bomlik. Egyik ága délen a Waal, ami a Maassal közös tölcsértorkolatba ömlik. A főág nyugat felé
Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még az IJssel is.
A folyóhálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki. A vízjárás egyenletes, ami
kedvez a vízi közlekedésnek.

Talaj[szerkesztés]
Hollandia magasabban fekvő részeinek ('geest') talaja (keleten és délen) a pleisztocén idején
alakult ki. Ez a talaj főleg homokból és kavicsból áll. Az alacsonyabb területek ('marsch') talaja
(északon és nyugaton) fiatalabb: a holocén idején rakódott le; főleg agyagból és tőzegből áll.

Növény- és állatvilág[szerkesztés]
Az IJssel-tó és a Rajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek
sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel-
és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.
A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő feketetarka, fríz
fajtájú tehenek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas
(6000 liter/év fölött), ami a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásának is köszönhető. A
szántóföldek nagyobb részén termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Ezen
kívül búzát, árpát, burgonyát, cukorrépát, lent termesztenek. A sertés- és a baromfitenyésztés is
jelentős.