3.

1 Kommunikációs szabályok

3.1.1 A szabályok

Öt részből áll:

1. Az üzenet feladója
2. Az üzenet enkódolója
3. Az üzenetet átvivő tér (média)
4. Az üzenet dekódolója
5. Az üzenet címzettje

Az üzenet küldését szabályok, másnéven protokollok irányítják, és a használt

kommunikációs módtól függnek.

Különbözőek például, ha

Szemtől szemben beszélünk, vagy

Levelezünk valakivel

Beszéd esetén az emberek megegyeznek a nyelvben, majd képesnek kell lenniük az

üzenetet érthetően átadni.

Emberi beszéd esetén is vannak szabályok, amiknek meg kell felelniük az érthető
információátadásnak:

Azonosított küldő és fogadó

Közös nyelv és nyelvtan

A kézbesítés sebessége, időzítése

Megerősítési vagy nyugtázási követelmények

A levélhez hasonlíthatóan működik az átküldendő adatok formázása, pl.

Címzett

Feladó

Megszólítás / Üdvözlés

Üzenet tartalma

Zárómondat, az üzenet lezárása

 Az üzenet méretének elég kicsinek és nagynak kell lennie ahhoz (legtöbbször az
üzenet felosztásával, azaz szegmentálással), hogy érthető formában kerüljön a
címzetthez. Túl nagy üzenet esetén az üzenet töredezett és érthetetlen lehet.

Az üzenetek időzítése fontos a emberi beszélgetésben is, hogy ne egyszerre

szólaljanak meg az emberek, mivel az üzenet így nem érthető. A hozzáférési mód
ebben segít azzal, hogy szabályokat ad, hogy mikor lehet üzenetet küldeni a
másiknak, és ne ütközzön a kettő, mert ebből hibák következhetnek. Az időzítés
befolyásolja mennyi adatot lehet egyszerre küldeni, ezt adatfolyam-vezérlésnek
hívjuk. A válaszidő túllépés azt mondja meg, hogy mi történik, ha egy elfogadható
időn belül nem kap választ a másik féltől. Ebben az esetben abbahagyhatják a
beszédek, megismételheti a küldő a kérdését, vagy akár folytathatja amit elkezdett
közvetíteni.

A kommunikációt végezhetjük egyszerre csak egy, vagy akár több személlyel is, ezt
(jelenleg) három csoportba soroljuk, ami a Unicast (Egy személynek küldjük az
információt), Multicast (Több személynek küldjük az információt, azaz egy
csoportnak), vagy Broadcast (Mindenkinek küldjük az információt).

3.2 Hálózati protokollok és szabványok

3.2.1 Protokollok

Kommunikációt szabályzó protokollok:

Három részből áll, minden részhez szükséges az előző hogy működjön

Fizikai réteg, ami a konkrét közvetítőteret veszi figyelembe

Szabály réteg, ami megadja milyen szabályokat kell betartani a kommunikáció

sikeres végigviteléhez

Tartalmi réteg, ami a kommunikáció tartalmát tartalmazza, ez lehet pl. a

szöveg egy levélben.
Hálózati protokollok

Ide tartozik az IP, HTTP és a DHCP

A HTTP meghatározza a kliens és a szerver közötti kérések és válaszok formáját és

tartalmát.

A TCP a HTTP üzeneteket kisebb darabokra, úgynevezett szegmensekre osztja. Ezeket

a szegmenseket küldik át a webszerver és a célállomáson futó kliensfolyamatok
között.

Az IP felelős a kialakított szegmensek TCP-től való átvételéért, azok csomagokba

ágyazásáért, megfelelő címekkel történő ellátásukért, valamint a legjobb útvonalon a
célállomáshoz továbbításukért.

Az adatkapcsolati protokollok a csomagokat átveszik az IP-től és előkészítik azokat a

közegen való továbbításhoz.

A fizikai közeg szabványai és protokolljai azt szabályozzák, hogy milyen módon

kerüljenek továbbításra a jelek a közegen és hogyan értelmezzék őket a fogadó
állomások. Az Ethernet például egy hálózatelérési protokoll.
 3.2.4 OSI és TCP-IP Modellek

3.3 Adatok mozgatása a hálózaton

3.3.1 Adatbeágyazás

Ha kicsi információcsomagokat küldünk a forrástól a célig, akkor egyszerre több

különböző párbeszéd adatai is szállíthatók a hálózaton, ezt multiplexelésnek hívjuk.

A szegmentáció abban az esetben jó hogyha meg akarjuk őrizni a hálózat biztonságát.

Ebben az esetben feltördeljük az információt, hogyha zsúfolt lenne egy útvonal át
lehessen téríteni az információt a lehető legkevesebb hibával.

Protokoll adategységek (Protocol Data Unit PDU)

Adat - Általános kifejezés az alkalmazási rétegben használt PDU-ra.

Szegmens - Szállítási rétegbeli PDU

Csomag - Internet rétegbeli PDU.

Keret - Hálózatelérési rétegbeli PDU.

Bitek - Az átviteli közegen történő fizikai adattovábbításhoz használt PDU.

 Beágyzás

A beágyazás az a feladat, amikor az adatot egy protokollfejléccel látják el továbbítása

előtt.

Kicsomagolás

A fogadó oldalon kicsomagoljuk az adatot / adatokat az összes protokollfejlécből.

3.3.2 Helyi Erőforrások elérése

MAC és IP
címek
3.3.3 Távoli erőforrások elérése

Alapértelmezett átjáró

Kommunikáció távoli hálózaton lévő eszközzel