19.

Irodalom és film kapcsolata

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
A regény:
Első közlése 1906-ban, a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban folytatásokban történt.
Könyv alakban először a Franklin-Társulatnál jelent meg, 1907-ben. 
Az 1889 márciusában Budapesten játszódik a Pál utcai fiúk és a vörösingesek csapatának
egymással szembeni hadakozását írja le. A kisgimnazisták megvédik játszóterüket a kis
Nemecsek Ernő segítségével, aki életét áldozza a grundért. Nem sokkal a győzelem után derül
csak ki, hogy a fiúk játszóterére házat építenek.
A regény helyszíne:
A Ferencvárosban és Józsefvárosban játszódó regényben a főváros egy kis szelete a kamasz
fiúknak az egész világot jelenti: a város az ő játszóterük, identitásuk kialakításának és
megélésének, hatalmi játszmáiknak színtere.
"Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a
végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek
hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé
ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje,
a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot." – írja Molnár
Ferenc a regényben.
Az 1889 márciusában játszódó történet idején Budapest már elnyerte modern nagyváros
jellegét, a körutat már villamos szelte, de még járt a lóvasút a Vámház körúton.
Szereplői:
A regény karaktereit saját egykori diáktársairól, többek között Felks Jenő
rajzolóművészről és Pásztor Árpád írótársáról formázta meg. Áts Feri, Boka János, Geréb
Dezső, Nemecsek Ernő, emberi viselkedési mintákat mutatnak. A szereplők nevén kívül
fogalommá váltak a regényből például a „gittegylet”, az „einstand” vagy a „grund” szavak is.
A filmről:
A Pál utcai fiúk 1969-ben bemutatott magyar–amerikai koprodukciós film, amely Molnár Ferenc
azonos című regénye nyomán készült. Az élőszereplős játékfilm rendezője Fábri Zoltán,
producere Bohém Endre. A forgatókönyvet Bohém Endre és Fábri Zoltán írta, a zenéjét Petrovics
Emil szerezte, a főszereplője Anthony Kemp. Wikipédia
Megjelenés dátuma: 1969. április 3. (Budapest)
Rendező: Fábri Zoltán
Eredeti mű: A Pál utcai fiúk
Írta: Molnár Ferenc
Zenéjét szerezte: Petrovics Emil
Forgatókönyv: Molnár Ferenc, Fábri Zoltán, Bohém Endre

A kód, amit az irodalom használ, legfőképp a nyelv, és esetleg íráskép, ezzel szemben a film a
nyelvet és a képet olyan hatásokkal kombinálja, mint a zene, a hanghatások, a metakommunikáció
és mozgás – így válva ezek által komplex művészeti ággá. Erre hivatkozva tekintik a filmet
magasabb rendű, élvezetesebb műfajnak, mint az irodalmat, noha egy könyv olvasása közben
ugyanazokat a hatásokat, mint amelyekkel a film él, mi magunk is megteremthetjük a képzeletünk
világában.
          Üzenet és jelentés tekintetében egy szépirodalmi mű annyi jelentéssel bír, amennyi
olvasattal. A maga számára fontos jelentést az olvasó hozza létre, a megértés folyamatábrája a
következőképpen fest: szerző - olvasó -megértés, míg film esetében ez a következőképpen
módosul: szerző - mű - rendező - film - néző - megértés.
A néző a filmadaptációban nem az irodalmi művet, hanem annak mások által módosított változatát
értelmezi, s így leszűkül az értelmezési lehetőség is, bár az értelmezés itt is közel ugyanannyi,
mint ahány nézője van.

Forrás: https://www.pieris.hu/irodalom/olvas/mu/58035
Pieris.hu - interaktív művészeti portál

https://filmarchiv.hu/hu/alapfilmek/film/a-pal-utcai-fiuk-1

Mitől különleges?

Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regényét harmincnál is több nyelvre fordították le,
több helyen is kötelező olvasmánnyá vált. Eddig öt alkalommal filmesítették meg, először
1917-ben, majd 1924-ben, készült belőle hollywoodi (Frank Borzage: No Greater Glory,
1934) és olasz verzió is, de

mindmáig Fábri Zoltán 1969-es adaptációja számít etalonnak. 

A megfilmesítési jogokkal Bohém Endre amerikai koproducer rendelkezett, az ő kérésére

játszották a gyerekszereplőket angol fiatalok, akiket egy londoni színészképző iskolából
válogattak ki. Bohém szerette volna megváltoztatni a történet befejezését, nála Nemecsek nem
halt volna meg, de Fábri regényhű adaptációban gondolkodott, és végül az ő akarata
érvényesült.

A Pál utcai fiúk akár kakukktojásnak is tűnhetne a rendező életművében, de valójában

könnyedén beilleszthető legjelentősebb művei közé, amelyek a Hannibál tanár úr-tól Az
ötödik pecsét-ig egyaránt a kisemberek, a gyengék kálváriájáról szólnak, és arról, hogy a
hatalmasokkal szembeni konfliktusokból ki lehet ép gerinccel, erkölcsileg győztesen kerülni.
Fábri ezzel együtt vállaltan műfaji filmet készített, amely drámai felépítését, ritmusát,
plánozását, díszletezését, és a finálébeli ostromjelenetet illetően is tökéletesen Hollywood-
kompatibilis.

Hogyan készült?

A forgatás angol nyelven zajlott, a magyar színészeknek is angolul kellett megszólalniuk;

Törőcsik Mari, aki nem beszélte a nyelvet, a Nemecseket alakító Anthony Kemp segítségével,
fonetikusan tanulta meg a szövegét. A regénybeli, Pál utcai helyszín helyett a grundot a 13.
kerületben építették fel, a Füvészkertben játszódó jeleneteket pedig a vácrátóti arborétumban
vették fel. Itt játszódik a vörösingesek éjszakai gyűlése és Nemecsek magánakciója, amit Illés
György operatőr az „amerikai éjszaka” technikával nappal rögzített.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Pál utcai fiúk a bemutató évében elnyerte a Magyar Játékfilmszemle közönségdíját, és ez

volt az első magyar film, amelyet a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra
jelöltek. Fábri alkotása máig magával ragadó élmény, köszönhetően többek közt annak, hogy
a szubjektív gyermeki nézőpontot mindvégig konzekvensen érvényesíti.

Egy emlékezetes jelenet

A regénybeli gittegylet az adaptáció nélkül is szállóigévé vált volna (lásd még: rágja a gittet),
de az a jelenet, ahol a lebukott gyerekeknek be kell számolniuk róla Rácz tanár úrnak (Pécsi
Sándor), egyértelműen a film komikus csúcspontja. A kihallgatás attól igazán humoros, hogy
miközben a dialógusok a klasszikus kabarétréfákat idézve épülnek fel, Fábri úgy játszatja el a
kérdezz-feleleket a színészekkel, mint egy valóban drámai epizódot, jelezve, hogy a gyerekek
számára a gittegylet véresen komoly dolog.

Eltérések a regénytől:

- az árulóvá lett Geréb sorsa. A regényben Gerébet közlegényként ugyan, de

visszafogadják régi barátai, a filmben viszont ez a feloldozás nem történik meg, Boka
végleg bezárja mögötte a grund ajtaját.
- Fábri nemcsak a szereplők, de a forgatási helyszínek megválasztásánál is törekedett a
regényhűségre. Mivel az eredeti grundot – ahogy azt a könyvből is tudjuk – már
beépítették, a XIII. kerületi Visegrádi utca és Gogol utca sarkán építették fel a filmbeli
grundot, melyet egy 105×2 méteres maketten terveztek meg. Akkoriban a környékbeli
utcák burkolata még macskaköves volt, az épületeken pedig homlokzat átalakításokat
végeztek, korabeli cégtáblákat raktak ki és kirakatokat rendeztek be, valamint pótolták
a hiányzó szecessziós stukkókat.
- A másik érdekes kihívás A Pál utcai fiúk nem kevés éjszakai jeleneteinek rögzítése
volt, melyre az akkori technikának megfelelően nappal került sor, az éjjeli hatást pedig
szűrőkkel és megvilágítással érték el. Aki VHS-en látta először a filmet, az bizonyára
emlékszik rá, hogy ezeknél a jeleneteknél inkább csak sejteni lehetett, mint látni, hogy
mi történik a képernyőn. A digitalizálás során azonban ezt a problémát is
kiküszöbölték, gyönyörűen kivehetők lettek a sötétebb filmkockák. A hangosítás
viszont kevésbé sikerült, néha annyira bántóan erős volt, hogy az ember önkéntelenül
is a halkító gombot kezdte keresni a moziban.
- A film további sajátossága, hogy a főbb szereplőket egy londoni gyermekszínész-
képző iskolából válogatták össze, akikkel angolul forgatták le a jeleneteket és később
szinkronizálták őket. Még a magyar színészek sem használhatták az anyanyelvüket,
ami az angolul egy szót sem tudó Törőcsik Marinak volt a legnehezebb, azonban a
fiát, Nemecseket játszó Anthony Kemp sokat gyakorolta vele a kiejtést, így az
utószinkron munkák nála voltak a legegyszerűbbek. Anthony Kemp és a Bokát alakító
William Burleigh – szuggesztív játékával szinte életre keltek a józsefvárosi fiatalok.
- A regényben végig tavasz van, süt a nap, a valóságban, amikor Molnár papírra veti,
ősz, káosz az élete, válófélben van feleségétől. A cselekmény11-12 nap alatt játszódik,
márciusban.
https://artsomnia.hu/pal-utcai-fiuk-felujitott-valtozat-pal-utcai-fiuk-1968-kritika/ 

Személyes reflexió: