A többi TFT kijelzőre az ISO szabvány szerint vállal
cseregaranciát.
IBM / Lenovo
A standard ISO 13406-2 szabványt alkalmazza.
LG
Az LG az IBM által kiadott szabványhoz igazodik, mely 15 colos
TFT monitoroknál 5 hibás subpixelt engedélyez.

20
Samsung
Egyedülálló módon, már akár egyetlen pixelhiba esetén is cserélik a
TFT-LCD monitor készüléket, amennyiben a végfelhasználó azt a
vásárlást követő három napban visszaviszi a boltba.
SONY
Alkalmazzák a szabványt. A még elfogadható pixelhibák száma:
15" LCD: 1 fényes, 1 sötét vagy 3 színes
17" LCD: 2 fényes, 2 sötét vagy 6 színes
Viewsonic
Alkalmazzák a szabványt. A még elfogadható pixelhibák száma:
15" LCD: 1 fényes, 1 sötét vagy 3 színes
17" LCD: 2 fényes, 2 sötét vagy 6 színes

21
A HDTV szabvány több felbontást határoz meg:
480p: 720×480 pixel
720p: 1280×720 pixel
1080p: 1920×1080 pixel
1080i: (interlaced) 1920×1080 pixel

Jelenleg használt felbontások:

720x480 NTSC
768x576 PAL .
1024x768 XGA
1280x720 HDTV (HD Ready)
1920x1080 HDTV (Full HD)

22
'HD-ready' logót, amelyet azokhoz a megjelenítőkhöz használhatnak,
amelyek tökéletesen együttműködnek a HDTV-s beltéri egységekkel,
a HDTV adásokat meg tudják jeleníteni, és teljesítik a minimális
műszaki követelményeket, amelyeket a testület meghatározott. A
specifikáció minimum 720 soros felbontást követel meg, 16:9-es
képernyőformátumban.
A H.264 videotömörítési technológia lehetővé teszi, hogy 1280 x 720
vagy 1920 x 1080 pixeles HD-videoanyagokat a DVD-knél hasz-
nálatos 8-10 megabit/s-os bitrátával tömörítsék, míg a DVD-ken
alkalmazott MPEG-2 kodeknek ugyanilyen minőség eléréséhez mini-
mum 15–20 megabit/s-os bitrátára van szüksége. A megnövekedett
tömörítés sokkal nagyobb számítási teljesítményt is követel, így
hardveres segítség nélkül még a mai nagyteljesítményű processzorok
sem igazán képesek megbírkózni a HD-felbontású H.264 AVC
anyagok rezzenésmentes megjelenítésével.

23
24
 Milyen távolságból látszik a monitor, tv minden
pixele?
A kijelző felbontóképességét figyelembe véve adott képátlójú és
felbontású készülék esetében milyen távolságra kell ülni a tévétől
ahhoz, hogy annak minden pixelét lássa is a vásárló?
A teljes HD-felbontás előnye 50 colos (127 centis) vagy nagyobb
képernyők esetében jön ki leginkább, de még ekkor sem szabad két
méternél messzebb ülni a készüléktől ahhoz, hogy valóban minden
részletet maradéktalanul lássuk.

25
Maximális távolság, ahonnan érzékelhető a tényleges
felbontás (méterben)
Képátló (col) Képátló (cm) 1280*720 1366*768 1920*1080
30 76.2 1,79 1.68 1.19
32 81.2 1.91 1.79 1.27
37 93.9 2.21 2.07 1.47
39 99.06 2.33 2.18 1.55
40 101.6 2.39 2.24 1.59
42 106.68 2.51 2.35 1.67
50 127 2.98 2.8 1.99
70 177.8 4.18 3.91 2.78
80 203.2 4.77 4.47 3.18

26
 Plazma
A plazma panel működési elve hasonlatos a színes neoncsövekéhez. A
panelt vörös, zöld és kék fényt kibocsátó foszforrétegekkel bevont
apró gödrök (waffle) alkotják. Mindenegyes elektronikusan vezérelt
gödröcske egy-egy részpixelnek felel meg. A gödrökbe zárt
gázkeverék elektromos gerjesztés hatására plazmaállapotba kerül
(innen ered a technológia elnevezése). A plazmaállapotú gáz UV fényt
bocsát ki magából, mely a foszforréteget bombázva látható színes
fényt állít elő. A plazma képernyő tehát saját fényt bocsát ki!

27
 LCD-t vagy plazmát?
Az LCD-tévéknél a képet egy hátsó fényforrás világítja meg. Azt,
hogy mely képpontban és milyen intenzitással jusson át a fény,
átlátszó lapra helyezett folyadékkristályokkal szabályozzák, a
különböző színek előállítását a pontokban lévő színszűrőkkel oldják
meg.
Ezzel szemben a plazmatévék esetében nincs szükség külön háttér-
világításra, mivel itt maguk a nemesgázzal feltöltött képpontok
(színkamrák) világítanak elektromos impulzus hatására.

28
Az állandó háttérvilágítás alkalmazása miatt az LCD-tévék egyik
legnagyobb gyengéjének az számít, hogy a sötétebb jeleneteket (pl.
horror) nem képesek tökéletesen megjeleníteni, így a filmek éjszakai
képkockái inkább sötétszürkén festenek a képernyőn – a folyadék-
kristályok között ugyanis valamennyire még ilyenkor is átszivárog
a háttérvilágítás fénye.
Ezzel szemben a plazmatévén – ahol a képpontokat nem kell hátulról
megvilágítani, mert saját fénnyel bírnak – a filmek sötét jelenetei
tökéletes kontraszttal, fekete színekkel jelennek meg, hiszen itt a tévé
nem aktivizálja azokat a képpontokat, ahol erre nincs szükség.
Egyes drágább LCD-ken ugyan különböző alternatív megoldásokkal –
például a háttérfény szabályzásával – próbálkoznak a jobb fekete szín
elérésével, de a plazma ezen a téren még mindig sokkal jobban teljesít
eltérő működési elvének köszönhetően.

29
Egy jellemző paramétere a tévékészülékeknek a kontrasztarány, ami a
megjeleníthető legsötétebb és legvilágosabb képpont közti fényerő-
eltérés mértékét szemlélteti. Sok hirdetésben találkozni a dinamikus
kontraszt kifejezéssel, melyhez általában ennél is magasabb, akár több
tízezer az egyhez mért arányt ígérnek: ezt az előbb említett
háttérfény-csökkentős technikával lehet elérni. A szakértők szerint
egy 5000:1-es valós kontrasztarány már bőven megfelelő
képminőséget biztosít, az ennél jóval nagyobb értékek
közt gyakorlatilag már nem is lehet különbséget tenni.
Színek terén a plazma mindig természetesebb színeket produkál, az
LCD-n minden egy kicsit tarkábbnak tűnik, mint a valóságban.
Betekintési szög: ebben a plazma jeleskedik, de már a belépőszintnél
kicsivel drágább LCD-k is elég jól teljesítenek ezen a téren, azaz nem
csak pont szemből, de oldalról is színhűen látni képüket.

30
 Hol lesz a monitor, a TV?

Az erős háttérvilágításnak köszönhetően az LCD

egy világos szobában, irodában talán egy kicsivel
jobban érvényesül.

A háttérvilágítást nélkülöző plazmaképernyő az esti

sötétben kevésbé bántja a szemet főként akkor, ha
intelligens fényerő-szabályzó funkcióval is
felszerelték.

31
 Mit szeretnénk nézni rajta gyakrabban?
Rengeteg árlistán lehet találkozni a reakcióidő vagy válaszidő
kifejezéssel, ez azt az időtartamot jelenti, amely ahhoz szükséges,
hogy egy képpont sötétből kigyulladjon, majd újra elsötétedjen. Egyes
reklámokban már nem ezt, hanem csak a feketéről fehérre, vagy a
szürkéből szürkébe váltás idejét tüntetik fel, ami persze kétszer,
négyszer olyan jó értéket produkál. Egy LCD esetében egy 8 ms-os
reakcióidő már jónak mondható, a plazmák esetében pedig
gyakorlatilag mindegy, mit választ az ember, mivel ezek működési
elvükből adódóan nagyságrendekkel kisebb, 0,001 ms-os gyorsaság-
gal képesek váltani a képpontot, így sportközvetítésekhez, akciófil-
meknél ideálisak.

32
 A beégés problémája
A plazmatévék egyik gyengéje, hogy egy-egy konstans képrészlet
bizony beleéghet a képernyőjükbe, pl. a sarokban valamelyik csatorna
logója. Gyakorlatilag az történik, hogy egy-egy statikus képrészlet
megjelenítésekor a képpontokban lévő színkamrák (vörös, zöld, kék)
fénykibocsátó foszforrétege a túlzott igénybevétel miatt "elhasználó-
dik": vagy túl sok, vagy túl kevés fényt bocsát ki.
Ezt a hibát manapság már különféle technológiákkal, például a
statikus képrészek néhány pixeles (tehát gyakorlatilag észrevehetet-
len) időnkénti elmozgatásával megelőzik. Extrém esetben a beégést
szervizben ún. képmosási művelettel orvosolni lehet: ekkor a
foszforréteget változó feszültségű árammal meghajtva "rázzák" vissza
az ideális működésbe.
Egy műszerfalat folyamatosan mutató autószimulátor esetében a
beégés problémája léphet fel, ilyen probléma az LCD-nél biztosan
nem fog fellépni.
33
 Fogyasztás
Annak ellenére, hogy a gyártók jelentősen csökkenteni tudták a
plazmatévék fogyasztását, ezek működtetése még mindig több áramot
igényel az LCD-knél.
Kisebb, 32-37 colos képátlójú modellek esetében nem hatalmas,
durván 10 százalékos a különbség, az ennél nagyobb óriásképer-
nyőknél viszont akár 40 százalékot is elérhet.

34
 OLED (Organic Light Emitting Diode)
Ezek az organikus fénykibocsátó diódák az elektro-lumineszcencia
elvén működnek, melynek lényege, hogy bizonyos szerves anyagok a
rájuk adott feszültség következtében fényt bocsátanak ki magukból.
A TFT panelektől eltérően az OLED-ek nem igényelnek háttérvilágí-
tást, tehát fogyasztásuk jelentősen elmarad azokétól. A további elő-
nyök az alacsony előállítási költség, a rendkívül vékony felépítés, a
nagy fényerő, a villámgyors reakció, a nagy látószög, illetve az
ugyancsak nagy kontrasztarány.
Az OLED technológia olyan, félvezető tulajdonságokkal rendelkező,
szerves vegyületeket foglal magában, melyek elektromos gerjesztés
hatására, stimulált, vagyis áttételes fénykibocsátásra képesek, külső
megvilágítás nélkül. A kibocsátott fény erőssége az alkalmazott szer-
ves anyagtól, színe ezen kívül, az esetlegesen hozzáadott színezőa-
nyagok tulajdonságaitól is függ.
35
Az ilyen típusú megjelenítőkben a szerves anyag egy anód, és egy katód
réteg közé van beágyazva.
A katód felől áramló negatív töltésű elektronok, az elektron-injektáló
(EIL) rétegből, az áramlást segítő elektron szállító (ETL) rétegen
keresztül jutnak el a félvezető tulajdonságokkal, rendelkező szerves
anyagba. Ott összetalálkoznak az anód felől a lyuk-injektáló (HIL)
rétegből, az áramlást segítő lyuk-szállító (HTL) rétegen át érkező, pozitív
töltésű kationokkal. A rekombináció magasabb energiaszintre gerjeszti a
szerves anyag részecskéit, és miközben a gerjesztett molekulák
visszatérnek az alacsonyabb energia állapotba, fényhul-lámokat keltenek.

36
Itt is, akár az LCD-nél, a színes kijelzők esetén, egy képpont színét a
három alapszín, piros-zöld-kék megfelelő arányú beállításával
keverik ki, ezért egy képpont (pixel) ebben az esetben is, három
alképpontból (alpixel) épül fel.
A betekintési szög fogalma gyakorlatilag megszűnik, a megjelenített
kép minden szögből kitűnően látható, magas kontrasztarány mellett.
A válaszidő a gyors ki, illetve bekapcsolásnak köszönhetően, elha-
nyagolható, a stimulált fénykibocsátás szinte azonnal megtörténik,
"utánhúzás", vagy más néven "ghosting" jelenség nem fordul elő,
szemben a folyadékkristályos (LCD) technológiával, ahol a moleku-
lák rácsba rendeződéséhez, elfordulásához bizonyos időre van szük-
ség.
Az OLED legnagyobb hátránya jelen pillanatban a rövid élettartam.
A kutatások jelenlegi fázisában a legnagyobb problémát a kék fényt
kibocsátó szerves anyag túl korai öregedése, kb. 1000 óra okozza. A
piros, zöld fényt kibocsátó anyagok, jóval nagyobb 25 000~100 000
óra élettartamúak.
37
 Az Adobe RGB színtér
Az élethű színek biztosítása érdekében határozták meg.
A drága DSLR fényképezőgéppel elkészített képeket kinyomtatva, a
monitoron még élethű és élénk színek hamisnak és fakónak tűnnek
a papíron.
Ezt a problémát az okozza, hogy a TFT monitorok és a nyomtatók két
különböző színtérrel dolgoznak.
A megoldást az jelenti, ha mindkét eszköz az Adobe RGB teret
használja.
A drágább LCD monitoroknál már elérhető ez a technika

38
 Alapok: színlátásunk és a színterek
Az emberek látását, a retinában található érzékelő sejtek
teszik lehetővé. Kétféle ilyen fotoreceptorral rendelkezünk: csapokkal és
pálcikákkal. A csapok teszik lehetővé a részletgazdag, színes látást, míg
a pálcikák sokkal fényérzékenyebbek, ám kevésbé részletgazdag képet
adnak, és a színlátásban sem vállalnak szerepet (viszont a sötétben,
félhomályban nekik köszönhetően látunk). Retinánk közepén a csapok, a
széleken pedig a pálcikák vannak túlsúlyban – ezért láthatjuk sötétben
jobban a mozgást a szemünk sarkából.
Csapokból háromféle található a szemünkben: az R-csapok rövidebb,
a K-csapok közép-, a H-csapok pedig hosszabb hullámhosszokra érzé-
kenyebbek, így inkább a kékes, zöldes, illetve vöröses színeket érzékelik
(szemünkben a legtöbb K-csapból van, éppen ezért az emberi szem az
530 nm-es hullámhosszú zöldes színre a legérzékenyebb). A csapokból
és pálcikákból érkező jelek az agyunkba alakulnak azzá a színes képpé,
amit látunk. Ehhez hasonlóan működik a színkeverés is: pár alapszín
kombinációjából hozza létre a látható színeket.
39
 Összeadás, kivonás:
Minden színárnyalat előállítható az alapszínek keverésével.
A különbséget az okozza, hogy a képalkotó eszköz maga világít-e,
vagy inkább a környezet fényét veri vissza.
Kétféle színkeverési eljárás létezik: additív (összeadó) és szubtrak-
tív (kivonó) metódus.
A számítógép-monitorok saját megvilágítással rendelkeznek, és a
színeket additív módon állítják össze a három alapszínből.
A nyomtatók papírra dolgoznak, amely saját magában nem világít,
hanem a környezet fényét veri vissza, és közben annak bizonyos
komponenseit elnyeli – így itt a szubtraktív színkeverést használjuk.
A kétféle eljárás különböző alapszíneket használ: az összeadó színke-
verés a vörös, zöld és kék (azaz RGB), míg a kivonó a cián, magenta
és sárga alapszínekkel dolgozik.
A két eljárás közötti átváltás azonban problémás lehet.

40
41
A szubtraktív színkeverésnél a vízfestékekből kevertünk ki új
színe-ket – például a sárgából és a kékből zöldet!
A három alapszín (C – ciánkék, M – magenta és Y – sárga) összekeve-
résével a valóságban egy kifejezetten sötét szürkét kapunk, emiatt a
valódi feketéhez egy negyedik tinta is szükséges. Ez a K (az ofszet-
nyomtatásból származó „key plate” rövidítéséből).
Ez az úgynevezett CMYK-nak nevezett eljárás az, amelyet minden
mai nyomtató használ – akkor is, ha nem csak négy, hanem nyolc
vagy akár tíz különböző tintából keverik ki a megfelelő színeket. –
Ezek a kiegészítő tinták nem mások, mint az alapszínek „halványabb”
változatai.

42
Az, hogy a monitor és a nyomtató más módon keveri ki a színeket,
nem okozna problémát, ha nem volna szükség a két színtér közötti
konverzióra.
Sajnos nincs még egzakt képlet arra, hogy pontosan mikor néz ki
egyformán egy kevert szín a két színtérben.
Ez köszönhető többek között a sokféle képalkotó-eszköznek, amelyek
mind-mind más részét tudják csak leképezni az RGB vagy CMYK
színtérnek. Emiatt a monitoron látott és a kinyomtatott kép színei nem
igazán hasonlítanak egymásra.

43
1931 óta az úgynevezett CIE koordinátarendszerben ábrázolhatjuk a
színeket.
A kétdimenziós (a harmadik dimenzióban az adott szín „fényerősségét”
ábrázolják a térben X és Y koordinátákkal valamennyi, az emberi szám
által látott színárnyalatot leírhatjuk.
A CIE koordinátarendszer könnyen láthatóvá teszi a különböző színterek
méretét is. Egy színtér egy olyan háromszöggel ábrázolható, amelynek
csúcspontjaiban az adott térben előállítható tiszta vörös, zöld és kék szín
található meg – a többi árnyalatnak pedig a háromszögön belüli pontok
felelnek meg.
Sem az RGB, sem a CMYK modell nem nyugszik egzakt matematikai
alapokon – így aztán nem biztosítható az, hogy minden kijelzőn egyforma
színek jelenjenek meg. Ennek a problémának a megoldására dolgozta ki
1996-ban a CRT kijelzők számára a Microsoft és a HP az sRGB
(standard RGB) színteret, ahol a vörös, zöld és kék pontok ugyanolyan
pontosan meghatározott értékeket kaptak a CIE XY koordinátarendszer-
ben, mint a fehér színnek megfelelő pont.
44
45
Egy sRGB szabványnak megfelelő monitornak valamennyi, az előző
oldal ábrájának fekete háromszögén belül fekvő szín megjelenítésére
képesnek kell lennie.
Természetesen az is mindegy, hogy milyen eszközről beszélünk, mert
bármely színárnyalat ugyanazzal a matematikai képlettel írható le min-
den kijelzőnél. A színek jelzésére számhármasokat használhatunk: a
tiszta vörös például így jelölhető: 255|0|0, míg egy halványabb sötétzöld
így: 114|247|160. Az sRGB azonban még mindig nem tökéletes –
legnagyobb hibája, hogy a teljes sRGB háromszög a teljes CIE szín-
térnek csak körülbelül 35 százalékát fedi le. Ráadásul legnagyobb
hányada éppen a zöld színeknek hiányzik, amelyekre szemünk a legér-
zékenyebb, és amelyek a legnagyobb százalékban fordulnak elő a termé-
szetben. Ezeket persze a monitorok sem fogják majd megjeleníteni, és
így fotóinkról is hiányoznak majd. Ráadásul a CMYK színtér is nagyobb
az sRGB-nél, tehát a nyomtatók képességeit nem is használnánk ki az
sRGB-vel. Ezért aztán a nyomdák és a profi fotósok igényeit sem elégíti
ki ez a módszer, így inkább csak a számítógépes, internetes megjele-
nítésben használják az sRGB színteret.
46
A jóval több szín visszaadására (lásd a fehér háromszöget) képes
Adobe RGB eljárást az Adobe már 1998-ban kidolgozta. Ez elsősor-
ban a zöld árnyalatok területén tud többet, és körülbelül 50 százalékát
képes visszaadni a látott színeknek – ebbe pedig a CMYK tér
legnagyobb része is beletartozik. Ennek megfelelően tehát az Adobe
RGB megjelenítésére képes monitoron a legtöbb kinyomtatható színt
is láthatjuk, amely nagyon hasznos olyan képek szerkesztésénél,
amelyet aztán papíron akarunk viszontlátni.
Az eddigi monitorok esetében az Adobe RGB használata azért nem
volt általános, mert az olcsóbb kijelzők kivétel nélkül CCFL neon-
csöves háttérvilágítást használtak – ezek a lámpák pedig csak korlá-
tozott színspektrumú fényt bocsátanak ki.
A LED-es háttérvilágítást használó monitoroknál, a LED-nek a tisz-
tább fehér fénye már lehetővé teszi a teljes Adobe RGB tér ábrázolá-
sát. A LED-es háttérvilágítás amellett, hogy 45%-kal kevesebb ener-
giát fogyaszt, kisebb helyen is elfér.
47