3.

Palesztina az ókorban

Kr.e. a XIII-XII. században a Közel-Keleten nagyhatalmi vákuum alakult ki. Palesztina és Szíria
földművelésre alkalmas régióiban megszűnt a központi irányítás. A peremvidéken élő nomád csoportok
benyomultak ezekre a területekre, amelyet a kánaáni őslakosság lakott. Ezt az igen lassú folyamatot, arámi
vándorlásnak nevezzük, mivel ezek a csoportok az arámi nyelv valamelyik dialektusát beszélték.

a) A pátriárkák (ősatyák): Ábrahám (Kr.e 18. sz., de egyesek szerint 10. sz.), Izsák, Jákób
 A zsidók története a Bibliában azzal kezdődik, hogy Isten kihívja Ábr-ot családjával együtt a
mezop-i Urból, és elvezeti Kánanán földjére, amelyet neki és az utódainak ígér.
 Jákób 12 fiától származik majd Izr. 12 törzse, amelyek szintén Kánaán területén telepednek le

b) Egyiptomi rabszolgaság, majd kivonulás (exodus – Kr. e. 1250 körül)

 A zsidók a kánaáni éhínség miatt Egyiptomba vándoroltak, majd több száz év múlva, miután a
fáraó és népe sanyargatni kezdte őket, Mózes vezetésével kivonultak.
 A szolgaság korát I. Széthi vagy II. Ramszesz fáraó idejére teszik, a kivonulásét II. Ramszesz
vagy Merneptah idejére.
 A 40 éves vándorlás alatt kapják meg Istentől a Sínai-hegyen a Tízparancsolatot és a törvényt.
 Mózes halála után Józsué vezetésével átkeltek a Jordánon, és harcok árán elfoglalták atyáik
területét, amit felosztottak a törzsek között.
 A környező területeken önálló országok alakultak (pl. Ammán, Edóm, Moáb).
 A tengeri népek vándorlása következtében a Földközi-tenger partvidékén a filiszteusok telepedtek
le.

c) Bírák kora (kb. 1200–1000)

 A 12 törzs letelepedése utáni kb. 200 év
 Az Úr a bírákkal volt, és segített a népnek
 A bírák nemzeti hősök, hadvezérek voltak, akik a harcokban vezették a népet (pl. Sámson,
Gedeon, Jefte)
 Az ellenséges népekkel harcoltak (pl. filiszteusok)

d) A királyság kora
 A zsidók a többi nép mintájára királyt akartak  Isten megengedi nekik
 1. király: Saul
o vki szerint inkább vezér v. törzsfő
o Sámuel próféta kente fel királlyá
o Kr.e. 1023-ban a filiszteusok támadásai miatt egyesítette a 12 törzset
o depresszív alkat volt, az udvarában zeneterapeutaként dolgozott Dávid (lanton játszott),
aki a király kedélyállapotán próbált segíteni
o Kiváló hadvezér lett Dávidból, és népszerűbb lett, mint a király. Saul féltékenysége miatt
Dávidnak menekülnie kellett. Zsoldos csapataival délre vonult, ahol védelmi pénzt szedett
Júda lakóitól. Saul az északi Izrael királya volt, ezért délen biztonságban érezhette magát,
ahol végül király is lett, de vazallusává vált a filiszteusoknak.

1
  2. király: Dávid (kb. 1006–966)
o Sault megölték a filiszteusok, majd Dávid szövetséget kötött Izraellel és elfoglalta azt a
trónt is
o Ő tette fővárossá Jeruzsálemet
o Állami apparátust épített ki, és hódító politikába kezdett.
o Az állandó királyi gárda kb. 1000 fő volt.
o A kánaáni őslakók megőrizhették vallásukat, nyelvüket, kultúrájukat. Az izraeliták Jahwe
hívők voltak, a vallási központ szintén Jeruzsálem volt. A legfontosabb kultikus tárgyat, a
frigyládát is ott helyezték el.
o Dávid dél (Edóm, Moáb) és észak (Szíria) felé terjeszkedik. Az elfoglalt területek vagy
vazallus királyságokká váltak, vagy tartományok lettek, helytartókkal.
o Legyőzi a filiszteusokat
o Egyik fia (Absolon) fellázadt ellene, de Dávid egyik katonája megölte
o Utóda a Betsabétől született Salamon
 3. király: Salamon (kb. 966–926)
o Ő építette meg a Templomot Jeruzsálemben
o Kereskedelmi kapcsolatok  fényűző udvar
o Bölcs mondások szerzője
o Halála után a perszonálunió felbomlott, két részre szakadt az ország (926):
 észak: Izráel, dél: Júda
 külön király, főváros és vallási közp.

e) A kettészakadt ország
1. Izráel (926–722)
o 1. királya Jeroboám
o A királyai elfordultak Istentől, és bálványok tiszteletét engedélyezték (pl. Baal kultusz)
o A prófétákon keresztül figyelmezteti őket Isten (pl. Illés, Elizeus), de többnyire nem
hallgatnak rájuk  büntetés (pl. asszírok, szárazság)
o 878. Omri lesz a király  Samária a főváros
o Asszír terjeszkedés  Izr. adófizetőjük lesz
o Kr.e. 724. A király fellázad Asszíria ellen  722-ben II. Sarrukín elfoglalja Izraelt,
leromboltatja Samáriát, és a népesség egy részét elhurcolja Asszíriába

2. Júda (926–587)
o 1. királya Roboám
o 924. I. Sesonk fáraó megtámadja mindkét országrészt  hadisarc Jeruzsálemnek
o Itt volt néhány istenfélő király, akik nem hódoltak be a bálványoknak (pl. Ezékiás, Jósiás)
o Itteni próféták: pl. Jeremiás, Ezékiel
o Asszíriát legyőzte Babilon, de a Közel-Keletet Egyiptom (II. Nékó fáraó) foglalta el, de
Kr.e. 605-ben Karkemisnél a babilóniak legyőzik Egyiptomot, így Szíria és Palesztina az
ő vazallusaik lesznek.
o Jójákim Júda királya viszont vissza akart térni Egyiptomhoz  Nabu-kudurri-uszur
babiloni király megostromolta Jeruzsálemet: 597-ben a királyi család tagjait (az utolsó
júdai király Cidkija), vezető embereket, katonákat, mesterembereket, prófétákat hurcoltak

2
 Babilonba, hogy megtörjék az ellenállást és ne legyen felkelés. 587-ben Jeruzsálemet is
leromboltatta a királyi palotával és a templommal együtt.

f) A babiloni fogság (586–538)

 Babilón és Uruk közötti vidéken telepítették le őket
 Sorsuk a szétszóródás (diaszpóra)
 Kr.e. 537-ben Kürosz perzsa király engedte szabadon őket, mivel legyőzte a babiloniakat

g) Hazatérés
 A deportáltak egy része hazatér
 Jeruzsálemet és a Templomot is újra felépíthették

h) Nagy Sándor
 333. Az isszoszi csatában legyőzi a perzsákat  Palesztina is az uralma alá kerül

i) Makkabeus-felkelés (Kr. e. 167–164.) a Szeleukidák ellen

 Mert be akarták tiltani a zsidó vallást IV. Antiokhosz uralma alatt
 A zsidók vsszaszerzik és újra felszentelik a templomot (Hanukka)

j) Római Birodalom (Kr. e. 63.)

 Pompeius provinciává teszi Palesztinát

k) Jézus itt él
 Pilatus helytartó (procurator) (Kr. u. 26–36)

l) Zsidók felkelései
 Kr. u. 66–70. A császárkultusz elleni tiltakozásul
 Titus (Vespasianus fia, a későbbi császár) verte le, és a Templomot is leromboltatta
 132–135. (Hadrianus alatt)  a zsidók nem lakhatnak Jeruszálemben  szétszóródnak a
világban (diaszpóra)