Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNET
Közúti közlekedés kialakulása:
 Mezopotámia – sumérok Kr.e. III.évezred
 Első kiépített utak - karavánutak
 Lovon történő utazás Kr.e. 2000.
 Megjelenik a küllős kerék – korábban (tele)kerék
 75 000 km hosszú úthálózat – mai európai úthálózat alapja
 Burkolt utak - vízelvezetéssel
 Pannónia útjai  I-V.sz. – katonai jelentőség

Középkorban:
 ökrös és lovas szekér – honfoglalás – vándorló magyarok
 Feudalizmus kedvezőtlenül hatott a közlekedés fejlődésére
 XIV.sz. Mo.- Itália és dalmát városok – élénk kereskedelmi kapcsolatok
 Bécs árumegállító joga nehezítette – Csehországon keresztül kikerülni
 XV.sz. vége – törvények utak és hidak, révek építésére
 Kocs(i) – könnyűszerkezetű közúti személyszállító jármű
 Első eu-i közút 1556. Párizs és Orléans.
 Első alagút az Alpokban – 1707. Szent Gotthárd-alagút
 Első eu-i lánchíd 1747.
 XIX.sz – egyre jobb minőségű közutak.
 John Loudon McAdam – skót építőmérnök és útépítő  Makadám úttípus (talajba
illesztett durva zúzottkő adta a burkolatot)

Motorizáció
 1600-as évek – Simon Stevin – belga fizikus – szél által hajtott jármű
 1769 – James Watt – skót feltaláló, gépészmérnök - gőzgép
 1860. – Jean Joseph Étienne Lenoir – belga mérnök – első üzemképes gázmotor
 1877. – Nicolaus August Otto – német mérnök – négyütemű belső égésű gázmotor
 1770. – Nicholas Joseph Cugnot – francia hadmérnök – gőzkocsi
 1839. – Kirkpatrick Macmillan – skót kovács – első pedálos kerékpár
 1885. – Gottlieb Wilhelm Daimler – német mérnök – első benzinmotoros
motorkerékpár
 1885. – Karl Friedrich Benz – német mérnök – háromkerekű gépkocsi
 1892. ill. 1897. – Rudolf Christian Karl Diesel – német gépészmérnök – olajüzemű
motor elve és a motor
 1891. – porlasztó – a benzinmotorok alkalmazásában és elterjedése  Bánki Donát,
Csonka János
 1888. - John Boyd Dunlop – skót feltaláló, állatorvos - gumiabroncs
 1913. – Galamb József – magyar-am-i gépészmérnök futószalag
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

1890-től máig

 Mo-n a fejlődés lassú – Habsburg Birodalom szempontjai meghatározóak – 1890-től

törvény szabályozta az utak építését, fenntartását, igazgatását
 I.vh. után gyors fejlődés
 Első dízelmotoros gépkocsi – MAN – 1923-ban gyártották
 Úthálózat – kiterjesztése az USA-ban és Ny.Eu-ban lendületet vett – 2x2 sávos,
irányonként elválasztott, szintbeli kereszteződés nélküli autópályák – 1920-as években
USA, 1930-as években Németország.
 Európát átszelő E-utak hálózatának kiépítése!
 Az európai főközlekedési úthálózathoz tartozó utak száma elé teszünk
megkülönböztetésül E betűt.
 1968. közlekedéspolitikai koncepció.

Vízi közlekedés kialakulása

 Mezopotámia és Egyiptom – folyókon és csatornákon
 Sumérok – tengeren Indiába eljutottak (ugyanők hajóépítés tudománya)
 Kr.e.III.évezred – Egyiptom, Kína, Mezopotámia – „klasszikus” vitorlás hajók
 Kr.e.II.évezred – föníciaiak – hajózás a Földközi-tengeren
 Kr.e.I.évezred – föníciaiak – Gibraltári-szoroson át az Atlanti-óceánra
 Hadihajó-, és kereskedelmihajó-típusok
 Iránytűt nem ismerték, part menti hajózás
 Eu-ban a normannok nyugat felé terjeszkedő ága, a vikingek a főszereplők
 Eljutottak Grönlandra (876) majd Észak-Amerikába (1000)
 A földközi-tengeri hajózásban a VI.-X.sz.-ban Bizáncé volt a főszerep
 Levantei kereskedelem = a Kelettel folytatott kereskedelem (kelet, napfelkelte,
napkelet)
 Áruszállítási monopólium
 Bartolomeo Diaz 1488. elérte Afrika déli csúcsát (Jóreménység fokán át) kijutott az
Indiai-óceánra
 Vasco Da Gama (portugál tengerész) - 1498. Afrika megkerülésével elért Indiába.
 Kolumbusz Kristóf (genovai tengerész) – Indiába indult, de nyugat felé (Ferdinánd és
Izabella spanyol uralkodók) – 1492.okt.12. – Bahama szigetcsoporthoz tartozó
szigeten – San Salvador
 Újonnan felfedezett szárazföld kontinens jellegét Amerigo Vespucci (firenzei)
ismerte fel.
 Ferdinánd Magellán (1519) 5 hajóval indult el
 James Cook felfedezte Ausztráliát (17768-1771).
 ipari forradalom a XVII.sz-ban nagy lökést adott a vízi közlekedés fejlődésének.
 gőzhajó korábban elterjedt, mint a gőzmozdony. Az amerikai Robert Fulton első
gőzhajója 1803 – Fro-ban a Szajnán mutatta be
 A Duna volt nyugat felé a legfontosabb kereskedelmi útvonal. (Pest-Komárom-
Győr-Bécs útvonal!)
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

 Folyami gőzhajózás hazánkban Bernhard Antal (pécsi polgár!) Carolina nevű

gőzhajója 1817-ben
 Rendszeres gőzhajójáratok 1831. februártól
 Balatoni Gőzhajózási Társaság (első hajó Kisfaludy – majd rendszeresen járt
Balatonfüred és Keszthely között)
 1856-os párizsi egyezmény – kimondja, hogy a Duna nemzetközi vízi út
 Szuezi-csatorna, 1914. üzembe helyezik a Panama-csatornát.
 Radar – akadályok elkerülésére 1940-es évek
 műholdas navigáció (GPS)1990-es évek.
 1992-ben Duna-Majna-Rajna csatorna megnyitása

Vasúti közlekedés kialakulása:

 Gőzüzemű vasút – ipari forr. alkotása – új korszak a szárazföldi közlekedésben –
legvarázslatosabb közlekedési ág megjelenése
 Vaspálya – őse a fa nyompálya
 Öntöttvas sínek – 1767-ben Angliában először
 1801. Anglia – első közforgalmú lóvasút
 1832. Budweis (České Budějovice) és Linz között – első közforgalmú lóvasút
 George Stephenson – 1814. bányában üzemeltetett mozdony
 Stockton-Darlington vasútvonal – 1825. a vasúti közlekedés tényleges kezdete
 Első vasúti törvény - 1832-36. évi pozsonyi országgyűlés – Széchenyi és Kossuth
javaslatárra
 Első gőzvontatású vasútvonal. Pest-Vác – 1846. július 15.
 Pest-Szolnok – 1847. szeptember 1.
 1868. július 1. után – megszületett a Magyar Királyi Államvasutak (A MÁV elődje.)
 Valtellina-vonal – első, gyakorlatban is jól működő villamos vasút – Kandó Kálmán
tervei alapján – Olaszország – 1902.
 Első dízelmozdony – Németország – 1912.
 Nagy sebességű vasút – Japán – 1964. – Tokio/Osaka – Shinkanzen expressz
 Mágneses lebegő vasút – Anglia – Birmingham – 1983. – A jövő vasútjának a képe.
 Mágneses lebegő vasút – Kína – Maglev – Sanghaj belvárosa és reptere között –
2003. jan. 01.
 Vonalvillamosítás – Budapest / Hegyeshalom
 Napjainkban:
Rossz állapotú vasútvonalak.
Sebességkorlátozások.
Biztosítóberendezések műszaki színvonala szélsőséges.
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Városi közlekedés kialakulása:

 Városiasodás – ókorban megkezdődött
 Tömegközlekedésről még nem beszélhetünk.
 Omnibusz – a városi tömegközlekedés első eszköze – a XVIII. sz. végén
 Folyó menti városokban hidak – Mo. 1849.nov.20. átadják a Lánchidat
 Az első városi villamos vasút – 1879 – Berlin – Werner von Siemens tervei alapján
 Berlin – 1905 – első városi autóbuszjárat
 Villamosközlekedés – Budapesten 1887.
 Budavári/Várhegyi sikló – 1870. – Speciális közlekedési eszköz.
 Budapesten – 1912 – az első taxi.
 Több közlekedési módot összefogó városi tömegközlekedési rendszer Mo-on egy
ideig csak Budapesten.

Légi közlekedés kialakulása

 Leonardo da Vinci (1452-1519) – a repüléstudomány első művelője
 XVIII.sz. végén Montgolfier fivérek (Joseph-Michel és Jacques-Étienne) 1783
– meleg levegővel töltött utas nélküli léggömb
 1850 – francia Henri Giffard – első üzemképes kormányozható léghajó, benne
gőzgép.
 Ferdinand von Zeppelin megvásárolta – 1900-ban repült először merev vázú,
benzinmotoros, kormányozható utasszállító léghajóval.
 repülőgépek megépítéséhez a kis súlyú benzinmotor kifejlesztésére volt szükség.
 Mihail Vasziljevics Lomonoszov (orosz) – XVIII.sz. óraművel működő
helikopter formájú modell
 1901. – Gustave Whitehead (Gustav Weisskopf) – benzinmotoros kisrepülőgép –
sikeres repülés
 Kormányozható repülőgépekkel az amerikai Wright fivérek (Orville és Wilbur)
értek el először eredményt. 1903.dec.17-én repültek először
 Mo. – katonai és sportjellegű kísérleti repülések csak.
 Első gázturbinás sugárhajtóműves gép – a német Heinkel 1939.
 Polgári közforgalmú repülés – 1918.július – Budapest-Bécs járat
 1950-től a Ferihegyi repülőtérről indította járatait  MASZOVLET

Közlekedési alapfogalmak
ÁRU – Minden olyan tárgy, amely szerződéses feltételek mellett fuvarozásra felvehető.
KÜLDEMÉNY – Egy fuvarrakománnyal feladott áruk összessége.
SZÁLLÍTÁS – Saját járművel saját áru továbbítása.
FUVAROZÁS – Saját járművel, más árujának továbbítása, díj ellenében. (Szerződéses
keretek között)
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

SZÁLLÍTMÁNYOZÁS – Többféle szerződéstípust tartalmaz. A szerződés alanyai a

megbízó, és az aki az árutovábbítást megszervezi. Tárgyal az egyéb résztvevőkkel. Ő
nemcsak közlekedési feladatokat bonyolít le, hanem egyéb tevékenységeket is.
(vámtevékenység, raktározási, anyagmozgatási feladatokat)
FUVARLEVÉL – A fuvarozás legfontosabb okmánya. Bizonyítja a szerződés meglétét,
küldemény átvételét is igazolja.
FUVARDÍJ – Az árutovábbítási, illetve- fuvarozási tevékenység ellenértéke. Költségekből,
mellékdíjakból és nyereségből áll.
JÁRMŰBÉRLET – Szerződéses jogviszony. Alanyai a bérbeadó és a bérlő. A bérbeadó
valamilyen dolgot időlegesen a bérlő használatába ad, aki ezért bérleti díjat fizet. Járműbérlet
esetében a bérbeadó üzemképes járművet ad.

Közlekedés felosztása
Jogi szempontból:
 közhasználatú járművekkel megvalósuló
 saját használatú járművekkel lebonyolítható
Tömegszerűségi szempontból:
 Tömeg – (közösségi) közlekedés
 Egyéni közlekedés
Szállítás tárgya szempontjából
 Személyközlekedés, személyszállítás
 Áruszállítás, árufuvarozás
 Hírek, információk továbbítása
A pályán való mozgás szabadságfoka szerint
 Kényszerpályás
 Kötött, azaz síkbeli
 Térbeli, azaz kötetlen pályás
A szállítási viszonylattól függően
 Interkontinentális – földrészek között
 Kontinentális – földrészek átszelése
 Tranzit
 Nemzetközi – országok közötti
 Nemzeti – országon belül  helyközi, helyi vagy városi
A közlekedés alágazatok alapján
 vasúti,
 közúti,
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

 légi,
 vízi,
 csővezetékes vagy városi
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Közlekedési munkamegosztás
A közlekedési munkamegosztás a forgalom megosztását jelenti egyes közlekedési alágazatok
között. Alapelve, hogy a világ korlátos erőforrásai (pl: üzemanyagok) ésszerűen legyenek
felhasználva, így egy-egy szállítási feladatot az a közlekedési alágazat végezze el, amelyik a
legkisebb költséggel és a legkevesebb negatív hatással (pl: környezetszennyezés) tudja
lebonyolítani.
Előnyei:
 csökkennek a költségek,
 kevésbé károsodik a környezet,
 munkához, feladathoz jutnak azok a közlekedési ágak, amelyeknek van szabad
kapacitásuk
A közlekedési munkamegosztás lehet:
 kényszerű
 közös előnyökön vagy hatékonyságnövelésen alapuló

Vasúti közlekedés technikája

A vasúti közlekedés technikai alapelemei:
 vasúti pálya,
 vasúti járművek,
 biztosító,- és jelzőberendezések,
 telephelyek, javítóműhelyek.
A vasúti pálya részei: Alépítmény, felépítmény, magasépítmény.

A vasúti pálya nyomtávolság szerint:

 keskeny nyomtávolságú (600-1067 mm; erdei vasutak)
 normál nyomt. (1435 mm; a világ 64 %-án)
 széles nyomt. ( > 1435 mm; szovjet /1520 mm/, spanyol vasút)
Terepviszonyok szerint:
 síkvidéki (5 %-os emelkedőig)
 dombvidéki (5-10 % emelkedő)
 hegyvidéki ( > 10 % emelkedő)
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Alépítmény:
A vasúti közlekedés technikai alapelemei közé sorolhatjuk a vasúti pályát, a vasúti
járműveket, a vasúti biztosító-és jelzőberendezéseket. Vannak olyan infrastruktúrák amelyek
nélkül nem bonyolítható le a vasúti közlekedés:
 alépítmény,
 felépítmény,
 magasépítmény
Az alépítmény alatt a töltéseket, bevágásokat, átereszeket, hidakat és alagutakat értjük.
A vasúti pálya alépítménye a koronaszint alatti rész. Rendeltetése, hogy teherbíró alapot adjon
a felépítmény részére.
Az egyenetlenségek (talaj szintkülönbsége) általában kétféleképpen
szüntethetők meg:
– ha a pálya szintje a talaj felett van, akkor töltést,
– ha pedig alatta, akkor bevágást kell építeni.
Az alapépítmény felső lapja a töltés koronája, ennek két oldalán padka és talp-árok van. (Ez
utóbbi vezeti el a csapadékot.) A töltés földművét rézsűvel képezik ki.
Ha a pálya nyomvonala hegyoldalban vezet, akkor a pálya egyik része
bevágásba, a másik része töltésbe kerül.
Lejtős terepen a töltést támfallal, a bevágást bélésfallal kell
megtámasztani. Folyók, közutak, völgyek felett hidakat, viaduktokat, átereszeket építenek.
A vasúti pálya egyik legnagyobb ellensége a víz. Fontos mind a csapadék, mind a talajvíz
elvezetése, melyekről az árkok, szivárgók, átereszek gondoskodnak.
Bővebben kifejtve az alépítmény részei:
 Hidak: A vasutat keresztező vízfolyásokat, völgyeket, utakat, valamit a
nyomvonalban lévő kisebb természetes és mesterséges akadályokat áthidaló
műtárgyakat hidaknak nevezzük.
o gerendahíd,
o ívhíd,
o rácsos híd,
o tömörtartós híd,
o kerethíd,
o függőhíd,
o felsőpályás rácsos híd
 Töltés: A vasúti pályát kismértékben a terepszint felett akarjuk vezetni, töltést kell
építeni.
 Bevágás: Ha a vasúti pályát kismértékben a terepszint alatt akarják vezetni, bevágást
kell létrehozni.
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

A felépítmény
A felépítmény a vasúti pálya azon része, amelynek feladata hármas:
 Közvetlenül viselje a járművek tömegét
 Minél nagyobb felületen adja át azt az alépítménynek
 Vezesse a jármű kerekét
Sínek
Feladata elsősorban, hogy közvetlenül viselje a terhelést, és vezesse a jármű kerekét.
Másodsorban az, hogy ezt a terhelést minél nagyobb felületen adja át az aljaknak.
Részei:
 Sínfej: ezen gördülnek a járművek kerekei
 Síngerinc: ahol a legkisebb feszültségek jelentkeznek
 Síntalp: amelynek szélessége a jobb teherelosztás céljából fontos
Aljzatok
Az alj feladata, hogy alátámassza a sínt, segítsen a nyomtávolság megtartásában, valamint a
terhelést optimálisan ossza el az ágyazat felé. Az aljak keresztmetszete trapéz alakú. Anyaguk
rendszerint vasbeton.
Sínlekötés, sínleerősítés
Azokat a technikai elemeket nevezzük így, amelyek a sínek és a keresztaljak között kötést
létesítenek. A sínlekötés, sínleerősítés feladatai:
 Akadályozza meg a sín bármilyen irányú elmozdulását
 Biztosítsa a nyomtávolságot és a síndőlést
Sínösszekapcsolások
Az egymást követő sínszálakat össze kell kapcsolni, elsősorban azért, hogy egyenletesebb
legyen a kerékfutás.
Ágyazat
Feladatai:
 Az aljak rugalmas alátámasztása
 Egyenletesen és nagy felületen adja át a terhelést az alépítménynek
 Gátolja meg az aljak bármilyen irányú elmozdulását
 A pályára hullott csapadékot viszonylag gyorsan vezesse el
 Tegye lehetővé a túlemelés kialakítását
Anyaga jellemzően bányakavics, illetve vulkáni eredetű zúzottkő
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Vágány
A vágány a két egymás mellett futó sínszál, az ezeket lekötő és összekapcsolódó különleges
szerkezetek, valamint az aljak összessége. A vágány az ágyazatban fekszik, az ágyazatot és a
vágányt együtt folyóvágánynak nevezik
Űrszerelvény, rakszelvény, rakminta

Űrszelvény: A pálya feletti azon tér, amelybe a biztonságos közlekedés érdekében semmilyen
tárgynak, építménynek benyúlnia nem szabad
Rakszelvény: Az űrszelvénynél kisebb. A kocsi és a rakománya által körülhatárolt tér,
amelyből semmiféle rakomány vagy alkatrész nem nyúlhat ki.
Rakminta: egy elfordítható “kapu”. Ezzel ellenőrzik a vasútikocsi rakományainak magassági
és szélességi méretét.
Kitérő
Három fő részre tagolható, a váltóra, a keresztezésre, valamint a kettő közötti vágányrészre. A
kitérő legfontosabb része a váltó.
Tolópad
Olyan vágánykapcsolások, amelyek párhuzamos vágányokat kötnek össze. Szerelvények
átállítását nem, csak egyes járművek mozgatását teszik lehetővé egyik vágányról a másikra.
Fordítókorong
Sugár irányú vágányok összekapcsolását teszi lehetővé. Ez a mód is csak járművek
mozgatására alkalmas.
Útátjárók
Ahol a közúti és vasúti pálya keresztezik egymást, ott útátjárókat alakítanak ki. Az útátjárót
feltöltik a vasúti sín futófelületénekmagasságáig.
Vágányhídmérleg
Ezekkel a szerkezetekkel a kocsirakományú küldemények tömegét határozzák meg. Illetve azt
ellenőrzik
Ütközőbakok
Az ütközőbakot csonkavágányok végének jelölésére, lassan haladó, de megállni nem tudó
járművek megállítására alkalmazzák.
Vágányzáró sorompó, kisiklasztósaru
Vágányzáró sorompó: elzárja a vágányt, így akadályozza meg a járművek kihaladását a
fővágányra
Kisiklasztósaru: A már megfutamodott járművet kiemeli a fővágánnyal ellentétes oldalra.
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Vágánykapcsolások:
A vágányoknak kitérőkkel, illetve átszelésekkel történő összekapcsolását vágánykapcsolásnak
vagy vágánykapcsolatnak nevezzük.
!!!!!!!!!!!!! Régi közlekedés tankönyvben a 75.-81 oldalig. A rajzok miatt fontos, és nem írtam ki külön, mert
az ÁSZÉV versenyben is volt ezzel kapcsolatban kérdés!!!!!!!!!!!!!!!

A közúti közlekedés technikája

A közutak osztályozása:
Felügyelet szerint:
o Országos közutak: A közlekedési miniszter által az országos hálózatba felvett
közutak.
o Önkormányzati közutak: Közutak, melyeket nem vettek fel az országos
közúthálózatba.
o Felügyeletüket a megyei vagy a települési önkormányzatok látják el
o Saját használatú utak (magánutak):
- Vállalati szerv/szövetkezet/erdőgazdaságfelügyeletében és kezelésében lévő utak
-Magánszemély által használt ingatlanon lévő vagy azt megközelítő utak.
Közúti járművek szerkezete, felépítése
3 fő részből ál.
- Kocsitest,
- Futóművek,
- Hajtőmű
Kocsitest:
 összefogja a jármű különböző részeit
 személyek és áruk befogadását teszi lehetővé
 létezik 2-3-4-5 ajtós jármű
 a kocsitest két fő részből áll: alváz és karosszéria  önhordó kocsitest
Futóművek:
 legfontosabb részei: kerekek, felfüggesztés (kocsitesthez)
 nem mereven rögzítik a tengelyeket,
 rugózás beiktatására is szükség van
 fékberendezés kapcsolódik hozzá, amelynek a feladata a jármű lassítása és megállítása
 a haladási irányát a futómű és a kormányberendezés teszi lehetővé
Hajtómű:
 szükséges hajtóerőt adja
 közúti járművek esetében két fő részből áll: motor, erőátviteli berendezésekből (részei:
tengelykapcsoló, sebességváltó, kardántengelyek, differenciálmű)
 nagyszámban megtalálható a benzin és a dízelmotor (gázolaj)
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Otto-motor, dízelmotor
*Otto-motor:
- négy ütem van
1. szívás (szívószelep nyitva, kipufogószelep zárva  benzinlevegő keverék áramlik
a hengertérbe)
2. sűrítés („kompresszió”, a kipufogószelep szintén zárva van). A dugattyú tehát a
fölötte lévő keveréket erősen összenyomja (összesűríti)
3. terjeszkedés („munkaütem”, az égés miatt a gáznyomás a dugattyút az alsó
holtpont felé löki, a szelepek zárva vannak)
4. kipufogás (kinyit a kipufogószelep, dugattyú felfelé indul, égésterméket
kipufogószelepen és a csövön keresztül engedi a levegőbe)
*Dízelmotor:
- Alapelve: csak tiszta levegő jut a hengerbe
- Ugyan az, mint az Ott-motornál, kivéve: a dugattyú fölött csak levegőt sűrít össze.

Tehergépjárművek és paraméterei
- áltanos rendeltetésű
 rögzített rakfelületű
önürítő (pl: kő, kavics, homok, fém)

- különleges rendeltetésű
önrakodó gépjármű (pl: forgódaru, autómentő)
tartálygépkocsik (pl: folyadékok, gázok)
hőszigetelt tehergépkocsi (pl: szabályozni kell a hőfokot, romlandó áruk – tej)
hőszabályozott tehergépjármű (pl: jég)
trélerek
meghatározott küldemények továbbítására kialakított gépjárművek
(pl: élőállat szállítás, bútorszállítás)
árutovábbítást részfeladatként végző gépjárművek
(pl: sószoró, betonkeverőmixer)

- Vontatók, pótkocsik

Paraméterek:
 maximális szélessége: 2,55 méter
 hőszigetelt jármű szélessége: 2,60 méter
 járművek magassága max: 4 méter
 járművek megengedett legnagyobb hosszúsága:
o kéttengelyes, szóló autóbusz: 13, 50 méter
o kettőnél több tengelyes autóbusz: 15 méter
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

o csuklós autóbusz: 18 méter

o egyéb kéttengelyes jármű, kivéve a félpótkocsi: 12 méter
 járműszelvények megengedett hosszúsága:
o nyergesvontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvény: 16,50 méter
o gépkocsi, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és egy pótkocsiból
álló járműszerelvény: 18,75 méter
o vontatóból vagy mez.gaz. vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvény:
22 méter
o tehergépkocsiból és két pótkocsiból álló járműszerelvény: 24 méter
 megengedett össztömeg: (nem lehet nagyobb)
o kéttengelyes jármű: 20 tonna
o háromtengelyes jármű: 24 tonna
o háromtengelyes autóbusz: 25 tonna
o négy vagy több tengelyes jármű esetén: 30 tonna
o háromtengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű esetén: 28 tonna
o négy tengelyes járműszerelvény vagy csuklós jármű: 36 tonna
o öt vagy ennél több, vagy csuklós: 40 tonna
 járművek tengelyterhelése: (nem haladhatja meg)
o fúvott gumiabronccsal felszerelt jármű: 10 tonna
o útkímélő tengely: 11 tonna

Városi közlekedés technikája

Települések úthálózata:
Aszerint, hogy az ember milyen közlekedési móddal éri el a célját , vagyis milyen utat
használ, megkülönböztetünk a városok területén belül:
• közúthálózatot
• tömegközlekedési hálózatot
• gyalogúthálózatot
• kerékpárút-hálózatot.

Az utak ,útvonalak szempontjából a településszerkezetben betöltött szerepük szerint

beszélhetünk:
• főközlekedési úthálózatról, mely a település szerkezeti egységeit köti össze egymással
és más településekkel
• másodlagos közlekedési úthálózatról, mely megteremti a területegységek kapcsolatát a
fő közlekedési rendszerrel
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

A települések úthálózatának szerkezete függ a természeti adottságoktól, a várost érintő

vasútvonalaktól , a városban jellemző területektől és a beépítettség nagyságától. Ezek alapján,
ha a városi főúthálózatokat vizsgáljuk ,találkozhatunk:
• hálószerű
• sugaras-gyűrűs
• érintőutas
• kombinált és egyedi főúthálózati rendszerekkel

Autóbusz:
 olyan személyszállító eszköz, aminek a férőhelye 9-nél több
 4 fő követelménynek kell megfelelni:
1. megfelelő befogadóképesség,
2. maximális kényelem,
3. gyors utascsere,
4. közérthető utastájékoztatás
 csoportosítása rendeltetés szerint:
o városi, helyi
o helyközi (elővárosi, távolsági, nemzetközi)

Trolibusz:
 felsővezetékről táplált,
 villamos hajtású,
 városban használják
 egyik vezetékből: áramot kap, másikból: visszavezetést tesz lehetővé
 korszerű esetben: akkumulátorral vannak ellátva
 nem bocsát ki káros anyagot
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Villamos:
 városok belső és elővárosi forgalmát bonyolítja le,
 jellemző rá a gyorsulási képesség, kicsi átlagsebessége, nagy befogadóképessége,
gyors utascsere
 a károsanyagkibocsátása: nulla
 pályáját útburkolatba vagy attól elkülönítve vezetik
Metró:
 föld alatt, de kisrészben felszínen közlekedő villamosvasút
 előnyei:
o nagy befogadóképesség,
o városi forgalmat nem befolyásolja,
o jó a gyorsulóképessége és az utazási sebessége
o leggyorsabb tömegközlekedési jármű
 sínek között beépített harmadik sínszálból kap áramot
 hátrányai:
o nagy fenntartási költség

HÉV:
 személyszállításra használják,
 nagyméretű ajtók, alacsony padlószint, álló-és ülőhelyek azonos száma jellemző rá

Autóbusz megállóhelyek:
 megállóhely tartalmazza: nevét, járatok számát, menetrendjét, várostérképet,
díjszabási információ (jegyárak), ülőhely, időjárás ellenére védelmet nyújtó terület

Autóbusz-állomások csoportosítása:
 forgalom jellege szerint:
helyi autóbusz-állomás
helyközi, elővárosi
távolsági

 forgalom nagyság szerint:

kispályaudvarok
közepespályaudvarok
nagypályaudvarok
Részei:
 pályaudvari előtér,
 felvételi épület,
 közlekedő utak és peronok
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Vízi közlekedés technikája:

Rendeltetés szerint:
 KERESKEDELMO HAJÓZÁS:
o áruszállító,
o személyszállító,
o különleges
 HADIHAJÓZÁS

Útvonal szerint:
 BELVÍZI
 TENGERI

Hajtási mód szerint:

 BELSŐ ERŐFORRÁSSAL ELLÁTOTT VÍZIJÁRMŰVEK

Belvízi hajóútvonalak:
- nemzetközi értékeknek kell megfelelni (vízmélység, vízfolyási sebessége, vízállás
ingadozása)
Főbb csoportok:
- sportolási célra,
- kishajózásra,
- nagyhajózásra (nemzetközi és regionális érdekű)
Jellegük szerint:
- természetes hajóutak,
- szabályozott,
- csatornázott víziutak,
- mesterséges hajóutak
Tengeri hajóútvonalak:
- pályája: óceán, nyílt tenger, beltenger

Vízi közlekedés járművei:

- úszó járművek (pl: bolyák)
- tutajok
- úszómunkagépek,
- vízijárművek
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Hajók csoportosítása, felépítése, részei:

- biztonságosan ússzanak a vízen (legfontosabb!!)
- részei: hajógerinc, bordázat, burkolat, fedélzet

Egyéb feladatokat ellátó úszó létesítmények:

 halászat, halászhajók (számítógép segítségével követik a halrajok vonulását)
 jégtörőhajó (szétrombolják a torlaszokat)
 kotróhajók (csatornák megfelelő vízmélységét állítják elő)
 vízépítési hajók
 létesítmények csoportjai:
o kikötők, hajógyárak és javítóműhelyek, dokkok

Kikötők:
 folyami,
 folyamtorkolati,
 csatornánál létrehozott,
 tavi,
 tengeri kikötők
Üzemeltetés szerinti:
 közforgalmú,
 korlátozottan közforgalmú,
 üzemi (ipari, hajóépítő-és javító, halászkikötő)
Rendeltetés szerint:
 kereskedelmi (személyi, teherkikötő)
 üzemanyagvételező kikötő
 télikikötő,
 kompkikötő,
 sporthajókikötő

Dokkok:
 szárazdokk,
 úszódokk
(régi tankönyvben: 171 oldal, rajz!!!)
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

A légi közlekedés technikája

Felosztása:
 katonai,
 polgári repülés (kereskedelmi, nemkereskedelmi légiforgalom)
Légi közlekedés pályája:
 troposzférában és sztratoszférában közlekednek
 légtérben légi útvonalakat jelölnek ki, ami másnéven légifolyósok (10-20 km)
Légi közlekedés járművei:
 csak az tarthat üzemben, aki erre engedélyt kapott
 típusalkalmassági és egyéni műszaki alkalmassági bizonyítvány kell
 légi jármű: légtérben közlekedő személy és teherszállításra alkalmas szerkezet
 ellátják a Magyar Köztársaság felségjelével (zászló megjelölés)
Repülőgépek osztályozása:
 rendeltetés szerint:
o személyszállító, áruszállító
 leszállópálya szerint:
o kerékkel felszerelt le-és felszállás miatt
 hajtómű szerint:
o dugattyús motor
o gázturbinás repülőgép
 hatótávolság szerint:
o rövid (2000-en km-en belüli)
o rövid-és közepes (2000-3000 km)
o közép-és nagy (3000-5000 km)
o nagy (5000 km felett)
 elérhető sebesség alapján:
o hangsebességalatti
o hangsebességfeletti (kereskedelmi gépek)
Mértékegysége: 1 M (Match)

Repülőgépek szerkezete, sárkány és hajtómű:

SÁRKÁNY:
 repülőgép szárnyait, vezérsíkjait, törzsét, futóművét egyesíti
 állásszög: szárnyak a törzs tengelyével egy bizonyos szöget zárnak be
 felhajtóerő: két nyomás közötti különbségből jön létre
 felszálló tömeg: repülőgép saját tömegének, az üzemanyagtömegének, és a szállított
tehertömegének együttese
 pilótafülke: repülőgép törzsében, az orrában van
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

 fekete doboz: baleseti adatrögzítő

 robotpilóta: egyenletes magasságban és irányban tartja a gépet

HAJTÓMŰ:
 dugattyús motor (megbízható fel-és leszállópályát igényel)
 gázturbinás hajtómű

Kiszolgáló létesítmények:
- repülőtér (innen indulnak és ide érkeznek, fontos műszaki telephely is)
- repülőterek lehetnek:
Rendeltetés szerint:
 közforgalmú (pl: Feri-hegy), nemközforgalmú (Taszári)
Kiépítés szerint:
 fűvesített le-és felszállópálya (pl: sportrepülőterek)
 betonburkolattal
Üzemi szempontokból szerinti:
 csak nappali, folyamatos
 éjjeli és nappali forgalom

Repülőgépek létesítményei:
 futópályák, gurulóútrendszer, forgalmi előtér (gyorsulnak, levegőbe
emelkednek, leszállnak, lassulnak)
 forgalmi épület, (kapcsolatot létesít a város forgalma és a légi közlekedés
között)
 irányítótorony (ott dolgoznak a repülés irányítok – le-és felszállási engedélyek)
 egyéb (hangárban végzik a karbantartást)

A csővezetékes szállítás technikája

A szállítópályát és a szállítóeszközt a közös szerkezeti elem a cső egyesíti.
Más közlekedési ágak szakaszos üzeműek, addig a csővezetékes szállítás – folyamatos üzemi.
A csővezetéket akkor célszerű létesíteni, ha folyamatos szállítást kell megoldani.
Csak szállításról beszélhetünk, fuvarozásról nem.
Akié az áru, azé a csővezeték.
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Csoportosítása:
 elérhető távolság alapján:
o kistávolságra irányuló (rakodási rendszer)
o nagytávolságú (földgázt szállítanak)
 osztályozás az alkalmazott technika alapján:
o közvetlen szállítás (csővezetékben a továbbitandó anyag mozog pl: víz, olaj,
gáz)
o közvetett szállítás (pl: porrá alakított anyag)
 vízáramban és légáramban
Csővezetékes szállítás technikai berendezései:
 technikai elemei:
o szállítócső, távvezeték
(anyaga: acél, mérete: függ az anyaga, kiképzése, szállított anyag jellemzőitől)
o indító-és célállomások
(kiinduló és végpontjai, mennyiség mérésére is alkalmasak)
o tárolótartályok
o szivattyúk illetve kompresszorok
(kőolaj esetében szivattyúban, gáz esetében kompresszorban szállíthatók)
o nyomásfokozó szivattyúk és kompresszorok
o automatikus elzárócsapok
(szakaszokra osztják a vezetéket, meghibásodás esetén a berendezés érzékeli és
automatikusan elzárja)
o csőtisztító karbantartószerkezetek
(csőgörénnyel tisztítják, ami a cső belső felületét megtisztítja a
szennyeződésektől)

Egységrakományképzés az áruszállításban
Rakodólapok, mint az egységrakomány-képzés eszközei:
 legelterjedtebb a síkrakodólap
 nemzetközileg is elfogadott EUR -rakodólap
 fából készülnek
 méretük: 800x1200x144 mm
 1 tonna teherbírás

Konténerek az egységrakomány-képzésben:
 olyan szállítási segédeszköz, amely különböző fajtájú áruk befogadására alkalmas és
védi az árukat a mennyiségi és minőségi változásokkal szemben
 csoportosítása:
o szerkezeti kialakítás szerinti:
 box vagy zártkonténer
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

 flat, szállítólap
 hűtő és hőszigetelt konténerek
 tartálykonténer
Tankönyv: 208-209 oldal rajz!!
o méret szerint:
 ISO 1-es nagykonténerek (209 oldal, 14.7 rajz)

A kombinált áruszállítás
Előnyei:
 környezetszennyezés és zajhatás csökkentése
 közutak tehermentesítése, közúti pályák elhasználódásának késleltetése
 közlekedési biztonság növelése
 kedvezőbb energiafelhasználás
 vasút, belvíz jobb kihasználása
 költségcsökkentés

Huckepack szállítás: (közút-vízi)

 Ro-Ro rendszerű – saját kerekeken felhajtanak a vízi járművek rakfelületére
 előnye, hogy bármilyen közúti jármú szállítható ezen a módon

Folyam-tengeri kombinált áruszállítás:

 lehetővé teszi, hogy a szárazföld belsejében folyami hajóra rakott áru átrakás nélkül
legyen eljuttatható egy másik kontinens belsejében található folyami kikötőbe
 Si-So rendszer lényege: folyami hajó beúszik a tengerjáró hajóba ahol alátámasztják
vagy rakodóberendezéssel felemelik a megfelelő raktérbe
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

VASÚTI KÖZLEKEDÉS ÜZEMVITELE:

Vasúttal szemben támasztott követelmények:
 mennyiségi elvárás:
o tömegszerűség (személy és áruszállítás nagy tömegeket, mennyiségeket
képes továbbítani)
 minőségi elvárások
o biztonság (legfontosabb!!)
o sebesség
o kényelem (komfortérzet, ami kialakul az utazás során)
o rendszeresség (folyamatosan jelentkező igények kielégítése)
o gazdaságosság (üzemeltetés és fenntartás olcsó legyen)

Árufuvarozási folyamatot és részei:

 fuvarozás előkészítése,
 tényleges árutovábbítás,
 kiszolgáltatás
Folyamata:
 vasút esetében vasúti teherkocsit, hajózásnál uszályt, addig a közúti
ágazatban tehergépjárművet kell megrendelni, azt kiállítani a megrendelés
helyére, illetve arra rakodni
Áruk csomagolása:
 árukárok minimális csökkentése
 a küldeményt a fuvaroztató köteles csomagolni
Tankönyv: 102 oldal, rajzok!!!

Fuvareszköz megrendelés és kiállítás:

 a teherkocsit megfelelő időben kell megrendelni az okmány kiállítása miatt
 járműkiállítás mindkét fél számára fontos, mert ezzel kezdi meg a szerződés
teljesítését
 a felek megegyeznek a konkrét időpontban, alkalmasnak kell lenni a
fuvarfeladat elvégzésére
 megkell felelnie a közlekedésbiztonság követelményeknek

(lásd: szerződések – fuvarozási szerződés, Rónási anyag)

Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Rakodás:
 fuvaroztató feladata, de végezheti harmadik fél is
 szempontjai:
o teherbírás és tengelyterhelés figyelembevétele
o küldeményeket a rakodási szabályok szerint szükséges elhelyezni
o közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevétele
o veszélyes áruk rakodására külön szabályozás vonatkozik
 harmadik személy végzi a rakodást, a fuvarozónak ellenőriznie kell
 következményei:
o hiba esetén utasítást adhat a fuvarozó a fuvaroztatónak
Küldemény átvétele:
 munkafolyamat során:
o megvizsgálják a küldeményt,
o megállapítják az áru, küldemény mennyiségét
o ellenőrzik a csomagolást és a rakodást
o kitöltik és átadják és átveszik az okmányokat (pl: vámokmány)

Fuvarozás végrehajtása:
 ekkor jut el a küldemény a feladási helyről a rendeltetési helyre
 fuvarozás útvonala
(fuvarozó határozza meg, csomópontokat, határátmenteket kérhet a fuvaroztató,
a fuvaroztató maga tervezi az útvonalat)
 fuvarozási határidő
(szerződéssel jön létre)
 fuvarozási akadály
(műszaki akadályok (pl: járműmeghibásodás), természeti akadályok (pl: árvíz,
hófuvás), jogi-hatósági akadályok (pl: állategészségügyi zárlat))

Fuvarozás befejezése, kiszolgáltatás:

 esetleges értesítésből, küldemény vizsgálatából, átadásból és teljesítés leigazolásából,
fuvardíj fizetéséből áll és jön létre
 utólagos rendelkezés (telefon, fotó)
 fuvarozás szerződés módosítás: felmerülő költséget annak kell fizetni, aki
megváltoztatta a szerződést
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

A városi és közúti közlekedés üzemvitele

Áruszállítás üzemvitele: A közúti áruszállítás, illetve a fuvarozás lehetővé teszi a
nemzetgazdaság anyagi erőforrásainak áramlását. A nyersanyagokat és a félkész termékeket
eljuttatja a feldolgozás helyére, a késztermékeket elosztja és a felhasználás helyére továbbítja.
Árufuvarozási folyamatok: Az árufuvarozási folyamat az áruk, küldemények fuvarozásra
történő felvételéből, kocsiba rakásából, rendeltetési helyre való továbbításából és
kiszolgáltatásából áll.
Közúti árufuvarozás járattípusai: tankönyvben az ábrák
Közúti személyszállítás üzemvitele: Helyi, Elővárosi, Távolsági
A helyi: egy-egy település közigazgatási határain belül bonyolódik le. Iskolajárás vagy
munkába járás céljából használják. Naponta utaznak vele és általában bérlettel rendelkeznek.
Elővárosi: szintén munkával és iskolába járással kapcsolatban veszik igénybe. A kényelem
iránti igények nagyobbak.
Távolsági: Az utazások nagy része alkalomszerű, viszonylag nagy az elvárás az
utastájékoztatással szemben. Hosszabb az utazási idő.
Utazási igazolványok: bérletjegy, poggyászjegy, menetjegy
 Egyszeri, vagy többszöri utazásra,
 kedvezménnyel vásárolt, vagy nem kedvezménnyel,
 meghatározott időszakon belül lehet felhasználni.

A vízi közlekedés üzemvitele

Az áruszállító hajózási módok csoportosítása:
 vontató hajózás,
 toló hajózás,
 önjáró hajózás
Áruszállítási szempontból:
 szabadhajózást,
 vonalhajózást,
 speciális hajózás
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Belvízi áruszállítási módok:

Tengeri áruszállító hajók a szállított áruk fajtája szerint csoportosíthatók:
 folyékonyáru szállító hajók
 szárazáru szállító hajók
 ömlesztett rakományszállító hajók
 darabáru-szállító hajók
 kombinált áruszállító hajók
 hűtőhajók
Folyami fuvarozás előnyei
 fajlagosan a legolcsóbb
 biztonságos
 nagy árumennyiség továbbítására képes
 kevéssé környezetszennyező
Folyami fuvarozás hátrányai
 lassú
 időjárás függő
Folyami fuvarozás eszközei
 motoros hajó (saját beépített erőforrással rendelkezik)
 uszályok (saját erőből nem képes haladni, motoros hajó vontatja)
 bárkák (erőforrás nélküli eszköz, tolóhajóval mozgatható)

Vontató-, a toló- és az önjáró hajózás:

 előnye, hogy a tolt bárkák építési költségei a lakóterek, gépház, stb. elmaradása miatt
15 %-al olcsóbb, mint a hagyományos uszályoké
 hátránya a lassúsága, erősen függ a külső környezeti –időjárási- hatásoktól, valamint
az, hogy nem tudja megvalósítani a háztól-házig fuvarozást.

Szabadhajózás:
 A legősibb tengerhajózási mód, melynek lényege, hogy a hajók nem menetrend szerint
közlekednek, hanem arra mennek, amerre a legkedvezőbb fuvardíjat tudják kialkudni.
 A szabadhajózás jellemző árufélesége a tömegáru, de nem ritka a darabáru szállítás
sem. Mindez olyan viszonylatokban, ahol nem közlekednek menetrendszerű
vonalhajók. A fuvardíj alku tárgya, mindig az adott fuvarpiachoz igazodik.
 A szabadhajózásban használt hajók mind típus, mind minőség szempontjából igen
széles skálán mozognak. Gyakoriak az idősebb, vonaljáratot teljesíteni már nem tudó
hajók, de megtalálhatóak a fiatalabbak életkorúak is.
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

A vonalhajózás:
 E hajózási forma jellemző áruféleségei a különféle darabáruk, melyekből egyszerre
több tételt is szállítanak.
 fuvaroztató áruját egységes feltételek és díjazás mellett szállítják, tehát nem alku
tárgya a fuvardíj, hanem díjszabások alapján kalkulálják
A speciális tengerhajózás:
 E hajózási forma jellemző áruféleségei a különféle darabáruk, melyekből egyszerre
több tételt is szállítanak.
 Nagy tőkeigényű vállalkozás a vonaljáratok közlekedtetése, ezért célszerűen olyan
viszonylatokban közlekednek ezek a hajók

Vízi személyszállítás: tengeri, belvízi, átkelő hajózás

Tengeri hajón inkább üdülés, szórakozás, idegenforgalom céljából utaznak nagyobb
távolságra az emberek. Úszószálloda módjára rendezik be. Tenisz- és golfpályák, uszodák,
bárok állnak rendelkezésre. Hivatásforgalmat, idegenforgalmat bonyolít le.
Átkelőhajózás különleges feladatot lát el. Komphajók az utasokat szállítja.
Belvízi: A belvizeken közlekedő hajókat az itt jelentkező hivatásforgalom, illetve az üdülő-,
turista- és idegenforgalom követelményinek megfelelően építik meg.
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Általános földrajzi ismeretek

A térképek fajtái, jelrendszere, méretaránya
 A térképek csoportosíthatók méretarányuk, felhasználásuk és tartalmuk szerint.
 Méretarány szerint:
o nagy méretarányú vagy részletes
1:500 … 1:10 000 (alaprajzszerű, kataszteri, katonai),
o közepes méretarányú 1:10 000 … 1:200 000 (megyei, turista),
o kis méretarányú 1:200 000-es méretaránytól (ország, kontinens) térképek
 Felhasználásuk szerint:
o Katonai térképek
o Polgári térképek
 Tudományos (pl.: földrajzi)
 Közigazgatási,
 Iskolai,
 Közlekedési,
 Turista
 Tartalmuk szerint:
o Földrajzi térképek – domborzati adottságról, vízrajzról, településekről
tájékoztatnak
o Szaktérképek – a terület bizonyos jellegzetességét tűntetik fel

Közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak

A térképen egy pontból azonos idő alatt elérhető helyeket az izokron vonalak kötik össze.
Lassú közlekedés – az izokron vonalak a központhoz közelebb helyezkednek el.  Adott idő
alatt rövidebb távot teszünk meg.
Gyors közlekedés – az izokron vonalak a központtól távolabb helyezkednek el.  Adott idő
alatt hosszabb távot teszünk meg.
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Vasúti közlekedés
 Nyomtávolság szerint
o Normál nyomtáv (1435 mm sínszáltávolság
o Széles nyomtáv (1520, 1600 és 1674 mm sínszáltávolság)
o Keskeny nyomtáv (600… 1067 mm sínszáltávolság)

A vasútvonalak osztályozása:
 Használók köre szerint
o Közforgalmú vasutak
o Korlátolt közforgalmú vasutak
o Nem közforgalmú vasutak
 Tulajdon formája szerint
o Államvasúti rendszerek
o Magánvasúti rendszerek
o Vegyes tulajdonú vasúti rendszerek

A vasútvonalak számozása:
 Dunántúl:
o Óramutató járásával ellentétesen!!!
o 1-től 66-ig folyamatosan jelölik a vonalakat
o 1-es számot a Budapest-Hegyeshalom fővonal kapta
 Alföld+Északi-középhegység:
o Óramutató járásával megegyezően!!!
o 70-től 155-ig számozzák a vonalakat
o 70-es kezdő számot a Budapest-Szob fővonal kapta
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Magyarország vasúti fővonalai:

70-es fővonal
 Budapest Nyugati pályaudvar – Szob-országhatár fővonal
 Szomszédos ország – Szlovákia

80-as fővonal
 Szomszédos ország - Szlovákia
 Budapest Keleti pályaudvar – Hatvan – Miskolc – Szerencs – Sátoraljaújhely-
országhatár fővonal
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

100-as fővonal
 Budapest Nyugati pályaudvar – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Debrecen –
Nyíregyháza – Záhony-országhatár fővonal
 Szomszédos ország – Ukrajna

140-es Fővonal
 Cegléd – Kiskunfélegyháza – Szeged fővonal

120-as fővonal
 (Budapest Keleti pályaudvar) – Rákos – Újszász – Szolnok – (Szajol) – Békéscsaba –
Lőkösháza-országhatár fővonal
 Szomszédos ország – Románia
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

150-es fővonal
 Budapest Keleti pályaudvar – Kiskunhalas – Kelebia-országhatár fővonal
 Szomszédos ország – Szerbia

40-es és 41-es fővonal

 Budapest Déli pályaudvar – Sárbogárd – Dombóvár – Gyékényes-országhatár fővonal
– 41
 Szomszédos ország – Horvátország
 Budapest Déli pályaudvar – Sárbogárd – Dombóvár – Pécs –
(Villány) – Magyarbóly-országhatár fővonal – 40-es
 Szomszédos ország – Horvátország

30-as fővonal
 Budapest Déli pályaudvar – Székesfehérvár – Siófok – Fonyód – Nagykanizsa –
Murakeresztúr-országhatár fővonal
 Szomszédos ország – Horvátország
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

20-as fővonal

 Székesfehérvár – Veszprém – Celldömölk – (Boba) – Szombathely – Szentgotthárd-

országhatár fővonal
 Szomszédos ország – Ausztria

25-ös vonal
 Boba – Ukk – Zalaegerszeg – Őrihodos (Hodoš) vonal
 Szomszédos ország – Szlovénia

1-es fővonal
 Budapest Keleti pályaudvar – Komárom – Győr – Hegyeshalom-országhatár fővonal
 Szomszédos ország – Ausztria
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Nemzetközi vasúti összeköttetések, határátkelőhelyek:

 Magyaro. – Ausztria – Németo. – Franciao
Budapest – Bécs (Wien) – München – Párizs (Paris)
Bp. Keleti pu. (Bp. Déli pu.) – Komárom – Győr – Hegyeshalom – Miklóshalma
(Nickelsdrof) – Királyhida (Bruck a.d. Leitha) – Bécs (Wien) – Linz – Wels – Salzburg –
München – Stuttgart – Karlsruhe – Kehl – Strasbourg – Nancy – Párizs (Paris)

 Magyaro. – Ausztria – Olaszo.

Budapest – Bécs (Wien) – Róma (Roma)
Bp. Keleti pu. (Bp. Déli pu.) – Hegyeshalom –Bécs (Wien) – Bécsújhely (Wiener Neustadt) –
Klagenfurt – Tarvisio – Velence (Venezia) Padova – Bologna – Firenze – Róma (Roma)

 Magyaro. – Ausztria – Svájc

Budapest – Bécs (Wien) – Zürich – Bázel (Basel)
Bp. Keleti pu. (Bp. Déli pu.) – Hegyeshalom –Bécs (Wien) – Salzburg – Innsbruck – Buchs –
Zürich – Bázel (Basel)

 Magyaro. – Ausztria – Németo.

Budapest – Bécs (Wien) – Nürnberg – Köln
Bp. Keleti pu. (Bp. Déli pu.) – Hegyeshalom –Bécs (Wien) – Linz – Wels – Passau –
Nürnberg – Gemünden – Frankfurt a. M. – Bonn – Köln – Duisburg – Dortmund
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

 Magyaro. – Szlovákia – Cseho. – Németo.

Budapest – Pozsony – Prága – Berlin (Szob-Párkány-Nána határállomásokon át)
Bp. Keleti pu. (Bp. Nyugati pu.) – Szob – Párkány-Nána – Érsekújvár – Galánta – Pozsony –
Jókút – Břeclav – Brno – Prága – Děčín – Bad-Schandau – Drezda – Berlin

 Magyaro. – Szlovákia – Cseho. – Németo.

Budapest – Berlin (Komárom, Rajka határállomásokon át)
Bp. Keleti pu. – Komárom – Győr – Hegyeshalom – Rajka – Oroszvár – Pozsony – Jókút –
Břeclav – Brno – Prága – Děčín – Bad-Schandau – Drezda – Berlin

 Magyaro. – Szlovákia – (Cseho.) – Lengyelo.

Budapest – Varsó
Bp. Keleti pu. – Komárom – Érsekújvár – Galánta – Újvároska – Zsolna – Csácza – Zwardoń
– Katowice – Varsó

 Magyaro. – Szlovákia – (Cseho.) – Lengyelo.

Budapest – Varsó, Cseho. érintésével
Bp. Keleti pu. – Komárom – Hegyeshalom – Rajka – Oroszvár – Pozsony – Jókút – Břeclav
Přerov – Ostrava – Bohumin – Petrovice u Karvine - Zebrzydowice – Katowice – Varsó

 Magyaro. – Szlovákia – (Cseho.) – Lengyelo.

Budapest – Krakkó
Bp. Keleti pu. – Hatvan – Miskolc – Hidasnémeti – Csernádcsány – Kassa – Plaveč –
Muszyna – Tarnów – Krakkó

 Magyaro. – Ukrajna – Oroszo.

Budapest – Kijev - Moszkva
Bp. Keleti pu./Bp. Nyugati pu. – Szolnok – Debrecen – Záhony – Csap – Munkács – Lvov –
Zsmerinka – Kijev – Zernovo – Brjanszk – Moszkva
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

 Magyaro. – Románia – Bulgária – Görögo.

Budapest – Lőkösháza – Arad – Brassó – Bukarest – Ruse – Szófia - Szaloniki
Bp. Keleti pu./Bp. Nyugati pu. – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza – Kürtös – Arad – Piski
– Alvinc – Brassó – Predeál – Ploieşti – Bukarest – Giurgiu – Ruse – Gorna Orjahovica –
Szófia – Kulata – Promachon – Szaloniki

 Magyaro. – Románia – Bulgária – Görögo.

Budapest – Lőkösháza – Arad – Temesvár - Bukarest
Bp. Keleti pu./Bp. Nyugati pu. – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza – Kürtös – Arad –
Temesvár – Orsova – Fiatfalva – Craiova – Bukarest

 Magyaro. – Románia – Bulgária – Görögo.

Budapest – Biharkeresztes – Nagyvárad – Déda - Brassó
Bp. Keleti pu./Bp. Nyugati pu. – Szolnok – Szajol – Püspökladány – Biharkeresztes –
Biharpüspöki – Nagyvárad – Kolozsvár – Apahida – Dés – Déda – Csíkcsicsó – Brassó

 Magyaro. – Szerbia – Bulgária – Töröko. És Magyaro. – Szerbia – Macedónia –

Görögo.
Budapest – Belgrád – Niš – Szófia - Isztambul
Bp. Keleti pu. – Kelebia – Szabadka – Újvidék – Belgrád – Niš – Dimitrovgrad – Dragoman –
Szófia Plovdiv – Dimitrovgrad (Bulg.) – Svilengrad – Kapikule – Isztambul

 Magyaro. – Szerbia – Bulgária – Töröko. És Magyaro. – Szerbia – Macedónia –

Görögo
Budapest – Belgrád – Niš – Skopje - Athén
Bp. Keleti pu. – Kelebia – Szabadka – Újvidék – Belgrád – Niš – Prešovo – Tabanovci –
Skopje – Gevgelija – Idomeni – Szaloniki – Athén

 Magyaro. – Szlovénia – Olaszo.

Budapest – Ljubljana – Velence
Bp. Déli pu. (Keleti pu.) – Székesfehérvár – Boba – Zalaegerszeg – Őrihodos – Pragersko –
Zidani Most – Ljubljana – Sežana – Villa Opicina – Velence
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

 Magyaro. – Horváto. – Szlovénia – Olaszo.

Budapest – Zágráb – Ljubljana – Velence
Bp. Keleti pu. (Déli pu.) – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – Gyékényes –
Kapronca – Zágráb – Dobova – Zidani Most – Ljubljana – Velence

 Magyaro. – Horváto. – Szlovénia – Olaszo.

Budapest – Zágráb – Fiume/Split
Bp. Keleti pu. (Déli pu.) – Dombóvár – Gyékényes – Kapronca – Zágráb – Oštarije/Ogulin –
Fiume
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

Közúti közlekedés:
Hazánk és Európa közúthálózatát, számozási rendszere:
 Autópályáinkat és autóútjainkat – „M” betűvel különböztetjük meg a főutaktól
 A fő közlekedési utak Bp – ről sugárirányban indulnak ki.
 1-es számú: Bp-Győr-Hegyeshalom oh.
 A többi ettől kiindulva óramutató járásával megegyezően növekvő számjegyet kapott.
 Kilométer-számozásuk – Lánchíd budai hídfőjénél elhelyezett 0 (nulla) kilóméterkőtől
kezdődik.
 A másodrendű főutak két-, ill. háromszámjegyűek.
 Számozásuk illeszkedik a kapcsolódó elsőrendű főutakhoz.
 Első számjegyük = azzal az elsőrendű főút számmal, ami Bp. felől nézve balra esik.
 Második számjegyük = Budapesttől távolodva növekszik.
 Az alsóbbrendű utak száma négy számjegyből áll. (pl.: összekötő utak, bekötőutak,
állomáshoz járó utak)
Autópályák és autóutak:
 M1-es autópálya: Bp. – től Törökbálintig az M7-essel azonos – majd Tatabánya –
Győr – Mosonmagyaróvár – Hegyeshalom
 M15-ös autópálya: Mosonmagyaróvár – Rajka
 M2-es autóút (2-es főút): Bp. határában elágazik az M3-ból és Vác után egyesül a 2.
sz. elsőrendű főúttal
 M3-as autópálya: Bp. – Hatvan – Gyöngyös – Füzesabony – Emőd – Polgár –
Nyíregyháza
 M30-es autóút: Emőd-Miskolc
 M35-ös autópálya: Polgár-Debrecen
 M4-es autópálya (bizonyos szakaszai): Bp. – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza –
Záhony
 M43-as autópálya: Kiskunfélegyháza – Szeged – Makó – Nagylak
 M5-ös autópálya: Bp. – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke
 M6-os autópálya: Bp. – Érd – Dunaújváros – Paks – Szekszárd – Bátaszék – Bóly
 M60-as autópálya: Bóly – Pécs
 M7-es autópálya: Bp. – Székesfehérvár – Siófok – Balatonboglár – Fonyód –
Balatonkeresztúr – Nagykanizsa –Letenye
 M70-es autópálya: M7-estől Becsehely – Letenye – Tornyiszentmiklós
 M8-as autóút: Rábafüzes – Körmend – Veszprém –Dunaújváros (Duna-híd) –
Dunavecse –Kecskemét – Szolnok
 M9-es autóút: oh. (Ágfalva) – Sopron – M86 – M8 - Nagykanizsa – M7 – Kaposvár –
M6 – Szekszárd – M5 – Szeged – Röszke
https://drive.google.com/file/d/1X7M6EROlA3QKfx5YAXtbQr4bQnfvXATe/view?
usp=sharing&fbclid=IwAR3n7aqMqz6Y2X8Bocezx0i0Mb74SiWdUr3mljjAG_8LUza6nw-
qMZJM6xA
Közlekedési, vállalkozási, jogi írásbelihez témakörök szerint

https://drive.google.com/file/d/1iItD3EmsJJ4r6zUQD-i2oRvQZT3lOFX2/view?
usp=sharing&fbclid=IwAR1Bxu4cJQI4UWmkwkMt76cWpr1ei9AouNq7XVwI1oFBEB68zf
g2ziK_VyI
EURÓPA KÖZÚTI FŐVONALAI, AZ E UTAK:
 „A” osztályúak – egész kontinenst átszelő főutak, kétszámjegyűek.
 „B” osztályúak – helyi jelentőségű, összekötő utak, háromszámjegyűek.
 „A” osztályú – kelet-nyugati irányú – főutak – kétszámjegyű – 0-ra végződő.
Északról délre haladva E10-től E90-ig.
 „A” osztályú – észak-déli irányú – főutak – kétszámjegyű – 5-re végződő.
Nyugatról keletre haladva E05-től E95-ig.
 E10 – 850km – Norvégia – Svédország
Norvég tenger – Balti-tenger
 E20 – 1880km – Írország – Nagy-Britannia – Dánia – Svédország – Észtország –
Oroszország
 E30 – 6050km – Írország – Nagy-Britannia – Hollandia – Németország –
Lengyelország – Belorusszia – Oroszország
 E40 – 8500km – Franciaország –Belgium – Németország –Lengyelország –
Ukrajna – Oroszország– Kazahsztán – Üzbegisztán – Kirgizisztán
 E50 – 8500km – Franciaország–Németország – Csehország –Szlovákia – Ukrajna
– Oroszország
 E60 – 6200km – Franciaország – Svájc –Ausztria – Magyarország – Románia –
Grúzia – Azerbajdzsán – Türkmenisztán– Üzbegisztán – Tadzsikisztán
 E70 – 4550km – Spanyolország –Franciaország – Olaszország – Szlovénia –
Horvátország – Szerbia –Románia – Bulgária – Törökország –Grúzia
 E80 – 5600km – Portugália - Spanyolország – Franciaország –Olaszország –
Bosznia – Szerbia –Bulgária – Törökország
 E90 – 4770km – Portugália –Spanyolország – Olaszország –Görögország –
Törökország