Európai Unió I.

Dr. Teperics Károly

egyetemi adjunktus
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Debreceni Egyetem
teperics.karoly@science.unideb.hu
Az integráció fogalma

„egyesülési folyamat, részek egésszé való összeolvadása, egységesülés,

beilleszkedés, beolvadás, hozzácsatolás összegződés”
(Bakos F.: „Idegen szavak és kifejezések szótára” Akadémiai kiadó 1989)

 „az integráció két vagy több gazdasági egység egyesülése egy bizonyos
egészbe.” (F. Perroux, 1954)

 „Az integráció fogalma alá esik minden olyan folyamat, amely nagyobb fokú
közösséghez vezet” (R. Marjolin, 1953)

 „Általános értelemben : a részek alkalmazkodása, összefonódása egy

magasabb egészben.„ (A. Predöhl – H Jürgensen, 1961)

 az integráció….a különböző, regionálisan összetartozó területek közötti

együttműködésben a belföldi gazdasági kapcsolatokhoz hasonló feltételeket
teremt.” (Aush S. 1969)

 „a kooperáció legelőrehaladottabb formája” (F, Hatog, 1963)

 "szuverén államok vagy nemzetgazdaságok önkéntes, komplex,

gazdasági és politikai összekapcsolódásának folyamata" (Palánkai T.,
2001)
Az integráció jellemzői

 Átfogó, egyértelmű magyarázat nélkül is

megállapítható jellemzők:
 1. Történelmi folyamat.
 Végigkíséri az emberiség történelmét (törzsektől a globális
világgazdaságig)
 2. Objektív folyamat.
 Hosszú távon a nemzetgazdaságok feloldódásához,
azonosságainak elvesztéséhez vezet el.
 A nemzet erős kategória. Az önkéntes változások
hátterében nagyon erős kényszerekre vagy " nyereségekre"
van szükség ahhoz, hogy a nemzetállam "szuverenitásáról"
vagy annak részéről lemondjon.
Az integráció jellemzői II.

 2. Objektív folyamat.
 A fejlett országok esetében a fejlettség közel azonos
szintje és a komplementaritás feltétel lehet, cél a jólét
megőrzése és a további fejlődés feltételeinek biztosítása.

 az erőforrások jobb felosztására,

 a komparatív előnyök szerinti specializációra,
 a volumengazdaságosság kihasználására törekednek.
A fejlődők esetében nem a statikus jólét, hanem a struktúra
megváltoztatása, a növekedés beindítása a cél.
 megosztják a növekedéshez szükséges ritka erőforrásokat.
pl.: tőke, képzett munkaerő stb.
 kerülik a felesleges duplázódásokat pl.: kutatási kiadások,
 megpróbálják elérni a gazdaságos piacméreteket.
 Ez a „zéró összegű játékban” inaktív periódusokat eredményez
Az integráció jellemzői III.

 3. Többszintű a folyamat.
 Mikrointegrációs folyamatok, amelyek a vállalati szférát érintik.
 Makrointegráció, amely a nemzeti és a regionális és globális
világgazdasági szintek különíthetőek el.
 Ezek egymásra rétegződnek, egymással párhuzamosan zajlanak,
kölcsönhatásban vannak egymással.
 A nemzetközi integráció a mikrotól a a globális felé építkezik, oda-
visszahatások érvényesülnek benne. A globális dimenzió kiemelése a
legáltalánosabb.

 4. Állapot és folyamat jellegű jelenségként is felfogható.

 Folyamatként a diszkrimináció megszűntetésére tett intézkedéseket jelenti.
 Állapotként a diszkrimináció különböző formáinak hiányaként értelmezhető.

 5. Szerves jellegű folyamat.

 „Minőségileg az integrációs tendencia egyre fejlettebb, magasabb rendű és
növekvő hatékonyságú vagy hatásfokú közösségek vagy organizmusok
kialakulása.” (Palánkai T. 2001)
Integrációs formák a világgazdaságban
(Béla Balassa, 1961 nyomán)

Preferenciális Az övezeten belüliek egymásnak vám - és kereskedelempolitikai

kedvezményeket nyújtanak.
vámövezet

Szabadkereskedelmi Belül a kereskedelem liberalizált, de minden tag önálló nemzeti

vámpolitikát folytat. (eredetigazolások, „helyi tartalom”)
övezet

Vámunió Itt már a liberalizált belső kereskedelem mellé a közös külső vámok
és a külkereskedelmi politika is felzárkózik.

Közös piac Az áruk mellett a termelési tényezők: tőke és a munkaerő szabad

áramlása is megfigyelhető

Egységes piac A teljes liberalizációt, „belső piaci” viszonyokat jelent, a vámunión

túl „nem vámjellegű” korlátok lebontásával. (határformalitások,
standardok, adóharmonizáció egységesítése)

Gazdasági unió Egységesülnek a gazdaságpolitikák, közösségi szintű egyesítés a

nemzeti gazdaságpolitikák helyett. (Közös politikák, egyetlen valuta)

Politikai unió Teljes körű összehangoltság, „szupranacionális hatóság” hoz

nemzetállamokra kötelező érvényű döntéseket.
Az integrációs formák

Politikai
unió
1992. Maastrichti
Szerződés
Gazdasági 1997.
unió Amszterdami
1992. Szerződés
Maastrichti ????
Egységes Szerződés
piac 1997.
1986. Amszterdami
Egységes Szerződés
Európai
Okmány
Közös piac
1957. Római
Szerződés
Vámunió
1957. Római
Szerződés
7
Pluralizmus vagy föderalizmus?

 Pluralista (nemzetállami) megközelítés:

 A nemzetállamok szuverenitásán alapuló laza társulási
formát részesíti előnyben.

 „A hazák Európája elképzelés”

 Lényege a kormányközi együttműködésen alapuló

politikai unió, ami csak korlátozott politikai és gazdasági
célokat tűz maga elé.

 A föderáció létrejöttét megengedhetetlennek tartják.

Pluralizmus vagy föderalizmus?

 A föderalista (szupranacionalista) megközelítés a

tagállamok viselkedésének szabályozására nemzetek feletti
szervezet megteremtését javasolja, amely átvenné a szuverén
államok jogainak és kötelességeinek jórészét.

 Alkotmányozó konferencia határozna a hatalom tagországok és

a szövetségi kormány közötti megosztásáról.
Átmenetek

 A funkcionalista iskola szerint a modern világ bonyolult

társadalmi, gazdasági, műszaki kapcsolatai szükségszerűen
nemzetközi megoldásokat várnak. Ez kikerülhetetlenül
gazdasági és politikai egységesüléshez fog vezetni. Ez cél, de
távolinak tartják a bekövetkeztét.
 „Nehéz elhinni, hogy hat ország egy magasabb szinten
egyesítheti erőforrásait, lehetőségeit és képességeit,
valamint egyre szorosabban képes integrálni és
összekapcsolni érdekeit anélkül, hogy egy nap politikai
hatóságot állítana föl a gazdasági szervezet
negkoronázására.” (P.H. Spaak )

 Ezt a föderalista megközelítést támogatják a pragmatikusok

(az államot az integrációban oldanák fel) és a regionalisták (
az állam decentralizálása a céljuk) is.
Uniós politikai stratégiák és lehetséges
forgatókönyvek (W. Wessels – U. Diedrichs nyomán)

 A) föderális stratégia, először mélyítés, utána bővítés.

 B) Lineáris bővítési stratégia: bővítés intézményi hozzáigazítással – mélyítés nélkül.
 C) Összekapcsolási opció: egyidejű bővítés és mélyítés.
 D) Rugalmasság, lépcsőzetes integráció: lépésről-lépésre mélyítés, részleges bővítés.
 E) „Európai mag” intézményi mélyítés Unión kívül.
 F) Kormányok közötti megközelítés: felhígítással járó bővítés.
 G) „A la carte” Európa: korlátozott, szektorális kooperáció
 H) Direktórium: kormányok közötti együttműködés a nagyok között.
 i) A koncentrikus körök Európája: több funkcionálisan elhatárolt szervezet
Föderális Európa – Nemzetek Európája?

 Egyensúly közeli helyzetet kell mindig tartani, emiatt bonyolult,

bürokratizált a rendszer.

 Két dolog teszi önjáróvá az integrálódás folyamatát:

 Önálló intézményrendszere van a szervezetnek

 Integráció mellett elkötelezett előkészítő, végrehajtó Bizottsággal,
Bírósággal, folyamatosan erősödő jogkörrel rendelkező Parlamenttel.

 A nemzeti gondolatot képviselő, döntéshozó Európai Tanáccsal,

Miniszterek Tanácsával

 Önálló jogalkotási lehetőséggel bír a szervezet.

Az Európai Unió „kivételes” jogrendje

 I. NEM A NEMZETÁLLAMOKRA JELLEMZŐ, MERT:

 Mint nemzetközi szervezet csak a nemzetállamoktól kapott felhatalmazás alapján
dönthet bármilyen kérdésről.

 „Tükörkép” -mindent szabad kivéve, ha másban nem egyeztek meg- helyett, csak azt
szabad amiben megegyeztek-
 A Bizottságnak javaslataiban mindig hivatkozni kell azokra a szerződésben lévő
pontokra, amelyek feljogosítják.
 Mindig vizsgálandó, hogy:
 -Van-e jogosultsága az EU-nak?
 -Meddig terjed az illetékesség köre?
 -Milyen döntéshozatali eljárás alkalmazandó?

 II. NEM EGY ÁTLAGOS NEMZETKÖZI SZERVEZET, MERT:

 Szupranacionális jellegű, hiszen a nemzeti törvénykezés mellé/fölé autonóm
jogrendszert teremtett.

 Az EU jog KÖZVETLEN és ELSŐDLEGES.

Pillérek (I., II. III.) – hatáskörök (Kizárólagos, megosztott, összehangoló)

Az Európai Unió szerkezeti modellje

Európai Unió
Európai Tanács Miniszterek Tanácsa

1. pillér 2. pillér 3. pillér

Európai Közös kül- és Rendőrségi-és
Közösségek biztonság- igazságügyi
politika együttműködés
•szupranacionális büntető-
jelleg (Bizottság, ügyekben
Parlament, Bíróság) •kormányközi •kormányközi
•önálló jelleg jelleg
jogalanyiság •konszenzusos
•konszenzusos döntés
•min. többségi döntés
döntés

14
 European Union

Európai Unió
Rendőrségi és
Igazságügyi
Közös Együttműködés
Európai
Kül- és Büntetőügyekben
Közösségek
Biztonságpolitika
Belső piac, KORMÁNYKÖZI
Mezőgazdaság, EGYÜTTMŰKÖDÉS
KORMÁNYKÖZI Nemzetállam
Regionális fejl.,
EGYÜTTMŰKÖDÉS
Monetáris unió
EU=Nemzetállam

KÖZÖS
DÖNTÉSHOZATAL
EU
Az Európai integráció elsődleges jogforrásai

 A RÓMAI SZERZŐDÉS (1958 I. 1.)

 EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS (1967.VII. 1. )
 AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY (1987.VII.1.)
 AZ EURÓPAI UNIÓS SZERZŐDÉS (1993. IX.1.)
 AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS (1997.IX.2.)
 NIZZAI SZERZŐDÉS (2000.12.11.)
 „+” A csatlakozások alkalmával kiegészülve az aktuális
elemekkel.

ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS (2004)

Az Európai Unió:
500 millió ember – 28 ország

Az Európai Unió tagállamai

Tagjelölt országok
24 hivatalos nyelv
Bővítés: hat országról 28 országra

1952 1973 1981 1986

1990 1995 2004 2007

Az EU és a nagyvilág – lakosság
Lakosság millió főben,
(2009)

1339

500

307

128 142

EU Kína Japán Oroszország USA

Az EU és a nagyvilág – területi
összehasonlítás
Terület, 1000 km²-ben

16 889

9327 9159

4234

365

EU Kína Japán Oroszország USA

Az EU és a nagyvilág –
gazdasági helyzet
38 700

27 800

25100

12 508
9 819 12 200

4 400

3 329
1 326
468

EU Kína Japán Oroszország USA EU Kína Japán Oroszország USA

Bruttó hazai termék (GDP) Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson
milliárd euróban, 2008-ban mérve, 2008-ban
 Franciaország 544,0
Spanyolország 506,0
Svédország 410,3
Németország 357,0
területe?

Lengyelország 312,7
Finnország 304,5
Olaszország 295,1
Egyesült Királyság 243,8
Románia 230,0
Görögország 130,7

Bulgária 111,0
Magyarország 93,0
Portugália 91,9

Ausztria 82,5
Cseh Köztársaság 77,3
Írország 68,4

Litvánia 62,7

Lettország 62,3
Terület 1000 km²-ben

Szlovákia 49,0

Észtország 43,4
Dánia 43,1

Hollandia 33,8
Belgium 30,3

Szlovénia 20,1

Ciprus 9,3
Luxemburg 2,6
Mekkora az EU tagországainak a

Málta 0,3
 Németország 82,1

Franciaország 64,4
Egyesült Királyság 61,6
Olaszország 60,1
Spanyolország 45,8
Lengyelország 38,1
Románia 21,5
Hollandia 16,5

Görögország 11,3
tagállamaiban?

Belgium 10,8
Portugália 10,6

Cseh Köztársaság 10,5

Magyarország 10,0
Svédország 9,3

Ausztria 8,4
Hány ember él az EU

Bulgária 7,6

Dánia 5,5

Szlovákia 5,4
Összesen 500 millió fő

Finnország 5,3
Lakosság millió főben, 2009-ben

Írország 4,5

Litvánia 3,3

Lettország 2,3
Szlovénia 2,0
Észtország 1,3

Ciprus 0,8
Luxemburg 0,5
Málta 0,4
 Luxemburg

271
Írország

137
Hollandia
Ausztria
Svédország

135 123 122

Dánia

Egyesült Királyság
Németország

118 117 116

Finnország
Belgium
Franciaország
115 114 107
Spanyolország
Olaszország

EU-27
103 101 100

Ciprus
megoszlása a tagállamok között

Görögország
95 94

Szlovénia
91

Cseh Köztársaság
80

Málta
Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék

Portugália
76 76
Az EU 27 tagállamának átlaga = 100

Szlovákia
Észtország

Magyarország
72 68 63

Litvánia
Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve, 2008-ban

Lengyelország
61 58

Lettország
56

Románia
Bulgária
46 40