PÉNZÜGYTAN

A pénz fogalma és időértéke

A pénz egy eszköz, ami bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására.

Funkciói: - forgalmi/csere funkció
- elszámolási/értékmérő funkció
- vagyontartási funkció
Forgalmi/csere eszköz:
1) Standardizálható (mindenki azonos értéket tulajdonít a pénznek)
2) Általánosan elfogadott eszköz
3) Felosztható (nem csak 20 ezer Ft-os címletek vannak)
4) Mobilis (könnyen hordozható)
5) Nem használódik el gyorsan.
Elszámolási/értékmérő eszköz:
- egy közös nevező
- mértékegység, amivel a javak értékét kifejezhetjük
- általánosan elfogadott, mindenki számára ugyan azt az értéket jelöli
Vagyontartási eszköz:
- az infláció miatt nem tökéletes értékmegőrző eszköz
A pénz a leginkább likvid eszköz, mert közvetlenül alkalmas arra, hogy javakra cseréljük.

A pénz evolúciója

aranyfedezettel
vs. anélkül

közvetlen árucsere
nemesfémek

számlapénz,
elektronikus
fizetés

A pénz nem bír belső értékkel. A fontos az, hogy más javakra cserélhetjük.
Pénzteremtés
Pénzteremtés és megsemmisülés a bankrendszer intézményei által valósul meg.
Bank: pénzügyi szolgáltatások teljes körét nyújthatja. Betétet gyűjthet és hitelt nyújthat.
* Központi bank (Jegybank)
Központi szereplő, amely a készpénz forgalomba hozataláért felelős. Kereskedelmi bankok számára hitelt
nyújt és azok betéteit gyűjti. Készpénzt és számlapénzt teremt, meghatározza a kamatlábat és a
tartalékrátát.
* Kereskedelmi bankok
Betéteket gyűjtenek, hiteleket nyújtanak, de csak számlapénzt teremtenek.
Tartalékráta (rr): a betétek mekkora részét kell a banknak pénzként tartalékolnia.
Készpénz teremtés: központi bank, a pénz fizikális létrehozásával.
Számlapénz teremtés: mindkét féle bank, hitelezéssel.

mértani sorozat
összegképlete

- 1 pénzegységgel 1/rr - mennyiségű pénz teremtődik a gazdaságban

Pénzteremtést befolyásoló tényezők

Reálgazdaság: a bankok hitelezéssel csak akkor tudnak pénzt teremteni, ha van ki felvegye és visszafizesse
a hitelt.
Tartalékráta: minél nagyobb a tartalékráta annál kevesebb pénz teremtődik.
Készpénz-betét arány: az emberek inkább készpénzben vagy betét formájában tartják a pénzüket.

Infláció
Infláció = árszínvonal növekedés
Defláció = árszínvonal csökkenés
Dezinfláció = csökkenő infláció (ha 5%-ról 3%-ra esik az infláció, akkor dezinflációról, azaz csökkenő
inflációról beszélünk)
- árszínvonal = egy adott fogyasztói
kosarat a fizetőeszköz mekkora
mennyiségével lehet megvásárolni
- vásárlóerő = egységnyi pénzért
mennyi árut lehet megvenni

Az infláció negatív hatásai:

- cipőtalp-költség: költségesebb, hogy
pénzhez jussunk, nagyobb tranzakciós
díjak
- étlapköltség: átárazódnak a termékek
- relatív árak torzulása
- jövedelmek átrendeződése: az adós jól jár az inflációval, a megtakarító fél nem
- bizonytalanság (nincsenek beruházások -> gazdasági visszaesés)

Infláció típusok:
* állandó ütemű: kiszámítható, alacsony költségek
* változékony: kiszámíthatatlan, bizonytalanság, komoly költségek
Maginfláció: kiszámítása során nem veszik figyelembe azokat a termékeket, melyeknek gyakran és nagy
mértékben változik az áruk (pl. Energiaárak, élelmiszerárak stb)

Valuta és deviza
Valuta = készpénz, egy ország törvényes fizetőeszköze
Deviza = valutára szóló követelés (számlapénz).
A valuta/devizaárfolyam valamely meghatározott devizának egy más ország pénznemében kifejezett ára.

Árfolyamok:
Valuták esetében drágább a pénzváltás, mint devizáknál.

A pénz időértéke
1 pénzegység a jelenben többet ér, mint 1 pénzegység a jövőben, mert:
- alacsonyabb kockázat (esetleges infláció miatt a pénz vásárlóereje csökken)
- ezt be tudjuk már most fektetni
- javakra költhetjük
--> ezért a különböző időpontokban felmerülő pénzáramok nem adhatóak össze, mert eltérő értékkel
bírnak ==> időérték számítás
Átszámítási kulcs --> kamatráta (kifejezi, hogy mennyivel ér többet a jelenbeli pénzünk a jövőbelinél)
- tükrözi a kockázatokat, inflációs várakozást, hozamvárakozást, likviditást.

Kamatozás
1. Lineáris (egyszerű) kamatozás: a kamatok nem kamatoznak, csak a kezdeti tőkét fektetjük be újra.
2. Kamatos kamatozás: a kamatokat újratőkésítik (kamattal felnövekedett tőkeérték befektetése).
Kamatráta alakulása szerint:
a. Fix kamatozás: rögzített kamatlábak a futamidő egészére (kiszámítható, rugalmatlan).
b. Lebegő kamatozás: (változékony, rugalmas) egy előzetesen rögzített viszonyítási alaptól függ (pl.
Infláció + 2%)

Jövőérték (Future Value)

A jelenbeli pénzáramlás “n” időszakkal későbbi értékének meghatározása a kamatráta ismeretében.
1. Lineáris kamatozás:

2. Kamatos kamatozás:

- megmutatja, hogy a jelenbeli pénzegység hányszorosára növekszik n idő alatt

Jelenérték (Present Value)

 Egy “n” időszak múlva esedékes jövőbeli pénzáramlás mai napra vetített
értékének meghatározása
==> diszkontálás

Kamatfizetés gyakorisága
- befolyásolja a pénz jövőértékét
- minél gyakoribb a kamatfizetés, annál magasabb lesz a jelenbeli pénzáram jövőértéke

m - az éven belüli kamatperiódusok száma (pl. havi kamattőkésítés: m =

12)
r/m - időarányos kamatráta

Folytonos kamatozás
- a kamatok állandóan jóváíródnak, m -> végtelen

Névleges (NIR) és tényleges (EIR) kamatráta

- ha a kamatfizetés gyakorisága befolyásolja a jelenbeli pénzáram jövőértékét, akkor a kamathozamunkat is
(pl. Éves kamatjóváírás esetén a kamathozamunk 10%, féléves esetén pedig 10,25%)
Névleges kamatráta (NIR, r): nem számol a kamattőkésítésekkel --> r <= EIR
Tényleges/effektív kamatráta (EIR): megadja, hogy éven belüli kamatfizetés esetén mekkora a tényleges
hozamunk.

pl.
Évjáradékok (annuitások)
Pénzáramlás-sorozatok, amelyek

 rendszeres időközönként
 azonos (vagy azonos mértékben növekvő) összegben
 véges időintervallumon keresztül merülnek fel.
 Évjáradék jövőértéke (FVAN), pl. rendszeres megtakarítás

 Évjáradék jelenértéke (PVAN), pl. hitel

+ növekvő tagú annuitások

Örökjáradékok (perpetuitások)
Pénzáramlás-sorozatok, amelyek

 rendszeres időközönként
 azonos (vagy azonos mértékben növekvő) összegben
 végtelen időintervallumon keresztül merülnek fel.
pl. nyugdíj, ingatlan, föld bérbeadásával beszedhető járadékok, konzol kötvények stb.
 Örökjáradék jelenértéke (jövőértéket nem számolhatunk, mert nem tudjuk a lejárati időt)

+ növekvő tagú örökjáradék

C1 - az első esedékes járadéktag ; C0 – az előző járadéktag

Diszkontláb
A diszkontláb az időegységre jutó levont kamat (diszkont) a jövőérték százalékában kifejezve.

A kamatráta ( r ) a kamatot a jelenérték százalékában fejezi ki, a diszkontláb pedig ugyan ezt a kamatot a
jövőérték százalékában adja meg.

Feladatok megvizsgálása
1) annuitás v. egyszerű pénzáram
- betétemen minden hónap végén rendszeresen rendszeresen jóváíródik 10% kamat = egyszerű jövőérték többszöri
kamatozással
- betétet helyezek el minden hónap végén 10% kamat mellett = annuitás

2) jövő v. jelenérték
- beruházásomból minden évben 10M Ft bevételre számítok 5 éven át. A bevételeimet rendszeresen megtakarítva mekkora
összeggel rendelkezek majd a beruházás végére? = jövőérték
- mekkora összeggel rendelkkezek most, ha az 5 éve megkezdett beruházásom minden évben felmerülő 10M Ft-os bevételét
megtakarítottam? = jövőérték
- jelenleg 10M Ft-tal rendelkezek, ami úgy gyűlt össze, hogy ami a beruházásomból származó bevételeket minden év végén
elhelyeztem a megtakarítási számlámra. Mekkora volt az éves bevételem? = jövőérték (csak a C az ismeretlen)

3) a rendszeres pénzáramot ismerem (C), vagy a PVAN/FVAN-t?

- jelenleg 10M Ft-os költségen tudok megvalósítani egy beruházást. A beruházás 5 évig tart. Mekkora éves pénzáramokat kell
termelnie a projektnek, hogy a beruházási költség megtérüljön? = jelenértek (a C az ismeretlen)
- mekkora az a max. beruházási költség, ami mellett egy éves bázison 4M Ft bevételt termelő beruházás megtérül, ha a projekt
élettartama 5 év? = jelenérték
 Pénzügyi piacok

I. Pénzügyi rendszer

II. Pénzügyi piacok alapfunkciói és szegmensei

Az a piac, ahol a befektetők és a megtakarítók kapcsolatba léphetnek egymással.

▪ Deficites gazdálkodók: tőkéért cserébe pénzbeli és nem pénzbeli értéket ígérnek.

Pénzügyi instrumentum (eszköz) = szerződés, amelyben az egyik félnek pénz követelése, a másiknak
kötelezettsége keletkezik (pl. hitelszerződés) - a keresleti oldal instrumentumot (értékpapírt) ad, a kínálati
pedig kap
 Pénzügyi piacok szegmensei:

1. Lejárat szerint: pénzpiac (Money Markets)/tőkepiac (Capital Markets)

2. A piac funkciója alapján: elsődleges/másodlagos

Magyarországon:
gyenge elsődleges
piac (40-50 cég aki
értékpapírokat
bocsájt ki) =>
gyenge másodlagos
piaci aktivitás
(alacsony
kereskedés =>
illikvid piac =>
vállalkozások
tőzsdei
bevezetésének
gátlása)

3. Kereskedés jellege szerint: tőzsde/OTC

▪ Tőzsde (Budapesti Értéktőzsde - BÉK)

- központosított (csak egy helyen történik az értékesítés => egy ár szabály), az egyensúlyt az árfolyam
folyamatos változása biztosítja
- standardizált termékek, értékpapírokkal való kereskedés helyszíne
- tőzsdei tagsággal rendelkező kereskedők vehetnek részt a kereskedésben (bankok/brókercégek)
- szabályozói és intézményi háttér
- a tranzakciók elszámolása miatt szoros kapcsolatban állnak az elszámoló házakkal
▪ OTC (Over the Counter - központosított kereskedésen kívüli piacok / tőzsdén kívüli kereskedés)
- nem központosított -> több helyszínen is folyik a kereskedés => eltérő árak (tőzsde kikerülése)
- kevésbé szabályozott
- bankokon vagy egyéb pénzügyi szolgáltatókon keresztül kereskedhetünk
pl. deviza, állampapír, kriptovaluta, tőzsdén nem jegyzett részvények

4. A teljesítés időpontja szerint: azonnali (prompt piac)/határidős (termin piac)

▪ Azonnali: szerződés, adásvétel MOST történik

▪ Határidős: szerződés MOST, adásvétel MAJD - a teljesítésre a szerződött áron és mennyiségben, egy
későbbi időpontban kerül sor, és ekkor történik meg a fizetés is. => jövőbeli árváltozás kivédése

Pénzügyi közvetítés (financial intermediation)

Közvetlen finanszírozás
- a megtakarítók és a befektetők közvetlenül találkoznak/cserélnek pénzt. Ilyenkor a megtakarító a
finanszírozás teljes kockázatát vállalja.
Problémák: információs deficit (hiány), magas kockázat/bizonytalanság, eltérő időtávra való
befektetésre/kölcsönkérésre szánt eltérő pénzmennyiség

Pénzügyi közvetítők
Keresleti és kínálati oldal találkoztatása.
- információt és tudást nyújtva végrehajtják a megtakarítások kockázati (diverzifikáció -> több helyre való
pénzbefektetés), lejárati, méretbeli transzformációját => közvetett finanszírozás
- a megtakarító kockázata részben, vagy teljes mértékben elválik a beruházó kockázatától.
- saját kockázatra gyűjtenek megtakarításokat és saját kockázatra helyezik ki ezeket.
Kockázatcsökkentés eszközei: több információ és tudás, monitoring (ellenőrzés) és screening (kiválasztás),
diverzifikáció, tőke és tartalékok képzése.

Bankrendszer
I. A bankrendszer és a jegybank

Egyszintű bankrendszer
Monobank: a központi bankban nem alakulnak ki részegységek
Funkcionális részegységekre tagolt: ügyfélkör v. szolgáltatás típusa szerint különböző részegységek
nyújtanak szolgáltatást
Nincs verseny -> alacsonyabb minőségű szolgáltatások, kevésbé hatékony. Piacgazdaság esetén nem
jellemző.

Kétszintű bankrendszer
Központi bank = jegybank - monetáris politika megalkotása/valósítása; pénzügyi rendszer felügyelete
Hitelintézetek = kereskedelmi bankok - ténylegesen részt vesznek a pénz és tőke közvetítésében
=> verseny, hatékonyság
‘80-as évek végétől Magyarországon kétszintű bankrendszer

II. A monetáris politika alapjai

 Monetáris politika: a jegybank feladata, mellyel szabályozza a gazdaságban lévő pénzmennyiséget

(pénzkínálat) az árstabilitás (+ inflációs cél elérése) megőrzésének érdekében. Független az államtól is.
Ezek mellett megteremti a pénz kereslete és kínálata közötti egyensúlyt.

 Monetáris politika célja: árstabilitás + inflációs cél elérése, gazdasági növekedés serkentése, egyéb
gazdaságpolitikai célok

 Monetáris finanszírozás tilalma: korlátoltak az államnak és a közszférába tartozó intézményeknek

nyújtott finanszírozások.
 Feladatai:
* készpénz kibocsátás (emisszió)
* bankok bankja = számlavezetés a
bankoknak, a bankrendszer
likviditásának biztosítása
* állam bankja = legfontosabb
költségvetési szervek számlájának
vezetése, az ország deviza- és
aranytartalékainak kezelése
* pénzforgalmi rendszer szabályozása

Monetáris politika eszközei

- azok az akciók, amelyekkel az operatív célok teljesülését és a közbülső célok érvényesülését biztosítják:
jegybanki alapkamat, kötelező tartalékráta, nyíltpiaci művelet.

a) Jegybanki alapkamat
- irányadó kamat, mely hatással van a banki kamatokra, így a gazdaságra is. A monetáris tanács döntése
alapján határozódik meg (jegybanki rendelet).
- effektív szerep: kötelező tartalékra fizetett kamatráta.
- irányadó szerep: kamatfolyosó alakulásában meghatározó; bankközi kamatok; bankok forrásainak
költsége; piaci betéti és hitelkamatok igazodása az alapkamathoz.

kamatráta => pénzmennyiség => hitel => beruházás => munkanélküliség

=> jövedelmünk => árszínvonal

Kamatfolyosó
- teteje: jegybanki hitelkamat, amely mellett hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak.
- alja: jegybanki betéti kamat, amely mellett a kereskedelmi bankok betétet helyeznek el a jegybanknál.

Egyhetes betéti kamat: “irányadó eszköz”, az MNB heti rendszerességgel határozza meg.

b) Kötelező tartalékráta
- a hitelintézetek forrásainak mekkora részét kell a jegybanknál betétként elhelyeznie => hitelintézetek
likviditásának kezelése

c) Nyíltpiaci művelet
- a jegybank maga vásárol vagy ad el értékpapírokat => pénzmennyiség és hazai fizetőeszköz
árfolyamának rugalmas, rövid távú, azonnali befolyásolása.

d) Devizacsere (FX-swap) ügylet

- az egyik fél azonnali devizaeladással hazai devizához jut, amit a jövőbeli határidőre megkötött ellentétes
irányú ügylettel törleszt.

Jelenben: jegybank -> HUF -> hitelintézetek -> EUR -> jegybank (nő a gazdaság forintlikviditása)
Jövőbeli határidő: jegybank -> EUR -> hitelintézetek -> HUF -> jegybank (csökken a gazdaság
forintlikviditása)

+ forintlikviditást nyújtó egyhetes, egy hónapos, három hónapos, hat hónapos, 12 hónapos futamidejű
EUR/HUF FX-swap eszközök
Hitelintézetek típusai és jellemzői

Pénzügyi intézmények

Betétet gyűjt és kölcsönt nyújt Nem gyűjthet betétet

Pénzügyi szolgáltatások
- felügyeleti engedéllyel rendelkező (MNB engedély) pénzügyi intézmények üzletszerűen végezhetnek
valutában vagy devizában
♦ Bank
Minden pénzügyi szolgáltatást végezhet.
2 milliárd Ft tőkével indítható.

♦ Szakosított hitelintézetek
Nem jogosultak mindenre. Szakosított = egyes hitelintézeti tevékenységek végzésére van engedélye
pl. jelzáloghitel-, fejlesztési hitelintézet

Jelzálogbank: hiteleket nyújt, a forrásokat pedig jelzáloglevelek kibocsátásával gyűjti. (betét helyett olyan
értékpapírt ad el, aminek a fedezete a nyújtott hitelek mögött álló ingatlan)
Fejlesztési bank: infrastrukturális és ágazati fejlesztés céljából nyújt forrásokat. Jellemzően költségvetési
szervek, nemzetközi szervezetek.

♦ Szövetkezeti hitelintézetek
- nem jogosult mindenre, kiegészítő pénzügyi szolgáltatások közül csak pénzváltási tevékenységet
végezhet.
- tevékenysége kezességre és bankgaranciára nem terjed ki, valamint nem nyújthat hitelreferencia
szolgáltatást, befektetési alap letétkezelést, illetőleg önkéntes biztosító vagyonát sem kezelheti.
- a takarékbank kialakulásával megszűntek
- 300 millió tőkével alapítható.

Angolszász és kontinentális bankok

Angolszász bankrendszer
- befektetési bankok (vállalkozások számára)
- kereskedelmi bankok (lakosság számára)
Célja a lakossági ügyfelek megvédése a befektetési tevékenységek kockázatától.

Kontinentális bankrendszer (univerzális bankok)

Nem különül el a befektetési és kereskedelmi banki tevékenység.

III. A banki működés alapjai

 Betéti és hitelkamatok: betétek kockázata - csak bankcsőd esetén.
 Saját tőke puffer szerepe: amennyiben a hitel bedől, és az adós nem fizet, akkor a veszteség a bankot
terheli.

A bankok üzleti vállalkozások: jövedelemszerzés céljából, kockázatokat vállalva gazdasági tevékenységet

végeznek. 3 fő céljuk: hozam növelése, kockázat csökkentése, likviditás/szolvencia/fizetőképesség
megőrzése. Minden döntésnél mindhárom mutatót figyelembe kell venni.

Primer kockázat - banki

tevékenységekből származik.

Szekunder kockázat - minden

vállalkozásnál vannak, nem
bankspecifikus.

IV. Bankszámlák
= lehetővé teszi a bank és ügyfele közötti elszámolást

Pénzkezelési bankszámlák

folyószámla/fizetési számla; megtakarítási számla (betétszámla); hitelszámla; elkülönített célú számla

1. Folyószámla/ fizetési számla (tulajdonképpen ugyanaz - tranzakciós eszköz)

Elsődleges funkció: pénzforgalom lebonyolítása
- folyószámla - egymással szembeni elszámolás, pl. E.ON.
- fizetési számla - pénzforgalmak lebonyolítása.
A számlán elhelyezett összeg látra szóló betét (= nincs lekötve, szabadon rendelkezhetünk vele).
Minimális kamatozás, számlavezetési díj.

2. Betéti számla (vagyontartási eszköz)

Elsődleges funkció: megtakarítás, nincsenek tranzakciók.
A betétes a pénzösszeget a banknak kifizeti, melyet egy későbbi időpontban kamatokkal együtt visszakap.

3. Hitelszámla
Elsődleges funkció: hitelekkel kapcsolatos elszámolások, nincsenek tranzakciók.
Itt tartják nyilván a jóváhagyott hitelkeretünket, a folyósított összegeket és a hiteltörlesztéseket.

4. Elkülönített számla
Nem rendelkezünk vele szabadon, csak meghatározott célra használható fel.
- letéti számla: meghatározott célra letétként elhelyezett pénz (pl. Ügyvédi letét)
- fedezeti számla: pénzügyi biztosítékok (pl. Óvadék, árfolyam-különbözet fedezése)

Megtakarításokhoz kötődő számlatípusok

1. Értékpapír-számla
Elsődleges funkció: értékpapírok nyilvántartása (hány db értékpapírom van)
Nem bankszámla.

2. Tartós befektetési számla (TBSZ)

Cél: hosszútávú megtakarítások állami támogatása.
A betétek kamata, értékpapírok hozama tőkejövedelem -> személyi jövedelemadó (15%), DE mentesülhet
az adótól a TBSZ számlán: 3 év után 10%-os adó, 5 év után adómentes jövedelem.
- csak magánszemélyek megtakarítására vonatkozik (vállalatokra nem) - 1 személy 1 évben 1 TBSZt nyithat.
- nincsenek tranzakciók
- bármekkora összeg felvétele a számláról a TBSZ megszűnéséhez vezet (a kamatokat is újra be kell
fektetni)

3. Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Cél: nyugdíj célú megtakarítás állami támogatása, értékpapír-piac fejlesztése.
Értékpapír alapú, de tőkefedezeti alapon működő számlatípus (csak értékpapírokba fektethetünk)
- az új befizetésekre 20% adókedvezmény jár
- kamatadó mentes
- csak nyugdíj célra használható, legalább 10 év megtakarítási időszakot követően.
V. Passzív bankügyletek (betétgyűjtés, értékpapír kibocsátás, hitelfelvétel)

= forrásszerzés -> egyben tartozása/kötelezettsége keletkezik a bankoknak

Saját forrásai kiegészítésére és az aktív bankügyletei finanszírozása céljából.

Bankbetétek
(ez a legnagyobb forrás) = látra szóló, lekötött, takarék-, megtakarítási, felmondásos betétek

1. Látra szóló betét: az ügyfél bármikor követelheti, nincs lekötve. Kamata minimális.
2. Lekötött betét: meghatározott időre betett pénz, amiért a bank kamatot fizet. Ha a kijelölt idő előtt
követeljük a pénz, ‘feltörjük’ a betétet és elveszítjük a betéti kamatokat. Pénzforgalmi tranzakciók
nincsenek. Mint befektetés, alacsony kockázatú és jövedelmű.
3. Egyéb betétek: felmondásos (bármikor kivehetjük a pénzt), megtakarítási (rendszeres megtakarítások,
nincs lejárati ideje) - ezeknek a kamata nagyobb, mint a látra szóló betété, de alacsonyabb a lekötöttnél.
Takarékbetét - betét átvételekor betétkönyv kibocsájtása, ennek bemutatásával lehet csak pénz elhelyezni
vagy felvenni - folyamatosan kiszorul a piacról.

Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)

Minden hitelintézet kötelezően tag -> OBA bevételei: tagsági díj (betéteinek bizonyos %-a)
OBA biztosítás: ha a bank nem tudja kifizetni a betéteseket, akkor az OBA fizeti vissza (kamatokkal együtt)
100 000 EUR-ig személyenként.

Befektető-védelmi Alap (BEVA)

Minden hitelintézet kötelezően tag.
Értékpapírokra és befektetési szolgáltatásokra vonatkozó biztosítás -> a BEVA 100 000 EUR-ig kártalanít
személyenként.

Betétek kamatozása

Sávos kamatozás

Lépcsős kamatozás: ha a betét átlép egy adott összeghatárt, akkor a betét teljes összegére az
összeghatárra jellemző kamatrátát fizeti a bank.

Kapott hitelek
= bankközi források. Jegybanktól:
× Folyószámlahitel: a jegybank vezeti az üzleti bankok pénzforgalmi számláját.
× Kényszer likvid hitel: rendkívüli helyzetekben támogatás (magas kamatráta, szigorú szabályok)
× Értékpapír fedezet mellett nyújtott hitelek: lombardhitel (értékpapír/állampapír fedezet ellenében),
váltóviszontleszámítolás (váltó ellenében), deviza fedezete mellett nyújtott FX swap hitelek (=ez a
leginkább alkalmazott mód. Lekötött devizabetétet helyeznek el a jegybanknál és ennek fedezete
mellett forintban hitelt vesz fel tőle).
× Jegybanki refinanszírozási hitelek (pl. Zöldhitel)
 Banki értékpapírok kibocsátása
= forrásszerzés kötvények v. részvények kibocsátásával

BUBOR = Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb = az a kamatráta, amin a bankok egymásnak hitelt
nyújtanak Magyarországon

EBKM (Egységesített Betéti Kamatlábmutató)

A ténylegesen kifizetett kamat egy évre (365 nap) vonatkozóan adófizetés előtt (kamatos kamatozás
hatása, bank által felszámolt kezelési költségek, díjak).

PV - elhelyezett betét összege

n - kifizetések száma
FVi - i-edik kifizetéskor visszafizetett betét
és az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat
összege
ti - a betét lejárati ideje napokban (a
betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig
hátralévő napok száma)
r - EBKM

VI. Aktív bankügyletek (pénzkihelyezés, pénzkiáramlás, hitel/köcslön, lízing, faktorálás)

=> követelése keletkezik a banknak

Hitelek
- hozama a kamat (THM)
- a bank kockázatot vállal (bedől-e a hitel/változnak-e a kamatok)

 Hitel pl. folyószámlahitel

A kialakított hitelkeret összegéig saját döntésünk alapján pénzt
veletünk fel. Ennek fenntartásáért a bank díjat számol fel

 Kölcsön pl. lakáskölcsön

A bank az adott célra adott összeget ténylegesen a kölcsönt
felvevő számára folyósítja. A felvevő kamatokkal együtt
visszafizeti.
1. Fedezet szerint
=> csökken a bank kockázata a háttérben álló fedezet miatt -> alacsonyabb kamatú hitelek

A) Személyi hitelek
Nincs fedezet, vagy a fedezet egy harmadik fél kötelezettségvállalása.

 Biankó hitel (pl. személyi kölcsön)

- nincs konkrét fedezet, a hitelfelvevő pénzbeáramlásai biztosítják ( kell: folyamatos jogviszony, stabil
munkáltató)
- jövedelem nagysága -> felvehető hitelösszeg nagysága
 Kezes hitel
- egy harmadik fél kötelezettséget vállal afelől, ha a hitelező nem fizetné vissza a felvett összeget
 Váltó leszámítolási hitel (atipikus forma)

B) Reálhitelek
A hitel fedezete egy vagyontárgy.

 Lombard hitel
- a fedezet egy értékpapír vagy betét (=óvadék), amelyhez a hitel visszafizetéséig nem nyúlhatok hozzá
- ebben az esetben nincs szükségünk közvetlenül a hitelre (hisz van értékes értékpapírunk), hanem más
stratégiai döntés miatt nem akarjuk értékesíteni (alacsony árfolyam, nem akarjuk feltörni a TBSZ-ünk -
mérlegelni kell a megtakarítás hozamát és a hitel költségét)
- csekély kockázat -> alacsony kamat
- rövid távú
 Cessziós hitel
- a fedezet egy jövőbeli kifizetés, szerződéssel alátámasztva pl. állami támogatás előfinanszírozása
 Jelzálog hitel
- a fedezet egy ingatlan
- LTV (Loan-to-value): a fedezet értékének hány %-át állja a bank (a maradék rész az önerő)
- hosszú távú
 Projekt hitel
- a fedezet a projekt maga
- kockázatos a hitel nyújtó számára; közepes és hosszú lejáratú hitel
 Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)
- a hazai bankok által működtetett hitelinformációs adatbázis
- ügyfelek hiteladatai -> hitelbírálat során bővebb ismeret a hitelezőről (jó és rossz információk is)
- korábbi név: Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR - ‘BAR listás ügyfél’: múltbeli mulasztás
hiteltörlesztés tekintetében)

2. Technikai forma szerint

 Hitelkeret
- keret meghatározása -> az ügyfél saját döntése szerint vehet fel pénzt ebből, ha akar, a keret erejéig ->
visszafizeti azt kamatostól
- rövid távú, ideiglenesen fennálló pénzhiány kiküszöbölése
- folyószámla hitel (negatív egyenlegünk is lehet)
- jutalék/díj a hitelkeret fenntartásáért

 Rulírozó (gördülő) hitel

- hasonló a folyószámla hitelhez, csak itt külön hitelszámlán van feltüntetve a hitelünk (+ vezetési díj)
- a hitel összege akkor hívható le újból, ha az előző felvett hitelrész vissza lett fizetve
- nem elterjedt
 Áthidaló hitel
- eseti jellegű, rövid lejáratú
- eszköz vagy ingatlan finanszírozása
- a vétel és az értékesítés közötti időszakot hidaljuk át (az el nem adott ingatlan értéke a fedezet)
- a hitelt egy összegben kell visszafizetni

 Készenléti hitel
- beruházásokra
- szakaszokban adja a bank a hitelt (annak függvényében, hogy megvalósításra került a beruházás egy
szakasza)

 Eseti (forgóeszköz) hitel

- vállalatok forgóeszközeinek finanszírozására
- 1-3 éves hitelek
- elkülönített hitelszámla, egy összegű törlesztés

 Hitelkártya
- legmagasabb THM: alapkamat + 39%
- az összeg vásárlásokra és esetlegesen készpénz felvételére használható

 Cash pool
- nem bankhitel, hanem banki szolgáltatás
- közös számlavezetési rendszer cégcsoportok tagvállalatai részére
- a cég leányvállalatai nem kell a banktól felvegyenek hitelt, hanem tartozásukat kiegyenlítik egymás között
- a nap végén egy “medencébe” öntik a vállalatcsoport pénzét és a tagok egymás között számolnak el
(egymásnak nyújtanak hitelt)

3. Lejárat szerint

 Rövid (1 évnél rövidebb, likviditás biztosítása)

 Közép (1-5 év között, forgóeszköz finanszírozás, vállalati növekedés)

 Hosszú (5 év felett, beruházások finanszírozása)

4. Kamatozás szerint

Kamatperiódus: az az időszak, ami alatt a hitel kamatrátája nem változik.

 Fix kamatozású
- kamatperiódus = futamidő, végig változatlan a kamatráta (annuitásos törlesztés esetén a kamat Ft-os
értéke változhat)
 Változó kamatozású
- kamatperiódus < futamidő, egy előre meghatározott viszonyítási alap szerint a kamatráta rendszeres
időközönként változik pl. BUBOR+4%, vagy infláció+3%

THM (Teljes Hiteldíj Mutató)

- figyelembe veszi a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (kamat, jutalék, adó, díj, költség),
valamint a hitelhez kapcsolódó szolgáltatások költségeit (fedezet értékbecslése, helyszíni szemle,
hitelközvetítő díja, ingatlan-nyilvántartási eljárás díja, számlavezetési díj, biztosítás, garancia)

Egy átlagos hitel árazásának főbb elemei

5. Hitel tartalma szerint

Kötelezettségvállalási hitelek
- nem pénzhitel, hanem szolgáltatás
- nincs bizalom az eladó és a vevő között => de a bankban bíznak
- a bank kötelezettséget vállal az iránt, hogyha a vevő nem fizetne, akkor ő elindítja a kifizetést
 Kaukciós hitel
- a bank kezességet vállal az ügyfél adósságaival szemben
 Elfogadvány hitel
- akcepthitel
- nem gyakori, váltó kiállítása a bank nevére
 Akkreditív
- okmányos meghitelezés
- leginkább a nemzetközi kereskedelembe gyakori (akikkel nem vagyunk bizalmas kapcsolatban)

- lépései:
1
akkreditív nyitás: annak megvásárlása, hogy a bank fog helyettünk fizetést kezdeményezni => előtte
hitelképesség ellenőrzés
2
a Magyar Bank értesíti a Német Bankot az akkreditívről
3
a német eladó értesül az akkreditívről
4
áru átadása
5
okmányok eljuttatása a Magyar Bankhoz
6
a Magyar Bank átutalja a pénzt a németnek (banknak v. eladónak)
7
a kereskedő fizet a banknak (törleszt)

6. Devizanem szerinti

- különböző devizanemekben vehetünk fel hitelt -> esetleges kisebb kamatrátájuk miatt
-> árfolyamkockázat

 Devizahitel: folyósítás/törlesztés is devizában történik (előnyös, ha euró bevételem van)

 Deviza alapú hitel: folyósítás/törlesztés forintra átszámítva történik, de devizában van meghatározva a
hitelösszeg és a törlesztőrészlet (=> árfolyamkockázat)

=> a tárgyhoz kell igazítani a vagyont, nem a vagyonhoz keresni tárgyat !!!

Hitelek törlesztése (kamat+tőke)

 Egyösszegű

 Lineáris = minden időszakban a tőketörlesztés egyenlő nagyságú

 Azonos összegű annuitásos részletfizetés = minden időszakban a törlesztőrészlet egyenlő nagyságú

- a futamidő elején nem mindig van lehetőség

előtörleszteni -> mert a futamidő elején van nagy
kamatbefizetés

VII. Lízing
- hitelszerű ügylet
- használati jog (tulajdonjoggal a lízingtársaság rendelkezik) lízingdíjért cserébe
- ha valaki nem hitelképes, még lehet lízingképes

1. Pénzügyi lízing
- legtipikusabb
- határozott időtartamra használati jog-> lehetőség arra, hogy a futamidő lejártával a vevő tulajdona legyen

Lízingdíj =
tőketörlesztés + kamattörlesztés

Számítása hasonló az annuitásos

hiteltörlesztéshez

2. Operatív lízing
- nem célom/lehetőségem megszerezni az eszközt, csak BÉRLEM
- rövid lejáratúak (időszakos eszközigény pl. aratáskor kombájn)
- drágábbak

3. Vissz-lízing
- nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások -> eszközök eladása lízingtársaságnak (csak a tulajdonjogot)
-> majd az eszközök azonnal i visszalízingelése
- hosszú távon a szerződés lejártakor visszaszerzi a tulajdonjogot

4. Allízing
- egy lízingtárgy továbblízingelése

VIII. Faktoring
= követelésvásárlás (pl. a bank saját kockázatára megvásárolja a követelésünket, a követelésnél kisebb
nagyságú pénzösszegért)
- rövid távú (fél év)

Pénzáramlás szerint:

 Lejárati: mikor letelik az x nap -> akkor utalja

a bank a pénzt az eladónak (aki eladta a
követelését),
attól függetlenül, hogy az adós
fizetett-e vagy sem
-> ezáltal a likviditása nem javul, csak
a kockázatot csökkentette

 Finanszírozási: most utalja a bank a pénzt az

eladónak -> likviditás javulása

Kockázatviselés szerint:

 Visszkereseti: visszakeresheti a bank az eladót, ha az adós nem fizet -> az eladó köteles fizetni

 Visszkereset nélküli: kockázatmentesség. Ha az adós nem fizet a banknak, az a bank baja, engem nem
terhel. Az eladó NEM köteles fizetni.

Forfetírozás

- hosszabb távú (beruházások) követeléssorozatok

- egy későbbi időpontban esedékes
- visszkereset nélküli követeléssorozatok megvásárlását jelenti
 Értékpapírok

I. Reál és pénzügyi eszközök (ideális eset: egyenlő számban van a kettő)

Reáleszközök: vagyonelemek (föld, épület, berendezések stb), amelyek a jövedelemtermelés eszközei és új
értéket hoznak létre emberi munkával.
Pénzügyi eszközök (értékpapír, hitel, betét - szerződés, amely során az egyik félnek kötelezettsége, a
másiknak követelése keletkezik): nem termelnek jövedelmet, hanem szétosszák a reáleszközök által termelt
jövedelmet a finanszírozók között. Szerep: a reáleszközök finanszírozása, a kockázatok megosztása.

II. Értékpapírok gazdasági alapjai

Az értékpapírok a pénzügyi eszközök azon csoportja, amelyek kereskedhetőek.
Jogi szempontból: az értékpapír egy egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú (v. dematerializált)
okiratként a benne foglalt jogot úgy testesíti meg ,hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az
értékpapír által, annak birtokában lehet.

1. Megjelenési forma szerint

 Okirati: fizikailag létezik, nyomtatott, papíralapon
 Dematerializált: elektronikus jel (nem anyagiasult)

2. Lejárat szerint
 Rövid: éven belüli (pl. Kincstárjegy, váltó, csekk)
 Közép: 1-5 év (pl. Letéti jegyek, kötvények)
 Hosszú: 5 évnél hosszabb futamidejű (pl. Záloglevél, kötvény, befektetési jegy)
 Lejárat nélküli: részvény.

3. Átruházás módja szerint

 Névre szóló (aktuális, elterjedt): átruházási nyilatkozat szükséges más emberre való átruházáshoz
 Bemutatóra szóló átruházás (ma már tilos): átruházás egyszerű átadással
 Forgatmány (rendeletre szóló átruházás): átruházás hátirattal - csak simán a hátuljára írják az új
tulajdonos nevét

4. Hozam szerint
 Fix hozam: előre rögzített hozam pl. Állandó kamatozással kibocsátott kötvény
 Változó hozam: előre nem jelezhető tényezők befolyásolják pl. Árfolyam ingadozás, osztalék
Ami a befektetőnek hozam, az a kibocsátónak költség.

5. Forgalomképesség szerint
 Nyílt: a tőzsdén kereskedhető. Költséges folyamat a kibocsátás
 Zárt: szűk körben zajlik a kereskedés. Kisebb tranzakciós költségek.

6. Okiratba foglalt jog szerint

A magyarországi értékpapírpiac
- közepesen fejlett
- legdominánsabbak az állampapírok (több, mint 60%)
- kontinentális finanszírozás (hitel jellegű)
- leginkább forintban (van eladósodva az állam)

III. Kötvények
= hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
- külső, idegen tőke jellegű hosszú távú finanszírozás
- kötvénykibocsátás: nagyon költséges folyamat - 100-200 MFt
 A kötvények jellemzői
 Névérték (face vagy par value): tőketartozás, az az összeg, amelyet a kibocsátó a hitelezőtől kölcsön
kapott és legkésőbb a lejáratkor vissza kell fizessen.
 Lejárat: az az időpont, amikor a névérték teljes egészében visszafizetésre kerül (rövid futamidejűeknél
a névértéket egy összegben, lejáratkor, hosszú futamidejűeknél pedig egy bizonyos idő után, egyenlő
részletekben, azonos időközönként törlesztik.
Vállalati kötvények, állampapírok: rövid - kevesebb, mint 3 év; közép - 3-5 év. Állampapír: hosszú -
több, mint 10 év. Lejárat nélküli kötvény: örökjáradék kötvény (konzol).
 Elméleti árfolyam: a jövőbeli pénzáramlások (kamat és névérték) jelenértéke = szerintünk mennyit ér.
 Piaci árfolyam: az az ár, amelyen a kötvénnyel a másodlagos piacokon kereskednek = mennyiért
tudom megvenni.
=> túlértékelt: ha a piaci ár > elméleti ár
=> alulértékelt: ha a piaci ár < elméleti ár
 Diszkont: olcsó, névérték alatt kereskedhető a piacon. Névleges kamat < elvárt hozam.
 Prémium: drága, névérték felett kereskedhető a piacon. Névleges kamat > elvárt hozam.
 Par: a kötvénnyel névértéken lehet kereskedni. Névleges kamat = elvárt hozam.
 Minősítés: mennyire kockázatos. Nemzetközi minősítők kockázati besorolása. Rossz besorolás =>
magas kockázat => magasabb elvárt hozam.
AAA: legjobb, erős teljesítőképesség BBB: jó, negatív gazdasági események gyengíthetik CCC: fennáll
a nemfizetés kockázata D: tényleges mulasztás a teljesítésben
 Elvárt hozam = referenciahozam (állampapírhozam) + spread (kockázati prémium).

A kötvények kamatozása és pénzáramlásai

- a kamatszelvény testesíti meg a rendszeresen felmerülő kamatot
1. Kamatszelvény nélküli = elemi kötvények = zéró-kupon
- kamatot nem fizet, csak névértéket
- diszkont áron kerülnek forgalomba, névérték alatt => hozam: árfolyamnyereség
2. Fix kamatozású kamatszelvényes kötvény (közép v. hosszú lejáratú)
- rendszeres kamatfizetés a névérték arányában + a névérték törlesztése
- kamatszelvény = névérték * névleges kamatráta
- névértéken kerül forgalomba
3. Változó kamatozású kamatszelvényes kötvény
- a kötvény kamata egy irányadó kamatráta függvényében változik pl. Infláció, BUBOR

Kockázati tényezők
▪ Piaci kockázat = kamatkockázat, ha a kötvény futamideje alatt változik a kamatkörnyezet, az
befolyásolja a kötvény árfolyamát
▪ Likviditási kockázat = nem tudjuk értékesíteni a kötvényt
▪ Fizetésképtelenségi kockázat = default risk = veszély, hogy a kötvény kibocsátója a kötvény névértékét
nem tudja visszafizetni (csődhelyzet) => biztosítás: CDS (Credit Default Swap) - speciális ügylet:
biztosítékként szolgál, állampapíroknál alkalmazzuk.

Állampapírok
- az állam által kibocsátott kötvények
- az állam adósságfinanszírozását adja
- kockázatmentes befektetés
- hozama (kamata) adómentes
- forgalmazza: Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.), bankokon, brókercégeken, postán (takarékjegy
esetén) keresztül lehet megvenni őket
- rövid táv (1 évnél kevesebb időre): kincstárjegyek - Diszkont Kincstárjegy. Piaci kockázat, nemfizetés
kockázata is alacsony, elhanyagolható.
- hosszú táv (1 évnél több időre): Magyar Államkötvény - minnél hosszabb a lejárat, annál bizonytalanabb.
Változhat a kamatkörnyezet.

A kötvények nettó és bruttó árfolyama

Nettó árfolyam: tiszta érték, tőke
Bruttó árfolyam: nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Speciális kötvények
1. Átváltható kötvény
A tulajdonosnak jogot ad, hogy előre meghatározott számú részvényre válthat át bizonyos feltételek
mellett előre meghatározott időpontban.
2. Visszaváltható kötvény
Futamidő előtti beváltás.
3. Visszahívható kötvény
Kibocsátónak jogot biztosít a hitel előre törlesztésére (visszavásárolja a kötvényt a futamidő lejárta előtt)
4. Hátrasorolt
A kötvényesek felszámolás esetén utolsóként kerülnek kifizetésre a még felosztható vagyonból.
5. Előresorolt
A kötvényesnek garancia, hogy ha a cég nem is képes a hitelezőket kiegyenlíteni, őt akkor is ki fogja
fizetőképessége határáig.
6. Meghosszabbítható
A kötvény tulajdonosa a futamidőt meghosszabbíthatja.

IV. Jelzáloglevél
 - forrásgyűjtő lehetőség a
jelzálogbanknak (jelzálog-
hitelintézetek)
- névre szóló, átruházható
- a kötvénytől eltérő: a fedezetben
(kettős fedezet)
- hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír
- a 2. legbiztonságosabb értékpapír
(ha megbízható a mögöttes
fedezet)=> alacsony kockázat +
hozam
- likviditási kockázat

V. Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

● Letéti jegy
- névre szóló
- hitelintézet és MNB bocsáthat ki
- rövidtávú betét (max 3 év)
- forgalomképes (kereskedhetünk vele)
● Csekk
- csekkfüzet (ebbe vannak a csekkek, amikkel fizethetünk)
- bankba beváltható készpénzt helyettesítő fizetési eszköz
- hozzáférést ad a csekkel fizetőnek a számlájához a pénzösszeg erejéig (kockázat: fedezet nélküli csekk)
- nehezen ellenőrizhető pénzáramlások = feketepiac => visszaszorul
● Váltó
- eladható, kereskedhető értékpapír
- gyakorlati jelentősége alacsony
- 2 fajtája van: idegen = az eladó állítja ki, felszólít egy másik felet a fizetésre; saját = a vevő állítja ki,
vállalja, hogy fizetni fog

VI. Részvények
= részesedési/tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírok
- hozama: árfolyamnyereség vagy osztalék
- a cég eldöntheti, hogy az adózott eredményét osztalékként kifizeti, vagy visszaforgatja a termelésbe
- saját tőke jellegű külső finanszírozási forma
- a részvénynek nincs lejárati ideje
- legkockázatosabb értékpapír -> nagy hozam
- a részvényes korlátozottan felel a cég tartozásaiért
- véglegesen a vállalkozásnak átadott pénz, nem követelhető a cégtől
- tulajdonjog: attól függően, hogy a papír névértéke hány százaléka az alaptőkének

Részvényesi jogok
○ Részvételi jog a társaság közgyűlésén (indítvány, szavazati jog, jelentések)
○ Kisebbségi jogok igénybevételének lehetősége
○ Osztalékra jogosít
○ Likvidációs hányadra jogosult (osztalék, likvidációs sorrendben az utolsó helyen áll)

Zártkörűen működő részvénytársaság vs. nyilvánosan működő részvénytársaság

- Zrt. : a részvényeket nem forgalmazzák nyilvánosan, csak zárt körűen

- Nyrt. : a részvényeket nyilvánosan forgalmazzák. Hogy valaki Nyrt legyen, először Zrt kell hogy legyen.
Közkézhányad: a részvényeik hány %-át teszik nyilvánossá.

Elsődleges tőzsdei bevezetés (IPO)

1. Rt. Alapítása
2. kibocsátási tervezet elkészítése és közzététele
3. részvényjegyzés
4. alakuló közgyűlés
Vételi árfolyam (BID): az az ár, amin a piaci szereplők hajlandóak megvásárolni az értékpapírt.
Eladási árfolyam (ASK): az az ár, amin a piaci szereplők hajlandóak eladni az értékpapírt.
Vételi ár < eladási ár

BÉT = Budapesti Értéktőzsde

Piaci kapitalizáció
- a vállalkozás kibocsátott részvényeinek piaci értéke
- piaci kapitalizáció = részvények száma * részvény piaci ára

Típusai
 Törzsrészvények
- klasszikus részvényesi jogok (osztalék, szavazás) - legnagyobb része a részvényeknek ilyen
- osztalék, árfolyamnyereség, stratégiai cél
- forgalomképes, Rt. esetén kötelező
 Elsőbbségi részvény
- lehet:
Osztalékelsőbbségi: másokat megelőzően jogosít osztalékra
Szavazatelsőbbségi: többlet szavazati jog (vétó jog)
Likvidációs hányadhoz fűződő: a többi részvényes előtt részesülnek kifizetésben felszámolás esetén
- korlátozás: ha pl osztalékra előnyt élvez valaki, akkor szavazati joga korlátozott lehet
- maximum az alaptőke 50%-át teheti ki
- drágábbak, nem forgalomképesek
 Dolgozói részvény
- a társaság dolgozói vagy nyugdíjasai juthatnak hozzá -> motiváció a munkára
- korlátozottan forgalomképes
- max az alaptőke 10 %-át teheti ki
 Kamatozó részvény
- a tulajdonosát előre meghatározott mértékű kamat illeti, a cég nyereségétől függetlenül
- max az alaptőke 10%-át teheti ki
 Visszaváltható részvény
Vételi jog biztosítása: a társaság visszavásárolhatja a részvényeit -> kontrol visszaszerzése a cég felett
Eladási jog biztosítása: a részvényes eladhatja a részvényeit a cégnek (az pedig köteles megvenni)
- max az alaptőke 10%-át teheti ki
 Opciós utalvány (warrant)
- jog = előre meghatározott áron való megvétele a részvénynek
- potenciálisan saját tőke jellegű elem

Osztalék
- részvényeseket megillető pénzáram (ha a közgyűlés úgy dönt, hogy oszt osztalékot)
- a vállalkozás adózott eredményéből kifizetett pénzáram
- a részvényest a részvényei arányában illeti meg
- osztalékfizetési korlát -> tőkemegmaradást célzó szabály -> mennyi a maximum, amennyi osztalékként
kiosztható -> az osztalékfizetés után nem szabad a jegyzett tőke alá essen a vállalkozás vagyona

EPS - részvényenkénti eredmény

d - osztalékfizetési ráta
1-d - visszaforgatási ráta
DIV - részvényenkénti osztalék
VII. Befektetési jegy, befektetési alapok
A befektetési alap egy jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet az emberek összedobnak.
Nincs idejük a vagyontömegük befektetésével foglalkozni, ezért annak befektetési módját rábízzák díj
ellenében egy befektetési alapkezelőre, aki több típusú értékpapírt vásárol (diverzifikáció -
vagyonmegosztás) -> a tőkéért cserébe befektetési jegyet ( átruházható értékpapír - a vagyontömegben
szerzett tulajdonjogunkat testesíti meg) kapnak.

Az alapkezelők és a befektetők is
részesülnek a hozamokból.
- alapkezelők: kezelési költség + elvártnál
nagyobb hozam esetén a
többletnyereség valamennyi százaléka
BAMOSZ - Befektetési Alapok
Magyarországi Szövetsége

A befektetési alap/jegy típusai

Forgalomképesség szerint
a) nyílt végű: nincs futamidő, az alapkezelő a jegyet bármikor kibocsájtja és visszavásárolja
b) zárt végű: vásárlás/eladás időpontja fix
Alap összetétele/befektetési fókusza szerint

pénzpiaci, részvény, kötvény,

vegyes, magántőke, tőkevédett,
ingatlan, származtatott, árupiaci,
abszolút hozamú, esernyőalap

VIII. Dologi jogot megtestesítő

értékpapír
Közraktár = befogadott áru -> közraktárjegy kibocsátás
- alaptőke: min 500 MFt
- közraktárjegynek 2 része van:
Árujegy - az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja. Az áru eladható anélkül, hogy mozgatnánk.
Zálogjegy - tulajdonjog miatt az árut, mint zálogot fedezetül ajánlhatja a tulajdonosa hitelfelvétel során.

Fizetési módok és rendszerek

I. Fizetési rendszer jelentősége

- nagyon fontos a gazdaság megfelelő működése érdekében
- pénzügyi tranzakciók megvalósulásának feltétele a fizetési rendszer megfelelő működése

II. Milyen fizetési módok vannak?

 Készpénzes fizetés
 Készpénz nélküli fizetési megoldás
 Készpénzkímélő, készpénz-helyettesítő fizetési megoldás
 Virtuális pénz
=> Magyarországon 70-80%-os készpénzes fizetési arány

III. Készpénzes fizetési módok

- magas tranzakciós költségek
- kevéssé transzparens (átlátható, követhető), így kevéssé ellenőrizhető (fekete gazdaság)
 Pénzösszeg közvetlen átadása: azonnali fizetés, de magas tranzakciós költségek. A felek közvetlen
találkozását igényli és nem ellenőrizhetőek a gazdasági tranzakciók (feketepiac)
 Bankszámlára történő befizetés: elmegyünk a másik személy bankjához és befizetjük a számlájára a
kért összeget. Magas tranzakciós költségek (bank felkeresése, várakozás, ügyintézés, díj)
 Készpénzátutalási megbízással (sárga csekk): pl. rezsiszámla. Postára befizetjük az adott összeget,
majd a posta pedig eljuttatja a kért ember bankjához. Hátrány: magas tranzakciós költség, időigényes,
a kedvezményezett nem jut azonnal a kapott összeghez.
 Kifizetési utalványon történő kiutalással: pl. nyugdíj. A postán keresztül kézbesítik a
pénzküldeményeket a kedvezményezettnek. Nem igényel bankszámlát (időseknél előny), azonban itt is
magas tranzakciós költség
 Készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetéssel: a postán meg kell rendelni a felvenni kívánt
készpénzt, majd ott kivenni

IV. Készpénz nélküli fizetés

- számlapénz mozgása (készpénz mozgás nincs)
- tranzakciók: bankrendszereken és elszámolóházakon keresztül
- alacsony tranzakciós költségek, hatékonyság
=> időigény: már vannak valós idejű = azonnali átutalások is
 => transzparencia (átláthatóság): az ügyfél és az ellenőrző szerv számára is követhetőek a tranzakciók
=> díjak: csökkennek -> fejlettebb technológiai környezet
=> elérhetőség: az internet segítségével bárhol

 Átutalások
A) Egyszeri átutalás: egyszeri megbízással egy másik bankszámlára utalás (ügyintézés: személyesen,
bankfiókban, telefonon v. interneten). Tipikus tranzakció: egyedi nem ismétlődő fizetés.
B) Rendszeres (állandó) átutalás: fix összeg rendszeres kifizetésére alkalmas (pl. Bérleti, biztosítási díj).
Nem kell mindig új utalást beállítani, hanem automatikusan kezdeményezve van a megadott időközönként.
C) Csoportos átutalás: azonos jogcímem több átutalást kívánunk indítani (pl. Alkalmazottak kifizetése - az
alkalmazottak egy “csoportba” vannak téve, és kifizetéskor ezt a csoportot jelöli be címzettként, így
mindenki felé egyszerre indítottuk el a tranzakciót).

Átutalások elszámolása
○ AFR (Azonnali fizetési rendszer)
- 2022. március 02-án került bevezetésre
- ha az összeg < 10 MFt, akkor 5 másodperc az utalás időtartama
- max 20 másodperc alatt megy végbe

*elsődleges azonosító : név és bankszámlaszám

*másodlagos azonosító: telefonszám, adóazonosító jel/adószám, email cím => már a másodlagos azonosító
ismerete is lehetővé teszi az utalást
○ BKR (Bankközi klíring rendszer) - Gino Zrt. - 100%-os tulajdonos az MNB
- bonyolult elszámolás
- nem külön-külön kerülnek a bankok közötti átutalásra az egyes megbízási összegek, hanem
összevezetésre kerülnek az átutalások és a bankok a nettó pozíciójukat rendezik
- nagyobb pénzösszeg esetén ezen a rendszeren megy át a pénzünk
- max 2 óra 15 perc alatt megy végbe az utalás
○ VIBER (Valós idejű bruttó elszámolási rendszer)
- közvetlen teljesítés, a feladás pillanatában a SWIFT rendszeren keresztül
- drága, legalább 10 000 Ft az utalás díja
- kevés, de nagy összegű utalásoknál alkalmazzák -> a tranzakció teljes nyomonkövetése

Az átutalások díjai
- tranzakciós illeték: 20eFt felett 0,3% az államnak
- fix díjak: összegtől függetlenül, a bankot illető díjtétel
- tranzakció mértékével arányos díj: az átutalt összeg egy adott százaléka, amit a bank felszámol

 Beszedési megbízás (inkasszó)

- passzív fizetési mód = a tranzakciót a kedvezményezett (aki megkapja a pénzösszeget) kezdeményezi (pl.
rezsiszámla)
A) Felhatalmazó levélen alapuló beszedés: a fizető fél felhatalmazó levélben a bankjánál engedélyezi, hogy
a kedvezményezett bizonyos pénzösszeget leemelhessen a bankszámlájáról (pl. Hitelszerződéseknél a
bankoknak engedélyezik ezt a leemelést)
B) Csoportos beszedési megbízás: rendszeresen felmerülő, eltérő összegű (ezért rendszeres átutalással
nem lehet fizetni) utalások esetén (pl. közüzemi számla). Úgy történik, mint az előző. Azért csoportos, mert
a szolgáltatók azonos jogcímen (pl. Havi telefonszámla) csoportosan indítják meg ügyfeleik felé az
inkassziót.
C) Hatósági átutalási megbízás: közhatalmi szervek indítják (pl. adóbehajtás).
D) Határidős beszedési megbízás: a kedvezményezett megbízza a bankot, hogy számlája javára a
kincstárnál számlával rendelkező fizető fél terhére meghatározott összeget szedjen be megállapodás
alapján történt fizetési kötelezettségvállalás érvényesítése céljából.
E) Egyéb típusúak: váltó beszedés, csekk beszedés, okmányos beszedés

Külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok (eladó-vevő közötti bizalom hiánya)

1. Okmányos beszedés: eladó nem bízik a vevőben. Az eladó a szerződés teljesítését okmányokkal
támasztja alá. Elküldi ezeket a banknak, hogy küldje meg beszedésre a vevőnek, aki csak kifizetéssel juthat
az okmányok, áru birtokába. Kockázatcsökkentés.
- sima (nyitott): az eladó a vevőnek küldi el az árut (a fizetés előtt) -> magasabb kockázat
- vinkulált: az eladó a banknak küldi el az árut (ha a vevő nem fizet a banknak, az eladó visszakapja az árut)
-> direkt: az árut és az okmányt is a bank kapja meg, aki fizetés esetén átadja a vevőnek
-> speditőr: nem banknak, hanem speditőrnek (szállítmányozónak) adja át az eladó az árut és az
okmányokat (a speditőr csak akkor adja át a dolgokat a vevőnek, ha fizetett)
-> indirekt: az eladó az okmányokat a banknak, az árut pedig egy speditőrnek adja (ha a vevő
fizet, akkor a bank ad neki egy igazolást erről, amit a speditőrnek bemutatva átveheti az árut)
2. Akkreditív: a bank fizet a vevő helyett az eladónak, a vevő pedig később rendezi tartozását a bank felé.

Nemzetközi utalások
=> egységes nemzetközi rendszerek: SEPA, TARGET2
- közös nevező megteremtése a nemzetközi utalások szabványaiban
SEPA (Egységes Euró Fizetési Övezet)
- európai fizetési eszköztár
- EGT (Európai Gazdasági Térség) területén
- euróban történő fizetések küldése és fogadása
TARGET2 (“nemzetközi VIBER”)
- uniós bankok között a pénzforrások valós idejű átutalását teszi lehetővé
- napi forgalom 1812 Mrd Euró

V. Készpénz helyettesítő fizetés

 Csekk : bankban beváltható készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, melynek kibocsájtója arra utasítja a
bankját, hogy meghatározott pénzösszeget a csekk birtokosának kifizessen
 Váltó : értékpapír, amelyen a kibocsátó kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott időben adott
összeget fog fizetni
 Bankkártya : műanyag kártya. A kártyabirtokos bankszámlaműveleteket hajthat vele végre.

a) Betéti kártya (debit card): hozzáférés a kártyabirtokos bankszámláján elhelyezett (nemlekötött) betéthez
b) Hitelkártya (credit card): elkülönített hitelkerethez ad hozzáférést
c) Terhelési kártya (charge card): hasonló a hitelkártyához, de itt egy összegben kell visszafizetni a költést
d) Feltölthető kártya (prepaid card): nem igényel mögöttes bankszámlát, az előzetesen feltöltött összeghez
az hozzáférést
 Mobilfizetés
-> mobilbank: telefon = benyújtási csatorna. Banki átutalásos fizetés, amit mobilról
indítunk
-> mobilon tárolt digitális bankkártya: bankkártyás fizetéshez hasonló (kártya helyett
mobil)
-> mobilos fizetés: nem kell a bank hozzá - új megoldás
- mobil pénztárcák: előre feltöltött egyenlegből való fizetés (pre-paid
mobilos fizetés) - nem kell bankhoz kötődnie, lehet email cím, telefonszám stb.
- post-paid mobilos fizetés: utólagosan a mobilszámlán számolják el a
fizetést (pl. parkolás)

VI. Pénzforgalmi irányelvek - a PSD 1 és PSD 2

- egységes piac megteremtése (új belépők + verseny)
- pénzforgalmi rendszer hatékonyságának megőrzése
- biztonság rendszer szinten és a pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben
-> a fogyasztók számára magas színvonalú, biztonságos pénzügyi szolgáltatások nyújtása

 PSD 1 (1-es pénzforgalmi direktíva)

- 2007-ben került kihirdetésre az EU-ban, 2009-ben Mo-on
- ok: új pénzforgalmi szolgáltatók megjelenése (pl. applePay, GooglePay) -> megfelelő szabályozás
kialakítása
- felismerése a pénzügyi szektor kitágulásának
- ugyanazoknak a szabályoknak való megfelelés előírása az elektronikus és nem-készpénzes fizetések
esetében minden pénzügyi szolgáltatóra

 PSD 2 (2-es pénzforgalmi direktíva)

- pénzügyi szektorban való radikális és gyors ütemű változások eredménye
- új szabályozói problémák
- 2018 januárja
- a bankoknak engedélyt kell adniuk a pénzforgalmi szolgáltatóknak, hogy hozzáférjenek a fizetési számla
szolgáltatásaikhoz -> tudjanak tranzakciókat lebonyolítani (szerződés áll fent köztük)
- FinTech: technológiai innováció
Újítások:
 AISP = új piaci szereplők számára
hozzáférést ad az ügyfél
bankszámla- és tranzakciói
adatokhoz
 PISP = olyan szolgáltatók
megjelenését teszi lehetővé, akik a
bank nélkül fizetést
kezdeményezhetnek az ügyfelük
nevében
 CISP = kártyaalapú fizetési eszközt kibocsátó szolgáltatók