1

A per megindítása

A) főszabály: keresetlevéllel
B) FMH eljárásban a kötelezett ellentmondásával
C) büntető ügyben a polgári jogi igény előterjesztésével

A keresetlevél beadvány, amelynek általános és speciális előírásoknak is meg kell felelnie.

1. Bevezető rész → a per szereplői, adataik

2. Érdemi rész: - KERESET
- bizonyítási eszközök, indítványok
3. Záró rész → eljárásjogi körülmények:
• joghatóság, hatáskör, illetékesség
• pertárgyérték
• eljárási illeték és/vagy kedvezmény-kérelem
• perbeli jogképesség
• törvényes képviselő/ meghatalmazott jogosultsága
+ Kötelező mellékletek → a keresetlevélben előadottak igazolásához szükséges iratok

A keresetlevél benyújtása még nem perbeli cselekmény, hanem a per megindulását célzó eljárási
cselekmény!

KERESET = jogállítás + határozott kereseti kérelem + tényállítás

A keresetben elő kell adni az érvényesíteni kívánt jogot, a határozott kérelmet és a jog alapjául
szolgáló tényeket.
(Bármelyik elemben való eltérés, új keresetet jelent!)

Keresettel érvényesíteni kívánt jog: az az alanyi jog, amelynek érvényesítését anyagi jogi
jogszabály biztosítja.
Jogalap: az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül
keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. Ez
kétféleképpen történhet, konkrét jogszabályhely vagy jogcím megjelölésével.

Nem elegendő tényeket és jogszabály-helyeket felsorakoztatni, hanem jogi érveléssel –a jogalap

törvényi tényállási elemeire tekintettel– le kell vezetni, hogy az előadott tények miként
alapozzák meg a megjelölt jogot és a kérelmet.
Az állított tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítási eszközöket meg kell jelölni, a
bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

Kereseti kérelem fajtái:

I. Marasztalási kereset
Az alperest valamilyen szolgáltatásra, valaminek a tevésére vagy valamiért való
helytállásra (aktív magatartás), illetve nem-tevésre vagy tűrésre kötelezze (negatív
magatartás) a bíróság.
Feltétele: olyan követelés, amelynek teljesítése a keresetlevél benyújtásának időpontjában
már lejárt, azaz esedékessé vált.
Kivétel: tartásdíj / járadék / más időszakos szolgáltatás iránt indított per,
lakás / más helyiség / egyéb ingatlan visszabocsátása iránti kereset

2
A felperes és az alperes közötti jogviszony
II. fennállásának / fenn nem állásának megállapítása iránti kereset
Konjuktív feltételei: jogvédelmi szükséghelyzet (felperes jogait az alperessel szemben
meg kell óvni), illetve marasztalási kereset kizárt érvényesíthetősége  ha nincsenek
meg, a keresetet vissza kell utasítani

III. megváltoztatására irányuló (jogalakítási) kereset

Joghatása lehet: jogviszony létrehozása / módosítása / megszüntetése.
Ilyen kereset kizárólag akkor indítható, ha azt anyagi jogszabály kifejezetten megengedi.

Keresethalmazatok:

A) Személyi (több felperes vagy több alperes)

a) valódi = pertársaság
b) látszólagos → kizárt! (kivétel: főkötelezett és a sortartó kezes együttes perlése)

B) Tárgyi (több kereset)

a) valódi
A felperesnek több keresete van és ezek létezése egymástól nem függ.
Valamennyi kereset a felek között fennálló ugyanazon, vagy ténybelileg és jogilag
összefüggő jogviszonyból ered; a Pp. hatálya alá tartozik, és egyik sem tartozik
valamely más bíróság kizárólagos illetékessége alá.
Egyes különleges perek vonatkozásában ez kifejezetten korlátozott vagy kizárt.

b) látszólagos
1. Eshetőleges
A keresetek egymástól kölcsönösen függnek: a felperes az elsődlegesen kért
kereset alaptalanságának esetére terjeszti elő további kereseteit (sorrendet állít
fel). Tulajdonképpen csak egyik keresetének megfelelő ítéleti rendelkezést kér.

2. Vagylagos
A keresetek egymást kölcsönösen kizárják: a felperes az elbírálás sorrendjét
nem határozza meg, hanem a keresetek közül csak egyiknek, de azok közül
bármelyiknek megfelelő ítéleti rendelkezést kér.

C) Vegyes

3
 Intézkedés a keresetlevél alapján

A bíróság a beérkezést követő 30 nap on belül köteles megvizsgálni a keresetlevelet. → ennek

eredménye lehet:
1) áttétel
2) hiánypótlás elrendelése
3) visszautasítás
4) kézbesítés az alperesnek

Áttétel:
A keresetlevél kötelező tartalmi eleme a hatáskört és illetékességet megalapozó tények
feltüntetése. Ha ez hiányzik, a jogi képviselő nélkül eljáró fél tekintetében hiánypótlásnak van
helye. (Jogi képviselő útján eljáró félnél csak akkor, ha az adatokat feltüntette, de tévesen.)

a) a bíróság, ahová a keresetlevelet benyújtották nem rendelkezik hatáskörrel / illetékességgel

ÉS a keresetlevél alapján megállapítható az a bíróság, amely rendelkezik

Amelyik bíróság egyszer már jogerősen megállapította hatáskörének / illetékességének

hiányát, oda a pert visszahelyezni már nem lehet → az eljáró bíróság kijelölését kell
kezdeményezni.

b) a jogvita elbírálása közigazgatási perben vagy egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eljáró
bíróság hatáskörébe tartozik

Áttétel elrendelésének a kereset közléséig van helye.

Amennyiben a kereset közlését követően észleli a bíróság a hiányokat, úgy az eljárás
megszüntetéséről és az ügy iratainak áttételéről együttesen kell rendelkeznie.
Az áttételt elrendelő végzést alperes részére is megküldi a bíróság, amelyhez csatolja a
keresetlevelet.

Főszabály szerint a hatáskörrel / illetékességgel nem rendelkező bíróság előtti eljárás során az
áttételről szóló rendelkezésig végzett valamennyi perbeli cselekmény hatálytalan.
Kivétel: amennyiben későbbi keresetváltoztatás, vagy kereset-kiterjesztés ad okot az áttételre →
ezen eljárási cselekmények és a felmerülésükig végzett eljárási cselekmények hatályosak.

A hatáskörrel / illetékességgel nem rendelkező bíróság előtti eljárás során eszközölt valamennyi
eljárási cselekmény hatálytalansága orvosolható, ha azokat a felek utólagosan jóváhagyják,
valamint a hatáskörrel / illetékességgel rendelkező bíróság azokat hatályában fenntartja.

Érdemi tárgyalási szakban a bíróság hatáskörét / illetékességét érintő keresetváltoztatás nem

megengedett, illetve a pertárgy értékétől függő hatáskör hiánya már nem vehető figyelembe.

Hiánypótlás: ld. 18. oldal

4
Keresetlevél visszautasítása:

A) hiánypótlás nélkül:
1. joghatóság hiánya
2. polgári peres út hiánya
3. kötelező előzetes eljárás
4. perfüggőség (a per már folyamatban van)
5. ítélt dolog
Ha a bíróság döntéséhez anyagi jogerőhatás fűződik → kizárja azt, hogy a felek
ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt, egymás ellen, új
keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már jogerősen elbírálták jogot egymással
szemben egyébként vitássá tegyék.
6. perbeli jogképesség hiánya - akár felperes, akár alperes oldalán
7. kizárt a követelés bírósági eljárásban való érvényesítése
(elévült követelés csak az alperes elévülési kifogása esetén vehető figyelembe és
akkor a keresetet érdemben utasítja el a bíróság)
8. felperes perindítási jogosultságának hiánya (perbeli legitimáció)
Nem az indítja meg a pert, aki arra jogszabály alapján jogosult.
9. hatósági (közigazgatási / bírósági / ügyészségi) jogkörben eljáró személy elleni
személyiségi jogi per → a helytállásra köteles munkáltatóval szemben kell
érvényesíteni az igényt.
10. perindítási határidő elmulasztása
Amennyiben a keresetlevél benyújtására meghatározott határidő jogszabály kifejezett
rendelkezése alapján jogvesztő, úgy annak elmulasztása perakadály.
Amennyiben a jogszabályban megállapított határidő jogvesztéssel nem jár, úgy ez az
anyagi jogi határidő elévülési jellegű, amelynek elmulasztása igazolással
kimenthető.
11. illetékfizetés és költség kedvezmény iránti kérelem egyidejű hiánya
(Kivétel uaz., mint az előbb)
12. ítélt dolog az anyagi jogosult vonatkozásában

B) hiánypótlási felhíváshoz kötött visszautasítási okok:

1. Törvényes képviselő mellőzése
2. Kötelező perben állás hiánya (kényszerű pertársaság esetén)
3. Meg nem engedett pertársaság / keresethalmaz
4. Áttétel vagy kijelölés folytán a kötelező jogi képviselet hiánya
5. Hiánypótlás elmulasztása
6. Illeték kiegészítés elmulasztása
Amennyiben a pertárgy értékét a felperes tévesen állapította meg, és annak összegét
a bíróság magasabb összegben határozta meg.
7. Polgári jogi igény
8. keresetlevél kötelező kellékeinek hiánya
(Járásbíróság előtt jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén csak az eredménytelen
hiánypótlási felhívás vezet a keresetlevél visszautasítására.)
9. kötelező jogi képviselet hiánya
10. a felperes nem pótolta az egyéb okból hiánypótlásra szoruló keresetlevél bíróság által
megjelölt hiányait

A hiánypótlásra felhívó végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljeskörűen fel kell

tüntetnie. Ha a felperes a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta,
de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, azt a perfelvétel körében kell pótolni.

5
A keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartása:

Anyagi jogi joghatás pl.: az elévülési, elbirtoklási HI megszakítása, perindítási HI megtartása.

Eljárási pl.: pertárgyérték, illetékesség meghatározásának időpontja, alkalmazandó eljárásjogi
szabályok.
A keresetlevél visszautasításával a felperes olyan helyzetbe kerül, mintha a keresetlevelet be sem
nyújtotta volna. Részleges visszautasítás nincs!
A visszautasításról rendelkező végzést csak a felperesnek kell kézbesíteni, ellene csak ő élhet
fellebbezéssel.
A keresetlevél beadásához fűződő joghatások fenntarthatók, amennyiben a felperes a
keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül újra,
szabályszerűen, az ügy előzményére való utalással benyújtja. Ekkor a keresetlevelet az eredeti
időpontban beadottnak kell tekinteni.
A visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig a felperes akár a végzés elleni fellebbezéssel
párhuzamosan, akár többször is benyújthatja újra a keresetlevelet, míg a perindítás hatályai be
nem állnak. A párhuzamos eljárások elkerülése érdekében a keresetlevél újbóli benyújtását a
fellebbezési jogról való lemondásnak, illetve a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni, így a
keresetlevél újbóli előterjesztése a keresetlevelet visszautasító végzés jogerőre emelkedését
váltja ki.

6
7
 Kereset közlése az alperessel; ellenkérelem

Amennyiben a keresetlevél perfelvételre alkalmas, azt a bíróság kézbesíti az alperes részére.

Ezzel egyidejűleg felhívja arra, hogy a keresetlevél kézhezvételétől számított 45 nap on belül
terjessze elő írásbeli ellenkérelmét.

Beállnak a perindítás joghatásai. (Nem azonosak a keresetlevél beadásához fűződő
joghatásokkal!!)
Ezek az eljárásnak a kétoldalúvá válásához kapcsolódnak, amikor az alperes tudomást szerez a
keresetindításról.

A bíróság a keresetlevelet már nem utasíthatja vissza, hanem az eljárás megszüntetésének lehet
helye.

Írásbeli ellenkérelem:

A keresetlevél tükörképe.

1. Bevezető rész → a per szereplői, adataik + ügyszám

2. Érdemi rész: → VÉDEKEZÉS
a) alaki: az eljárás megszüntetését kéri + bizonyítás
b) érdemi: válaszol a felperesi jog- és tényállításokra
▪ kereset teljes vagy részbeni elutasítását kéri
▪ alperesi jogállítás = anyagi jogi kifogás
▪ kifogás jogalapja és ténybeli alapja közötti összefüggés levezetése
jogi érveléssel
▪ bizonyítási eszközök, indítványok
3. Záró rész → eljárásjogi körülmények:
• felperes állítási, ill. bizonyítási szükséghelyzetre való hivatkozására válasz
• törvényes képviselő/ meghatalmazott személye/ jogosultsága
+ Mellékletek → az ellenkérelemben előadottak igazolásához szükséges iratok

(Az alaki és az érdemi védekezés nem vagylagos!

Érdemi védekezés hiányában úgy kell tekinteni, hogy alperes a keresetet érdemben nem vitatja.)

Gazdálkodó szervezetnek és jogi képviselővel eljáró alperesnek elektronikus úton kell

előterjesztenie az ellenkérelmét.

Az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő kivételesen, az alperes indokolt kérelmére,

egy alkalommal, legfeljebb 45 nap pal meghosszabbítható.

Amennyiben alperes teljeskörűen elismeri a keresetet, a bíróság a perfelvételt lezárja és

elismerésen alapuló ítéletet hoz.

8
Viszontkereset:
A Pp. szakítva az eddigiekkel, nem az ellenkérelem részeként vagy az érdemi védekezés egyik
lehetséges formájaként fogja fel az alperes viszontkeresetét, hanem úgy tekinti, hogy az alperes
lényegében „viszontpert” indít a felperessel szemben → önálló eljárásjogi jogintézményként és a
keresetre vonatkozó szabályozást alapul véve kezeli.
Előterjesztésének határideje főszabály szerint az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló
határidő, de külön beadványban! Bizonyos perekben előterjesztése kizárt.
Egészen a perfelvételi szak lezárásáig is előterjeszthető viszontkereset akkor, ha a viszontkereset
előterjesztése alapjául szolgáló ok önhibán kívül utóbb jutott a fél tudomására vagy következett
be. Az „előterjesztés alapjául szolgáló ok” lényegében bármilyen olyan körülmény lehet, ami
megakadályozta a felet abban, hogy az írásbeli ellenkérelem előterjesztésével egyidejűleg éljen
az ellenperlés lehetőségével. Az ok tehát nem feltétlenül kapcsolódik a viszontkereset alapjául
szolgáló jogviszonyhoz. A lényeg, hogy a felet az utólagos előterjesztés kapcsán önhiba ne
terhelje. A feltétel fennálltát elegendő valószínűsíteni. Az utólagos viszontkereset szóban is
előadható a tárgyaláson.

Az érvényesíteni kívánt jognak a felperes keresetével azonos, vagy más, de azzal összefüggő
jogviszonyból kell erednie. (Olyan szorosnak kell lennie a kapcsolatnak, hogy ha külön perben
tárgyalnák őket, felfüggesztésnek lenne helye.)

Beszámítás:
A Pp. nem csupán az érdemi védekezés részének/ egyik lehetséges eszközének tekinti, hanem azt
az anyagi jogi kifogások közül kiemeli és külön, saját szabályozással ellátott eljárásjogi
intézménnyé teszi.
A beszámítási kifogás egy olyan, anyagi jogi jogintézményre való hivatkozást jelent, ami a
teljesítéssel azonos joghatású és a kötelezettség (felperesi követelés) megszüntetését
eredményezi, azaz jogszüntető anyagi jogi kifogás.
A jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelések vonatkozásában érvényesíthető.
Osztja a kereset jogi sorsát.

Főszabály szerint az ellenkérelemmel vagy a viszontkeresettel egyidejűleg nyújtható be, de külön

beadványban! –az azokra meghatározott határidőkön belül.
Ezen határidők után, ha kizáró ok nem áll fenn és:
- a beszámítást az ellenfél elismeri
- a beszámítani kért követelés a beszámítás előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét
követően járt le → az ellenkövetelés lejártától számított 30 napon belül
- a beszámítani kért követelés a fél által indított más perben hozott jogerős ítéleten alapul
→ az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül
de legkésőbb az aktuális per elsőfokú ítéletének meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig
terjeszthető elő.
Igazolásnak helye nincs!

Tartalmára vonatkozóan a keresetlevél szabályait kell alkalmazni + érdemi részben az

ellenkövetelés összegének pontos meghatározása, és az elszámolás levezetése; valamint elő kell
adni, hogy mennyiben és mikét szünteti meg a főkövetelést.

Anyagi jogi szempontból nincs korlát  az ellenkövetelés eredhet akár a keresettel össze nem
függő, teljesen más jogviszonyból is.
Eljárásjogi szempontból hatásköri, ill. illetékességi problémák adódhatnak...

Viszontkereset/ beszámítás esetén a perfelvétel nem zárható le, ameddig ezen iratok jogi sorsa
nem tisztázott. Perfelvételi tárgyalás tartása kötelező!
9
 Bírósági meghagyás

Ha az alperes
a) az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja (45 nap), vagy azt a bíróság
visszautasítja;
b) beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja;
c) írásbeli ellenkérelmében a keresetet csak általánosságban vitatja és beadványa sem alaki,
sem érdemi kifogást nem tartalmaz
ÉS nem áll fenn eljárást megszüntető ok  bírósági meghagyás - amelyben alperest a kereseti
kérelemben foglaltak szerint marasztalja a bíróság.

Hivatalból bocsátják ki, tárgyalás tartása nélkül.

Beszámítást tartalmazó irat esetében visszautasításnak van helye, ha azt nem a törvényben előírt
alaki és tartalmi követelményeknek megfelelően terjeszti elő az alperes. A visszautasító végzés
külön fellebbezéssel támadható.

Ugyanígy kell eljárni, amennyiben ellenkérelmet nem, csak viszontkeresetet terjeszt elő az
alperes, és azt a bíróság visszautasítja.

Egyes különleges perekben kizárt a bírósági meghagyás –pl. személyállapoti perek.

Mindkét fél részére kézbesítésre kerül, akik 15 nap on belül ellentmondással élhetnek.
Az ellentmondás rendes, nem fellebbviteli perorvoslat.
Az alperesnek az ellentmondással egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmét is elő kell terjesztenie,
kivéve, ha azt a fél már korábban előterjesztette.
Az ellentmondás joghatása, hogy a bírósági meghagyás hatályát veszti és a bíróságnak az eljárást
folytatnia kell, a perfelvétel szabályai szerint.

Ellentmondás helyett vagy mellett igazolási kérelem is előterjeszthető.

Amennyiben egyik fél sem mond ellent, vagy a bíróság jogerősen visszautasítja az
ellentmondást, a bírósági meghagyás jogerőre emelkedik.
Ítélet hatályú határozat! Végrehajtási eljárás kezdeményezhető.

10
 Perfelvételi szak

Osztott perszerkezet:
Az elsőfokú eljárás perfelvételi (állítási) és érdemi tárgyalási (bizonyítási) szakra tagolódik.

A perfelvételi szak az írásbeli ellenkérelem beérkezését követően indul meg.

A perfelvételi szak célja, hogy a felek nyilatkozatai az érdemi tárgyalás megkezdése előtt
rendelkezésre álljanak, teljesek és pontosak legyenek.

A felek a bíróság közreműködésével tisztázzák és véglegesítik a jogvita személyi és

tárgyi (ténybeli és jogi) kereteit.  Letisztul a jogvita.

Perfelvételi nyilatkozat:

Ezzel határozzák meg a felek a jogvita kereteit.

- írásbeli = perfelvételi irat → törvényi előírásra vagy bírósági felhívásra nyújtható be!
- szóbeli = perfelvételi tárgyaláson előadott nyilatkozat

1. írásbeli ellenkérelem
2. válaszirat
3. viszontválasz
4. előkészítő irat
5. viszont-keresetlevél
6. beszámítást tartalmazó irat

A perfelvétel körében bizonyításra csak kivételesen kerülhet sor.

Olyan kérdésre foganatosítható bizonyítás, amely nem a jogvita érdemét érinti. Pl. ideiglenes
intézkedés elrendelése előtt, állítási szükséghelyzet elbírálása során.

Állítási szükséghelyzet:

Annak, aki igényét bírósági úton, perben kívánja érvényesíteni, az erre vonatkozó tényállításait
elő kell adnia, ugyanis neki áll érdekében, hogy a bíróság megvizsgálja az érvényesített igényt és
abban döntést hozzon.
A félnek tehát konkrét tényeket kell állítania. Előfordulhat azonban, hogy nem rendelkezik teljes
mértékben információkkal, ekkor alakul ki az állítási szükséghelyzet (akár felperesi, akár
alperesi oldalon).

4 konjuktív feltétele:
- a fél valószínűsíti, hogy a tények állításához szükséges információval kizárólag az
ellenérdekű fél rendelkezik
- a fél igazolja (bizonyítja), hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében a
szükséges intézkedéseket megtette
- az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt és
- az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az első két pontban foglaltak ellenkezőjét

A feltételek fennállása esetén a bíróság az érintett tényállítást valónak fogadhatja el, ha e körben
kételye nem merül fel.
11
Perfelvételi nyilatkozat megváltoztatása:

➢ általában:

A perfelvételi szakban a fél, korábban előadott nyilatkozatát időbeli és tartalmi korlát nélkül
megváltoztathatja; írásban vagy szóban.

➢ speciális:

Keresetváltoztatás:
A kereset bármely elemének megváltoztatása keresetváltoztatásnak minősül, ami akkor
megengedett, ha a megváltoztatott keresettel érvényesített jog az eredeti keresettel érvényesített
joggal azonos, vagy ténybeli és jogi szempontból hasonló jogviszonyból ered.
- a korábban előadott jogállításához, képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot
állít
- a korábban előterjesztett kérelméhez képest a kérelem vagy annak egy része
összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő
A keresetlevélre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok vonatkoznak rá, ezek megsértése a
visszautasítást vonja maga után.

A perfelvételi szakban a felperes akár többször is változtathat keresetet, a perfelvétel lezárását

követően azonban csak kivételesen, törvényben meghatározott feltételek esetén.

A perfelvétel útját a bíróság választja meg.

a) további írásbeli perfelvétel ÉS perfelvételi tárgyalás tartása
b) (további írásbeli előkészítés nélkül) perfelvételi tárgyalás
c) további írásbeli perfelvétel (perfelvételi tárgyalás mellőzésével)

Személyállapoti perekben írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye!

További írásbeli perfelvétel (a, c):

(kereset → ellenkérelem  )

A bíróság kézbesíti az ellenkérelmet a felperesnek és felhívja, hogy terjesszen elő válasziratot.

Alperesnek kézbesítik a válasziratot és felhívhatják viszontválasz benyújtására.

Ezek előterjesztésére a törvény nem szab határidőt, azt a bíróság állapítja meg.

Perfelvételi tárgyalás kitűzésének szabályai (a, b):

Amikor a felperesi válaszirat beérkezik vagy ennek határideje letelt, a bíróság kitűzi a
perfelvételi tárgyalást. → idézés
Ezzel egyidejűleg alperesnek megküldi a válasziratot és felhívhatja viszontválasz benyújtására.
Perfelvételi tárgyalás 4 hónap on belül tűzhető, 15 nap os tárgyalási időközzel.

A tárgyalási időköz sürgős esetben lerövidíthető;

különleges perekben törvény alapján eleve rövidebb.

12
Az idézésben tájékoztatni kell a feleket, hogy a tárgyaláson kötelesek gondoskodni olyan
személy jelenlétéről, aki tény- és jogkérdésekben nyilatkozatot tud tenni.

Perfelvételi tárgyalás menete:

Megnyitás
Számbavétel, idézés szabályszerűsége és képviseleti jog ellenőrzése
(Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig nem érkezik vissza, nem állapítható meg,
hogy a meg nem jelent fél részéről a tárgyalást elmulasztotta-e, de a törvény ebben az esetben is
lehetővé teszi a tárgyalás megtartását.)
Iratismertetés
Nyilatkozatok összegzése
Alaki védekezés elbírálása, perfelvétel lefolytatása az érdemi védekezésre is figyelemmel
Eshetőlegesen a perfelvételi tárgyalás elhalasztása
A perfelvétel lezárása

A perfelvételi tárgyalás elmulasztása: Speciális szabályok!

Elsődleges szankciója az eljárás megszüntetése.

Nincs jelentősége, hogy a mulasztó fél kérte-e a tárgyalás távollétében való megtartását! (Ezt
majd csak az érdemi tárgyalásnál lehet.)

A) egyik fél nem jelenik meg

a) ha a megjelent fél kéri a tárgyalás megtartását, akkor úgy kell tekinteni, hogy a
mulasztó
- nem vitatja a megjelent fél tényállításait / jogállításait / bizonyítékait,
bizonyítási indítványait nem ellenzi. Kivétel: ha korábban ezzel ellentétes
nyilatkozatot tett.
- az írásbeli nyilatkozatán túl egyéb perfelvételi nyilatkozata nincs
- a tárgyaláson tett nyilatkozatok vele közöltnek tekintendők

b) ha a megjelent fél nem kéri a tárgyalás megtartását → per megszüntetése

B) senki sem jelenik meg → per megszüntetése

Igazolási kérelem előterjeszthető.

Tárgyalás elhalasztása:

1. Ha a megjelent fél korábbi nyilatkozatát megváltoztatja, a mulasztó fél számára

biztosítani kell a nyilatkozattétel lehetőségét.
2. Ha mindkét fél jelen van és az egyik oly módon változtatja meg a nyilatkozatát, hogy az
azzal szembeni nyilatkozattételre az ellenérdekű félnek határidőt kell biztosítani.
3. A felek a tárgyaláson kötelesek személyesen (is) megjelenni, vagy olyan jogi képviselő /
meghatalmazott útján, aki a tárgyaláson felmerülő tény és bizonyítási kérdésekben
azonnal tud nyilatkozni. Ha azonban a fél a nyilatkozatát önhibáján kívül nem tudja
megtenni, a tárgyalás elhalasztható.
4. Törvényi akadály esetén (pl. perbehívás, beavatkozás, változás a felek személyében)
5. Ha a felek közösen kérik a tárgyalási határnap előtt legkésőbb 3 nap pal.
6. A bíróság érdekkörében felmerült okból, az ok megjelölésével

13
A bíróság végzést hoz, és nyomban kitűzi a következő tárgyalás határnapját, amelyre a feleket
idézi.

Tárgyalás mellőzése (c):

Nincs szükség további írásbeli/ szóbeli perfelvételre, mert a jogvita keretei és a felek
nyilatkozatai világosak, egyértelműekés teljesek → a bíróságnak tájékoztatnia kell a feleket,
hogy nem kíván perfelvételi tárgyalást tartani. Fel kell hívni a figyelmüket, hogy a rendelkezésre
álló peradatok alapján fogja a bizonyítást foganatosítani az érdemi tárgyalási szakban, továbbá
hogy perfelvételi nyilatkozatott, valamint bizonyítási indítványt már nem fognak tudni
előterjeszteni.
A felek 15 nap on belül kérhetik perfelvételi tárgyalás tartását.

Amennyiben perfelvételi tárgyalás tartására nem kerül sor, a bíróság tárgyaláson kívül hozott
végzésével lezárja a perfelvételi szakot és kitűzi az érdemi tárgyalást, amelyre a feleket idézi.

A felperes a keresetlevélben, az alperes az ellenkérelemben kezdeményezheti, hogy a bíróság

perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a perfelvételt.

14
Perfelvételi iratok:

1. írásbeli ellenkérelem (ld. 8. oldal )

2. válaszirat
Kizárólag felhívásra nyújtható be.
A Pp. a tartalmát is meghatározza: a felperes
- az írásbeli ellenkérelemben foglaltakat vitató nyilatkozatát fejtheti ki
- az ellenfél állítási és bizonyítási szükséghelyzetre való hivatkozására tehet nyilatkozatot,
csatolhat bizonyítási eszközt, ill. indokolhatja azok nem-teljesítését
- a bíróság anyagi pervezetése szerinti felhívást teljesíthet
- a felhívásban nem részletezett perfelvételi nyilatkozatot is előterjeszthet
- amennyiben a válasziratában kérelmén változtatni kíván, akkor a keretváltoztatást
tartalmazó nyilatkozatot fel kell tüntetnie
Bármikor előterjeszthető keresetváltoztatást tartalmazó nyilatkozat a perfelvétel során.
3. viszontválasz
Ugyanazok vonatkoznak rá, mint a válasziratra, csak az alperes tekintetében.

4. előkészítő irat
Minden olyan egyéb perfelvételi nyilatkozat, amely nem a többi, itt, a felsorolásban szereplő
irat.
Az előkésztő irat: már nemcsak a bíróság felhívására benyújtott perfelvételi nyilatkozatot
tartalmazó irat minősül előkészítő iratnak, hanem az önként előterjesztett perfelvételi
nyilatkozatot tartalmazó irat is.
5. viszont-keresetlevél
ld. 9. oldal 
6. beszámítást tartalmazó irat

A perfelvételi iratok előterjesztése és elmulasztásuk jogkövetkezményei:

Perfelvételi iratot a fél akkor terjeszthet elő, ha azt a törvény lehetővé teszi vagy arra a bíróság
felhívta.
Egyébként hatálytalan (kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik → ld. viszontkereset és
beszámítás, mert ezeket visszautasítják).

Hiányos, vagy elmulasztott perfelvételi irat esetén a bíróság úgy tekinti, hogy
- a fél az ellenfél tény-, jogállításait, bizonyítékait nem vitatja, bizonyítási indítványát nem
ellenzi, kivéve, ha korábban ezzel ellentétes nyilatkozatot nem tett
- keresete/ ellenkérelme megalapozásához nem tud, vagy nem kíván további tény-, vagy
jogállításokat, bizonyítékokat felhozni, további kérelme, bizonyítási indítványa nincs

Jogkövetkezmények csak előzetes figyelmeztetés után alkalmazhatók!

Amikor a bíróság perfelvételi irat előterjesztésére hívja fel bármelyik felet, tájékoztatja a hiányos
előterjesztés, ill. a mulasztás jogkövetkezményeire.

Amennyiben írásban elmulasztja bármely fél a perfelvételi iratának előterjesztését, a tárgyaláson,

szóban még pótolhatja azt, azonban pénzbírságra kell számítania.

15
A perfelvétel lezárása:

Végzéssel – amelyhez a bíróság kötve van.

Fellebbezésnek helye nincs.

A) Tárgyaláson:
A felek nyilatkozataikat megtették, a tárgyalás elhalasztásának helye nincs.
A lezárás előtt a bíróság köteles figyelmeztetni a feleket.

B) Tárgyaláson kívül:
A bíróság végzésében figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának
jogkövetkezményeire, és tájékoztatja őket, hogy 15 nap on belül kérhetik perfelvételi
tárgyalás tartását.

A perfelvétel lezárásával bekövetkezik a percezúra.

Ezzel válik el a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szak.
A felek perfelvételi nyilatkozatai rögzülnek.
Főszabály szerint az érdemi tárgyalási szakban a felek már további perfelvételi nyilatkozatot nem
tehetnek és a korábbiakat nem változtathatják meg. Kivétel: a megengedett kereset- és
ellenkérelem-változtatás, valamint az utólagos bizonyítás.

A bíróság a perfelvétel lezárása után megelőzően a felek közötti egyezség létrehozását.

Ennek keretében tájékoztatja a feleket, hogy bírósági közvetítést is igénybe vehetnek.

16
 Érdemi tárgyalási szak

Amennyiben a perfelvétel lezárását követően a felek között egyezség nem jött létre, a bíróság
nyomban megtartja az érdemi tárgyalást.
Ha ez nem lehetséges, kitűzi annak határnapját, amelyre a feleket megidézi (pl. tanú idézése
vagy szakértő kirendelése miatt).

Az érdemi tárgyalási szak célja, a perfelvételi szakban tisztázott jogvita és

a felajánlott bizonyítás keretei között, a per eldöntéséhez szükséges bizonyítás lefolytatása,
valamint az érdemi döntés meghozatala.

A tárgyalás menete:
Megnyitás (ha nem a perfelvételi tárgyalás folytatása)
Számbavétel, idézés szabályszerűsége és képviseleti jog ellenőrzése
Az idézés elmaradása, vagy közlésének szabálytalansága esetén a tárgyaláson meg nem jelent
féllel szemben nem alkalmazhatók a mulasztás következményei, és a tárgyalást nem lehet
megtartani.
Ha a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig nem érkezik vissza, nem állapítható meg,
hogy a meg nem jelent fél részéről a tárgyalást elmulasztotta-e, de a törvény ebben az esetben is
lehetővé teszi a tárgyalás megtartását.
- ha később kiderül, hogy az idézés nem volt szabályszerű, a tárgyalást meg kell ismételni
és a határozatok hatályosságáról dönteni kell
- ha szabályszerű volt, a mulasztás jogkövetkezményeit kell alkalmazni
A fél személyes meghallgatása
Iratismertetés – ha szükséges
Bizonyítás lefolytatása
Határozathozatal

A tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményei:

Az érdemi tárgyalási szakban a felek jelenléte már nem elengedhetetlen. Bármelyik fél kérheti a
tárgyalás távollétében történő megtartását.

A mulasztás jogkövetkezménye a szünetelés.

Ha azonban a perfelvételi tárgyalás fordul át nyomban érdemi tárgyalásba, a távollétben történő
megtartás iránti kérelem hiánya és a mulasztás a tárgyalás megtartásának nem akadálya.

A tárgyalást elmulasztó fél vonatkozásában a perfelvételi tárgyalást elmulasztó félre irányadó

rendelkezéseket kell alkalmazni. (ld. 13. oldal )

A tárgyalás elhalasztása:
Új határnap kitűzése az eredeti helyett, vagy
Ha a megtartott tárgyaláson túl, további tárgyalásra van szükség.

A tárgyalás előtt legkésőbb 3 nap pal a felek indokolt, közös kérelmére a tárgyalást el kell
halasztani.

17
Ha 3 napon belül, vagy a tárgyaláson terjesztik elő halasztási kérelmüket kivételesen fontos
okból, akkor a mérlegelheti, hogy elhalasztja a tárgyalást vagy megtartja.

Halasztási ok a bíróság részéről is felmerülhet.

Keresetváltoztatás:

a) a korábban előadott jogállításához képest eltérő vagy további érvényesíteni kívánt jogot
állít
b) a korábban előterjesztett kérelméhez képest a kérelem vagy annak egy része
összegszerűségét vagy tartalmát megváltoztatja, vagy további kérelmet terjeszt elő

A keresetváltoztatás engedélyezéséhez kérelmet kell írni, az annak alapját képező tényről való
tudomásszerzéstől számított 15 nap on belül, egyúttal a keresetváltoztatást tartalmazó iratot is
be kell nyújtani, a keresetlevélre vonatkozó szabályok szerint. Kizárólag írásban lehet!

Megengedhetőségének feltételei:

3 konjuktív feltétele:
1. Keresetváltoztatás oka fennáll
2. A megváltoztatott keresettel érvényesített jog vagy követelés ugyanabból a jogviszonyból
ered
3. Elbírálására az eljárást folytató bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel
(vagyonjogi pereknél ez nem érvényesül)
+ Önhiba hiánya

I. a keresetváltoztatás – a bármelyik fél által előterjesztett – új tényállítással áll közvetlen

okozati összefüggésben
II. azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése
indokolja
azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése indokolja

18
Ellenkérelem változtatás:

a) Az ellenkérelem-változtatás – a bármelyik fél által előterjesztett – új tényállítással áll

közvetlen okozati összefüggésben,
b) Azt a bíróságnak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követő anyagi pervezetése
indokolja.
c) Az elismerés megváltoztatásra is alapot adhat az új tényállítás, ha az a korábbi elismerést
nyilvánvalóan okszerűtlenné teszi

Feltételei megegyeznek a keresetváltoztatás okaival, egy kivétellel: az alperest megilleti az a jog,

hogy a korábbi elismerő nyilatkozatát megváltoztassa (visszavonja).

Mindezeket alkalmazni kell a viszontkeresetre és a beszámításra előterjesztett válasziratra is.

Az elbírálás keresetváltoztatás és ellenkérelem-változtatás esetén is 2 lépcsőben történik:

a bíróság először a változtatás alaki feltételeit, majd azok fennállása esetén a változtatás
megengedhetőségét vizsgálja.

Alaki:
- 15 napos határidő megtartása (bíróság anyagi pervezetési cselekményének
közlésétől)
- beadvány megfelel-e a törvényben foglaltaknak
- nem áll-e fenn olyan ok, amely miatt vissza kellene utasítani
Ha bármelyik hiányzik, a bíróság végzéssel visszautasítja a kérelmet. Kötelező indokolni, önálló
fellebbezésnek helye nincs.
A változtatás engedélyezése iránti kérelem esetében nincs helye hiánypótlásnak!
De! a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő 8 nap on belül (legkésőbb a tárgyalás
berekesztéséig) a változtatás iránti kérelmet újra elő lehet terjeszteni, szabályszerűen. A
joghatások így fennmaradnak és a mellékleteket sem kell újból becsatolni.
A határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.

Ha az ismételt kérelmet a bíróság ismét visszautasítja, mérlegelési jogkörében dönthet

pénzbírság kiszabásáról.

Érdemi vizsgálat = megengedhetőség

Ha nem állnak fenn a feltételek, végzéssel visszautasítja.
Önálló fellebbezésnek nincs helye, a bíróság azonban indokolni köteles, legkésőbb az ítéletben.

Amennyiben az alaki és az érdemi vizsgálatnak is megfelelt a kérelem, a bíróság végzéssel

engedélyezi.

Perfelvétel kiegészítése:
Amennyiben a keresetváltoztatás/ ellenkérelem-változtatás/ kereset kiterjesztés, illetve az érdemi
tárgyalási szakban előterjesztett beszámítás megengedett, a bíróság a perfelvétel kiegészítését
rendeli el.
A bíróság határozza meg a(z új) perfelvétel módját, amelynek lefolytatására a perfelvétel
szabályai az irányadók.

19
Utólagos bizonyítás:
A fél utólagosan terjeszti elő a bizonyítási indítványát vagy bocsátja rendelkezésre a
bizonyítékot, a perfelvételi szak helyett, az érdemi tárgyalási szakban.

Feltételei:
1) a kérelem alapjául hivatkozott tény bizonyítására vagy ellen-bizonyításra szolgál
Feltétele, hogy a tény utóbb keletkezett, vagy arról a fél önhibáján kívüli okból
utóbb szerzett tudomást.
2) valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, a bizonyítás eredményének cáfolatára
szolgál
Feltétele, hogy az ellenbizonyítás lehetőségének módja/ eszköze csak a már
lefolytatott bizonyításból vált a fél számára felismerhetővé.
3) a kérelem megváltoztatása alapján hivatkozott tény bizonyítására vagy ellenbizonyítására
szolgál
4) a perfelvételt lezáró végzés meghozatala utáni anyagi pervezetés folytán válik
szükségessé
5) az új tényállítás alátámasztására vagy cáfolatára szolgál

Szubjektív határidő: 15 nap , de mind a négy esetben más-más időpontban kezdődik meg.
(Indokolt kérelemre + 15 nap)

Objektív határidő: elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig

Igazolásnak helye nincs.
Jogkövetkezménye: a bíróság az indítványt, illetve bizonyítékot figyelmen kívül hagyja.

Feltételhez nem kötött perfelvételi nyilatkozatok:

Változtatnak ugyan a peranyagon, azonban az elbírálás egyszerűsödését eredményezik.

- Kereset leszállítása
- Kereset elismerése
- Vitatott tényállás beismerése
- Anyagi jogi kifogás és tényállítás visszavonása
- Bizonyítási indítvány visszavonása
- Felemelhető a kereseti követelés összege törvényen – tehát nem szerződésen – alapuló
tartás iránti perben, illetve munkaügyi perben,
- Megváltoztatható az egymással eshetőleges viszonyban álló keresetek kért elbírálási
sorrendje
- Megváltoztatható a jogi érvelés.

Érdemi tárgyalási szakban is bármikor, írásban/ szóban, törvényi feltételek fennállása és az

ellenfél hozzájárulása nélkül előterjeszthetők.
Visszavonni nem lehet.

A fél személyes meghallgatására kérelemre vagy hivatalból, mind a perfelvételi, mind pedig az
érdemi tárgyalási szakban sor kerülhet. (Nem minősül bizonyítási cselekménynek!)
A fél igazolja magát, majd a bíróság figyelmezteti az igazmondási kötelezettségére.
A kiskorúakra speciális szabályok vonatkoznak...

Iratismertetésre akkor van szükség, ha a perfelvételi tárgyalás megtartását követőbármely

tárgyaláson változás áll be az eljáró tanács összetételében. Célja az irategyeztetés.

20
A tárgyalás főszabály szerint nyilvános. A bíróság törvényben meghatározott esetekben,
kérelemre vagy hivatalból az egész tárgyalásról vagy annak csak egy részéről a nyilvánosságot
kizárhatja.
A nyilvánosság elvébe nem tartozik azonban bele a felvételkészítés lehetősége. Csak a
médiatartalom-szolgáltatóknak lehet.
Nyilvános tárgyaláson külön engedély nélkül lehet felvételt készíteni a bírósági személyekről, az
ügyészről, ill. bármely más, közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről.
A per további résztvevőiről kizárólag az Ő hozzájárulásukkal!

Alaki pervezetés:
A per menetének ütemezése, az egyes eljárási cselekmények meghatározása és elvégzése (pl.
idézés, határidők megállapítása), annak érdekében, hogy az eljárás a megfelelő mederben
haladjon, és ésszerű időn belül befejeződjön.
Tárgyaláson és tárgyaláson kívüli perbeli cselekmények is lehetnek.
A tanács elnökének feladata.

1. tárgyalás-vezetés
2. kérdezési jog gyakorlása
3. rendfenntartás: → fokozatosság és arányosság elve!
Minden, ami zavarja a tárgyalás szabályszerű menetét, vagy méltatlan a bíróság előtti
eljáráshoz. Szankciók a tárgyaláson kívüli magatartásoknál is alkalmazhatók!

Hallgatósággal szemben alkalmazható szankciók:

- létszám meghatározása a tárgyalóteremben
- rendreutasítás
- kiutasítás
- kivezettetés
- őrizetbe vétel
- feljelentés
Pénzbírság nem!

Felekkel szemben:
- rendreutasítás
- pénzbírság
- kiutasítás
- kivezettetés
- őrizetbe vétel
- feljelentés

Kiskorúakra eltérő szabályok! Pénzbírság kiszabása csak kivételesen.

Kiutasítás: adott tárgyalási határnapra/ tárgyalás egy részére/ további eljárás egészére
A tárgyalás folytatásának akadálya, ezért azt el kell halasztani.
Ha az egész eljárásra kiterjed, a bíróság felhívja a felet, hogy a következő tárgyalási határnapra
gondoskodjék a képviseletéről.

21
Anyagi pervezetés:
Az anyagi pervezetés során elvégzendő/ elvégezhető bírói cselekmények is döntően eljárási
cselekmények, azonban magára az érvényesíteni kívánt jogra vonatkoznak.
Arra szolgál, hogy a bíró kézben tartsa az eljárást a jogvita érdemét tekintve is, és az eljárás
résztvevői tudják, miről szól a per.
Jogalap és a tényállás tisztázása!
Anyagi pervezető intézkedésekre a perfelvételi nyilatkozatok hiányossága, homályossága,
ellentmondásossága esetén kerülhet sor.
Célja, hogy a jogvita elbírálásához szükséges nyilatkozatok rendelkezésre álljanak.
A bíróság köteles tájékoztatni a feleket, ha a hivatkozott jogszabályi rendelkezést a felektől
eltérően értelmezi, ha valamely észlelt tényt hivatalból kell figyelembe vennie, vagy jogszabály
szerint a kérelemhez (kivételesen) nincs kötve.
Konkrét eszközei a kérdezés, a felhívás és a tájékoztatás.

Perbeli egyezség:
A felek polgári perben, a bíróság előtt kötött egyezségének ugyanaz a joghatása, mint az
ítéletnek.
Bíróság → jóváhagyó végzés.
Fellebbezni lehet, de halasztó hatálya nincs.

Az eljárás során bármikor köthetnek egyezséget a felek, de csak aki erre jogosult (pl. ügyész
nem, ügygondnok kivételesen).
Nemcsak a kereseti követelés egészére, hanem egy részére is lehet.
Felek tájékoztatása a közvetítői eljárásról…
Keresettel megtámadható (pl. megtévesztés, tévedés esetén). Perújítás lehet.

Eljárás megszüntetése:
A bíróság hivatalból vagy kérelemre, az eljárás bármely szakában, érdemi döntés nélkül befejezi
az eljárást. → megszüntető végzés
Fellebbezni lehet.

Hivatalból:
- keresetlevél visszautasítását előidéző ok utólagos észlelése
(Alaki okból már nem, mert arra csak a kereset közléséig van lehetőség!)
- joghatóság hiánya
- törvényes képviselő mellőzése
- hatáskör vagy illetékesség hiánya
- jogviszony természeténél fogva kizárt jogutódlás
- perfelvételi tárgyalás elmulasztása
- jogi képviselet hiánya

Kérelemre:
- felperes eláll a teljes keresettől → alperesi ellenkérelem előterjesztését követően csak az
alperes hozzájárulásával. Kivétel: ha alperes idő közben teljesített.
- felek közösen kérik
- ha a megszűnt félnek nincs jogutódja és a felek bármelyike kéri
- perköltség-biztosíték adásának elmulasztása

22
Eljárás részbeni megszüntetése:
a) ha a megszüntetési ok csak a kereset, a viszontkereset vagy valamelyik fél
vonatkozásában áll fenn
b) részbeni elállás

A jogi képviselő nélkül eljáró félre vonatkozó speciális szabályok:

A Pp. szabályai alapvetően törvényszéki perre vannak modellezve, ahol mindkét fél számára
kötelező a jogi képviselet.

Járásbíróságon, illetve Törvényszéken olyan perekben, ahol nem kötelező a jogi képviselet
(gyorsított per, munkaügyi per) előtt azonban a fél választhatja a személyes eljárást vagy a jogi
képviselet útján történőt.
Ha jogi képviselővel jár el, egy alkalommal visszatérhet a személyes eljárási formára.
A jogi képviselővel történő eljárás a fél jogutódaira nézve nem hatályos.
A félnek lehetősége van továbbá pártfogó ügyvéd kirendelését kérni.

ÚJ! A személyesen eljáró fél írásbeli beadványait már nem köteles formanyomtatványon
előterjeszteni.
A szóbeli előadás lehetősége nemcsak a járásbíróságon, hanem törvényszéken is adott (a
korábbival megegyező tárgykörben). Az Ügyfélsegítőn a fél nyilatkozatát vagy jegyzőkönyvben
vagy nyomtatványon kell rögzíteni.
Beadványaiban nem köteles feltűntetni a jogalapot, jogi érvelést és jogszabályhelyet.
Az érvényesíteni kívánt jogot, és az anyagi jogi kifogást azonban úgy kell megjelölni, hogy a
jogalap beazonosítható legyen.
Amennyiben a fél megjelöl jogalapot, a bíróság ahhoz kötve van.
Személyesen eljáró félnek a hiánypótlásra való felhívásban is vannak kedvezményei. Beadványa
visszautasítására csak a felhívás nem-teljesítése esetén van lehetőség. keresetlevél esetében
hiánypótlási felhívás kiadása esetén valamennyi hiányosságot fel kell tüntetni. Új rendelkezés,
hogy a felet a „jogban járatlanságához igazodó” teljes körű tájékoztatással kell ellátni a
hiánypótlás módja tekintetében is és el lehet rendelni a fél személyes meghallgatását is. A
visszautasítás kapcsán minden más „általános” szabály (fellebbezési jog, kézbesítés, értesítés) itt
is érvényesül.
Beadvány visszautasítása és bírósági meghagyás csak előzetes figyelmeztetés után következhet
be.
Amennyiben (nem jogi) képviselője nem tudja igazolni képviseleti jogát, vagy az igazolás nem
szabályszerű, vagy képviselőként nem is járhatna el – ezek a hiányosságok mind pótolhatók és
nem képezik a tárgyalás megtartásának akadályát. Ha azonban utólag nem sikerül igazolni őket,
akkor beállnak a mulasztás jogkövetkezményei és valamennyi nyilatkozat hatálytalanná válik.
Kérelme megváltoztatását a személyesen eljáró fél az érdemi tárgyaláson szóban is
előterjesztheti.
Utólagos bizonyítás késedelmes előterjesztése esetén igazolással élhet, és hiánypótlásnak is lehet
helye.
Az anyagi pervezetés körében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fél valódi jogérvényesítési
szándékának feltárására. Személyes meghallgatása is elrendelhető.
Szükség esetén a bíróság tájékoztatással látja el a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítás
lehetőségéről, annak eszközeiről és feltételeiről.

23
 Fizetési meghagyásos eljárás, és az abból alakult per
2009. évi L. törvény (Fmhtv.)
Az FMH a közjegyző hatáskörébe tartozó, lejárt pénzkövetelés érvényesítésére szolgáló, egyszerűsített
nemperes eljárás, amely a bíróság eljárásával azonos hatályú.

Kötelező: 3 M Ft alatti pénzkövetelés esetén

Nem indítható:
- ha a feleknek nincs belföldi kézbesítése címe
- a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó jogviszonyból vagy közigazgatási szerződéses
jogviszonyból eredő követelések esetén
- 30 M Ft feletti követelés esetén
- zálogjogból fakadó igény zálogkötelezettel szembeni érvényesítésére

A közjegyző az ország egész területén illetékes.

Kizárására a bíró kizárására vonatkozó szabályok az irányadók.

A beadványt űrlapon, 1 pld.-ban kell benyújtani, mellékletek nem csatolhatók.

- elektronikusan, a MOKK felületén keresztül
- papír alapon
- szóban

Kézbesítés: elektronikusan/ postai úton/ hirdetményi kézbesítés/ személyes átvétel.

FMH eljárásban nincs helye:

o beavatkozásnak
o kereset-kiterjesztésnek és kereset-változtatásnak
o szünetelésnek
o felfüggesztésnek
o bizonyítási eljárás lefolytatásának
o a fél meghallgatásának

A kérelem alapján a közjegyző:

➢ hiánypótlást rendel el vagy
➢ visszautasítja a kérelmet vagy
➢ kibocsátja az FMH-t

Visszautasítás oka lehet:

1) kizárt joghatóság
2) hatáskör hiánya
3) ha nem indítható, vagy törvény egyéb rendelkezése alapján nincs helye
4) perfüggőség, ítélt dolog
5) perbeli jogképesség hiánya
6) jogosult belföldi kézbesítése címének hiányossága
7) a jogosult hirdetményi kézbesítést kér
8) a kötelezettnek belföldi lakcímen az FMH-t ismételten nem lehet kézbesíteni
9) a követelés idő előtti vagy bírósági úton nem érvényesíthető
10) az igény érvényesítésére nyitva álló határidő eltelt
11) jogi képviselő hiányos kérelme
12) aki arra köteles, nem elektronikusan nyújtotta be a kérelmet
13) hiánypótlás nem-teljesítése
14) a jogosult eljárási költségként anyagi jogi követelést érvényesít
24
A kérelem visszautasítása esetén a jogosult eldöntheti, hogy ismét előterjeszti kérelmét vagy keresetet indít.

Az FMH kibocsátása: 15 nap on belül, elektronikusan előterjesztett kérelem 3 munkanap on belül, papír
alapon.

Kötelezett nyilatkozata lehet: 15 nap on belül!

a) elismerés
Ide tartozik az is, ha nem nyilatkozik, ha részletfizetést vagy halasztást kér, ill. ha már teljesített,
vagy csak a meghagyás kijavítását kéri.
b) ellentmondás → részben vagy az egészre

Ha az FMH kézbesítési fikcióval emelkedett jogerőre, a végrehajtható irat kézbesítésétől számított 15 nap on
belül a kötelezett ismét ellentmondással élhet. Ez a második, vagy ún. rendkívüli ellentmondás.

A közjegyző az ellentmondást visszautasítja, ha:

▪ elkésett
▪ nem a jogosulttól származik
▪ aki arra köteles, nem elektronikusan terjesztette elő
▪ rendkívüli ellentmondás esetén a kötelezett nem igazolta, hogy a szükséges költségeket megfizette

Megszüntetés esetei:
1. a kérelmet vissza kellett volna utasítani
2. a jogosult a kérelemtől elállt
3. a felek az eljárás megszüntetését közösen kérték
4. a fél halála vagy megszűnése folytán, a jogviszony természetes a jogutódlás kizárja
5. a másik fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja
6. ha a követelést az FMH kézhezvételét megelőzően teljesítették
7. a jogosult belföldi kézbesítési címe megszűnik, vagy részére az iratok nem kézbesíthetők
8. ha ügygondnok kirendelése esetén a díját nem előlegezi meg a jogosult
9. ha szünetelésnek vagy felfüggesztésnek lenne helye

Az eljárás megszüntetésével az FMH hatályát veszti.

A megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet.

Ha a kötelezett nem él ellentmondással vagy a közjegyző azt visszautasította, a meghagyás kiadmányát

jogerősítő záradékkal látják el és így kézbesítik a jogosultnak.
Ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

FMH eljárásban hozott végzés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha azt a Fmhtv. vagy Pp. megengedi.
Jogerős FMH ellen perújításnak van helye. (Felülvizsgálatnak azonban nincs!)
Kijavítás, kiegészítés itt is alkalmazható.

Eljárási díj: a követelés összegének 3%-a, de min. 5.000.- Ft, max. 300.000.- Ft
Illetéket nem kell fizetni.
Ha perbe fordul, a peres eljárás illetékébe a közjegyzői eljárási díjat bele kell számítani.

A 2020. március 31. napján 15 órakor hatályba lépett kormányrendelet alapján a veszélyhelyzet megszűnését
követő napig beadvány szóban nem terjeszthető elő, kizárólag elektronikus úton, illetve postai úton, papír
alapon.
A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor.

25
Hogy lesz belőle polgári per?
A kötelezett szabályszerű ellentmondása folytán az FMH eljárás perré alakul.
8 nap on belül kézbesíti a jogosultnak és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy 15 nap on belül:
- nyújtson be keresetet a felhívásban megjelölt bíróságra
- fizesse meg a kiegészítő eljárási illetéket
- keresetében utaljon az FMH-ra (ügyszám)
- mellékelje a közjegyzői felhívás másolatát
Ha a közjegyző a fizetési meghagyás iránti kérelmet visszautasította, vagy az eljárást megszüntette, a jogosult
pert indíthat.

Ha a polgári per előtt kötelező az FMH, viszont a felperes egyből a bírósághoz fordul, akkor a bíróság
főszabály szerint a keresetlevelet visszautasítja. Kivétel: ha a bíróság nem alkalmazta a keresetlevél
visszautasításának következményét és az alperes ennek kifogásolása nélkül előterjesztette írásbeli
ellenkérelmét.

Alapvetően a Pp. elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályai az irányadók, van azonban néhány eltérés.
 fokozott tartalmi elemek a keresetlevelet illetően
 a keresetlevél visszautasítását vonja maga után, ha a felperes nem csatolta a közjegyzői felhívást, ill.
a közjegyzői iratanyag nem érkezik meg a bírósághoz és így nem azonosíthatók be az előzmények
Ebben az esetben jogi képviselő nélkül eljáró félnél lehet szó hiánypótlásról ( 8 nap ).
A visszautasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
Ha utólag beérkezik az anyag vagy megállapíthatóvá válik az ügy előzménye, akkor a bíróság
megváltoztatja a visszautasító végzését.
 amennyiben a közjegyző elmulasztotta az FMH-val szembeni ellentmondás visszautasítását, a
bíróság pótolja ezt → az előtte folyamatban lévő pert megszünteti és az FMH jogerőre emelkedik
 a (perindításra vonatozó) közjegyzői felhívás nem teljesítésének, vagy hiányos teljesítésének
következménye, hogy a bíróság az eljárást megszünteti

26
 Bizonyítás

A bizonyítás azt a célt szolgálja, hogy a bíróságnak a bizonyítandó tényállítások

valóságtartalmára vonatkozó meggyőződését kialakítsa.
Eljárási cselekmény.

A tényállás szabad megállapításának elve:

A bizonyítás lefolytatásának formai szabadságát, valamint annak a lehetőségét jelenti, hogy a
bíróság bármely alkalmas eszközt bizonyítékként használjon fel.
Polgári perben nincs kötött bizonyítási rendszer.
A fél a perbeli előadásait bizonyítani köteles.
A Pp.-ben foglaltakon kívül is felmerülhetnek további bizonyítási eszközök, illetve bizonyítékok,
amelyeket a perben a bíróság szabadon mérlegelhet.
A bíróságot határozathozatala során más hatóság döntése nem köti.

Bizonyítási érdek:
A törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell
bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el.
A bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ennek a félnek kell
viselnie. Ez a bizonyítási teher.

Bizonyítási szükséghelyzet:
A teljes bizonyításra nincs mód, de a per állása szerint valamely tény fennállása nagyon
valószínű.
A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy:
a) a bizonyítási indítvány előterjesztéséhez szükséges adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél
rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket
megtette;
b) a tényállítás bizonyítása a bizonyító fél számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől
a tény ellenkezőjének bizonyítása elvárható lenne, vagy
c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg, és az
ellenérdekű fél nem valószínűsíti az előbbiekben foglaltak ellenkezőjét.
+ Ha a jogsértő bizonyítási eszköz felhasználhatóságát a bíróság visszautasítja, és a
releváns tény más módon nem bizonyítható.
Jogkövetkezménye, hogy a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság
valósnak fogadja el, abban az esetben, ha annak tekintetében nem merül fel kételye.

Bizonyítás nélkül megállapítható tények:

A) az ellenérdekű fél által beismert
a felek által egyezően előadott,
az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy a Pp. értelmében nem vitatottnak
tekintendő tényállítás.
B) A bíróság által köztudomásúnak tekintett és az olyan tények, amelyekről hivatalos
tudomása van. Ezeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha a felek nem hivatkoztak
rájuk.
A bíróság a törvényes vélelmeket hivatalból veszi figyelembe. Ezekről a feleket tájékoztatja.

A köztudomású tények és a törvényes vélelem esetén ellenbizonyításnak van helye.

27
A szabad bizonyítási rendszer alapvető követelményei az alkalmasság, a célszerűség, az
ésszerűség és az okszerűség.

A bizonyítás módja a Pp. szerint különösen:

● tanúbizonyítás
● szakértői bizonyítás
● okirati bizonyítás
● szemle
Lehetőség van továbbá nem nevesített (atipikus) bizonyítási mód felhasználására is. Pl.:
adatszolgáltatás kérése más hatóságoktól.
A bíróság bármilyen olyan egyéb bizonyítást is foganatosíthat, amely a perben jelentős tények
megállapítására alkalmas, ha ez a jogvita eldöntése szempontjából célszerűnek mutatkozik,
kivéve, ha a bizonyítás-felvétel adott módja a közrendbe ütközik.

Bizonyítási eszköz:
A bizonyíték forrása. (A fél és képviselőjének nyilatkozata nem tartozik ide.)
● Tanú
● Szakértő
● Okirat
● Képfelvétel, hangfelvétel
● Egyéb tárgyi bizonyítási eszköz
Nem használható fel a bizonyítási eszköz, ha azt a Pp. kizárja, vagy feltételhez köti, kivéve, ha a
feltétel fennállása megállapítható.

Jogsértő bizonyítási eszközök felhasználása:

Pl. titkos kép-vagy hangfelvételek
A Pp. a nemzetközi szinten elfogadott, úgynevezett viszonossági elvet követi, amelynek
értelmében minden esetben mérlegelni kell, hogy melyik érdek a fontosabb: a fél bizonyításhoz
fűződő méltányolható magánérdeke, vagy az ellenérdekű fél személyiségi jogainak védelme. A
mérlegelés során figyelembe kell venni, hogy a bizonyíték megszerzése, felhasználása milyen
súlyú jogellenességet valósít meg.

Bizonyos esetekben, a jogsértő bizonyítási eszköz a perben nem használható fel (abszolút kizáró
ok):
- amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló
fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő
- amely egyéb jogsértő módon keletkezett
- amelyet jogsértő módon szereztek meg, vagy
- amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene
 a bíróság köteles figyelmen kívül hagyni a fél által hivatkozott bizonyítási eszközt.

Ha jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más
módon nem képes bizonyítani, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja.

A jogsértő bizonyítási eszköz perben való felhasználása a fél büntetőjogi, szabálysértési, illetve
polgári jogi felelősségét nem érinti. Erre a bizonyító felet figyelmeztetni kell.

A bíróság felhasználhatja a más eljárásban beszerzett bizonyítékot → a tárgyaláson a szükséges

terjedelemben ismerteti, és arra a felek észrevételeket tehetnek.

28
A tanú, a kirendelt szakértő, az okirat, illetve a szemletárgy birtokosa, és mindazok, akiknek a
bizonyításban történő részvételét a bíróság szükségesnek tartja (közreműködők), kötelesek
közreműködni a bizonyítás felvételében.
Felmerült költségeiknek megtérítésére és megfelelő díjazásra jogosultak, amennyiben ezt kérik.
A bíróság azt a közreműködőt, aki kötelezettségét anélkül szegi meg, hogy azt alapos okkal
előzetesen kimentette volna:
➢ az okozott költségek megtérítésére kötelezi,
➢ pénzbírsággal sújthatja,
➢ elrendelheti az elővezetését,
➢ csökkentheti a díját,
➢ értesítheti a mulasztásról elöljáróját/ vezetőjét/ munkáltatóját.
A kényszerítő eszközöket a bíróság együttesen is alkalmazhatja.
14. életévét be nem töltött kiskorúval szemben kényszerítő eszköz nem alkalmazható, helyette a
törvényes képviselőjével szemben rendelhetik el az okozott költségek megtérítését, ill.
pénzbírság kiszabását.

Bizonyítás indítványozása

A bizonyítási indítványban meg kell jelölni:

- a bizonyítani kívánt tényt,
- a bizonyítási eszközt,

A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, ha:

 a bizonyítási indítvány nem tartalmazza a törvény által kötelezően megkívánt tartalmi
elemeket,
 a bizonyítással járó költségek előlegezésére kötelezett fél a felhívás ellenére előlegezési
kötelezettségét nem teljesítette,
 a bizonyítás lefolytatása a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen.

A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása céljából rendeli el a bizonyítást.

Bizonyítást hivatalból, csak kivételesen, törvényi felhatalmazásra folytathat le.

Bizonyítás-felvétel helye:
Közvetlenség elve → a bíróság az illetékességi területén vagy a székhelyén teljesítendő bírói
cselekményeket foganatosíthatja közvetlenül.
A bizonyítási eljárást a bíróság általában tárgyaláson folytatja le. Történhet elektronikus hírközlő
hálózat segítségével, kiküldött bíró vagy megkeresett bíróság által történő foganatosítással is,
amennyiben ezek törvényi feltételei fennállnak.
A bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között szabadon állapítja meg a bizonyítás
felvételének módját, eszközeit, az egyes bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét.
A bizonyítás felvétele során a közreműködőket a bíróság nyilatkoztatja: a bíróság tagjai a
felekhez és a közreműködőkhöz kérdéseket intézhetnek. A feleknek joguk van a bizonyítás
felvételnél jelen lenni, észrevételeket és indítványokat tenni, valamint a bíróság számára további
kérdések feltételét indítványozhatják. A bíróság engedélyezheti, hogy egyes kérdéseket a fél
közvetlenül tegyen fel a közreműködőnek.

A bizonyítás eredményének mérlegelése:

A bíróság értékeli, hogy a felek tényállításait az általuk rendelkezésre bocsátott bizonyítékok
alátámasztották-e. A bíróság a perben jelentős tényeket a felek tényállításainak, perbeli
magatartásának, és a per tárgyalása során megismert bizonyítékoknak és egyéb feladatoknak az
egybevetése alapján, egyenként és összességében is értékeli, és meggyőződése szerint állapítja
meg.
29
A bíróság szabad mérlegelésének korlátja az indokolási kötelezettség.

Tanúbizonyítás:

Tanúbizonyítási indítványban be kell jelenteni a tanú nevét és idézhető címét.

Kiskorú tanú esetén a tanú életkorát, törvényes képviselője nevét és idézhető címét.
A tanú adatainak zártan kezelése során a tanú nevén kívül, egyéb adatait külön lapon kell
bejelenteni, kivéve, ha a tanú az adatainak feltüntetéséhez előzetesen hozzájárult, vagy ha az
adatokat valamennyi peres fél ismeri, vagy azok valamely közhiteles nyilvántartásból bárki
számára megismerhetők.
A tanú neve helyett is lehet egyéb megjelölést alkalmazni.
A külön lapot a bíróság az iratok között elkülönítve, zártan kezelni.
Ha a fél a tanú adatainak zárt kezelésének rendelkezéseit megszegve terjeszti elő tanúbizonyítási
indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított 15 nap on belül ezt
kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az adatbejelentéstől számított 6
hónap eltelte után azonban ezzel kapcsolatos kifogást nem lehet előterjeszteni.

A tanút az elnök idézi meg. Az idézés tartalmazhatja azokat a körülményeket is, amelyekre a
tanúmeghallgatás irányul, valamint a tanú felhívható arra, hogy meghatározott feljegyzéseit,
iratait, vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait hozza magával. A tanút az idézésben
továbbá tájékoztatni kell adatainak kezelésének módjáról.
A 14. életévét be nem töltött tanút törvényes képviselője útján idézi a bíróság azzal a felhívással,
hogy a tanú megjelenéséről gondoskodjék.

Nem hallgatható meg tanúként, aki

- védőként járt el ➢ olyan kérdésről, amiről védőként szerzett tudomást,
- a titoktartás alól felmentést nem kapott ➢ olyan kérdésről, amely minősített adatnak
minősül.
A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

A tanúvallomást megtagadhatja:
1. A felek bármelyikének hozzátartozója
2. Az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével
vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben
3. Aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha tanúvallomása titoktartási kötelességét
sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette
4. Üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amellyel titoktartási
kötelességét megsértené
5. A jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő/ szakértő
6. A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele jogviszonyban álló személyek

Ha az idézett tanú több pertárs közül nem valamennyi pertárs hozzátartozója, a tanúságtételt a
többi (nem hozzátartozó) pertársra nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a vallomása nem
különíthető el.
Ha a tanút a mentességére történő alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, a vallomás
bizonyítékként nem vehető figyelembe.
A vallomástételre kötelező határozat ellen a tanú külön fellebbezéssel élhet, amelynek a
meghallgatására halasztó hatálya van.
A vallomástételt alaptalanul megtagadó tanút a fellebbezést elbíráló bíróság pénzbírsággal
sújthatja, a pert tárgyaló bíróság pedig az okozott költségek megfizetésére kötelezheti.

30
Ha a tanú nem hallgatható meg, vagy nem kíván vallomást tenni, akkor lehetősége van arra, hogy
ezt a bíróságon a kitűzött határnap előtt bejelentse.
A megidézett, jelenlévő tanút a tárgyalási napon kell meghallgatni, amelytől eltérni csak
rendkívül indokolt esetben lehet. A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál a meghallgatása
előtt nem lehet jelen, és meghallgatása után csak a bíróság engedélyével távozhat. A
meghallgatás megkezdése előtt a tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás következményeire.
A tanú fogyatékossága nem jelent tanúzási képtelenséget. Meghallgatásának az állapotának
megfelelő módon kell megtörténnie. Meghallgatása mellőzhető, ha az állapota miatt tőle
értékelhető vallomást nem várható.

A tanút a meghallgatását megelőzően nyilatkoztatni kell arról, hogy kívánja-e nevének

kivételével a személyi adatainak zártan kezelését.
A meghallgatás kezdetén a bíróság rögzíti a tanú személyes adatait, akkor is, ha egyébként a
vallomástétel megtagadására jogosult.
Ezután nyilatkoztatni kell, hogy a felekkel milyen viszonyban van, vagy más okból nem elfogult-
e.
A vallomástételre köteles tanút a per eldöntése szempontjából lényeges tényekre nézve
részletesen meg kell hallgatni.
Szembesítéssel kell megkísérelni az ellentétek tisztázását, ha tanúvallomása ellentétes más
tanúnak vagy a félnek az előadásával.
A tanúhoz kérdések intézhetők…
A tanúnak okirat felmutatási kötelezettsége van…
A meghallgatás után a tanú előtt a jegyzőkönyvezett vallomását fel kell olvasni. Amennyiben
hangfelvétel készül, a felvétel megkezdését megelőzően a tanút figyelmeztetni kell, hogy a
hangfelvételt kísérje figyelemmel és amennyiben a felvétel közben visszahallgatást, kiigazítást
vagy kiegészítést kér, azt időben jelezze.

A 14. életévét be nem töltött tanút csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától
várható bizonyíték másként nem pótolható. A figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat számára
érthető módon kell közölni, meghallgatásának megfelelő légkörben, számára érthető módon kell
megtörténnie. Törvényes képviselője jelen lehet a meghallgatáskor. Ő tesz nyilatkozatot a
személyi adatok zártan kezeléséről, és a vallomástétel esetleges megtagadásáról.

A tanúnak igénye lehet a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére.

(útiköltség, költségtérítés a munkából kiesett időre, szállásköltség, ellátási költség)

Bizonyítás okirattal:

Ha a fél tényállításait okirattal kívánja bizonyítani, az okiratot a beadványához kell csatolnia,

vagy a tárgyaláson be kell mutatnia.
Idegen nyelvű okirathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását is.
A bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti a birtokában lévő olyan
okirat rendelkezésre bocsátására, amelyet a polgári jog szabályai szerint egyébként is köteles
kiadni vagy bemutatni.
Ha az okirat olyan személy birtokában van, aki a perben nem vesz részt, a bíróság a szemlére
vonatkozó szabályok alkalmazásával intézkedik az okirat beszerzése iránt.
Az eredeti okirat helyett annak hiteles vagy egyszerű másolatban történő rendelkezésre bocsátása
is elegendő, ha ezt az ellenérdekű fél nem kifogásolja, és az eredeti okirat rendelkezésre
bocsátását a bíróság sem tartja szükségesnek.
Bíróságnál/ közjegyzőnél/ más hatóságnál/ közigazgatási szervnél/ valamely más szervezetnél
lévő irat, ill. adat beszerzése iránt a fél bizonyítási indítványára a bíróság intézkedik, ha az irat,
ill. adat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti.
31
Okiratok fajtái

1. Közokirat

Olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság/ közjegyző/ más hatóság/
közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
Az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.
A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést
megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta;
a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát;
a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a kiállításra jogosult minősített vagy

minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és
amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el az elektronikus okiraton.

Közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, kivéve, ha azt törvény kizárja vagy
korlátozza.

2. Teljes bizonyítóerejű magánokirat

Teljes bizonyítóerejű a magánokirat, ha

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot
előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Igazolásként az
okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét, és ha törvény eltérően
nem rendelkezik, lakóhelyét fel kell tüntetni.
c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti
d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok
szerint megfelelően aláírja
e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével
bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előttük írta alá vagy aláírását
előttük sajátkezű aláírásának ismerte el
f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló
fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és amennyiben
jogszabály úgy rendelkezik időbélyegzőt is elhelyez
g) az elektronikus okiratot az aláíró a kormány rendeletében meghatározott azonosításra
visszavezetett dokumentum-hitelesítési szolgáltatással hitelesíti

A teljes bizonyítóerejű magánokirat az ellenkező bizonyításáig teljes bizonyító erővel bizonyítja,

hogy az okirat aláírója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, ill. elfogadta, vagy magára
kötelezőnek ismerte el.

Egyszerű magánokirat:
A magánokirathoz, amennyiben azt nem teljes bizonyítóerejű magánokiratként állították ki, nem
fűződik törvényi vélelem, és annak bizonyító erejét a bíróság a bizonyítás általános szabályai
szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatának figyelembevételével állapítja meg.

32
Szemle:

Amennyiben a perben jelentős tény megállapításához személy/ tárgy/ helyszín/ esemény

közvetlen megvizsgálása, illetve megfigyelése szükséges, a bíróság szemlét rendel el.

A szemle tárgya gyakran perben nem álló harmadik személy birtokában van. Ilyenkor a szemle
foganatosíthatósága az ő közreműködését igényli. Az ilyen szemletárgy birtokosát a bíróság
felhívja a szemle tárgyának bemutatására, vagy a szemle foganatosításának lehetővé tételére.
A szemle foganatosítása a szemletárgy birtokosának költségeket, kárt is okozhat, amelynek
megtérítésére igénye lehet, a perköltségekre vonatkozó szabályok szerint. Erről őt előzetesen
tájékoztatni szükséges.
Ha a szemle tárgya más bíróság, hatóság vagy ezek megbízása alapján magánszemély őrizetében
van, a bíróság ezeket keresi meg a szemletárgy megküldése, vagy a szemle foganatosításának
lehetővé tétele érdekében.

Nem rendelhető el a szemle, ha az minősített adat védelmét sértené, diplomáciai

sérthetetlenségbe/ védelembe/ mentességbe ütközne, továbbá mindazon okokból, amelyek miatt
a szemletárgy birtokosát tanúként meghallgatni nem lehetne. A szemletárgy birtokosa
megtagadhatja a szemle tárgyának bemutatását, vagy a szemle foganatosításának lehetővé tételét
akkor is, ha a tanúvallomás megtagadásának lenne helye. Egyéb esetekben a megtagadás
alaposságáról a bíróság mérlegeléssel dönt.

A szemlét a bíróság tárgyaláson, vagy a helyszínen foganatosítja. A helyszíni szemle nem

nyilvános, amennyiben magánterületen történik. Ha a szemletárgy birtokosa lehetővé teszi a
szemle nyilvánosságát, azt a bíróság a nyilvánosság kizárásának eseteiben korlátozhatja. A
bíróság a helyszínen is köteles gondoskodni a szemle szabályszerű foganatosításáról. Ennek
érdekében alkalmazhatja a rendelkezésére álló kényszerítő eszközöket, szükség esetén a
rendőrség közreműködését is igénybe veheti a végrehajtási kényszer alkalmazásának szabályai
szerint. A rendőri intézkedés költségét az illetékes rendőri szerv felszólítására a szemlét
akadályozó személy köteles megtéríteni. Ha a szemle foganatosításában érdekelt fél
figyelmeztetés ellenére is akadályozza a szemle szabályszerű foganatosítását, kényszerítő
eszközök alkalmazása helyett a bíróság a szemlét eredménytelennek nyilvánítja. Ha a szemle
foganatosításában ellenérdekelt fél magatartására visszavezethető okból hiúsul meg a szemle, a
bíróság kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak
alkalmazásával jár el.

Szakértői bizonyítás:

Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a

tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a
függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse
a tényállás megállapítását.

A szakértő bizonyítási eszköz, a szakvélemény bizonyíték.

Szakértővel történő bizonyításra akkor kerül sor, ha a jogvita kereteinek meghatározásához
(perfelvételi szakban!), vagy a perben jelentős tény megállapításához/ megítéléséhez különleges
szakértelem szükséges.

3 lehetséges módja:
- a fél megbízása útján magánszakértő igénybevétele
- kirendelt szakértő
- más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználása
33
Szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt, vagy eseti szakértőt
lehet alkalmazni.
Szakértőként nem járhat el:
- akire a bíró kizárására vonatkozó okok állnak fenn
- aki az ügyben, mint bíró részt vett
- aki olyan gazdasági társaságnak vagy szolgáltatónak tagja/ alkalmazottja, amely az
ügyben szakértőként már korábban eljárt.
A szakértővel szembeni kizárási okot a bíróság hivatalból veszi figyelembe és azt a szakértő, ill.
a fél is köteles haladéktalanul bejelenteni.

A) Magánszakértői vélemény:

Ha a fél magánszakértő alkalmazását választja, a szakvélemény benyújtására indítványt kell

tennie.
Ugyanezen szakkérdés vonatkozásában az ellenfél is tehet indítványt magánszakértői vélemény
benyújtására.
A magánszakértőnek joga van betekinteni az iratokba és azokról másolatot készíteni, jelen lehet
a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyítás-felvételnél és ott, a szakvéleménye előterjesztését
követően kérdések feltevését is indítványozhatja. Köteles a megbízója ellenfelét értesíteni a
megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről. Meg kell teremtenie annak lehetőségét, hogy
a megbízója ellenfele jelen lehessen az esetleges helyszíni szemlén és vizsgálaton, továbbá hogy
az ellenfél a nyilatkozatait/ észrevételeit előterjeszthesse.
A magánszakértői véleményt a benyújtó fél ellenfele részére a bíróság kézbesíti.
Az ellenfél kérdéseket intézhet a magánszakértőhöz.
Ha magánszakértői vélemények között a szakkérdésben ellentét áll fenn, bármelyik fél
indítványozhatja, hogy a magánszakértők véleményeiket az ellentét indokainak az ismertetése
vonatkozásában, ugyanazon a tárgyaláson, szóban egészítsék ki.

Magánszakértői vélemény aggályos, ha

- a kirendelt szakértő véleményével szemben fennálló bármely hiba áll fenn vele szemben
- a magánszakértő a Pp. szerinti perbeli kötelezettségét nem teljesítette
- annak kiegészítése az ellenfél kérdéseinek vonatkozásában nem történt meg
- annak kiegészítése az ellenfél magánszakértői véleményével szemben fennálló ellentét
tekintetében nem történt meg
- közte és az ellenfél magánszakértői véleménye között szakkérdésben ellentét áll fenn

B)
Lehetőség van arra, hogy a bizonyító fél a peres eljárástól eltérő eljárásban, ugyanazon
szakkérdés vonatkozásában készült szakvéleménnyel bizonyítson.
Azonban ez, a más eljárásban alkalmazott szakértő kizárólag kirendelt szakértő lehet
(magánszakértő nem).
Kirendelt szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának az indítványozása esetén ugyanazon
szakkérdés vonatkozásában már nincs helye a más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának.

C) Kirendelt szakértő:

A bíróság indítványra szakértőt akkor rendel ki, ha az adott szakkérdés vonatkozásában a

bizonyító fél nem alkalmazott magán-, vagy más eljárásban kirendelt szakértőt, illetve akkor is,
ha a magánszakértői vélemény nem megfelelő, aggályos.

Szakértő alkalmazására kirendelés esetén is csak a fél indítványára van lehetőség. Ebben fel kell
tüntetni azokat a határozott kérdéseket, amelyeket a szakértőnek meg kell válaszolnia.
34
A fél az indítványát a kirendelésig kiegészítheti.
Az ellenfél is jogosult kérdések feltevését indítványozni ugyanezen időpontig.

Megállapodás hiányában a szakértő személyéről a bíróság dönt.

A bíróság a szakértőt a szakvélemény írásbeli előterjesztésére hívja fel. Kivételesen a szakértőt a
tárgyalásra idézi.
Amennyiben a szakértői munka várhatóan nagy költségekkel fog járni, a bíróság elsődlegesen
arra hívja fel, hogy feladatáról, és annak várható költségeiről készítsen munkatervet.

A kirendelt szakértő felmentése:

- ha a törvény értelmében nem jogosult eljárni, vagy az eljárást más fontos ok akadályozza
- ha nem nyilváníthat véleményt a szakkérdésről, illetve a véleménynyilvánítást alappal
megtagadta
- ha a fél a szakértő alkalmazására irányuló indítványát visszavonta, vagy a bíróság a
szakértői bizonyítás lefolytatását mellőzte
- ha jogszabályban meghatározott egyéb ok áll fenn

A bíróság a kirendelt szakértő írásbeli szakvéleményét a felek részére kézbesíti. A felek a

szakvéleményre vagy a szakértővel nem közölt, lényeges perbeli adatokra vonatkozóan a
szakértőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy felvilágosítást kérhetnek. A bíróság írásbeli
kiegészítésre hívja fel a szakértőt, vagy szóbeli kiegészítés érdekében megidézi.

A Pp. külön szabályozza a ’más’ és az ’új’ szakértő intézményét:

Más szakértő kirendelésekor nem áll rendelkezésre szakvélemény, új szakértő kirendelésekor
viszont már igen.
Más szakértő kirendelését alapvetően a szakértő személyében rejlő okok, új szakértő kirendelését
a szakvéleményhez kapcsolódó okok indokolják.
A bíróság hivatalból más szakértőt rendelt ki, ha a szakértőt a perből kizárta vagy felmentette.

Kirendelt szakértő szakvéleménye akkor aggályos ha:

- hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi
elemeit
- homályos
- önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy
- egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér

Amennyiben a kirendelt szakértő véleménye aggályos, és ez a szakértő által adott felvilágosítás

ellenére sem volt kiküszöbölhető, a bíróság indítványra(!) új szakértőt rendel ki.

Szakértői testület is kirendelhető…

A szakértőt tevékenységéért szakértői díj illeti meg, amelyet az indítványozó félnek kell
megelőlegeznie.

Előzetes bizonyítás:
Akkor kerülhet rá sor, ha a fél későbbi igényérvényesítését veszélyeztetné a bizonyítással való
késlekedés.
Feltételei attól függnek, melyik szakban kerül rá sor.
A per megindítása előtt vagy annak folyamatban lévő per alatt a keresetlevél perfelvételre
alkalmasságától kezdődően akkor van helye, ha:
- a bizonyítás a per folyamán, ill. annak későbbi szakaszában nem lenne sikeresen
lefolytatható, vagy az jelentős nehézséggel járna
35
 - a bizonyítás előzetes lefolytatása a per elkerülését, ill. az ésszerű időn belül történő
befejezését elősegíti, vagy
- a bizonyítás előzetes lefolytatását jogszabály megengedi.

Illetékes: a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járásbíróság, vagy amelynek területén a

bizonyítás a legcélszerűbben lefolytatható (ebben az esetben a kérelmező választhat).
A perindítással egyidejűleg, vagy azt követően a kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni.

Az előzetes bizonyítás iránti kérelem elbírálásával összefüggésben a bíróság köteles

meghallgatni az ellenérdekű felet: szóban (idézés), vagy írásbeli nyilatkozattétel útján.
(Mellőzhető, ha sürgős az ügy, vagy ha ismeretlen a fél. Ilyenkor nem lehet kifogást
előterjeszteni.)

Az elutasító végzés ellen bármely fél külön fellebbezést terjeszthet elő.

Az előzetes bizonyítás lefolytatására a bizonyítás szabályait kell alkalmazni.

Kizárólag kirendelt szakértő alkalmazható, akinek szakvéleményét a perben bármely fél
felhasználhatja.
H a per folyamatban van, az előzetes bizonyítással összefüggésben felmerült költségekre a
költségekre vonatkozó általános szabályok az irányadóak. Ha a per megindítása előtt kerül rá sor,
a költségeket a kérelmező előlegezi és viseli.

36
 Határozatok

Polgári perben a bíróság alapvetően kétfajta határozatot hozhat: végzést és ítéletet.

(Annak érdekében azonban, hogy rendszertanilag a bíróság valamennyi határozati formáját

egybe foglalja a jogszabály, itt kerül feltüntetésre a bírósági meghagyás is.)

A bíróság a per érdemében ítélettel dönt.

A perben előterjesztett kereseti kérelem tartalma szerint az ítélet
- megállapítást
- marasztalást
- jogalakítást tartalmazhat.

Ítéletében a bíróságnak a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemről határoznia kell. Az

előterjesztett kérelmekhez a bíróság kötve van, azon nem terjeszkedhet túl. A felek rendelkezési
elvéből következően a bíróság csak a felperes kérelmére hozhat határozatot.

Célszerűségi okokból a bíróság olyan ítéletet is hozhat, amely nem meríti ki valamennyi kereseti
kérelmet, így egy jogvitában több ítéletet is születhet.

Részítélet:
Akkor hozható, ha a felperes a perben több kereseti kérelmet terjeszt elő, vagy a kereseti
kérelemnek vannak önállóan elbírálható részei és ezek felől külön-külön határoz a bíróság.
A bíróság meghozhatja hivatalból, illetve a felek kérelmére is, mind az első, mind a másodfokú
eljárásban.
Ellene ugyanúgy helye van fellebbezésnek, mint a per érdemében hozott ítéletnek, és lehetőség
van kijavítására is.
Részítélet meghozatalára van lehetőség látszólagos tárgyi halmazati viszonyban álló kereseti
kérelmek esetén is.
Ha a fél által érvényesített keresetek egymástól függenek, a felperes az általa meghatározott
sorrendben kéri azok elbírálását, így amennyiben a sorrendben előbb álló igénye
megalapozottnak bizonyul, a bíróságnak a további kereseti kérelmekről nem kell döntenie. Ebből
következik, hogy ez a fajta részítélet kizárólag elutasítást jelenthet. Ebben az esetben a per
tárgyalása csak a részítélet jogerőre emelkedése után folytatható.

Közbenső ítélet:
Ha a keresettel érvényesített jog fennállása, és ennek alapján a felperest megillető követelés
összege/ mennyisége tekintetében a vita elkülöníthető, akkor a bíróság a jog fennállását
közbenső ítélettel előzetesen megállapíthatja. → A bíróság először a követelés jogalapja
tekintetében hoz döntést.
Meghozható kérelemre és hivatalból is, ellene fellebbezésnek van helye.

Kiegészítő ítélet:
Amennyiben a bíróság valamelyik kereseti kérelemről, vagy annak egy részéről elmulasztotta a
határozathozatalt, esetleg a perköltségről, vagy az előzetes végrehajthatóság kimondásáról nem
döntött, hivatalból, vagy a felek kérelme alapján a hiányt kiegészítő ítélet meghozatalával
pótolhatja.

37
Léteznek olyan határozatok is, amelyek bár nem ítélet formájában tartalmaznak rendelkezést,
mégis ítéleti hatályúnak minősíthetők. Pl. jogerős fizetési meghagyás, bíróság által jóváhagyott
egyezség

A határozatok másik formája a végzés, amely az egyéb, perben eldöntendő, a pervezetés körében
tartozó cselekményekre vonatkozó döntések meghozatalát jelenti, kivételesen azonban a bíróság
az ügy érdemében dönthet végzéssel is. Pl.: permegszüntetés

Az ítélet és a végzés tartalma:

VÉGZÉS
ÍTÉLET Minden ugyanaz!
Az alábbi eltérésekkel:
1. Bevezető rész (fejrész)
Beazonosításhoz szükséges adatok:
bíróság megnevezése, ügyszám, felek
megnevezése, lakóhely/ székhely, fél
képviselőjének neve, lakóhely/ székhely, felek
perbeli állása, per tárgya
2. Rendelkező rész
A bíróság érdemi döntését, illetőleg az egyéb,
a perben szükséges döntéseket tartalmazza.
3. Perorvoslati rész
Ez tulajdonképpen egy tájékoztatás, amely azt
tartalmazza, hogy milyen jogorvoslati
kérelemmel lehet az ítélet ellen élni, hol és
mikor kell benyújtani, valamint a fellebbezési
tárgyalás tartására vonatkozó információkat.
4. Indoklás
A bíróság által megállapított tényállást Az egyezséget jóváhagyó végzést, valamint
tartalmazza, a peres feleknek az ügyben azt, amely ellen külön fellebbezésnek nincs
előadott kérelmeit, az érdemi rendelkezés helye, nem kell indokolni.
tartalmára történő utalást, majd a jogi
indoklást, az ítélet alapjául szolgáló
jogszabályokat, a bizonyítást azon
körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a
bizonyítékok mérlegelése körében
irányadónak vett.
5. Záró rész
Mely bíró, hol, milyen időpontban hozta meg
az ítéletet.
Az egyesbírónak, vagy a tanács tagjainak és
elnökének aláírása.


A vonatkozó rendelkezések teljes mértékben a
keresetlevél szerkezetét követik.
Amennyiben a bíróság tárgyaláson hoz
végzést, azt belefoglalja a jegyzőkönyvbe.
Ilyenkor a végzés csak a rendelkező, a
perorvoslati részt és az indoklás tartalmazza.

38
Rövidített indoklást tartalmazó ítéletet akkor hozhat a bíróság, ha:
- az ítélet jogról való lemondáson, vagy a jog és a kérelem elismerésen alapul
- az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű
- a fellebbezésre jogosultak a fellebbezési jogunkról a határozat kihirdetését követően
valamennyien lemondtak, vagy
- ahhoz valamennyi fél hozzájárult.

Ez csak a bíróság által megállapított tényállást, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét,
nyilatkozatát, rövid ismertetését, az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és a rövidített
indoklás törvényei alapján tartalmazza.

Az érdemi döntés korlátai:

 A felek rendelkezési joga
 Túlterjeszkedés tilalma
 Jogcímhez kötöttség
 Amennyiben a fél vagyonának csupán valamely részéből hajtható be követelés, akkor a
bíróságnak a határozatában ezt a részt is meg kell jelölnie.
 Látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén a félnek kell meghatároznia azt a sorrendet,
amelyet a bíróságnak a kérelmek elbírálásakor követni kell.

A teljesítési határidő:
Főszabály: 15 nap .
Ennél hosszabb vagy rövidebb határidő a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, vagy
ha azt a kötelezettség természete indokolja, akkor rendelhető el.
A teljesítési határidőt a bíróság az eset összes körülményei alapján határozza meg. A felek is
előterjeszthetnek erre vonatkozó kérelmet, továbbá lehetőség van részletekben történő
teljesítésre.
Részletekben történő teljesítés engedélyezése esetén a bíróságnak úgy kell rendelkeznie, hogy
bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén az egész hátralékos tartozás esedékessé
válik.
Birtokperekben jellemző, hogy a kötelezés az ellenérdekű fél kérelmére azonnali hatályú is lehet.
Pl. birtoklás zavarásának megszüntetése
Ingatlan kiürítésére vonatkozó teljesítési határidő, a kötelezett kérelmére, különleges méltánylást
érdemlő esetben 6 hónapig terjedő időszakra elhalasztható, az alábbi konjuktív feltételek
teljesülése esetén:
- az ingatlan a kötelezett lakóhelye és
- ez az ő és közvetlen családtagjainak egyedüli lakóingatlana és
- a kérelemben a kötelezett valószínűsítette, hogy saját és családja elhelyezését
ideiglenesen sem tudta biztosítani, továbbá
- a per során nem sújtották pénzbírsággal
- nem tanúsított rosszhiszemű magatartást és
- nem önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről van szó.

A(z önkéntes) teljesítés határideje a határozat közlésétől követő napon kezdődik.

A határozathozatal szabályai (amikor a bíróság tanácsban jár el):

A tanácskozás zárt, azon csak a tanács tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehetnek részt. A
tanácskozást a tanács elnöke vezeti és határozza meg, hogy kell-e róla jegyzőkönyvet készíteni,
amelynek az anyagot titkos.
A bíróság a határozatát szavazattöbbséggel, vagy egybehangzóan hozza meg. Minden bírónak
döntést kell hoznia és minden tanácstagot 1 szavazat illeti meg.
39
A fiatalabb bíró az idősebbet megelőzően szavaz, utolsóként pedig a tanács elnöke. A szavazás
során kisebbségben maradó bíró különvéleményt írhat.

A határozatok kihirdetése és közlése:

Miután a bíróság határozatot hozott, döntését köteles az érintett felek tudomására hozni. Ennek
módja a határozat kihirdetése vagy pedig írásbeli közlése, azaz a kézbesítés.
A határozat kihirdetése annak szóbeli előadását, a kézbesítés pedig az írásba foglalt határozat
megküldését jelenti a fél részére.

Határozatot kihirdetni a tárgyaláson, illetőleg a tárgyalás napján lehet. Lehetősége van azonban a
bíróságnak, hogy a tárgyalás berekesztését követően a határozat kihirdetését elhalassza. Ebben az
esetben a kihirdetés határnapját rögtön ki kell tűzni (legkésőbb 30 nap).
Amennyiben az ítélet kihirdetésekor valamennyi fél jelen van, akkor meg kell kérdezni tőlük,
hogy hozzájárulnak-e ahhoz hogy az írásba foglalt ítélet csak rövidített indoklást tartalmazzon.

A határozatokat annak meghozatalától számított 30 nap on belül írásba kell foglalni és 3 nap on
belül kézbesíteni.

Határozatok kijavítása:
Ha névcserét, hibás névírás, számítási hibát, vagy valamilyen hasonló elírás tartalmaz.
Kérelemre (nincs határidőhöz kötve) vagy hivatalból.
A kijavítás iránti kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya.
A másodfokon eljáró bíróság kijavíthatja az elsőfokú bíróság határozatát a fellebbezést érdemben
elbíráló határozatában.

Kiigazítás:
Kizárólag az ítélet indoklásának körében van helye, abban az esetben, ha az nem érthető/
homályos/ ellentmondásos. Maga az ítéleti döntés a kiigazítással nem változtatható meg.
Csak kérelem alapján, amely a határozott közlésétől számított 15 nap on belül terjeszthető elő.
A kérelemben a félnek pontosan meg kell jelölnie, hogy milyen okból és mennyiben van helye
kiigazításnak.

Határozatok kiegészítése:
Ha a bíróság az ítélet teljességére vonatkozó törvényi követelményeknek nem tett eleget, vagyis
valamilyen kereseti kérelemről, vagy olyan kérdésről nem határozott, amely tárgyában a döntést
hivatalból meg kellett volna hoznia.
Az a bíróság jár el, amely az ítéletet hozta.
Kérelemre vagy hivatalból.
A kérelem előterjesztésének határideje 15 nap , végrehajtásra halasztó hatálya nincs, de a
bíróság hivatalból felfüggesztheti a végrehajtást.
Az ítélet kiegészítéséről a bíróság tárgyalás alapján határoz. Kivétel:
- ha a bíróság a kiegészítés iránti kérelmet visszautasítja, vagy
- valamennyi fél hozzájárult a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz,
- a fél az ítélet kiegészítését nem a kereseti kérelem, vagy annak valamely része
vonatkozásában kéri, vagy pedig a bíróság a tárgyaláson kívül hozott ítéletet egészíti ki,
vagy
- ha erre irányul a kérelem.

40
Amennyiben a bíróság tárgyalást tart, akkor arra feleket megidézi azzal, hogy megjelenésük
hiányában is határozatot fog hozni, mulasztás esetén pedig igazolás előterjesztésének helye
nincs.
Ha az ítélet kiegészítésének helye van, → kiegészítő ítéletet hoz,
ellenkező esetben a kérelmet végzéssel elutasítja.
Mind a végzés, mint az ítélet ellen külön fellebbezésnek van helye.
Az ítélet jogerőre emelkedését követő 5 év elteltével nincs helye az ítélet kiegészítésének.

A határozatok joghatásai

Kötőerő:
Az egyszerű kötőerő azt jelenti, hogy a bíróság a perben hozott saját határozatához kötve van, azt
magától nem változtathatja meg.
A kötőerő beáll a határozat ki hirdetéséve/ kézbesítésével.
A bíróság nincs kötve a pervezetésre vonatkozó, az egyoldalú kérelmet visszautasító és az
elutasító végzéséhez.
A bíróság a per során meghozott olyan végzését, amellyel határidőhöz kötött perbeli cselekményt
utasít el, csak annak jogerőre emelkedése előtt változtathat meg.
A perfelvételt lezáró végzéshez a bíróság kötve van.

Jogerő: A határozat a jogerőre emelkedésétől fogva fellebbezéssel nem támadható meg.

A) Alaki jogerő:
Azok a határozatok, amelyek ellen nincs helye fellebbezésnek már a kihirdetéssel jogerőre
emelkedne.
A fellebbezéssel megtámadható határozat a fellebbezési határidő leteltét követő naptól jogerős,
ha az arra jogosultak egyike sem nyújtott be fellebbezést, vagy a benyújtott fellebbezéseket a
bíróság jogerősen visszautasítja.
A fellebbezésre jogosultak lemondhatnak fellebbezési jogukról a határozat kihirdetését/ közlését
követően. Ezt a nyilatkozatot visszavonni nem lehet.
A fellebbezésnek a jogerő beálltára nézve halasztó hatálya van.
Lehetőség van részjogerő megállapítására.
Fellebbezés visszavonható.
A határozat jogerőre emelkedését az első fokon eljárt Tanács elnöke vagy a határozat eredeti
példányára vezeti rá, vagy pedig külön határozatot hoz róla.
A határozat jogerőre emelkedéséről 15 nap on belül kell a feleket értesíteni.
A jogerős határozat, ha fellebbezéssel/ jogorvoslattal nem támadható meg, végrehajtható.

B) Anyagi jogerő:
A jogerős ítélettel elbírált jogot a felek egymás között továbbá vitássá nem tehetik, a bíróság
ahhoz kötve van, és e tárgyban újabb per a rendkívül jogorvoslatok kivételével nem indítható,
vagyis ítélt dolgot eredményez.

Személyi hatálya: a felek és jogutódaik, akiknek a jogai védelmében az ügyész és perindításra

feljogosított más személy pert indított, illetve vannak olyan ítéletek, amelyek mindenkivel
szemben hatályosak.

Tárgyi oldal: az ítélet rendelkező része, a tényállás és a jogi indoklás együttesen adja meg a
jogerőhatás terjedelmét.
Anyagi jogerőhatás olyan ítélethez is kapcsolódhat, amelyben a bíróság a beszámított
követelésről döntött, akár elutasítva azt.

41
Utóper: egyfajta kivétel a jogerőhatás alól.
Abban az esetben indítható ilyen eljárás, ha az ítélet az egyik felet olyan szolgáltatásra kötelezi,
ami az ítélet meghozatala után jár le. Az anyagi jogerőhatás nem gátolja azt, hogy a szolgáltatás
mennyiségének/ időtartamának megváltoztatása iránti keresetet indítson a felek bármelyike, ha
azok a körülmények, amelyekre a bíróság az ítéletet alapította, utóbb lényegesen megváltoztak.

Előzetes végrehajthatóság:
A Pp. taxatív felsorolást tartalmaz azon határozatokra nézve, amelyek esetén a bíróságnak
hivatalból kötelezettsége a fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítani a
döntését:
1. Tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztalja a
bíróság a felet
2. Birtokháborítás megszüntetésére kötelez
3. Az alperes által elismert kötelezettségben/ követelésben marasztal
4. Közokiratban vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló
pénzbeli marasztalás tartalmazó ítélet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményt
ilyen okirattal bizonyították
5. Nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha a felperesnek a végrehajtás
elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható hátránya (és nem kára)
származna és a felperes megfelelő biztosítékot nyújt. Nem kell biztosíték nyújtása, ha a
bíróság a marasztalás jellegére tekintettel így dönt.

Az 1. esetkört kivéve, lehetőség van arra, hogy a bíróság mellőzze az előzetes végrehajthatóság
kimondását, ha az alperes ezt még a tárgyalás berekesztése előtt kéri, mivel az ránézve
aránytalanul súlyosabb terhet jelentene, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése felperesre
nézve.

42
 Perorvoslatok

Fellebbezés:

Rendes, fellebbviteli és átszármaztató hatályú jogorvoslat.

A jogerőre még nem emelkedett elsőfokú határozatokkal szemben vehető igénybe.

A támadott határozatot meghozó bíróságtól magasabb szintű bíróság bírálja el. A másodfokú
bíróságot az elsőfokú bírósággal azonos jogok illetik meg, és az elsőfokú bíróság által
megállapított tényálláshoz nincs kötve; a támadott határozatot, meghatározott feltételek mellett,
teljes körben felülbírálhatja.

Főszabály:
Az elsőfokú ítéletekkel szemben teljeskörűen megengedett a fellebbezés.
Az elsőfokú végzésekkel szemben fellebbezésnek helye nincs, csak ha jogszabályi rendelkezés
kifejezetten engedi.
Másodfokú eljárásban hozott végzés akkor fellebbezhető, ha az elsőfokú eljárás szabályai szerint
fellebbezésnek lenne helye.

Amennyiben egy végzés nem fellebbezhető, a Pp. lehetőséget ad arra, hogy a fél az ítélet elleni
fellebbezésben támadja, ha:
a) a Pp. a végzésre indoklási kötelezettséget ír elő (pl. keresetváltoztatást tartalmazó
nyilatkozatot visszautasító végzés),
b) a törvény kifejezett rendelkezése lehetővé teszi a végzés vitatását az eljárást befejező
határozat elleni fellebbezésben (pl. bíró kizárását megtagadó végzés).

Bírósági meghagyás ellen nincs fellebbezés; ellentmondás van!

A Pp. a fellebbezési eljárást úgy szabályozza, hogy az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó
rendelkezéseket tárgyalja, amely szabályokat alkalmazni kell a végzés elleni fellebbezésekre is.
Speciális szabályok a végzések elleni fellebbezés elbírálására:
1. Bizonyos esetekben az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs
kötve, ilyenkor a fellebbezésnek saját hatáskörében maga is eleget tehet, tehát az iratokat
a fellebbezés elbírálása végett nem kell a másodfokú bírósághoz felterjeszteni. (pl.:
pervezetésre vonatkozó végzések)
2. A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el akkor is, ha az elsőfokú bíróság a
végzést tárgyaláson hozta meg.
3. Felülbírálata tárgyában a másodfokú bíróság minden esetben végzéssel dönt.
4. Csatlakozó fellebbezés előterjesztésének helye nincs.
5. A fellebbezésre 8 nap os határidővel történő észrevétel adására nem a másodfokú
bíróság, hanem az iratok felterjesztése előtt, az elsőfokú bíróság hívja fel a fellebbező fél
ellenfelét.

Fellebbezés előterjesztésére jogosult a fél (ideértve a beavatkozót és az ügyészt is), valamint

az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A peres fél önállóan, és korlátlan mértékben jogosult a fellebbezés előterjesztésére, a határozatot
bármilyen okból és bármilyen részben megtámadhatja.

A fellebbezés határideje 15 nap (naptári!), amely a határozat közlésétől kezdődik.

43
Amennyiben a fellebbezésre nyitva álló határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a
határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
Fellebbezési határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye, amelyet a másodfokú bíróság
bírál el.

A fellebbezést az elsőfokú bíróságnak kell, írásban benyújtani.

Egyik legfontosabb jogkövetkezménye a halasztó hatály → megakadályozza a támadott
határozat végrehajtását.
A határozatnak azon része tekintetében, amelyet a fellebbezés nem érint, beáll a részleges jogerő
és a részleges végrehajthatóság.
Amennyiben a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, a fellebbezés nem
eredményez halasztást. (pl.: egyezséget jóváhagyó végzés)

Benyújtását követően az elsőfokú bíróság vizsgálja, hogy a fellebbezés a törvényi

követelményeknek megfelel-e.
➢ A fellebbezés érdemi vizsgálatra való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a
fellebbezésben előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy
érdemére tartozik
➢ Ha elkésett, vagy olyan határozat ellen irányul, amely ellen nem lehet fellebbezni, a
fellebbezést visszautasítja.
➢ Ha nem felel meg a jogszabályi tartalmi követelményeknek, az előterjesztő felet
hiánypótlásra hívja fel.
➢ Ha minden rendben, intézkedik a fellebbezés 8 nap on belüli felterjesztése felől.
Ha a fellebbezés a határozatnak az előzetes végrehajthatóvá nyilvánítása ellen is irányult,
haladéktalanul fel kell terjeszteni.

A másodfokú bíróság először azt vizsgálja, hogy a fellebbezés hiánytalanul lett-e előterjesztve.
Ennek során mindazokat az intézkedéseket megteheti, amelyeket az elsőfokú bíróság
elmulasztott.
Amennyiben a fellebbezést a másodfokú bíróság utasítja vissza, úgy ezen végzés elsőfokúnak
minősül, amely ellen további fellebbezésnek van helye.
+ tárgyalást tűzhet
+ felfüggesztheti a végrehajtást
+ rendelkezhet az elsőfokú határozatnak a fellebbezéssel nem támadott részében jogerőssé
nyilvánításáról
+ amennyiben az elsőfokú bíróság előtt a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránt
előterjesztett kérelem vagy igazolási kérelem folytán eljárás van folyamatban, a másodfokú
bíróság annak elbírálásáig a maga (fellebbezési) eljárását hivatalból felfüggesztheti
+ határoz a fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelemről

A fellebbezés visszavonható, újból előterjeszteni azonban már nem lehet.

A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre:

Átszármaztató hatály → az elsőfokú bíróság jogkörét teljes egészében átszáll a másodfokú
bíróságra.
Felek rendelkezési joga → a fellebbezés elbírálása főszabály szerint nem terjedhet ki olyan
kérdésekre, amelyeket a felek nem érintettek.

A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre kiterjedhet:

a) az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségére, ill.
b) az elsőfokú ítélet anyagi jognak való megfelelőségére.

44
 - A bizonyítás eredményét jogszerűtlennek minősítheti és ennek alapján a tényállást
módosíthatja/ kiegészítheti.
- A fél által az első vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására
bizonyítást folytathat le és annak alapján a tényállást módosíthatja/ kiegészítheti.
- A megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést vonhat le, a
megállapított tényeket másként minősítheti.
- Felülmérlegelheti az elsőfokú bíróságnak az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési
jogkörben hozott döntését.
- Határozhat olyan kérdésekben, amelyben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetve nem
határozott.

Másodfokú bíróság nem módosíthatja az elsőfokú bíróság által, a jogszabályoknak megfelelően

megállapított tényállást.
Nincs lehetőség önmagában az elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének a felülbírálatára sem,
kizárólag az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti.

A másodfokú bíróság felülbírálati jogköre hivatalból terjed ki a kötelező hatályon kívül helyezési
okokra.

A fellebbezés tartalma:

Minimális követelmények.

- a fellebbezéssel támadott ítélet száma, valamint az ítéletnek a fellebbezéssel támadott

rendelkezései vagy része
- határozott kérelem arra vonatkozóan, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését
vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy
helyezze hatályon kívül
- a hivatkozott anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést, amelyre a fellebbező a
fellebbezését alapítja, kivéve, ha a felülbírálati jogkör gyakorlásának nem feltétele a
jogszabálysértés.

Felülbírálati jogkörben az elsőfokú bíróság eljárása szabályszerűségének és/ vagy az ítélet anyagi
jognak való megfelelőségének a vizsgálata, minősítése.
A fellebbezés több felülbírálati jogkör gyakorlását is kérheti, nem kérheti azonban kizárólag az
elsőfokú bíróság anyagi pervezetésének felülbírálatát.
Amennyiben a fellebbezés a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és tartalmilag hiányos, az
elsőfokú bíróságnak visszautasítás terhével fel kell hívnia a fellebbező felet a hiányok rövid
határidőn belüli pótlására (hiánypótlás nélküli visszautasításra nincs jogszabályi lehetőség).

Fellebbezési ellenkérelem:
A fellebbezésre adott nyilatkozat.
Osztja a fellebbezés jogi sorsát: annak visszautasítása vagy visszavonása esetén hatálytalanná
válik.
Tartalma: a támadott határozat részben vagy egészben való helyben hagyására irányul. Vitatja a
fellebbezésben foglaltakat és azt kéri a másodfokú bíróságtól, hogy annak ne adjon helyt.
Fellebbezés kézbesítésétől számított 15 nap on belül lehet előterjeszteni a másodfokú
bíróságnál. A határidő indokolt kérelemre kivételesen, legfeljebb 15 nappal
meghosszabbítható.
Nem illetékköteles.

45
Csatlakozó fellebbezés:
Szintén a fellebbezésre adott nyilatkozat és osztja a fellebbezés jogi sorsát.
Tartalma: a fellebbezéssel támadott határozatnak az ellenfél terhére történő megváltoztatására
irányul.
Ugyanazok a tartalmi követelményeit, mint a fellebbezésnek.
Korlátja: az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint. Ha a fellebbezés
kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló, a csatlakozó fellebbezésben az ítélet
megváltoztatása nem kérhető.
A fellebbezés kézbesítésétől számított 15 nap on belül lehet előterjeszteni, a határidő nem
hosszabbítható meg. Hiánypótlásra van lehetőség.
Illetékköteles! Az illeték mértéke a fellebbezési illeték fele, de legalább 5000.- Ft.

Kérelem-változtatás a fellebbviteli eljárásban:

A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés a másodfokú határozat meghozataláig vagy tárgyalás
tartása esetén a tárgyalás berekesztéséig általában megváltoztatható.
Két korlát:
1. A megváltoztatásra csak a fellebbezési/ csatlakozó fellebbezési kérelem és ellenkérelem
korlátai között kerülhet sor.
2. A kereset, az ellenkérelem, a viszontkereset és a beszámítás másodfokú eljárásban
történő megváltoztatásának tilalma - kivétel:
- A keresetnek kizárólag a tényállításra vonatkozó része akkor változtatható meg, ha
a fél olyan tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet
meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a tudomására vagy
következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet
eredményezett volna.
- A keresetnek bármelyik része megváltoztatható a hibás elsőfokú anyagi pervezetés
hibáinak korrigálása folytán.

Az utólagos bizonyítás szintén korlátozott a másodfokú eljárásban.

Három lehetséges esete:
A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további
bizonyítási eszközt, ha
1. az utólagos tudomásszerzésre/ keletkezésre alapított keresetváltoztatás szerinti,
megváltoztatott tényállítás bizonyítására szolgál.
2. a fél keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál,
feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző
tárgyalás berekesztését követően jutott tudomására vagy keletkezett.
3. az elsőfokú anyagi pervezetés hibáinak korrigálása körében ajánlja fel a fél.

Másodfokú eljárásban új viszontkeresetet előterjeszteni nem lehet.

Beszámítást akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy más perben hozott
jogerős ítéleten alapul.

46
A fellebbezés elbírálása:

A) tárgyaláson kívül - főszabály

Amennyiben a rendelkezésre álló határidőn belül fellebbezési ellenkérelem, illetve csatlakozó

fellebbezés kerül előterjesztésre, azt a másodfokú Tanács elnöke haladéktalanul közli a
fellebbező féllel, aki 15 nap on belül írásban teheti meg észrevételeit.
Ezt követően a másodfokú bíróságra vonatkozó kötelező eljárási szabály nincs: határozatát
bármikor meghozhatja, és az írásba foglalását követően 8 nap on belül megküldi az elsőfokú
bíróságnak.

B) tárgyaláson - másodlagos, kivételes lehetőség

Tárgyalás tartása három esetben kötelező:

1. Amennyiben azt bármelyik fél kéri.
DE! A másodfokú bíróság nem köteles kitűzni a tárgyalást, ha az elsőfokú bíróság ítéletének
mérlegelés nélkül, kötelező hatályon kívül helyezésének van helye, illetve ha a fellebbezés nem
az ítélet fő tárgyára, hanem a járulékos kérdésekre irányul.
2. Ha a másodfokú bíróság bármilyen okból bizonyítási eljárást kíván lefolytatni.
3. Ha a másodfokú bíróság megítélése szerint indokolt.

A tárgyalás kitűzéséről a fellebbezés felterjesztését követő 30 nap on belül intézkedni kell. Az

időpont 4 hónap on belüli legyen, legalább 15 nap os tárgyalási időközzel, amely nem
szállítható le.
A másodfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik.
A tárgyalás berekesztésére után, zárt tanácskozást követően, a másodfokú bíróság határozatot
hoz, vagy a határozathozatalt legfeljebb 30 napra elhalasztja.
A másodfokú bíróság megengedett keretek között bizonyítási eljárást folytathat le: közvetlenül
vagy megkeresés útján.
Amennyiben a peres felek bármelyike szabályszerű idézés ellenére másodfokú tárgyaláson nem
jelenik meg, a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazni nem lehet, sem az eljárás
megszüntetésének, sem szünetelésnek helye nincs. A mulasztás a tárgyalás lefolytatását és a
határozat meghozatalát nem akadályozza. Így értelemszerűen a mulasztás miatt igazolásnak
helye nincs.

Másodfokú eljárásban hozott határozatok:

A bírósági meghagyás kivételével a másodfokú bíróság megteheti azokat az intézkedéseket, és
meghozhatja azokat a határozatokat, amelyeket az elsőfokú bíróság is megtehetett volna.
Elrendelhető az eljárás felfüggesztése, helye lehet az eljárás félbeszakadásának, az eljárás
megszüntetésének, egyezség megkötésének, a felek mulasztásán kívüli okból az eljárás
szünetelésének és négy hónapi szünetelés után az eljárás megszűnésének.

Az elsőfokú ítélet hatályát veszti, ha a felek egyezséget kötnek és azt a bíróság jóváhagyja, ill. ha
a per szünetelés folytán megszűnik.

A másodfokú bíróság érdemben elbírálja az elsőfokú ítéletet vagy amennyiben az érdemi

felülbírálatra alkalmatlan, hatályon kívül helyezi és egyidejűleg vagy az eljárást megszünteti
vagy rendelkezik a keresetlevélnek a hatáskörrel és illetékessége rendelkező bírósághoz
áttételéről, hogy az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítsa.

47
Kötelező hatályon kívül helyezés:

- eljárás megszüntetése miatt

Az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha akár az első-, akár a másodfokú eljárásban
merült fel eljárást megszüntető ok. Ezzel egyidejűleg rendelkezni kell az elsőfokú ítélet hatályon
kívül helyezéséről.
Végzés. Fellebbezésnek helye nincs.

Az eljárás megszüntetésére nem csak egészben, hanem részben is sor kerülhet.

A megszüntetési ok azonban kiküszöbölhető: nem helyezhető hatályon kívül az ítélet, ha a hiány

pótolható, vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható. Ezért az eljárás megszüntetése előtt
hiánypótlásra kell felhívni a feleket, amelynek nincs törvényi határideje, azt a bíróság
mérlegeléssel állapítja meg.

- eljárási szabálysértés miatt

Amennyiben az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan, a másodfokú bíróság
végzésével hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára
utasítja.
Az elsőfokú eljárás szabályainak súlyos megsértése esetén a másodfokú bíróságnak nincs
mérlegelési lehetősége, kötelező jelleggel hatályon kívül kell helyeznie az ítéletet. (pl.: az
elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy a határozathozatalban olyan bíró
vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn)
Az ítélet formai hiányossága: ha a törvényben előírt kötelező tartalmi elemek közül egyáltalán
nem tartalmazza a rendelkező részt vagy az indoklást és nem állnak fenn a kiegészítésének
feltételei sem.

Mérlegelhető hatályon kívül helyezés:

- eljárási szabálysértés miatt

Ahhoz hogy a másodfokú bíróság mérlegelési jogkörében hatályon kívül helyezze az elsőfokú
bíróság ítéletét, négy konjuktív feltétel fennállása szükséges:
1. Az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése
2. Ez a szabálysértés az ügy érdemére kihat
3. A hatályon kívül helyezési okra a fellebbezés/ csatlakozó fellebbezés hivatkozzon
4. Az eljárási szabálysértés orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem
ésszerű

A kötelező hatályon kívül helyezési oknak nem minősülő esetekben eljárási szabálysértés miatt
csak akkor van jogszabályi lehetőség az ítélet hatályon kívül helyezésére, ha a felek valamelyike
a fellebbezésben ezt kifejezetten kéri a másodfokú bíróságtól.
A hatályon kívül helyezés korlátja az, hogy amennyiben lehetséges, vagy ésszerű, úgy az eljárási
szabálysértést a másodfokú bíróságnak kell kiküszöbölni.

Az ítélet helybenhagyása érdemi felülbírálat nélkül, a fellebbezés megalapozatlansága esetén:

Ha fél kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte (a megváltoztatási iránti kérelem
előadása nélkül) és a fellebbezés megalapozatlan.

Az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálata:

- helybenhagyás
- megváltoztatás
48
Amennyiben a másodfokú bíróság az ítélet rendelkezésével nem ért egyet, úgy a
megváltoztatásának, ha részben nem ért egyet, úgy a részbeni megváltoztatásának és egyebekben
helyben hagyásának van helye.
Amikor a másodfokú bíróság a fellebbezést érdemben elbírálja, rendelkeznie kell a másodfokú
eljárásban felmerült perköltségek viseléséről, a le nem rótt illeték, valamint az állam által
előlegezett, és meg nem térült költségek megfizetéséről.

Részítélet és közbenső ítélet a másodfokú eljárásban:

Közbenső ítélet kizárólag a jogalap pozitív megállapítását tartalmazhatja.

Jogi képviselő nélkül eljáró fél a fellebbezését szóban is előadhatja, és nem köteles megjelölni a
fellebbezésében állított jogszabálysértés alapjául szolgáló jogszabályhelyet.

49
Perújítás:

Az alapeljárásban történt tárgyi hibák korrigálására irányuló rendkívüli, nem fellebbviteli

perorvoslat.
Jogerős ítélet és ítélet hatályú más határozatokkal szemben (bíróság vagy közjegyző által
jóváhagyott egyezség, bírósági meghagyás és fizetési meghagyás), attól függetlenül, hogy a fél
kimerítette-e fellebbezési jogát.

Egyes esetekben nem, vagy csak részben megengedett a perújítás.

Pl.:
- lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó ítélet
- lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet
- végrehajtási igényperben a per főtárgya tekintetében hozott ítélet
- sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet

Jogkérdésben nincs helye perújításnak!

Alapja lehet:

1. novum
Az alapperben a hivatkozott tényt/ bizonyítékot/ határozatot a bíróság nem bírálta el.
A novumnak olyannak kell lennie, amely a tényállás megállapítására kihat, így a perújító félre
nézve kedvezőbb ítélet meghozatalát eredményezheti, és amelyre a perújító fél az alapeljárásban
önhibáján kívül nem hivatkozott.

2. crimen (=bűncselekmény)
- meghatározott személy (bíró, perújítást előterjesztő fél ellenfele, más = bárki, aki az
alapeljárásban részt vett)
- jogerős bírói ítélet
- a perújító fél pervesztességét a bűncselekmény okozza

3. res iudicata (=ugyanarra a jogra nézve korábban már jogerős ítéletet hoztak)
4. Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete
5. hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése
6. eredményes alkotmányjogi panasz

Szubjektív határidő:
határozat jogerőre emelkedésétől/ perújítási okról való tudomásszerzéstől/ akadály elhárulásától
számított 6 hónap

Objektív határidő: határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év

Az alapperben eljárt elsőfokú bíróságnál kell, írásban benyújtani.

Perújítással élhet: a fél, jogállásától függően a beavatkozó, az ügyész, az, akire a jogerős
ítélet rendelkezést tartalmaz.
A perújítási eljárásban a felek megtartják eredeti perbeli pozíciójukat azzal, hogy ahhoz a
perújító-perújított kiegészítés is járul.

Hiánypótlás lehet.
A bíróság a perújítás előfeltételeit tárgyaláson kívül vagy tárgyalás kitűzésével is vizsgálhatja.

50
Amennyiben a tárgyalást a perújító fél elmulasztja, a bíróság a kérelmét visszautasítja.
Egyebekben az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók.
A megengedhetőség tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Alkotmányjogi panaszon alapuló perújítás esetén nem kell vizsgálni a megengedhetőséget.
Megengedhetőség után tárgyalás → elsőfokú eljárás szabályai az irányadók, kivéve, hogy a
perfelvétel után nyomban át kell térni az érdemi részre.

A perújítási kérelemnek nincs halasztó hatálya az ítélet végrehajtására, amely ellen irányul.
A bíróság kérelemre vagy hivatalból felfüggesztheti a végrehajtást – ha a perújítás sikere
valószínűsíthető.

A perújítás érdemi tárgyalásán nem az eredeti kereseti kérelmet kell újra elbírálnia a bíróságnak,
hanem azt kell vizsgálnia, hogy az előadott perújítási okok mennyiben változtatták meg az ítélet
rendelkezését.

Eredménye lehet: az ítélet

- hatályában fenntartása
- részben vagy egészben hatályon kívül helyezés és új ítélet meghozatala
- hatályon kívül helyezés és eljárás megszüntetése (ha az alapügyben az eljárás
megszüntetésének lett volna helye)

Perújítási eljárásban hozott határozatokkal szemben az általános szabályok szerint van helye
fellebbezésnek.

51
Felülvizsgálat:

Az alapeljárásban történt jogi hibák korrigálására irányuló, rendkívüli, fellebbviteli, a Kúria

kizárólagos hatáskörébe tartozó perorvoslat.

Főszabály: a másodfokú bíróság jogerős ítéletével szemben

+ bizonyos jogerős végzések ellen (pl.: keresetlevél visszautasítása)
+ nemperes eljárásban, az ügy érdemében hozott egyes jogerős végzésekkel szemben (pl.:
felszámolási eljárásban a hitelezői követelés nyilvántartásba vételével kapcsolatos jogerős
végzés)

A félnek ki kell merítenie a fellebbezési jogát!

Kizáró ok, ha a támadott ítélet első fokon jogerőre emelkedett.

A fél kérheti, valamint az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

Kizárt:
- Jogorvoslati tilalom:
Ha a fél nem merítette ki a rendes perorvoslati jogát.
- Főtárgyi tilalom:
A jogerős ítéletnek a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség
megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen
vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen
- Abszolút tilalom:
Egyes Pp.-ben, vagy más törvényben szabályozott jogerős ítéletek ellen (pl. házasságot
érvénytelenítő vagy felbontó ítélet lenne, felszámolást elrendelő és befejező végzés
ellen).
- Relatív tilalom:
Ha a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét bizonyos perekben
(pl.: szomszédjogok megsértése).
- Értékhatás-tilalom:
Vagyonjogi ügyekben, ha a vitatott érték kevesebb, mint 5 millió Ft – kivétel: járadék
iránti és sérelemdíj perek
Munkaügyi perben, ha a vitatott érték a minimálbér 5x-ösét nem haladja meg.
- Kúria bármilyen határozata ellen.

A relatív és az értékhatár-tilalom ellenére kivételesen engedélyezhető a felülvizsgálat.

Négy vagylagos feltétele:
1. a joggyakorlat vagy egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
2. a felvetett jogkérdés különleges súlya, ill. társadalmi jelentősége
3. az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
4. a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítélkezési rendelkezés

Az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni, az ítélet közlésétől számított 45 nap on belül.

Elmulasztása esetén igazolásnak van helye.
A kérelem alapjaként anyagi jogi vagy eljárásjogi szabályok megsértésére lehet hivatkozni.
A bíróság a kérelmet haladéktalanul felterjeszti a Kúriának.

A Kúria először arról dönt, hogy a kérelem alkalmas-e érdemi elbírálásra.

A kérelem benyújtásának a végrehajtásra halasztó hatálya nincs, de a fél kérheti a
végrehajtás felfüggesztését. (hivatalbóli felfüggesztés nincs)

52
A kérelmet megváltoztatni nem, visszavonni azonban lehet, ameddig a Kúria meg nem
hozta a határozatát.
A fellebbezési eljárás szabályai az irányadók.
Helye van csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek és felülvizsgálati ellenkérelemnek is.

Főszabály: tárgyaláson kívüli elbírálás.

Tárgyalás tartása két esetben lehetséges:
- előterjesztő fél kéri
- Kúria szükségesnek tartja
Elbírálásnak határideje nincs, csak sajtó-helyreigazítási és képmásperekben: 60 nap .
Nincs helye bizonyításnak; a döntést a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kell
meghozni.
A Kúria csak a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és az abban elbírált tényeket
vizsgálhatja; a meghozatal utáni tények és körülmények már nem képezhetik a felülvizsgálat
tárgyát.
A felülvizsgálatban közreműködhet a legfőbb ügyész.

Döntés:
- a megtámadott határozat hatályában fenntartása
- egészben vagy részbeni hatályon kívül helyezés és új határozat meghozatala
- egészben vagy részbeni hatályon kívül helyezés és az első vagy másodfokú bíróság új
eljárásra és új határozat meghozatalára utasítása

Eljárás alkotmányjogi panasz esetén:

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján 3 esetben van lehetőség alkotmányjogi panasz

előterjesztésére, egyéni alapjog sérelem bekövetkezése miatt:
I. „régi alkotmányjogi panasz”
Ha a bírsági eljárásban Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az érintett
személy/ szervezet Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és a
jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette vagy azok nem voltak biztosítva számára.

II. „közvetlen alkotmányjogi panasz”

Ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása
folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs jogorvoslati
eljárás az orvoslására, ill. a fél ezt már kimerítette.

III. „valódi alkotmányjogi panasz”

Ha az ügy érdemében hozott döntés vagy bírósági eljárást befejező egyéb döntés az
indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és a jogorvoslati lehetőségeit már
kimerítette, vagy az nem volt számára biztosítva.

A Pp. az alkotmányjogi panasz előterjesztésével az elsőfokú bíróságnak, a döntés

jogkövetkezményeinek alkalmazásával kapcsolatosan pedig a Kúriának ír elő eljárási
kötelezettséget.

A panaszt az elsőfokú bíróságnál kell előterjeszteni, amely haladéktalanul továbbítva azt az

Alkotmánybírósághoz.
Ha a támadott határozat ellen felülvizsgálati eljárás is indult, akkor a panasz egy másolati
példányát a Kúriának is megküldi.
53
Az elsőfokú bíróság hiánypótlással élhet, ha a beadványból nem egyértelmű, hogy alkotmányjogi
panaszról van szó, de az előterjesztés feltételeit nem kell vizsgálnia.
Hivatalból, az eset körülményeit mérlegelve felfüggesztheti a panasszal támadott határozat
végrehajtását, az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig. Ezen végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye.
Ha az Alkotmánybíróság utasítja az elsőfokú bíróságot a felfüggesztésre, akkor nincs lehetőség
fellebbezésre.

Kúria eljárása:

Ha a régi és a közvetlen alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban az Alkotmánybíróság a

jogszabály/ jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt/
jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti. → A megsemmisítésről szóló
határozatnak a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és ettől a naptól
nem alkalmazható. A kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály nem lép hatályba, az egyedi
ügyben alkalmazott és megsemmisített jogszabály pedig az alkotmánybíróság eljárására okot adó
ügyben nem alkalmazható.
Valódi alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban alaptörvény ellenesség esetén a döntést
megsemmisíti.
Az eredményes alkotmányjogi panasz alapján a Pp. feljogosítja a Kúriát, hogy nemperes
eljárásban határozza meg az orvoslás eljárási eszközét. A Kúria alapvetően a rendelkezésre álló
iratok alapján dönt, de lehetőség van arra, hogy indokolt esetben a panasz indítványozóját, illetve
az ellenérdekű felet meghallgassa.
Amennyiben az Alkotmánybíróság bírósági döntést semmisít meg, úgy a Kúria eljárása
hivatalból indul.
Amennyiben az Alkotmánybíróság jogszabályt/ jogszabályi rendelkezést semmisít meg, az
eljárás az alkotmányjogi panasz előterjesztőjének a Kúriához benyújtandó kérelmére indul.

Jogorvoslat:
1. Ha az Alkotmánybíróság anyagi jogszabályt/ rendelkezést semmisített meg, és az ügyben
per vagy nemperes eljárás volt folyamatban, a Kúria értesíti a panasz indítványozóját,
hogy 30 nap on belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt elsőfokú
bíróságnál. Ilyenkor a bíróságnak a megengedhetőségről nem kell határoznia. Az
előterjesztésre nem vonatkozik sem a szubjektív, sem az objektív határidő.
2. Ha az Alkotmánybíróság eljárási jogszabályt/ rendelkezést semmisített meg, a Kúria
megállapítja az Alkotmánybíróság határozatából következő eljárási jog
gyakorolhatóságát, és szükség esetén az eljárás azon szakaszának soron kívüli, újbóli
lefolytatását rendeli el.
3. Amennyiben az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát semmisíti meg, a Kúria az első-
vagy a másodfokon eljáró bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, vagy a
felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendeli el.
4. Amennyiben az Alkotmánybíróság a bíróság határozatának megsemmisítése esetén a
bírósági határozattal felülvizsgált más hatóság által hozott döntést is megsemmisített, a
döntéshozó hatóságot értesíti a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

54
 Különleges eljárások

Bizonyos eljárások társadalmi jelentőségük, vagy sajátos eljárási helyzetük miatt oly mértékben
különböző igény támasztanak, hogy az általános permodelltől el kell választani azokat. Az egyes
perek mögöttes anyagát a Pp. általános szabályai képezik, de a speciális szabályok elsődleges
érvényesülése mellett.

I. egyes személyi állapotot érintő perek (pl. házassági, gondnoksági, apasági perek),
II. gyermek tartása iránti perek,
III. egyes személyiségi jogi perek (pl. sajtó-helyreigazítási per),
IV. munkaügyi perek
V. végrehajtási perek

A személyi állapotot érintő perek közös eljárási szabályai:

Az ember személyi minőségét és családi kapcsolatait meghatározó jogilag releváns tényezők

összességét személyi állapotnak vagy státusznak nevezzük.

Személyállapottal kapcsolatos polgári eljárásról akkor van szó, ha az eljárás tárgya a személyi
állapot védelme vagy megváltoztatása:
- Gondnoksági perek
- Házassági perek
- Származási perek
- Szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perek
- Örökbefogadás felbontásával kapcsolatos perek

Ezek a járásbíróság hatáskörébe tartoznak.

Lex specialis derogat legi generali elv (= a különös szabály lerontja az általános szabályt) → a
különös felől kell az általános felé haladni.

● sajátos perfelvételi módot, amelytől a személyi állapotot érintő perekben nem lehet
eltérni. E szerint a kereset közlésével egyidejűleg ki kell tűzni a perfelvételi tárgyalást,
úgy, hogy még az esetleges ellenkérelem vagy viszonkeresetlevél előtte kézbesíthető
legyen. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére előírt törvényi határidő pedig harminc
nap, amely indokolt kérelemre maximum tizenöt nappal hosszabbítható meg.
● Minden személyi állapotot érintő perben a jogi képviselő nélkül eljáró fél az
ellenkérelmet a perfelvételi tárgyaláson szóban is előadhatja. Az alperest erről a kereset
közlésével egyidejűleg külön tájékoztatni kell. A jogi képviselővel eljáró felet ez a
lehetőség nem illeti meg. A felek indoklás nélkül is kérhetik a nyilvánosság kizárását a
tárgyalásról. A kérelem előterjesztésének lehetőségére a bíróság köteles a feleket
figyelmeztetni.
● Korlátozottan cselekvőképes fél a perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik.
● Különös jelentősége van az eljárás során a peres felek személyes megjelenésének és
bírósági meghallgatásának.
● Bizonyos jogintézmények e pertípusban nem kerülhetnek alkalmazásra: válaszirat és
viszontválasz, keresethez való csatlakozás, beavatkozás, bírósági meghagyás kibocsátása,
perfelvételi tárgyalás mellőzése.
● A felperes mulasztása esetén az eljárás hivatalból megszüntetésének van helye.
● Az alperes egyoldalú távolmaradásával nem akadályozhatja a per lefolytatását.

55
 ● A felperes egyoldalú nyilatkozatával elállhat a keresettől (nincs szükség alperesi hozzá
járulásra).
● Lehetőség van a perben jelentős tény hivatalból elrendelt bizonyítására (pl. tanú vagy
szakértő meghallgatására). A tanúvallomást a tanú hozzátartozói viszonyára, a tanúként
meghallgatott orvos pedig orvosi titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tagadhatja
meg. Kizárt a magánszakértői bizonyítást.
● A bíróság szükség esetén hivatalból is hozhat ideiglenes intézkedést.
● Gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel kell élni a gyermekvédelmi szervek felé.

Gondnoksági perek:
- kibővített illetékességi okok
- az alperes teljes perbeli cselekvőképessége rendelkezik
- keresetlevélben kötelezően feltüntetendő plusz adatok...
- ha gyámhatóság a felperes, az alperes elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt
csatolnia kell a keresetlevélhez
- a tárgyalásról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, amennyiben az
alperes személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt
- ha az alperes érdemi tárgyalásra és a perfelvételi tárgyalásra is elővezethető. Ha viszont
ideiglenes gondnoka van, akkor a Novella az ideiglenes gondnok feladatává teszi, hogy
gondoskodjon az alperes megjelenéséről. Az elővezetés opcionálisan csak akkor
rendelhető el, ha az ideiglenes gondnok közrehatására sem jelenik meg az alperes a
tárgyaláson. Egyébként kényszerítőeszköz alkalmazásának helye nincs.
- az idézésnek és a per során az alperes számára kézbesített tájékoztatásnak a fél mentális
állapotához kell igazodnia
- a bíróság az alperes elmeállapotának vizsgálatára és a választójogból való kizárásának
megítélése tárgyában igazságügyi pszichiátriai szakértőt rendel ki
- gyámhatóság vagy az ügyész is lehet felperes
- ha az alperes a per jogerős befejezése előtt meghal, akkor az eljárást meg kell szüntetni és
az esetleges ítéletet hatályon kívül kell helyezni.

A házassági bontóper főbb speciális szabályai:

• illetékesség → utolsó közös lakóhely szerinti bíróság is illetékes
• meghatalmazás → nem ügyvédnek adott meghatalmazáson a fél aláírását közjegyzőnek
hitelesíteni kell
• keresetlevél → fel kell tüntetni a házasság megkötésére, a házasságból született élő
gyermekekre vonatkozó adatokat és csatolni kell az ezeket igazoló okiratokat, a
felperesnek meg kell jelölni az életközösség kezdő és befejező időpontját, kivéve, ha ezt
korábban bírósági ítélet már megállapította. Ez utóbbi esetben a határozatot csatolni kell.
• Közös megegyezéses bontóperben- csatolnia kell a keresetlevélhez a teljes körű
megállapodást, vagy Ptk. 4:21. § (3) bek. ról nyilatkozni kell, vagy egyezségi ajánlatot
kell adni.
o Ptk. 4:21. § (3) bek. A házasságnak a (2) bekezdés szerinti felbontására akkor van
lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet
gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek
tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint - ez iránti igény esetén - a
házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság
jóváhagyta.
• perfelvétel →
o a perfelvétel lezárása után nem lehet az érdemi tárgyalást nyomban megkezdeni, a
tárgyalást kötelező elhalasztani

56
 o kivéve, ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke vagy valamelyik fél ismeretlen
helyen tartózkodik
• házassági vagyonközösség megszüntetése csak külön perben kérhető → bontó keresettel
nem kapcsolható össze egy perben
• házastársi közös vagyon megosztása iránti perben viszontkeresetként házassági vagyonjogi
igény külön - beszámítási és hatásköri - feltételek nélkül is érvényesíthető.
• házassági bontóperben az ítélet rendelkező részében meg kell állapítani a házastársi
életközösség fennállásának időtartamát → ez a házassági vagyonjogi perben nem vitatható
o szükség esetén kereseti kérelem nélkül is határozni kell a kapcsolattatás
kérdésében is.

Munkaügyi perek főbb speciális szabályai:

(törvényszékek járnak el!, de a jogi képviselet nem kötelező)

• meghatalmazás → szakszervezet is képviselheti saját tagját

• munkavállalói költségkedvezmény jár → ha a munkaviszonyból származó távolléti díj nem
haladja meg a jogszabály szerinti mértéket
• soron kívüli eljárás a megszüntetett munkaviszony helyreállítása iránti perben
• bizonyítás → a munkáltatónak kell bizonyítani pl. a belső szabályzatok, utasítások,
működése során keletkezett okiratok tartalmát, a juttatások számításának helyességét
• felülvizsgálat → a minimálbér 5x-ösét meg nem haladó érték esetén kizárt a felülvizsgálat,
DE! Kúria kivételesen engedélyezheti
• hatáskör → közszolgálati jogvita nem munkaügyi per, hanem közigazgatási per,
közigazgatási perrend alapján (pl. állami tisztviselők, rendőrök, honvédek)
• felszámolás alatti munkáltatóval szembeni igények →
o a felszámoló által vitatott igény a vitatás közlésétől számított 30 napon belül
munkaügyi perben kell érvényesíteni
o soron kívüli eljárás
• illetékesség → a munkavállaló a munkáltató székhelye helyett perelhet a saját lakóhelye,
tartózkodási helye vagy munkavégzésének helye szerint illetékes bíróságon is
• munkaviszony jogellenes megszüntetése miatti kereset →
o keresetlevélben az igényelt elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként, összegszerűen
elkülönítve fel kell tüntetni és megjelölni a 12 havi távolléti díj összegét
o perfelvétel lezárás után keletkezett kár, elmaradt járandóság miatt keresetváltoztatás
az esedékessé válástól számított 30 napon belül, másodfokon 15 napon belül
terjeszthető elő

Végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per főbb speciális szabályai:

➢ illetékesség → kizárólagosan illetékes

o a végrehajtást elrendelő járásbíróság
o ha nem járásbíróság rendelte el (pl. közjegyző), akkor az adós lakóhelye szerinti
járásbíróság

➢ keresetlevél → tartalmaznia kell

o végrehajtást elrendelő nevét, ügyszámát
o végrehajtó nevét, székhelyét, ügyszámát
o végrehajtás korlátozása iránti perben azt a konkrét összeget, amelyre a végrehajtást
korlátozni kéri

57
➢ soron kívüli eljárás →
o írásbeli ellenkérelem és viszontkereset előterjesztésének határideje 15 nap
o tárgyalás 1 hónaponként

➢ közjegyzői okirat közjegyző általi záradékolásával elrendelt végrehajtás esetén a végrehajtás

megszüntetése, korlátozása végrehajtási perben nem kérhető a követelés érvényes
létrejöttének hiánya miatt →
o a követelés érvényes létrejötte az általános szabályok szerinti egyéb polgári perben tehető
vitássá
o e polgári per bírósága felfüggesztheti a végrehajtást
o ha e polgári perben a bíróság döntése szerint a követelés egészben vagy részben nem jött
létre érvényesen → a jogerős ítélet alapján a végrehajtási eljárásban kérhető a végrehajtás
megszüntetése, korlátozása

A jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított per

A birtokvédelem három eszköze:

1. A birtokos önhatalommal léphet fel a birtoklását megzavaró tilos önhatalom ellen.

Korlátja: a szükségesség mértéke. További feltétele, hogy a Ptk.-ban szabályozott más
birtokvédelmi eszköz igénybevétele olyan időveszteséggel járna, hogy a birtokvédelem
meghiúsulna.

2. Birtokper: a birtokos, amennyiben tilos önhatalommal lépnek fel ellene, bíróságtól

kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. (A per az
általános szabályok szerint zajlik.) A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát
vélelmezni kell, az alperesnek tehát e törvényi vélelmet kell megdöntenie.

3. A birtokos a jegyzőtől 1 év en belül kérheti az eredeti állapot helyreállítása át, vagy a

zavarás megszüntetését. Tényleges birtokállapot alapján zajló birtokvédelemről van szó!

A Ptk. egyértelművé teszi, hogy a birtokában sértett választhat, hogy a jegyzőhöz vagy a
bírósághoz fordul védelemért, az önhatalom gyakorlása mellett.

A jegyző birtokvédelmi eljárása (Kormányrendelet alapján):

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, akinek
illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul.
A kérelemnek tartalmaznia kell:
- a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét/ székhelyét
- elektronikus formában benyújtott kérelem esetén hitelesítést
- annak a félnek a nevét, lakcímét/ székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik
- ismertetni kell az eljárás alapjául szolgáló tényállást
- a birtokvitával érintett dolog megjelölését
- a jegyző illetékességét megalapozó tények előadását
- a birtoksértő magatartás elkövetésének helyét, idejét
- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat és

képviselő eljárása esetén a meghatalmazást.
58
A jegyző a kérelmet az eljárási határidő megkezdődésétől számított 3 nap on belül
nyilatkozattétel céljából saját kézbesítő útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve
elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek. Ő írásban
vagy szóban nyilatkozatot tehet.
A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát
megelőző 5. napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárás befejezi, és a rendelkezésre álló
bizonyítékok alapján meghozza határozatát.

Elrendelheti az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól

eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat megalapozottnak találta.
A kérelmet elutasítja, ha
- a bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak
- hatáskörének, illetékességének hiányát észleli
- valamelyik fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében
- a birtokvédelmet kérő a kérelem valamelyik tartalmi elemére vonatkozóan nem
nyilatkozott
- illetékfizetési kötelezettségének nem tett eleget
- a kérelmet nem az arra jogosult terjesztett elő

A jegyzőnek szigorú határidőket ír elő a jogszabály. Általában 15 nap on belül be kell fejezni az
eljárást.
A jegyzőre a kormányrendelet kizárási okokat is megállapít.
A jegyző a bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A szükséges tényeket annak a félnek kell
bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a jegyző valósnak fogadja el.
Helyszíni szemlére és a felek meghallgatására lehetőség van.
Az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet vesznek fel.
A birtokvédelem kérdésében hozott határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

A Pp. a jegyzői határozat megváltoztatása iránti pert szabályozza.

A perben a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni, de a XLI. fejezetben foglalt eltérésekkel.
A jegyzői határozat megváltoztatását azt kérheti, aki nem ért egyet vele.
A perre a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző székhelye szerinti járásbíróság rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel.
A 15 nap os keresetindítási határidő a jegyző határozatának kézbesítésekor nyílik meg.
A keresetlevelet a jegyzőnél kell benyújtani, aki 8 nap on belül felterjeszti a bírósághoz.
Amennyiben a felperes a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta,
igazolással élhet.
Amennyiben a fél kérelmet terjeszt elő a birtokvédelmi határozat végrehajtásának felfüggesztése
iránt, a bíróságnak a kérelemről soron kívül kell határoznia. Hivatalból nem függesztheti fel a
végrehajtást.
A bíróság döntése lehet:
1. Ha a jegyzői birtokvédelmi határozat érdemben helyes, a bíróság a keresetet elutasítja.
2. Ha a jegyzői határozat érdemben helytelen, azt egészben vagy részben megváltoztatja.

A bíróság ítélete ellen fellebbezésre van lehetőség.

Felülvizsgálat kizárt.

59
Közérdekből indított perek:

A perviszony alapmodellje tradicionálisan 1 felperesre és 1 alperesre van tervezve. Az anyagi jog

azonban számos esetben lehetőséget biztosít arra, hogy a jogviszonyban többesség álljon fenn,
ezért az eljárási jogban is biztosítani szükséges a többes perlekedés lehetőségét. Ennek általános
formája a pertársaság, azonban a modern jogrendszerek számos esetben biztosítanak ennél is
szélesebb körű lehetőséget a többes, tömeges perlekedésre.
A kollektív igényérvényesítési eszközök egyike a közérdekű perek csoportja.
A Pp. nem sorolja fel a közérdekből indított perek körét, hanem lehetővé teszi, hogy más törvény
rendelje el e fejezet alkalmazását. Egyes közérdekű pereket az ügyész indít, másokat
közigazgatási szervek, bizonyos esetekben egyéb (pl. civil) szervezetek is jogosultak lehetnek
perindításra.
Egyes közérdekű perek megállapítási vagy jogalakítási típusú jogkövetkezményeket céloznak,
mások akár pénzügyi követelés érvényesítésére is alkalmasak.
A pertípus úgy viselkedik, mint a különleges perek általában: a speciális szabályokat e fejezet
adja meg, amelyek lerontják az általános szabályok érvényesülését. Amennyiben speciális
szabály nincs, úgy a Pp. általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

- a per folyhat egyesbíró előtt; ha különösen bonyolult az ügy, kivételesen háromtagú

tanács elé utalhatja (visszautalás nem lehetséges)
- felperesek azok a személyek/ szervezetek lehetnek, akiket törvény, vagy az adott
szervezet státuszát körülíró szabály a perindításra feljogosít
- beavatkozás ex lege kizárt
- a keresetlevélben az általános szabályok szerinti kellékeken felül meg kell jelölni a
ténylegesen érintett anyagi jogi jogosultakat és azt, hogy milyen módon kell igazolniuk
az érintett jogosulti csoporthoz való tartozásukat annak érdekében, hogy az ítélet rájuk
alkalmazható legyen
- két speciális eljárás megszüntetési eset: ha
- hiányzik az azonos érintettség
- a felperesnek nem sikerül megfelelően meghatároznia az igazolási módot
- egyesítés: az azonos alperessel szemben indított, azonos jogosulti kört felölelő pereket
egyesíteni kell, az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt
- az ítélet kötelező tartalmi kelléke, hogy az azonosítási szempontokkal és az igazolás
konkrét módjával meghatározza az anyagi jogi jogosultak körét
- perköltség: a ténylegesen pert indító felperest kell jogosítani, illetve kötelezni, mert a
költségek nála merülnek fel
- a jogerőhatás alól csak azokat az anyagi jogi jogosultakat vonja ki a törvény, akik ezt a
kívánságukat kifejezték [opt-out rendszerű kollektív igényérvényesítés]
- az érintett jogosultakat értesíteni kell a jogerős ítéletről, amely az alperes feladata (ő
ismeri a jogosultakat, valamint az ő érdeke megtudni azt, hogy számíthat-e még
igényérvényesítésre)

Társult per:

Opt-in típusú kollektív igényérvényesítési eszköz.

Meghatározott tárgyú ügyekben vehető igénybe és azt teszi lehetővé, hogy nagy számú
személyek egy perben (nem egyesítéssel és nem a pertársasági szabályok szerint)
érvényesíthessék reprezentatív jogukat (közös jogi és ténybeli alapokon nyugvó igényeiket).
A jogosultak döntése és kifejezett nyilatkozata képezi annak alapját, hogy az igények együttesen,
egyetlen perben legyenek elbírálhatók.

60
A felperesek személyükben ismertek, azonosítottak, ennek ellenére a társult per lényege, hogy
nem a felperesek egyedi igényeinek összességét, hanem egyetlen, tipikus igényt, azaz egy
érvényesített jogot és egy hozzátartozó tényalapot bírál el a bíróság.

Kizárólag
1. Fogyasztói
2. Munkaügyi
3. Környezetvédelmi jogvitákban van rá lehetőség.

- A jogi képviselet az eljáró bíróságra tekintet nélkül, mindkét oldalon kötelező.

- Járásbíróságon mindig, törvényszéken főszabályként egyesbíró jár el, utóbbi esetben
azonban a különösen bonyolult vagy társadalmilag jelentős perekben háromtagú
hivatásos bíróból álló tanács ítélkezik.
- Legalább 10 felperes szükséges a per megindításához. A társulásnak a per folyamán
mindvégig fenn kell állnia.
- Különleges keresetlevél: egyben tartalmazza a per engedélyezése iránti kérelmet is.
Előterjesztője a reprezentatív felperes.
- A bíróság a keresetlevelet és az engedélyezés iránti kérelmet a benyújtástól számított 60
napon belül megvizsgálja és döntést hoz.
- Az engedélyezés elutasítása esetén az eljárást meg kell szüntetni, de a keresetindítás
hatályai fennmaradnak és az igény 30 napon belül az eredeti hatályokkal egyedi perben
érvényesíthető.
- A társult per felperesei írásbeli szerződéssel kötelesek társulásukat létrehozni, amely a
keresetlevél kötelező melléklete. Meglétét és tartalmát a bíróság vizsgálja. A szerződést a
bírósági iratok között zártan kell kezelni.
- A felperesekhez utólagosan belépni, illetve kilépni egy ízben, összegyűjtve, a perfelvételi
szakban van lehetőség. Ehhez a bíróságtól engedélyt kell kérni, amely akkor adható meg,
ha nem nehezíti meg jelentősen az eljárás menetét.
- A felpereseket megillető perbeli jogok egységesen, kizárólag a reprezentatív felperes által
gyakorolhatók.
- Perköltség tekintetében a reprezentatív felperest kell kötelezni, illetve jogosítani.

Külföldön közokiratként kiállított okiratra a magyar közokirat szabályait kell alkalmazni,

amennyiben azt az adott államban akkreditált külképviseleti hatóság (konzul) felülhitelesítette.
A felülhitelesítés mellőzésére az erről szóló hágai egyezményben részes államok számára van
lehetőség, amennyiben az úgynevezett Apostille feltételeit teljesítik.
A külföldön kiállított magánokiratra is a magyar Pp. teljes bizonyítóerejű magánokirati szabályai
az irányadók. Két kivétel:
1. A Pp. nem követeli meg a magyar jogszabályi alaki feltételek meglétét olyan okirat
esetében, amely jogügylet bizonyítása céljából jött létre. Így a magyar bizonyító erőt nem
élvezi, de a hazai (kiállítás helye szerinti) bizonyító erővel rendelkezhet.
2. Az eljárási nyilatkozatokra azonban kifejezetten előírja a konzuli felülhitelesítési
kötelezettséget, amennyiben a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi
szerződés eltérő követelményt nem ír elő.

61
 Bírósági végrehajtás
1994. évi LIII. törvény, a bírósági végrehajtásról (Vht.)

A törvény hatálya

A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló
követeléseket bírósági végrehajtás útján, a Vht. szerint kell végrehajtani.
+ amikor a végrehajtás speciális vagyonra, munkabérre, egyéb járandóságra, vagy pénzügyi
intézményeknél kezelt összegre folyik és a követelést közigazgatási végrehajtás, vagy közvetlen
végrehajtás útján hajtják be
+ közigazgatási végrehajtás során foganatosított ingó és ingatlan végrehajtás esetén

Ha egy ingóságot vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglaltak,
az eljárást bírósági végrehajtás útján, a Vht. szerint kell tovább folytatni!

Bírósági végrehajtásra akkor kerül sor, ha a kötelezett önként nem teljesít.

Az állami kényszer alkalmazása közhatalmi szankció, amely elsősorban az adós vagyoni jogait
korlátozhatja, kivételesen azonban személyiségi jogait is érintheti.

A végrehajtási kényszer legfontosabb elvei:

1. Arányosság
Csak a követelés mértékéhez képest szükséges és indokolt vagyoni kényszert lehet
alkalmazni.
2. Fokozatosság - az alábbi sorrendben:
pénzkövetelést elsősorban
- a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből
- az adós munkából származó jövedelméből
- az adós ingóságaiból
- az adós ingatlanából kell behajtani

Lefoglalt ingatlan csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból
nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.

A végrehajtás elrendelésének általános feltételei

Végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

a) kötelezést (marasztalást) tartalmaz
b) jogerős vagy előzetesen végrehajtható
c) a teljesítési határidő letelt
Konjuktív feltételek!

Az allimentációs = létfenntartási jellegű szolgáltatások (tartásdíj, szüléssel járó költség és

tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás) esetében speciális szabály érvényesül:
A végrehajtható okiratot a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíj-részletekre nézve akkor lehet
kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű
magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el.

62
Végrehajtható okiratok:

● a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap

→ marasztaló határozat alapján/ büntető ügyben hozott határozat polgári jogi igénnyel
kapcsolatos marasztalás tartalmazó része alapján/ egyezség alapján
● olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el
(pl. jegyzőnek a birtokvitában hozott határozata)
● a bíróság végrehajtást elrendelő/ letiltó/ átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági
felhívást tartalmazó határozata
● a bíróság pénzbüntetésről/ pénzbírságról/ rendbírságról/ vagyonelkobzásról szóló
értesítése
● a bíróság bűnügyi költségekről/ elővezetési és kísérése költségekről/ fegyelmi eljárásban
kiszabott pénzbírságról/ alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő
befizetési kötelezettségről szóló értesítése
● a bűnügyi zárlatot elrendelő és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné
tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozat
● az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására
zárlatot elrendelő végzés
● központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés

Közvetlen bírósági letiltás:

A bíróság VH lap kiállítása, illetve az okirat záradékolása helyett közvetlenül letiltó végzést hoz,
ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.
Kötelező, ha a végrehajtást kérő ezt kérte, vagy a végrehajtás tartásdíj, illetve más, részletekben
fizetendő összeg iránt folyik.

Közvetlen bírósági felhívás:

A bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére
kötelezte, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított
összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

A végrehajtás foganatosításának közös szabályai

A végrehajtás során felmerülő költséget, ha törvény másképp nem rendelkezik, a végrehajtást

kérő előlegezi, és az adós viseli.
A végrehajtó a gyermektartásdíj végrehajtására irányuló ügyben az előleg bevárása nélkül
köteles eljárni.

A végrehajtó postán kézbesíti az adósnak a végrehajtható okiratot. → hivatalos iratok

kézbesítésére vonatkozó általános szabályok!

Amennyiben változás következik be a felek személyében, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a

bíróság/ hatóság, az okirat kiállítása után pedig a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás
kérdésében végzéssel dönt.

A végrehajtást kérő köteles a végrehajtandó követelés megszűnését és csökkenését

haladéktalanul bejelenteni a végrehajtónak, egyúttal a végrehajtási költségeket is megfizetni.

63
Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés
- alaptalan,
- azt már teljesítették, vagy
- egyébként megszűnt, vagy
- a követelés, ill. a végrehajtási jog elévülésére hivatkozik, a végrehajtó felhívja a
végrehajtást kérőt, hogy 15 nap on belül nyilatkozzon, egyúttal a végrehajtási
költségeket fizesse meg.

A nyilatkozat lehet:
1. A végrehajtást kérő az adós állítását elismeri, a költségeket megfizeti → a végrehajtási
eljárás befejeződik
2. A végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte az adós állítását, de a
költségeket nem fizette meg → a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást
foganatosító bírósághoz, amely végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt a költségek
megfizetésére
3. Amennyiben a végrehajtást kérő az adós állítását nem ismerte el, az adós a végrehajtás
megszüntetése/ korlátozása iránt pert indíthat.

Rendbírság:
A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújthatja az adóst, vagy a
végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt/ szervezetet, ha a végrehajtásból
eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző
hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít.
A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügy értéket.
Kizárólag abból az okból nem lehet rendbírságot kiszabni, hogy az adós a végrehajtható
okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

Amennyiben a végrehajtó a bírságolás alapjául szolgáló körülményről tudomást szerez, a

bírságolás kilátásba helyezésével haladéktalanul felhívja a jogsértőt kötelezettségének
teljesítésére, illetve a magatartás abbahagyására. A felhívást jegyzőkönyvben rögzítik, annak
eredménytelensége esetén indítványt tesz a bíróságnál a rendbírság kiszabására.

A végrehajtó az adós részére ügygondnokot rendel, ha az adósnak van lefoglalható

vagyontárgya, de
- lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen
- külföldön lakik, vagy hosszabb ideig ott tartózkodik
- meghalt és jogutóda ismeretlen
Kivétel: ha az adósnak van képviselője
Speciális helyzet: ha az adós cégnek van lefoglalható vagyontárgya, de a cégbíróság a céget
hivatalból törölte a cégjegyzékből → ügygondnokkal folytatható az eljárás.

A végrehajtás felfüggesztése:
A) Vht. szerinti lehetőségek:
- végrehajtást kérő kérelmére
- adós kérelmére, ha méltányolható körülményt igazol és nem sújtották rendbírsággal
- ha a végrehajtás ingatlan kiürítése iránt folyik; az adós kérelmére 1 ízben, legfeljebb 6
hónapra
- jogorvoslat esetén a jogorvoslatot elbíráló bíróság rendelkezhet róla
- ha a végrehajtási eljárásba zálogjogosult kíván bekapcsolódni

B) Pp. szerinti lehetőségek:

- sikeresnek mutatkozó kézbesítési fikcióval szembeni kifogás esetén
64
 - előreláthatólag sikeres igazolási kérelem esetén
- felülvizsgálati kérelem esetén a Kúria rendelkezhet róla, kérelemre
- fellebbezési tárgyalás elhalasztása esetén
- perújítási kérelem esetén

A végrehajtás felfüggesztéséről, illetve annak elutasításáról rendelkező végzés ellen is van helye
fellebbezésnek.

A végrehajtás szünetelése

A Vht. speciális szabályokat tartalmaz, ezért a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatók.

A szünetelést a végrehajtó állapítja meg.
A szünetelés tartalma alatt az eljárás nem folytatódik, további eljárási cselekmények nem
végezhetők.

● az adós személyazonossága nem állapítható meg

● az adós meghalt/ megszűnt és a végrehajtást kérő nem kérte a jogutódlás megállapítását
● a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta
● az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetve a lefoglalt vagyontárgy értékesítése
sikertelen volt
● a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte
● az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték
● külön törvény így rendelkezik

A szünetelés időtartamára nézve a Vht.-ban nincs szabály.

Részletfizetés engedélyezése:
A végrehajtó jegyzőkönyvben állapítja meg a részletfizetést, amit a végrehajtást kérőnek
kézbesít. Erre 15 nap on belül nyilatkozhat, tiltakozhat vagy feltételt támaszthat.
Ha a végrehajtást kérő jogi személy 12 havi , ha természetes személy 6 havi részletfizetés
engedélyezhető részére.
A részletfizetés megállapításával kapcsolatban végrehajtási kifogásnak van helye.
Amennyiben az adós ellen több végrehajtás van folyamatban, valamennyi eljárásra alkalmazni
kell a részletfizetést.

A végrehajtási jog elévülése:

A végrehajtandó követeléssel együtt évül el, amit általában kérelemre lehet figyelembe venni.
Hivatalból kell figyelembe venni, ha tartásdíj/ életjáradék/ baleseti járadék/ más egyéb
járadékszerű követelésre irányul, vagy munkaügyi követelés.
Az elévülés joghatása, hogy az ezt követően előterjesztett kérelemre a végrehajtást nem lehet
elrendelni, a már elrendelt végrehajtást pedig nem lehet folytatni.

Végrehajtói letiltás:
Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai
kézbesítésétől számított 15 nap on belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós
munkabérét letiltja.
A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a
letiltásban feltüntetett összeget vonja le és fizesse ki a végrehajtást kérőnek.
A levonás alapja a nettó bér.

65
Mentesség - az alábbi jogcímeken folyósított juttatások nem vonhatók végrehajtás alá:
- nemzeti gondozási díj
- anyasági támogatás
- rokkantsági járadék
- ösztöndíj
- fogyatékossági támogatás
- a fogvatartott adós részére a kapcsolattartó által célzottan befizetett összeg
+ a munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb
összegének

A munkabérből történő levonás főszabály szerint legfeljebb 30% lehet.

Kivétel: legfeljebb 50%-ig terjedhet tartásdíj/ munkavállalói munkabér/ jogalap nélkül felvett
munkavállalói munkabér/ több letiltás esetén összesen.

A munkáltató kötelezettségei:
▪ a letiltásban meghatározott összeget levonni és kifizetni a végrehajtást kérőnek
▪ értesíteni az adóst a letiltásról
▪ amennyiben akadályba ütközik a letiltás, a letiltást kibocsátó szervet értesítenie kell erről
▪ a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kell kiállítania az adós részére, amely
tartalmazza, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály
alapján, kinek a részére kell levonni
Ezen kötelezettségei megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető
kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adóst megillető pénzösszeg (fizetési számlán és

betétszámlán) teljes összegben végrehajtás alá vonható.
Több számlatulajdonos esetén ugyanez a helyzet. A nem adós számlatulajdonos a végrehajtást
kérő ellen az erre vonatkozó szabályok szerint pert indíthat, az őt illető pénzösszegek
visszafizetése iránt.

Ingó végrehajtás:

Ingónak minősülnek azok a dolgok, amelyek állaguk sérelme nélkül egyik helyről a másikra
helyezhetők. A Vht. szempontjából továbbá a követelés, az értékpapír és az üzletrész is.
Ha a végrehajtható okiratot postán kézbesítették, a kézbesítéstől számított 45 nap on belül az
ingófoglalást el kell végezni. A végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben
összeírja.
Lefoglalni az adós birtokában, őrizetében lévő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről
valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonát képezi.
Amennyiben más személy tulajdonában álló dolgot is lefoglalnak, annak tulajdonosa
végrehajtási igénypert indíthat.

Foglalás alól mentes ingóságok:

A Vht. taxatív felsorolást ad. Pl.: olyan eszköz, amely nélkül az adós foglalkozásának gyakorlása
lehetetlenné válik, szükséges ruházati cikk / ágynemű / bútor, fűtő-és világítóeszköz.
Amennyiben a végrehajtó ilyen ingóságot is lefoglal, az adós végrehajtási kifogással élhet.
Amennyiben az adós a foglalás után sem teljesítette a fizetési kötelezettségét, a lefoglalt
ingóságokat a foglalástól számított 30 nap eltelte után, haladéktalanul értékesítik.
Ennek elsődleges módja az árverés, amelynek alapja a becsérték meghatározása. A
végrehajtónak a foglaláskor minden esetben kötelezettsége becsléssel megállapítani a lefoglalt

66
ingóság értékét. Amennyiben a felek sérelmezik a becsértéket, végrehajtási kifogást
terjeszthetnek elő.

Ingatlan végrehajtás:

Az adós tulajdonában álló bármilyen ingatlant végrehajtás alá lehet vonni.

Fokozatosság elve: ha a végrehajtó az adós ingatlanát lefoglalja, azt csak akkor értékesítheti, ha a
követelés az adós egyéb vagyon tárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú
idő múlva elégíthető ki.

Az árverési ingatlanon tulajdonjogot szerző személy tehermentes tulajdon szerez.

Kivétel:
- telki szolgalom
- közérdekű használati jog
- az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog
- a törvényen alapuló, de ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett haszonélvezeti jog

Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az ingatlan adatait, a végrehajtó 3 munkanap on belül

lefoglalja azt. Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog bejegyzését soron kívül intézi el.

Ingatlan értékesítése:
A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától számított
30 nap on belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.
A becsértéket igazságügyi szakértő 6 hónapnál nem régebbi szakvéleménye alapján állapítják
meg.
Főszabály: az ingatlan beköltözhető állapotban kell árverezni.
Kivétel: lakottan kell árverezni, ha
- abban érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik
- abban haszonélvező lakik
- az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik
- az adós és a végrehajtást kérő a lakottan történő értékesítésben megállapodott
- a lakottan történő értékesítéssel valamennyi végrehajtást kérő egyetért
- abban az adós egyenesági felmenője lakik és az adós az ingatlan tulajdonjogát tőle
ingyenesen szerezte

Lakóingatlanra legalább a kikiáltási ár 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi

ajánlat (szakaszosan csökkentik a kikiáltási árat az árverési időszak alatt 90%-ról lefelé).
A végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára (az általuk meghatározott vevő részére és az általuk
megállapított becsértéken) árverésen kívül, de árverési vétel hatályával adja el. Ehhez csak akkor
nem szükséges a végrehajtást kérő beleegyezése, ha az értékesítésből befolyó vételárból a
követelések előreláthatólag kielégíthetők. Amennyiben az ingatlanárverés vevő hiányában
sikertelenül zárul, újabb árverés kitűzésére nem kerül sor, azonban a végrehajtást kérő nem
veheti át az ingatlant minimáláron, hanem az ingatlan kapcsán folyamatos árverezés iránti
hirdetmény kerül közzétételre

Jogi személy végrehajtást kérő által lakás kiürítése iránt kezdeményezett végrehajtási eljárásban
a lakóingatlanának elhagyására köteles természetes személy kötelezett kérelmére a végrehajtó a
kiürítésre megállapított határidőt 90 nappal meghosszabbíthatja, ha a kötelezettel szemben
korábban rendbírságot nem szabtak ki.

67
A végrehajtó a lakó ingatlan kiürítésének foganatosítását november 15-étől április 30-áig
terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély.
A halasztásnak nincs helye, ha önkényesen elfoglalt lakáskiürítésről van szó, vagy ha a
kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

Önkényesen elfoglalt lakás kiürítését a bíróság nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli
el! A végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatállyal nincs.

A végrehajtás során befolyt összeg kifizetése - kielégítési sorrend:

1. Végrehajtási költségek: valamennyi, a végrehajtási eljárás kezdeményezésével,
elrendelésével és foganatosításával kapcsolatban felmerült költség
2. A végrehajtást kérő részéről felmerülő költségek
3. Gyermektartásdíj
4. Jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj
5. Munkavállalói munkabér
6. Állam javára fizetendő összeg
7. Adó és más köztartozások
8. Egyéb követelés
9. Végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság

A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet csak a sorrendben hátrébb állót
kielégíteni.
Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, a
követeléseket arányosan kell kielégíteni.

Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani
kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során
történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 nap on belül felosztási tervet
készít, és azt megküldi a feleknek, egyúttal tájékoztatja őket a benyújtható jogorvoslat
lehetőségéről.
A felosztási terv ellen a kézbesítéstől számított 15 nap on belül végrehajtási kifogást lehet
előterjeszteni.

Meghatározott cselekmény végrehajtása:

Valamely cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartás tűrésére, az azzal való

felhagyásra kell rábírni a kötelezettet.
Fokozatosság: a bíróság a végrehajtható okiratban az adóst/ kötelezettet megfelelő határidő
tűzésével felhívja az önkéntes teljesítésre.
Az okiratot a feleknek postán kézbesítik.
A teljesítést, vagy annak elmaradását a végrehajtást kérőnek közölnie kell a végrehajtóval, aki
szükség esetén ezt a helyszínen ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel,
amelyet haladéktalanul beterjeszt a végrehajtást foganatosító bírósághoz a végrehajtás további
módjának meghatározása iránt. Ez lehet:
- pénzegyenérték megfizetése
- a meghatározott cselekmény kötelezett költségére és veszélyére történő elvégzése/
elvégeztetése
- 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírság
- rendőrség közreműködésével történő kikényszerítés

68
Tipikus cselekmények:
● gyermek átadása
● lakásügyben hozott bírósági határozat végrehajtása
● önkényesen elfoglalt lakás kiürítése
● szellemi tulajdon megsértésében született határozat végrehajtása
● az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása
● hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést/ módosítást/ törlést elrendelő határozat
végrehajtása

Biztosítási intézkedés:

Ha a követelés teljesítése érdekében a végrehajtható okiratot a végrehajtás valamelyik általános

feltételének hiányában még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette,
hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére van helye az
elrendelésének.
Ha a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, vagy jogerős, de a
teljesítési határidő még nem telt le.
A VH lap kiállítására jogosult bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

Fajtái:
➢ Ha a per tárgya pénzkövetelés, akkor kizárólag pénzkövetelés biztosítása rendelhető el.
➢ Meghatározott dolog zárlatára akkor van mód, ha a peres eljárás tárgya maga dolog,
illetve a dologra vonatkozó valamely jog.
Zárlat vonatkozhat ingóra és ingatlanra egyaránt.
➢ Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak és
egyúttal lefoglalja az ingóságot.
➢ Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi
az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.
A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a
kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság az intézkedést nem szünteti
meg.
Amennyiben az eljárás az adós marasztalása nélkül ér véget, a végrehajtást kérő viseli a
biztosítási intézkedéssel felmerült költséget.

Jogorvoslatok a végrehajtási eljárásban

Végrehajtás elrendelésével kapcsolatos:

o VH lap visszavonása: ha a bíróság a törvény megsértésével állította ki
o VH záradék törlése: ha a bíróság az okiratot a törvény megsértésével látta el a záradékkal
o Fellebbezés: ha a bíróság a végrehajtást végzéssel rendelte el, vagy a végrehajtható
okiratnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén az eltérésről végzést hozott (VH lap
kérelem szerinti kiállítása ellen fellebbezésnek helye nincs!)
o Felülvizsgálat: másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság a
külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának
elrendeléséről döntött.

Végrehajtás foganatosításával kapcsolatos:

● Végrehajtási kifogás: a végrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási
kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg
intézkedésének elmulasztása ellen a fél, vagy más érdekelt terjesztheti elő a végrehajtást
foganatosító bíróságnál.
69
A végrehajtó intézkedésétől számított 15 nap on kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt 3
munkanap on belül továbbítja a bíróságnak. 3 hónap eltelte után nincs lehetőség az
előterjesztésére.
Lényegesen jogszabálysértő végrehajtói intézkedés vagy intézkedés elmulasztása esetén a
végrehajtó a kifogással érintett végrehajtási ügyben járó munkadíja 20 %-ának, ugyanazon
végrehajtási cselekmény tekintetében ismételt eljárási szabálysértés esetén pedig 50 %-ának
megfelelő pénzösszeg megfizetésére köteles.
● Fellebbezés → a bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen
Ha a bíróság helyt adott a végrehajtási kifogásnak, az erről szóló végzés ellen a végrehajtó is
fellebbezhet, ha a bíróság a végrehajtó intézkedésének megsemmisítéséről döntött vagy
a végrehajtó által előterjesztett díjjegyzéket vagy
a végrehajtási költségek tekintetében készült felosztási tervet módosította, illetve
a végrehajtó munkadíjának csökkentését alkalmazta.

A bíróság határozata elleni jogorvoslatnak halasztó hatálya van, kivéve, ha a törvény eltérően
rendelkezik, vagy a jogorvoslat a rendőrség közreműködésének elrendelésével függ össze.

A végrehajtó és a rendőrség intézkedése elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya!

70
 Illeték
1990. évi XCIII. törvény, az illetékekről (Itv.)

A bírósági eljárásért fizetendő díj.

Az illeték beszedése és elosztása állami feladat (adóhatóság), ugyanakkor a bíróságnak az illeték

mértékének megállapítása mindenkor, hivatalból elvégzendő feladata.

Amennyiben a polgári peres és nemperes eljárásban az eljárás tárgyának értéke megállapítható,

az elsőfokú eljárás megindításakor fennálló érték, azaz a pertárgy értéke képezi az illeték
számításának alapját.
Jogorvoslati eljárás esetén a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.
Vannak a Pp. által meghatározott pertárgyértékű perek.
Több követelés együttes érvényesítése esetén az illeték alapját össze kell számítani.
Vagylagos vagy eshetőleges igények érvényesítése esetén a legmagasabb követelés alapján kell
számítani az illetéket.
Ha a pertárgy értéke megállapítható, a bírósági eljárás illetékének mértéke a pertárgy értékének
meghatározott százaléka azzal a megszorítással, hogy az Itv. a fizetendő illeték minimum és
maximum összegét is meghatározza.

A pertárgy értéke nem minden esetben állapítható meg.

- járásbíróság előtt peres eljárás 350 000 Ft, nemperes eljárás 200 000 Ft
- törvényszék előtt első fokon indult peres eljárás 600 000 Ft, nemperes eljárás 350 000 Ft
- törvényszék előtt, fellebbezési eljárás - peres eljárás esetén 300 000 Ft, nemperes eljárás
esetén 170 000 Ft
- ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban peres eljárás 600 000 Ft, nemperes eljárás 300 000
Ft
- Kúria előtti fellebbezési eljárás 500 000 Ft, felülvizsgálati eljárás 700 000 Ft

Az illeték mértéke:
● Elsőfokú peres eljárásban 6 %, min. 150 000 Ft, max. 1 500 000 Ft
● Bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 %, min. 5000 Ft, max. 750 000 Ft
● Végrehajtási eljárás 1 %, min. 5000 Ft, max. 350 000 Ft
● Egyéb nemperes eljárások 3 %, min. 5000 Ft, max. 250 000 Ft

Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50 %-a, ha a polgári pert előzetes bizonyítási
eljárás előzte meg.

Tételes illetékek: pl.

- házassági bontóper 30 000 Ft
- csődeljárás és felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint végrehajtási kifogás
15 000 Ft

Illeték a perorvoslati eljárásokban:

A fellebbezési illeték 8 %, min. 15 000 Ft, max. 2 500 000 Ft.
Amennyiben a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, 15 000 Ft.
Végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetén 3 %, min. 7000 Ft, max. 300
000 Ft.
Felülvizsgálati eljárás illetéke 10 % , min. 50 000 Ft, max. 3 500 000 Ft.

71
Az eljárási illeték-kötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor
keletkezik. Elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy illetékbélyegen kell
leróni.
Amennyiben az illeték lerovását a fél elmulasztotta, az eljáró bíróságnak fel kell hívnia a
megfizetésre azzal, hogy mulasztása a beadvány elutasításának jogkövetkezményével jár-e.

Illetékmentesség: az illeték előlegezésére és viselése alól mentesít.

Tárgyi illetékmentesség: a per tárgyára tekintettel nem kell illetéket fizetni, függetlenül az
eljárást kezdeményező fél vagyoni és jövedelmi viszonyairól.
Személyes illetékmentesség

Illeték-feljegyzési jog: mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, azonban az illeték viselésére
kötelezhető.

Mérsékelt illeték: arra ösztönzi a feleket, hogy kerüljék el a pert közvetítői eljárással, vagy hogy
a peres eljárás minél korábbi szakaszban befejeződjön.
Az illeték a peres eljárás illetékének 10 %-a, ha:
- a felperes a keresetétől eláll
- az eljárás szünetelés folytán megszűnik
- alperes a követelést elismeri vagy teljesíti
- a felek egyezséget kötnek
- a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik
- a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja

30%, ha a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően az eljárás szünetelése, vagy a

felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetve az eljárás megszüntetését a felek
közösen kérik.
50 %, ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően a felek egyezséget kötnek.

72
 Polgári nemperes eljárások
2017. évi CXVIII. törvény, a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó
szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról (Bpnp.)

Perpótló: fizetési meghagyás, iparjogvédelmi

Perelhárító: egyezségi eljárás
Jogállapot változtató: holtnak nyilvánítás, halál tényének megállapítása
Jogok gyakorlását elősegítő: hagyatéki eljárás
Jogot kényszer útján érvényre juttató: végrehajtási eljárás, felszámolási eljárás.

Peres eljárástól való eltérések:

a) eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra
b) jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye,
c) ügy érdemében is végzéssel kell határozni (eljárást befejező ellen is van helye
fellebbezésnek)
d) Jogi képviselet nem kötelező (ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés
elleni fellebbezést, illetve Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati
kérelmet előterjesztő számára kötelező)
e) nincs ítélkezési szünet
f) nincs helye magánszakértő alkalmazásának
g) ha Pp szerint szünetelésnek v. félbeszakadásnak van helye, de a törvény azt kizárja,
eljárás hivatalbóli megszüntetésének van helye
h) egyezségi kísérletnek nincs helye.

Egyes nemperes eljárások háttérjogszabályának már nem csak a Pp., hanem a Bpnp. bírósági
polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései is tekintendők.
Bpnp-ben szabályozott eljárásokban nem alkalmazható:
• illetékességi kikötés
• beavatkozás
• ideiglenes intézkedés elrendelése
• szünetelés
• egyezségkötés
• kérelmező halálán alapuló félbeszakadásnak
• felülvizsgálatnak

Egyes bírósági nemperes eljárások:

1. Holtnak nyilvánítási eljárás

A jogképesség kivételes megszűnési esete. Aki eltűnt, és eltűnésétől 5 év eltelt anélkül, hogy
életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
- Hirdetmény közzététele 30 napra,
- bizonyitás hivatalból
- szükség esetén ügygondnok.
Ptk.: bíróságnak a halál időpontját is meg kell állapítania. Ha nem tudja, az eltűnést követő
hónap 15. napja.
Az ellenkező bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
73
Határozat módosítása: ha bebizonyosodik, hogy korábban vagy később tűnt el, de a feltételek
egyébként fennállnak. Hatályon kívül helyezése: ha bebizonyosodik, hogy később tűnt el, és a
feltételek ezért nem állnak fenn – a jogosultak kérhetik mindkettőt az első fokon eljárt bíróságtól.

2. Halál tényének megállapítása

Ha kétséget kizáróan megállapítható a halál bekövetkezte, de annak anyakönyvezése elmaradt. A
halál tényének, helyének és időpontjának együttes bizonyítása szükséges.

3. Eltűntnek nyilvánítás
Kizárólag tb joghatások kiváltására alkalmas. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság
szempontjából haláleset az eltűnés is, ha a bíróság jogerősen megállapította. A tb jogszabályok
szerinti juttatás igénybevételére jogosult kezdeményezheti. 60 napon belül dönt a bíróság.

4. Apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban

Feltétele:
(a) apaság vélelmét házassági kötelék keletkeztesse
(b) házastársak életközössége legalább 300 napja megszűnt és
(c) akitől ténylegesen származik, apai elismerő nyilatkozattal a magáénak akarja
elismerni.

A kérelmet a vélelmezett apa, anya és a gyermeket elismerni kívánó férfi közösen terjeszti elő.
Bíróság bizonyitást nem vesz fel, de a feltételeket vizsgálja. Akkor állapíthatja meg, hogy
nem az anya férje/volt férje az apa, ha a meghallgatáson a kérelmezők és akiknek hozzájárulása
szükséges, együttesen jelen vannak és a szükséges feltételek fennállnak.

5. Házastársi vagyonközösség közös kérelemre megszüntetése és helyreállítása az

életközösség alatt
- csak ebben az esetben nemperes. Ha egyik házastárs kéri egyoldalúan, pert kell indítania.
Járásbíróság hatásköre, bármelyik házastárs lakóhelye megalapozza az illetékességet.
Ha helyt ad, a vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjától
megszünteti.
Bírósági helyreállítása: ha az ok, amely alapján megszüntették, már nem áll fenn, és közösen
kérik. Csak az a bíróság illetékes, amelyik megszüntette. Ha helyt ad, a végzés jogerőre
emelkedését követő hónap utolsó napját követő naptól helyreállítja.

74
 Közjegyzői nemperes eljárások

Közjegyző végzése az 1. fokú bíróság eljárásával azonos hatályú. Kizárási szabályok a bíróra
vonatkozó Pp-beli szabályokkal egyezőek. Másik kijelöléséről a területi közjegyzői kamara vagy
ha más nincs, a MOKK dönt, kivéve, ha a kizárási ok a megítélése szerint nem áll fenn vagy nem
a közjegyző jelentette be, és nem is járult hozzá → az éritett közjegyző székhelye szerint
illetékes járásbíróság határoz nemperes eljárásban.
Illetékesség: az a közjegyző, akink területén a jogi személy székhelye, képviseletre hivatott szerv
székhelye van. Ezek hiányában bármelyik. Illetékességi kikötésnek nincs helye. Közjegyző az
illetékességi területén kívül elvégzendő eljárási cselekményeket megkeresés útján foganatosítja.
Közjegyző az eljárásokat kérelemre folytatja le. Kérelmet írásban vagy az illetékes közjegyzőnél
jegyzőkönyvbe lehet mondani. A közjegyző a kérelem beérkezésétől 8 munkanapon belül
felhívja munkadíj és költségtérítés előlegként megfizetésére. Ha elmulasztja, a közjegyző a
kérelmet indokolt végzéssel visszautasítja.
Költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye (az fmh-t kivéve).

Bizonyitásnak nincs helye, ha

a) elvégzéséhez a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés foganatosítására
lenne szükség
b) kérelmezőtől eltérő személy számára orvosszakértői vagy más vizsgálat tűrését tenné
szükségessé és nem nyilatkozott, hogy vállalja
c) kérelmezőtől eltérő személy jogszabályon alapuló hozzájárulása szükséges és ezzel nem
rendelkezik
d) eltérő személy birtokában lévő okirat vagy dolog megfigyelése, vizsgálata kell.
Hozzájáruló nyilatkozat közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat lehet.

A beérkezést követően a közjegyző megvizsgálja, ha hiányos, 8 napon belül hiánypótlásra hívja

fel a feleket, vagy visszautasítja, ha hiánypótlásnak nincs helye és az eljárást megszünteti.

Megszünteti továbbá a közjegyző:

• bizonyitást nem lehet lefolytatni
• kérelmezőtől eltérő személy a kötelezettségvállaló nyilatkozata ellenére utóbb nem
teljesiti kötelezettségét
• hozzájárulását visszavonta és enélkül nem lehetséges az eljárás lefolytatása
• ha fél az előlegezési kötelezettségét az eljárás során mulasztja el
• ha szünetelésnek lett volna helye
• ha fel kellene függeszteni.

Egyéb eljárási szabályok:

Jogi képviselet nem kötelező.
Ha a közjegyző pénzt vesz át, azt a bizalmi őrzés szabályai szerint kezeli.
Nincs helye felfüggesztésnek, szünetelésnek, beavatkozásnak, ideiglenes intézkedésnek. Nincs
ítélkezési szünet. Nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.
Közjegyző akkor kézbesít hirdetményi úton, ha a kérelmező, illetve az ellenfél nem rendelkezik
képviselővel, és tartózkodási helye ismeretlen vagy olyan államban van, amely jogsegélyt nem
nyújt, illetve ha egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik.
Közjegyző határozata fellebbezhető a törvényszéken. Ha perújításnak van helye, az a bíróság
rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, amely elsőfokú bíróságként járna el.
Közjegyző nem sérti a titoktartási kötelezettséget, ha jogszabályban előirt adatszolgáltatási vagy
tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget.
75
Egyes közjegyzői nemperes eljárások:

1. közjegyző előtti előzetes bizonyitás

Ha a per folyamán, illetve annak későbbi szakaszában nem lehetne sikeresen lefolytatni vagy
jelentős nehézséggel járna, előzetes lefolytatása a per elkerülését, ésszerű időn belül befejezését
segíti, a bizonyitás előzetes lefolytatását külön jogszabály megengedi, illetve, ha a kérelmezőnek
a bizonyíték beszerzéséhez jogi érdeke fűződik.
Nincs helye, ha az ügyben polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban. Hogy a feltételei
fennállnak, azt valószínűsíteni kell. Vagylagos illetékességi ok: az a közjegyző is, akinek
illetékességi helyén a bizonyitás helye van.
Közjegyző meghallgathatja az ellenfelet, de hozzájárulására nincs szükség. Az eljárás
eredménye a bizonyitás során elkészült szakértői vélemény, illetve bizonyitás eredményéről
készült jegyzőkönyv. Ha haladéktalanul el kell végezni, de a közjegyző akadályoztatása miatt
nem tudja, értesíti a területi kamarát.

2. igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban

Ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges
szakértelem szükséges. Egyoldalú, nem kell megjelölni ellenfelet.
Vagylagos illetékességi ok: akinek az illetékességi területén a szakértői vizsgálat tárgyát képező
ingatlan fekszik vagy dolog található. Bizonyitásnak nincs helye, közjegyző a fél meghallgatása
nélkül dönt.
A szakértőnek a szakvéleményt a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell
előterjesztenie, amit 1 alkalommal, legfeljebb 30 napra meghosszabbíthat. A kirendelés
költségeit a kérelmező viseli, az előreláthatólag szükséges összeget pedig bizalmi őrzésbe kell
helyezni → ha nem előlegez, vissza kell utasítani. Az ellenfél nem tekinthet bele a
szakvéleménybe.

3. közjegyző előtti egyezségi eljárás

Keresetindítás előtt a közjegyzőtől polgári peres útra tartozó ügyben egyezségi kísérletre idézést
lehet kérni, ha legalább az egyik fél belföldi lakóhellyel rendelkezik.
Kizárt: szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi per, jogi személy alapítása, törvényes
működése, személyi állapotot érintő és egyéb családjogi ügy, végrehajtási per, munkaügyi per,
állami vagyonnal kapcsolatos ügyben.

Vagylagos illetékességi ok:

i. ahol az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye van
ii. ingatlan fekszik
iii. ügyletkötés vagy teljesités helyén
iv. károkozás vagy kár bekövetkezésének helyén
Határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A közjegyző végzésével
jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú. Ha nem jön
létre egyezség vagy keresetlevelet nyújtottak be, a közjegyző megszünteti az eljárást.

4. értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása

Elveszett, eltulajdonított, megsemmisült értékpapír semmissé nyilvánítását annak utolsó
birtokosa és az kérheti, akit valamely jog illet meg vagy kötelezettség terhel. Csatolnia kell az
értékpapír másolatát. Bármely közjegyző illetékes.
Közjegyző a kérelmet a hirdetmény közzététele nélkül visszautasítja, ha
i. az ép semmissé nyilvánítása iránt már eljárás van folyamatban
ii. az nem közjegyzői hatáskör
iii. kérelem nem tartalmazza az egyedi azonosításra alkalmas adatait
iv. kérelmező nem jogosult előterjeszteni a kérelmet.
76
Ha nincs helye visszautasításnak, hirdetményt tesz közzé, mely tartalmazza az ép adatait, illetve
felhívást a birtokosnak, hogy 6 hónap alatt mutassa be azt vagy a hollétére vonatkozó adatot
jelentse be, ellenkező esetben semmissé fogja nyilvánítani. Közjegyző a hirdetményt 6
hónapra közzéteszi a MOKK honlapján, erről a kérelmezőt, ép kibocsátóját, és az egyéb
érdekelteket is értesíti. Ha a közzététel alatt bemutatták, vagy helyét bejelentették, a
közjegyző megszünteti az eljárást. Ha nem, semmissé nyilvánítja. A semmissé nyilvánított
értékpapírral a benne foglalt jogot gyakorolni, követelést érvényesíteni nem lehet.

5. bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése.

Ha azt
a) bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik
b) egyiknek sincs olyan gyermeke, akinek tartására közösen kötelesek és
c) őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, illetve közös lakás
használata kérdésében közjegyző okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba
foglaltan megegyeztek.

Az élettársak egyezségét a kérelemhez kell csatolni. Nincs helye a megszüntetésnek, ha

bármelyikük cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy a kapcsolat érvénytelenné
nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.
Az utolsó közös lakóhely szerinti közjegyző illetékes. Ha nincs belföldi, az anyakönyvbe
bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerinti. Ha nincs helye a visszautasításnak, a
kérelem beérkezésétől vagy hiányok pótlásától 30 napon belül személyesen meghallgatja őket.
Ha bármelyik nem jelenik meg személyesen, a közjegyző az eljárást megszünteti. Ha az
egyezséget jóváhagyja, a felek bejegyzett kapcsolatát végzéssel megszünteti. Az egyezséget
jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a megszüntető végzés pedig a bíróság
ítéletével azonos hatályú. Nincs helye felülvizsgálatnak és perújításnak.

77
 Hagyatéki eljárás
2010. évi XXXVIII. törvény, a hagyatéki eljárásról

1. A hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatásköre, egyes eljárási cselekményeket pedig a

jegyző végez.
Hagyaték az örökhagyót a halálakor megillető vagyon. Nem tartozik bele:
a) magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlája és azon lévő egyenleg
b) önkéntes, kölcsönös biztositópénztári egyéni számla
c) lakás-előtakarékossági betét és kamarai
d) orvosi praxisjog
e) gyógyszertári személyi jog
f) takarékbetét, ha halálára kedvezményezettet jelölt
g) hitelintézetnél elhelyezett pénzeszköz, ha kedvezményezettet jelölt.

Eljárás lefolytatására
• örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye
• tartózkodási helye
• belföldi elhalálozásának helye
• hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes
• ha egyik sem, az öröklésben érdekelt kérelmére a MOKK elnöke jelöli ki.

Nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, szünetelés nincs. Az eljárás iratait
elektronikus úton kézbesíti. Bizonyitás felvételének nincs helye, de a felek okiratot csatolhatnak
be. Ideiglenes intézkedésnek nincs helye, mert nincs kötelezés.
A fél halála miatti félbeszakadás a hagyatéki eljárással nem fér össze. Örökösként érdekelt
hagyatéki eljárás folyamán történt halála esetén az ő hagyatéki eljárását, mint másodrendű
örökhagyó hagyatéki eljárását kell lefolytatni az első rendűével egyesítve, nem pedig az
örökhagyóé félbeszakadását megállapítani.
Beavatkozásnak nincs helye. Költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak nincs helye sem
a hagyatéki eljárásban, sem a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása
iránti bírósági eljárásban.
Az eljárás közigazgatási eljárási szakra és közjegyzői eljárási szakra tagolódik. Közigazgatási
szak a jegyzőnél zajlik, és akkor kezdődik, ha az örökhagyó haláláról értesül. 8 napon belül
megkezdi a hagyaték leltározását, és 30 napon belül be kell fejezni. Főszabály szerint a jegyző
készíti el, kivételesen a közjegyző.

Hagyatékot akkor kell leltározni, ha

1. belföldön fekvő ingatlan vagy bejegyzett gazdasági társaságban fennálló tagi részesedés
vagy vagyontárgy vagy 300.000 Ft-ot meghaladó ingó vagyon van, vagy
2. valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét
3. ha örökösként érdekelt kéri (az érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat)
4. örökösként érdekelt öröklési érdeke veszélyeztetve van és méhmagzat, kiskorú,
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú az örökösként érdekelt
5. csak a Magyar Állam az
6. végintézkedéssel alapítvány rendelést tett az örökhagyó
7. végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított.

78
A leltárban az ingatlan értékét adó- és értékbizonyítvány alapján, ingóét az öröklésben érdekeltek
nyilatkozata alapján kell feltüntetni. Közjegyző a leltárt a hozzá érkezéstől 15 napon belül
megvizsgálja, és
✔ kizárást jelenthet be
✔ átteheti az ügyet
✔ intézkedhet a leltár hiányai kiegészítése iránt
✔ megszüntetheti az eljárást.

Ha hagyatékátadásra még nem került sor, de az öröklésben érdekelt valószínűsítette, hogy a

hagyatékhoz tartozó vagyontárgy veszélyben van, kérelmére jegyző/közjegyző végzésben
biztosítási intézkedést rendelhet el.
Hagyatéki eljárás során tett anyagi jogi nyilatkozat – mivel szerződési ajánlat jellegű, addig, míg
arról az érdekelt másik tudomást nem szerez, általában visszavonható, később a másik érdekelt
beleegyezésével csak. Az örökséget visszautasító nyilatkozatot a tudomásszerzés előtt sem lehet
visszavonni, az érdekeltek közös megállapodással megszüntethetik a hatályát a hagyatéki eljárás
során is.

2. Hagyaték átadásának módjai

2.1. Hagyaték átadása hagyatéki tárgyaláson → főszabály

Közjegyző megállapítja illetékességét, elektronikus úton megkeresi az esetleges végrendelet
miatt a Végrendeletek Országos Nyilvántartását, illetve esetleges vagyonjogi szerződése miatt a
házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartását. Utána kitűzi a
hagyatéki tárgyalást, szükség esetén ügygondnokot rendel ki vagy megkeresi a gyámhatóságot
eseti gyám/gondnok kirendelése végett.
A szabályszerűen idézett távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem
akadályozza. Számbavétel, majd hagyatéki leltár ismertetése, végintézkedés kihirdetése,
lehetőség az észrevételekre. Ezt követően a közjegyző megállapítja a tényállást, az öröklés
rendjét, és hogy ki, milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben.
A hagyatékot/annak egy részét ideiglenes, illetve teljes hatállyal adja át. Ha az örökösök között
vitás, hogy milyen ingó tartozik a hagyatékhoz, a közjegyző a nem vitásakat azzal adja át, hogy a
vitásakra vonatkozó igény bírósági úton érvényesíthető. Ha örökösön kívüli igénylő teszi vitássá,
csak akkor lehet kihagyni, ha ezt az igényt az örökösök elismerik, vagy a vagyontárgyon lévő
jelből, más körülményből valószínűsíthető, hogy nem tartozik a hagyatékhoz.
Ki kell hagyni a hagyatékból a leltárba felvett vagyont, ha arra az örökhagyó özvegye, őt túlélő
élettársa, házas (élet)társi vagyonközösség címén igényt tart, és
a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt
b) örökösként érdekelt egyéb személy igényét elismeri,
c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik.

Teljes hatállyal adja át, ha átadásának nincs törvényes akadálya, és

a) a hagyatékban örökösként csak egy személy érdekelt
b) nincs öröklési jogi vita vagy másodlagos öröklési vita van (hagyatéki hitelezői igény,
nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány
iránti igény tárgyában felmerült vita, illetve végrendeleti végrehajtó és más öröklésben
érdekelt között felmerült vita).

Ha csak az özvegyi jog vagy annak terjedelme vitás, a közjegyző özvegyi joggal terhelten és
teljes hatállyal adja át a hagyatékot.

79
Továbbá akkor is teljes hatályú, ha csak másodlagos öröklési vita van és itt az igény
előterjesztője a teljes hatályúhoz hozzájárulását adja vagy annak megfelelő pénzösszeget a többi
örökösként érdekelt biztosítékként letétbe helyezett, vagy az örökösként érdekelt beleegyezik,
hogy a hagyatékba tartozó ingatlanra az igény összege erejéig jelzálogjogot jegyezzenek be és
ennek költségét megelőlegezi.

Ha teljessel nem lehet, ideiglenes hatállyal adja át a szerződéses, végrendeleti vagy törvényes
örökösnek.
Akinek átadta, birtokában tarthatja, birtokában nem lévőket birtokba veheti és jóhiszemű
birtokosként használhatja, de nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.
Az örökös, akinek igényét a közjegyző figyelmen kívül hagyta, hagyatéki pert indíthat, az
ideiglenes átadó végzés jogerőre emelkedésétől 30 napon belül. Per megindítását legkésőbb a
határidő elteltét követő 8. napig a közjegyzőnél igazolni kell. Azzal szemben kell megindítani,
akinek részesülése a vita tárgya. Határidő elmulasztása esetén a közjegyző a hagyatékátadó
végzést teljes hatályúvá nyilvánítja.

Teljessé válik az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, ha:

a) jogosult nem igazolja a hagyatéki per megindítását,
b) pert megindító keresetlevelet a bíróság jogerősen elutasította
c) bíróság a keresetet jogerősen elutasította
d) bíróság jogerősen megszüntette a hagyatéki pert
e) azt a bíróság érdemi döntés nélkül fejezte be.

Ha a bíróság az ideiglenes végzéssel érintett valamely igényt elbírálta, a közjegyző nem hoz
teljes hatályút, hanem az eljárást befejező végzésében azt állapítja meg, hogy az igények
vonatkozásában a bíróság határozata irányadó.

2.2. Hagyaték átadása tárgyaláson kívül

Akkor, ha örökhagyó után nem maradt végintézkedés és
I. csak egy törvényes örökös van
II. érdekeltek egyezően, tbmoi v. koi-ba foglaltan nyilatkoznak arról, hogy az örökhagyó
kizárólagos törvényes örökösei, és az átadást aszerint kérik vagy csatolnak egyezséget
III. póthagyatéki eljárás van folyamatban
IV. örökhagyó után csak olyan ingóság maradt, amelynek átadása öröklési illeték alól
mentes.

Az igy hozott végzés jogerőre emelkedése előtt a törvényes örökös kérheti hagyatéki tárgyalás
kitűzését, ha
• örökségét visszautasítja
• mással egyezséget kíván kötni
• csatolt egyezségtől el kíván térni
• örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelezőre vagy az eljárásban kieséses
örökösre kívánja átruházni
• igénylővel kíván egyezséget kötni.

3. Egyezség hagyatéki eljárás során – bíróság által jóváhagyottal azonos hatályú

3.1. közvetítői eljárás

Ha első vagy másodlagos öröklési vita van, hagyatéki per helyett közvetítői eljárást is igénybe
vehetnek. Ha ezt az ideiglenes átadás jogerőre emelkedésétől 30 napon belül igazolják a
közjegyzőnél, a per megindítására nyitva álló 30 napos határidőt 30 nappal meghosszabbíthatja.

80
3.2. osztályos egyezség
A hagyatéki eljárásban az örökösök között létrejött, a hagyatékból való részesedést annak
megnyíltára visszamenőleges hatállyal meghatározó, élők közötti jogügyletnek nem minősülő
egyezség. A hagyatékból valamennyi egyezséget kötő részesül. A közjegyző nem alakszerű
végzéssel hagyja jóvá, hanem az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz, vagy ha az
jogszabályba ütközik, arra tekintet nélkül adja át.
3.3. egyéb egyezség
Örökös az eljárás során az általa megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy egy részét
átruházhatja az öröklésben érdekelt más személyre. Örökös a mezőgazdasági termelés céljára
szolgáló földet felajánlhatja a Magyar Államnak, amit elfogadottnak kell tekinteni.

4. Öröklési bizonyítvány
A hagyatékban, annak egy részében, valamely hagyatéki vagyontárgy tekintetében az öröklési
rend igazolására szolgáló végzés. Közjegyző annak kérelmére állítja ki, aki valószínűsíti, hogy
jogai érvényesítéséhez, megóvásához, az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges.

Bizonyítvány kiállítás két esete:

• örökhagyó után nem maradt hagyatéki vagyon vagy annak tárgya külföldön fekvő
ingatlan vagy külföldi ingóság, amire nincs joghatóság
• maradt, de a kérelmező igazolja, hogy több, örökösként érdekelt között nincs
öröklési jogi jogvita és a hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került
sor.

650/2012/EU rendelet: európai öröklési bizonyítvány

81