Nyelvpolitika és nyelvi tervezés Finnországban, Észtországban és

Szlovákiában egyes kissebségek szemszögéből vizsgálva

Készítette: Kaczmarski Szilvia

B9MYOT
magyar MA levelező tagozat
kaczmarski.szilvia@gmail.com
 A Finnországban élő svédek
lélekszám 2007-ben 289 596 fő, a lakosság
5,46%-a. (WIKIPÉDIA)
történelmi A történészek közül néhányan elég
háttér koránra az 5. -9. századra teszik az első
svéd telepesek megérkezését.
Az ezredforduló előtti kalandozások
során azonban csak az Aland szigetekig
juthattak el.
Nagyhatalmi törekvések miatt a svéd
királyság a korai középkorban foglalta
el a területet.
A maghódított Finnország teljesen a
svéd korona fennhatósága alá került,
ugyan önálló püspöki és bíró
székhelyet kapott és a
királyválasztásnál is szavazati joggal
rendelkezett. 1556-tól lesz a területből
hercegség, majd nagyhercegség.
Ekkortájt a lakosság 25%-a finn volt.
Fordulatot hoznak a napóleoni
háborúk, ekkor ugyanis az oroszok
foglalhatják el a területet A két ország
között perszonálunió jött létre mely
élén az orosz cár állt. A cári udvar
támogatni kezdte a finn önállósodási
törekvéseket, bízva abban, hogy ezzel
előmozdítja a terület svédektől való
függetlenedését. Ekkor adták ki a
Az Észtországban élő oroszok
A 2011-es népszámlálás alapján a lakosság 25%-a (321
000 fő) orosz. (WIKIPÉDIA)
Észtország középkori történelmére vonatkozóan
rendelkezünk biztos forrásokkal, melyek szerint először
német,majd dán és svéd megszállás alá került a terület.
majd a 18. századtól orosz ellenőrzés alá kerültek. Az
orosz fennhatóság csak az első világháború után szűnt
meg. Ez a század eléggé viszontagságos időszak volt,
hiszen az önállóvá vált Észtország függetlenségének
gyorsan véget vetett a második világháború és Hitler
tervei. A híressé vált Molotov –Ribbentrop paktum
értelmében ugyanis a terület a Szovjetunió érdekszférája
lesz.
Függetlenségét újra majd csak 1191 után, a Szovjetunió
szétesésével nyeri vissza.
(http://efolyoirat.uz.ua/00000/00036/00044/pdf/04.pdf)
A Szlovákiában élő magyarok
A 2001. évi népszámlálás szerint
Szlovákiában a magyar kisebbség
aránya 10 százalék körüli (520 528
fő). (WIKIPÉDIA)
A Szlovákiában élő magyar
kisebbség története az önálló
Szlovák államiság létrejötte előtti
időkre vezethető vissza. Az első
világháború után 1918-ban jön
létre Csehszlovákia, és a háborút
lezáró békeszerződések értelmében
jelentős területeket kap a Magyar
Királyságtól, ekkor kerül a határon
túlra számos jelentős magyar
közigazgatási és kulturális központ,
mint Pozsony, Nyitra,
Dunaszerdahely, Galánta, Rozsnyó,
stb. A terültekkel együtt magyar
anyanyelvű lakosok is átkerülnek a
határ túloldalára. Számuk több
mint 800 000-re rúgott.
A Csehszlovákiában élő magyarság
szempontjából kedvező
változásokat hozott Hitler háborús
politikája, hiszen az első bécsi
döntés, majd Kárpátalja
megszállása után a magyarok lakta
rész visszakerült az anyaországhoz.
A háború befejezése után
Magyarország vesztes fél lett és a
 Kalevalát is.
A terület 1917-től válik ismét
függetlenné a cári udvartól és ekkor
kezdődik meg az önálló Finnország
története is. (KÖPF:1996)
törvényi Az 1919-ben Alkotmány 14.
háttér paragrafusa kimondja: A finn és a svéd
a köztársaság nemzeti nyelve.
Az alaptörvény mindenkinek biztosítja
a jogot, hogy nemzeti nyelvén
intézhesse hivatali, bírósági ügyeit.
A nyelvhasználatot az 1922. évi
nyelvtörvény szabályozza, melyet
azóta háromszor módosítottak már.
E szerint:
- A települések egy vagy kétnyelvűek
lehetnek aszerint, hogy az ott élő
kisebbség aránya eléri-e az
összlakosság 8 százalékát, vagy 3000
főt.
-A helységnévtáblák mindenütt
kétnyelvűek.
Az 1992-ben elfogadott alaptörvény a főbb emberi és
kisebbségi jogokkal együtt biztosítja a kisebbségi
nyelvhasználatot, a kulturális önkormányzatokhoz és a
hivatalokban való nyelvhasználathoz való jogot.
Az 1993 fogadták el "A kisebbségek kulturális
autonómiájáról" szóló törvényt az mely letetővé teszi a
kissebségek számára kulturális szervezetek létrehozását,
illetve több szinten biztosítja nyelvhasználatukat.
Észtország 2004 óta az Európai Unió tagja, így az itt élő
kisebbségekre is vonatkoznak az e témában hatályos
uniós alapelvek.
Érdekes jelenség azonban, hogy az észtek nem adta meg
az 1940. június 16. után bevándoroltaknak és utódaiknak
az állampolgárságot. Ezek az állampolgárok szürke
útlevéllel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy munkát
vállalhat, de nem állampolgár, így nem vehet részt a
Trianon után átadott területek
mellé még Dunacsún, Horvátjárfalu
és Oroszvár is a csehszlovákoké
lesz.
1946-ban aláírták a csehszlovák-
magyar lakosságcsere-egyezményt,
melynek értelmében a két ország
áttelepítéssel szerette volna
megoldani a második világháború
után ismét felmerülő kisebbségi
kérdést. Ezzel újabb 80 ezer magyar
ajkú lakos került Szlovákiához.
Az önálló Szlovákia államiság
kezdete 1993 január elsejére
tehető. (SZABÓMIHÁLY:2002)
Az 1991. évi alaptörvény a szlovák
nyelvet az államnyelv rangjára
emelte. A kisebbségekkel az
alkotmány a 33. és 34. cikkely
foglalkozik. Ezek kimondják, hogy a
kisebbségeknek joguk van az
anyanyelvű információszerzéshez,
művelődésre és arra, hogy
nyelvüket a hivatalos ügyekben
való eljárás során használják.
Az 1990-es nyelvtörvény hivatalos
nyelvként a szlovák nyelvet jelöli
meg, ezt váltja majd fel az 1996-os
államnyelvtörvény.
E szerint:
- Az államigazgatásban és helyi
önkormányzatoknál, a természetes
 -A hatóságok által kiadott iratok a
kétnyelvű településeken kétnyelvűek,
ám a személyre szóló iratok esetében
mindig az egyén anyanyelve szerintiek.
-A parlamenti felszólalások mindkét
nyelven beadhatóak, és elmondhatóak.
A bizottságokban általában finnül folyik
a munka, de az elkészült anyagokat két
nyelven adják ki.
- Állami tisztségviselők tekintetében a
felső fokú végzettségűektől elvárják a
két nyelv ismeretét.
- A hadköteleseket olyan állományba
kell vezényelni, ahol a többség azonos
nyelvet beszél.
- A gyerekek ötödik osztályig tanulnak
két nyelven, aztán az anyanyelvük
mellé szabadon választhatnak egyet.
(KÖPF: 1996)
területi A finnországi svédek lakóhelyük szerint
elhelyezkedé leginkább három nagy tömböt
s alkotnak: a déli és nyugati partvidék,
valamint az Aland szigetek. A déli
területek központjának Helsinki számít,
itt arányú 8 százalék feletti. A nyugati
partvidéken pedig Österbotten-Po
hjanmaa megye, amelynek központja
Vaasa-
Vasa. Itt 27 százalék a svédek aránya.
választásokon. Aki közülük állampolgárságot akar, annak
észt nyelvvizsgát kell tennie.
Nyilvánvaló, hogy a fenti jogok is csak az
állampolgársággal rendelkezőket illetik meg.
(DEÁK:1998)
Az észtországi oroszok leginkább az ipari központok
körzeteiben élnek. Számúk legjelentősebb a Krími
területeken, illetve Tallin és a Finn-öböl környékén él
még jelentős számú orosz kisebbség. Ida-Viru megyében
arányuk 80 százalék feletti. (MARÓTI:2014)
és jogi személyekkel a folytatott
hivatalos kommunikáció során a
hivatalos nyelvet használják; a
közokiratok is szlovák nyelvűek.
- Ezt az alapelvet terjesztik ki az
oktatásra, tömegtájékoztatásra,
egészségügyre, a rendvédelmi
szervekre is.
- A közfeliratokon, reklámtáblákon
idegen nyelvű felirat csak a szlovák
nyelvű fordításaként jelenhet meg.
Az 1999-ben szabályozzák a
nemzetiségi kisebbségek
nyelvhasználati jogait, melyet csak
egyetlen esetben engedélyeznek a
hivatali érintkezés esetén. Ezt is
csak olyan településeken, ahol
népszámlálás adatai igazolják, hogy
az adott kisebbség aránya eléri az
összlakosság számának 20
százalékát.
(SZABÓMIHÁY: 2002)
A magyarok lakta terület a szlovák-
magyar határ mentén található,
legszélesebben ez a sáv Nyugat-
Szlovákiában jelenik meg.
Legnagyobb magyar
lakosságszámmal rendelkező
városok: Guta, Nagymegyer,
Dunaszerdahely, Párkány,
Komárom, Fülek.
(DOHÁNYOS-LELKES-TÓTH: 2003)
 (KÖPF:1996)
intézményeik oktatás: A finn iskolarendszert a
kétnyelvűség figyelembevételével
hozták létre. Az általános iskolákra
vonatkozó törvény értelmében az
önkormányzatnak biztosítani kell a
kétnyelvű oktatást, ha a területén
legalább 13 svéd gyermek él. Ezek
figyelembevételével az országban
1190-ben mind az általános, mind a
középiskolák szintjén körülbelül 7%-
ban folyt svédül az oktatás.
Teljesen svéd nyelvű felsőoktatás
valósul meg a következő
intézményekben: Abo Akademi, a Svéd
Kereskedelmi Főiskola (Svenska
Handelshögskola), valamint a Svéd
Szociális Ès Kommunális Főiskola
(Svenska Social och
Kommunalhögskola).
A kétnyelvű intézmények: Helsinki
Egyetem, Mészaki, Orvosi,
Iparművészeti és Színművészeti
Főiskola.
tömegtájékoztatás: Önálló svéd Tv
csatorna nincs. A Finn csatornák heti
körülbelül 20 órányi műsort adnak
svédül. Az állami rádió három
csatornájából egy svéd nyelvű.
Újságjaik közül a napilapok száma tíz
feletti a hetilapok száma megközelíti a
húszat. Évente mintegy 500 könyvet
oktatás: Az 1993-as oktatási törvény két oktatási nyelvről oktatás: A közoktatásra vonatkozó
rendelkezik az észtről és az oroszról. Az észt iskolákban jogokat a szlovák közoktatási
az orosz tanulható idegen nyelvként. Az állami törvény tartalmazza, mely jogot
felsőoktatásban csak észt nyelven lehet tanulni, ám biztosít a nemzetiségeknek a
léteznek orosz nyelvű magánfőiskolák is. A kisebbségi szabad iskolaválasztáshoz.
iskolák 10-12. évfolyamán a tananyag 60 százalékát kell Szlovákiában négy nemzetiség,
észtül tanulni. (MARÓTI:2014) köztük a magyar rendelkezik akkora
tömegtájékoztatás és kultúra: potenciállal, hogy képesek oktatási
Ezeket az intézményeket még az orosz időkben hozták intézményeket fenntartani, ám
létre és azóta is töretlenül működnek. Van orosz ezek az iskolák is a szlovákiai
rádióadás, az Észt Televíziónak orosz osztálya, valamint hálózat tagjai.
orosz nyelvű színház is működik Észtországban. A magyar alap iskolák száma
(MARÓTI:2014) valamivel 100 fölött lehet, míg a
középiskolák esetében ez a szám 10
fölött van.
A felsőoktatásban a Nyitrai
Pedagógia Főiskola átalakult
Konstantin Egyetemmé.
Komáromban több magyarországi
egyetemnek, főiskolának van
kihelyezett magyar nyelvű képzése
is.
tömegtájékoztatás: A szlovákiai
magyarságnak a kilencvenes
években 2 darab napilapja, 3 darab
heti-, illetve 2 darab havilapja,
valamint több tudományos újságja
volt. A legjelentősebbek: Tábortűz,
Kalligram, Csallóköz.
Működik továbbá a Szlovák Rádió
Magyar Szerkesztősége - Pátria
 adnak ki.
kultúra: Az ország területén négy
államilag támogatott svéd színház
működik. Problémát jelent számukra a
nézők alacsony száma, ezért gyakoriak
a finn nyelvű előadások.
(KÖPF: 1996)
egyházi A svédek többsége evangélikus vallású.
vonatkozások Számukra külön püspökséget
szerveztek, melynek központja:
Borgában található. A nagyobb
városokban általában két templomot
tartanak fenn egyet a svédeknek és
egyet a finneknek. Kisebb
településeken is általában van svéd
nyelvű istentisztelet a templomokban.
(KÖPF:1996)
névjog A legtöbb finn keresztnév az
Európában széltében elterjedt latin,
görög, héber, germán, szláv stb. nevek
származéka. A ma leginkább
használatos formák eredetileg becéző
alakok voltak, de mára önálló, teljes
értékű névalakká váltak.. Mivel a
vezetéknév eredetileg a tanya vagy a
családfő neve volt, gyakran alkotott
birtokos szerkezetet a keresztnévvel,
ilyenkor a vezetéknév birtokos esetben
Az észtek többsége evangélikus vallású, míg az orosz
kissebség az orosz ortodox egyház követője.(MARÓTI:
2014)
Rádió, valamint létezik a Szlovák
Televízió Magyar Főszerkesztősége
is.
Jelentős könyvkiadók a Kalligram,
AB Art Kiadó
kultúra: Magyar nyelvű színház
működik Komáromban (Jókai
Színház), Kassán (Thália Színház),
Dunaszerdahelyen (Szevasz),
Füleken (Zsákszínház).
(DOHÁNYOS-LELKES-TÓTH: 2003)
A szlovákiában élő magyarság
legnagyobb arányban római
katolikus vallású.
Az első nevekre utaló törvény 1895-
ben született. Eszerint a
keresztneveket az állam kellett
anyakönyvezni, és csak zárójelben
lehetett feltűntetni a név
anyanyelvi változatát, ami persze
legtöbbször elmaradt.
A második világháború után egy
belügyminisztériumi rendelet
lehetővé teszik a nemzetiségi
nevek, köztük a magyar,
állt.(FEJES:2011)
A finn jogszabályok szerint az
országban élőknek rendelkeznie kell
vezetéknévvel és utónévvel – ami a
finneknél elöl van, a neve is etunimi
’előnév’. A utónévvel nem rendelkező
bevándorlóknak az országba érkezésük
után fél évvel utónevet kell felvenniük.
A gyermekeknek legkésőbb két
hónapos korukban kell nevet kapniuk.
Egy embernek minimum egy,
maximum három utóneve lehet. A
választott utónévnek összhangban kell
állnia viselője nemével, nem lehet
idegen a finn névadási szokásoktól,
nem lehet vezetéknév, és nem
egyezhet meg testvér, féltestvér
utónevével. (HORVÁTH: 2015)
nemzetiségi anyakönyvezését. Az
300/1993-as törvény a családi és
utónevekről írja elő, hogy
mindenkinek több név adható, akár
idegen eredetű név is, de legfeljebb
csak három név.
Egy évvel később 1994-ben a nem
szlovák származású nők esetében
engedélyezik az –ová végződés
elhagyását. (CZÚTH-HORONY-
LANCZ:2012)
 Felhasznált irodalom

1. DEÁK András 1998. Többségben és kisebbségben: Az észtországi oroszok jogi helyzete a kilencvenes években. Magyar Kisebbség 3-4.

2. DOHÁNYOS Róbert- LELKES Gábor -TÓTH Károly 2003. Nemzeti és etnika kisebbségek Szlovákiában. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja-
Dunaszerdahely

3. CZÚTH Csaba-HORÁNY Ákos-LANCZ Attila 2012. Nyelvi jogok Szlovákiában. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja

4. FEJES László 2011. Amit tudni akarsz a finn nevekről, csak nem jutott még eszedbe megkérdezni. Nyelv és Tudomány

5. HORVÁTH Csilla 2015. Valahány (finn) név a naptárban. Nyelv és tudomány

6. KÖPF Eszter 1996. A finnországi svéd kisebbség helyzete Régió—Kisebbség, politika, társadalom 7.

7. http://www.grotius.hu/doc/pub/RKUKRK/2014-03-22_maroti_david_a-kisebbsegek-helyzete-esztorszagban.pdf (letöltés ideje: 2015. 10.29.)

8. http://adattar.adatbank.transindex.ro/tanulmany/06_Szabomihaly_Gizella.htm (letöltés ideje: 2015.10.29.)