Lelki Ellenálló Képesség

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2016, 16(2):91–108.
91
LELKI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG

ÉS TÁRSAS MEGISMERÉS AZ INFORMÁCIÓS
TÁRSADALOMBAN
A LEZÁRÁS IRÁNTI IGÉNY, A REZILIENCIA ÉS A SZORONGÁS
ÖSSZEFÜGGÉSEINEK VIZSGÁLATA MAGYAR EGYETEMISTA MINTÁN
PORPÁCZI Júlia
Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Intézet
porpaczi.julia@gmail.com
HARSÁNYI Szabolcs Gergő
Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszék
tudommar@gmail.com
CSABAI Márta
Személyiség-, Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék
csabaimarta.1@gmail.com
ÖSSZEFOGLALÓ
Háttér és célkitűzések: Az infokommunikációs társadalom technikai, társadalmi, szociális és

gazdasági változásainak hatásait vizsgáló kutatások rámutatnak arra, hogy e kor szülöttei más-
hogy látják a világot és máshogy gondolkodnak, továbbá más szociális, érzelmi, megküzdési
és problémamegoldási mintázatokat sajátítanak el, mint elődeik nemzedéke (Csepeli, 2003;
Prensky, 2001; Ritter, Fábián, Pillók és Hoyer, 2004; Tari, 2010; Tóth-Mózer, 2013). Munkánk
fókuszában e kutatások mentén a rugalmas ellenálláshoz, a szorongáshoz, valamint az egyé-
nileg eltérő információfeldolgozási folyamatok egyes komponenseihez kapcsolódó komplex
összefüggések vizsgálata állt, a digitális generáció mintáján. Kutatásunk célja annak feltér-
képezése, hogy az Y és Z generáció – azaz a hetvenes és kilencvenes évek közepe között szü-
letettek, valamint az őket követő nemzedék – mindennapi életére milyen hatást gyakorolnak
e személyiségtényezők komplex összefüggései. Módszerek: Kutatásunkban 190 fő fiatal fel-
nőtt vett részt (átlagéletkor: 22,74 év), akikkel vonásszorongás-, rezilienciaskálákat vettünk
fel, valamint a gondolkodás vizsgálatára a lezárás iránti igény kérdőívet használtuk. Eredmé-
nyek: A fiatal felnőttek mintáján kapott eredmények alapján a szorongás alacsonyabb mértéke
a magasabb rezilienciaszinttel és a nyitottabb információfeldolgozási és döntéshozatali
DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2016.2.91
92 PORPÁCZI Júlia – HARSÁNYI Szabolcs Gergő – CSABAI Márta
folyamatokkal, valamint bizonytalanságtűrőbb és erősebb döntési preferenciával jellemezhető

megismerési stílussal mutat összefüggést.
Kulcsszavak: rugalmas ellenállás, reziliencia, lezárás iránti igény, kognitív stílus, szorongás,
Y generáció, Z generáció, információs társadalom, digitális kor, digitális bennszülöttek
BEVEZETŐ dikálisan megváltozik az a társadalmi, szo-

ciális környezet, melybe beleszületnek az
Információs korszak, információs adott generáció tagjai. Az infokommuniká-
társadalom ciós társadalom nemzedékének tagjait
Prensky (2001) digitális bennszülöttekként
A tudományos haladás, és ennek hatására definiálja. Ők azok, akik a digitális világban
a gazdasági, társadalmi élet, valamint a szo- szocializálódtak és annak termékeit készség-
ciális struktúrák alakulása az elmúlt évszá- szinten alkalmazzák mindennapjaikban. Tari
zadig folyamatos, lassú változást mutatott, (2010) nyomán a digitális kor szülöttei között
ezek a változások a mindennapi élet szintjén is két generációról beszélhetünk, az Y gene-
szintén apránként, évtizedek, időnként év- ráció a mai húszas és harmincas korosztály,
századok alatt jelentek meg. Napjainkban, a Z generáció pedig az őket követő nemze-
az infokommunikációs paradigmaváltás ha- dék. Hazánk mai egyetemista korosztálya
tására ezek a folyamatok, változások jelen- a digitális bennszülöttként leírt Y és Z gene-
tősen felgyorsultak és nem csupán a tudo- ráció határmezsgyéjének tagja.
mány és a gazdaság világát érintik, hanem Az egyéni léptékkel gyakran feldolgoz-
a hétköznapokban a szociális és társas nor- hatatlanul gyors és nagy ívű változások ha-
mák, attitűdök, gondolkodás és szemlélet- tására kialakult mai világunk „játékszabá-
mód szintjén is megjelennek, befolyásuk lyai” megváltoztak, az új látásmód létrejötte
azonnali (Ritter et al., 2004). Prensky (2001) nem csupán egy-egy tudományos elmélet-
ezt az átalakulást szingularitásként összegzi, hez kapcsolódik, hanem az információs kor-
a XX. század utolsó néhány évtizedében vég- ban felnövő generációkhoz kötődik (Ritter et
bemenő digitális robbanás az események al., 2004; Tari, 2010). A napjainkat irányító
olyan láncolatát indította el, ahonnan nincs gazdasági és társadalmi hatások, valamint
visszaút. a digitális kultúra elemeivel átitatott szocia-
E változások hatására a digitális kor szü- lizációs tér – többek között a nélkülözhetet-
löttei, akik a számítógépek, az internet, online len internetkapcsolat, hordozható számító-
közösségi oldalak, azonnali üzenetváltó prog- gépek, okostelefonok, folyamatos online
ramok világában nőttek fel és szocializálódtak, üzemmód – eredményeként a digitális benn-
máshogy látják a világot és másképp gondol- szülöttek attitűdje, gondolkodásmódja, pre-
kodnak, mint az őket megelőző nemzedékek ferenciái, valamint az információfeldolgozás
(Csepeli, 2003; Prensky, 2001; Ritter et al., folyamata eltér elődeikétől (Csepeli, 2003;
2004; Tari, 2010; Tóth-Mózer, 2013). Csepeli Prensky, 2001; Ritter et al., 2004; Tari, 2010;
(2003) egy generáció születését olyan jelen- Tóth-Mózer, 2013).
tős mértékű társadalmi változások folyama- A folyamatos technológiai jelenlét hatása
taként írja le, mely hatások következtében ra- a kialakult gondolkodásbeli és információfel-
Lelki ellenálló képesség és társas megismerés az információs társadalomban... 93
dolgozási stratégiákra testi szinten is mérhető a szimultán feladatvégzés és feldolgozás (pl.

(Ritter et al., 2004; Small és Vorgan, 2008; több ablak kezelése a digitális felületeken),
Tóth-Mózer, 2013). Small és Vorgan (2008) valamint a párhuzamosan végzett feladatok
agyi képalkotó eljárások alkalmazásával ki- közötti figyelemmegosztás és gyakori fó-
mutatták, hogy az interneten rendszeresen kuszpontváltás. Ez a működésmód csapon-
böngészők esetén nagyobb és több agyi régió gónak tűnhet, azonban a digitális bennszü-
aktivitás figyelhető meg böngészés közben, löttek számára ez a részben automatikussá
összehasonlítva az internetet ritkán vagy vált működésmód nem megterhelő, mivel
egyáltalán nem használókkal (idézi Tóth- nem követel meg tőlük rendkívüli odafigye-
Mózer, 2013). Az internet rendszeres hasz- lést (Csepeli, 2003; Prensky, 2001; Small és
nálói nagyobb rövid távú memóriával ren- Vorgan, 2008; Tari, 2010; Tóth-Mózer,
delkeznek, valamint a problémamegoldásért 2013).
és döntéshozatalért felelős agyterületeken is A tudás és tanulás hangsúlyai áttolódtak.
nagyobb aktivitás mutatkozik (Small és Vor- A fiatalabb generációk tagjai a készségszintű,
gan, 2008; idézi Gyarmathy, 2012). A kuta- a mindennapok szintjén használható, ver-
tások nyomán megállapíthatjuk, hogy a digi- senyképes tudás megszerzését részesítik
tális bennszülöttek valóban máshogy szűrik előnyben az „ünnepnapi” tudással szemben.
és dolgozzák fel az információkat, mint szü- Mindezt játékos és nem fáradságos módon,
leik vagy nagyszüleik generációja (Prensky, azonnali megerősítéssel és gyakori jutalma-
2001; Ritter et al., 2004; Small és Vorgan, zással, hálózatban, mintegy közösségi tevé-
2008; Tóth-Mózer, 2013). kenységként. Ez ellentétben áll a korábban
bevett, és a hazai oktatásban mai napig al-
A digitális kor generációi
kalmazott gyakorlattal, ahol az elméleti tu-
az információs társadalomban
dásanyag megszerzése fáradságos úton és
A radikálisan új világba beleszületett infor- egyénileg történik (Prensky, 2001; Tari,
mációs nemzedék korábbitól eltérő habitusa, 2010; Tóth-Mózer, 2013). A folyamat az em-
viselkedésmódja több színtéren is megjele- lékezet minőségi csökkentését jelenti, nem
nik. Az Y és Z generáció hozzászokott ahhoz, maga a tényleges információanyag memori-
hogy nagyon gyorsan kap információt és az zálása történik meg, hanem az információ
interneten keresztül szinte azonnal választ elérésének útvonala rögzül (Tari, 2010; Tóth-
kaphat a kérdéseire, így az ismeretek beszer- Mózer, 2013).
zéséhez szükséges plusz energiabefektetést Az Y és Z generáció tekintélyhez való vi-
nem preferálják. Mindemellett kialakult egy- szonya is megváltozott, és ez a változás a te-
fajta ingerfaló magatartás. A megemelkedett kintélyszemélyek körét is érinti. Mindezek
ingerküszöb hatására jelen van a folyamato- hátterében olyan okokat találhatunk, mint
san új ingerekre való éhség, ami mellett a családok demokratizálódása, a fordított szo-
a monotóniatűrés nagyobb kihívást jelent. cializáció, valamint az elektronikus és online
A Google, YouTube és Facebook korszakban felületek közvetítő hatása, melyek a média ál-
élők jobban kedvelik a képeket, ábrákat, vi- tal felépített példaképeket (celebeket) kínál-
deókat, animációkat, mint a szöveget, hiszen nak a fiataloknak azonosulási pontként. A re-
ezek jobban kielégítik a gyors információ- ferenciaszemélyek már nem családi és tanári
szerzési igényt. Tipikus és elterjedt jelenség körből kerülnek ki. A fiatalokra nagyobb fokú

önállóság jellemző, amit erősít az is, hogy ők online csoportoknak, hiszen a tagok részben
az internetnek – a blogoknak, a web 2.0-s fe- kiélhetik intimitásigényüket és különböző
lületeken megjelenő kommentelési lehetősé- szerepekben próbálhatják ki magukat, új
geknek és tetszésnyilvánításnak – köszönhe- készségeket sajátíthatnak el (Csepeli, 2003;
tően az információkat nem csupán befogadják, Ritter et al., 2004; Tari, 2010).
hanem alakítják, előállítják és véleményezik, Jellemző, hogy az ismerősökkel való kap-
aktív résztvevői a cybertérnek. Mindezek ve- csolattartás is a digitális felületekre tevődött
szélyként magukban rejtik a hiteles tájéko- át, ahol ismerőseink pillanatok alatt elérhetők.
zódási pontok hiányát, a megbízható források Ezek a közvetítő közegek az érzelmek keze-
nehéz elkülöníthetőségét a hiteltelenektől lésére is hatást gyakorolnak, hiszen a rossz ér-
(Tari, 2010). zések szinte keletkezésük pillanatában meg-
A fordított szocializáció folyamata sem oszthatók, míg a digitális vívmányok kora
könnyíti meg a ma élő generációk, köztük előtt erre nem volt mód, a feszültségek felol-
a huszonéves korosztály eligazodását a min- dására hosszabb idő után volt lehetőség, ez
dennapok útvesztőjében. Az információs érát pedig a magában tartás készségét igényelte,
megelőző évtizedekben és évszázadokban ami valódi megértést és feldolgozást, tole-
a tudás a felnőttek monopóliuma volt, amely ranciát és kifinomultabb konfliktuskezelést
tekintélyük alapját jelentette, azonban a di- eredményezett. Napjaink tendenciája ezzel
gitális robbanással a szocializáció iránya szemben az azonnali feszültségoldás, azonban
részben megváltozott. A fiatalok kísérletező a valódi, de időigényesebb lélektani munka
kedvük, idegrendszerük plaszticitása és új- megspórolása a személyiség fejlődése szem-
donságra való nyitottságuk miatt az infor- pontjából hátulütőkkel járhat (Tari, 2010).
mációs kor adta lehetőségek terén előnybe
Az ifjú generációk alkalmazkodása
kerültek az idősebbekkel szemben, és ezen
a rohamosan változó világhoz
a területen elődeik tanítói lettek. A célérték
tudását még mindig a felnőttek birtokolják, A digitalizált fogyasztói társadalom keretei
azonban eszközérték tekintetében egyértelmű között az Y és Z generáció tagjai is bizton-
a fiatalok fölénye (Csepeli, 2003). ságot adó érzelmekre és referenciapontokra
Életünk hálózatba ágyazottan működik, vágynak. Ezzel szemben a valóság az, hogy
az internet szinte mindenhol és állandóan je- a régi normarendszer felborult, az új, kiforrott
len van. Ez a sokoldalú összekapcsoltság és viszonyulási pontok pedig hiányoznak. Nem
a folyamatos online üzemmód lehetővé teszi, állnak rendelkezésre azok a szabályok és tá-
hogy az internet segítségével olyan emberek jékozódási pontok, melyek segítenek a fiatal
is kapcsolatba lépjenek egymással, akiknek felnőtteknek eligazodni a mindennapokban.
korábban erre lehetőségük sem volt. Ez azt A gyors tempóban változó világ nagyfokú
jelenti, hogy akár tényleges érintkezés nélkül szemléletmódbeli, gondolkodásbeli és visel-
is létrejöhetnek személyközi érzések, cso- kedésbeli rugalmasságot és alkalmazkodást
portok tagjaivá válhatunk úgy, hogy a többi követel meg (Ritter et al., 2004; Tari, 2010).
taggal hosszú ideig nem találkozunk. Ezek Napjainkban igazán aktuális téma, hogy
a virtuális közösségek fontos szerepet tölt- a rendszerváltás után felnőtt, mai egyete-
hetnek be a személyiségfejlődésben. Az iden- mista korosztály tagjainak életében – a fel-
titásformálásban fontos funkciója lehet az soroltak hatására – mennyire van jelen a szo-
rongás. Továbbá nehéz élethelyzetben meny- zanatát is magában foglalja (Szokolszky és

nyire képesek boldogulni, sikeresen meg- V. Komlósi, 2015).
küzdeni, egyfajta egyensúlyi állapotot meg- A pszichológia területén eddig nem szü-
teremteni a megterhelő hatások közepette, letett egységes definíciója a rezilienciának, de
illetve a rendelkezésre álló külső és belső a kapcsolódó kutatások alapján úgy írható
erőforrásokat mennyire képesek mozgósítani le, mint egy sikeres séma, mely lehetővé te-
a megoldás érdekében. Azaz milyen mértékű szi a boldogulást nehéz, stresszt keltő, és az
rugalmas ellenállás, reziliencia jellemzi őket. egyén számára megterhelő körülmények
Az elmúlt mintegy húsz évben, hazánkban közepette (Ceglédi, 2012; Masten, 1994).
végbemenő társadalmi változások teljesen A reziliencia a környezeti, biológiai és visel-
megváltoztatták az addig kialakult normákat, kedéses tényezők viszonyrendszerében ér-
világlátást és véleményformálást. Kérdés, telmezhető, amik folyamatosan kapcsolat-
hogy ezen változások hatására milyen sajá- ban állnak egymással (Szokolszky, Palatinus
tosságok mentén írható le a nagykorúvá vált, és Palatinus, 2015). A rugalmas ellenállás te-
illetve húszas éveikben járó fiatal felnőttek in- hát többdimenziós jelenség, mely a szemé-
formációfeldolgozási és döntéskialakítási lyiségtényezők, családi, társas és biológiai
stratégiája, a megismerés igénye és iránya. környezeti faktorok, etnikai hovatartozás, to-
A személyiség komplex rendszerén belül vábbá a kor és a nem dinamikus kölcsönha-
ezek a tényezők – szorongás, reziliencia, le- tásaként írható le, azaz a rendszer belső és
zárás iránt igény – közvetlen vagy közvetett külső adaptációjaként értelmezhető (Ceglédi,
módon milyen kapcsolatban állnak egymás- 2012; Connor és Davidson 2003; Gy. Kiss,
sal. A komplex összefüggések vizsgálatának 2012; Masten, Herbers, Cutuli és Lafavor,
értelmezéséhez a következőkben e faktorokat 2008).
részletesen ismertetjük. A reziliencia mérésére több skálát is ki-
dolgoztak, azonban többségük nem általáno-
Reziliencia
sítható, mivel sem széles körben, sem specifi-
A reziliencia jelensége napjainkra egyre in- kus populáción nem validálták azokat (Connor
kább elterjed a köztudatban és a fizika, szo- és Davidson, 2003). E hiány pótlására dol-
ciológia, ökológia, valamint közgazdaságtan gozta ki Connor és Davidson (2003) a Connor–
mellett a pszichológia diszciplínáján belül is Davidson Rezilienciaskálát (Connor–David-
kiemelten vizsgált területté vált. Szokolszky son Resilience Scale) (CD-RISC). A 25
és V. Komlósi (2015) úgy határozza meg ál- tételből álló önértékelős kérdőív összeállí-
talánosan e tudományterületeken átívelő je- tása során a reziliencia jelenségének megra-
lenséget, mint „sokkhatás esetén megmutat- gadására törekedtek a szakemberek (Járai et
kozó rugalmas ellenálló képesség, amely al., 2015). A kérdőív kialakításához felhasz-
biztosítja a funkcionális fennmaradást” (Szo- nálták többek között a Kobasa-féle (1979)
kolszky és V. Komlósi, 2015: 12). Ez a fajta lelki edzettség konstrukció egyes elmeit,
rugalmasság nem csupán képlékenységként Rutter (1985) kutatása nyomán a mások tá-
és alakíthatóságként írható le, lényegi meg- mogatásának elnyerése; biztonságos kötődés
határozója a dinamikus komplexitás, mely másokhoz; énhatékonyság; a stressz erősítő
a stabilitás és formálhatóság folytonosan vál- hatása; kontroll; humorérzék; alkalmazkodás
tozó kettősét és az ön-újraszerveződés moz- a változásokhoz; optimizmus és hit tételeit.

Lyons nyomán (1991) a türelem és a stressz lönítették az egyénben hajlam szinten jelen
vagy fájdalom elviselésének képessége, Ale- lévő szorongástól, azaz vonásszorongástól
xander (1998) nyomán pedig a jó szándékú (Sipos, Sipos és Spielberger, 1988). Spiel-
beavatkozásba vetett hit tényezője fogalma- berger (1970) nevéhez köthető az állapot és
zódik meg a skála tételeiben (Connor és vonás jellegű szorongás mérésére kidolgozott
Davidson, 2003). A vizsgálat során Járai és 20-20 tételből álló Spielberger Vonás- és ál-
munkatársai nyomán (2015) a Connor– lapotszorongás Skála (STAI). Munkánkban
Davidson Reziliencia Skála magyar mintán e kérdőív magyar mintán validált vonásszo-
validált, 10 tételes változatát használtam fel. rongást mérő szakaszát használtuk fel a szo-
rongásra való hajlam vizsgálatához.
Szorongás
Társas megismerés,
A szorongás életünk részét képezi, mindenki
avagy a lezárás iránti igény
szembesül vele akár a mindennapi teendők
során is. A szorongást kiváltó tényezők sok- A társas megismerés, vagy lezárás iránti
félék lehetnek. igény koncepciója a kognitív stílus XX. század
A feszültség, nyugtalanság érzése bizo- eleji kutatásáig nyúlik vissza, egészen az an-
nyos időtartamon belül és adott keretek kö- tiszemitizmus és az ideológiai fogékonyság
zött építő funkciót tölthet be: fokozza a tel- hátterében álló személyiségtényezők kap-
jesítményt, lehetséges erőforrásként jelenhet csolatának elemzése nyomán, az Adorno ne-
meg, továbbá felkészíti a szervezetet az vével fémjelzett tekintélyelvű személyiség
egyén számára negatív kimenetelű vagy kel- vizsgálatáig (Adorno, Frenkel-Brunswick,
lemetlen események bekövetkezésére, ezáltal Levinson és Sanford, 1950; Kruglanski,
megalapozva az elkerülés vagy megküzdés 2005). A teória kritikusa és továbbgondolója,
lehetőségét. Azonban bizonyos szinten túl Rokeach (1956) elméletében, a gondolko-
a feszültség állandó jelenléte mind pszichés, dási stílus sajátosságának leírásában már
mind fizikai szinten megterhelő az egyén megjelenik a nyílt és a zárt gondolkodás ket-
számára, ami hosszabb távon testi és lelki tőse, melynek mérésére Rokeach kifejlesz-
problémákat okozhat (Selye, 1976). tette a dogmatizmus skálát. Azonban Adorno
Az egyéni félelem és nyugtalanság odáig és munkatársai (1950) megközelítéséhez ha-
fokozódhat, hogy az egyénben saját, kialakult sonlóan, még ez az elmélet is magában hor-
helyzete felett kétségbeesett tehetetlenségér- doz egyfajta értékítéletet. A Webster és Krug-
zés uralkodik el, azaz kialakul a szorongás ér- lanski (1994) által továbbfejlesztett kognitív
zése (Selye, 1976). Egyénileg eltérő az, hogy lezárás igényének koncepciója ezzel szemben
ki milyen gyakran él át szorongást a min- értékítéletektől mentesen vizsgálja és jel-
dennapjaiban, hogy milyen hatást érez szo- lemzi a gondolkodásmód jellegét (Csanádi,
rongatónak, illetve hogyan birkózik meg a ki- Harsányi és Szabó, 2009; Kruglanski, 2005).
alakult helyzettel és a nyomában fellépő A Kruglanski nevéhez kötődő elképze-
érzésekkel. lés szerint a benyomáskialakítás és informá-
E sokszor és sokak által kutatott területen ciófeldolgozás folyamatában egyéni eltérések
Cattell és Scheier (1963) voltak az első, akik ragadhatók meg. Ezt a nem specifikus moti-
a helyzetből, külső körülményekből adódó vációs igényt lezárás iránti igényként hatá-
szorongást, azaz az állapotszorongást elkü- rozták meg. A lezárás iránti igény úgy írható
le, mint kétséges, bizonytalan helyzetekben téskészség, bejósolhatóság igénye, és a zárt

a további esetlegesen felmerülő kétértelmű gondolkodás. Elképzelésük szerint ezen al-
tényezők kizárása, ami gyors és határozott dimenziók mentén ragadható meg a lezárás
döntés által egy biztos álláspont kialakítását iránti igény, ami egy dimenzióként jellemez-
eredményezi. Elképzelésük nyomán a speci- hető (Csanádi et al., 2009). A koncepció bí-
fikus lezárás igénye ezzel szemben többek rálóinak, Neuberg, Judice és Westnek (1997)
között az ego-védő, illetve ego-erősítő funk- megközelítése ezzel szemben, hogy a kérdőív
ciók szintjén nyilvánul meg (Kruglanski, nem egy, hanem legalább két episztemikus
Atash, De Grada, Mannetti és Pierro, 1997; motívumot ragad meg. A két konstruktum
Porpáczi, 2012; Webster és Kruglanski, egyike a struktúra iránti igény, ami egyfajta
1994). szisztéma, rendszer kiépítésének vágya, má-
A megközelítés alapján a kognitív lezárás sik a döntéskészség, egy tudatos és határozott
motivációját, tehát az információk befoga- vélemény kialakításának az igénye. A szerzők
dásának és feldolgozásának folyamatát, idő- megközelítése szerint tehát két dimenziót
tartamát, valamint a döntéskialakítás prefe- mér a kérdőív, aldimenziókat nem különítet-
renciáját, egyrészt környezeti és helyzeti tek el.
tényezők – fáradtság, zaj, idői nyomás stb. –, Munkánkban a lezárás iránti igény vizs-
másrészt egyéni faktorok befolyásolják gálatára a Kruglanski nevéhez köthető Lezá-
(Kruglanski, Webster és Klem, 1993; Web- rás Iránti Igény Kérdőív Csanádi és munka-
ster és Kruglanski, 1994). E koncepció nyo- társai (2009) által magyar mintán validált
mán a lezárás igénye személyiségdimenzió- változatát, a Lezárási Igény Kérdőívet hasz-
ként ragadható meg, a lezárás irányába való náltuk fel. A szerzők Kruglanski és munka-
törekvés és annak elkerülése pedig a konti- társai (1993) megközelítése nyomán szintén
nuum két végpontjának tekinthető. A kogni- elkülönítenek öt alfaktort – rend és szervezett-
tív lezárás folyamatában megmutatkozó ség igénye, döntéskészség, bizonytalansággal
egyéni eltérések mérésére Kruglanski és mun- szembeni ellenérzés, többszempontúság igé-
katársai (1993) kidolgozták a 47 tételes Le- nye/kerülése, újdonságkeresés/-kerülés –,
zárás Iránti Igény Kérdőívet (Need for Clo- azonban bizonyos aldimenziók összetétele
sure Scale). A skálán magasabb pontszámot egyes esetekben eltér az eredetitől (Csanádi
elért személyek erőteljesebb lezárás irányába et al., 2009; Porpáczi, 2012).
való törekvése többek között olyan formák-
A reziliencia, a szorongás és a kognitív
ban jelenik meg, mint az egységes álláspont
lezárás összefüggései
előnyben részesítése, a többségi vélemény
irányába tett erőfeszítések preferálása, a biz- A napjainkra jellemző dinamikus és állandó
tonság, a rend és struktúra, valamint a biztos változások közepette, valamint az elmúlt 20
tudás kialakítására való törekvés (Csanádi et év társadalmi, szociális és érzelmi téren meg-
al., 2009; Kruglanski et al., 1993; Porpáczi, élhető mindennapi életben megjelenő átala-
2012; Webster és Kruglanski, 1994). kulásai – többek között család, iskola, telje-
Kruglanski és munkatársai (1993) a Le- sítmény, tekintélyhez való viszony, információ
zárás Iránti Igény Kérdőív 5 aldimenzióját feldolgozása – a magyar egyetemista kor-
különítik el: rend és szervezettség igénye; osztály lelki ellenálló képességére és infor-
kétértelműséggel szembeni ellenérzés; dön- mációfeldolgozási mintázatára, valamint

a bizonytalanság nyomán fellépő szorongás Harsányi (2014) kutatta a Lezárási Igény

szintjére is hatást gyakorolnak (Prensky, Kérdőíven kapott eredmények és a szorongás
2001; Ritter et al., 2004; Tari, 2010). Mun- összefüggéseit. Vizsgálata nyomán megálla-
kánkban az említett korosztály körében vizs- pította, hogy a lezárás iránti igény nem, de
gáljuk, hogy a lelki ellenálló képesség, azaz a kérdőív többi aldimenziója kapcsolatot mu-
az erőforrások felhasználásának, megraga- tat a szorongással. Eredményei alapján a szo-
dásának, és egy egyensúlyi állapot kialakítá- rongás a kétértelműséggel szembeni ellenér-
sának képessége milyen komplex összefüg- zéssel, a bejósolhatóság igényével, a rend és
gést mutat az egyéni szorongásszinttel, szervezettség igényével és a zárt gondolko-
valamint a véleményformálás és gondolko- dással pozitív, míg a döntéskészséggel nega-
dásmód egyéni sajátosságaival. tív kapcsolatot mutat. Neuberg és Newsome
A szorongás szintje és a Connor–David- (1993) pedig azt állapította meg, hogy a szo-
son Rezilienciaskálán mért lelki rugalmasság rongóbb személyre nagyobb struktúra iránti
szintje között a szerzők (Connor és Davidson, igény jellemző, ami koncepciójuk szerint
2003) közvetlen kapcsolatot mutattak. Meg- a nagyobb biztonság utáni vággyal magya-
állapították, hogy a szorongás által kiváltott rázható (idézi Harsányi, 2014).
magasabb stressz-szint a CD-RISC skálán
elért alacsonyabb pontszámmal mutat kap-
csolatot. Campbell-Sills, Coham és Stein HIPOTÉZISEK
(2006) pedig vizsgálatuk során kimutatták,
hogy az alacsonyabb szorongásérték a rezi- A fent leírt összefüggések nyomán a magyar
liencia magasabb szintjével jár együtt (idézi egyetemista mintán végzett kutatás alapján az
Járai et al., 2015). alábbi összefüggéseket feltételezzük:
A rugalmas ellenállás és kognitív lezárás
Hipotézis: Feltételezzük, hogy a Lezárási
igénye közti közvetlen kapcsolat vizsgálata
Igény Kérdőív nyitottságra vonatkozó alfak-
során feltárt eredmények a lezárás iránti igény
torai (Csanádi et al., 2009) – a bizonytalan-
mint episztemikus motívum és a reziliencia
sággal szembeni ellenérzés, a többszempon-
között nem mutattak szignifikáns kapcsolatot,
túság igénye/kerülése és az újdonságkeresés/
azonban egyes aldimenziók bizonyítottan ösz-
-kerülés –, valamint a határozott döntés ki-
szefüggést mutatnak a rugalmassággal. A ha-
alakításának igénye (Csanádi et al., 2009;
tározott válasz kialakításának az igénye,
Neuberg et al.,1997) szignifikáns kapcsolatot
a többszempontúság, az újdonságra való nyi-
mutatnak a reziliencia szintjével (Porpáczi,
tottság és a bizonytalanság tűrése a rezilien-
2015).
cia magasabb fokával mutatott alacsony,
szignifikáns kapcsolatot (Porpáczi, 2015). Hipotézis: Connor és Davidson (2003), va-
A szorongás és a megismerés igényének lamint Campbell-Sills és munkatársai (2006)
közvetlen kapcsolatát vizsgáló kutatások is is- kutatása nyomán feltételezzük, hogy a vo-
mertek. A szorongás a lezárás irányába moz- násszorongás szintje és a CD-RISC skálán
dítja a megismerés folyamatát, akár külső kapott pontszámok fordított kapcsolatot mu-
fenyegető hatások eredménye, akár szemé- tatnak.
lyiségvonás szintjén van jelen (Harsányi,
2014; Kruglanski, 2005; Porpáczi, 2015).
Hipotézis: Harsányi (2014) munkája nyomán skála egydimenziós változata nyomán, az

feltételezzük, hogy a Lezárási Igény Kérdőív eredeti 25 tételes kérdőív itemeit felhasz-
rend és szervezettség igénye, bizonytalan- nálva hozták létre (Járai et al., 2015).
sággal szembeni ellenérzés, többszempontú- Az eredeti koncepció alapján a tesztet ki-
ság igénye/kerülése és újdonságkeresés/-ke- töltők ötfokú Likert-skálán értékelhetik, hogy
rülés alfaktorai pozitív, a döntéskészség az adott állítás mennyire vonatkoztatható
alfaktora pedig negatív kapcsolatot mutat önmagukra az elmúlt egy hónapban. Ehhez
a szorongás szintjével. képest jelen vizsgálatban a skála instrukció-
jában változtatás történt, a vizsgálat résztve-
Hipotézis: Neuberg és Newsome (1993) vizs-
vőinek azt kellett értékelniük, hogy az adott
gálata nyomán feltételezzük, hogy Neuberg
állítást általában mennyire tartják önmagára
és munkatársai (1997) koncepciója nyomán
érvényesnek: Kérjük, jelölje meg minden ál-
a döntéskészség negatív, a struktúra iránti
lításnál, hogy milyen mértékben jellemző
igény pozitív kapcsolatot mutat a szorongás-
Önre az adott kijelentés általában. Fontos
értékkel.
tudnia, hogy itt nincsenek „jó” vagy „rossz”
válaszok.
A vonásszorongás értékének vizsgálatára
MÓDSZEREK a Spielberger Vonás- és állapotszorongás
skála magyar nyelvű, vonásszorongásra vo-
Minta natkozó 20 tételes kérdéssorát alkalmaztuk
(Sipos et al., 1988). A résztvevőknek négy-
A vizsgálatban összesen 203, 19 és 27 év fokú Likert-skálán kell jelölniük, hogy az
közötti egyetemista vagy főiskolás hallgató adott állítást általánosan mennyire tartják ér-
vett részt. A vizsgálati személyek eltérő fel- vényesnek önmagukra nézve.
sőoktatási intézmények hallgatói. A hiányo- A megismerés motivációjának vizsgála-
san kitöltött kérdőíveket, illetve azokat a tesz- tához a 47 tételes, magyar nyelvű Lezárási
teket, melyek esetén a Lezárási Igény Kérdőív Igény Kérdőívet használtuk fel (Csanádi et al,
szociális kívánatosság skáláján kapott pont- 2009). A kérdőívet kitöltő személyek 6 fokú
száma meghaladta az elfogadható szintet, ki- Likert-skálán jelölhetik meg, hogy önma-
hagytuk az elemzésből. Így összesen 190 gukra nézve mennyire tartják helytállónak
vizsgálati személy adatait dolgoztuk fel az állításokat. A 47 tételből 5 item a szociá-
M = 22,74, SD = 2,54 év. lis kívánatosságot méri, amennyiben az eze-
ken a tételeken elért pontszám meghaladja
Vizsgálati eszközök
a 15-öt, úgy az adott egyén kérdőívre adott
Az egyéni rugalmasság vizsgálatához a Con- válaszai nem értelmezhetők. A skála 17 tétele
nor–Davidson Reziliencia Skála (Connor és fordított, 25 tétele pedig egyenes módon méri
Davidson, 2003) magyar mintán validált, a kognitív lezárás igényét. A Lezárási Igény
10 tételes változatát használtuk fel (Járai et Kérdőív 43,221 százalékos magyarázott va-
al., 2015). A szerzők a magyar nyelvű kér- rianciája 5 százalékkal jobbnak bizonyult az
dőívet, az eredeti kérdőív Campbell-Sills és eredeti kérdőív varianciaszintjénél (Csanádi
Stein (2007) által 10 tételesre csökkentett et al., 2009).

1. táblázat. A Lezárási Igény Kérdőív mint episztemikus motívumnak, a skála egyes aldimenzióinak
(Csanádi et al., 2009) és a neubergi két dimenziónak (Neuberg et al., 1997), a Connor–Davidson
Rezilienciaskála magyar nyelvű változatának, valamint a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőív
(STAI) magyar mintán validált változatának megbízhatósága saját mintán.
Faktorok Cronbach-ɲ
Lezárás iránti igény (Csanádi et al., 2009) 0,850
Rend és szervezettség igénye (Csanádi et al., 2009) 0,822
Döntéskészség (Csanádi et al., 2009) 0,815
Többszempontúság igénye/kerülése (Csanádi et al., 2009) 0,666
Bizonytalansággal szembeni ellenérzés (Csanádi et al., 2009) 0,855
Újdonságkeresés/-kerülés (Csanádi et al., 2009) 0,676
Döntéskészség (Neuberg et al., 1997) 0,815
Struktúra iránti igény (Neuberg et al., 1997) 0,849
Vonásszorongás 0,897
Reziliencia 0,811
A vizsgálat leírása EREDMÉNYEK
A kutatás keretében a vizsgálati személyek A kérdőíveken produkált eredmények komp-

online felületen összesen három tesztet töl- lex összefüggéseinek feltérképezése érde-
töttek ki: a rugalmas ellenállás szintjét mérő kében több eltérő statisztikai módszert is
Connor–Davidson Rezilienciaskála 10 tételes felhasználtunk az elemzés során. Az össze-
magyar nyelvű változatát, a vonásszorongás függések elemzését megelőzően megvizsgál-
értékét vizsgáló Spielberger-féle Vonásszo- tuk a Lezárási Igény Kérdőív mint episztemi-
rongás kérdőív (STAI) magyar nyelvű válto- kus motívumnak, a skála egyes aldimenzióinak
zatát és a kognitív lezárás igényét mérő Le- (Csanádi et al., 2009) és a neubergi két di-
zárási Igény Kérdőívet. A tesztek kitöltése menziónak (Neuberg et al., 1997), a Connor–
15–25 percet vett igénybe. A skálák kitölté- Davidson Rezilienciaskála magyar nyelvű
séhez a résztvevők megkapták a szükséges változatának, valamint a Spielberger-féle Vo-
instrukciókat, tájékoztatást kaptak arról, hogy násszorongás Kérdőív (STAI) magyar mintán
azonosítható adataik semmilyen formában validált változatának megbízhatóságát saját
nem kerülnek nyilvánosságra, az eredmé- mintán. Hair, Black, Babin és Anderson (2009)
nyek statisztikai elemzés alapjául szolgál- munkája nyomán, Csanádi és munkatársai
nak. A vizsgálat résztvevői beleegyeztek (2009) megközelítését követve a megbízha-
a vizsgálatba, mely során az etikai szabá- tósági mutató minimum szintjét 0,6-nek te-
lyoknak megfelelően jártunk el. Az adatfel- kintettük.
vétel 2015-ben történt. Az 1. táblázatban ábrázolt eredmények
alapján a vizsgált kérdőívek dimenziói és al-
dimenziói meghaladják a Hair és munkatár-
sai (2009) által meghatározott 0,6-es mini-
mum megbízhatósági szintet, így az egyes
2. táblázat. A reziliencia, a szorongás, valamint a lezárási igény, illetve egyes alfaktorai

(Csanádi et al., 2009) és Neuberg és munkatársai (1997) által meghatározott dimenzióik
összefüggései a korrelációs módszerrel történt elemzés nyomán
Rend és szervezettség
Struktúra iránti igény

szembeni ellenérzés
Többszempontúság
Újdonság-keresés/-
Lezárás iránti igény

Bizonytalansággal
igénye/kerülése
Döntéskészség
Döntéskészség
kerülés
igénye
Reziliencia
Szorongás
(Neuberg et
(Csanádi et al., 2009)
al., 1997)
Reziliencia 0,448** –0,278** 0,432** –0,654**
Szorongás –0,506** 0,235** 0,243** –0,498** –0,654**
**p < 0,001
skálák és a Lezárási Igény Kérdőív aldimen- a szorongással. Ezzel szemben a döntés-

ziói megbízhatónak tekinthetők. készség mindkét megközelítés nyomán
A skálák és alskálák megbízhatóságának r= –0,506; p < 0,001 (Csanádi et al., 2009),
vizsgálatát követően korreláció és regresszió r = –0,498; p < 0,001 (Neuberg et al., 1997)
módszerével elemeztük a hipotézisekben meg- közepes, negatív irányú kapcsolatot mutat
fogalmazott állításokat. Hipotéziseink vizs- a szorongással. A korreláció módszerével ka-
gálatához egyrészt a Pearson-féle korrelációs pott összefüggéseket a 2. táblázat szemlélteti.
módszert alkalmaztuk. A kapott eredmények A hipotézisek állításait a korreláció mel-
alapján megállapítható, hogy az első hipotézis lett a lineáris regresszió Stpewise módszeré-
részben beigazolódott. Az újdonságkerülés vel is elemeztük. Feltételezésünk szerint
r = –0,278; p < 0,001 (Csanádi et al., 2009) a személyiség komplex rendszerén belül
alacsony, negatív irányú kapcsolatot mutat a vizsgált tényezők hatást gyakorolnak egy-
a rugalmas ellenállással, míg a döntéskészség másra, akár közvetett, akár közvetlen mó-
r = 0,448; p < 0,001 (Csanádi et al., 2009), don. Ezen összefüggések megragadására
r = 0,432; p < 0,001 (Neuberg et al., 1997) kö- a Stepwise módszer tűnt a legalkalmasabb-
zepes erősségű, pozitív kapcsolatot mutatott nak, mivel a módszer a folyamatos újraérté-
a rezilienciával. A korreláció mentén vizsgá- kelés során a gyengébb viszonyokat kiszűrve
lódva második hipotézisünk is beigazolódott, az erősebb összefüggéseket tartja meg.
azaz a vonásszorongás szintje és a CD-RISC Az elemzés két lépésben történt: első fá-
skálán kapott pontszámok fordított kapcso- zisában a reziliencia, második részében a vo-
latot mutatnak: r = –0,654; p < 0,001. násszorongás jelent meg függő változóként.
Harmadik és negyedik hipotézisünk szin- Ezeken belül két szakaszt különítünk el
tén részben igazolódott be a korreláció nyo- mindkét elemzés során: az első szakaszban
mán. Bizonytalansággal szembeni ellenérzés Csanádi és munkatársai (2009), a második
és az újdonságkerülés (Csanádi et al., 2009) szakaszban Neuberg és munkatársai (1997)
r = 0,235; p < 0,001, r = 0,243; p < 0,001, ala- megközelítése mentén vizsgáljuk az egyes
csony, pozitív irányú összefüggést mutat tényezők komplex összefüggéseit.

A vizsgálat első fázisának első szakaszá- igény dimenziói jelentek meg független vál-
ban a függő változó (reziliencia) mellett tozóként.
a szorongás, kor és Csanádi és munkatársai A modell szignifikanciaszintje a követke-
(2009) vizsgálata nyomán a lezárás iránti zőképp alakult: F(1, 188) = 140,361;
igény dimenziója, valamint a Lezárási Igény MSE = 21,276; p < 0,001, magyarázóereje
Kérdőív magyar nyelvű változatának aldi- a populációban: R2Adj= 42,4%, magyarázóe-
menziói – rend és szervezettség igénye, dön- reje a mintán: R2=42,7%. A modell alapján
téskészség, bizonytalansággal szembeni el- csupán a vonásszorongás mutatott erős, ne-
lenérzés, többszempontúság igénye/kerülése, gatív kapcsolatot a rezilienciával β = –0,654;
újdonságkeresés/-kerülés – jelentek meg füg- t(188) = –11,847, p < 0,001 (4. táblázat).
getlen változóként.
A modell szignifikanciaszintje a követ- 4. táblázat. A szorongás, a kor, valamint
a döntéskészség és a struktúra iránti igény
kezőképp alakult: F(3, 186) = 55,963, MSE
faktorai (Neuberg et al., 1997) nyomán
= 19,742; p < 0,001, magyarázóereje a po-
megjelenő, rezilienciát magyarázó változók
pulációban: R2Adj = 46,6%, magyarázóereje a lineáris regresszió Stepwise szelekcióval
a mintán: R2 = 47,4%. A modell alapján a szo- történt elemzése során
rongás közepes, negatív kapcsolatot muta-
tott a rezilienciával β = –0,554; t(186) = Faktorok ß t(188) P
= –8,936; p < 0,001. A többszempontúság Szorongás –0,654 –11,847 0,001
kerülése szintén negatív irányú, alacsony

összefüggést eredményezett β = –0,172; A vizsgálat második fázisában a függő változó
t(186) = –3,186; p < 0,002, a döntéskészség (szorongás) mellett első szakaszban a rezili-
(Csanádi et al., 2009) pedig alacsony, pozitív encia, kor, valamint Csanádi és munkatársai
irányú kapcsolatot mutatott β = 0,194; (2009) vizsgálata nyomán a lezárás iránti
t(186) = 3,094; p < 0,002 a rezilienciával igény dimenziója, valamint a Lezárási Igény
(3. táblázat). Kérdőív magyar nyelvű változatának aldi-
menziói – rend és szervezettség igénye, dön-
3. táblázat. A szorongás, a kor és a lezárási téskészség, bizonytalansággal szembeni el-
igény, illetve egyes alfaktorai (Csanádi et al., lenérzés, többszempontúság igénye/kerülése,
2009) nyomán megjelenő, rezilienciát újdonságkeresés/-kerülés jelentek meg füg-
magyarázó változók a lineáris regresszió
getlen változóként.
Stepwise szelekcióval történt elemzése során
A modell szignifikanciaszintje a követke-
Faktorok ß t(186) P zőképp alakult: F(4, 185) = 48,424,
Szorongás –0,554 –8,936 0,001 MSE = 51,471, p < 0,001, magyarázóereje
Többszempontúság
–0,172 –3,186 0,002
a populációban: R2Adj = 50,1%, magyarázó-
kerülése
ereje a mintán: R2 = 51,1%. A modell alapján
Döntéskészség 0,194 3,097 0,002
a reziliencia közepes, negatív irányú kap-
csolatot mutatott a szorongással β = –0,523;
A második szakaszban a függő változó (re- t(185) = –9,092, p < 0,001. A döntéskészség
ziliencia) mellett a szorongás, kor, valamint β = –0,204; t(186) = –3,357; p < 0,001, illetve
Neuberg és munkatársai (1997) munkája a rend és szervezettség igénye β = –0,158;
nyomán a döntéskészség és a struktúra iránti t(185) = –2,407; p < 0,002 szintén negatív irá-
nyú, alacsony összefüggést produkált a szo- ÖSSZEFOGLALÁS

rongással. A bizonytalansággal szembeni el-
lenérzés pedig β = 0,210; t(185) = 3,132; Munkánk fókuszában a reziliencia, a szo-
p < 0,002 pozitív irányú, alacsony összefüg- rongás és a társas megismerés egyes kompo-
gést eredményezett a szorongással a modell nenseinek vizsgálata állt. Kutatásunk célja,
alapján (5. táblázat). hogy képet alkothassunk e személyiségté-
nyezők komplex összefüggéseiről és követ-
5. táblázat. A reziliencia, a kor és a lezárási keztetéseket vonhassunk le arra vonatkozóan,
igény, illetve egyes alfaktorai (Csanádi et al., hogy az egyes tényezők közötti kapcsolatok
2009) nyomán megjelenő, vonásszorongást milyen hatást gyakorolnak az egyetemista
magyarázó változók a lineáris regresszió
korosztály mindennapi életére.
Stepwise szelekcióval történt elemzése során
A fenti adatokat összegezve megállapít-
Faktorok ß t(185) P hatjuk, hogy a rugalmas ellenállás, a szoron-
Reziliencia –0,523 –9,092 0,001 gás és a társas megismerés bizonyos kompo-
Döntéskészség –0,204 –3,357 0,001 nensei között összefüggések írhatók le.
Bizonytalansággal A korábbi kutatások eredményeit (Campbell-
0,210 3,132 0,002
szembeni ellenérzés Sills et al., 2006; Connor és Davidson, 2003)
Rend és támasztják alá a kapott eredmények, melyek
–0,158 –2,407 0,002
szervezettség igénye
alapján a szorongás és reziliencia erős, for-
dított irányú kapcsolatot mutatnak egymás-
A függő változó (szorongás) mellett más- sal.
részt a reziliencia, kor és Neuberg és mun- A magyar egyetemista mintán történt
katársai (1997) munkája nyomán a döntés- vizsgálat következtetéseit levonva az infor-
készség és a struktúra iránti igény dimenziói mációfeldolgozás és benyomáskialakítás fo-
jelentek meg független változóként. lyamatai, ezen belül is a döntéskészség di-
A modell szignifikanciaszintje a követ- menziója egyértelmű összefüggést mutat
kezőképp alakult: F(1, 188) = 140,361; a rezilienciával és a szorongással is. A kor-
MSE = 59,361, p < 0,001, magyarázóereje relációval történt elemzés nyomán a Lezárási
a populációban: R2Adj= 42,4%, magyarázóe- Igény Kérdőív nyitottságra vonatkozó tételei
reje a mintán: R2 = 42,7%. A modell alapján közül az újdonságkerülés a szorongással po-
csupán a reziliencia mutatott erős, negatív zitív, míg a rezilienciával negatív kapcsolatot
kapcsolatot a vonásszorongással β = –0,654; eredményezett. Emellett a bizonytalansággal
t(188) = –11,847, p < 0,001 (6. táblázat). szembeni ellenérzés, valamint a szorongás
gyenge, pozitív korrelációt mutatott. A line-
6. táblázat. A reziliencia, a kor, valamint áris regresszióval történt elemzés eredmé-
a döntéskészség és a struktúra iránti igény
nyeként a szorongás a bizonytalansággal
faktorai (Neuberg et al., 1997) nyomán
szembeni ellenérzéssel gyenge pozitív, a rend
megjelenő, vonásszorongást magyarázó
változók a lineáris regresszió Stepwise és szervezettség igényével gyenge negatív
szelekcióval történt elemzése során kapcsolatot, továbbá a többszempontúság ke-
rülése, valamint a reziliencia gyenge negatív
Faktorok ß t(188) P összefüggést mutatott. A leírt összefüggése-
Reziliencia –0,654 –11,847 0,001 ket az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra. A reziliencia, a szorongás és a Lezárási Igény Kérdőív egyes aldimenziói

(Csanádi et al., 2009) és dimenziói (Neuberg et al., 1997) közötti összefüggések
A magyar fiatal felnőttek mintáján kapott hez társul a generációk közti egyre nagyobb
eredmények arra engednek következtetni, szakadék, a célérték és tudásérték közti el-
hogy az alacsonyabb szorongás a magasabb lentét. Az azonnali megerősítés, jutalmazás
rezilienciaszinttel, valamint a nyitottabb in- elmaradása szintén szorongás forrásaként je-
formációfeldolgozási és döntéshozatali fo- lenik meg. Mindezen tényezőkkel olyan tár-
lyamatokkal hozható kapcsolatba. A szoron- sadalomban kell szembenézniük és megbir-
gás alacsonyabb és a rugalmas ellenállás kózniuk a fiatal felnőtteknek, melyben
magasabb mértékéhez újdonságra nyitottabb, a bevett szabályok és viszonyulási pontok
bizonytalanságtűrőbb és erősebb döntési pre- hiányoznak, új normák pedig nem állnak ren-
ferenciával jellemezhető megismerési stílus delkezésre (Csepeli, 2003; Prensky, 2001;
társul. Ritter et al., 2004; Tari, 2010; Tóth-Mózer,
A korábban bemutatott kutatások, vizs- 2013). Ezek a társadalmi szintű jelenségek
gálatok, melyek az Y és Z generáció min- a rugalmas ellenállás tendenciájával ellenté-
dennapjaiban jelen lévő társas, gazdasági, tes irányt mutatnak.
szociális viszonyokat tekintették át, rámu- A kimutatott összefüggések nyomán fel-
tatnak, hogy a napi életvitel során megjelenő tételezhető, hogy a szorongás mértékének
tényezők számos szorongáskeltő faktort hor- csökkenése, illetve a kognitív stílus nyitottság
doznak magukban. Mindennapjainkban a fi- irányába mutató változása, valamint a rugal-
atal generációknak is szembesülniük kell mas ellenállás magasabb szintje kölcsönö-
a feldolgozhatatlan mennyiségű információ sen pozitív hatás gyakorolnak egymásra.
állandó jelenlétével, ami azt az érzetet kelt- A szakirodalmi háttér (Connor és Davidson,
heti, hogy aki nem képes követni az infor- 2003; Harsányi, 2014; Porpáczi, 2015; Tari,
mációs társadalom által diktált tempót, le- 2010; Tóth-Mózer, 2013) és a kapott ered-
marad. A média által kínált és a tényleges mények alapján arra következtethetünk, hogy
valóság közti, időnként áthidalhatatlan távol- kevésbé feszélyező körülmények – azaz
ság szintén jelentős frusztrációforrás. Ezek- a szorongás alacsonyabb szintje – mellett jel-
lemzőbb az újszerű, ebből adódóan egyén szá- egyes komponenseinek formálása által – az Y
mára ismeretlen információk befogadása, ala- és Z generáció és más nemzedékek életében,
posabb elemzése és mérlegelése, továbbá ezek illetve az egyes generációk közti különbsé-
alapján egy optimális és határozott döntés ki- gek feltérképezése további kutatások tárgyát
alakítása. A lehetőségek alaposabb feltérké- képezheti.
pezése és a magabiztos döntés kialakítása
a személy számára optimális problémameg-
oldás irányába, és ezzel együtt a rugalmas el- KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
lenállás felé mutató folyamat.
Az információfeldolgozás, döntéskiala- Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani
kítás, szorongás és reziliencia komplex ösz- Kresznerits Szilviának a kapott adatok kiér-
szefüggéseinek részletesebb elemzése, a ru- tékelésében nyújtott segítségéért, valamint
galmas ellenállás fejlesztésének lehetősége – a vizsgálatban részt vevőknek, hogy időt
a szorongáscsökkentés és lezárás iránti igény szántak a kérdőívek kitöltésére.
SUMMARY
CAPABILITY FOR MENTAL RESISTANCE AND SOCIAL COGNITION IN THE INFORMATION SOCIETY
– STUDYING THE CORRELATION AMONG THE NEED FOR CLOSURE, RESILIENCE AND ANXIETY
BASED ON SAMPLES OF HUNGARIAN UNIVERSITY STUDENTS
Background. The studies that focus on the effects of the technical, social and economic
changes of the information and communication society show us that the people of this era see
the world differently, think differently, furthermore, they learn different social, emotional,
coping and problem-solving patterns than our ancestors (Csepeli, 2003; Prensky, 2001; Ritter,
Fábián, Pillók & Hoyer, 2004; Tari, 2010; Tóth-Mózer, 2013). Aims. This study that runs along
the researches mentioned above focuses on the complex context connected to elastic resilience,
anxiety, and the individual components of information processing procedures that vary from
person to person, based on the samples of the digital generation. The aim of the current study
is to explore what effect the complex context of these personality factors has on the everyday
life of generation Y and Z – that is to say those born between the mid-1970s and mid-1990s,
and people born after that. Methods and results. Based on the results produced from the
samples of young adults, lower level of anxiety correlates with a cognitive style that can be
characterized by higher level of resilience, more open information processing and decision-
making procedures, being more willing to tolerate uncertainties, and a stronger
decision-making preference.
Keywords: resilience, need for closure, cognitive style, anxiety, generation Y, generation Z,
information society, digital era, digital aborigines

IRODALOM
ADORNO, T., FRENKEL-BRUNSWICK, E., LEVINSON, D., SANFORD, N. (1950): The Autoritarian
Personality. Harper and Row Publisher, New York, NY.
ALEXANDER, C. (1998): The Endurance: Shackleton’s Legendary Antarctic Expedition. Alfred
A. Knopf, New York, NY.
CAMPBELL-SILLS, L., COHAN, S. L., STEIN, M. B. (2006): Relationship of resilience to
personality, coping, and psychiatric symptoms in young adults. Behaviour Research and
Therapy, 44(4), 585–599.
CAMPBELL-SILLS, L., STEIN, M. B. (2007): Psychometric analysis and refinement of the
Connor–Davidson Resilience Scale (CDRISC): Validation of a 10-item measure of
resilience. Journal of Traumatic Stress, 20(6), 1019–1028.
CATTELL, R. B., SCHEIER, I. H. (1963): Handbook for the IPAT Anxiety Scale Questionnaire.
Institute for Personality and Ability Testing, Champaign, IL.
CEGLÉDI, T. (2012): Reziliens életutak, avagy a hátrányok ellenére sikeresen kibontakozó
iskolai karrier. Szociológiai Szemle, 22(2), 85–110.
CONNOR, K. M., DAVIDSON, J. R. (2003): Development of a new resilience scale: the Connor–
Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depress Anxiety, 18(2), 76–82.
CSANÁDI A., HARSÁNYI SZ. G., SZABÓ É. (2009): A Lezárási Igény Kérdőív – A Need for
Closure Scale magyar nyelvű változatának tesztelése egyetemista mintán. Alkalmazott
Pszichológia, 1(2), 55–81.
CSEPELI GY. (2003): Digitális generáció. Online: http://www.csepeli.hu/pub/2003/csepeli_et_
2003_45.pdf.
GYARMATHY É. (2012): Ki van kulturális lemaradásban? Online: http://www.osztalyfonok.hu/
cikk.php?id=1018.
GY. KISS E. (2012): A szisztémás autoimmun kórképekben szenvedő betegek személyiség-
jellemzőinek komplex klinikai és egészségpszichológiai megközelítése. Zárójelentés
(K71754) OTKA pályázathoz (2008–2012).
HAIR, J. F., BLACK, W. C., BABIN, B. J., ANDERSON, R. E. (2009): Multivariate Data Analysis.
Pearson Education, 7th Edition.
HARSÁNYI SZ. G. (2014): Politikai-ideológiai preferenciák a lezárás iránti igény, a tekintély-
elvűség, a szorongás és az értékpreferenciák tükrében. Doktori disszertáció. Eötvös
Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Doktori Iskola.
JÁRAI R., VAJDA D., HARGITAI R., NAGY L., CSÓKÁSI K., KISS E. CS. (2015): A Connor–
Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia,
15(1), 129–136.
KOBASA, S. C. (1979): Stressful life events, personality, and health: aninquiry into hardiness.
Journal of Personality and Social Psychology, 37, 1–11.
KRUGLANSKI, A. W. (2005): A zárt gondolkodás pszichológiája. Osiris, Budapest.
KRUGLANSKI, A. W., ATASH, M. N., DEGRADA, E., MANNETTI, L., PIERRO, A. (1997):
Psychological theory testing versus psychometric nay-saying: Comment on Neuberg et
al.’s (1997) critique of the Need for Closure Scale. Journal of Personality and Social
Psychology, 73(5), 1005–1016.
KRUGLANSKI, A. W., WEBSTER, D. M., KLEM, A. (1993): Motivated Resistance and Openness
to Persuasion int he Presence or Absence of Prior Information. Journal of Personality
and Social Psychology, 65(5), 861–876.
LYONS, J. (1991): Strategies for assessing the potential for positive adjustment following
trauma. Journal of Traumatic Stress, 4, 93–111.
MASTEN, A. S. (1994): Resilience in individual development: Successful adaptation despite
risk and adversity. In: WANG, M., GORDON, E. (eds.): Risk and resilience in inner city
America: Challenges and prospects. Erlbaum, Hillsdale, NJ. 3–25.
MASTEN, A. S., HERBERS, J. E., CUTULI, J. J., LAFAVOR, T. L. (2008): Promoting Competence
and Resilience in the School Context. Professional School Counseling, 12(2), 76–84.
NEUBERG, S. L., JUDICE, T. N., WEST, S. G. (1997): What the Need for Closure Scale measures
and what it does not: Toward Differentiating Among Related Epistemic Motives. Journal
of Personality and Social Psychology, 72(6), 1396–1412.
NEUBERG, S. L., NEWSOME, J. T. (1993): Personal Need for Structure: Individual Differences
in the Desire for Simple Structure. Journal of Personality and Social Psychology, 65,
113–131.
PORPÁCZI J. (2012): A lezárás iránti igény és a megküzdési mód preferencia kapcsolatának
vizsgálata. Szakdolgozat. SZTE BTK, Pszichológia Intézet.
PORPÁCZI J. (2015): A reziliencia a társas megismerés és a munkamemória tükrében.
Szakdolgozat. SZTE BTK, Pszichológia Intézet.
PRENSKY, M. (2001): Digitális bennszülöttek és a digitális bevándorlók. (Ford.: Kovács Emese)
On the Horizon, 9(5). NCB University Press, 2001. október. Online: http://goliat.eik.bme.hu/
~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf.
RITTER A., FÁBIÁN ZS., PILLÓK P., HOYER M. (2004): Felmérés a magyarországi internet-
használatról: betegség, vagy korosztályra jellemző tünet? Az internetfüggőség helyzetének
megítélése két kutatás tükrében. Információs társadalom, 4(1), 121–134.
ROKEACH, M. (1956): Political and religious dogmatism: an alternative to the Authoritarian
Personality. Psychological Monographs, 70(18), 1–43.
RUTTER, M. (1985): Resilience in the face of adversity: Protective factors and resistance to
psychiatric disorders. British Journal of Psychiatry, 147, 598–611.
SELYE, J. (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémiai Kiadó, Budapest.
SIPOS K., SIPOS M., SPIELBERGER, C. D. (1988): A State-Trait Anxiety Inventory (STAI)
magyar változata. In: MÉREI F., SzAKÁCS F. (szerk.): Pszichodiagnosztikai vademecum. 2.
rész. Tankönyvkiadó, Budapest. 123–135.
SMALL, G., VORGAN, G. (2008): IBrain. Surviving the Technological Alteration of the Modern
Mind. Harper Collins, New York, NY.
SPIELBERGER, C. D. (1970): Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Consulting
Pychologists Press, Palo Alto, CA.
SZOKOLSZKY Á., PALATINUS K., PALATINUS ZS. (2015): A reziliencia mint a komplex dinamikus
fejlődési rendszerek sajátossága. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 43–60.

SZOKOLSZKY Á., V. KOMLÓSI A. (2015): A „reziliencia-gondolkodás” felemelkedése –

ökológiai és pszichológiai megközelítések. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 11–26.
TARI A. (2010): Y generáció. Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalom-lélektani
összefüggések az információs korban. Jaffa Kiadó, Budapest.
TÓTH-MÓZER SZ. (2013): A gyermekkép az információs társadalom hajnalán. In: OLLÉ J.,
PAPP-DANKA A., LÉVAI D., TÓTH-MÓZER SZ., VIRÁNYI A. (szerk.): Oktatásinformatikai
módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó,
Budapest. 31–56.
WEBSTER, D. M., KRUGLANSKI, A. W. (1994): Individual Differences in Need for Cognitive
Closure. Journal of Personality and Social Psychology, 67(6), 1049–1062.

Lelki Ellenálló Képesség

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Lelki Ellenálló Képesség

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2016, 16(2):91–108.