DÉVA

Késszítette: Pálfi Hanga

Elhelyezkedés
Erdély déli részén a Maros folyó mentén található. A történelmi Magyarország Hunyad
vármegyéjének volt a központja. Jenlenleg a romániai Hunyad megye központja. Földrajzilag
Kárpát-medence dél-erdélyi Maros völgyében fekszik. A város kialakulásához nemcsak a
Maros folyó, hanem a 371m magas vulkanikus hegy is hozzájárult, amely kivállóan alkalmas
erődítmény, vár építésére.
A város történelme
Déva szorosan összefügg a vár történetével. Feljegyzések szerint már az ókorban fontos
védelmi szerepe volt. Az élső írásos említése a tatárjárásos időkből való. Nagy szerepe volt a
törökök elleni védekezésben. A vár birtokosai a magyar történelem kiemelkedő alakjai voltak:
Hunyadi János, Szapolyai Hános, Bocskai István, Bethlen Gábor. A várban raboskodott, és itt
is halt meg Dávis Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, ezért az unitáriusok zarándokhelye.
1849-ben a magyar honvédség Bem József vezetésével elfoglalja a várat, ami a mai napig
tisztázatlan körülmények miatt felrobbant. Déva közvetlen közelében található Marosillye,
ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem született. A szülőházat Böjte Csaba által vezetett
alapítvány megvette és benne múzeum van. Szintén Déva közelében található Piski falu, ahol
Bem József legyőzte az osztrák-orosz egyesített hadsereget. A budapesti Bem téren található
szobor talapzatára is fel van vésve „Piski”.

A város legendája
Kőműves Kelemen népballadája tette közismertté Dévát és a dévai várat.
A ballada szerint a kőművesek hiába építették fel a falakat, azok ledőltek, mindaddig, amíg
Kőműves Kelemen feleségét bele nem építették a várfalba.
Dévai Szent Ferenc Alapítvány
Déva legújabb kori magyar története a Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz kötődik. A Böjte
Csaba ferences szerzetes az elhagyatott és leromlott állapotban lévő dévai ferences
kolostorban hozta létra első gyerekmentő intézményét. Saját kocsijával járta a környék
nyomortelepeit és szedte össze a nélkülöző, árva gyerekeket. 30 év alatt nemcsak a dévai
árvaház nőtte ki magát, hanem Erdélyben és a Kárpát-medencében is nyíltak hasonló
intézmények, amelyek az árva gyerekek tanítását, nevelését és a magyar megmaradást
szolgálják.

Népesség
1910-ben összlakosság: 8600 ,

magyar: 5800,
román: 2400,
német: 276 fő

2002-ben összlakosság: 66000

magyar: 5000,

román: 59000
cigány: 600 fő
Látnivalók
-A vár,amelyet néhány éve a román állam felújított: a romos várfalakat újjáépítette és
lefestette. Valamint a város központjából a várba egy felvonóvasútat épített.
-A ferences templom és kolostor, amely a Dévai Szent Ferenc Alapítvány központja
- a Magna Kuria (Magna udvarház), 16.századi épület
-Sétáló utca közepén az 1901-ben épült szecessziós stílusú színház

Gazdaság
A középkorban a város stratégiai elhelyezkedésének köszönhetően a térség kereskedelmi
központja is volt. A románok a várost erőszakosan iparosították, ennek következtében nagy
számban románokat telepítettek be. Gyárakkal és lakótelepekkel csúfították el a város
látképét. A nehéz ipar összeomlott, a gyárak kiürültek, az emberek munka nélkül maradtak.
Ma a város a turizmusnak is nagy szerepet szán: vár felújítása, sétálóutca felújítása, modern
éttermekkel és kávézókkal, fürdő park létrehozása.

Források: https://szentferencalapitvany.org/

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9va_v%C3%A1ra

https://rubiconintezet.hu/project/deva-komives-kelemen-vara/