Kézzel írt szöveg nonverbális eszközeinek elemzése

néhány tanulói munka alapján

Készítette: Kaczmarski Szilvia

magyar MA levelező tagozat
B9MYOT
kaczmarski.szilvia@gmail.com
Dolgozatomban tanítványaim által írt szöveg nonverbális eszközeit próbálom meg elemezni.
Az elemzéshez szükséges szakirodalmi háttér összefoglalójával kezdem dolgozatomat.
Az írásnak már az ókori civilizációk életében is kiemelt szerepe volt. Nemcsak az
államélet szervezésében, hanem mint a kultúra hordozójának.
A szöveg elhangzás melletti másik megjelenési módja, a vizuális csatornán érkező
forma: az íráskép. Ezzel nemcsak tartalmat rögzítünk, hanem érzelmeket is tükrözünk.
Szikszainé Nagy Irma a szöveg megjelenési formáját vehikulumnak nevezi. Ezzel azért is
érdemes foglalkoznunk, mert az írott szövegről ez adja az első benyomásunkat. A szöveg
hatását fokozhatja a vizuális megjelenési módja. Természetesen az írás nem képes visszaadni
a beszédsajátosságokat.
Az is nyilvánvaló, hogy az írásképnek a hivatalos levelezésben nincs nagy jelentősége,
nem így például az irodalomban. Itt a szokásostól eltérő íráskép is megragadhatja a
figyelmet, adhat plusz jelentéstartalmat a műnek. Az kézírásos szöveg tanulmányozásával
elsősorban a grafológia foglalkozik, ám az egyszerű olvasó is képes belőle „olvasni”.
Sugallhatja az író iskolázottságát, korát, nemét, lelki állapotát. (SZIKSZAINÉ: 2004)
Zolnai Béla Látható nyelv című tanulmányában elemzi az írás fontosságát. Számos
érvet gyűjt össze amellett, hogy miért fontos a nyomtatás mellett megőrizni a kézírást.
Kiemeli azt, hogy a vizuális típusú embereknek egy-egy szöveg kapcsán elsőként gyakran az
íráskép ugrik elő. Szerinte az írás önálló hangulatkeltő eszközökkel bír, melyeket a
nyomtatott szöveg nem tud visszaadni. Kezdetben a írott szöveg hangosan hangzott el, az
írástudók ugyanis hangosan olvastak. Aztán a nyomtatás előretörésével eltűnt a szöveg
„hangzóssága”. Az írás előfeltétele a kifejlett nyelvtan és gondolkodás - ezért dominál a
primitív népeknél a szóbeliség. A szó az emberé, az írás csupán a kultúremberé, aki
megörökíti a jelennek szóló hangokat az utókor számára. Az íráshoz gyakran vallásos vallásos
képzetek fűződhetnek. A zsidók és az egyiptomiak isteni adománynak tekintették az írást. Az
írás eredetileg a papi kaszt birtoka volt: az írástudóké. A földművelők nép nem írtak, a
nemesség maga helyett mással íratott. Zolnai írja, míg régen hangosan olvastunk, ma viszont
úgy beszélünk, mintha olvasnánk. A középkorban a tanúk vallomása (tehát a beszéd)
fontosabb volt a leírt adatoknál, ma ez is változott az „adott szó” helyett a leírt, rögzített
jogszabályok szerepe nőtt meg. (ZOLNAI: 1926)
Megfigyelhető, hogy egy korszak uralkodó írásstílusa tükrözi a kor ízlését és a
betűtípusoknak megváltozása jelezheti a változó korszellemet is. Érdekes jelenség az is, hogy
a nyomtatás előretörésével a kódexekre jellemző iniciálék, betűszínezések eltűnnek ugyan,
ám már a kezdetek óta megfigyelhető a nyomtatásban is az egyéni betűkre való törekvés. A
díszoklevelek, speciális iratok esetében a nyomatásban is igyekeznek kézírásszerű képet
megjeleníteni.
Zolnai szerint azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy az írás nem közömbös eszköze a
gondolatközlésnek, sőt igen gyakran esztétikai öncéllá is válik. Az írásnak van specifikus
érzelmi velejárója, hangulata, ha ezt a hangulatot nem tudjuk is pontosan definiálni.
Formájával önálló képzőművészeti hatásokra is képes. Az írás konvencionális módja - a
helyesíráshoz, az írásjelekhez, a rövidítésekhez - sokféle érzelmet fejezhet ki. (ZOLNAI:1926)
Az írás nonverbális jelei közül talál legkönnyebben az írásjelek vizsgálhatóak. Ezeket a
szakirodalom interpunkciónak nevezi. Szerepük többféle lehet: elhatárolhat, összeköthet,
illetve modalitást is jelezhetnek. Vannak szünetjelző írásjelek (,.:;), intonációs írásjelek (?!:”)
és félig befejező írásjelek(:;… -) Külön kell megemlíteni az elhallgatásra utaló írásjeleket(…).
(SZIKSZAINÉ: 2004)
Az írásjeleknek és az írásjeltannak részét képezi a grammatikának, a
mondatfonetikának, a szövegtannak, a stilisztikának, a szemiotikának, sőt a paleográfiának is.
Mindezek ellenére a legtöbbet a helyesírás foglalkozik vele. Az írásjeltan része a
kultúrtörténetnek is. A központozás jeleinek tanulmányozása fontos, hiszen megkönnyíti a
szövegek helyes, pontos megfejtését, s elősegíti az írásbeli emlékek időhöz és helyhez
kötését, szerzőjük vagy másolójuk személyének meghatározását.
Az írásjelek szerepét gyakran egy történelmi anekdotával szokták hangsúlyozni. A
Gertrudis királynő életére törő összeesküvőknek János esztergomi érsek által írt levél
esetében nagyon nem volt mindegy a z írásjelek helye, illetve használata. Az ominózus sor
egyik változata: A királynét meggyilkolni nem kell félnetek; jó lesz, ha mind beleegyeznek; én
nem ellenzem. És a másik formában: A királynét meggyilkolni nem kell; félnetek jó lesz; ha
mind beleegyeznek, én nem; ellenzem. Ebben az esetben nem volt mindegy, hogy Bánk bán
az első, vagy a második írásmód szerint olvasta a fenti sorokat. (KESZLER:2003)
Az írásjelek tükröztetik a gondolatok tagolását, a gondolatok egymáshoz
kapcsolódását, tehát elkülönítenek és összekapcsolnak beszédegységeket és mondatrészeket
is. Jelölhetnek grammatikai viszonyt, helyettesíthetnek mondatrészleteket, kötőszókat;
kiemelhetnek vagy mellékes, lényegtelenebb jelentésűvé tehetnek mondatokat vagy
mondatrészeket. A mondatzáró írásjeleknek lényeges funkciója, hogy jelölik a mondat
fajtáját és ezzel együtt az intonációját is. Az írásjelek irányítják a hangvételt, a hangerőt, a
hanghordozást, a hangmagasságot, a hanglejtést, a hangzást, a szüneteket, a ritmust és a
ritmusváltást. (KESZLER:2003)
A következőkben az egyes írásjelek szövegben betöltött szerepét veszem sorra:

 a pontosvesszőnek leginkább a tagmondatok elkülönítésében van szerepe.

 a kettőspont gyakran figyelemirányító kiemelést tesz lehetővé, emellett idézetet jelző
szerepet is elláthat.
 a gondolatjelet, intellektuális írásjelnek is szokták tekinteni, ami elválasztja a értelmi
tömböket., ugyanakkor lehet a költői vívódás jele is.
 a három pont is használható tagolásra, de jelölhet hezitálást, utalhat lassú
gondolkodásra is.
 a zárójelet mellékes közbevetésekhez szokták használni.
 az idézőjel az idézésen túl a belső beszéd jelölésére is használható. (SZIKSZAINÉ:2004)
 Az írásjelek között fokozati összefüggések is megfigyelhetőek. állnak egymással. A
tagmondatokat elválasztó írásjelek fokozati összefüggése a következő lehet: (a
leggyengébben elválasztó írásjeltől a legerősebben elválasztó felé haladva): ‚ < – < : < ;. A
mondatrészeket elválasztó írásjelek fokozati összefüggése: ‚ < – < : <. (KESZLER:2003)
Az alábbiakban megkísérlem két tanítványom írásának nonverbális jeleit
megvizsgálni.A gyerekektől a történelem füzetéből másoltam le egy-egy lapot. Az első dolog
ami szembetűnik a tagoltság, illetve annak hiánya.
Míg az egyes számú melléklet írója szépen elkülöníti a mondanivalóját, jelzi az óra
címét, addig a négyes számú melléklet vázlata összefüggő szöveg, szinte „masszaszerű”. A
betűk nem igazán formáltak, a mondatok végéről gyakran hiányzik az írásjel. Az olvasónak
olyan érzete van, mintha a szöveg lejegyzője összefüggő monoton beszélőt hallgatott volna
az órán. Az ő írásában pontosan nyomon követhető a tanuló igencsak zilált lelki állapota,
hiszen írásképe rendezetlen, mondatai lezáratlanok, betűformálása gyerekes.
Az egyes és kettes számú melléklet írója összeszedett. Írásképe rendezett, betűi
szépen kerekítettek. Jegyzetével kiemeli a lényeget, szinte vezeti az olvasó figyelmét.
Változatosan használja az írásjeleket is: a pont mellett nála a tagolást elősegítő kettőspont is
megjelenik. A rendelkezésre álló füzetlapon jól elosztva, látványosan foglalja össze a görög
istenekre vonatkozó azonosságokat és különbségeket. Az írása is elárulja, hogy
kiegyensúlyozott, fegyelmezett, megbízható gyerekről van szó.
Füzetjavításaim során észrevettem azt is, hogy a gyerekek írásképe nagyon változó.
Vannak olyan tantárgyak, melyeken szépen tagoltan, összeszedetten írnak és van ahol írásuk
összefüggővé válik. A kézírásuk az íróeszköztől is függ. Tollal többnyire rendezettebb az
összkép, talán mert ezt nem olyan könnyű kijavítani. Érdekes volt megfigyelnem azt is, hogy
a rossz artikulációjú, nehezen kommunikáló gyerekek kézírása általában „szétesik”.
Betűformálásuk gyakran nem befejezett. Mondataikat nem kezdik nagybetűvel és gyakran
semmilyen írásjelet sem használnak.
Vannak olyan kollégáim, akik már nem várják el a kézírást a gyerekektől, elegendő, ha
a számítógépen jegyzetelnek. Ezért is érdekelt, hogy milyen állásponton van e tekintetben a
szakirodalom. Erre vonatkozóan számos tanulmányt találtam A téma aktualitásának egyik
oka lehet az is, Amerika után 2016 januárjától a finn iskolákban sem tanítanak kézírást.
Okként pedig az egyre digitalizálódó világot nevezték meg. A kezdeményezés eléggé
megosztotta a szakembereket, ám többségében elutasítják a kézírás tanítása nélküli iskolát.
Az alábbiakban néhány véleményt ismertetek ezzel kapcsolatban.
dr. Hámori József professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem agykutatója
szerint: kutatások bizonyítják, hogy a kézírás nem egyszerűen csak kommunikációs eszköz.
Amikor írunk, kézmozgásunk letükröződik az agyunkban, és ezzel stabilizálódnak az agy
bizonyos hálózatán. A kéz finom mozgása általánosságban javítja teljes
mozgásrendszerünket. Ennek elhagyása ugyanis lelassítja, visszafogja, sőt akadályozza a
gyerek szellemi és kulturális fejlődését. (NOVÁK:2011)
 Gyimóthy Gábor szerint: ha kézzel írunk egy szöveget, akkor a leírtak
javíthatatlansága kényszerít a gondolatok rendezésére és messzemenő előre-
megfontolására, tehát hozzászoktat a pontosságra, szabatosságra. Ha a számítógépen írunk a
szöveget, akkor lehetőségünk van a mondatok átalakítására, ami fölöslegessé teszi a szöveg pontos
előtervezését. Szerinte ez a gondolatok pongyolaságához vezet, ami a beszélt nyelv romlását
eredményezheti. (GYIMÓTHY: 2015)

Németh Szilvia a kézírás egyediségét, személyes voltát hangsúlyozza. Szerinte egy kézzel
írott levél értékesebb, személyesebb egy digitális levélnél. Elgondolkodtató az a mondata,
mely arra utal, hogy mit tesz a kézírás nélküli ember, ha nincs áram, illetve, ha elromlik a
számítógépe. (NÉMETH:2015)

A dolgozat elkészítése több tanulsággal is szolgált. Elsőként az említeném, amit eddig

is tudtam, de most megerősítést nyert számomra, hogy az írásunkban megjelenik a teljes
személyiségünk, az írás nonverbális jeleire valóban érdemes figyelnünk. A másik tanulság, a
kézírás fontosságának megerősítése volt, kiemelve ennek kultúraőrző szerepén túl az agyi
funkcióra gyakorolt hatását.
 Felhasznált irodalom

1. GYIMÓTHY Gábor 2015. Vélemény a kézírás beszüntetéséről. Acta Historica

Hungarica Turiciensia. 2015. 30: 270.

2. NÉMETH Szilvia 2015. A kézírás felbecsülhetetlen értéke. Acta Historica Hungarica

Turiciensia. 2015. 30: 284.

3. NOVÁK Gábor 2011. A kézírás egy kultúrkörhöz tartozás jelképe. Könyv és Nevelés. 3.

4. KESZLER Borbála 2003. Magyar írásjelhasználat és Európa. Magyar Nyelvőr. 24-34.

5. SZIKSZAINÉ Nagy Irma 2003. Leíró magyar szövegtan. Ozirisz Kiadó, Budapest.

6. ZOLNAI Béla 1926. A látható nyelv. Replika. 33-34.

1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet