CT-7131 Teljes

CSEMETE Radics József – Farkas Mária
Orsós Jakab emlékére

Egyszer valaha, réges-régen, időnek idejével eljött egy őszbe borult fejű
vén ember. Hallgasd lányom ezt a mesét!
Ősszel, amikor lehullanak a falevelek, meghalnak a fák.
– Jaj de kár!
– Ne bánd, mert lesz anyádnak teknő meg éhes szájnak ételt betevő
kanál.
– Jaj, az jó, de miért kell meghalni a fáknak?
– Hát – mondtam –, tavasszal majd faragunk belőlük szép virágot,
meg kisteknőt is neked. Jó lesz-e?
– Hát persze!
Ha valaki meghal, mindig marad valami vagy valaki utána. A fák is
olyanok, mint az emberek, mire meghalnak, ott vannak alattuk a kis
csemeték, akik viszik tovább az életet.
Ahogy a cigányok mondják:
„Életünk és szívünk boldogsága mind ti vagytok.”
Gidáné Orsós Erzsébet
R. sz.: CT-7131
ISBN 978-963-9734-83-8
CIGÁNY
NÉPISMERET
Cigány népismeret 1–4.
Cigány nyelvoktató általános iskola
1–4. évfolyam
CT_7131_borito_2020_tb.indd 1 2020. 04. 27. 6:29

uj tordelt 1-58-imp_Layout 1 2012.10.04. 12:04 Page 1
Radics József – Farkas Mária

CIGÁNY NÉPISMERET
1– 4.
CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 1 2018. 07. 26. 15:24:39

uj tordelt 1-58-imp_Layout 1 2012.10.04. 12:04 Page 2 uj torde

Radics József – Farkas Mária
CIGÁNY NÉPISMERET
1– 4.


CIGÁNY NÉPISMERET 5
BEVEZETŐ
Ez a könyv hiánypótló a tankönyvpiacon. A cigány népismeretet sok iskolában tanítják,

de a tanítási anyagot időt rabló internetes kutatásokkal gyűjtögetik le a pedagógusok.
Ezen a helyzeten szeretnénk könyvünkkel segíteni. Megpróbáljuk a cigányság történetét,
kultúráját, hagyományait és szokásait bemutatni az alsó tagozatos korosztálynak úgy,
hogy a tantervben elvárható követelményeknél többet mutatunk. Meggyőződésünk sze-
rint a tanító pedagógus el tudja dönteni, hogy a könyv anyagából mi az, aminek ismeretét
megköveteli –, minden más, olyan ismeretanyag, amely segíti a mondanivaló megértését.
Sok helyütt a tantárgyat más tantárgyakba integrálva oktatják, ez azt is jelentheti, hogy
az adott gyermekközösséget akár több pedagógus is fejlesztheti ugyanebben a témában.
A kicsit bővebb ismeretanyag az ő munkájukat is segíti.
A romák hagyományos, általánossá vált magyar elnevezése cigány. Ez a név magá
ban foglal valamennyi né csoportot, nyelvet. A „cigány” elnevezést ebben az
értelemben használja a kisebbségi törvény, a közoktatási törvény, az államigazgatás is,
ezért igyekszünk ezt az elnevezést használni mi is.
Kedves Gyerekek!
Ebben a népismeret könyvben a Magyarországon élő cigányságot szeretnénk történel-
mük , kultúrájukon és hagyományaikon keresztül bemutatni nektek.
Nem könnyű dologra vállalkoztunk, mert hazánkban a cigányság három nagy
csoportot alkot, akiknek eltér az anyanyelve, mások a szokásai, másként alakult a
történelme. Az egyes témáknál igyekszünk feltüntetni, hogy az melyik csoportra
vonatkozik.
Fontos elmondani azt is, hogy a cigányságra ugyanúgy hatottak a modern idők, mint
bármely más népre – a gyorsan változó világban gyorsan változtak ők is –, ezért a be-
mutatott régi szokásokat, hagyományokat, esetleg babonákat úgy értsétek, mint a múlt
értékes kincseit, de amelyek már nem, vagy csak részben élnek, léteznek.
Szeretnénk, ha ezt a megismerő munkát sok játékkal, bábozással, rajzolással, inter-
netes és könyvtári gyűjtéssel, egy-egy témát írásaitokon, rajzaitokon keresztül
bemutató minikönyvkészítéssel, házi újságírással, meseírással, versírással tennétek
saját magatok számára érdekessé.
Jó munkát kíván:
Farkas Mária és Radics József

SZÍNKÓDOK
ELSŐ OSZTÁLY
MÁSODIK OSZTÁLY
HARMADIK OSZTÁLY
NEGYEDIK OSZTÁLY

A MESÉK
A mesék, mesemondók és meseírók csodás történetei

Szereplői valóságosak – pásztorfiú, királylány,
öregasszony – és kitaláltak – sárkányok, tündé-
rek, boszorkányok, manók. A mese játszódhat a
valóságban, de elképzelt helyeken, világokban is.
A mesék vége mindig jó, azt üzenik nekünk,
hogy a boldogság és a siker elérhető, ha nem
futamodunk meg a nehézségek elől.
A cigány népmesék kedvelt mesealakjai a
furfangos szegény ember, a félelmetes, de be-
csapható ördög, a kegyetlen boszorkány, sár-
kányok, katonák, királyok. A mesék hőseit
gyakran segíti az álomlátás, amiből megtud-
hatják, mit kell cselekedni, ha győzni akarnak.
A mesemondás ma is szokás a cigány közös-
ségekben. A hallgatók beleszólhatnak a mesé-
lésbe, ezzel maguk is alakíthatják a mesét.
A cigány mesék nagyon kalandosak, hogy a
mesélő le tudja kötni a hallgatóság figyelmét.
A mesehallgatók körében a legnépszerűbbek
a tündérmesék, a tréfás mesék és az igaz tör-
ténetek. Szinyákovics Gergely (2. o.): Sárkány
KÉRDÉSEK
Mondjatok valóságos és kitalált mesealakokat!
Milyen kitalált helyekről olvastatok már a mesékben?
Ti voltatok már közös mesélésen? Hogyan történt?
FELADATOK
Rajzoljátok le kedvenc mesehősötöket!
Rendezzetek mesemondó versenyt, készüljetek fel 1–1 rövid
mesével, és óráról órára mondja el valaki a meséjét!

8 CIGÁNY NÉPISMERET
LOVARI MESÉK
Kinek köszönt a szegény ember?

Együtt mentek az úton a Szél, a Hideg meg a
Meleg. Szembejött velük a szegény ember.
Már messziről köszönt:
– Jó napot, nagyságos uram!
Azt mondja a Meleg:
– Kinek köszönt ez az ember? Kérdezzük
meg tőle.
Kérdezi a Meleg az embertől:
– Ugye nekem köszöntél, szegény ember?
– Nem én, hanem a Szélnek.
– Megállj, jöjjön csak a kánikula, majd adok
én neked olyan meleget, hogy elolvadsz!
– Bánom is én, csak a Szél ott legyen!
Azt mondja a Hideg:
– Nekem köszöntél, te szegény ember?
– Nem én, hanem a Szélnek!
– Megállj, jöjjön csak a Tél, olyan hideget
hozok, hogy megfagysz!
– Bánom is én, csak a Szél ott ne legyen.
Orsós Nikolett: Nyár Kutya bánja a hideget szél nélkül.
KÉRDÉS
Gondoljátok végig, hogyan hasznosítja
az ember a szelet és a Napot!
FELADAT
Készítsetek a mese szereplőiről kartonból
bábokat, és adjátok elő a mesét!

A mesék és versek lovari és beás nyelvű változatait azok örömére mutatjuk be,
akik ismerik valamelyik nyelvet, és tudják olvasni.
A mese lovari nyelven:

Kaske najisisardas o chorro manush
Jekhavresa kethane zhalas e Balval o shil thaj o Tatyimo. Mostar avelas lenca o chorro
manush. Aba dural najisisardas o chorro manush.
– Lashoj tyo dyes raja bare!
Kodi phenel o Tatyimo:
– Kaske najisarel kado manush? Pushlas
lestar.
Pushel o Tatyimo kathar o manush:
– Mange najisares chorro manusha?
– Na me, ba la Balvalake. Szélben
– Tordyuv numa te avela o Tatyimo maj do
me tut kesavo tatyimo, ke bilyasatar!
– Chi bunuj me, numa e Balval te na avel
kothe!
Phenel o shil:
– Mange najisardan chorro manusha?
– Na me, ba la Balvalake!
– Tordyuv numa, feri te avela o jivend ke-
savo shil ano, ke pahosatu!
– Chi bunuj me, numa e Balval te na avel
kothe. O zhukel bunuj o shil bi balvalako! Télen
Tél
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény cigány ember. A falu végén lakott a fe-
leségével, egy rozoga kalyibában. A cigány ember eljárt dolgozni. Volt neki egy haris-
nyája, ennek a szárába gyűjtötte a pénzét.
Amikor már jó sokat összegyűjtött, mondja a
feleségének:
– Ezt a pénzt senkinek ne add oda, meg kell
hagynunk télre!
– Jól van!
Egyszer aztán, amikor a szegény ember nem
volt otthon, csak az asszony, valaki kopogtatott
az ajtón. Cigány kunyhó

– Gyere be! – kiáltja az asszony.

S belépett egy fehér szakállú öregember.
– Ki vagy te? – kérdi az asszony.
– Én vagyok a Tél!
– Te vagy a Tél, s jöttél a pénzedért?
– Milyen pénzről beszélsz?
– A férjem mondta nekem, hogy amit félre-
tettünk pénzt, azt senkinek ne adjam oda, csak
a Télnek.
– Hát akkor odaadhatod, mert én vagyok a
Tél.
Szegény asszony oda is adta a pénzt. Az
öregember zsebre vágta, s el is tűnt. Hazajön
a cigány ember, a felesége örömmel mondja
neki:
Tél – Itt volt a Tél, s odaadtam neki a pénzt!
– Milyen tél volt itt, amikor még nyár van?
Oh, Trézsi, hogy pusztulnál el, de bolond vagy!
Az asszony sírva fakadt.
– Na jól van, ne sírj! – mondja a cigány
ember.
– De tudod, mint lesz ezután?
– Miként?
– Ezután te is dolgozni fogsz, úgy mint én!
Az asszony megfogadta, bármilyen tél jön
ezután, pénzt többet nem ad neki.
Elmondta: Balogh Jánosné Rostás Ibolya,
Nyár Nagyecsed (Szatmár). Felvétel: Budapest, 1989.
KÉRDÉSEK
Mire való az álruha?
Egy híres magyar királyról gyakran írják,
hogy szeretett a nép között álruhában járni.
Ki volt ő, és vajon miért tette ezt?
FELADATOK
Játsszatok színházat! Adjátok elő a mesét!
Tervezzetek hozzá díszletet is!

A mese lovari nyelven:
Jivend
Sas kaj nas sas jekh chorro rom. Pe gavesko kaver agor beshelas peska romnyasa ande’k
chorri kolyiba. O chorro rom phirelas butyi te kerel. Sas les jekh strinfla, ande laki baj
garaveslas peske love. Kana khetane kidas aba peske dosta love, phenel la romnyake:
– Kadal love khanikaske nashtig des si te
mukhesle po jivend!
– Mistoj de!
– Jokhar numa kana o rom nas khere, feri
e romnyi, varikon feri kupkeral o vudar.
– Av andre! – cipil e romnyi.
Haj ushtavel andre jekh parne shorengo
phuro manush.
– Kon san tu? – phusel e romnyi.
– Me sim o jivend.
– Tu san o Jivend, avilan pala tye love.
– Pa soske love vorbis? Rézpénzek
– Muro rom kodi phendas mange, ke so si
ame rigate shutte love, khanikaske nashtig
davlekothe, feri le Jivendeske.
– Haj atunchi shaj desle, ke me sim o A lovari nyelv
Jivend. az indiai eredetű romani nyelv
E chorri e romnyi vi khote das le intregi love, egyik Magyarországon is beszélt
o phuro manush shuttasle andi posotyi, thaj vi változata.
xasardyilas.
Avel khere o rom, phenel leski e romnyi los-
hasa:
– Khate sas o Jivend, thaj vi leske dem le love!
– Sosko Jivend sas khate kana inke milaj si? Ahaj Trezhi pustistu te shiladyos, de
chaladi san!
E chorri romnyi maladas te rovel.
– De na rov! – phenel lake o rom.
– Ba zhanes so avela pala kadi?
– Sode?
– Pala kadi vi tu butyi keresa kade, sar me!
E romnyi opre shutas, ke akar sosko Jivend shaj avel, majbut love chi dela les.
Lovarira fordította: Vajda Imre

A Nap és a Hold története

Valamikor régen a Napot és a Holdat bezárták a világ túlsó végén. Hétfejű sárkányok és
óriások őrizték őket.
Két bátor és erős ember kiszabadította az égitesteket, majd útra keltek velük. Útközben
a Nap sötétre égette azt az embert, aki vitte. Az ő utódai lettek a barna bőrű emberek.
Aki pedig a Holdat vitte, annak az utódai lettek a fehér bőrű emberek.
A házukba zárták a Napot és a Holdat, hogy csak nekik adjon fényt. De az ég sírni
kezdett a gyermekeiért, és ez volt az első eső a világon. A két ember elengedte az égi-
testeket.
Azóta vannak az égen.
Forrás: Nürnberg Chronicles – Hartman Schedel, 1493
Hartman Schedel: A Nap és a Hold
KÉRDÉSEK
Kik őrizték a mese szerint a világ túlsó végén a Napot és a Holdat?
Rajzoljatok hétfejű sárkányt. Rajzaitokat fűzzétek „Sárkányos-könyvvé”!
Ti milyen emberfajtákat ismertek?
FELADAT
Készítsetek a környezetetekben található anyagokból Napot és Holdat
a tantermetek díszítésére!

A történet lovari nyelven:
Le Khameski thaj le Shonuteski pecipija

Varekana dulmut, le Khames thaj le Shonutes le nasul manusha, thaj le efta sherenge
sapa tele phangle pe la lumako kaver agor. Bare thaj poganya manushen ashade kothe
pasha lende, te len sama, te na slobodinpe. Sas duj zurales zurale, thaj tromake romane
manusha, kon linepe te slobozin avri le chereske duje trupon, thaj penca ingerde len.
Kanak kaj o dopash drom resle, kodoles, kon le Khames ingrelas, pe brauvnoste peklas
o Kham. Kadaleske shavora, kon pala kado arakhadyile, sa brauvnura kerdyile. Kodo-
leske shavora pale savo le Shonutes ingrelas, leske shavora sa parneske arakhadyile.
Le duj roma, kanak here resle ande penge khera tele phangle o jekh le Khames, o
kaver le Shonutes, ke numa lenge te peken. Ba o cheri laspe te rovel pala peske shavora.
Kado sas o angluno brishind pej phuv. Le duj roma sonusarde le cheres, thaj avri mukhle
le duje chereke trupon.
D’ atunchara sile von po cheri.
Forrás: Choli Daróczi József, 1981
Janine Graf: A Nap és a Hold

BEÁS MESÉK
Hogyan lett gazdagság a szegénységből?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény család. Nem volt semmijük.
Az élet sok mindenre megtanította őket.
Egyszer a férfi elment egy gazdagabb házhoz munkát kérni, hogy el tudja tartani a
családját.
A gazdag ember visszautasította a szegény embert. Kidobta. Lógó orral jött haza, a
családjához. Szomorkodtak, tanakodtak, hogy
mit csináljanak. Egyszer csak azt mondja az
asszony:
– Van egyetlenegy kakasunk, vágjuk le.
Na, senkinek sem kellett többször mondani.
Mentek, és levágták a kakast. Már készült a jó
kakaspörkölt, amikor bekopogott valaki.
Kinéztek, és látták, hogy egy koldus áll ott, az
ajtóban.
– Adjon Isten szerencsét és boldogságot!
Solymosi Csanád (6. o.): A koldus
Tudnak-e adni egy kis ételt?
Na, mit tegyenek? Behívták a koldust, és
néhány falatot adtak neki enni.
Látta a koldus, hogy milyen szegény ez a
család. Elszégyellte magát, és mielőtt tovább-
indult volna, ezt mondta:
– Adjon Isten szerencsét és egészséget, mert
adtatok enni.
Meg volt lepődve a család, hogy milyen ud-
varias. Furcsa volt ez nekik.
Az asszony hangos szóval mondta:
– Ez nem lehet koldus.
Mosolygott a koldus, és így szólt:
– Hát valójában nem koldus vagyok, hanem
a Bors királyfi. Halljátok! Azért, mert ilyen
szegények vagytok, és mégis adtatok enni,
adok nektek minden hónapban ezer koronát.
Halljátok! Ez a család azóta is boldogan és
József Dominika (5 éves): Királyfi álruhában gazdagságban él, ha meg nem haltak.

A mese beásul:
Kum o foszt găzdăsijé dîn szărăsijé?
Udátă o foszt on szărák silyéd. Nu áve nyimik. Pă jéj kusztu pă kutotu ly-o învăcát.
Udátă cîgánu o mérsz lá o kásză găzdákă, sî ákulo áve dăgînd sză kápicsé lukru, dáje
sză scsijé pă silyédu-j sză-l cîjé.
Hăl găzdák om nu j-o dát lukru lu hăl szărák.
L-o zburtusit áfáră. Ku káp plăcsit o vinyit ákásză lá silyéd. Ro triszc ăszrá, sî sză
gîngye, sé sză fákă. Udátă numá zîsé mujere:
– Ávény on kukos, háj sză-l tijény zsosz.
Ápu nu o trăbujit sză zîkă máj udátă lu nyime.
Or mérsz, l-or tijet pă kukos. Má firbe pirkét dă kukos, kîndă sinyivá o bukunyit pă usă.
Sz-or ujtát áfáră, sî or văzut, kă on kuldus sztă ákulo, lá usă:
– Sză vă gye Dimizo nurok sî bukurije! Nu ác pucse sză-m dăgyéc ocără mănkáré?
Na, sé sză fákă? L-or csimát înlontru pă kuldus, sî árekicsé bukăturé j-or dát sză
mănînsé. Kuldusu o văzut, ásztá silyéd séfel szărák ăjrá. Sz-o înrusînát, sî kînd ár fi
mérsz máj înkulo, ásztá o zîsz:
– Sză vă gye Dimizo nurok sî szănătácsé, kă m-ác dát sză mănînk.
Sz-o îmmirát silyédu, séfel mîndru o szfătit. Pă ásztá nu or szuktulit. O zîsz mujere
ku táré gláj:
– Ásztá nu ăj kuldus.
Kulduso o rîsz, sî o zîsz:
– Na, ánume nu misz kuldus, jo misz fisor dă királ, sî mă csámă Bors. Áhuzîc! Dáje,
kă áfelă szărás szîncséc, sî tot m-ác dát sză mănînk, vă da ezeră dă kurună în tată lună.
Májká me, áhuzîc! Dă átunse silyédu ásztá ku nurok, ku bukurijé kusztă, sî în
găzdăsije, dákă nu or murit.
O ádunát / Gyűjtötte: Orsós Gábor, Magyarszék – magyar nyelven
Forrás: Gidáné Orsós Erzsébet és Lantos János: Minukă. PTE, 2002.
KÉRDÉSEK
Kit neveznek koldusnak?
Szerintetek mi kényszeríti őket a koldulásra?
Mondjatok példát arra, hogy Ti is segítettetek
a rászoruló emberen!
FELADAT
Keressetek a könyvtárban olyan meséket, történeteket,
amelyekben a jó elnyeri méltó jutalmát!

Az elrejtett kincs
Az a fa még most is áll, amelyiknél ez az eset történt. Nagy lombú, nagy árnyékot adó
fa volt. Valamikor ott telepedtek le a cigányok, ott álltak meg a karavánjaikkal, lovas
kocsijaikkal. Ott tanyáztak, ott főztek, ott ettek. A cigány asszonyok napközben elmentek
kenyér után, járták a falut, szerencsét mondtak
a népeknek. A cigány férfiak meg a táborban
maradtak, a lovak mellett. Amikor az asszo-
nyok hazaérkeztek a batyuikkal, akkor kezdtek
el főzni, mindenki azt, amit a házaknál kapott.
Aztán amikor eljött az este, a tűz köré
gyűltek a cigányok. Beszélgetni kezdtek, szót
váltottak erről-arról.
Egyszer csak a fa tövénél kilobbant a földből
egy hatalmas zöld láng. Hallod! Hirtelen ret-
tenetes erővel csapott fel az ég felé, aztán
Kincsesláda
mintha visszaszívta volna a mélység, eltűnt.
Amikor másodszor is feltört a láng, valaki azt mondta:
– Cigányok, dobjatok oda egy fehér lepedőt, mert azon a helyen elrejtett aranypénznek
kell lennie!
Fogtak is egy lepedőt, és reá terítették a fűre, ahol a ragyogó tűz megjelent. Vártak
úgy ötven percig, aztán elkezdtek ott ásni. Nem sok földet kellett elmozdítaniuk, hamar
megtalálták a kincsesládát. Két férfi megragadta a láda fülét, és emelték volna kifelé,
de az egyik cigány gyengébb volt, alig bírta tartani a súlyt, és elkáromkodta magát.
A láda abban a pillanatban visszaesett a
gödörbe, és lesüllyedt. Eltűnt. Csak egy nagy
csörrenést lehetett hallani, valahol lent a mély-
ben, de akkorát, hogy megremegett a föld a
talpuk alatt.
A cigányok meg egymást szidták:
– Azért veszett el a sok, drága aranypénz,
mert te nem jól fogtad a ládát!
– Te vagy a hibás, nem én! Ne akard reám
akasztani a hibát!
És káromkodtak, veszett módra.
A tűzláng nem lobbant ki többé a földből, de
a halomba hányt rögök tetején nemsokára egy
piros ruhás, kicsi ördög jelent meg. Bizony
mondom, ördög volt, és piros öltözéket viselt:
Varga László: Ördög piros csizmát, piros nadrágot, piros kabátot,

piros sipkát, és pirosak voltak a szarvai is! Ő volt a kincs őrzője. Állt némán a fa tövében,
és nézte a cigányokat.
Hallod! Azok meg úgy megijedtek, hogy rögtön befogták a lovakat a szekerekbe, és
elhajtottak onnan. Egész éjjel mentek, nem álltak meg, csak a hetedik faluban. Féltek,
hogy betegek lesznek a gyerekek, mert ilyenkor az szokott következni: ahol ördög jelenik
meg, ott nagy betegség történik, ha nem védekeznek ellene.
Így volt, ahogy elmondtam. Az a fa még most is megvan, pedig hány éve már ennek!
A mese beásul:
Bány dă ar în pămînt
Inká sî áku sztă lyémnu áhălá, hungyé o foszt, sé oj puvăsztá. Lyémnusztá ku máré
krákurj dăgye máré umbră. Kînvá ákulo or sztát zsosz cîgányi ku silyéd, ku káj ku kár
– ákulo firbe sî mănká.
Cîgánsilye dă zuă mirzse dăpă pită în szát, zîse găzdăsijé sî nurok lu aminy. Cîgányi
rămînye ákulo, în kumpánye, lyingă káj.
Kîndă cîgánsilye mirzse ákásză, átunse firbe mănkáré, sinyigogyi dîn áje, sé or kăpătát
pă lá kăs.
Ápo kîndă o vinyit szárá, săgye lá fok băjási. Szfăte dă hásztá sî dă háje.
Udátă dă lyingă lyémn dă lá trupină sză ácîcá áfáră o ro máré, vergyé flyákră. Áhuz!
Ku áfelă pucseré mirzse pă lá nor, kă toc sz-or szpărijet. Dăpáje kum o vinyit, dîn
pămîntu, ásá o szupt înnápoj, sz-o pirdut.
Kîndă járă o vinyit szusz flyákrá, zîse sinyivá:
– Băjásilor, zburtusic on lipigyo ákulo, kă pă áhălá lok trăbuj sză fijé bány dă ar.
KÉRDÉSEK
Szerintetek miért keresnek kincseket az emberek?
Elásott kincsben kicsi a haszon. Mit jelent ez a közmondás?
FELADATOK
Gyűjtsetek ördögös történeteket, meséket!
A történeteket írjátok le, és rajzoljatok hozzá! József Dominika:
Készítsetek „Ördögös-könyvet”! Kisördög

Or ápukát on lipigyo, sî l-or pusz pă járbă, hungyé ăjrá foku. Or áscsiptát sinszăs percurj,
dăpáje or kizdilit sză ásozászkă. Nu mult pămînt o trăbujit sză dukă áfá-ră, repé or áflát
ládá ku bány. Doj cîgány or kăptălit mănusá lu ládă, sî repé or răgyikát áfáră, dá unu o
foszt ro szláb, dábe o birijit sză cîjé tărhátu, sî
dă ásztá o kiz-dilit sză blăsztămászkă. Ládá o
A beás nyelv kăzut înnápoj în grapă zsosz, în pămînt. Sz-o
a régi román nyelvből alakult pirdut. Numá o máré zdrănsinálă sză o áhuzît,
önálló nyelvvé, és főleg dá ásá, kă sî pămîntu o trămurát szup dă pis-
a Dél-Dunántúlon beszélik. aré.
Băjási sză szfăgye:
– Dáje sz-or pirdut bányi dă ar, kă tu nu áj
ápukát bényé pă ládă.
– Tu nu áj ápukát, nu jo! Lásză má mă!
Kît nu turbá, ásá sză szfăgye.
Na, ápo má foku máj mult nis kă nu o vinyit áfáră dîn pămînt, dá pă grămádă dă han-
turj on măkăcsél drák ku rosu kimés sz-o árătát. Ánume zîk, drák o foszt, ku rosij sizmé,
rosu sarik, rosă subă, sîpkă rosă sî áve rosij karnyé. Jél ăjrá strázsá lu ládá. Sztăcse mut
dă szup lyémn, sî sză ujtá pă cîgány.
Áhuz! Jéj mágá sză or szpărijet ásá, dă or ápukát pă káj în kár, sî or mînát dă ákulo.
Tată napcsé or mérsz, nu or sztát, numá pîn lá sápcsilye szát. Frikă áve, kă o vinyi bic-
sisug pă kupiji, kă kîndă áfel o szuktulit sză fi-jé: hungyé dráku sză árátă, ákulo máré
bicsisug o fi, dákă nu sză szpăzescsé.
Ásá o foszt, kum ám zîsz. Álá lyémn sî áku ăj ákulo, mágá má kîc dă kîc ej or trikut!
O ádunát / Gyűjtötte: Péntek Gizella, Kapuvár – magyar nyelven
William Elvett: Cigány karaván

A beás ember és a jó tündér

Egyszer volt egy szegény ember, akit Lacinak hívtak. Nagyon szegény volt. Egy nap
arra gondolt, hogy elmenne országot látni. Na, el is indult, és miközben ment-mendegélt,
azon gondolkodott, hogy hova menjen, de nem jutott eszébe semmi.
– Na, most hova menjek, mikor szegény vagyok és cigány is – gondolta.
Ahogy ezen gondolkodott, íme, előtte termett egy jó tündér. Csinos volt. Ezt mondta
a cigánynak:
– Látom, hogy nagyon szegény vagy, és
nagy gondban is vagy.
– Igen, ez így van, ahogy mondod.
– Na, akkor tudod mit? Teljesítem három
kívánságodat, de neked is segítened kell.
– Na, mit segítsek? – kérdezte Laci. Én már
nagyon öreg vagyok, és apám azt parancsolta,
hogy keressek magamnak egy fiatal lányt.
Látom, te szép vagy és fiatal.
– Jaj, dehogyis vagyok olyan fiatal, csak
annak látszom. Ezt csak a meleg víz teszi.
– Hogyhogy? – kérdezte Laci.
– Minden reggel nagyon meleg vízben mo-
sakszom. Ezért vagyok olyan csinos.
– Ha nem így tennék, látszana, hogy nagyon
Varga Krisztina (3. o.): Jó tündér
öreg vagyok.
– De tudod mit, Laci? Én ismerek egy lányt, aki egyedül él a faluban, mert meghaltak
a szülei. Nagyon szegény lány, de nagyon szép is, és a szíve arany.
Laci megörült, és elment a faluba, ahol a lány lakott. Addigra a tündér is ott volt, és
ezt mondta:
– Laci! Amit te és ez a lány kíván, az lesz.
Ennek nagyon megörültek, és elmondták a
tündérnek, mit szeretnének. Tudjátok ti is, mit
kívántak? Ami a jó élethez kell:
– hogy ne legyünk betegek,
– legyen szép családunk és
– legyen annyi pénzünk, amennyi naponta
kell.
A tündér segített Lacinak, róla is leszállt az
átok, meleg víz nélkül is újra fiatal és csinos
tündér lett. Így segített Laci a tündérnek és a
József Dominika (5 éves): A szép lány tündér Lacinak.

A mese beásul:
Băjásu sî bună tindérá

Udátă o foszt on om szărák, pă sinyé Láci îl csimá. Jél ro szărák ăjrá. Întru o zuă szo
gîngyit sză mergă în cáră sză sză ujcsé. Na, Láci sî o purnyit, sî kîndă mirzse sî mirzse,
pă áje gîngye, pă hungyé sză mergă, dá nyimik nu j-o vinyit în fire-j.
– Na, áku pă hungyé sză mă duk, kînd szărák
misz sî dánu sî băjás – o gîngyit.
Kum pă ásztá sză gîngye, jáká jo sztát înnen-
csé o bună tindéră. Frumasză ăjrá. O zîsz lu
cîgán:
– Jo văd, kă ro szărák jéscs, sî máré gînd áj.
– Dá, ásztá ásá ăj, kum zîs.
– Na, ápu scsij sé? Jo îc fák în trij rîndurj, sé
kivinyescs, dá tu trăbuj sză îm ázsuc.
– Na, sé sză-c ázsut? – o întribát Láci. Jo má
ro bă-tîrn misz, sî tátám mo purunsulit, sză îm
kot o fátă tinără. Sî văd, kă tu mîndră jéscs, sî
tînără.
– Jaj, dacskăsî misz jo áfelă tînără, numá ásá
sză vegyé. Ásztá numá ápá káldă fásé.
– Dá kum ásá? – o întribát Láci.
– În tată gyiminyácă ku ro káldă ápă mă
szkăld. Dáje misz áfelă frumasză. Bogdán Sztella (2. o.): Szép lány
KÉRDÉSEK
Ti kit tartotok csinosnak?
A mesében szereplő pár szerint mi kell a jó élethez?
Szerintetek mi kell a jó élethez?
FELADATOK
Készítsetek „Boldogság-könyvet”!
Rajzoljátok le, mi kell a boldogsághoz, József Dominika:
Lány
és a rajzokból csináljatok könyvet!

– Dá dákă nu ásá ás fásé, szár vigye, kă ro bătîrnă misz.

– Dá scsij sé, Láci? Jo o kunoszk pă fátá áje, sinyé kusztă szîngură în szát, kă or murit
părînci. Ro szărákă fátă ăj, dá sî ro mîndră, sî szuflyitu-j dîn ar.
Láci o rîmnyit, sî o mérsz înlontru în szát, hungyé fátá săgye. Pă átunse má sî tindérá
ákulo o foszt, sî zîse:
– Láci! Sé tu sî fátá ásztá o kivinyi, áje o fi.
Pă ásztá ro or rîmnyit, sî or zîsz lu tindérá, sé áré dăgînd. Scsijéc sî voj, sé áve dăgînd?
Sé lá kuszt bun trăbuj:
– sză nu fijény bicsézs,
– sză ávény mîndru silyéd,
– sî sză ávény átitá bány, kit în tată zuă trăbuj.
Na, kă tindérá j-o ázsutát lu Láci, dáje sî dăpă je o vinyit zsosz blăsztămîná, sî járă
fără ápă káldă sî tînără sî frumasză tindéră o foszt.
Na, ásá j-o ázsutát Láci lu tindérá, sî tindérá lu Láci.
O ádunát / Gyűjtötte: Vitelics Krisztina, Vízvár – beás nyelven
Csábráki Luca: Család

IRODALOM
Choli Daróczi József
Choli Daróczi József író, költő, műfordító, pedagógus, népmű-
velő, újságíró, politikai szereplő, a magyarországi cigány értel-
miségi réteg kiemelkedő alakja.
A Daróczi család Romániából, Királydaróc községből szárma-
zik. A Daróczi családnév innen ered.
Pedagógus pályája során a Zsámbéki Apor Vilmos Főiskola
adjunktusaként dolgozott, romológiát, cigány nyelvet, történel-
met tanított. Innen vonult nyugdíjba. Ma is aktívan részt vesz a
Choli Daróczi József cigányság kulturális és politikai életében.
Az öreg
Csikót vett nemrég Cseréltem lóra,
a huncut vénség. drága csikóra.
Gyerekeknek játék, Hát a vénasszony
csikóval játsszék. botot fog nyomban;
Viszi is büszkén, igen goromba,
megköti tüstént. el is tört botja
Jön a vénasszony, botot, hogy hasson:
nagy kövér asszony, úgy eltángálta,
úgy megijedt ott, fájt a nadrágja
majdhogynem meghótt. el is tört botja.
Hová lett vénség
a két szép tehénkénk? Simor András fordítása
lovariból
KÉRDÉSEK
Mivel foglalkozott élete során Choli bácsi?
Honnan származik a művész nevében a Daróczi családnév?
FELADAT
Kutassatok, kérdezzetek, hogyan használjuk fel a természetben található anyagokat
hazánkban?

Lakatos Menyhért
Lakatos Menyhért a vésztői úgynevezett cigány-Párizsban szü-
letett, 1926-ban. A Nagykőrösön folytatott mérnöki tanulmányok
után üzemmérnökként helyezkedett el, később egy téglagyár
igazgatója volt. 1973-től haláláig szabadfoglalkozású íróként
tevékenykedett. Számos magyarországi cigány társadalmi és kul-
turális szervezetben is aktívan dolgozott. Írói munkásságáért két
ízben is József Attila-díjjal tüntették ki.
Lakatos Menyhért: Füstös képek (részlet) Lakatos Menyhért
„... Eleinte csak kötelességből, de később már magamtól is rájöttem, hogy ha igazán
fenn akarok maradni, akkor kétszer annyit kell tudnom, mint másoknak. Ezután már
önként vállalkoztam. Talán már nem is feleltem, hanem előadást tartottam az anyagból.
A tanár úrnak szájára fagyott az előlegezett mosoly, amikor a legegyszerűbb módon bi-
zonyítottam azokat a tételeket, amiket ő nehezen érthetővé és bonyolulttá tett. Egyre
emelkedő hangom elnyomta az osztály pusmogását, a kitörni készülő viharos kacagás
előhírnökét. Lapos pajzsokká tágult pupilláikat átdöfte a bámulat, ahogy a következő
anyag logikai összefüggéseit ismertettem.
– Kitűnő – mondta a tanár úr, akarata ellenére. Sokszor félve közeledett felém, mintha
hipnotizálnám. Pedig csak a tudni akarás vágya volt bennem, megmutatni, hogy engem
is anya szült, és emberek gyereke vagyok. Ilyen percek sorozatai után sikerült magam
áttörni a legjobbakon is. Anyámnak örömében eleredtek a könnyei, mikor a félévi bi-
zonyítványomat meglátta. Azért legyűrte érzékenységét.
– Így kell ezt, fiam. – Nem leptek meg a szavai, de mégis szokatlannak tűnt, hogy
már felnőttnek tart, akit nem kell kényszeríteni, tudta, mit kell csinálnia, sőt azt is,
hogyan.”
KÉRDÉSEK
Szerintetek miért kellett a szerzőnek gyermekkorában kétszer annyit tudni, mint
másnak? Mit jelenthet a szerzőnek az a gondolata: meg akarta mutatni, hogy őt
is anya szülte, ő is emberek gyereke? Ti tapasztaltátok már, hogy a
környezetetekben valakivel a származása miatt másképpen bánnak?
FELADAT
Keressetek példákat egyének vagy csoportok hátrányos megkülönböztetésére.
Vitassátok meg a példákat –, keressetek okokat, magyarázatokat!

Szécsi Magda
1958. május 9-én született Komádiban, a román határ
közelében. Négyéves korától 18 éves koráig állami gon-
dozott volt. Az általános iskolát Zircen, Balatonkenesén
és Sopronban végezte el. Egészségügyi szakközépiskolát
végzett Budapesten.
Az Egészségügyi Főiskolát Varsóban végezte el. Két
évet dolgozott az egészségügyben, majd két évig mel-
lette fazekasságot is tanult.
Szécsi Magda
Meséket ír és könyveket illusztrál. Műveiben

a cigányság sorsáról ír. Úgy érzi, hogy a ci-
gányok ellenséges környezetben, élnek,
ahonnan nincs hová menniük, és ahol csak a
hozzájuk hasonló sorsú szegények fogadják
be őket.
Kiolvasó
Szél éneke: susogás,
Víz éneke: csobbanás,
Föld sóhaja: földrengés,
Hajnal sóhaja: derengés.
Mosoly színe: cinóber,
Idő színe: Szaladj el! Szécsi Magda alkotása
KÉRDÉS
Véleményetek szerint miért érzi Szécsi Magda úgy,
hogy a cigányok ellenséges környezetben élnek?
FELADATOK
Játsszátok el és mondjatok kiolvasókat!
Keressetek az nterneten más országokban híressé vált
Cigány angyal
roma embereket (ismeretlen alkotó)

Szécsi Magda meséje

Egyszer, amikor Földanyánk vízre vágyott, megrepedezett a teste, úgy kívánta már a
vizet, mint ahogy a csillagok az éjszakai égboltot.
Sóhajtozott, sírt a víz után keservesen, mígnem a Teremtő megsajnálta szenvedéseit,
és testének mély árkaiba vizet varázsolt.
Így születtek meg az óceánok, a tengerek, a folyók, a tavak.
Földanya boldogsága oly hatalmas volt, hogy színesebbnél színesebb virágokba öltö-
zött, és pompás zöld lombokat font égkék hajába.
Csodálatos volt a víz ereje, a Föld éltető újjászületése és a Nap simogatása.
És azóta Földanyánk szívén van egy aprócska kis hely, egy ország, melyet szépsége
és tisztasága miatt mindenki csak a Pillangók országának nevez. Itt élünk mi, olyan bol-
dogságban, mintha álmodnánk.
De egy nap az emberek elpusztították a vizeket! Beszennyezték a folyókat, elapasz-
tották a tavakat, és végül minden víz eltűnt a Földről.
A Földanya azóta is szenved, és vágyik a víz után. Mivel mi ártatlanok voltunk, a
Teremtő adott nekünk egy kifogyhatatlan üvegcsét, amiben varázsvíz van, és amitől
örökké élhetünk, ha az aranypohárból isszuk meg.
Forrás: Tükrös – kalandozos.nolblog.hu
A görög kultúrában GAIA volt a Földanya.

Az ősi sötétség és zűrzavar KHAOSZ gyermeke.
KÉRDÉSEK
Mit tudtok a környezetszennyezésről?
Mondjátok el, Ti mit tehettek a környezet védelméért?
FELADATOK
Gaia földanya
Gyűjtsetek példákat az ember környezetszennyező tevékenységére!
Rajzoljátok le a Pillangó-országot

Szécsi Magda: Doja, a cigánytündér (részlet)

Élt egyszer valamikor régen, amikor
még azt hitték az emberek, hogy az eső
a szomorkodó napocska könnye, egy
szép cigány tündér, akit Dojának hív-
tak. Doja egy hatalmas felhőpalotában
élt, és onnan figyelte népe vándorlását.
Furcsa egy tündér volt, mert még soha
senki nem látta az arcát, de érezték
simogató kezét, hajának selymét, ha
letörölte könnyeiket. Ő borította rájuk
a feledés fátyolát is, ha szerelmi bá-
natuk volt, vagy ha megdobálták őket
kővel, rossz szóval, mérges átkokkal az
idegenek. Így aztán elfelejtették a
rosszat, és újból meg újból hittek
abban, hogy egyszer örökre leteleped-
hetnek valahol. Doja volt az is, aki
mély, titokzatos álmot hozott rájuk, ha
egy hosszú nap után megpihentek. Ál-
mukban olyan szép volt a világ, hogy
csak nehezen ébredtek fel.
KÉRDÉSEK
Mit gondoltok a régi időkben egyes népek miért
keltek útra, miért vándoroltak?
Ma is vannak vándorló életmódot folytató népek.
Mi az oka ennek az életmódnak?
FELADATOK
Rajzoljátok le a felhőpalotát!
Nézzetek szét az nternet tunder.lap.hu oldalán, és keressetek választ
az alábbiakra:
Kik a tündérek?
Milyen fajta tündéreket ismerünk?
Keressetek a könyvtárban tündéres könyveket!
Gondoljátok végig, milyen tündéres filmeket láttatok a televízióban?

Orsós Jakab
Elbeszélő író, fafaragó, olajbányász volt. 1920-ban született
Nagykanizsán, és 1996-ban halt meg. Kötetei: Aki hallja, aki nem
hallja (elbeszélések); Jessze majortól az Uralig (elbeszélések);
Gyökerezés (elbeszélések), 1992.
Orsós Jakab: Rendkívüli történet (részlet)

A cigányok ott, az erdőben favájásból éltek. Jó piaca volt a
Orsós Jakab
faárunak abban az időben. Ahány mészáros volt például Nagy-
kanizsán, annak mindnek kellett faedény, amiben forrázta és sózta a disznókat, és rájöttek
az emberek arra is, hogy jobb ízű a hús azokban a faedényekben.
Ha nem tudtak jó üzletet kötni az egyik faluban, vagy ott már nem találtak vevőre, be-
fogták a lovakat, és egy másik faluban vagy egy közeli városban próbáltak szerencsét.
Úgy vitték a népek a nagy hozzáértéssel kivájt teknőket, edényeket, mint a cukrot –, de
nagyon meg kellett dolgozni ezért. Harmincöt éves koromban egyszer csak rájöttem,
hogy én még szebb dolgokat tudok a fából kifaragni. Az apám egyszer betoppant hozzám,
és megkérdezte: Fiam, te ezt honnan tanultad? – Tőled, apám. – No de hát, mikor?
Mindig az eget nézted, amikor a tuskón ültél – mert öt-hat éves korukban már odaültették
a gyerekeket, figyelni –, és nem azt, hogy én hogyan faragom ki a fát. – No, mondom,
azért oda is figyeltem. És amit akkor láttam, az felnőtt koromban, mint egy filmvásznon,
úgy pergett le előttem. A szerszámok fogása. A fa ismerete. Melyikkel hogyan kell bánni.
Az a mód, ahogyan apám elérte, hogy amit ő kifaragott, az a fa nem repedt el soha.
Amit mondok, azt nem fogod elhinni. A parasztbútorok készítését azért hagytam abba,
mert ha tovább csinálom, meggazdagodtam volna. És ha mindennel telítve vagy, miért
iparkodnál? Ez nem nekem való. A cigányok tudod, milyen boldogok voltak néha,
szegényen is?
KÉRDÉS
Miért csak télen vágták ki a fát a teknővájó cigányok?
TUDOD-E?
Tudod-e mit készítettek fából a beás cigányok?
KITEKINTŐ FELADAT
Rajzoljatok le egy fát a különböző évszakokban
Tehetitek négyes csoportokban egy fasablon használatával.

Cigány népköltés
Foly a patak sebesen, Mert a Húsvét itt van már.
Hegedűs a kedvesem; Jó Istenem térj be hozzám,
Foly a patak, de lassan, Kisöpörtem kis kunyhóm,
Él a babám urassan. S tiszta abrosz asztalomon!
Karácson már közeleg, Ne tépd szét a virágot,
Nincsen fánk, s nagy a hideg; Nem hallod-e megszóllalt;
Koplaltunk már eleget, Hadd éljek míg zöld a berek!
Isten küldj fát, kenyeret. Vagyok, mint te, cigánygyerek.
Jó Isten szép a világ, Wlislocki Henrik: Erdélyi cigány
Virágzik már minden ág, népköltészet – Budapest, 1885.
Közeleg a meleg nyár, (A szöveg a korabeli helyesírást követi.)
Nyári Irén festménye
KÉRDÉSEK
Mi a foglalkozása a mesélő kedvesének? Milyen hagyományos cigány
mesterségekről tudtok? Mitől szép a világ a mesélő szerint? És szerintetek?
Ki gyűjtötte ezt a népköltést?
FELADATOK
Nézzetek utána ki volt Wlislocki Henrik! Tanuljátok meg a népköltés nektek
legkedvesebb versszakát!

Szécsi Magda
Mikulásváró
Kicsi csizma, kicsi cipő,
kérlek szépen bújjál elő.
Holnap jön a Mikulás,
ablakomba indulás!
Várd tisztán és ragyogva,
hogy telerakjon minden jóval:
Csokival és legóval, mesekönyvvel
s kis autóval.
kicsi csizma, kicsi cipő,
kérlek szépen, bújjál elő!
Orsós Nikolett (1. o.): Mikulás krampuszokkal
FELADATOK
Olvassátok el a verset!
Húzzátok alá a versben az itt leírt kifejezéseket:
Mikulás, cipő, legóval, autóval, csizma, csokival!
Te is várod a Mikulást?
Rajzold le, mit szeretnél kapni tőle?
TUDOD-E?
Szécsi Magda író, akinek több mesekönyve jelent
már meg. Az általa írt mesékhez, versekhez sokszor
saját maga készít rajzokat.
KITEKINTŐ FELADAT
Nézz utána, hogy más országokban mikor jön a Télapó, és milyen szokások
kapcsolódnak az eljöveteléhez!

Karácsonyi köszöntő
Legyetek boldogok, cigányok, ezen a szent napon!
Töltsétek ezt a karácsonyt egészségesen, jókedvűen, a családotokkal együtt!
Felejtsétek el a szegénységet, és járjatok ezüstön és aranyon!
Segítsen benneteket a Szent Isten még jobb módba, még jobb életbe, és maradjon
együtt a családotok!
Segítsen benneteket az Isten! Legyünk szerencsések!
Roma család karácsonya
FELADATOK
Várod már a arácsonyt? Mesélj róla!
Rajzolj feldíszített karácsonyfát!
A rajzokból készítsetek kiállítást!
KITEKINTŐ FELADATOK
Nézz utána: más népek hogyan ünneplik a arácsonyt!
József Dominika:
Készítsetek Betlehemet és játsszátok el a Betlehemes köszöntést Karácsonyfa

Újévi köszöntő
Érjétek el az új évet friss egészségben, Dicsőséges legyen nevetek a világban,
békességben, szerencsésen! Úgy hallottuk, hosszú meséket mondjanak rólatok,
betért házatokba a Szent Isten. és énekeljenek nagy hírekről mindenfelé,
Eljöttünk mi is, amerre megfordultok!
hogy letérdeljünk a Szent Isten előtt, (...) Aki távol van a családtól,
szerencsés lesz a ti családotok! jöjjön haza a nagy napokra,
Adjon az Isten nektek rangos menyegzőt, aki rab, azt engedjék szabadon,
jó egészséget és sok szerencsét, aki halott már, legyenek megbocsátva
jó ételeket, jó italokat, minden bűnei!
örömet leljetek a szép békességben! Akik házatokba jöttünk köszöntést
Legyen szép menyetek, mondani,
sok szép unokátok, veletek együtt legyünk egészségesek
zöld kocsitok, legyen szürke paripátok, és szerencsések mi.
tele legyen mindig pénzzel a zsebetek! Így engedne meg a Szent Isten! Amen.
Járjatok ezüstön, járjatok aranyon, Forrás: Varga György, Nagyvárad, Románia
lábatok nyomából igazgyöngy fakadjon! (1980) Sulinet
Finta Ari: Extázis
FELADATOK
Soroljátok fel milyen jókat kíván az újévi köszöntő!
Rajzoljátok le a köszöntő egyik nektek tetsző részletét!
KITEKINTŐ FELADAT Zúzmarás táj
Nézzetek utána, hogy más népek hogyan köszöntik, ünneplik az újévet!

Találós kérdések
Ága zöld és nagyon szúrós.
Csillog-villog pár napig,
amikor a hó esik,
s az ajándék a Jézuskától jólesik.
(Karácsonyfa)
Miért szalad a nyúl a dombra?

ne s a a hat a ny ra Mert a o
Hová repül az egyéves madár?

so k é e
Amerről jön, arra megy, ne álld útját, haza

megy! Mi az?
(A Nap)
Varga Krisztina (3. o.): Madár
FELADAT
Tudsz-e még mondani találós kérdéseket?
TUDOD-E?
Régen nem volt sem tévé, sem internet.
Az emberek az unalmas téli estéken mesékkel,
találós kérdésekkel szórakoztatták egymást.
Gyűjts más népektől találós kérdéseket!
Andersen,
Készítsetek a gyűjtésből könyvet! a dán meseíró

Közmondások
Mindenki a maga szerencséjének kovácsa. – Járt utat a járatlanért el ne hagyj! – J csak a
szívével lát az ember. – Becsületes fiú sok cipőt elkoptat, amíg a leányt megkéreti.
Bölcs mondások
Az okos ember mindenkitől tanul. – A pénz a kezet égeti. – Akinek nincs kenyere az
szegény, akinek nincs esze, az még szegényebb. – Tetű bőréből nem csinálhatsz cipőt.
– A pénzt ellophatják tőled, de amit tudsz, azt senki el nem veheti.
Cigány közmondás: Nem járhatsz egyenesen, ha kanyarog az út.

Jelentése Jasmine Dellal szerint: Ha a világ ellened van, nem adja meg neked, amire szükséged
van, nem járhatod egyenesen az utadat, hanem saját magadnak kell kitalálnod a magad útját.
FELADATOK
eszéljétek meg t, hogy mit jelentenek a közmondások!
Keresgéljétek ki Brueghel képén az alábbi flamand közmondásokat: Csengős
macska nem fog egeret. Fejjel ront a falnak. Kihúzta a disznó a csapot.
(A pazarló életmódra utal). Rózsát szór a disznók elé. Több a pénze, mint
az esze. Gyűjtsetek más népektől közmondásokat, és írjatok magyarázatot!

Eredetmondák
Az alábbiakban néhány eredetmondát ismer-
hettek meg a cigányság származásával kap-
csolatban.
Az eredetmonda
Valamely nép származásáról szóló
történet vagy mese.
Az egyik monda szerint a cigányok magvak-

ból keletkeztek az ősi Indiában, amikor más
népek már éltek ott. A nagy hegyen élt egy
asszony, aki különös magvakat rejtegetett.
Annyira együtt élt a természettel, hogy boszor-
kánynak hitték, féltek tőle, el akarták pusztí-
tani.
Amikor a gonosz emberek megtámadták, a
napfény körülölelte az asszonyt, és felemelte
Varga Gábor (4. o.): Erdei virágok
az égbe.
Eközben a kötényéből kihullottak különös
magvacskái. Némelyekből virágok lettek, erdők és madarak. Másokból pici barna cse-
csemők keltek ki, akikre azóta is a napfény visel gondot.
FELADAT
Négyfős csoportokat alkotva közösen
találjatok ki egy népet, és írjatok neki
eredetmondát!
Gyűjtsetek más népektől eredetmondákat!
Illusztráljátok őket, és a gyűjtésből készítsetek
könyvet!

A beás cigányok eredetmeséi közül az alábbiakban kettőt ismerhettek meg.

Hogyan születtek a beás emberek?
Az Isten tésztából embert készített,
betette a sütőbe, de túl gyorsan kivette,
még nagyon fehér lett, ez lett a fehér
ember. Újra készített egy embert tész-
tából, és ismét betette a sütőbe, de most
túl sokáig hagyta a sütőben, és ezért
nagyon fekete lett. Ez lett a fekete ember.
Megint készített egy embert tésztából, és
betette a sütőbe, de most nagyon figyelt
rá. Amikor kivette, hát olyan szép lett!
Aranybarna, nem fehér, nem fekete, pont
jó volt. Ez volt a beás ember!
Hogyan születtünk?
Egyszer volt egy varázslóasszony. A ta-
risznyájában sok-sok magot tartott. Egy-
szer nagyon unatkozott, és kiment a
rétre. Elvetette a magokat egy nagy fa
alá. De nem mindegyik mag hullott a fa
alá. Amikor feljött a nap, csak azok a
magok kaptak meleget a naptól, amelyek
Amica Maksimovic (6. o.): Csodafa
nem estek a fa alá. A magokból kinőttek
az emberek. Amelyek a fa alá hullottak,
azok lettek a magyarok. Amelyek nem oda hullottak, azok lettek a beások. Így születtünk
mi, beások. Mert, mi – beások – meleget kaptunk a naptól.
FELADATOK
Mi a különbség a két, magból születés története között?
A beások szerint hogyan születtek a fekete emberek?
KITEKINTŐ FELADAT
Próbáljátok meg kideríteni, hogy az afrikai népek
eredetmondái hogyan magyarázzák
a fekete bőr eredetét!

KÖSZÖNTŐK, IMÁDSÁGOK
A napszaknak megfelelő köszönések (Jó reg-

gelt! Jó napot! Jó estét!) a cigányoknál is létez-
nek, és mondják cigány nyelven, de ezeket az
üdvözlési formákat gyakran köszöntőkkel is
bővítik. Szinte versenyeznek is, hogy ki tud több
jó kívánságot mondani. Az ünnepeknek is ezek
a szép köszöntők adják meg a hangulatát.
Találkozáskor, ünnepek alkalmával, búcsú-
záskor illik hosszú köszöntőt mondani, meg
kell említeni a családot, mindenkire kérni kell
Isten áldását, a szerencsét, egészséget, jóked-
vet, békét, békességet.
Távozáskor, asztalnál, táncba menéskor,
iváskor mindig illik mondani néhány jó kíván-
ságot a cigányok körében.
Az ünnepek, a házszentelés és főképp karácsony alkalmával mondanak köszöntőket.
Ezeknek a neve latin eredetű szóval: kolinda, illetve köszöntőt mond: koledál. Kará-
csonykor sokan eljátszották a betlehemes játékot is.
A karácsonyi köszöntők nagyon sok és fontos kulturális elemet hordoznak magukban,
de sajnos a cigányoknál is kihalóban van, egyre kevesebben vannak, akik járják a falut,
és folytatják a hagyományt.
KÉRDÉS
Milyen köszöntőket illik mondani
ünnepek alkalmával?
FELADAT
Írjatok Ti is ünnepi köszöntőt!
KITEKINTŐ FELADAT
Betlehem
Gyűjtsétek össze milyen ünnepeink vannak,
írjatok róla cikkeket, és a cikkekből készítsetek könyvet!

Népi imádságok – beás ima

Úrasszonyom segíts meg,
Szűz Mária segíts meg minket.
Adj nekünk Jóistenem jót és egészséget,
Hogy ne legyünk rosszak, hogy ne legyen baj,
Szűz Mária segíts minket szegényen,
Hogy ne legyen semmi bajunk,
Mindenkit jó vegyen körül,
A gyerekeknek legyen egészségük,
Szűz Mária drága Szent,
Segíts mindenkinek,
Hogy Isten jót és egészséget, adjon örömet és méltóságot,
Hogy ne legyünk betegek,
Szűz Mária csókollak,
Segíts minket. Ámen.
Kovalcsik Katalin – Konrád Imre – Ignácz János: Bátor emberek, 2001.
Bada Márta: Angyal
FELADATOK
Kihez fohászkodnak az imában a beások?
Mit kérnek a Jóistentől? Írjátok le, hogy i mit kérnétek,
ha imádkoznátok?
Nézzetek utána más népek isteneinek!
Áldó Jézus képe
A gyűjtésből készítsetek könyvet Leonardo korából

Köszöntő vendéglátáskor – magyar és lovari nyelven

A vendégeket a cigányok szívesen fogadták. Ha valaki az ételt nem fogadta el, sértésnek
számított. Amikor vendégségbe mentek, illett köszöntőt mondani és valamilyen italt
vinni.
Ivás előtt a következőket mondják a lovari cigányoknál:

T’aves baxtalo! Legyél szerencsés!
Bax te del o Del! Szerencsét adjon az Isten!
Baxt thaj, zor thaj sastyipe! Szerencsét, erőt, egészséget!
Pi Devlesa! Igyál Istennel!
Pe sastyimaste! Egészségre!
Pe tyo sastyipe! Egészségére!
T’aven saste thaj baxtale! Legyetek egészségesek,
szerencsések!
Erre a válasz:
Vi tu more! Neked is testvér!
Amen te del o Del! Úgy adja az Isten!
Amikor a vendég befejezte az étkezést, ezt mondja:

Najis tumara patyivake! Köszönöm a becsületeteknek!
Erre a válasz: Csábráki Luca: Reggeli
Te perel pe tyo sastyipe! Essen egészségedre!
KÉRDÉSEK
Mi számít sértésnek vendéglátáskor?
Mit visznek ajándékba a vendéglátónak?
Szokás ez szerintetek ma is?
FELADAT
Beszéljétek meg, hogy Ti hogyan
látnátok vendégül a barátaitokat!

Köszöntő jévkor – magyar és lovari nyelven

Újév alkalmából először a legöregebb cigányhoz mentek jévet köszönteni a következő
szöveggel a lovari cigányok:
Istennel talállak benneteket, cigányok!
Dragone Devlesa arakhav tumen romale,
shavale!
Erre a válasz:
Isten hozott benneteket!
O Sunto Del andas tumen!
Majd ezután a köszöntő következik:

Sok évben érjétek el az jévet, erővel, szerencsével, egészséggel, jobb móddal, mint
most, békét, jókedvet adjon nektek az Isten, gyerekeitekkel együtt, népeitekkel együtt!
Ande inke bute bershende te resen o Nyevo Bersh, zorasa, baxtyasa, sastyimasa,
majlashe modosa sar akanak, pacha, voja te
del o Del, tumare shavorenca kethane, haj tu-
mare niponca kethane!
A köszöntőre a válasz:
Úgy adja az Isten, veletek együtt, gyerekei-
tekkel együtt, népeitekkel együtt!
Amen te del o Del, tumenca kethane, tumare
shavorenca kethane, tumare niponca kethane!
Éljetek sok évet és jól!
Te trajin but bersh haj mishto!
Forrás: Rostás-Farkas György:
A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága
KÉRDÉSEK
Hová mentek először újévet köszönteni?
Milyen modern szokások vannak manapság jévkor?
FELADAT
Írjátok le, Ti hogyan ünneplitek az jévet!

Karácsonyi köszöntő lovari cigány nyelven

Adjon Isten sok szerencsét. Minden úton ezer lépést. Szép lovakat, szekereket. A szekér-
ben kerekeket. Adjon Isten selyemsátrat. A sátorban aranyágat. Az út mind egyenes
legyen. A gyerek mind tyúkhúst egyen. Békét, örömteli évet. Megértést és békességet.
Tisztességes szomszédokat. Cigányokat, magyarokat. Nyugalmat és szép világot. Hoz-
zon ez a Szent Karácsony.
Krechunesko opre najisisarimo romanes
Te del o Del losh thaj pacha. Pel droma lungi pasura. Shukar grasten, thaj vurdonen.
Andel vurdona shtar roten. Te del o Del nyeve cerhi, sa somnakaj andel cerhi. Le droma
sa suke t’aven. Le shavora mas te chamben. Pacha losh, thaj bukurija. Mashkar le rom
hodinyija. Patyivale romen, gazhen. Na chorren, thaj chi na xalen. Pachaki zhaj shukar
luma. Te del o Del ande kadal Svunci dyesa.
Karácsonyi köszöntő a beás cigányoknál
Jó reggelt, hej! Hála legyen, hogy megértük ezt a karácsonyt, hej! Békével és egészség-
gel, jókedvvel, büszkeséggel és boldogsággal, sok jóval, sok szerencsével. Tőlem keve-
set, a Jóistentől többet. A rossz illanjon el, mint a harmat, jöjjön a jó, mint a méhek!
Amennyi szalma van ennek a kunyhónak a tetején, annyi papírpénzt adjon a Jóisten a
kunyhótok földjére! Bocsássatok meg, hogy nem tudok többet!
Kiszintó pă Krisun
Bună gyiminyácá, măj! Hár sză fijé, kă-ny ázsunsz krisjunu-sztá, măj! Ku pácse sî ku
szănătácse, sî ku voje sî ku fálă sî ku bukurije, máj ku mult biny, máj ku mult nurok. Dă
lá miny pucin, dă lá Dimizo máj mult. Fugă rou, ká părou, vijé binyilye ká nălbinyilye!
Kityé páj-ăsz pă kulyib-ászt dă csicsije, áticsé bány dă pipáros sză vă gye Dimizo ăn
fácă dă kulyibă! Sză-m jirtéc, kă jo máj mult nu scsu!
KÉRDÉSEK
Milyen jókat kívánnak egymásnak arácsonykor a lovari és a beás cigányok?
Ti hogyan ünnepelitek a arácsonyt?
FELADATOK
Tervezzetek karácsonyi ablakdíszeket, és díszítsétek vele
az osztálytermeteket! Készítsetek díszeket a karácsonyfára!
KITEKINTŐ FELADAT
Gyűjtsetek képeket a feldíszített karácsonyfákról, és fűzzétek albumba!

Húsvéti köszöntő Patradyako opre najisisaripe

Húsvét van és én eljöttem, Avilom pe e patradyi,
A lányoknak kedve legyen. Voja t’ anav, le shejangi
Gyertek ide, kicsi lányok, Aven, aven shejorale,
Meglocsoljam a hajatok! Te shorav le bal tumare.
Zöld rétet jártam, Andej zeleno mal phirdom,

Sok virágot láttam, Shukar luludyan arakhlom.
Itt is van egy virágocska, Vi tumare luludyoran,
Legyen szerencsés e lányka. Uzhe pajesa shorkerav.
Kiszintó pă Páscs
Zuă dă páscs ăj, sî-ám vinyit,
Vojé bună sză fák lu fecsé
Hájdéc ájis fătuscs misj,
Păru vă sză lucsulészk.
În păduré vergyé ám umblát,

Pă florilye mulcsé mă ám ujtát.
Sî ájis jescsé o flară mikă,
Firej szănătasză fătuskă!
Beásra fordította:
Gidáné Orsós Erzsébet
KÉRDÉSEK
Milyen húsvéti szokásról szól a vers?
Írjatok locsolóverset!
FELADATOK
Ti mit szoktatok csinálni úsvétkor?
Írjátok le, és illusztráljátok!

Pünkösdi köszöntő
Ahány levél rügyezik a fák ágain, annyiszor érjétek meg erőben, egészségben és sok
pénzzel ünkösd napjait! Ahogy megered tavasszal a patak vize, úgy zúduljon rátok a
szerencse! Állataitok szaporodjanak, gyermekeitek, mint az ostor nőjenek, érjék meg
az öregkort egészségben! Legyetek egészségesek és szerencsések!
Rusalyako opre najisisaripe

Sode patra si pel kashtenge krangi, ande kattyi but bersh te resen, baxtyasa, zorasa, sas-
tyimasa, thaj bute lovenca, la Rusalyake bare Dyesa! Sar pittyal o brishind andej prima-
vara, kade te shordyol pe tumende e bax, thaj le Devleski raza. Tumaro kher shusho te
na avel, o Del, thaj lesko shavo tumeca te beshel. Bater!
Kiszintó pă Pinkésd
Kicsé frunzé jescsé pă krákurj, áticse rîndurj sză kusztăc Pinkésj ku pucseré, bukurijé
sî ku bány mulc! Kum părou kură dă primăvárá, ásá sză kádă pă voj nurok! Áloturilye
vostri sză sză-mulcászkă, kupiji vostri ká bisju sză krászkă, ku szănătácse sză ămbătăr-
nyászkă! Sză fic în nurok sî în szănătácsé!
Beásra fordította: Gidáné Orsós Erzsébet
KÉRDÉSEK
Mit ünneplünk ünkösdkor? Milyen cigány vagy magyar népi szokások
kapcsolódnak a pünkösdhöz?
TUDOD-E?
Tudod-e, hogy a május elsején állított májusfákat sokfelé pünkösdkor bontották
le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma,
és a legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is.
Ti állítottatok már, vagy nektek állítottak már májusfát?
FELADATOK
Díszítsétek az iskolát! Ültessetek virágot az iskolátok udvarán, vagy tegyetek
cserepes virágot tantermetek ablakába! Készíthettek fűfejet is!

HAGYOMÁNYOK – HIEDELEMVILÁG
A végzetnők, a sors
Az Istenben és az Ördögben való hit arra épül,
hogy tapasztalataink szerint van ó és ossz. Ez
a két erő örök harcban áll egymással. A régi
időkben ezt a két erőt különféle jó és rossz
szellemlények alakjában képzelték el. A cigá-
nyok hit- és hiedelemvilágát nagyon érdekes
lények népesítették be, ezekről azonban már
csak lexikonokból olvashattok.
A furcsa lények sorában elsők az urmék, a Sudár Vivien (7. o.): Urmék
végzetnők. Ők minden gyermek születése után
megjelennek, és döntenek a sorsáról. Jóslatot mondanak a gyermek jövőjéről, sorsáról.
A ó rme a védőszellem. Ő jövendöli meg, hogy a gyermek meddig él és hogyan hal
meg. A második a ideg rme, aki eldönti, hogy gazdag vagy szegény, boldog vagy
boldogtalan legyen-e a megszületett gyermek. A ossz rme a harmadik. Ő mondja ki
a gyermek balsorsát, ő nevezi meg a rosszat, a bajt, amit elszenved majd élete során a
gyermek. Az urmék döntése végleges.
Pallas Nagy Lexikona – 1893., IV. kötet – Cigányok szócikk – Wlislocki Henrik
A moirák a végzet irányítói, az emberi élet fonalát szövő, gombolyító,

illetve elvágó három istennő a görög mitológiában.
KÉRDÉSEK
Hány urmét ismertél meg? Mit döntenek el az urmék?
FELADAT
Játsszátok el az urmék szerepét egy gyermek születésénél!
Más népeknél is voltak végzetnők Nézzetek utána könyvtárban vagy nterneten,
hogy kik voltak a moirák, a párkák, a nornák és az urisnicák!
Figyelem! Az írásos gyűjtőmunkáért jutalom jár!

Tündérek és koboldok
A kesályik erdei tündérek. Égbe nyúló sziklacsú-
csokon élnek. Egyetlen gyermekük halála miatti
fájdalmukban a hajukat tépkedik. Hűvös őszi reg-
geleken a széllel szálldogáló ökörnyálat az ő ki-
tépkedett hajuknak tartották.
A boszorkányok és az ördögök szolgái a ku-
tyaemberek. Kutyafejük és kutyalábuk van. Szí-
vesen segítenek az embereken. A szőrük gyógyító
erejű. Apró lények a cignomanusok. Elbújva,
föld alatti üregekben laknak. Aki jól bánik velük,
az jól járhat, mert gazdaggá tehetik őket.
Föld alatti városokban élnek a láthatatlan phu-
vusok. Kicsik, testüket szőr borítja. A városaikba
vezető lejáratot egy nagy kő fedi. A követ csalá-
nok takarják, ezért a csalánt a cigányok Phuvus
fájának nevezték. Víz alatt élnek a térdig érő
Radics József: Cigány tündér vörös szakállú nivasik. Embergyűlölők.
Solymosi Csanád (6. o.): Farkasok

A hiedelem szerint a halva született gyermekből vámpír mulo lesz. Régen éjjelente a
cigány nők a fekvőhelyük alá csattantyúmagot hintettek, hogy távol tartsák a mulókat.
Pallas Nagy Lexikona – 1893., IV. kötet – Cigányok szócikk – Wlislocki Henrik
KÉRDÉSEK
Hogyan segítik a phuvusok a nekik tetsző embereket?
Mi az a Phuvus fája? Ma mire használja a természetgyógyászat?
Minek gondolták a cigányok a szálldogáló ökörnyálat?
Miről lehet felismerni a nivasi férfiakat?
FELADAT
Válasszatok egyet a tündérek és koboldok közül,
Omacht Richard:
és rajzoljátok le őket! Cignomanus
KITEKINTŐ FELADAT
Nézz utána, hogy más népeknél milyen tündérek, koboldok és más csodás
lények szerepelnek!

A betegségdémonok
A cigányok kilenc betegségi démont ismertek.
Az első a Melalo (a piszkos), aki őrültséget
okoz az embernek. Szürke, kétfejű madárka
alakjában jelenik meg.
A második démon a Lilyi (a nyákos). Hosszú
hajú, emberfejű halacskának néz ki, és köhö-
gést, vérhast okoz. A harmadik démon a Thulo
(a kövér). Tövises golyó formájú, az ember tes-
tében ide-oda gurul, és hasfájást okoz.
Tharidji (a forró), a negyedik démon.
Ő egy kis szőrös hernyóra hasonlít.
Az ember testébe bújva, szőrszálai iszonyú
nagy lázat idéznek elő.
Az ötödik démon Silalyi (a hideg). Hidegrá-
zást okoz. Egy soklábú kis egérkére hasonlít.
A Bitoso (böjtölő) démon a hatodik. Csak ki-
sebb fej- és gyomorfájdalmat okoz, étvágyta-
lanságot idéz elő. Sokfejű kis hernyónak
Szinyákovics Gergely (2. o.): Démon
ábrázolják.
Az utolsó a Poreskoro (farkas). A kolera, a pestis, tömeges állati dögvész okozója.
Ezek ellen a rettenetes démonok ellen hajdan a cigányok különféle amulettekkel, rá-
olvasásokkal és gyógynövényekkel védekeztek.
KÉRDÉSEK
Ma már általában tudjuk a legtöbb betegség okát. Nagyon régen nem volt még
ilyen fejlett a tudomány, ezért valami titokzatos rontó erőket okolt
a betegségekért. A betegségek okozói az ördögök rokonai – gondolták.
Tudod-e, hogy a démon gonosz, szívtelen lényt jelent?
FELADATOK
Rajzoljátok le a betegségdémonokat!
Készítsetek a rajzokból könyvet!
Gyűjtsetek démonokat más népektől – az írásos gyűjtésért jutalom jár!

Bajelhárítás, gyógyítás
A védekezés és bajelhárítás a varázslóasszonyok dolga volt.
A hazai vándorcigányok hite szerint fenn az égben virágzik a minden magok fája.
Ezen a csodafán a világ összes növénye megterem. A fáról a villámok verik le a gyógy-
füveket, amit aztán a varázslóasszonyok összegyűjtenek. Ezt a híres fát néha látni lehet,
ritkán néhány percig. Azok a gyógyfüvek, amik ilyenkor nőnek a hegyeken, különösen
hatásosak.
Fejsze Gyula (3. o.): Minden magok fája
A varázslóasszonyok a réteken, erdőkben, titkos helyekről gyűjtötték be a növényeket,

amelyeket gyógyításra használtak. Kénytelenek voltak megismerni a gyógyfüvek titkait,
mert orvossal csak igen ritkán találkozhattak. Maguk gyógyították az állataikat is. Mivel
saját magukra voltak utalva, ezek a varázslóasszonyok a bába szerepét is betöltötték.
Ez a mesterségük anyáról lányra szállt.
KÉRDÉSEK
Hogyan jutnak hozzá a varázslóasszonyok a csodafa gyógyfüveihez?
Milyen szerepet töltöttek még be a varázslóasszonyok?
Ti gyűjtötök, használtok gyógyító füveket?
FELADAT
Rajzoljátok le saját csodafátokat!
KITEKINTŐ FELADAT
Ma is sokféle gyógynövényt gyűjtenek.
Készítsetek rajzos tablót az általatok gyűjtött gyógynövényekről!

Az ördögök és a boszorkányok
A régebbi időkben az ördögöt a keresz-
tény hitvilágból vették át a cigányok.
Szerintük 77 nagy ördög és 7 kis ördög
létezett.
Parancsolójuk a legnagyobb ördög,
az ördögkirály (bengeskro kraj) volt.
Az ördögök a földön laktak, elrabolt
földi nőkkel éltek, akik így boszorká-
nyokká váltak.
Pünkösd első éjjelén a boszorkányok
gyűlést tartottak egy titkos hegyen.
A gyűlésen minden boszorkány meg-
kapta a maga jutalmát vagy büntetését.
A sok bűnt elkövető boszorkányok
jutalma az volt, hogy az ördögkirály
farkat növesztett nekik.
Amikor a boszorkány farkából egy
Névtelen: Ördög fekete sziklán szőrszál kihullott, valahol egy épület
lángba borult.
Természetesen ma már a legtöbb ember nem hisz ezek létezésében –, de megtagadni
azért nem kell, hiszen múltunk színes emléke.
KÉRDÉSEK
A jó mellett ott a rossz. Ezt minden kultúrában valamilyen gonosz lény
alakjában jelenítik meg.
Keressetek jó és rossz párokat! (pl.: angyal/ördög) – lehetnek modern párosok
is, hiszen sok olyan filmet láttok, ahol a jó és a rossz vívja harcát.
FELADATOK
Készítsetek ördög- és boszorkánymaszkot!
Adjatok elő egy boszorkánygyűlést, ahol elsoroljátok a rossz tetteiteket!
KITEKINTŐ FELADAT
Nézzetek utána, mely nyelvből ered a magyar „boszorkány” szavunk!

Isten
A kereszténység felvétele előtti cigány hitvilágban a főisten Del, a beásoknál Dimizo
volt. Ő teremtette és irányította a mindenséget. Ebben a hitben Isten végtelenül jó. Vé-
delmezte a családot, a balsorsot jóra fordította. A magas mennyekben lakott. Testvérei
közül Baxt a Szerencse úrnője, Bibaxt pedig a Szerencsétlenség királynője volt. Baxt
szülte a Napot, Bibaxt pedig a Holdat.
Fejsze Gyula (3. o.): A Del
KÉRDÉSEK
Hogyan nevezték a cigányok a szerencse úrnőjét?
Ki szülte a Holdat és a Napot?
FELADATOK
Készítsetek bábokat a cigány istenekről!
Találjatok ki mesét, amelyben
a Del védelmez egy családot!
Viracocha,
KITEKINTŐ FELADAT mexikói isten
Nézzetek utána más népek isteneinek!
(Pl.: Odin, Viracocha, Manitu.)

Viselet, öltözködés
A hazánkban élő cigány csoportok egymástól szoká-
saikban, beszédükben és ruházatukban is nagyban kü-
lönböznek. Amit leírunk, az nem biztos, hogy minden
cigány csoportra érvényes.
A nők nagyon szerettek sárga selyembe, piros kas-
mírba, rózsaszínbe, nagy rózsás mintás ruhákba öl-
tözni. Magyarországon az asszonyok sok alsószok-
nyát, színes, kézzel varrott felsőszoknyát, kötényt,
blúzt, réklit és kendőt viseltek. Fontosnak tartották a
nyíratlan hosszú hajat, az ékszerek viselését. A férfiak
csizmanadrágot, csizmát, fehér inget, mellényt, kabá-
tot és kalapot hordtak. A magára valamit is adó cigány
ember keményített, frissen vasalt fehér inget hordott.
A csizma is nagy szerepet játszott a cigányoknál.
Aki csizmát viselt, az előkelő és elismert személyi-
Házaspár viseletben ség volt a közösségben. Száz éve még a magyarok is
tudták, hogy a zöld kalapos cigány ember becsületes,
ez éppen ennek a jelképe volt a cigányoknál, például a zöld kalapos lovari soha nem
csapott be senkit se, nem adott el kehes lovat
nagy pénzért.
A gazdag színvilág, a nagy, rózsás minták és
az élénk színek a romák életörömét, vidámsá-
gát, mindig zenére, táncra kész lelkivilágát fe-
jezték ki. A beások viselete sokkal szerényebb,
kerülik az élénk színeket, és keresik a feketét,
alsóneműben, ingben, női blúzban a fehéret,
kerülik a hosszú szoknyák viselését. Hagyományos viseletben
KÉRDÉSEK
Milyen inget viselt az igényes cigány ember? Mit jelentett a csizma viselése
a cigányoknál? Miről voltak híresek a zöld kalapos lovari férfiak?
Miben különbözik a beások viselete?
KITEKINTŐ FELADAT
Hasonlítsátok össze a magyar (kalocsai) és a lovari cigány viseletet!

Hagyományos foglalkozások
A cigányoknál nemzedékről nemzedékre örö-
költék a mesterséget. Fő foglalkozásuk a ko-
vácsmesterség volt. A vas megmunkálása a
középkorban szinte kizárólag a cigányok fel-
adata volt.
A birtokok, a parasztok és az állam számára
gyártott vasszerszámok, patkók, szegek, sőt
még a páncélok gyártása is a cigányok egyik
fő foglalkozása volt. Ezenkívül voltak még la-
katos, kés-, kard-, lakatkészítő, rézműves és
Kosárkészítő
aranymosó cigányok.
A cigányok egyéb mesterségei közül meg-
említik még a szitakészítést, a kőfaragást, a
téglavetést, a kanálkészítést, a fazekasságot és
a molnár mesterséget, de voltak még cigányok
csizmadiák, szíjgyártók, szakácsok, kocsmá-
rosok is.
A 16. századtól egyre elterjedtebb foglalko-
zás lett a zenélés. A cigány zenészek gyakran
játszottak magyar és török főuraknak is. A ze-
nész cigányok a jobb életmódjuk miatt lassan
kiszakadtak a cigány közösségből.
Szívesen foglalkoztak a cigányok a lóke-
reskedelemmel is. A lovakat a hagyományos
országos vásárokon továbbadták a nem cigá-
nyoknak.
Egészen az 1950-es évekig sikeres foglala-
tosságuk volt a faművesség (teknővájás) és a
vályogvetés. Ma is sok ház épül vályogból. Amerikai cigány muzsikus
A vályog az emberiség egyik legrégebben

használt építési anyaga.
A vályog készítésének folyamata a vályogvetés.
Tiszta agyagból, homokból és szalmából készül,
amit összekeverve, formába öntenek.
Ezután a napon szárítják meg
a vályogtéglát, és így használják fel.
Vályogvető

Kosárfonó Kanálkészítő Kovács
Lókereskedő
Zenész Medve-
(Dankó Pista) táncoltató
Kelet-Európában nagy hagyománya
volt a medvetáncoltatásnak.
A medvék fogát eltávolították, orrukon
láncot fűztek át, és így kényszerítették,
hogy dobritmusra „táncoljanak”.
Az Európai Unió határain belül
ma már tilos!
Teknőkészítő
KÉRDÉSEK
Milyen foglalkozásokat űztek régen a cigányok? A Ti környéketeken milyen
foglalkozásokkal találkoztál? Hogyan öröklődött a cigányoknál a mesterség?
FELADAT
Gyűjtsetek anyagot a hagyományos cigány mesterségekről,
és készítsetek belőle könyvet!
Készítsetek, rajzoljatok „foglalkozás-könyvet”!
Nézzetek utána más népeknél is, és rajzoljátok le azokat a foglalkozásokat,
amelyeket ősidők óta űzhetnek!

IRODALOM
CIGÁNY EREDETMONDÁK
Madarakból lettünk – eredetmonda
Az emberi idők kezdetén egy nagy csapat
madár szállt a magasba, hogy a hideg tél elől
Afrika napégette tájaira vándoroljon. Szaba-
dok voltak, egyik napról a másikra éltek, nem
törődtek a holnappal. Madarakból lettünk
azzá, amik vagyunk – cigányok. Úgy volt,
hogy amikor madarak voltunk, szálltunk a
mezők felett, itt meguntuk, szálltunk oda, ott
meguntuk, odébb szálltunk. De egyszer talál-
tunk egy kövér mezőt, ahol addig csipegettünk,
Villányi Lilla (1. o.): Madarakból lettünk
hogy elnehezültünk, mert volt bőven élelem,
nem indultunk tovább, de jött az ősz, és nem
volt több mag, viszont mi már, ha akartunk Az eredetmondák olyan népi
volna, se tudtunk volna továbbrepülni, úgy el- elbeszélések, amelyek az egyes népek,
népcsoportok keletkezését, származását
nehezültünk.
próbálják megindokolni.
A hideg elől vackot készítettünk, és a munka
közben apródonként megvastagodott a lábunk,
elfásult a szárnyunk, és kar lett belőle. De mi
igazából arról álmodunk, hogy vissza fogunk
változni madárrá.
Forrás: Szabó Virág: Holdfogyatkozás.
K.u.K. Kiadó, 2005
Egy másik eredetmonda

Egy szegény asszonynak tizenhét gyermeke volt. Egyszer betért házába a Szent Isten,
és így szólt hozzá:
– Mutasd meg nekem a gyermekeidet, hogy megáldhassam őket.
Mivel a szegény asszony nagyon szégyellte, hogy olyan sok gyermeke van, csak tízet
mutatott meg belőlük az Istennek, a többit elrejtette. Isten megáldotta a tíz gyermeket,
ezekből lettek a gazdagok. A hét gyermek pedig, akiket anyjuk elrejtett Isten áldása elől,
sohasem tudott gazdagságot szerezni. Ennek a hét gyermeknek a leszármazottjai a ci-
gányok.
Mészáros György gyűjtése, 1974

Egy virág született a világra

Egyszer egy virág született a világra. Akkor még senki sem élt, sem a földön, sem az
égen. Ez a virág nem akart egyedül lenni, és azt mondta az Istennek:
– Szeretnék egy feleséget!
És az Isten adott neki. Ennek nagyon megörült a virág.
Aztán eltelt két-három hét, és a virág ismét szólt az Istenhez:
– Csinálj nekünk kezet, lábat és fejet! Az Isten pedig megtette.
A virág boldog volt, és elkezdett bolyongani a feleségével a világban. Így lettek ezek-
ből a virágokból a cigányok, és még ma is járják és járják a világot…
Gidáné Orsós Erzsébet (beás nyelvű eredettörténet)
Gyűjtés: 1999, Baranya megye
Csábráki Luca: Virágokból lettünk
KÉRDÉSEK
Szerintetek miért vágyódunk újra madarak lenni?
Írjatok erről néhány soros fogalmazást! A nagy család,
a sok testvér áldás. Miért igaz ez az állítás?
FELADATOK
Nagy kartonra készítsetek (saját madárrajzaitok
kivágásával és felragasztásával) repülő madaras tablót!
Díszíthetitek vele a tantermet!
Kutassatok a könyvtárban, gyűjtsétek össze más népek Ignác Dávid:
Madarak
eredetmondáit! Készítsetek hozzájuk rajzokat,
és csináljatok könyvet a gyűjtött anyagból!

Egy maja eredetmonda

A maja teremtő istenek először beszélő agyagfigurát alkottak, de nem voltak elégedettek
vele, mert a figura sem elég okos, sem elég erős nem volt, ráadásul könnyen szétmállott
a vízben, ezért elpusztították. Ezután fából faragtak élőlényeket, ezek beszéltek, ettek,
szaporodtak, de arcuk kifejezéstelen volt, és nem hálálkodtak alkotóiknak, így az ő sor-
suk is a pusztulás lett. Néhányan megmenekültek közülük, belőlük lettek a majmok.
Végül sárga és fehér kukoricából gyúrtak embert az istenek. Közülük az első négy ember
abban a kiváltságban részesült, hogy láthatta a föld legfelső részét. Utána ködöt bocsá-
tottak a szemükre az istenek, hogy az emberek ne legyenek egyenlők velük.
(Kivonatos közlés)
A maják egy
Közép-Amerikában élt
indián nép, akik főleg
a fejlett írásmódjukról,
művészetükről,
építészetükről, továbbá
a matematikai
és csillagászati
ismereteikről híresek.
A legjelentősebb
ősi amerikai civilizáció
volt.
Quetzalcoatl (Tollaskígyó),
a maják teremtő istene
Hasonlítsátok össze ezt a maja eredetmondát a korábban olvasott cigány
eredetmondákkal! Mi a hasonló és mi az eltérő bennük?
Rajzoljátok le, Ti milyennek képzelitek a Tollaskígyót!

SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK
A CIGÁNYOK KÖRÉBEN
Tavaszünnep
A cigányok jellegzetes tavaszi ünnepét Szent György napján (április 24-én) tartották,
ezért a sátoros időkben Zöld Györgynek nevezték. Ezen a napon feldíszítettek egy fűz-
faágat virágokkal és zöld gallyakkal. Az ágat a fiatalok a tánc és a lakoma kezdetére
felállították a sátrak előtt. Az ünnep főszereplője egy fiatal fiú volt, aki tetőtől talpig
zöld gallyakba öltözött –, ő lett a Zöld György.
A feladata az volt, hogy minden sátor állatainak egy marék füvet adjon, hogy azokat
a betegségektől megóvja. A tavasz ünnep egyik fő eseményeként az emberek megkí-
nálták egymást az illatos füvekkel sütött Zöld György kaláccsal, amit mindenkinek el
kell fogadni, még halálos ellenségétől is –, ezzel minden régi sérelmet megbocsátottak
egymásnak és mindenkinek ki kell békülni társaival.
Az ünnep az idők során sokat változott.
A modern időkben a kisgyermekek a mezőn
gólyahírt gyűjtöttek és ebből koszorút fontak.
Ezt tették a kislányok fejére, a legszebb kis-
lányból lett a tavasztündér. Az ünnepen napján
kora hajnalban kimentek a mezőre, és a bogán-
csok hajtásairól „harmatot” gyűjtöttek, ezzel
bekenték a lányok arcát, hogy ne legyenek
szeplősek. Ez az ünnep ma már nem él.
Vincent van Gogh: Cigány karaván Forrás: Pallas Nagylexikona
KÉRDÉSEK
Mikor tartották a cigányok a tavaszünnepet? Ki volt az ünnep főszereplője,
és mi volt az ő dolga?
Milyen szokás fűződött a Zöld György-kalácshoz?
Mitől nem lesz szeplős a lányok arca?
Játsszátok el a hagyományos Zöld György-ünnepet
Süssetek kalácsot is!

Társadalmi szerkezet
A cigányok belső kapcsolatai egy
régi vér szerinti (rokonsági) kapcso-
latokon alapuló törzsi-nemzetségi
közösségi formát mutatnak.
A legfontosabb csoport a nyamo,
amely a nagy családot jelenti a szü-
lőkkel, gyerekekkel, nagyszülőkkel,
nagybácsikkal, nagynénikkel, első
és másodunokatestvérekkel együtt.
A nyamónál tágabb, de továbbra
is vérségi alapon működő családkö-
zösség a vica, amely több olyan csa-
ládot jelent, akik apai ágon egymás Család a sátorban (Gipsy life – 1880 – gutenberg.org)
rokonai.
A vándorló kö-
zösségek néhány
családból álló kum-
pániákat alkottak.
A kumpániákat a
rom baro (nagy
ember) irányította,
és az ő feladata volt
a nem cigányokkal
való kapcsolattar-
tás is. A Hastings brit cigány család
KÉRDÉSEK
Kik alkották a nyamót?
Mi volt a vica családközösség alapja?
Ki irányította a kumpániákat?
FELADAT
Nézzetek utána, hogy mi a különbség a nomád
és a körüljáró (peripatetikus) népek között!

A tisztasággal kapcsolatos szokások – marhime

A cigány kultúrában is létezett szabály a tisztaság fogalmára, ennek kulcsfogalma a
marhime (szennyezettség). A szennyezettség alapján testi és lelki tisztaságról beszélünk.
A gyakorlatban a mosogatás és a mosás szétválasztásában, az arc és a test törlésére hasz-
nált törölköző megkülönböztetésében, az asszonyok kötelező kendő- és kötényviseleté-
ben nyilvánult meg. A szabályok szerint az emberi testet két részre osztották – felső- és
alsótest –, amelynek a derék a válasz-
tóvonala (ezt a vonalat jelezte a kö-
tény vonala). A fej, a száj tiszta, a fej a
legtisztább, a száj elválasztja a külső
és a belső világot egymástól, a külső
rész – bőr – tisztátalannak számított.
Szabály volt, hogy a férfiak rövid-
nadrágban nem mutatkozhattak, a
nők haját rendes körülmények között
nem szabadott levágni, sem mások
előtt fésülni.
A mosdás tevékenységét titkolózás
övezte, a férfiak a nőket az illemhely
felé még menni sem láthatták. Tila-
lom övezte a termékenység minden
biológiai megnyilvánulását.
Ezek a kulturális hagyományok a
cigány közösségek életében sok he-
lyen eltűnőben vannak, vagy már
nem is léteznek.
KÉRDÉSEK
Mit jelent a marhime?
A test mely részei számítanak tisztának?
A tiszta felsőtest és a tisztátalan alsótest határát mi jelzi?
Mit jelent az, hogy lelki tisztaság?
Nézzetek utána, hogy mit jelent a zsidó kultúrában
a kóser fogalma!
Hasonlítsátok össze a marhimével!

uj tordelt 59-90-impr_Layout 1 2012.10.04. 12:11 Page 59
Egy nagyon régi, eltűnt szokás

A úsvétot megelőző agyhét fontos időszak volt a sátoros cigányok életében. Virág-
vasárnapján délután az „öreget elfűrészelték”, azaz legyőzték a telet. Egy szalmabábot
a legutoljára megözvegyült asszony ruhájába öltöztettek, és a sátrak előtt egy gerendára
fektettek. Mindenki köteles volt egy bottal nagyot csapni a bábra (különben még azon
a nyáron meghal). Ezután a bábot elfűrészelték és elégették.
Az egész agyhetet a varázslóasszonyok kuruzslószerek készítésével töltötték el.
A agyhéten nyesett mogyoróvessző megóvta a sátrakat a villámcsapástól. Ezen a
héten az egyébként sok száz méter mélyben élő mogyorókígyó is a felszínre jött, és
aki megfogja, annak a kezében még a kő is arannyá válik.
Forrás: Pallas Nagylexikona alapján
Jézus Jeruzsálemben
KÉRDÉSEK
Mit jelent az „öreget elfűrészelni”? Kinek a ruhájába öltöztették a szalmabábot?
Mitől kellett tartania annak, aki nem vesszőzte meg a bábot? Tudod-e, hogy
hasonló ünnep a palócoknál a kisze-járás. Virágvasárnap a palóc leányok egy
szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, és énekelve végigvitték a falun, aztán
levetkőztették, majd vízbe dobták vagy elégették. Hol élt a mogyorókígyó?
KITEKINTŐ FELADAT
Nézzetek utána, hogy a hagyományos magyar kultúrában milyen szokások
jellemzik a agyhetet! Játsszátok el az „öreg elfűrészelését”!

uj tordelt 59-90-impr_Layout 1 2012.10.04. 12:11 Page 60 uj torde
Vallásosság, élet a halál után

A cigányok általában katolikus vallásúak. Valamelyik keresztény vallást inkább kény-
szerből vették föl, mert a keresztény egyházhoz való tartozás minden korban védettséget
jelentett számukra. A hívő cigányok ritkán járnak templomba, de a karácsonyi éjféli
misét, az áldozást és a keresztelést fontosnak tartják.
Hitbeli gondolkodásuk az ősi ázsiai vallásokban gyökerezik, mert a legtöbb vallásos
ember úgy gondolja, hogy a testtől is függetlenül létező lélek a halál után is tovább él.
A hívő cigányok hisznek a holtak és élők állandó kapcsolatában, úgy beszélnek a ha-
lottaikról, mintha az továbbra is élő lenne. Bármilyen vallási közösséghez is tartoznak,
a hitükre jellemző a halott tisztelete, a halottról való gondoskodás és a halottak vissza-
járásától való félelem. Bajban gyakran fordulnak segítségért halottaikhoz. Hagyomá-
nyaik szerint a másvilágon a holtak ugyanúgy élnek tovább, mint a Földön.
KÉRDÉSEK
Kezdetben miért csatlakoztak a cigányok valamilyen keresztény vallási
közösséghez? Mi jellemzi a vallásos emberek halottakhoz való viszonyát?
FELADAT
Nézzetek utána, hogy más vallásokban mit jelent a lélek újjászületése?

Halotti szokások 1.
A cigányok félnek a szellemektől, mert úgy hiszik, hogy visszajárhatnak, bosszút áll-
hatnak, megronthatnak valakit. A halotti szokások kisebb eltérésekkel minden cigány
csoportnál hasonlóak.
Amikor a halottat régen a házában ravatalozták fel, előtte napokig virrasztás volt.
Virrasztásnál összejött a nagy család, a rokonság, a haragosok is kibékültek, a halott
feje mellett gyertyát égettek éjjel-nappal. Minden virrasztáskor az udvaron tábortűz
égett, jó időben, mellette beszélgettek, ettek, ittak, mesét mondtak, sok helyen énekeltek
is. Az idősek ültek, a fiatalok álltak a tűz mellett. A virrasztásra mindenkit meghívtak
és mindenkit megkínáltak (idegeneket is).
Virrasztáskor a koporsó nyitott volt, a fejénél a legközelebbi rokonok foglaltak helyet,

a többiek kissé távolabb. Szokás volt hosszabb történeteket, meséket is mondani. Min-
denki előtt ott volt az ital, étel, bármikor vehetett belőle, nem volt szokás kínálni, csak
az idegeneket. A gyerekeket későn fektették le, a felnőttek csak akkor fekhettek le, ami-
kor feljött a nap. A temetés napján a rokonok elhagyták a halottasházat, és csak akkor
jöttek vissza, amikor a halottas menet megindult. A háznál és a temetőben is mindenkit
itallal kínáltak, a vendégeket természetesen többször is.
KÉRDÉS
Mi csináltak virrasztáskor a cigányok?
FELADAT
Meséld el, hogyan történik manapság nálatok a virrasztás!

Halotti szokások 2.
Régen a vajda tartotta a halotti szertartást – néha a pappal együtt –, ma a katolikus
vagy a protestáns pap búcsúztatja el az elhunytat. Szokás volt a halottat bevinni a
templomba is, ahol a pap megáldotta. A hagyományosan élő cigányoknál lovaskocsi
vitte ki a temetőbe az elhunytat, minden sarkon megálltak és elbúcsúztatták. Ma már
sok esetben cigányzenekar is kíséri a menetet. A kiásott sírba a cigányoknál a koporsó
után pénzt, italt, cigarettát dobálnak, majd amikor befedik, a sírra is italt, pénzt,
cigarettát tesznek. Mindezt azért, hogy túlvilágon a halott egyen, igyon, ne nélkülözzön.
A cigányok hat hétig nem borotválkoznak, a közvetlen hozzátartozók hat hónapig.
Fekete ruhában gyászolnak, legalább egy évig. Étkezéskor a halottnak is terítenek.
Hat hét után ismét összeült a család, halotti tort tartottak (pomana). Ez igen csendes
ünnep volt, nem hangoskodtak, csak csendesen ittak, ettek, emlékeztek a megboldo-
gultra.
A cigányoknál nagyon fontos szerepe van a halotti tornak, amely a temetés után az
elhunyt házában lezajló étkezést jelenti. Szokás, hogy az elhunyt kedvenc ételeit főzik-
sütik, majd a tányérján mindenkinek hagynia kell az ételből, amely maradékot össze-
gyűjtik a halott számára és elássák.
Halottak napján és minden ünnep alkalmával a cigányok virágot, koszorút, gyertyát
visznek a sírra, sok helyen cigarettát, ételt is, majd borral, pálinkával öntözik a sírt.
KÉRDÉSEK
Mi volt a jelentősége a halotti tornak?
Miért tesznek italt és pénzt a sírba?
FELADAT
Meséljetek a nálatok még élő halotti szokásokról!

Hiedelmek, babonák a halállal kapcsolatban

Az elhunyt halála napján a tükröket le kell
takarni, hogy ne lássák meg a rokonok a
halott arcát. A halottat tiszta ruhába kell öl-
töztetni, mert nem járhat a túlvilágon pisz-
kosan. Cipőt nem szabad húzni rá, mert
visszajár kísérteni.
Hitük szerint a halott a túlvilágon is él,
ott is eszik, iszik, dohányzik. Kilenc nap
múlva a halott megöregszik, és úgy is
marad. Test már nincs, csak lélek. Ha a ha-
lotti tor elmaradna, a halott nem lenne nyu-
godt a sírjában, bolyongana a túlvilágon,
vissza is jöhet, hogy kísértse a földieket.
Ha a halott hazajár, az udvaron meg kell
gyújtani a gatyamadzagot, hogy többet ne
jöjjön. Ahol halott van a háznál, ott gyerek
ne nézzen be az ablakon, mert sárgaságot
kap.
Aki virrasztás után, hazatérőben nagyon
álmos, nagyon fáradtnak érzi magát, men-
jen vissza a halottas házhoz, törölje meg
magát a szemfedővel, akkor elmúlik a fá-
radtsága. Ha valaki fél a halott nevében
járó szellemektől, az ajtóra szentképet, fe-
születet helyezzen el, a gonosz szellem
Szellemek ekkor elkerüli a házat.
KÉRDÉS
Nálatok milyen szokás van, ha valaki meghal a családban?
FELADAT
Beszélgessetek a visszajáró lelkekről!
Ti még hisztek ebben?
KITEKINTŐ FELADAT
Solymosi Csanád:
Nézzetek utána, más népek hogyan engedik el halottaikat! Sujolak

Házasságkötéssel kapcsolatos szokások

A cigányoknál a házasságkötés előtti udvarlás nem volt fontos. Sőt, maga a házasság
hivatalos formája sem sokat számított, de mivel a többség gyakorolta, hát alkalmazko-
dásból elfogadták. A fiatalok egymás iránti figyelmességet nem árulhattak el. Nem
volt szokás a karonfogás vagy egymás kezének megérintése sem.
A menyegző szabályozott rend szerint zajlott. Először a vőlegény elment a lányos ház-
hoz, de nem a lánnyal beszélt, hanem az apával vagy az idősebb fiútestvérrel. Megbe-
szélték a kéretés időpontját. Ez volt a háztűznéző. A lánnyal legfeljebb a fiú anyja
beszélt. A lányt feleségül az apától kellett kérni. A kérető személy általában a nagybácsi
volt. Ha a lányt nem adták, akkor jött a szöktetés. A szöktetés után következő első ün-
nepen általában kibékültek.
Nagy lakodalmi előkészület előzte meg a több napig tartó lakodalmat, amely olyan
nagy, hogy a haragosok is kibékülnek.
A lakodalomra az egész rokonságot meghívták. A család rangját emelte, ha minél több
a vendég. A vendégek tyúkot, birkát, bort, pálinkát vittek. Minden ivás előtt köszöntőt
mondtak. Szokás volt a menyasszonytánc is. Az új pár sok ajándékot kapott, elsősorban
edényeket. Ha gyász volt a háznál, akkor tánc nélkül zajlott le a lakodalom.
Más törzsbeli asszony feleségül vételét tiltották a szigorú törzsi törvények.
Forrás: www.szmm.hu
KÉRDÉSEK
Mi volt a háztűznéző? Mi volt az oka a szöktetésnek?
Mivel járultak hozzá a vendégek a lakodalomhoz?
Gyász esetén hogyan zajlott le a lakodalom?
Meséljétek el saját lakodalmi élményeteket!
Mi változott az idők során?
FELADATOK
Rajzoljatok jeleneteket a lakodalomból –, rajzaitokból csináljatok lagzi-könyvet!
Készíthettek animációs vagy burleszkfilmet is egy lagziról!

Kéretés az oláh cigányoknál

A megbeszélt napon a kéretők elmentek a lányos házhoz. Amikor belépnek a házba,
a kérető így szól:
– Istennel talállak benneteket testvérek!
– Isten hozott benneteket!
– Hallottam, hogy Isten kertjében egy
virág ragyog. Ezért jöttünk, ha Istentől
van, nyíljon tovább nekünk, nektek, Isten
akaratából!
Ezután versben folytatja tovább:
Hosszú utakról érkeztünk,
Hogy virágot megkéressük,
Ha Istentől is adatott
Legyen nekünk tovább áldott!
A lány apja erre válaszol:
Legyen Isten akarata,
Legyen tiétek a lányka,
Nyíljon nektek a virága,
Áldásunk az útjaikra!
Aztán így folytatja tovább:
Gyertek hát testvéreim, Eladó lány – Gips life, 1886
Velünk együtt örüljetek,
Beszélgessünk testvérségben,
A fiatalok kedvében!
Azután a kérőket asztalhoz ültetik, étellel-itallal kínálják. Ezután kiürítik poharaikat,
és megbeszélik a lakodalom további menetét (hely, idő, étel, ital).
Forrás: www.szmm.hu
KÉRDÉSEK
Minek nevezi a kérető a lányt? Meséljétek el, ha van élményetek a kéretésről!
Hogyan zárul a kéretés? Miről tárgyalnak az asztal mellett? Él még a Ti
településeteken a kéretés hagyománya? Ha igen, az idők során miben változott?
FELADAT
Játsszatok el egy kéretést! Iskolai műsorban elő is adhatjátok.

Keresztelés
A családi élet minden boldog pillanata alkalom az ünneplésre. A keresztelőt általában
a születés után hat héttel tartják. Az apa meghívja a rokonait, az egész családját, sőt az
idegeneket is, hogy osztozzanak örömében.
A kereszteléskor a keresztapa és a keresztanya viszi a gyereket a templomba. Ezen az
eseményen a keresztszülők fogadalmat tesznek, és ígérik, hogy élete során segítik a
gyermeket. A kicsinek az esemény alkalmából lehetőségeikhez képest értékes ajándé-
kokat adnak, de az ő kötelességük a keresztelőruha megvásárlása is. A templomi ese-
mények után lakomát rendeznek –, a gyermeket olykor kiteszik az asztal közepére, és
köszöntőket mondanak rá. A keresztelő általában 2-3 napos.
Forrás: romaklub.network.hu
katolikus lexikon
Keresztelés
KÉRDÉSEK
Általában mikor tartják a keresztelőt?
Miért tartják a keresztelőt? Kik vesznek részt a keresztelőn?
Mi a keresztszülők dolga?
Meséljétek el nálatok – ha volt – hogyan zajlott
keresztelés!

Étkezési szokások
A régi időkben az úton levők egy-egy faluban a szekerekkel megállva igyekeztek a bol-
tokban beszerezni a szükséges élelmiszereket, kenyeret, fűszereket. Amennyiben sike-
rült, a táborhelyen készítették el a tartalmas levest vagy egytálételt. A vándorlók útjuk
során igyekeztek szántóföldi terményekkel feltölteni készleteiket, amelyet út menti vagy
erdei gyümölcsökkel, gombával, hallal egészítettek ki.
A vándorló cigányok főbb ételei a különféle zöldség- és húslevesek, hússal főzött fő-
zelékek, tésztával tálalt pörköltek voltak. Húsétel mellé vagy kenyeret (bokolyi, bodag,
punya), vagy valamilyen gyúrt tésztát adtak.
Ismertebb cigány ételek a birsalmás bableves, a káposztás, húsos lecsó, a húsos cigány-
tök, a savanyú hagyma tyúkkal és sok más étel, de sok-sok hús.
Jellemző, hogy:
– hétköznap tálalóedényként a főzőedény szolgál
– késsel vágják apróra, nem darálják a húst a fasírozottba, töltött káposztába, töltött
paprikába
– az oláh cigányok a hasított tésztát és a levéltésztát gyúródeszka és sodrófa nélkül,
kézzel készítik. A nyomkodással nyújtott levéltésztát a forrásban levő levesbe
tépkedték
– a magyar cigányok körében a nokedli a leggyakoribb tésztaköret
– a húsételek közül a húst inkább főzve szerették
– általában kevés fűszert használnak: só, bors, paprika, hagyma, fokhagyma.
Amikor a család étkezik és vendég érkezik, leültetik és étellel kínálják. Az együtt evés
az egyenlőség és az együttlét kifejezője. Aki nem kínálja meg a vendéget, az zsugorinak
számít. A megvendégelés visszautasítása az együvé tartozás visszautasításának számít.
Forrás: sulinet.hu/oroksegtar
KÉRDÉSEK
Mik a cigány konyha alapélelmiszerei?
Milyen cigány ételeket ismertetek meg,
és milyenekről tudtok még?
Mi a bokolyi?
Mit jelent, ha valaki nem kínálja meg a vendégét?
FELADAT
Készítsetek cigánylecsót, vagy süssetek
cigánykenyeret –, kérhetitek a szüleitek segítségét

Mesemondás a beásoknál
A beásoknál a mesemondás ma már csak a virrasztások alkalmával él. A virrasztás az
elhalálozás napjától a temetés napjáig, napnyugtától napfelkeltéig tart. Amíg a halottat
a háznál ravatalozták föl, a virrasztás célja a halott éjszakai őrzése volt. A virrasztás a
halottas háznál történik. Nyáron az udvaron, télen a házban gyűlnek össze a virrasztók.
Az első napon este tízig csak a halottról beszélgetnek, ilyenkor a mesemondás éjféltájban
kezdődik. A következő napokon már mesemondással indul és zárul a virrasztás.
A fiatalabbak nyolc óra körül érkeznek, és tíz-tizenegy óráig maradnak; az idősebbek
tíz körül, és a rokonokkal együtt virradatig maradnak. A virrasztókat csak itallal szokás
kínálni, éjfél előtt borral, éjfél után pálinkával. Ha lehetőség van rá, a férfiak és nők
egymástól elkülönülve virrasztanak.
A mesemondás célja az ébren tartás. A mesehallgatók és a mesélők is igaznak tartják
a meséket, a szereplők tettei követendő vagy elrettentő példaként szolgálnak.
Forrás: Szapu Magda: Mesemondó és közössége Kaposszentjakabon c. könyv alapján
Mesemondó / Gipsy life – 1886
KÉRDÉSEK
Mikor mondanak leggyakrabban mesét a beások?
Mi a mesemondás célja?
Mit gondolnak a mesékről a mesélők és a hallgatók?
FELADATOK
Csináljatok cigány meséskönyvet!
Gyűjtsetek és írjatok meséket, majd fűzzétek könyvvé!

Törvénykezési szokások
Még ma is élnek íratlan törvények, ezek bizto-
sították a fenntartást, a családok belső életét,
az önazonosság megőrzését. Aki vétett a csa-
ládja ellen, becsapta a rokonát, vagy ha egy fe-
leség házasságot tört, az alkalmi bíróság, a
kris előtt felelt tetteiért.
A döntést mindenki tiszteletben tartotta. Az
ítélet lehetett halálos és megbocsátó is. A ha-
lálos bűn örök kizárást jelentett, a megbocsátó Kopasz nő
csak pár éveset. Az eljárásnak megvoltak a
szabályai, szertartásai. A törvény híre eljutott mindenkihez, és mindenki tudomást szer-
zett az ítéletről. A bűnös asszonyt pl. hajlevágással, orrlevágással büntették.
Vásári szokások és babonák

A vásár, a búcsú nagy jelentőségű volt a cigányok életében. Itt lehetett a lovakat eladni,
cserélni, lehetett ismerkedni, még asszonyt is lehetett szöktetni. A „megélhetős” asz-
szonynak nagy volt a becsülete. Ő tudott a lókereskedőkkel (lókupecek) is tárgyalni, tu-
dott ruhákat is eladni, cserélni, jósolni, kártyát vetni, egyszóval tudott pénzt szerezni a
családnak (meg az urának). Sok babonás szokás is megmaradt. Vásárba menéskor nem
volt szabad pénzt kiadni, mert akkor az illető odaadta a szerencséjét is. Enni sem szok-
tak, csak inni, hogy a szerencsét meg ne egyék. Az asszony nem mehetett fedetlen fejjel
a cigányok elé, nem léphette át a lóistrángot, mert akkor szerencsétlen lesz a vásár. Ha
a kocsi előtt fekete macska szaladt át, ez is szerencsétlen előjelnek számított.
A búcsúk jelentősége a sokadalomban van. A családok itt találkozhatnak, együtt töltik
el a napot, együtt esznek, isznak, gazdasági ügyeket is megtárgyalhatnak, de házassá-
gokról is szó eshet, amikor a fiatalokat összehozzák.
KÉRDÉSEK
Mi a romani kris? Milyen büntetéseket hozott az alkalmi bíróság?
Mit jelent az, hogy „megélhetős” asszony?
Miért nem ettek a cigányok régen a vásárban?
FELADATOK
A Ti településeteken létezik-e még ilyen alkalmi bíróság?
Rajzoljatok vásárt!
Játsszatok vásárt! Kössetek üzleteket, alkudozzatok a portékákra!

A társas érintkezés szabályai

A cigányok egymáshoz bármikor mehettek, ott ehettek, ihatnak, és úgy viselkedtek,
mintha otthon lennének. A vendéget kínálni sem kellett, mert mindenki testvér.
A társaságot szerették, a kocsmában is mindenkinek fizettek, amíg volt pénzük.
Ma már persze ez sem így van, és nem minden közösségre, emberre igaz.
Elnevezési szokások (ragadványnevek)

Régen minden cigány megkülönböztető nevet kapott. Ez a név aztán egész életén át vé-
gigkísérte, és egyúttal megkülönböztető név is volt. A nevet lehet nagyobb korban is
kapni, amikor a névadás valamilyen tulajdonság alapján történt. A cigány vajdák is így
kapták a neveiket.
Szórakozás (tábortűz, ünnepi tűz, játékok, kártyázás)

Az ünnepi tűznek különösen virrasztáskor van nagy jelentősége. Egész éjjel, sőt nappal
is ég a tűz, mellette énekelnek, beszélgetnek, esznek, isznak.
A sátorozás idején nagyobb volt a tűz jelentősége, a sátorban egész télen állandóan
égett. A családi tűzhely neve: vátra.
Esténként a gyerekek is kártyáztak a felnőttek mellett, így jól megtanulták a számolást.
A gyerekek nem sokat játszottak, hamar felnőtté váltak, s akkor a felnőttek játékait, szó-
rakozásait vették át.
KÉRDÉS
Mit jelent az a cigányoknál, hogy mindenki testvér? Miért volt/van szükség
megkülönböztető nevek használatára?
FELADAT
Készítsetek szendvicseket, és játsszatok el egy vendéglátást!

Hagyománytisztelő szokások
Fontos elvárás volt az idősek gondozása, a gyerekek ellátása, a betegek gondozása, az
anyák tisztelete.
A beteget a kórházban sűrűn látogatják, olyankor az egész család ott van, aminek a
kórházban nem örülnek. A betegnek aztán mindenfélét visznek, nem mindig azt, ami a
gyógyulást szolgálná. Hagyomány, hogy a falakon szentképek vannak.
A cigányokban erős a közösségi érzés. Bármikor bemehetnek egymáshoz – ehetnek,
ihatnak, úgy viselkedhetnek, mintha otthon volnának. Önzetlenek, megosztják egymás-
sal a dolgaikat –, ha valakinek pénze van, valamennyi a nincstelennek is jut belőle.
Forrás: Dr. Karsai Ervin: A romák néprajzi sajátosságai,
hagyományai, sajátos társadalmi szervezettsége
KÉRDÉSEK
A szerencsejátéknak káros hatása is van. Beszélgessetek erről!
Mi tapasztaltok erről a környezetetekben?
Hogyan bánnak a cigányok a betegeikkel?
FELADAT
Csináljatok tábortüzet, és meséljetek, énekeljetek körülötte!

Szerencsehiedelmek
Mindenki életében a szerencsevárás nagy jelentőségű (gondoljatok a lottózókra). A ci-
gányok is egész életükben a szerencsét várják, hogy majd megsegíti őket, ezért mindent
megtesznek azért, hogy sikerüljön.
Megvoltak a szokásaik, a hiedelmeik, hogy mikor lesz a vásár sikeres, mit kell tenni
a rontás ellen, a szemmel verés ellen, hogyan kell a vihart lecsendesíteni, mit kell a vil-
lámláskor tenni.
Egy kis ízelítő a hiedelmekből:
Úgy gondolták, hogy újholdkor a zsebben lévő pénzt rázni kell, közben körbe forogva
köpködni, hogy szerencséje legyen az embernek, és minden pénzt odacsaljon.
A hiedelem szerint, ha valakinek viszket a tenyere, pénzt fog kapni. Aki először látott
tavasszal fecskét vagy gólyát, feléje fordulva köpködött, és hite szerint szerencséje lesz.
Kedden, pénteken nem volt szabad mosni, vasárnap nem volt szabad varrni, mert nem
lesz szerencsénk.
Fehér galambbal találkozni is szerencsét jelentett, ha vásárban látták úgy gondolták,
hogy a vásár nagyon sikeres lesz.
Pünkösd éjjelén, hogy a ház és lakói szerencsések legyenek, az ablakba rakott bodza-
gallyakkal kellett elűzni a rossz szellemeket.
Vihar alkalmával a bodzagyökereket kellett elégetni, akkor eláll a vihar – gondolták.
Villámláskor is szokás bodzát égetni. Szilveszterkor babot kell főzni, hogy sok pénzük
legyen.
KÉRDÉSEK
Mi a teendő újholdkor és miért? Miért nem volt
szabad kedden és pénteken a hiedelem szerint mosni?
Mit jelentett fehér galambbal találkozni?
FELADAT
Gyűjtsetek még szerencsebabonákat!
KITEKINTŐ FELADAT
Nézzetek utána, más népek hogyan keresik a szerencsét!

A színek jelentése a cigányoknál

A színeknek a világ minden népénél van valamilyen jelentése, jelentősége. A cigá-
nyoknál fekete a gyász színe, a fehér a tisztaságé, a piros a haladásé, a vándorlásé,
a vörösboré, a véré és a tűzé, a kék az égé, a zöld a mezőé.
Állatok a cigányok körül – az állatokkal kapcsolatos hiedelmek

A ló a segítőtársuk volt, nagy értéket jelentett számukra. Sok helyen a lóistálló nagyobb
jelentőségű volt, mint a lakóház.
Kutya minden háznál található, ők eszik meg a napi maradékokat, mert nem volt
szokás eltenni másnapra a megmaradt ételt.
A kígyó sok ballada és mese fontos sze-
replője. A sündisznó valamikor ember volt,
de elátkozták, ezért lehet pusztítani (enni).
A halált jelző madár, ahol megjelenik, ott
a hiedelem szerint hamarosan haláleset tör-
ténhet. A madár hangja a túlvilági hanghoz
hasonló, és csak akkor hallatszik, ha halott
van a háznál.
A fekete macska – úgy hitték – szerencsét-
lenséget jelent. A boszorkányok fekete macs-
ka képében kísértenek, babonáznak, éjjel
Orsós Nikolett: Nyár
megrontják a jószágokat és az embereket.
KÉRDÉSEK
Mit jelképeztek a hiedelem szerint a különféle állatok? Tudod-e,
hogy az amerikaiak jelképe a sas, a kínaiaké a panda, a franciáké a kakas,
a hal keresztény jelképállat, a medve pedig Berlin jelképe.
Így talán a lovat a cigányság jelkép-állatának is tekinthetjük.
FELADAT
Készítsetek jó és rossz jelképtablót!
KITEKINTŐ FELADAT
Keressetek az nterneten vagy a könyvtárban más népek életében
fontos állatjelképeket!

Gyermeknevelési szokások
A cigányok általában hangosan beszélnek, és ezt a gyerekek is átveszik. Amit mondanak,
azt jól kihangsúlyozzák, hogy a másik megértse. A cigány gyerekek teljesen szabadok.
Időbeosztásuk a pillanatnyi igényekhez igazodik. Nincs a felkelésnek, ebédnek, vacso-
rának, lefekvésnek meghatározott ideje.
Családi ünnep
Azért ez mára már sokat változott. A nem cigány közösséggel való együttélés sok szo-
kást kioltott, megváltoztatott.
A hagyományos cigány családoknál néma nevelés történik, nem oktatnak, nem taní-
tanak, mindent úgy kell ellesni a felnőttektől.
Amit lát, amit hall a gyerek, az marad meg benne. A rászorultakat, a kiszolgáltatotta-
kat feltétel nélkül elfogadják. Ha a család ellen vétett valaki, az nagy bűnnek számított,
ennek híre messze földre is eljutott. Az állatok és a természet szeretete is lényeges a
cigányoknál.
KÉRDÉS
Hogyan viszonyulnak a cigányok a kiszolgáltatottakhoz?
t t t t
FELADAT
Beszéljétek meg és írjátok le, hogy Ti hogyan szeretnétek majd nevelni
a gyerekeiteket!

CIGÁNYOK A NEM CIGÁNY VILÁGBAN
A cigányság több mint negyven országban szétszóródva él, saját országuk nincsen. Van
ugyan őshazájuk, de azt nagy részük több hullámban, különböző időpontokban hagyta
el. Olyan nép tehát, amely egyszerre több nemzethez is tartozik.
A „cigányság” kifejezés több, egymástól kü-
lönböző népcsoport közös elnevezése.
A cigányok sohasem használták önmagukra
a „cigányság” elnevezést, így a körülöttük élő
nem cigányok nevezték őket. A különböző ci-
gány csoportok saját elnevezéseket használtak.
Használatos a lom, a dom, a rom. Mindhá-
rom szó jelentése: ember, férfi. Más csoportok
saját elnevezései: kalo (fekete), kale (feketék),
manus (ember, férfi) vagy sinti (társ, rokon).
A cigány elnevezés a görög „atsziganosz”
Brit travellerek (utazók)
szóra vezethető vissza, amelynek egykori je- a hagyományos lakókocsival és kerékpárokkal
lentése „érinthetetlen” volt. A kifejezés több
európai nyelvben is használatos, ilyenek például a francia tsiganes, az olasz zingari,
a német zigeuner.
Ez az elnevezés vált világszerte az egyik legelterjedtebbé, a kifejezéssel maguk a ci-
gányok is azonosulnak. A gypsy, gitano elnevezések az „egyiptomi” kifejezésből szár-
maznak, ugyanis évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották a cigányságot.
A cigány csoportok sajátossága, hogy egyrészt saját közösségük világában élnek, más-
részt azokban a társadalmakban, amelyekben megtalálhatók.
Az együttélés szempontjából fon-
tos, hogy kölcsönösen keressék a
közös értékeket, kölcsönösen elfo-
gadják egymást.
A cigányokat vándorló életmód-
juk alapján „körüljáró” népnek is
hívják. Egy adott körzeten belül ván-
doroltak és különféle szolgáltatáso-
kat nyújtottak a területen élőknek.
Ma a cigányság zöme letelepedet-
ten él és dolgozik, de vannak orszá-
gok, ahol ez a „körüljáró” életmód
Lohar kézműves Indiában még létezik.

A számadatok nem teljesek. Európa

számos országában élnek még cigányok.
Becsült létszámuk Európában:

10–12 millió fő.
KÉRDÉSEK
Mit jelent az, hogy a cigányság egyszerre több nemzethez tartozik?
Milyen saját elnevezéseket használnak a cigányok önmaguk megnevezésére?
Honnan ered a „cigány” elnevezés? Mi az eredete a „g psy” elnevezésnek?
Mit jelent a „körüljáró” kifejezés?
FELADATOK
Kutassatok a könyvtárban Nézzetek utána, hogy milyen elnevezéseket
használnak még önmaguk megnevezésére a cigányok!
KITEKINTŐ FELADAT
Gyűjtsétek ki a fenti térképről, hogy Európa országaiban a becslések szerint
mennyi cigány él!

A cigányok csoportjai Magyarországon

A magyarországi cigányságot anyanyelvük alapján két csoportra oszthatjuk:
– cigány anyanyelvűek (kárpáti cigányok és oláh cigányok, beások);
– nem cigány anyanyelvűek (magyar cigányok).
Cigány anyanyelvűek
A 18. század óta Magyarországon élő kárpáti
cigányok a tiltások és üldözések ellenére is
megőrizték anyanyelvüket. Önmagukat rom-
ungróknak (magyar cigánynak) nevezik.
Az oláh cigány csoportok a havasalföldi
román („oláh”) fejedelemség irányából érkez-
tek Magyarországra.
A romani nyelv különböző nyelvjárásait be-
szélik. Önmagukat romának nevezik (a saját
nyelvükön: rom/ember). Kovácsok (gaborik)
Az oláh cigány törzsek (fajták)

a következők:
Lovara (kereskedők), Colara (szőnyegesek),
Khelderara (üstfoltozók), Cerhara (sátorosok),
Mashara (húsosok), Xarakomara (rézművesek),
Kherara (házzal rendelkező,
letelepedett cigányok),
Curara (késesek, köszörűsök),
Patrinara (erdőlakók), Drizara (rongyszedők).
Erdős Kamill felosztása
Az oláh cigányok tizenhárom törzsre, nemzetségre tagolódnak. Törzsi neveik egy-

egy foglalkozást és ezzel együtt egy-egy nyelvjárást jelentenek.
A beások önmagukat cigánynak nevezik, a roma megjelölést általában elutasítják,
mert ennek az ő nyelvükön nincs semmi jelentése.
Elnevezésük saját nyelvükön băjás/bányász, ami egy korábbi foglalkozásukra utal.
Mai nyelvük egy ősi román nyelvből alakult ki.
Három fő csoportjuk van:

– árgyelánok,
– muncsánok és
– ticsánok.

Nem cigány anyanyelvűek

A magyar cigányok másik csoportjába tartozik a magyarországi romák kétharmada.
Ők csak magyarul beszélnek, nyelvüket a 18. századtól Mária Terézia törvényi szabá-
lyozásai hatására elhagyták, és a magyarra cserélték.
Előfordulnak még Magyarországon a szintók (német vagy köszörűs cigányok) és a
román határ mentén élnek a román köznyelvet beszélő román cigányok.
Egy példa:
A gábor-cigányok vagy kalapos gáborok
Romániában élő cigányok. Jellegzetességük a
férfiak nagy fekete kalapja, hatalmas bajusza.
Cigányul, magyarul és románul is beszélnek.
Zárt közösség. Nem házasodnak sem más
romákkal, sem magyarokkal vagy románokkal.
A gáborok általában jómódúak. Őseik rézmeg-
munkálással, üstkészítéssel foglalkoztak.
Ma főleg tetőfedéssel, bádogos munkákkal
Gábor-cigányok és kereskedelemmel foglalkoznak.
KÉRDÉSEK
Mi alapján osztjuk csoportokra a hazánkban élő cigányokat?
Kik a romungrók?
Milyen nyelven beszélnek az oláh cigányok?
Az oláh cigányok törzsi csoportosítása mi alapján történik?
Milyen foglalkozásra utal a beások elnevezése?
Hogyan nevezi a köznyelv a magyarországi szintókat?
FELADATOK
Készítsetek rajzokat az oláh cigány törzsi nevekhez,
és csináljatok a rajzok felhasználásával a nemzetségeket
bemutató tablót!
KITEKINTŐ FELADAT
Kutassatok a könyvtárban, az nterneten,
és keressetek további cigány csoportneveket!

Az őshaza
A cigányságnak nincs (hosszú évszázadokig nem is volt) saját írott történelme. Amit
róluk tudunk, azt a környezetükben élő népek dokumentumaiból tudjuk, illetve a nyelv-
tudósoknak köszönhető. A nyelvészeti kutatások rokonságot találtak a cigányok romani
nyelve és a Hindusztáni-félsziget északnyugati részén beszélt nyelvek között. A cigány
nyelvhez legközelebb áll a dard nyelv, Észak-Indiában és Pakisztánban beszélnek így.
A cigány nyelv régi szavai a hindiben ma is fellelhetők. Ezek: szem, kéz, nyelv, fog, fül,
egy, kettő, három, száz, tej, juh, ember, ház, megy, jár, jön, ül, fekete, piros, nagy és így
tovább. Vándorlásuk során más népekkel történt találkozásokkor vettek át szavakat (akár-
csak a magyarok). A perzsa nyelvből származik: a nyereg, a kocsi, a görög nyelvből
származik: a hét, a csont, a patkó, a város (vásár), a virág, az út, a harminc, a nyolc,
a szláv nyelvből származik: a zöld, a vödör, az óra. Ez a nyelvrokonság erősíti meg a
leginkább a cigányok észak-indiai származását.
A cigány nyelvnek két nagy ága létezik: a ben és phen. Ez azt jelenti, hogy a csopor-
tok a Perzsiába érkezés után szétváltak, és más irányokba mentek tovább.
Minél mesz-
szebbre megyünk
vissza a térben
és időben, az ős-
hazára vonatkozó
igazság annál in-
kább ködbe vész.
A cigányok ere-
detével foglalko-
zó tudósok szá-
mára sok még a
nyitott kérdés.
KÉRDÉSEK
Milyen szavakat vettek át a cigányok a perzsáktól és a görögöktől?
Melyek a romani nyelv fő ágai?
Melyik nyelvet mondják a cigány nyelvhez legközelebb állónak?
FELADAT
Kutassatok és készítsetek könyvet a cigány nyelvek más népektől átvett
szavairól!

Perzsiában
Az 5. században élt Perzsiában egy V. Bahram nevű
király. Róla írják, hogy 23 000 luri zenészt hozatott or-
szágába Észak-Indiából azért, hogy szórakoztassák a
népet.
A lurikat az Észak-Indiából elvándorló cigányok első
csapatának gondolják.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy bárhol bukkantak
is fel a romák, sohasem fegyverrel érkeztek. Talán az
egyetlen nép, amelynek sosem volt hadserege!
Ez kulturális bizonyítéka lehet az indiai származás-
A tevéről vadászó Bahram-e Gur
nak, ahonnan a cigányok magukkal hozhatták az
ahimsa – az erőszakmentesség – vallási törvényéhez
való igazodást.
A perzsák legerősebb egysége
az íjászok voltak,
akik vaspikkelyes
mellvértet és könnyű pajzsot
is hordtak.
A hadsereg leghatékonyabb
egysége a „halhatatlanok”
voltak. Bármilyen
veszteség érte is őket,
létszámukat mindig
10 000 főre töltötték fel.
Ők rövid karddal és rövid
lándzsával harcoltak.
KÉRDÉSEK
Kik voltak a lurik?
Miért említik V. Bahramot a cigánysággal kapcsolatban?
Mi jelent az ahimsa törvénye?
KITEKINTŐ FELADAT
V. Bahram
Kutassatok a könyvtárban vagy az nterneten, korabeli pénzen
és nézzetek utána a „rabszolga” elnevezésnek!

Az őshaza elhagyása
A cigányok i. sz. 700 és 1000
között indultak el nyugat-in-
diai őshazájukból, valószínű-
leg az iszlám terjeszkedés
miatt. Az őshazát a romák
több hullámban, több csoport-
ban hagyták el. Egy 1126-os
írás szerint a kalifák Örmény-
országba és Szíriába telepítet-
ték a cigányok vélhető őseit.
Egy másik forrás Timur Lenk
mongol uralkodó 1398-as in-
diai betöréséről beszél, mely
után a cigányokat Szamar-
kandba űzte (abban az időben
perzsa város az Altáj-hegy-
ségben), ahonnan feltehetően
az oszmán törökökkel jutottak
el a Balkán-félszigetre.
Egy másik feltételezés sze-
rint a cigányok Nyugat-Indiá-
ból az árja népek i. sz. 1000
körüli behatolásának idején
Timur Lenk (1336–1405) mongol uralkodó szorultak ki.
Kalifa: az iszlám vallású népek vallási és világi vezetője.
KÉRDÉSEK
Hogyan kerülhettek a cigányok ősei Örményországba?
Mi volt Timur Lenk szerepe a cigányok elvándorlásában?
FELADAT
Nézzetek utána a magyarok őshazájának és vándorlásának –,
hasonlítsátok össze a cigányokéval!

Kivándorlás Perzsiából Kis-Ázsiába

A másfél évszázados perzsiai tartózkodásnak a fenyegető mongol betörések vetettek
véget. A továbbvándorlás délnyugati irányban folytatódott, a cigányok Kis-Ázsiába,
Örményországba jutottak el. Ez rendkívül fontos állomása volt a romák/cigányok
országtörténeti útjának, itt találkoztak először a kereszténységgel. Körülbelül 400 évet
tartózkodtak a romák/cigányok ezen a területen.
Korabeli rajz Konstantinápolyról (Bizáncról)
Az ezredforduló idején azonban a szeldzsuk-törökök támadásokat kezdtek indítani az

örmények ellen. A támadások elől indulhattak el újra a cigány csoportok. Egy részük
Kis-Ázsián át déli irányban indult el, míg a nagyobb csoport nyugat felé, a Balkán-fél-
sziget irányába tartott. A déli irányba haladók eljutottak Egyiptomba, ahol azonban nem
álltak meg, hanem csatlakoztak egy arra vándorló, Szíriából nyugatra tartó népcsoport-
hoz, a mórokhoz. Az észak-afrikai partvidéken való vándorlás a gibraltári átkeléssel fe-
jeződött be. A Pireneusi-félszigeten évszázadokon át a cigányok békésen éltek együtt a
mórokkal, spanyolokkal, zsidókkal. A nyugati irányba vándorló csoport Görögországba
jutott, ahol testvérként fogadták őket.
KÉRDÉSEK
Mi késztette a cigányokat Perzsia elhagyására?
A déli irányba induló csoportok mely néphez csatlakozva
jutottak el a Pireneusi-félszigetre?
Kik elől menekültek el a cigány csoportok Örményországból?
FELADAT
Kövessétek végig a térképen a cigányok mórokkal közös útját
Kis-Ázsiától a Pireneusi-félszigetig Mór harcos

Kis-Ázsiában
A cigányok konstantinápolyi jelenlétére
először az 1068-ból származó „Remete
Szent György élete” című grúz legenda
utal. Ebben azt olvashatjuk, hogy 1050-
ben a császár konstantinápolyi palotájá-
nak kertjében az állatok között vadak
pusztítottak. A császár „Simon mágus”
leszármazottait az adcinkanokat hívta
segítségül, akik jövendőmondóként és
varázslóként voltak ismertek.
Szeldzsuk lovas
Az adcinkanok a palota kertjében hús-

darabokat helyeztek el, amelyeket előzőleg
megbűvöltek, és ezekkel pusztították el a
ragadozókat.
A szeldzsuk-törökök hatalmas hódításo-
kat vittek végbe, hatalmuk rohamos gyor-
sasággal növekedett.
A 11. századra a Szeldzsuk Birodalom
volt a legnagyobb állam, amely Kínától a
Földközi-tengerig terjedt.
A cigányok – a török fenyegetéstől félve
– fokozatosan nyugatra húzódtak, és meg-
Szeldzsuk íjász érkeztek a görög szigetvilágba.
KÉRDÉSEK
Mi a cigányok bizánci jelenlétét igazoló grúz legenda címe?
Miről szól a legenda?
Milyen fenyegetés elől menekültek tovább a görög szigetvilágba,
illetve a Balkánra?
FELADAT
Készüljetek fel a „Négy Birodalom” játékra Végezzetek előzetes kutatásokat
a csoportotok témájában!

Játsszunk birodalmat a „Négy Birodalom” játékkal!

Alakítsatok az osztályból négy csoportot, és sorshúzással döntsétek el, hogy ki melyik
birodalmat találhatja ki!
Játsszunk birodalmat!
Cigány Birodalom Vidám Birodalom Harcos Birodalom Békés Birodalom
A birodalmak tervezésekor gondoljatok a következő

kérdésekre:
– Kik élnek a birodalomban?
– Hogyan és kik irányítják? Kik a vezérek?
– Milyenek a törvények?
– Milyen a birodalom viszonya más birodalmakhoz?
– Milyen iskolában és mit tanulnak a gyerekek?
– Milyen ünnepek vannak?
– Mit szabad és mit nem?
– Van-e hadsereg, ha igen, milyen, ha nem, miért
nem?
– Kik a birodalom barátai és kik az ellenségek?
Tervezzétek meg a birodalom zászlaját és címerét!

Rajzoljátok le, milyen házban laknak itt az emberek!
Rajzoljátok le, hogyan öltözködnek itt az emberek!

Görögországban
Már a 14. század elején megtelepedtek az első cigány csoportok a Peloponnészoszi-fél-
szigeten és a környező görög szigeteken.
1497-ből származik a kölni Arnold von Harff beszámolója, mely a Modon kikötővá-
roshoz közeli Güppé nevű településről szól, amelyben mintegy 300 cigány kunyhó állt.
Modon városának korabeli ábrázolása 1680-ból.

Modon kis kikötő a Peloponnészoszi-félsziget nyugati oldalán
Idézet a beszámolóból:
„Kimentünk hát a külső negyedbe, ahol sok mezítelen fekete ember lakik, igen szegényes
körülmények között, nádfedeles, kis házakban, amelyekből összesen talán 300 van.
Cigánynak nevezik őket, mi azonban egyiptomi pogányként illetjük ezt a fajtát, amikor
a mi földünkön jár. Mindenféle mesterségben jártasak, így a cipőkészítésben és folto-
zásban, sőt a kovácsmesterségben is. Roppant különösnek hatott például, hogy az üllőt
a földre tették, az ember pedig – a szabókhoz hasonlóan – mellé telepedett. A közelében
a földön a felesége font, úgy, hogy a tűz éppen kettejük közé került. Mellettük két kisebb
dudaszerű bőrzsák, felerészt a földbe temetve. Miközben az asszony font, néha fölemelte
valamelyik zsákot a földről, majd újra leszorította, ezzel földet fújt a tűzbe, hogy az
ember dolgozni tudjon. Ezek az emberek egy Güppé nevű helyről származnak, Modon
városától úgy negyven mérföldnyire.”
KÉRDÉSEK
Kinek a beszámolójából ismerjük a cigányok güppei életét?
Hány házról ír a beszámoló Güppén?
Hogyan dolgozott a kovácsmester?
FELADAT
Készítsetek csoportmunkában térképet a cigányok vándorlásának útvonaláról!

Szerbia, Moldva, Havasalföld területén

A cigányok a 14. század közepén már ott voltak a Balkán-félszigeten is.
A Havasalföld és Moldva szégyenteljes helyszínei voltak a cigányság történelmének.
Ezekben az országokban az állam a cigányokat rabszolgának tekintette.
Példa erre, hogy I. Dán vajda, Havasalföld ura, egy adománylevélben 40 cigány
(atsíngani) családot adott a vodicai Szent Antal-kolostornak.
A cigányok értékes mesterségeik miatt fontos szerepet töltöttek be. Vándorló életmód-
juk miatt azonban nem mindig lehetett számítani rájuk. Ezért a legegyszerűbb módot
választotta a hatalom, hogy ellenőrzése legyen felettük: szolgaságba vetették őket.
Kijelentették, hogy minden cigány, aki nem tartozik valamelyik urasághoz, az állam
tulajdona! Az állam tulajdonába tartozók nem voltak kötelesek egy helyben tartózkodni.
Nyáron sátrakban vagy földbe vájt kunyhókban, esetleg a falvak szélén, az erdőkben
laktak.
A kolostorok és a földesurak cigányai viszont elvesztették a szabadságjogukat.
Őket és gyermekeiket a tárgyakhoz hasonlóan adhatták-vehették. A rabszolgaságot
csak 1856-ban szüntették meg.
A rilai kolostor
A kolostor vagy rendház olyan

összetartozó épületcsoport, amelyben
valamely szerzetesrend tagjai
állandóan együtt élnek.
A szerzetes olyan ember, aki belépett
egy szerzetesrendbe, letéve
a tisztaság, szegénység, engedelmesség
hármas fogadalmát.
Havasalföld térképe (1406)

Építkezés az ókori Egyiptomban, rabszolgákkal
Rabszolga megbélyegzése Amerikában Rabszolgahajó
KÉRDÉSEK
Honnan tudjuk, hogy a 14. század közepétől
a cigányok megjelentek a Balkán-félszigeten?
Hogyan oldotta meg a hatalom,
hogy ellenőrzése alatt tartsa a cigányokat?
Mikor törölték el a rabszolgaságot
Havasalföldön és Moldvában?
Nyomozzatok a könyvtárban, az nterneten!
Mi a rabszolgaság? Hogyan bántak a rabszolgákkal
a különböző birodalmakban, országokban?
Nézzetek utána, ma van-e rabszolgaság, Szerte a világon
és ha igen, írjátok le a véleményeteket róla! több millió gyermek dolgozik
Készítsetek „ abszolga-könyvet”! ma is rabszolgaként

A Magyarországra érkezés, az első letelepülők

A 14. század végén Magyarország felvehette a
harcot az Oszmán Birodalommal. Ebben az
időben Magyarországhoz tartozott Erdély, a
mai Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Horvátor-
szág jelentős része is.
A cigányok magyarországi megjelenését
1416-ból származó adatokkal tudjuk először
igazolni. A brassói városi számadáskönyvek-
ből kiderül, hogy a város az Egyiptomi
Emaus úrnak és társainak pénzt és terménye-
ket adományozott.
Az első letelepülőkről 1455-ből vannak ada-
tok. Ekkor a Barcsay család birtokán négy ci-
gány embert (guatnor ciganos) – Karachon
(Karácsony), Mihály, Péter és Micoló – tar-
Hunyadi János, Kalocsa tottak jobbágyként.
A cigányok megjelenése a nagyvárosokban

Nagyszeben városa 1476-ban cigányokat fogadott fel erődítési munkálatokra. E munkák
a törökök moldvai előrenyomulása miatt váltak szükségessé. A hatalmukat erősíteni
akaró erdélyi vajdák a cigányokat jobbágysorban akarták tartani. Ezt azonban 1487-ben
Hunyadi Mátyás – már mint király – megakadályozta. Oklevélben erősítette meg a ci-
gányok jogait.
Az oklevél magyar szövegének egy részlete így hangzik:

„…régtől fogva és mindig, mint tudjuk,
a cigányok a szabadság azon előjogá-
nak örvendtek, hogy senki…sem hábor-
gathatta és zaklathatta semmilyen
módon őket. Ennélfogva mi azon cigá-
nyokat ilyesfajta régi szabadságaikban
és előjogaikban sértetlenül megőrizni
kívánnám és nem akarván, hogy a
dolog másképpen legyen. … a leghatá-
rozottabban elrendeljük és megparan-
csoljuk, hogy az előbb mondott cigá-
nyokat, vagyis egyiptomiakat ezután se Nagyszeben a 17. században

merészeljétek soha, semmikor és semmilyen

módon sem zaklatni, háborgatni és terhelni.
Tőlük más adókat vagy behajtásokat kicsikarni
vagy kikövetelni, és kicsikartatni vagy kiköve-
teltetni, hanem tartozzatok és legyetek kötele-
sek megengedni és megengedtetni, hogy
békességesen és háborítatlanul megmaradja-
nak szabadságaikban és szokásaikban.
A jelen oklevelünket pedig, amelyet – miután
nagyobb titkos pecsétünk nincs a kezünk ügyé-
ben – titkos gyűrűspecsétünkkel pecsételtettük
meg. Azt akarjuk, hogy elolvasása után mindig
adjátok vissza azoknak, akik majd bemutatják.
Kelt Bécsújhely városának az ostroma alatt,
Virágvasárnapon (április 8-án), az Úr 1487. Pergamen: állati bőrből készült fehérített,
esztendejében. vékonyított lap
A kódex elnevezés a latin „codex”, fatábla szóból ered, jelentése:

kézzel írott középkori könyv. A papír megjelenése előtt csak pergamenre írtak.
A legszebb és legdíszesebb kódexeket később mindig pergamenre készítették.
Kötése általában bőrrel bevont, fémkapcsokkal összefogott
két fatábla (innen származik a neve). Az értékesebbeket néha arannyal,
ezüsttel és drágakövekkel is díszítették.
KÉRDÉSEK
Ki adott engedélyt a Barcsay családnak cigányok
letelepítésére? Hogy hívták az első, névvel ismerhető
roma betelepülőt? Miről szól Mátyás király oklevelének
részlete? Készítsetek díszes menlevelet egy csoport számára.
(Nem baj, ha vicces.)
Nyomozzatok a könyvtárban és az nterneten!
Mi a Corvina? Mi az iniciálé? Rajzoljatok iniciálét!

Életmód a 16. században

A városok szélén laktak a cigányok. Itt éltek a pásztorok, az üstfoltozók, a szénégetők,
a halászok, a molnárok.
Brassóban is a város rendelkezett a cigányok felett. A cigányok erődítési munkálatok-
ban, fémműves szakmákban, városi munkálatokban (takarítás, utcasöprés) dolgoztak.
A birtokok, a parasztok és az állam számára gyártott vasszerszámok, patkók, szegek,
sőt még a páncélok gyártása is a cigányok egyik fő foglalkozása volt. A medvetáncoltató
cigányok is készítettek
kisebb fémtárgyakat (ké-
seket, baltákat, fejszéket,
lakatokat). Ezenkívül
voltak még lakatos, kés-,
kard-, lakatkészítő, ka-
zánkovács, rézműves ci-
gányok. A cigány rab-
szolgák mesterségei kö-
zül megemlítik még a
szitakészítést, a kőfara-
gást, a téglavetést, a ka-
nálkészítést, a fazekas-
Életkörülmények a századelőn
ságot és a molnár mes-
terséget. Voltak még cigány csizmadiák, szíjgyártók, szakácsok, kocsmárosok is.
A sóbányákban is alkalmaztak cigányokat. Az aranymosó cigányok szabadon mozog-
tak, mert aranyat csak a meleg időszakban tudtak mosni.
Az uralkodók és főméltóságok által gyakran adtak ki cigány csoportok számára szóló
jogbiztosító okleveleket, főleg a szabad mozgás biztosítása érdekében.
II. Ulászló király 1446-ban a cigányok egy csoportját Zsigmond pécsi püspök szol-
gálatára, puskagolyók, valamint egyéb hadi szerszámok gyártására rendelte Pécsre.
Útjuk biztosítására menlevelet adott ki.
KÉRDÉSEK
Milyen foglalkozásokat műveltek a 16. században a cigányok? Hogyan éltek
az aranymosó cigányok? Miért rendelt II. Ulászló király Pécsre romákat?
Miért akadályozták a városok és a földesurak a cigányok mozgását?
FELADAT
Készítsetek rajzokat a felsorolt foglalkozásokról, és fűzzétek könyvvé!

uj tordelt 91-128_Layout 1 2012.10.04. 12:18 Page 91
17. század – Mária Terézia és II. József intézkedései

Mária Terézia császárnő és fia,
II. József uralkodásuk alatt megkí-
sérelték a cigányprobléma szabályo-
zását. A császárnő négy rendeletet
adott ki a cigányok letelepítésével és
beolvasztásával kapcsolatban. 1758-
ban elrendelte a cigányok helyhez
kötését. 1761-ben a „cigány” nevet
az „új paraszt” vagy „új magyar”
Vándorlók a régi időkben
névvel váltják fel.
1783-ban II. József kiadott egy 59 pontos rendeletet. Ez a rendelet minden korábbi in-
tézkedést tartalmaz, ami a cigányokra vonatkozott.
A rendelet legfontosabb rendelkezései:
– A cigányoknak megtiltják, hogy sátorban lakjanak.
– A negyedik életévet betöltött cigány gyerekeket, legalább minden második évben szét
kell osztani a szomszéd településeken.
– Tilos a vándorlás, a már letelepedett cigányok csak szükség esetén és külön enge-
déllyel mehetnek vásárba vagy máshová.
– Tilos a lótartás eladási céllal, a jobbágy cigányok tarthatnak lovat, de csak a me-
zőgazdasági munkákra, és nem kereskedhetnek vele.
– A cigányoknak kötelező átvenni a falu lakosságának öltözködését és nyelvét, ahol
letelepedtek.
– A cigány nyelv használatát 24 botütéssel büntetik.
– Ugyanennyi a büntetése annak is, aki döghúst eszik.
– Tilos a cigányok névváltoztatása.
– Tilos a cigányok közötti házasság.
– Tilos a koldulás.
– A pap felel érte, hogy a cigány gyerekek iskolába járjanak.
– A földbirtokosok egy darab föld bérbeadásával segítsék elő a cigányok letelepedését
és mezei munkához kötését.
KÉRDÉSEK
Mi jelenthetett problémát a korabeli közigazgatásnak, a települések vezetőinek?
Milyen eszközökkel próbálta Mária Terézia megoldani a „cigányproblémát”?
Az olvasott rendelet mely pontjai nagyon durvák mai szemmel nézve?
Játsszatok disputát! Egyik csoport védje, a másik támadja a rendeleteket!

uj tordelt 91-128_Layout 1 2012.10.04. 12:18 Page 92 uj torde
A cigányok Európa nyugati tájain

1407-től Németországban, Svájcban és Franciaországban is megjelentek a tatárnak
vagy heidennek (pogánynak) nevezett cigány csoportok, akik adományban részesültek.
1414-ben a svájci Bázelben alamizsnát osztanak a heidennek (pogánynak) nevezett
cigányoknak. Általában a városok melletti mezőkön tanyáztak, 300 fő körüli csapatok-
ban jártak, és soha nem szakadtak nagyon el egymástól.
Az 1500-as években I. Maximilian német császár három cigányellenes királyi ren-
deletet hozott, amelyekben a cigányságot kémkedéssel vádolják meg, és kitoloncolással
büntetendőnek ítélik. A cigányok megjelentek Skóciában és Angliában is. 1530-ban
megjelent az első cigányellenes törvény is, a további bevándorlás megakadályozására.
Ezt a törvényt egyre szigorúbb törvények sora követte, amelyek már kiutasítással, ha-
lálbüntetéssel fenyegették megszegőit.
A 16. század közepétől a 18. század végéig az európai hatalmak egységesen léptek
fel a cigányok ellen.
– Angliában bűnözőnek nyilvánították
őket;
– Franciaországban XIV. Lajos király
idején bármely felnőtt férfi cigány sze-
mélyt le lehetett tartóztatni, és tárgyalás
nélkül gályára vetni;
– Németalföldön a katonaság segítsé-
gével cigányvadászatokat tartottak.
Európa-szerte elterjedt gyakorlat volt a
begyűjtött cigányok elszállítása az adott
ország gyarmataira. Így kerültek cigányok
Észak-Afrikába, Amerikába, a Karib-ten-
Cigány jós ger szigeteire, Új-Fundlandra is.
Cigány karaván a 20. század elején Vándorlók a modern időkben

Kutatás közben találkozhattok

ezzel a fogalommal:
deportálás.
Jelentése: személyek vagy csoportok
külföldre, kényszerlakhelyre vagy zárt
táborba telepítése, illetve száműzetése.
1915–1917
között
a Török
Birodalomban
a törökök
600 000 örményt
öltek meg, Száműzetésbe vonuló örmény család
és milliókat
üldöztek el.
Az Endevour
korabeli vitorlás hajó
KÉRDÉSEK
Hogyan bántak az első években a felkeresett országok
lakói a cigányokkal?
Milyen vádakkal indokolták a királyok durva rendeleteiket?
Milyen módszerrel akartak a Németalföldön
megszabadulni a romáktól?
Hogyan kerültek a romák az Európán kívüli földrészekre?
Eduard Manet:
Cigányok
Nyomozzatok a könyvtárban és az nterneten!
Próbáljátok kideríteni, hogyan kerültek az első angolok Ausztráliába?

Jelképek
A jelkép valamely országot, népet megsze-
mélyesítő, felidéző tárgy vagy fogalom.
A fogalom lehet himnusz vagy jelmondat is,
amely tömören kifejezi az adott nép életfel-
fogását, céljait.
Az 1971-ben Londonban megtartott I. Ci-
gány Világkongresszuson fogadták el a ci-
gányok közös jelképét a kereket és az ezzel
díszített zöld-kék zászlót.
A zászlóban a kék sáv az eget jelenti.
Utal a végtelenségre és a szabadságra.
A zöld sáv a földet jelképezi, a növények, a legelők és a természet zöldjét. Utal a
cigányság természetszeretetére és természetközeli életmódjára.
A vörös kerék jelképezi az utazást, a vándorló életmódot. A kerék formájával és szí-
nével jelképezi a lemenő és felkelő napot is. A vörös szín a vér színe is, ezért az élet jel-
képe, de utal a történelem ártatlan áldozataira is.
Az I. Cigány Világkongresszuson jelmondatot is választottak, amely így hangzik:
„Opré roma!”, azaz: „Fel roma!”.
Ez a mondat a cigányságot buzdítja politikai harcra, hogy az emberi és kisebbségi
jogaik érvényesüljenek.
Cigány Himnusz Magyarországi cigányok himnusza

Mentem, mentem végtelen utakra, Zöld az erdő, zöld a hegy is
találkoztam boldog cigányokkal. A szerencse jön is, megy is
Hej cigányok, honnan merről jöttök, Gondok kése húsunkba vág
mely országból, milyen szerencsével. Képmutató lett a világ
Hej cigányok! Hej testvérek!
Egész világ ellenségünk
Űzött tolvajokként élünk
Volt nékem is rég egy nagy családom,
Nem loptunk mi csak egy szöget
legyilkolták fekete légiók.
Krisztus vérző tenyeréből
Menjünk együtt világ cigányai,
nyissuk meg a cigányok útjait. Isten, könyörülj meg nékünk
Ébredjetek, keljetek testvérek, Ne szenvedjen tovább népünk
együtt leszünk és együtt lesz erőnk. Megátkoztál, meg is vertél
Hej cigányok! Hej testvérek! Örök csavargóvá tettél
(Írta: Žarko Jovanović Jagdino, egy balkáni népdalból)

Tudomásunk szerint hazánkban csak Istvándi község

címerében jelenik meg az ott élő cigányságot is kifejező
jelkép, a kerék és a zászló kék-zöld színe.
Minden népre jellemzőek a társadalmi ünnepei. Ezek
kifejezik, hogy a nép mit tart igazán fontosnak, ünnep-
lésre méltónak.
A cigányság a története szempontjából két fontos ese-
ményt ünnepel.
Istvándi község címere
Roma Világnap
Napja: április 8.
1971. április 8-án ült össze az I. Roma
Világkongresszus. A különböző cigány
népcsoportok képviselői elhatározták,
hogy a jövőben folyamatosan együttmű-
ködnek. Az esemény tiszteletére az
ENSZ a Roma Kultúra Világnapjává
nyilvánította április 8-át.
Cigány népirtás emléknap

Katarzyna Pollok: Halálmenet
Napja: augusztus 2.
A cigány népirtás a második világháború idején történt, aminek kb. 600 000 cigány
áldozata volt. Jelentős részük az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs táborokban
lelte halálát.
KÉRDÉSEK
Mit jelképeznek a cigány zászló színei és a kerék? Melyik magyarországi
település címerében jelennek meg a roma jelképek? Melyek a cigányok
társadalmi ünnepei?
FELADATOK
Hasonlítsátok össze a roma zászlót más nemzetek zászlóival!
Találtok-e közös jelképeket? Milyen jelképei vannak más nemzetek zászlóin,
és vajon azok mit jelenthetnek?
KITEKINTŐ FELADAT
Tervezzetek zászlót és címert az osztályotoknak!

Holokauszt – népirtás a második világháború idején

Németország már a második világháború megkezdése előtt készült egész népcsoportok
kiirtására, mert magát felsőbbrendűnek tekintette. A romák évszázadok óta a német
állam szemében idegenek és nomádok voltak, ezért mint alsóbbrendű fajt megsemmi-
sítésre ítélték őket. Táborokba gyűjtötték a cigányokat, és megkezdték a kiirtásukat.
A második világháború előtti években hazánkban is születtek cigányellenes rendele-
tek. Évente kétszer előírt országos „cigányrazzia” keretében gyűjtötték össze a vándor-
cigányokat, majd kitoloncolták őket tartózkodási helyükről, vagy szigorított dolog-
házakba zárták őket.
A háború második felében
megkezdődött a cigány la-
kosság összefogdosása és tö-
meges deportálása is. A fog-
vatartottak közül sokan az el-
hanyagolás, az éhezés, a hi-
deg, a durva bánásmód miatt
meghaltak.
A magyar cigány áldoza-
tok száma 15 000 és 50 000
fő közé tehető. A bizonytalan
adat abból adódik, hogy
sokszor dokumentálás nélkül
hurcolták el vagy lőtték
agyon a falu szélén megásott
Németországi szintik deportálása Auschwitzba, 1943 tömegsírokban a cigányokat.
KÉRDÉSEK
Miért üldözték a nácik a cigányokat?
Miért bizonytalan a népirtás cigány áldozatainak a száma?
Gyűjtsetek példákat napjainkból az egyes
embercsoportok üldözéséről, hátrányos
megkülönböztetéséről!
Beszéljétek meg a gyűjtött anyagot!

KÉPZŐMŰVÉSZET
A képzőművészet műfajai
ecsettel, festékkel készült kőből, fából faragott,

alkotások agyagból égetett,
fémből öntött alkotások
ceruzával, tollal kőből, téglából,

készített alkotások fából épített épületek

Balázs János
Balázs János 1905. november 27-én született, Alsókubinban. Nagyapja és apja is neves
cigányprímás volt. Családjával 5 éves korában költözött Salgótarjánba. A helyi elemi
iskolában mindössze két osztályt végzett el, de szenvedélyes olvasással, egyéni tanulás-
sal fejlesztette műveltségét. Emellett 10 éves korától kezdve egész életén át dolgozott,
az erdőn tűzifát, gombát gyűjtött, vályogot vetett, szenet válogatott.
A második világháborúból három hosszú év hadifogság után, 43 évesen tért haza. Sal-
gótarjánt többé nem hagyta el, itt élte le magányos életét. A Pécskő utcai cigánydombon
álló kis kunyhója volt egész életében a lakhelye, otthona.
Balázs János alkotásai
KÉRDÉSEK
Hol született és hol élt a művész?
Milyen munkákat végzett kiegészítésképpen?
Hány évig volt hadifogságban a festő?
FELADATOK
Mondjatok véleményt a festő képeiről!
Készítsetek képzeletbeli interjút
a festővel a hadifogságról!
Balázs János képeivel a háza előtt
KITEKINTŐ FELADAT
Gyűjtsetek olyan internetcímeket, amelyeken más
cigány festők művei is megtalálhatók!

Péli Tamás
Péli Tamás 1948. augusztus 7-én született Buda-
pesten, a nyolcadik kerületben, amely az úgyne-
vezett pesti cigánykerület. Ide járt általános isko-
lába, a Bezerédi utcába.
1962-ben lett gimnazista, elvégezte a Képző-
művészeti Gimnáziumot. Elhatározta: azért fog
tanulni, ha Isten is megsegíti, hogy festő, festő-
művész lehessen. A Magyar Képzőművészeti Fő-
iskolára nem vették fel, viszont 1968-ban felvételt
nyert a Holland Képzőművészeti Főiskolára.
A főiskolai diplomával a zsebében 1974-ben
hazajött, és tanítani kezdett. Rövid élete során
csodálatos műveket alkotott. 1994-ben hunyt el. Önarckép aranyban
Judea Rex Vágta
KÉRDÉSEK
Hol végezte festői tanulmányait a művész, és miért éppen ott?
Minek nevezik ma Budapest nyolcadik kerületét?
FELADATOK
Próbáljátok megmagyarázni, miért fontos, hogy egy művész
vállalja azt a népet, ahonnan származik?
Készítsetek képzeletbeli riportot Péli Tamással a gyermekkoráról!

Váradi Gábor (Ózd, 1958)

Az 1958-ban született művész eredetileg ko-
hász volt, de 1989 óta fest, főleg tájat, portrét,
álomszerű, de megfesti saját álmait is. Mes-
terének pedig Péli Tamást tekinti. 1994-ben
Izlandon volt féléves ösztöndíjas tanulmá-
Váradi Gábor festő – Benkő Imre fotója, 1997
nyúton. Közéleti ember, 1998-tól tíz évig

tanodát alapított és vezetett. 2000-ben
Váradi Gábor címmel jelent meg könyv
a művészről. 1989-től állít ki ország- és
világszerte.
Szentlélek Fájdalom
KÉRDÉSEK
Mi volt a művész eredeti szakmája? Kit tekint mesterének?
Hol járt féléves tanulmányúton? Milyen intézményt működtetett 10 évig?
FELADAT
Készítsetek csoportos képet zenére, a választott zene okozta
látomásaitokról!

Gyügyi Ödön (Mátészalka, 1966)

Tizennyolc éves koráig állami gondozásban
volt Tiszadobon. Iskolái végeztével Buda-
pestre költözött. Rajzzal 11 éves kora óta
foglalkozik. Tiszadobon, a cigányság törté-
netét bemutató pannó festésekor ismerkedett
Üveggömbön üldögélő lány
meg Péli Tamással és Szentandrássy Ist-

vánnal, akik alkotásra biztatták.
Mesterének Szentandrássy Istvánt
tartja. Grafikáin különös képi világ jele-
nik meg, amelyek cigány jelképeket is
hordoznak.
Többször vett részt magyar és közép-
európai művésztelepek munkájában.
Számos kiállítása volt itthon és külföl-
Egy pad dön is.
KÉRDÉSEK
Hol élt 18 éves koráig a művész? Több neves cigány művész pályája indult
a tiszadobi gyermekotthonból. Szerintetek mi tette ezt lehetővé? Ismertek
még állami gondozásban nevelkedett híressé vált művészeket, előadókat?
FELADAT
Csináljatok könyvet a cigányság jelképeiről és azokról a cigány hitvilágban
megismert lényekről, akik jelképezhetik a cigányokat

Bada Márta
Bada Márta 1951. március 19-én született a
Nógrád megyei Erdőtarcsán. Héttagú család-
ból származik. Szülei vályogvetéssel és rongy-
kereskedéssel foglalkoztak.
A cigány közösség, a táj, a természet alkotja
környezetét. Iskolás korától festeget. 1973-tól
Bada Márta portréja
rendszeresen fest. Munkáin Gödöllő város és
annak környéke, valamint a környezetében élő
cigány emberek élete és megálmodott mesevilága elevenedik meg. Festményeivel örömet
szeretne szerezni az embereknek, és átadni azt a boldogságérzést, amit a festés okoz
neki.
Családom
KÉRDÉSEK
Hol született Bada Márta? Mivel foglalkoztak a szülei?
Melyik magyar városhoz kötődik a művész?
FELADAT
Készítsetek festők-könyvét Az eddig elkészült riportokat
és a megismert művészek életrajzát tegyétek a könyvbe
Kiegészíthetitek más cigány festők bemutatásával is.
KITEKINTŐ FELADAT
Gyűjtsetek adatokat az nterneten további cigány művésznőkről!
A művészeti ág nem számít!

Kun Pál
Kun Pál 1959-ben született Ráckevén, ahol cigánytelepen nőtt fel. Hagyományos cigány
mesterséget folytató, fúrókészítő családból származik. Vándoriparos édesapja mellett
megtanulhatta a drótos, kovács, lógyógyító mesterségeket is. Környezetében a „ráckevei
romfestő”-ként ismerik.
Életének meghatározó élményei a cigány ünnepek és hétköznapok, a mulatságok, a
lovak és a rajzolás szeretete. Arra törekszik, hogy jobban megismerjék a cigányságot,
hogy hozzájáruljon az előítéletek rombolásához és másságuk elfogadásához.
Fontosnak érzi, hogy a lassanként megszűnő hagyományos cigány életforma értékeit
átmentsük az utódok számára. Büszke a családjára, mert olyan életet tudnak felmutatni,
amely másoknak is példaértékű lehet: hatalmas képsorozatot fest, amelyben ábrázolja
a cigányok vándorlásm dját úgy, hogy a hagyományaikat, mesterségeiket, mondáikat
is bemutatja.
Bádogos Anya gyermekével
KÉRDÉSEK
Milyen családból származik a művész?
Milyen mesterségeket tanulhatott az édesapjától?
Műveinek alkotását milyen célok ösztönzik?
FELADAT
Írjátok be a festőt a könyvbe!

Orsós Teréz
Orsós Teréz 1956. június 16-án született, Komlón. Beás cigány családból származik,
összesen tizenöten voltak testvérek. Apja bányász volt, anyja a gyerekeket nevelte.
Cigánytelepen nőtt fel, Komlón.
Gyermekként kezdett rajzolni, festeni. Sokat járt szakkörökbe, művésztelepekre. Mun-
kásságát hazánkban és Európa számos országában kiállításokon ismerhették meg az ér-
deklődők. Hat gyermeket nevelt fel, de ma már egyedül él, és minden figyelmét a
művészetnek szenteli.
Utcaseprő Jósnő
KÉRDÉSEK
Hol élt a festő gyermekkorában?
Hányan voltak testvérek?
Mi a véleményetek a nagy családokról?
FELADATOK
Próbáljátok meg az eddig megismert festők
műveiben megkeresni, hogy mi az,
ami mindegyikben közös

Tudod-e?
Lapozzatok vissza, mely alkotásokból vágtuk össze a „mi alkotásunkat”
„… a férfiaknak azt üzenem, hogy legyen jó felesé-

gük, a nőknek legyen jó társuk, aki vigyáz rájuk, a
gyermekeknek meg azt: bármilyen rossz, az iskolába
menjenek be.”
A fenti üzenet Péli Tamástól származik.

Miért fontos ez az üzenet? Miről szól?

CIGÁNY NÉPZENE
A cigány népzene kimondottan énekelt zene. Két nagy csoportja van: a lassú dalok és
a táncdalok. A lassú dalok szabad ritmusúak, helyenként hosszan kitartott hangokkal,
az utolsó hangot gyakran elnyeli az énekes. A dallam többnyire ereszkedő.
A lassú dalokban gyakoriak az oda nem tartozó közbeszúrások, indulatszavak, felki-
áltások. A páros ütemű táncdalokat gyakran úgy adják elő, mintha hangszerjátékot utá-
noznának. A többnyire tánccal együtt előadott táncdalokat „szájbőgőzéssel” kísérik,
ami röviden, élesen ejtett szótagokból és szájjal képzett egyéb zajokból áll.
A cigány népzene szinte országonként más és más. A lovari törzshöz tartozó cigányok zenéje,
a törzsi kapcsolatoknak megfelelően, a magyarországi cigány népzenével mutat rokonságot.
A magyarországi cigányok egy része a magyar cigányok (romungrók; közülük származnak
a zenész cigányok is) zenéje és nyelve is jobban alkalmazkodott a magyar környezethez.
Hagyományukban kevés az eredetinek tekinthető cigány folklór.
KÉRDÉSEK
Mi a „szájbőgőzés”?
Melyek a cigány népzene nagy csoportjai?
FELADAT
Hallgassatok eredeti cigány népzenét,
és próbáljátok ki a szájbőgőzést!

Hangszerek
A cigányok hangszerei a pengető hangszerek, a vonós hangszerek és a cimbalom. Az
ország északkeleti részén élő cigányok közt igen népszerűvé vált a gitár, és ezzel együtt
a gitárral kísért többszólamú éneklés. A gitár pengetős hangszer, nyolcas formájú testtel,
lapos háttal és lapos tetővel, rajta nagy kerek hanglyukkal, érintőkkel ellátott nyakán
hat húrral. A cimbalom trapéz alakú, lábakon álló húros ütőhangszer. Napjainkban két
vattázott faverővel szólaltatják meg. A különböző hangmagasságokat nem egyes húrok-
kal, hanem ún. húrkórusokkal, azaz több húr együttesével érik el. A mai cigányzeneka-
rok elmaradhatatlan hangszere.
KÉRDÉS
Hogyan szólaltatják meg a cimbalmot?
FELADATOK
Sorolj fel pengetős és vonós hangszereket!
Gyűjtsetek képet hangszerekről, és készítsetek az anyagból könyvet!

Cigány zenészek
Magyarországon a cigánybandák a 18. század második felében alakultak ki. Az első is-
mert igazi cigánybanda alapítója Cinka Panna, a legügyesebb cigányprímás pedig Bihari
János volt. Korának népszerű zenésze volt Dankó Pista és Lavotta János is.
A legjellemzőbb felállásban a cigányzenekar négytagú, hangszerei két hegedű, egy
bőgő és cimbalom. A két hegedűs közül a „prímás” dallamot, a „kontrás” kíséretet ját-
szik. Kísérő hangszer a cimbalom, a bőgő a basszus dallamot játssza.
Klarinétot, gordonkát csak 7–8 tagú zenekarok használnak. Ma a városi cigánybandák
szórakoztató zenei műfajt: nótát, népdalokat, verbunkos darabokat, operettrészleteket,
népszerű operarészleteket, korábbi tánczenét, sőt jazzt is játszanak.
KÉRDÉSEK
Ki volt a 18. század legügyesebb prímása?
Mi a cigányzenekar legjellemzőbb felállása?
FELADAT
Hallgassatok eredeti cigány népzenét!
Kutassatok más népek zenéje után!
Kutatási eredményeiteket mutassátok be!

Modern idők
A cigányok saját, igazi zenéje teljesen más, alig járul hozzá hangszerkíséret, csak a tem-
pót, a ritmust biztosító hangok és a hangszerpótló eszközök hangja. Ezek a szájbőgőzés,
az ujjpattogtatás, a taps, a csapásolások hangja, kanál és kanna csattogása és tompa puf-
fogása. Az eredeti cigányzenét az 1980-as évektől kezdtük megismerni, néhány hagyo-
mányőrző roma közösség – általában amatőr zenészek – próbálkozásai és sikere által.
Közülük a Kalyi Jag Magyarország, sőt Európa első együttese, akik cigány anya-
nyelven énekelték dalaikat. A zenekart 1978-ban alakították, munkás és értelmi-
ségi roma fiatalok. Pályájuk során Európa
majdnem minden országába, sőt a Közel-Ke-
letre, Dél-Koreába és Japánba is eljutottak.
A beás közösség legismertebb hagyományőrző
zenekara a Kanizsa Csillagai.
A cigány zenészek közül sokan a klasszikus

zene művelőiként váltak világhírűvé. Kossuth-
díjas cimbalomművészünk Rácz Aladár, világ-
hírű zongoraművész volt Cziffra György.
Világhírű előadóik jelentek meg a jazz terü-
letén is: Pege Aladár kiváló nagybőgő művész,
Szakcsi Lakatos Béla zongorista, Babos Gyula
gitáros, Tony Lantos szaxofonos jazzmuzsikus
vagy Snétberger Ferenc jazz-gitáros. Babos Gyula gitáros
KÉRDÉSEK
Milyen hangszerpótló eszközöket használnak
a zenészek?
Ki a Kossuth-díjas cimbalomművészünk?
FELADAT
Hallgassátok az anyagban szereplő művészek zenéit!

A cigányok tánckultúrája
A cigány táncok általános előadási sajátossága a tánc túlfűtött, fokozódó átélése. Ez
megnyilvánul az arcjátékban, a hangkitörésekben, a szertelen magatartásban és moz-
gásmódban. A cigány tánc általában rögtönzött, ritmuskísérete gyors. A csapásoló moz-
dulatokat állandó ujjpattogtatással kísérik. Fajtái: a férfi vagy női szólótánc és a vegyes
páros tánc. A páros változatban egymás érintése nélkül táncolnak, egymással szemben.
A nő mindig a férfi nyomában táncolva, szinte szorítja, akadályozza társát. Játékosan
versengve csalogatják egymást.
Cigánytánc (gyerekrajz)
KÉRDÉSEK
Mi a csapásolás?
Milyen fajtái vannak a cigány táncnak?
FELADAT
Tánclecke 1. Tanuljatok táncolni!
KITEKINTŐ FELADAT
Hogyan táncolnak mások, gyűjtsetek képeket
és készítsetek könyvet!

Cigány tánc
A cigány tánc a 17–18. században, széles körben elterjedt divattánc volt. A cigányok
őrzik az egyes tánctípusok leghagyományosabb formáit, tánckultúrájukban olyan elemek
is vannak, amelyek más népek pásztor és paraszti tánckultúrájából teljesen hiányoznak.
A botoló
Harci, illetve párbajszerű tánc, amely a mai
napig is megőrizte ősi formáit. Többféleképpen
táncolhatják: férfi szólóban, két férfi párban,
illetve két férfi és egy nő együtt, amikor a nő a
„békítő” szerepet alakítja. A tánc közben úgy
fogják a botot, hogy minden pillanatban lehes-
sen vele ütni. Tánclépései verekedésre, vívásra
emlékeztetők, támadó jellegűek.
A férfi szólótánc
A férfi szólótánc nyugodt, kimért, lábfigurákban gazdag, nehéz ritmusú, csapásokkal
tűzdelt, virtuóz, improvizatív tánc. Táncuknak sajátos cigány ízt adnak, testtartásuk fe-
szes, büszke.
A női szólótánc
A női cigány szólótánc sokkal szolidabb, visszafogottabb, mint a férfi szólótánc. A nő
szerényen, nem kihívóan viselkedik tánc közben. A váll, a mell és a csípő túlzott mértékű
rázása nem jellemző, általános viszont az alkar mozgatása, az ujjakkal való pittyegetés.
KÉRDÉSEK
Milyen tánc a botoló?
A botolóban mi a nő szerepe és mi a pittyegetés?
A férfi cigány táncnak mi a legjellemzőbb eleme?
A női szólótáncban mely testrészek mozognak többet?
FELADATOK
Tánclecke . Tanuljatok táncolni! Csábráki Luca:
Tánclecke . Tanuljatok táncolni! Táncoló nő

A páros tánc
A cigány páros táncra a játékos „csalogatás”, a versengés jellemző. Táncuknak célja a
„megcsalás”, vagyis olyan helyzet megteremtése a tánc közben, hogy egyikük – főleg
a nő – zavart keltő mozdulatokkal, irányváltoztatásokkal a partnere háta mögé kerüljön,
anélkül, hogy az védekezni tudna. A nő megcsalásra való törekvésével megszerzi az
irányító szerepet, ha a férfi nem akarja, hogy szégyenben maradjon, védekezésre kény-
szerül, aláveti magát a nő irányító mozgásának.
A cigányos csárdás
Mint a nevéből is kiderül, a csárdást nem tartják az oláh cigányok a saját táncuknak.
A magyaroktól vették át, és cigány táncmotívumaikkal kibővítve, a saját stílusukban
adják elő, így egy archaikusabb csárdásforma jött létre.
Általában lakodalmakban táncolták, magyar cigány zenészek kíséretével. Ez a tánc
lassú és gyors részekből áll, forgásmódja a keringő forgás, majd a lassúból fokozatosan
térnek át a friss csárdásra, valamint a kézből való táncolásra és a fogás nélküli szabadon
való táncolásra.
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon/Cigány tánc szócikk
KÉRDÉSEK
Mi jellemző a cigány páros táncra?
Mitől cigányos a magyaroktól átvett csárdás?
FELADAT
Tánclecke . Tanuljatok táncolni!

A flamenco
Kétszáz évvel ezelőtt Andalúziában jött létre,
spanyol népzeneként emlegetik, de a cigányok
nélkül talán ki sem alakult volna. Három jel-
lemző eleme van: a gitárzene, az ének és a
tánc.
Rendkívül érzelmes, temperamentumos és
robbanékony művészeti műfaj.
Paco de Lucia flamenco gitáros Flamenco táncos
KÉRDÉS
Hol jött létre a flamenco?
FELADAT
Tánclecke . Tanuljatok táncolni!

KISLEXIKON
bodag/bokolyi
Sütőporral vagy szódabikarbónával sütött cigánykenyér.
cimbalom
A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott, húros hangszer. A cimbalmot elsősor-
ban cigányzenekarokban használják.
csapásolás
A férfiak táncolás köz-
ben tapsolnak, és vere-
getik a combjukat és a
csizmájuk szárát.
gályarab
A gályarabság egy
megalázó büntetésmód,
gyakorlatilag a halál-
büntetéssel egyenér-
tékű. Az ókorban is, de
a 14. századtól a Föld-
közi-tenger környékén
alkalmazták. Aki oda-
került, azt törvényes
büntetési ideje letelté-
vel sem engedték sza-
badon. Gyakori eset
volt, hogy egy-egy erős
ember háromszor-négyszerte több ideig raboskodott a gályákon, mint amennyire ítél-
ték. Colbert 1670. évi rendelete szerint a gályarabság időhöz kötött vagy örökös;
mindkét esetben ezzel együtt jár az időnkénti megkorbácsolás és a tüzes vassal
való megbélyegzés is. Minden gályarabnak a jobb vállára a GAL (azaz galérien, gá-
lyarab) betűket sütötték, hogy ha megszökne, vagy ha kiszabadulása után újabb
bűnt követne el, felismerhető legyen, hogy már büntetve volt. Öregeket, gyenge
férfiakat és nőket nem ítéltek gályarabságra.

Holokauszt
A holokauszt a náci Németország által ellenőrzött területeken a második világháború
alatt végrehajtott népirtás neve. A zsidókat és a cigányokat gettókba zárták, ahonnan
tehervagonokkal szállították őket a több száz kilométernyire fekvő haláltáborokba;
akik túlélték az utazást, azok nagy része gázkamrákban végezte.
illusztráció
Írott szövegek mellé szemléltetésként közölt kép vagy rajz. (Lásd pl. a medvehagy-
mánál!)
iniciálé
Írásos munkákban az iniciálé a mű, a fejezet vagy
a paragrafus díszes vagy díszített első betűje, amely
általában nagyobb a szöveg többi betűjénél.
jurda
A jurda a medvehagyma. Évelő növény. A nedves,
árnyas erdőkben érzi jól magát. Erősen fokhagyma illatú levelei kora tavasszal jelen-
nek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április–májusban virágzik. Nagyon sokféle
bántalomra használható. Nyersen feldarabolva, vajas kenyérre szórva vagy salátákhoz
keverve. Leveseket, burgonyás ételeket fűszerezhetünk vele, vagy főzhetünk belőle
medvehagyma-krémlevest is.
évelő = kettőnél
több évig fejlődő,
illetve élő növény

képzőművészet
A képzőművészet fogalma mindazon művészeti ágakat felöleli, amelyek eredményét
nézni, látni lehet.
kontrás
A kontrás szerepe a cigányzenekarokban: a ritmuskíséret biztosítása.
kódex
Kézzel írott, középkori könyv. Általában szerzetesek készítették, hosszú évek mun-
kájával. A kódexírás a könyvnyomtatás elterjedéséig virágzott.
„körüljáró”
Általában azokat a népeket, népcsoportokat nevezik körüljáróknak, akik szolgáltatá-
saikat egy bizonyos terület bejárásával, rendszeres körüljárásával biztosítják.
motívum
Egy alkotás (irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc) témája, tárgya vagy jellegzetes
formája.
műfaj
A különböző művészeti ágak alkotásainak a legfontosabb tulajdonságai, jellemzői
alapján történő rendszerezésekor az egy csoportba kerülő művek megnevezése.
művésztelep
Egy kedvelt helyszínen néhány hétre összegyűlnek „táborozni” a művészek, hogy
megismerjék egymást, alkossanak, vitázzanak, eszmét cseréljenek.
nomád
A le nem települt, csordás, legel-
tető életmódot folytató csoportok
neve. Jellemzője a vándorlás a
nyári és a téli legelők között.

pittyegetés
A zene ütemére történő ujjpattogtatás.
portré
Arckép, amely lehet festmény, grafika vagy szobor is.
Rembrandt önarcképe Rembrandt önarcképe Rembrandt mellszobra
prímás
Első, vezető hegedűst jelent, akinek a tudása kiemelkedik a többieké közül.
punya
A cigánykenyér elnevezése a beásoknál.
. bodag .
rabszolga
Szabadságától megfosztott személy, aki valakinek a tulajdonában van és számára
munkát végez.
romungró
A magyar cigányok vagy magyar nyelvű romungrók közé tartozik a cigányok mintegy
kétharmada.
temperamentum
Vérmérséklet, természet. Aki temperamentumos, az vad, heves vér-
mérsékletű. Jelentheti azt is, hogy határozott, bátor, rámenős.

specialitás
Valaminek, valakinek a csakis rá jellemző tulajdonsága, ismérve.
száműzetés
Hazájából általában politikai, vallási vagy származási okból elűzött, külföldre me-
nekülni kényszerített személy, nép vagy csoport.
A száműzetésben élő Dalai Láma
A Dalai Láma a tibeti buddhizmus legmagasabb rangú tanítója. A jelenlegi – tizen-

negyedik – dalai láma: Tendzin Gyaco. A dalai láma a fővárosból, Lhászából igazgatta
az ország nagy részét (a 17. század közepétől 1959-ig, amikor a dalai lámának
Indiába kellett menekülnie, mert Tibetet megszállták a kínaiak).
vakaró
Sütőporral és tejjel gyúrt és sütött cigánykenyér. Pörköltökhöz, húsokhoz fogyasztják,
de legjobb sült szalonnával és héjában főtt krumplival.

FOTÓGALÉRIA
Spanyol zenész cigányok
Készül a cigánykenyér

Vályogkészítők
Teknővájó beások az erdőben

Bádogos, üstfoltozó cigány ember
Kolompár család

Pihenőben
Korabeli cigánytelep

Cigánytelep a 20. század fordulóján
Szintik a ravensbrücki koncentrációs táborban


Felhasznált internetes források jegyzéke

api.ning.com mek.niif.hu
ciganyzene.lap.hu my.opera.com
deviantart.com picasaweb.google.com
developingpartners.org.uk picturesoftheplanet.com
dikutip.com rezolutiondigital.com
edesktopwallpapers.com romanilinks.blogspot.hu
fanpop.com shelliehodges.com
files.nyu.edu sholaadebowale.blogspot.com
fundraw.com steppes.proboards.com
gfymca.org sulinet.hu
gutenberg.org templom.hu
hclker.com topnews.in
helenmusselwhite.com tunder.lap.hu
katarzynapollok.de valtozovilag.hu
keptar.oszk.hu wallpapersonly.net
kuglerartszalon.co wikipedia.org
listofimages.com worlpress.com
lifeinindia.blogspot.hu world-war-2-diaries.com
maxkonyhaja.blogspot.com

Szakirodalmi források jegyzéke

Achim, Viorel: Cigányok a román történelemben. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
Angus Fraser: A cigányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
Bangó Margit: Határtalan lakoma. EMI Zenei Kft., Budapest, 2009.
Csemer Géza: Habiszti. 1994. Szerzői kiadás.
Erdős Kamill: A magyarországi cigányság. (Törzsek, nemzetségek.) Gyulai Erkel Ferenc Múzeum,
Békéscsaba, 1989.
Fábián Teréz–Vajda Imre: Zsánáv ábá te gináv. Olvasókönyv.
Fings–Heus–Sparing: Szintik és romák a náci rendszer idején. Pont Kiadó, 2001.
Gidáné Orsós Erzsébet–Lantos Gábor: Minuka. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2002.
Hegedűs T. András–Karsai Ervin–Szirtesi Zoltán–Forrai R. Katalin: „Míg én rólad mindent,
te rólam semmit sem tudsz”. Ismeretterjesztés a cigányságot segítők részére. Családpolitikai
füzetek sorozat. Nemzetközi Családév Titkársága (1994). Válogatta és szerkesztette: Nyári László.
Jean-Pierre Liégeois: Romák, cigányok, utazók. Budapest, 1994.
Kemény István–Janky Béla–Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971–2003.
Gondolat Kiadó, Etnikai-Nemzetiségi K.K. Intézet, Budapest, 2004.
Kovalcsik Katain–Konrád Imre–Ignácz János: Aminy ku putyere. Bátor emberek.
Gandhi Alapítványi Gimnázium, Pécs, 2001.
Ligeti György: Cigány népismereti tankönyv a 7–12. osztály számára.
Nagy Pál: „Kicsinységemben elszakadtam”. Cigány közösség, szocializáció és gyermeksors
Magyarországon a 16–19. században. Educatio, Budapest, 1999.
Nagy Pál: A magyarországi cigányok története a rendi társadalom korában. Kaposvár, 1998.
Prónai Csaba (szerk.): Cigány világok Európában I–II. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2006.
Radics József–Breszkovics József: Cigánykerék. DKKI–Darány, 2003.
Rostás-Farkas György – Karsai Ervin: A cigányok hiedelemvilága. CKKE Kiadó, Pécs, 1990.
Rostás-Farkas György–Karsai Ervin: Ősi cigány mesterségek és foglalkozások.
OMIKK, Budapest, 1991.
Sinclair, Michael Stewart: Daltestvérek. T-Twins Kiadó, Budapest, 1993.
Székely János: Cigány népismeret. Szent István Társulat, Budapest, 2011.
Wlislocki Henrik: Cigányok [The Gypsies.], Pallas Nagy Lexikona. Pallas, Budapest, 1893.
Kultúra és identitás
Bársony János–Daróczi Ágnes: Vrana mámi mesél. Sulinova, Budapest, 2005.
Eperjess Ernő: A három sorsmadár. Ciganisztikai tanulmányok. 1991.
Kerékgyártó István: Cigány képzőművészek a nagyvilágban, avagy a cigány képzőművészet.
Lakatos Menyhért: t . t t .
Romák a XXI. század Magyarországán. Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium, 2001.
Sárosi Bálint: Cigányzene. Gondolat Kiadó, Budapest, 1971.
Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység
kultúrája. Medicina Kiadó, Budapest, 2006.

TARTALOM
BEVEZETŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
A MESÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
A mesék, mesemondók és meseírók csodás történetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
LOVARI MESÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Kinek köszönt a szegény ember? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
Tél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A Nap és a Hold története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
BEÁS MESÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Hogyan lett gazdagság a szegénységből? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
Az elrejtett kincs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
A beás ember és a jó tündér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
IRODALOM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Choli Daróczi József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
Lakatos Menyhért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
Szécsi Magda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
Orsós Jakab . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
Cigány népköltés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
Találós kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Közmondások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
Eredetmondák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
KÖSZÖNTŐK, IMÁDSÁGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
Népi imádságok – beás ima . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
Köszöntő vendéglátáskor – magyar és lovari nyelven . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38
Köszöntő jévkor – magyar és lovari nyelven . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
Karácsonyi köszöntő lovari cigány .................................. 40
Karács nyi köszöntő a beás cigányoknál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40
Húsvéti köszöntő – magyar, lovari és beás nyelven . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41
Pünkösdi köszöntő – magyar, lovari és beás nyelven . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
HAGYOMÁNYOK – HIEDELEMVILÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
A végzetnők, a sors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Tündérek és koboldok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
A betegségdémonok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
Bajelhárítás, gyógyítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Az ördögök és a boszorkányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
Isten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Viselet t . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . 50
Hagyományos foglalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

IRODALOM. CIGÁNY EREDETMONDÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

Madarakból lettünk – eredetmonda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Egy másik eredetmonda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
Egy virág született a világra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
Egy maja eredetmonda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK,
A KÖRÉBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Tavaszünnep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Társadalmi szerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
A tisztasággal kapcsolat s szokások – marhime . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Egy régi, eltűnt szokás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
Vallásosság, élet a halál után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
Halotti szokások 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
Halotti szokások 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
Hiedelmek, babonák a halállal kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
Házasságkötéssel kapcsolatos szokások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
Keresztelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
CIGÁNYOK A NEM CIGÁNY VILÁGBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
A cigányok csoportjai Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
Az őshaza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
Perzsiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Az őshaza elhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Kivándorlás Perzsiából Kis-Ázsiába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Kis-Ázsiában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
Görögországban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
Szerbia, Moldva, Havasalföld területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
A Magyarországra érkezés, az első letelepülők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
Életmód a 16. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
17. század – Mária Terézia és II. József intézkedései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
A cigányok Európa nyugati tájain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Jelképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
Holokauszt – népirtás a második világháború idején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
KÉPZŐMŰVÉSZET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
A képzőművészet műfajai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
CIGÁNY NÉPZENE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
Hangszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Cigány zenészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Modern idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
A cigányok tánckultúrája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Cigány tánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
KISLEXIKON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
FOTÓGALÉRIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
Felhasznált internetes források jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Szakirodalmi források jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126

CT-7131 Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

CT-7131 Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

CSEMETE Radics József – Farkas Mária

Orsós Jakab emlékére

CT_7131_borito_2020_tb.indd 1 2020. 04. 27. 6:29

Radics József – Farkas Mária

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 1 2018. 07. 26. 15:24:39

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 2 2018. 07. 26. 15:24:39

Radics József – Farkas Mária

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 3 2018. 07. 26. 15:24:39

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 4 2018. 07. 26. 15:24:39

Ez a könyv hiánypótló a tankönyvpiacon. A cigány népismeretet sok iskolában tanítják,

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 5 2018. 07. 26. 15:24:39

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 6 2018. 07. 26. 15:24:39

A mesék, mesemondók és meseírók csodás történetei

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 7 2018. 07. 26. 15:24:39

Kinek köszönt a szegény ember?

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 8 2018. 07. 26. 15:24:40

A mese lovari nyelven:

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 9 2018. 07. 26. 15:24:40

– Gyere be! – kiáltja az asszony.

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 10 2018. 07. 26. 15:24:40

A mese lovari nyelven:

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 11 2018. 07. 26. 15:24:40

A Nap és a Hold története

Hartman Schedel: A Nap és a Hold

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 12 2018. 07. 26. 15:24:40

A történet lovari nyelven:

Le Khameski thaj le Shonuteski pecipija

Janine Graf: A Nap és a Hold

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 13 2018. 07. 26. 15:24:40

Hogyan lett gazdagság a szegénységből?

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 14 2018. 07. 26. 15:24:40

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 15 2018. 07. 26. 15:24:41

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 16 2018. 07. 26. 15:24:41

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 17 2018. 07. 26. 15:24:41

William Elvett: Cigány karaván

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 18 2018. 07. 26. 15:24:41

A beás ember és a jó tündér

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 19 2018. 07. 26. 15:24:41

Băjásu sî bună tindérá

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 20 2018. 07. 26. 15:24:41

– Dá dákă nu ásá ás fásé, szár vigye, kă ro bătîrnă misz.

Csábráki Luca: Család

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 21 2018. 07. 26. 15:24:42

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 22 2018. 07. 26. 15:24:42

Lakatos Menyhért: Füstös képek (részlet) Lakatos Menyhért

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 23 2018. 07. 26. 15:24:42

Meséket ír és könyveket illusztrál. Műveiben

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 24 2018. 07. 26. 15:24:42

Szécsi Magda meséje

A görög kultúrában GAIA volt a Földanya.

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 25 2018. 07. 26. 15:24:42

Szécsi Magda: Doja, a cigánytündér (részlet)

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 26 2018. 07. 26. 15:24:42

Orsós Jakab: Rendkívüli történet (részlet)

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 27 2018. 07. 26. 15:24:43

Nyári Irén festménye

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 28 2018. 07. 26. 15:24:43

Orsós Nikolett (1. o.): Mikulás krampuszokkal

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 29 2018. 07. 26. 15:24:43

Roma család karácsonya

CT-7131_Cigany_Nepismeret_1-4_NYOMDA.indd 30 2018. 07. 26. 15:24:43

Finta Ari: Extázis

KITEKINTŐ FELADAT Zúzmarás táj